A 95 T�TEL

�rta �s k�zz�tette LUTHER M�RTON (1483-1546) n�met reform�tor 1517. okt�ber 31-�n Wittenbergben, a v�rtemplom kapuj�ra sz�gezve.

1. Mikor Urunk �s Mester�nk azt mondta: "T�rjetek meg!" - azt akarta, hogy a h�vek eg�sz �lete b�nb�natra t�r�s legyen (Mt 4,17).

2. Ezt az ig�t nem vonatkoztathatjuk a b�nb�nat szents�gi gyakorl�s�ra, azaz a b�nvall�sra �s a j�v�t�telre, ami a papok k�zrem�k�d�s�vel t�rt�nik.

3. De nem is vonatkoztathatjuk kiz�r�lag csak a bels� b�nb�natra, mert a sz�v t�redelme mit sem �r, ha nem hozza mag�val k�ls�leg a b�n�s mivoltunk elleni sokoldal� hal�los k�zdelmet.

4. Ez a gy�tr�d� k�zdelem teh�t mindaddig tart, m�g az ember gy�l�li v�tkes �nmag�t (ez az igazi bels� b�nb�nat), vagyis a mennyek orsz�g�ba val� bemenetelig.

5. A p�pa nem akar senkit mentes�teni �s nem is mentes�t a j�v�tev� b�nh�d�st�l, hanem csak att�l, amit saj�t illet�kess�g�ben vagy az egyh�zi jogszab�lyok szerint maga r�tt ki.

6. A p�pa nem bocs�that meg m�sk�nt egyetlen v�tket sem, csak az�ltal, hogy azt Istent�l megbocs�tottnak jelenti ki �s fogadja el. Viszont k�ts�g k�v�l megbocs�thatja az � sz�m�ra fenntartott eseteket: ezek semmibev�tele eset�n a v�tkess�g k�ts�g k�v�l megmarad.

7. Isten senkinek nem bocs�tja meg v�tk�t an�lk�l, hogy egyszersmind al� ne vetn� a megal�zkod�t mindenben a helyette elj�r� papnak.

8. A b�nb�nati egyh�zjogszab�lyok csak az �l�kre �rv�nyesek, �s azok szerint haldokl�kra semmit sem szabad kir�ni.

9. Enn�lfogva j�t tesz vel�nk a Szentl�lek a p�pa �ltal, mikor (a p�pa) a rendelkez�seiben mindig kiv�tell� teszi a hal�l �r�j�t �s a sz�ks�ghelyzetet.

10. K�pzetlen�l �s hib�san j�rnak el azok a papok, akik a haldokl�kt�l egyh�zjogszab�ly szerinti b�nb�nati teljes�tm�nyt k�vetelnek a purgat�riumban.

11. Bizonyosnak t�nik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyh�zjog szerinti j�v�tev� b�nh�d�st �t lehet v�ltozatni purgat�riumbeli b�nh�d�sre, akkor hintett�k el, mikor a p�sp�k�k aludtak.

12. R�gente az egyh�z �ltal meghat�rozott b�ntet�seket nem a feloldoz�s ut�n, hanem a feloldoz�st megel�z�en szabt�k ki, hogy ezzel pr�b�ra tegy�k a t�redelem �szinte volt�t.

13. A haldokl�k hal�luk�rt mindennel megfizetnek, �s az egyh�zjogi szab�lyok sz�m�ra m�r halottak, joggal illeti meg �ket az azokt�l val� felold�s.

14. A haldokl�ban lelki �ps�g�nek �s szeretet�nek t�k�letlens�ge sz�ks�gk�ppen nagy f�lelmet t�maszt, ann�l nagyobbat, min�l t�k�letlenebb volt.

15. Ez a f�lelem �s borzad�s mag�ban is el�g (hogy m�st ne mondjak) a purgat�riumi szenved�st el�id�zni, mivel a rem�nytelens�g borzalm�val hat�ros.

16. L�thatjuk, hogy a pokol, a purgat�rium �s menny �gy k�l�nb�zik egym�st�l, mint rem�nyveszt�s, a k�ts�ggel k�zd�s �s a biztons�g.

17. L�that�, hogy a lelkeknek a purgat�riumban arra van sz�ks�g�k, hogy mind f�lelm�k fogyjon, mind szeretet�k szaporodj�k.

18. Nem l�tszik bizony�tottnak sem �rvekkel sem szent�r�si helyekkel, hogy (a purgat�riumban l�v� lelkek) k�v�l lenn�nek a szeretetet ki�rdeml� vagy azt fokoz� �llapoton (Isten irgalm�n).

19. De az sem l�tszik bizony�tottnak, hogy legal�bbis mindny�jan biztosak �s biztons�gban vannak boldogs�gra jut�suk fel�l, j�llehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.

20. Teh�t a p�pa a minden b�nh�d�s teljes elenged�s�n nem egyszer�en minden b�nh�d�s elenged�s�t �rti, hanem csak az �ltala kir�tt�t.

21. Teh�t t�vednek azok a b�cs�hirdet�k, akik azt mondj�k, hogy a p�pa b�nh�d�s elenged�se ez embert minden b�nh�d�st�l feloldja �s megmenti.

22. �ppens�ggel semmit nem enged el a purgat�riumban lev� lelkeknek, amit ebben az �letben kellett volna az egyh�zi jogszab�lyok szerint teljes�teni�k.

23. Ha valaki egy�ltal�n megkaphatja minden b�nh�d�se valamilyen elenged�s�t, akkor biztos, hogy ezt csak a legt�k�letesebbek kaphatj�k meg, teh�t igen kevesen.

24. Term�szetesen az emberek legnagyobb r�sz�t becsapj�k, amikor nagy hanggal, minden megk�l�nb�ztet�s n�lk�l �g�rik meg nekik a b�nh�d�s felold�s�t.

25. Amilyen hatalma van a p�p�nak a purgat�rium felett, ugyanolyan hatalma van b�rmely p�sp�knek vagy lelk�sznek a maga p�sp�ks�g�ben, illetve gy�lekezet�ben.

26. Nagyon j�l teszi a p�pa, hogy a (purgat�riumban l�v�) lelkeknek nem a kulcsok hatalm�val ad elenged�st, (amivel (ott) nem rendelkezik), hanem k�zbenj�r� k�ny�rg�s �ltal.

27. Emberi balgas�got hirdetnek, amikor azt mondj�k, hogy mihelyt a l�d�ba dobott p�nz megcs�rren, a l�lek azonnal a mennybe sz�ll.

28. Csak annyi bizonyos, hogy a l�d�ban megcs�rren� p�nz �ltal nagyra n�het a haszonles�s �s a kapzsis�g. Az egyh�z k�zbenj�r� szolg�lat�nak eredm�nyess�ge azonban egyed�l Isten j�tetsz�s�t�l f�gg.

29. Ki tudja, hogy v�gy�dik-e minden purgat�riumban l�v� l�lek arra, hogy �t onnan kiv�lts�k? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszk�lisz (p�p�k) nem ig�nyelt�k ezt.

30. Senki sem biztos a maga t�redelm�nek val�dis�ga fel�l, m�g kev�sb� a k�vetkezm�ny: a teljes elenged�s fel�l.

31. Amilyen ritka az igaz�n b�nb�n� ember, �pp olyan ritka az igaz�n elenged�st nyer�, vagyis nagyon ritka.

32. �r�k b�ntet�st kapnak tan�t�ikkal egy�tt, akik a b�cs�c�dul�kkal biztons�gban hiszik magukat az �dv�ss�g�k dolg�ban.

33. Nagyon kell �vakodnunk azokt�l, akik azt mondj�k, hogy a p�p�nak azok az elenged�sei (azaz b�cs�i) Istennek ama f�lbecs�lhetetlen aj�nd�k, amely �ltal rendbe j�n az ember dolga Istennel.

34. Ugyanis a b�cs�nak ez a kegyelme csak a b�nb�nat szents�g�vel (�s) ember �ltal kiszabott j�v�tev� b�nh�d�sre vonatkozik.

35. Nem kereszty�ns�get pr�dik�lnak, akik azt tan�tj�k, hogy aki lelkeket akar kiv�ltani vagy gy�n�si kiv�lts�got v�s�rolni, annak nincs sz�ks�ge t�redelemre.

36. Minden igaz�n sz�v�n tal�lt kereszty�n r�szes�l a b�nh�d�snek �s a v�tkess�gnek teljes elenged�s�ben b�cs�c�dula n�lk�l is.

37. Aki csak igazi kereszty�n, ak�r �l�, ak�r halott, az r�szese Krisztus �s az anyaszentegyh�z minden kincs�nek, s ezt Isten adta n�ki, b�cs�c�dula n�lk�l is.

38. A (b�nh�d�s) p�pai elenged�s�t �s a (kegyelemben) r�szes�t�st m�gsem szabad semmik�ppen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elenged�s kinyilv�n�t�sa.

39. A legk�pzettebb teol�gusnak is igen neh�z egyszerre megtapasztalnia a n�p el�tt a b�s�ges b�cs�t �s az igaz t�redelmet.

40. Az igazi t�redelem keresi �s szereti a b�nh�d�st, viszont a b�cs� b�s�ge elk�nyelmes�t �s a b�nh�d�st gy�l�letess� teszi, legal�bbis esetenk�nt.

41. �vatosan kell az apostoli (azaz p�pai) b�cs�t pr�dik�lni, nehogy a n�p f�lre�rtse �s el�be helyezze azt a szeretet j�cselekedeteinek.

42. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy a p�pa v�lem�nye szerint a b�cs�v�s�rl�s semmilyen tekintetben nem �ll�that� egy sorba az irgalmass�g cselekedeteivel.

43. Arra kell tan�tani a kereszt�nyeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szeg�nynek ad, vagy a r�szorul�nak k�lcs�n�z, mint hogyha b�cs�t v�s�rol.

44. Ugyanis a szeretet cselekedete �ltal n� a szeretet �s javul az ember, de a b�cs� �ltal nem lesz jobb, csak a b�nh�d�st�l mentesebb.

45. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy aki l�tja a r�szorul�t �s azt elhanyagolva b�cs�ra k�lt, az nem a p�pa elenged�s�t szerzi meg, hanem Isten rosszall�s�t.

46. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy - hacsak nem d�sk�lnak a f�l�slegben - mindazt, ami az �let f�nntart�s�hoz sz�ks�ges, tarts�k k�teless�g�knek h�zukn�pe jav�ra ford�tani �s semmik�pp se pazarolj�k b�cs�kra.

47. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy a b�cs�v�s�rl�s nem parancsolat, hanem szabad d�nt�s dolga.

48. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy a p�pa a b�cs�ban val� r�szes�t�ssel ink�bb az ��rte val� �h�tatos im�dkoz�st akarja el�rni sem mint a k�szp�nzt, mert az el�bbire nagyobb sz�ks�ge van.

49. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy a p�pa b�cs�i akkor hasznosak, ha nem bel�j�k vetj�k bizalmunkat. Viszont nagyon �rtalmasak, ha �ltaluk elv�sz az istenf�lelm�nk.

50. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy ha a p�pa tudna a b�cs�hirdet�k zsarol�sair�l, azt akarn�, hogy ink�bb �gjen porig Szent P�ter bazilik�ja, mint azt, hogy juhainak b�r�b�l, h�s�b�l �s csontj�b�l �p�lj�n fel.

51. Arra kell tan�tani a kereszty�neket, hogy a p�pa, ha sz�ks�ges volna, k�sz lenne (ahogy illik) m�g Szent P�ter bazilik�j�nak elad�sa �r�n is saj�t p�nz�b�l seg�teni azokat, akiknek legt�bbj�t�l n�mely b�cs�hirdet�k kicsalj�k a p�nz�ket.

52. Hi�baval� a b�cs�c�dul�k alapj�n b�zni az �dv�ss�gben, m�g ha a b�cs�megb�zott, s�t ak�r a p�pa a saj�t lelk�vel kezeskedn�k is �rte.

53. Krisztus �s a p�pa ellens�gei azok, akik a b�cs� hirdet�se miatt Isten ig�j�t m�s templomokban teljesen eln�m�tj�k.

54. Jogs�relem �ri Isten ig�j�t, ha ugyanabban a pr�dik�ci�ban ugyanannyi vagy t�bb id�t szentel�nk a b�cs�nak, mint Isten ig�je hirdet�s�nek.

55. A p�pa gondolata sz�ks�gk�ppen az, hogy ha a csek�ly �rt�k� b�cs�t egy haranggal, egy d�szfelvonul�ssal �s egy szertart�ssal �nneplik, akkor az evang�liumot, ami a legnagyobb dolog, sz�z haranggal, sz�z d�szfelvonul�ssal, sz�z szertart�ssal kell hirdetni.

56. Az egyh�z kincse, amelyb�l a p�pa a b�cs� nincs el�gg� megnevezve, �s Krisztus n�p is ismeri azt.

57. Nyilv�nval�, hogy itt nem muland� javakr�l van sz�, mert azokat sok egyh�zi sz�nok nem egyk�nnyen osztogatja, hanem ink�bb gy�jti.

58. De nem is Krisztus �s a szentek �rdemeir�l van sz�, hiszen azok mindenkor, a p�pa k�zrem�k�d�se n�lk�l is, munk�lj�k a bels� ember sz�m�ra a kegyelmet, a k�ls� ember sz�m�ra pedig a keresztet, a hal�lt �s a poklot.

59. Szent L�rinc ugyan azt mondta, hogy az egyh�z kincse a szeg�nyek, de � kor�nak szok�sos kifejez�s�vel �lt.

60. Nem vakmer�s�g kimondani, hogy az egyh�z kincse: az egyh�z kulcsai (melyeket Krisztus �rdem��rt kapott).

61. Vil�gos ugyanis, hogy a b�nh�d�s elenged�s�re �s a (meghat�rozott) esetekre (vonatkoz�an) elegend� a p�p�nak a saj�t hatalma.

62. Az egyh�z kincse val�j�ban Isten dics�s�g�nek �s kegyelm�nek szent evang�liuma (�r�mh�re). De ezt m�lt�n igen gy�l�lik, mert els�kb�l utols�kk� tesz.

63. De ezt m�lt�n igen gy�l�lik, mert els�kb�l utols�kk� tesz.

64. A b�cs�k kincs�t viszont igen kedvelik, mert utols�kb�l els�kk� tesz.

65. Az evang�lium kincse olyan h�l�, amellyel egykor az anyagi javak embereit hal�szt�k.

66. A b�cs� kincse pedig olyan h�l�, amellyel ma az emberek anyagi javait hal�ssz�k.

67. A b�cs�, amir�l a b�cs�hirdet�k azt hirdetik, hogy a legnagyobb �ld�s, - val�ban az, de a kereset szempontj�b�l.

68. Val�j�ban azonban a b�cs� az Isten kegyelm�hez �s a kereszt j�s�g�hoz m�rten a legeslegkisebb dolog.

69. A p�sp�k�k �s a lelkip�sztorok (jogilag) k�telesek az apostoli b�cs� hirdet�it teljes tisztelettel fogadni,

70. arra, hogy ezek ne a maguk �lmait hirdess�k a p�pa megb�z�sa helyett.

71. Aki az apostoli b�cs� igazs�ga ellen sz�l, ki�tkoz�st �s gyal�zatot �rdemel,

72. de �ldott, aki gondosan elj�r a b�cs�hirdet� szavainak �nk�nye �s �nfej�s�ge ellen.

73. Ahogy a p�pa is joggal s�jt le vill�m�val azokra, akik a b�cs� �gyben b�rmi m�don csal�st k�vetnek el,

74. de sokkal ink�bb k�sz�l vill�m�val les�jtani azokra, akik a b�cs�k �r�gy�n a szent szeretet �s a val� igazs�g kij�tsz�s�n mesterkednek.

75. �r�lts�g azt v�lni, hogy a p�pai b�cs�k akkor�k, hogy feloldozhatj�k az embert, m�g ha valaki k�ptelens�get mondva - az Istensz�l� (M�ri�t) er�szakolta volna is meg.

76. Ellenkez�leg azt �ll�tjuk, hogy a p�pai b�cs�k a v�tkess�g tekintet�ben a b�cs� al� es� legkisebb b�n�ket sem vehetik el.

77. Az a sz�besz�d, hogy maga Szent P�ter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha � volna most a p�pa - k�roml�s Szent P�ter �s a p�pa ellen.

78. Ellenkez�leg azt �ll�tjuk, hogy neki is �s b�rmelyik p�p�nak is nagyobb er�i vannak, tudniillik az evang�lium, a gy�gy�t�sok kegyelmi aj�nd�kai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.

79. K�roml�st sz�l, aki azt �ll�tja, hogy a p�pai c�merrel ell�tva fel�ll�tott kereszt fel�r Krisztus keresztj�vel.

80. Sz�mot fognak adni azok a p�sp�k�k, lelk�szek �s teol�gusok, akik t�rik, hogy ilyesmiket pr�dik�ljanak a n�pnek.

81. A b�cs�r�l val� ilyen �nk�nyes pr�dik�l�s azt eredm�nyezi, hogy a tud�s f�rfiaknak sem k�nny� a p�pa tekint�ly�t megv�deni a r�galmakt�l, vagy �ppen az egyszer� h�vek fort�lyos k�rd�seit�l.

82. P�ld�ul: Mi�rt nem �r�ti ki a p�pa a purgat�riumot szents�ges szeretetb�l �s a lelkek oly nagy sz�ks�ge miatt, ami minden ind�t�k k�zt a legigazs�gosabb - ha sz�mtalan lelket kiv�lt a (Szent P�ter) bazilika �p�t�s�re adott szennyes p�nz�rt, ami igen jelent�ktelen ind�t�k erre?

83. Tov�bb�: Mi�rt vannak m�g mindig halotti mis�k �s �vfordul� �nnepek a lelkek�rt, �s mi�rt nem adj�k vissza, vagy mi�rt nem engedik visszavenni a halottak�rt tett adom�nyokat, ha a kiv�ltottak�rt val� im�ds�g imm�r a b�cs�c�dula r�v�n feleslegess� �s jogtalann� v�lt?

84. Tov�bb�: Mif�le �jfajta kegyelme Istennek �s a p�p�nak az, hogy megengedik, hogy egy istentelen �s gonosz ember p�nz�rt kiv�ltson egy kegyes �s istenszeret� lelket, viszont azt a kegyes �s kedves lelket nem v�ltj�k ki ingyen szeretetb�l, saj�t r�szorults�ga miatt?

85. Tov�bb�: A b�nh�d�sre vonatkoz� egyh�zjogi el��r�sok t�nylegesen �s mint r�g�ta nem alkalmazottak, magukban �rv�nytelenek �s halottak. Mi�rt t�rt�nik a t�l�k val� mentes�t�s p�nzzel, b�cs�k enged�lyez�s�vel, mintha �rv�nyesek �s hat�lyosak voln�nak?

86. Tov�bb�: Mi�rt nem �p�ti f�l a p�pa - akinek vagyona ma fel�lm�lja a d�sgazdag (�kori) Crassusok kincs�t is - Szent P�ternek legal�bb azt az egy bazilik�t ink�bb a maga p�nz�b�l, mint szeg�ny h�vei�b�l?

87. Tov�bb�: Mit enged el vagy mit ny�jt a p�pa azoknak, akik a t�k�letes t�redelem �ltal jogosultak a teljes elenged�sre �s (kegyelemben) r�szes�t�sre?

88. Tov�bb�: Mib�l lenne nagyobb haszna az egy h�znak, mint abb�l, ha a p�pa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta sz�zszor osztana elenged�st �s (kegyelemben) r�szes�t�st a h�vek b�rmelyik�nek?

89. Mivel a p�pa a lelkek �dv�t ink�bb a b�cs�k �ltal keresi, mint a p�nz �ltal, mi�rt sz�nteti meg a m�r r�gebben enged�lyezett b�cs�c�dul�kat �s b�cs�kat, mikor azok ugyanolyan hat�sosak?

90. Ha az egyszer� h�veknek agg�lyos �rveit puszta hatalommal elnyomjuk �s nem �rtelmes megv�laszol�ssal oldjuk fel, azzal az egyh�zat �s a p�p�t ellens�geik el�tt nevets�gess�, a kereszty�neket pedig szerencs�tlenn� tessz�k.

91. Ha teh�t a b�cs�kat a p�pa lelk�let�nek �s gondolat�nak megfelel�en hirdetn�k, k�nny� volna felelni mindezekre (a k�rd�sekre), s�t fel sem mer�ln�nek.

92. T�vozzanak teh�t azok a pr�f�t�k, akik azt mondj�k Krisztus n�p�nek: "B�ke, b�ke." - de nincs b�ke! (Ez�kiel 13,10.16).

93. Tegy�k j�l a dolgukat azok a pr�f�t�k, akik azt mondj�k Krisztus n�p�nek: "Kereszt, kereszt!" - de nincs kereszt!

94. Buzd�tsuk az�rt a kereszty�neket, hogy fej�ket: Krisztust, b�nh�d�sen, hal�lon �s poklon �t is k�vetni igyekezzenek,

95. �s abban b�zzanak, hogy ink�bb sok szorongattat�son �t, mintsem a b�ke biztons�g�n �t jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

Mert m�s fundamentomot senki nem vethet azon k�v�l, a mely vettetett, mely a J�zus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

S.D.G.

dugo@szepi.hu