�rta Gr�f Sz�ch�nyi Imre †

1. r�sz   Gr�f Sz�ch�nyi Viktor el�szav�val

EL�SZ�.

Mid�n Sz�ch�nyi Imre tev�keny �let�t a k�rlelhetetlen hal�l der�kon kett� t�rte, �ppen egy n�pszaporod�si tanulm�nynak statisztikai adatokb�l val� f�rads�gos �szsze�ll�t�s�n dolgozott.

Mar �vekkel ezel�tt felt�nt ugyan neki sz�kebb haz�ja, Somogy megye lakoss�g�nak ar�nylag csek�ly szaporod�sa, de e k�rd�ssel val� behat�bb foglalkoz�sra csak a legut�bbi n�psz�ml�l�snak a Dun�nt�lra kev�ss� kedvez� eredm�nye k�sztette. A reform�tus lelk�szeknek a hozz�juk k�ld�tt k�rd��vekre be�rkezett v�laszai meglep� helyzetet t�rtak boldogult b�ty�m szemei el�; a nemzetnek egy oly nyavaly�j�r�l hullott le itt a lepel, melynek szinte �szrev�tlen�l r�g�d� sz�ja pusztul�ssal fenyegetheti ezer�ves m�ltunkat.

Az itt felismert �llapot v�gtelen aggodalommal t�lt�tte el hazafias�n �rz� kebl�t �s l�zasan sietett egy oly munk�t k�zreadni, melyben a bajt a nemzet szeme el� t�rva, a hivatott t�nyez�k figyelm�t re� felh�vja �s egy�ttal annak orvosszereire is re� mutasson. L�zas siets�ggel dolgozott rajta, mert f�lt, hogy e veszedelemnek a k�zv�lem�ny �ltal val� k�sedelmes felismer�se, m�ris nagy bajjal j�rhat a magyars�gra n�zve, vagy tal�n az�rt is sietett vele annyira, mert �rezte, hogy saj�t test�n is mindjobban elhatalmasodik a k�r, mely oly r�vid id� alatt �ll�totta meg a haz��rt �s faj��rt buzg�n dobog� sz�v�t.

B�r szapor�n dolgozott �s a tollat hal�la el�tt csak n�h�ny nappal csavarta ki kez�b�l a fokoz�d� gy�nges�g - m�gsem b�rta m�v�t befejezni. Csal�dunk a megboldogult nemes sz�nd�kait tisztelve, hazafias k�teless�get v�lt teljes�teni, mid�n elhat�rozta, hogy az �sszegy�jt�tt adatokat nyilv�noss�gra hozza. Dr. Koffler K�roly �r volt sz�ves ezen adatok rendez�s�t �s az egyes r�szek k�zti �sszef�gg�s l�tes�t�s�t elv�llalni. Csal�dunk intenci�ihoz k�pest a rendez� ink�bb k�sz volt az �sszef�gg�s rov�s�ra h�zagot hagyni, semhogy a szerz� saj�tos egy�ni eszmemenet�t idegen form�kba sajtolja.

Mid�n ezen egy nemzeti betegs�g�nkre hat�rozotts�ggal r�mutat� dolgozatot a csal�d nev�ben �tnak bocs�jtom, nem mulaszthattam el, hogy k�sz�netet ne mondjak els� sorban dr. Vargha Gyula miniszteri tan�csos �rnak, a magyar kir�lyi k�zponti statisztikai hivatal igazgat�j�nak, aki lek�telez� sz�vess�ggel v�llalkozott a dolgozat el�zetes �tn�z�s�re, tov�bb� dr. Koffler K�roly �rnak sz�ves f�rads�g��rt �s azon der�k magyar lelk�szeknek, kik hazafias lelkesed�ssel siettek az adatok beszolg�ltat�s�val az �gy �rdek�ben k�zrem�k�dni.

Adja a magyarok Istene, hogy most, mid�n k�zjogi harcaink sz�netelnek �s minden emberi sz�m�t�s szerint orsz�ggy�l�s�nk egy �ld�st hoz� szorgos munk�ss�g id�szak�ba l�p, e kis dolgozat fel b�rja r�zni �s r� tudja ir�ny�tani a vezet�k figyelm�t az „egyke”-rendszer r�kfen�j�re.

Mert kev�s a magyar �s „n�lunk m�g az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni!” S�rpentel�n, 1906. november hav�ban

Gr�f Sz�ch�nyi Viktor. 

BEVEZET�S.

M�r h�sz �ve annak, hogy figyelemmel k�s�rem azt az elszomor�t� szok�st, amely n�mely vid�ken �ppen a faj magyar n�p k�z�tt kezdett l�bra kapni �s amelynek k�vetkezm�nye a sz�let�sek sz�m�nak cs�kken�se. M�g mint Somogy megye legels� k�zgazdas�gi el�ad�ja a megye k�zgazdas�gi viszonyair�l kiadott jelent�semben is ism�telve felh�vtam e rag�ly terjed�s�re �gy a megyei k�zigazgat�s, valamint a korm�ny figyelm�t, lelk�szi �rtekezleteken tan�cskoztam az evang�likus reform�tus lelk�szekkel, de, sajnos, nem voltam k�pes e rendk�v�li fontoss�g� k�rd�s ir�nt sz�lesebb �rdekl�d�st f�lkelteni.

Figyelmeztet�sem �ppen �gy nem �rdekelt senkit, mint ama der�k lelk�szek panasza, akik a magyar n�p sors�t val�ban sz�v�k�n viselik. Azok pedig, n�lunk kevesen vannak ilyenek, akik e k�rd�sek ir�nt n�mi �rz�kkel b�rv�n, tudom�st vettek panaszainkr�l, mosolyogva v�llat vontak s vagy azt mondt�k:

Nevets�ges ily csek�ly jelens�gekkel foglalkozni! vagy pedig az akkori id�ben egyed�l �dv�z�t�nek tartott manchesterianizmus vessz�parip�j�r�l n�zve le benn�nket �gy sz�ltak: Laisser faire, laisser passer ...ami annyit jelent, hogy tenni �gy sem lehet semmit, ha pedig lehetne, nem szabad. Mert a liberializmus dogm�ja nem t�ri, hogy akad�lyt g�rd�ts�nk az egy�n szabad elhat�roz�sa el�, m�g akkor sem, ha saj�t k�r�t vallja is cselekedet�nek, mert mindenki a maga szerencs�j�nek a kov�csa.

Ma, h�la Istennek, n�lunk is lej�rta mag�t ez a doktrinalizmus �s a k�lf�ldi p�lda ut�n (mert hisz, sajnos, f�ggetlen�l cselekedni nem szoktunk); v�gre mi is bel�ttuk, hogy a politika a k�zgazdas�gi t�ren is az exigenci�k tudom�nya. Hi�ba �rja el� a dogm�m a szabad kereskedelmet, m�gis csak a v�d�v�mhoz kell folyamodnom, ha �sszes szomsz�daim elz�rk�znak. Hi�ba b�zom abban a kellemes p�ldabesz�dben, hogy mundas se expedit, amely annyi indolenci�nak volt a pal�stja �s annyi mulaszt�snak volt a sz�l�anyja, - ha egyszer valami mag�t�l meg nem tev�dik, m�gis csak ir�ny�t�lag kell beleny�lnia annak, akit a k�zj� igazgat�sa illet. Gouverner c'est pr�voir, ami k�r�lbel�l annyit tesz, mint az �v�rendszab�lyokat idej�ben alkalmazni. Vajon alkalmaztuk-e ezeket?

Messze vezetne, ha e t�ren kiterjeszkedn�m Itt el�g konstat�lnunk azt, hogy bizony, ha gazdas�gi bajainkkal szemben az utols� huszon�t �vben az aktiv k�zdelmet felvehett�k volna, ahelyett, hogy passz�v t�relemmel v�rtuk azok jobbrafordul�s�t, ma nem ott �lln�nk, ahol vagyunk. Mert amennyiben val� igaz, hogy a k�zgazdas�gi er�k - mint p�ld�ul a kereslet �s a k�n�lat - zavartalan m�k�d�s�k mellett mindig egyens�lyba fognak egym�ssal ker�lni, aminthogy a v�zcseppek is megtal�lj�k a kell� n�v�t, �pp �gy val�, hogy ott, ahol a term�szetes evol�ci�t k�ls� er�k behat�sa zavarta meg, a megzavart egyens�ly csakis k�ls� er�k ellen behat�sa �ltal lesz ism�t helyre�ll�that�.

El�rkezettnek l�tom teh�t az id�t arra, hogy a magyars�g szaporod�s�nak cs�kken�s�re �jra felh�vjam a k�z�ns�g figyelm�t, mert a doktriner elvi akad�lyok kimentek a divatb�l s mert, sajnos, el�g alkalmam van sz�mszer� adatokkal bebizony�tani, hogy ez a jelens�g nem csek�lys�g, hanem egy �vr�l-�vre terjeszked� nemzetpuszt�t� rag�ly, mely a megd�bbent� m�rt�kben szaporod� kiv�ndorl�ssal egybevetve oly siv�r k�pet ny�jt nemzet�nk j�v�j�r�l, amely alkalmas mindazokat a nagyra t�r� rem�nyeket meghi�s�tani,amelyeket minden �rz� magyar sz�v j�v� fejl�d�s�nk ir�nt t�pl�l.

Mit seg�t nagy �r�m�nk, amelyet az utols� n�psz�ml�l�s eredm�nye okozott, a mikor v�gre siker�lt sz�mbelileg beigazolnunk, hogy a magyars�g az orsz�g lakoss�g�nak

nagyobbik fel�v� fejl�d�tt? Mit seg�tenek a magyars�g szaporod�s�nak eddigi sz�madatai alapj�n val� �sszes k�vetkeztet�sek, ha ezek az eddigi adatok a j�v�ben megv�ltoznak, ellen�nk fordulnak?

�s nagyon elszomor�t� adatok utalnak arra, hogy megv�ltozhatnak. Az egy gyermekrendszer az orsz�g egyes vid�kein m�ris alapj�ban t�madta meg a magyars�g fejl�d�s�t �s vannak t�rv�nyhat�s�gok, �ppen az orsz�g legmagyarabb vid�kein ahol a magyars�g stagn�l, vagy �ppens�ggel fogy. Itt az ideje, hogy a magyar t�rsadalom �s az illet�kes k�r�k komolyan foglalkozzanak azzal a gondolattal, hogy mik�nt lehetne e folyton terjed� nemzeti veszedelmet elh�r�tani, vagy legal�bb tov�bb terjed�s�t megakad�lyozni. Az els� l�p�s ahhoz, hogy az orvoss�got megtal�ljuk, az, hogy megismerj�k e veszedelem term�szet�t �s nagys�g�t.

 Somogy megye lelk�szeinek sz�ves k�zrem�k�d�s�vel �sszegy�jt�ttem a megy�ben l�bra kapott egy gyermekrendszer terjed�s�re vonatkoz� adatokat abban a rem�nyben, hogy azok k�zz�t�tele alkalmat fog adni arra, hogy hasonl� adatok az orsz�g m�s vid�keire vonatkoz�lag is �sszegy�jtessenek. Tal�n e der�k lelk�szek panaszos feljajdul�sa k�pes lesz f�lkelteni a t�rsadalom �s az illet�kes t�nyez�k �rdekl�d�s�t e rag�ly ir�nt s megsz�nik majd a k�z�mb�ss�g �s nemb�noms�g, amelyet a bajjal szemben �vtizedek �ta tan�s�tunk. Mert e lelk�szek a megt�madott vid�keken �vek hossz� sora �ta k�zvetetlen tapasztal�sb�l tudj�k �s l�tj�k, hogy k�zs�g�kben a faj magyars�g �vek �ta fogy vagy a legjobb esetben stagn�l s az �vi sz�let�sek sz�ma a r�gi sz�mnak j�form�n egy negyed�re reduk�l�dott. Akik megfigyelik, hogy e veszedelem mik�nt terjed az egyik k�zs�gr�l a m�sikra s mint hal ki azokban is lassank�nt a gyermekek vid�m kacaja s mint t�nik el az utc�kr�l a j�tszadoz� apr�s�g serege. S r�mutatnak arra is, hogy v�lem�ny�k szerint min� feladatok h�rulnak a t�rsadalomra �s a hat�s�gokra a nemzet�l� veszedelem terjed�s�nek megakad�lyoz�s�ra. Vajha panaszaik term�keny lelkekre tal�ln�nak, amelyek meg�rtik �s megsz�vlelik �ket. Nekem szent meggy�z�d�sem, hogy az egygyermekrendszer k�rd�s�t napirendre kell hozni �s napirenden kell tartani, ha nem akarjuk kock�ra tenni fajunk �s nemzet�nk eg�sz j�v�j�t.

 A magyars�g fejl�d�se.

 Azt, hogy mi maroknyi magyarok egy �vezreden kereszt�l meg tudtuk �vni minden vesz�lylyel �s viszontags�ggal szemben �llamis�gunkat, azt geogr�fiai fekv�s�nk�n k�v�l k�ts�gtelen�l el�deink kvalit�s�nak is k�sz�nhetj�k. De vajon a XIX. sz�zad nem v�ltoztatta e meg t�vib�l-hegyire az uralkod�s eszk�zeit? Hiszen m�r nem a kard markolata, a k�zjog, de a modern technika v�vm�nyai, p�nz�gy, ipar �s kereskedelem a hegem�nia fegyverei ak�r h�bor�ban, ak�r b�k�ben. Ezek kezel�s�ben a magyar faj, - m�g ha hajland�s�ggal, annak el�felt�tel�vel b�rna is, - m�g hossz� �veken �t term�szetszer� inferiorit�sban lenne nyugati szomsz�dainkkal szemben. Hisz mi h�romsz�z �vig test�nkkel �s v�r�nkkel v�dt�k az � b�k�s fejl�d�s�ket �s el�gg� b�mulatos, hogy �llami f�ggetlens�g�nk restituci�ja �ta a k�nyszermulaszt�soknak oly nagy r�sz�t tudtuk mindeddig is helyrep�tolni.

Nem csoda, ha sokat kell dolgoznunk, m�g a szellemi parit�st el�rj�k. Semmi okunk sincs teh�t arra, hogy elbizakodva felki�ltsunk: A magyars�g, amely ezer �vig fenntartotta szuprem�ci�j�t, hasonl� eszk�z�kkel fenntartja majd tov�bbra is! Nem nyilt szemmel �li vil�g�t az, aki �gy mer besz�lni �s csak �lomba ringatja keleti indolenci�nkat, haz�nk m�rhetetlen k�r�ra �s fajunk veszt�re! De nemcsak a magyars�g fels�bbs�g�nek r�gi eszk�zei kezdenek berozsd�sodni de a sz�th�z� �s az egys�ges magyar �llammal ellent�tes felfog�s� csoportok mindink�bb gy�keret vernek, szeparatisztikus tendenci�kkal l�pnek fel, s�t m�r helyenk�nt ellens�gesen szervezkednek. Ol�hok, t�tok, szerbek soha oly egys�gesen nem k�pviselt�k nemzetis�gi k�l�n�ll�sukat, soha oly akad�lyokat nem g�rd�tettek a magyar nemzeti �llam egys�g�nek t�nyleges kereszt�lvitele el�, mint a legut�bbi id�ben.

Ann�l parancsol�bb sz�ks�gg� v�lik teh�t, hogy ma m�r ne el�gedj�nk meg, ne �rj�k be a kvalit�s fels�bbs�g�vel, de fesz�ts�k meg minden er�nket, hogy menynyis�g tekintet�ben is biztos�tsuk a magyars�g sz�mszer� szuprem�ci�j�t, mert maradand�an csak ez teremtheti meg alapj�t annak az egys�ges nemzeti birodalomnak, amely minden j� magyarnak legszebb �lma.

Hisz nem tagadhat�, hogy ebben a tekintetben is van halad�s, s�t a legutols� n�psz�ml�l�s sz�mszer� adatainak k�zl�se alkalm�val eg�sz ditirambusokat zengtek lapjaink a magyars�g sz�mszer� nagy diadal�r�l, amely �jabb anyagot szolg�ltatott a sovinizmusnak, hogy a nemzetet az imperializmus �lomk�p�be ringathassa.

De vajjon miben �llott a nagy diadal? Abban, hogy az 1900 -ik �vi n�psz�ml�l�s kimutatta, hogy a magyar anyanyelv�ek el�rt�k az abszol�t t�bbs�get, 51,4 %-�t a lakoss�gnak. De ezt is csak a Dr�v�n innen sz�m�tva. Mert Szent-Istv�n koron�j�nak ter�let�n a magyars�g ma is csak 4 , 5 4 %-a a lakoss�gnak!

Teh�t az anyaorsz�gban el�rt�k a t�bbs�get, mert 1,1%-kal m�ljuk fel�l a nem magyarokat. K�ts�gtelen, hogy megnyugtat� �s l�lekemel� eredm�ny ama kevesek szem�ben, akik ily k�rd�sekkel foglalkozunk �s �vek �ta epekedve, mondhatn�m elfojtott l�lekzettel v�rtuk e pillanatot. De a nagyk�z�ns�g a mi �r�m�nket csal�dott meglepet�ssel fogadja, mondv�n: Hogyan, hisz ez annyit jelent, hogy a lakoss�gnak m�g mindig 48,6 %-a nem magyar! �s ez �gy is van. De ennek nem szabad �gy maradnia. Ez legyen nemzeti politik�nknak els� �s legfontosabb c�lja!

Ha azonban tov�bb is nyugodtan t�rj�k �s t�tlen�l n�zz�k, m�g k�l�nb�z� nemzetis�geink

faji �ntudata meger�s�dik, t�rsadalmi �sszetart�suk megszil�rdul, faji kult�r�juk kijegecesedik, oly �kek k�pz�dhetnek a hajdan egys�ges hazafias �rzelm� magyar anyaorsz�g �si t�rzs�ben, amelyek v�gzetes k�vetkezm�nyekkel lehetnek az egys�ges magyar haza konszolid�ci�j�ra.

Tegy�k teh�t vizsg�l�d�s t�rgy�v�, hogy mik�nt �llunk ma a magyars�ggal.

 Az 1900. �vi n�psz�ml�l�s a k�vetkez� k�pet t�rja elib�nk:

 A magyar birodalom lakoss�ga:

1830-ben . . . . . . . . . . . . . .   13,191.003

1900-ban . . . . . . . . . . . . . .   19,254.559

F�lsz�zados szaporod�s . . . 6,063.006

Vagyis egy �vben %-ban . . . . . . 0.76

ami nem nagy szaporod�s, mert 14 eur�pai �llam k�z�tt a tizedik helyen �llunk. Elhagyva ebb�l a Dr�v�n t�li r�szt, ahol nyelv�nk, sajnos, t�rv�nyesen is elvesz�tette uralm�t, n�zz�k, hogy min� k�p�t nyerj�k a magyars�g fejl�d�s�nek. Ebben a tekintetben csak 1880-t�l kezdve t�maszkodhatunk felt�tlen�l megb�zhat� n�psz�ml�l�si adatokra, mert 1880-ig a n�psz�ml�l�s a nemzetis�gi viszonyokkal nem t�r�d�tt. Vargha Gyula a magyars�g f�lsz�zados fejl�d�s�r�l �rott tanulm�ny�ban, az 1869. esztend�b�l indul ki �s Keleti K�rolynak az iskolak�telesek alapj�n �ssze�ll�tott �s V�zaknai Antal �ltal helyesb�tett sz�m�t�sait veszi alapul. E szerint a magyars�g fejl�d�s�nek k�vetkez� k�p�t kapjuk:

A magyar                                �s nem magyar
Anyanyelv�ek
�v	sz�ma	Szaporod�s sz�mszerint	%	sz�ma	Szaporod�s sz�mszerint	%
1869	6.027.385	-	-	7,551.744	-	-
1880	6,404.070	376.685	6,25	7,345.533	-206,206	-2,73
1890	7,357.956	958.886	14,89	7,805.052	459.514	6,28
1900	8,858.834	1.230.898	16,78	8,132.740	327.688	4,20

E k�p k�ts�gtelen�l nagyon �rvendetes �s megnyugtat� benyom�st tesz, mert m�g a magyars�g �vtizedr�l-�vtizedre progressz�v szaporod�st mutat (6-14-16%-ot), addig a nem magyarok szaporod�sa ink�bb visszaes�st (2-6-4%-ot) t�ntet fel. S ha fel lehetne tenni, hogy ez a progresszi� a j�v�ben is �gy fog haladni, b�n n�lk�l folytathatn�k a manchesterianizmus elv�t: laisser faire, laisser passer - ami k�ts�gtelen�l legk�nyelmesebb m�dja az �gyek vezet�s�nek.

De �ppen, mert az a meggy�z�d�sem, hogy a j�v�ben nem �gy lesz, tartom k�teless�gemnek a hazafias�n gondolkoz� int�z� k�r�k figyelm�t oly fekete pontokra felh�vni, amelyek agg�lyaimat keltett�k fel s amelyek, ha ellen�k j�kor nem v�dekez�nk, mindig feket�bb foltokk� fejl�dhetnek az egys�ges anyaorsz�g j�vend� t�rk�p�n.

Hisz m�r maga Vargha is elismeri, hogy a magyars�g fejl�d�se az ut�bbi k�t �vtized alatt, 1880-t�l 1900-ig nem volt egyenl� az orsz�g eg�sz ter�let�n, s�t ebben a tekintetben felt�n� elt�r�sek vannak az egyes orsz�gr�szek k�z�tt. M�g ugyanis a Tisza-Maros sz�g�ben h�sz �v alatt 51,91%-kal, a Duna-Tisza k�z�n 51,64%-kal gyarapodott a magyars�g, a Duna jobb partj�n ez a gyaropod�s mind�ssze 17,44%, Erd�lyben pedig 27,90% K�l�n�sen a Dun�nt�l �lland� a magyars�g fejl�d�s�nek hanyatl�sa. M�g ugyanis 1880-t�l 1890-ig 9,02%-ot tett ki a magyars�g gyarapod�sa, addig a k�vetkez� �vtizedben m�r csak 7,72%-ot.

A XX. sz�zad els� �vtized�ben a Dun�nt�l m�g kedvez�tlenebb�l fog alakulni a magyars�g fejl�d�se �ppen a faj magyar lakoss�g k�z�tt puszt�t� egygyermekrendszer miatt. Vargha Gyula joggal r�mutat, mint felt�n� jelens�gre, hogy am�g p�ld�ul Hunyadmegy�ben az 1890-ben m�g csak 17.167 lelket sz�ml�l� magyars�g egy �vtized

alatt k�zel 15 ezerrel gyarapodott, Somogymegy�ben a magyaroknak 300.000 k�r�l j�r� t�mege csak ugyanannyival szaporodott.

Aggodalmas jelens�gnek tartja Vargha egyebek k�z�tt azt is, hogy k�t hat�rsz�li sz�kely v�rmegy�ben, Cs�kben �s H�romsz�kben az ol�hs�g folytonos terjeszked�s�t lehet tapasztalni. A legutols� �vtized alatt is a nem magyar ajk�ak mindk�t v�rmegy�ben er�sebben szaporodtak a magyarokn�l, s�t H�romsz�kben a magyars�g sz�mar�nya a legut�bbi k�t �vtized alatt k�zel m�sf�l sz�zal�kkal esett vissza.

Szomor�nak mondja Vargha a magyars�g �ll�s�t a g�r�g-keleti egyh�zban, a hol k�t milli� l�lek k�z�tt mind�ssze 31 305 magyar ajk�t tal�lt a n�psz�ml�l�s, vagyis a g�r�gkeletieknek csup�n 1,43%-a magyar. S egyenesen nemzeti l�t�nket fenyeget� veszedelem gyan�nt �ll�tja oda azt a t�nyt, hogy az ol�h intelligencia felt�n�en n�vekedik. A k�z�piskolai tanul�k k�z�tt 1881-ben m�g csak 2.419 az ol�h ajk�, 1901-ben ellenben m�r 3.582. Ez az idegen ajk� intelligencia az�rt jelent komoly veszedelmet, mert amint Vargha mondja, „a nem magyar ajk� n�pess�g t�meg�t nem �sszekapcsolni k�v�nja a magyars�ggal �s a magyar �llameszm�vel, hanem minden eszk�zzel azon munk�l, hogy elt�volod�st, szakad�st id�zzen el�.”

Oly komoly jeleknek tekinti ezeket Vargha, amelyek k�ts�gess� teszik, hogy a j�v�ben sz�m�thatunk-e a magyars�g oly �rvendetes gyarapod�s�ra, mint az elm�lt p�r �vtized alatt. „A sz�let�si ar�ny, �rja Vargha id�zett tanulm�ny�ban, cs�kken�ben van, mit r�szint gazdas�gi, r�szint szoci�lis, r�szint erk�lcsi bajok id�ztek el�. N�pess�g�nk eg�szs�ges tov�bbfejl�d�s�t csak anyagi halad�sunk s gazdas�gi �jj�sz�let�s�nk biztos�thatn�. Ezen �ltal�nos n�pesed�si bajok a magyars�g fejl�d�s�re is k�ros visszahat�st gyakorolnak.

S a mi r�nk v�gzetess� v�lhatik, e bajok �ppen a Dun�nt�l, a magyars�g erej�nek egyik f�hely�n nyilatkoznak meg igen er�sen, tov�bb� a Nagy-Alf�ld�n, amely az oda telep�lt idegen elemekre n�zve a magyars�g olvaszt� koh�ja, a magyars�gnak pedig d�s term�talaja volt. Ha a v�rosok fejl�d�se meg�ll, ez szint�n a magyars�g gyors n�veked�s�nek megakad�s�t jelenti. K�rp�tl�sul nem rem�lhetj�k a vid�ki n�pess�g magyarosod�s�t sem, mert ott az eddigi lass� folyamatot val�sz�n�leg m�g lass�bb� teendi a f�ktelen nemzetis�gi izgat�s, mely idegen ajk� honfit�rsaink lelk�t megm�telyezni igyekszik.”

Vargha aggodalmaival szemben azonban Ajtay J�zsef dr. „A magyars�g fejl�d�se” c�m� m�v�ben a magyars�g fejl�d�s�r�l oly k�pr�ztat� sz�madatokat hoz fel, amelyek k�b�t�an hatnak minden magyarul �rz� l�lekre �s hivatva vannak minden hazafias t�pel�d�s�nket megsz�ntetni, mindink�bb meger�s�tv�n azt az indolenci�t, amely eddig is jellemezte nemzeti ir�nyit politik�nk szervezetlens�g�t. Ajtay dr.-nak �rdekes �s k�ts�gk�v�l hazafias t�rekv�st�l �thatott munk�ja oda t�rekszik, hogy k�l�nb�z� seg�deszk�z�kkel a magyars�g ar�ny�t oly kor�bbi n�p �ssze�r�sokb�l is meg�llap�tsa, amelyekn�l e fontos k�rd�st, sajnos, mell�zt�k. Ezt �rulja el f�zet�nek a c�me is: A magyars�g fejl�d�se az utols� k�tsz�z �v alatt, m�g Vargha csak a magyars�g f�lsz�zados fejl�d�s�t merte ismertetni. Tudvalev��n az 1850-iki n�psz�ml�l�s volt az els�, amely a nemzetis�get is kutatta. De m�g ez is a mai szok�ssal homlokegyenest ellenkez� rendszert k�vetett, amennyiben a nemzetis�get tudakolta, m�g ma az anyanyelvet k�rdezz�k. De m�g nagyobb baj, hogy 1850-ben az izraelit�kat mint nemzetis�get �s nem mint felekezetet vett�k fel. Ez az oka, hogy Vargha m�g az 1850-iki n�psz�ml�l�s adatait sem �ll�tja direkt szembe az ut�bbi n�psz�ml�l�s adataival, hanem e helyett az 1869-iki �llapotb�l indul ki.

Eg�szen m�sk�pp Ajtay; � visszamegy p�r sz�zaddal s minden adatot felhaszn�l, amit csak tal�l, kritika n�lk�l, nem egyszer f�lre�rtve s mer�szn�l mer�szebb k�vetkeztet�seket vonva bel�l�k. Kiindul�si alapul Acs�dy Ign�cnak „Magyarorsz�g n�pess�ge a pragmatica sanctio kor�ban” c�m� munk�j�t veszi, mely az ad�h�ztart�soknak 1715 �s 1820-ban t�rt�nt �ssze�r�sa alapj�n pr�b�lta rekonstru�lni Magyarorsz�g n�pess�g�t a R�k�czi-korszak k�zdelmeit k�vet� �vtizedb�l.

Ez a becses n�pess�g- �s gazdas�g-t�rt�neti munka, mely nagy f�rads�ggal �ll�ttatott �ssze az egykor� �ssze�r�sok hatalmas foli�-k�teteib�l, k�ts�gk�v�l els�rend� forr�smunk�ul k�n�lkozik azoknak, akik amaz �rdekes kort megismerni k�v�nj�k, de hogy ak�r a n�pess�g �sszes sz�m�t, ak�r a nemzetis�gi megoszl�st tekintve a mostani n�psz�ml�l�sokkal egy�rt�k� s �gy teljesen �sszehasonl�that� anyagot ny�jtana, az ellen mag�ra a m� el�szav�ra hivatkozhatunk, mely vil�gosan kimondja, hogy a n�pess�g �sszes sz�m�t becsl�sek alapj�n hozz�vet�leg igyekszik meg�llap�tani. M�g nehezebb volt s apodiktikus bizonyoss�gra m�g kev�sb� tarthat sz�mot a nemzetis�gi ar�nysz�mok meg�llap�t�sa, mely a n�vszerint �ssze�rt csal�df�k nev�nek alapj�n t�rt�nt, amint err�l maga a forr�smunka lelkiismeretesen besz�mol. Ajtay az 1720-ra meg�llap�tott - helyesebben kisz�m�tott - n�pess�get hitelesnek fogadja el. Mik�nt Acs�dy a R�k�czi-f�le f�lkel�s ut�n maradt ad�k�teles lakoss�gnak 1715-ben megkezdett �s 1720-ban kiigaz�tott �ssze�r�s�b�l indul ki. �s miut�n az ad�h�ztart�sok ott vezet�kn�v szerint vannak felsorolva, azok hangz�s�b�l k�vetkeztet az ad�fizet� nemzetis�g�re. Azt mondja, hogy k�tsz�z �v el�tt a nemzetis�g �s a nyelv sokkal ink�bb fedt�k egym�st, mint most s �gy ezen �ssze�r�sokb�l szerinte eg�szen pontosan meg�llap�that� a magyars�g sz�ma. E szerint hoz ki az akkori k�t �s f�l milli� n�pess�gb�l 1,160000 magyart (46%), 338.000 n�metet (13%), 455.000 t�t-rut�nt (17,8%), 109.000 szerb-horv�tot (4,2%) �s 490.000 ol�hot (19%). A magyars�g sz�m�t azut�n �szszeveti a Schl�ser n�met �r� �ltal k�z�lt, 1785-ben II. J�zsef �ltal megejtett n�psz�ml�l�s adataival, mondv�n: „vajjon az 1787-ben tal�lt nyolc milli� lakoss�gb�l mennyi lehetett a magyars�g?” Miut�n pedig fel szokt�k venni, hogy a n�pess�g 70-80 �v alatt megk�tszerez�dik, „a magyars�g term�szetes szaporod�s�t 67 �v alatt 100%-ra becs�lj�k, - e szerint Magyarorsz�gon 1787-ben a magyars�g sz�ma kitett 2320.000-et.” „A term�szetes n�pszaporod�s �tj�n a n�pess�g e 67 esztend� alatt semmi esetre sem emelkedhetett t�bbre 4 - 5 milli�n�l s �gy e korszakban bev�ndoroltak sz�m�t legszigor�bb sz�m�t�ssal is legal�bb 3,5 milli�ra kell becs�ln�nk. 1787-ben a magyars�g Ajtay szerint kitett 2.320.000 lelket, vagyis 29%-ot, a nem magyar ajk�ak sz�ma 5,680.000-et, vagyis 71%-ot. Horv�torsz�ggal �s a Hat�r�rvid�kkel egy�tt a magyars�g ar�nya lehanyatlik 25%-ra, vagyis az eg�sz lakoss�gnak egy negyed�re.

1850-ben 11,312.000 f�nyi lakoss�gb�l 5 milli�, teh�t 442% mondotta mag�t magyarnak �s csak 6,312.000 m�s nemzetis�g�nek. Ajtay sz�m�t�sa szerint teh�t hatvan �v alatt „a magyars�g 115%-kal, m�g ugyanazon id� alatt a nemzetis�gek csak 11, 1%-kal szaporodtak”. Az eg�sz fel�ll�t�s m�r maga jellemz�! A statisztikai hivatal m�g az 1850. �vekb�l sem tartja megb�zhat�nak a kiindul�st, amikor a nemzetis�g k�rd�s�t hivatalosan

tudakolt�k. Ajtay pedig sz�zharminc esztend�vel azel�tt kezdi, - amikor e k�rd�ssel senki sem t�r�d�tt. Vajjon e meg�llap�t�s tudom�nyos �rt�ke ir�nt lehet�nk e felt�tlen bizalommal? De m�g jellemz�bb az eredm�ny, amely azt bizony�tan�, hogy az alatt a hatvanh�rom �v alatt, amelyb�l hatvanegy �ven �t - 1787-t�l 1848-ig - �llami �n�ll�s�gunkat hi�ba iparkodtunk el�rni, - �s m�g hozz� ama k�t �v alatt, amikor a magyars�g egy nagy r�sze a szabads�gharcban �ldozta fel az �letet, amikor teh�t �ppen a magyars�g fogyott �ri�s m�rt�kben, - hogy ebben a hatvanh�rom �vben a magyars�g t�zszer jobban szaporodott volna a nemzetis�gekn�l. Holott a nyolcvanas �vek �ta, a legnagyobb nemzeti �s k�zgazdas�gi fejl�d�s�nk korszak�ban, �llami f�ggetlens�g�nk teljes �lvezet�ben a magyars�g a nemzetis�gekn�l a legjobb id�kben csak n�gyszeres�vel tudott szaporodni. Hisz ebb�l joggal lehetne k�vetkeztetni, hogy a B�cst�l val� f�gg�s f�lsz�zada a magyars�g fejl�d�s�re �s a nemzetis�gek elnyom�s�ra sokkal �dv�sebb volt, mint a XIX. sz�zad m�sodik fele!

Az�rt nagyon objekt�veknek �s �vatosaknak kell lenn�nk e sz�mszer� bizony�t�kokkal szemben, amelyek k�nnyen a legjobb akarattal is helytelen k�vetkeztet�sekre vezetnek. De kiv�lt ezen a t�ren. Mert mi a c�lja a sz�mvitelnek ak�r mag�n-, ak�r �llamgazdas�gi t�ren? Ugyanaz, ami a t�k�r�: elib�nk t�rni a meztelen igazs�got. Olyan t�k�r, amelyik szebbnek mutatja azt, aki belen�z, - veszedelmes eszk�z, - kiv�lt, ha olyannak tartjuk el�be, akinek ugyanis az a hib�ja, hogy hi�, �ntelt, hib�it l�tni nem szereti, s�t megut�lja azt, aki azokra �szint�n figyelmezteti. Pedig ilyen a magyar nemzet, csak azt t�ri, aki t�mj�nez neki. De �ppen ez�rt teljes�t k�teless�get az, aki a kellemetlen val�s�got is nem �talja felt�rni, legyen b�r jutalma az, amit�l a magyar legjobban f�l, a n�pszer�tlens�g. Vagy tal�n az tesz szolg�latot faj�nak, aki azt mondja: J�l van kedves magyarom, �gy ahogy van! Nem kell t�r�dn�d a magyars�g k�rd�s�vel, mert hegem�ni�nk napr�l-napra n�vekszik, a nemzetis�gek fogynak, �sszetart�suk lazul, beolvad�suk napr�l-napra halad, - maradhatsz nyugodtan indolens, - amin� volt�l eddig, az�rt a te uralmad e f�ld�n biztos�tva van! Vondd be az �rszemeket, aludj�l nyugodtan az ellens�gt�l, - nem kell f�lned t�l�k! Nem �ll�tom, hogy Ajtay e szavakat haszn�lja, de ez a hat�s, amelyet a magyarul �rz� lelkekre gyakorol. S�t azt is elhiszem, hogy sz�nd�ka nem ez volt. Sz�nd�ka nyilv�n az volt, szembesz�llani azokkal a tendenci�kkal, amelyek v�ltig lekicsinylik a magyars�g sz�m�t, az�rt, hogy hegem�ni�nk jogosults�g�t k�ts�gbe vonhass�k �s azt alapj�ban al��shass�k. Sz�nd�ka volt megmutatni, hogy mi magyarok nemcsak mindig joggal voltunk urak e f�ld�n, de azok is maradunk, mert a magyars�g terjeszkedik a m�s nyelv�ek rov�s�ra. Teh�t ne alkalmatlankodjanak �k, mi pedig ne legy�nk kishit�ek, - ne vesz�ts�k el �nbizalmunkat a j�v� fejl�d�s�nk ir�nt.

Ez mind sz�p �s dics�retrem�lt�. De azt hiszem, hogy ha az egyik vagy m�sik c�lt nem siker�l el�rnie, ez nem oly veszedelmes, mintha k�pr�ztat� sz�madataival t�tlens�gbe ringatja azokat, akikben �rdemes �r�ink f�rads�gos �s folytonos munk�jukkal f�lkeltett�k az aggodalmakat, kikben f�l�bresztett�k a lelkiismeret szav�t, mi�ltal �ket a magyars�g v�delm�re �s terjeszt�s�re serkentett�k. �ppen amikor ez az �dv�s hat�s m�r mutatkozni kezd a lelkekben, agyakban, - j�n Ajtay �s azt mondja, hogy az aggodalmak mind f�l�slegesek, tout est aux mieux dans les mellieurs des mondes. F�l�sleges a f�radts�g, a munka, a gy�m�lcs �gyis �l�nkbe hull. Vagy nem a nemzeti lelkiismeret elfojt�s�ra visz-e az, ha a magyars�g terjeszked�s�nek k�t legnagyobb nemzetis�gi akad�ly�t, az ol�hs�got keleten, a t�ts�got �szakon, mint quantit� negligeable-t �ll�tja elib�nk Alaptalannak tartja K�r�si, Beksics, Vargha aggodalmait a magyar elem elt�tosod�s�ra �s elol�hosod�s�ra vonatkoz�lag.

Azt �ll�tja, hogy a magyars�g nem veszti el nyelv�t �s faji jelleg�t - ez csak optikai csal�d�s. Mert szerinte a dolog �gy van: A nagy magyar Alf�ld, amelynek sz�le a dombos vid�k fel� egyszersmind gazdas�gi hat�rt alkot, az a k�z�ppont, amely fel� a n�pv�ndorl�s mindig folyik. El�sz�r a t�r�k�k kivonul�sa ut�n a magyars�g, v�ndorolt oda �szakr�l, az�ta keletr�l tart a besziv�rg�s a mai napig. Inn�t magyar�zhat�, hogy a t�ts�g �s az ol�hs�g k�z�tt megfogyott a magyar. Teh�t nem a nemzetis�gek sz�vt�k fel, hanem elv�ndorolt onnan. S�t az elol�hosod�snak annyiszor felhozott bizony�t�k�t, hogy Erd�lyben sz�mtalan k�zs�g van, amelynek lak�i mind magyar nev�ek, de egyik sem ismeri m�r nyelv�nket — ezt sem fogadja el Ajtay bizony�t�knak, hanem a k�vetkez�k�pp igyekszik megmagyar�zni a dolgot: R�gente, amikor az ol�h k�zs�geket �ssze�rt�k, minden lakos moldov�nnak mondotta mag�t, mert Moldov�b�l v�ndorolt oda. A magyar �ssze�r�k teh�t magyar neveket adtak nekik s �gy �rt�k be �ket az ad�fizet�k lajstrom�ba.

Az ol�hs�gnak a Kir�lyh�g� fel�l a magyar s�kf�ld�n val� lass�, de biztos terjeszked�s�t�l sem f�l semmit Ajtay. S�t ezt �dv�snek is mondja, mert a magyar s�k f�ld az asszimil�ci�nak, a beolvaszt�snak oly koh�ja, amely el�bb-ut�bb mindent magyarr� tesz.

Ajtaynak az elol�hos�t�s veszedelm�nek megc�fol�s�ra felhozott adataival �s argumentumaival e helyen nem sz�nd�kunk r�szletesen foglalkozni. Csak r� akartunk mutatni arra, az els� tekintetre is megokolatlannak l�tsz� optimizmusra, amely Ajtay eg�sz k�nyv�t jellemzi. K�r, hogy Balogh ellen csak ir�ni�val dolgozik Ajtay �s semmibe veszi Baloghnak az ol�hs�g terjed�s�re vonatkoz�lag �sszegy�jt�tt adatait, amelyek pedig felt�n�en egybev�gnak az Erd�lyb�l �s az ol�hs�g lakta egy�b vid�kekr�l egyre s�r�bben felhangz� komoly panaszokkal. A magyars�g fejl�d�se �s hegem�ni�ja szempontj�b�l csak k�v�natos lenne, hogy a j�v� igazolja Ajtay j�sl�sait, b�r a magunk r�sz�r�l nem tudunk osztozni t�lzott optimizmus�ban.

 A sz�let�sek apad�sa.

De dr. Ajtay J�zsef m�g a legegyszer�bb �s k�ts�gbe nem vonhat� n�psz�ml�l�si adatokat, mihelyt azok elszomor�t� k�vetkeztet�sekre adnak alkalmat, r�zs�s sz�nben tudja felt�ntetni. Ak�r csak az ismert osztr�k Beschwich�gungs-Hofrat recip�je szerint, �gy vagyunk n�la a sz�let�sek sz�m�nak apad�s�val is, ami nagyon szomor� �s megsz�vlelend� t�net, amelyen k�nnyen �tsiklanunk nem szabad. Ajtay �s vele m�sok sz�p�teni tudj�k a statisztik�nak idev�g� adatait is. Mert, h�la Istennek, nem jutottunk od�ig, ahol a kihal�s �tj�n lev� francia nemzet van, mert a kiv�ndorl�s dac�ra az orsz�g lakoss�ga �rvendetesen szaporodik, teh�t aggodalomra nincs ok �s ki t�r�dne azzal, hogy a sz�let�sek orsz�gos ar�nya �vr�l-�vre szinte matematikai pontoss�ggal cs�kken. Pedig a sz�let�sek sz�m�nak apad�s�ra n�zve megd�bbent� k�pet ny�jtanak a k�vetkez� statisztikai adatok:

1000 l�lekre esett �lve sz�letett:

 1881-1890-ig �tlagban  44,1

1891-1895-ig                  41,7

1896-1900-ig                 39,2

1901-ben                        37,6

1902-ben                           8,4

1903-ban                         36,3

Az orsz�gos statisztikai hivatal k�zlem�nyei szerint ha a cs�kken�s ily ar�nyban folytat�dn�k (t�z �v alatt 41,3-r�l 38,5-re) a j�v�ben is, �gy �tven �v alatt Franciaorsz�g sz�let�si ar�ny�hoz jutn�nk le. Hogy a sz�let�sek ar�nysz�m�nak cs�kken�se min� vesztes�get jelent, arra n�zve utalunk az al�bbi t�bl�zatra:

 Az �lve sz�letettek sz�ma:

 1881-1891-ig �tlagban  636.627

1891-1895-ig                    648.300

1896-1901-ig                    642.830

1901-ben                           636.692

1902-ben                           658.240

1903-ban                           628.524

1903-ban teh�t k�r�lbel�l nyolcezerrel kevesebb volt az �lve sz�letettek sz�ma, mint 1881-1891-ig �tlagban, holott a lakoss�g sz�ma 1900-ban mintegy h�rom milli�val volt t�bb, mint 1880-ban.

Az orsz�gos statisztikai hivatal azzal magyar�zza a sz�let�sek sz�m�nak felt�n� apad�s�t, hogy a sz�l�sre alkalmas korban lev� n�k kisebb sz�zal�k�t teszik ki az orsz�g lakoss�g�nak, mint a m�lt �vtizedben. K�ts�gtelen, hogyha a sz�let�sek sz�m�t a sz�l�sre alkalmas korban lev� n�k sz�m�val hasonl�tjuk �ssze - �s tagadhatatlan, hogy ez az �sszehasonl�t�s ink�bb szolg�lhat alapul a sz�let�sek cs�kken�s�nek kisz�m�t�s�n�l, - az apad�s nem oly abnormis, mint ahogy a fentebbi sz�mok mutatj�k. De bizonyos az is, hogy a sz�let�sek sz�ma m�g �gy is apad. Ajtay igen �rdekesen azzal magyar�zza a sz�let�sek sz�m�nak cs�kken�s�t, hogy a kilencvenes �vek v�g�n l�pett a nemz�k�pes korcsoportba az a gener�ci�, amelyet a hetvenes �vek gyermekrag�lyai er�sen megtizedeltek �s �gy �tmenetileg ar�nylag kisebb a nemz�k�pes korban lev� lakoss�g sz�ma.

M�g ugyanis 1890-ben 28%-�t tette a lakoss�gnak, addig 1900-ban m�r csak 25,3%-�t. Ez a magyar�zat alapj�ban v�ve azonos a statisztikai hivatal magyar�zat�val, de nem igazolja a sz�let�sek sz�m�nak oly nagym�rt�k� apad�s�t, mint a min�t a statisztikai adatok felt�ntetnek, ann�l kev�sb�, mert az id�zett sz�mokban Ajtay itt is t�ved, a helyes ar�nysz�m ugyanis 1900-ban nem 25,3, hanem 27,3. M�g kev�sbb� oszthatjuk Ajtay optimizmus�t, ha kutatjuk, hogy az egyes nemzetis�gek szerint mik�nt apad a sz�let�sek sz�m:

 �lve-sz�letett ezer l�lekre sz�m�tva az anyaorsz�gban:

              1896-1900-ig

magyar           39,2

n�met             38,9

t�t                    43,6

ol�h                 36,9

horv�t              45,0

szerb               43,3

rut�n                43,2

 

1901

magyar 37,6

n�met   35,2

t�t         41,9

ol�h      35,8

horv�t   38,3

szerb    39,4

rut�n     40,3

 

             1902

magyar 38,3

n�met   35,6

t�t         41,9

ol�h      37,3

horv�t   41,2

szerb   40,7

rut�n    43,3

                      1903

magyar      36,1

n�met        33,6

t�t              39,2

ol�h           35,2

horv�t        38,7

szerb         40,5

rut�n          38,5

 A szaporod�s ennek megfelel�en kedvez�tlen�l alakul a magyars�gra n�zve.

A szaporod�s volt ugyanis ezer l�lekre sz�m�tva:

               1896-1900            / 1901 /           1902    /       1903

magyar       13,0                     13,7                12,5            11,2

n�met         11,8                     11,7                11,6            10,2

t�t               13,8                     13,9                 12,0            11,7

ol�h              5,8                        8,7                  8,3               6,9

horv�t        11,3                      11,5                 13,7            13,2

szerb           8,2                      10,0                   8,9               7,5

rut�n           15,5                     14,4                 14,0             10,7

A szaporod�s teh�t a magyarokn�l h�rom �ven �t fokozatosan cs�kkent, m�g p�ld�ul az ol�hokn�l n�vekedett (6-7-8).

Az egygyermekrendszer hat�s�t a sz�let�sek orsz�gos ar�ny�nak cs�kken�s�n�l �lesebben megvil�g�tja a magyars�g hanyatl�sa azokban a t�rv�nyhat�s�gokban, ahol az egygyermekrendszer a magyar reform�tus lakoss�g k�r�ben bef�szkelte mag�t.

Erre vonatkoz�lag itt k�z�lj�k a statisztikai hivatal fentebb id�zett k�zlem�nyeinek al�bbi t�bl�zat�t:

Magyars�g ar�nya

Az elveszett ter�letekb�l az 1900.�vi n�psz�ml�l�s a magyars�gra esett % szerint                             1900               1901           1902

Bars             31,7                           26,0                25,9             25,4

Esztergom  79,2                            78,4               78,6              78,8

Baranya      51,3                            42,3                41,9             42,2

Tolna           68,3                            65,1                68,9             66,4

Bereg          44,7                            41,1                40,5             40,6

G�m�r        56,4                             51,4                51,1             51,3

H�romsz�k 85,1                            82,4                82,1              82,1

Term�szetes, hogy e megy�kben a nemzetis�gek a magyars�g rov�s�ra er�sb�dnek, s�t kett�ben k�z�l�k, Esztergommegy�ben �s H�romsz�kmegy�ben a magyars�g ar�nya m�g cs�kkent is. Bereg- �s G�m�rmegy�kben csak az�rt nem cs�kkent a magyars�g ar�nya, mert az idegen nemzetis�g� lakoss�g egy r�sze kiv�ndorolt. S jellemz�, hogy am�g p�ld�ul Barsmegy�ben, ahol a lakoss�gnak csak egy harmada magyar, a magyar lakoss�g k�z�tt elterjedt egygyermekrendszer dac�ra a megy�ben ezer lakosra 1901-ben 401, teh�t az orsz�gos �tlagn�l t�bb sz�let�s esett, addig a fel�ben magyar lakoss�g� Baranyamegy�ben ugyanakkor ezer lakosra 32,7, teh�t az orsz�gos ar�nyn�l j�val kevesebb sz�let�s esett.