K�kay Gy�rgy

A magyar id�szaki sajt� t�rt�nete a XVIII. sz�zad v�g�ig

Az eur�pai sajt� kialakul�sa

A nyomtatott sajt� t�rt�net�t azok a nyomtatott �js�glevelek, r�plapok -�s v�s�ri rel�ti�k vezett�k be, amelyek a 15. sz�zad m�sodik fel�ben �s a 16. sz�zadban elterjedtek eg�sz Eur�p�ban, de f�leg It�li�ban (relazoni, avisi), N�metorsz�gban (Neue Zeytungen, Messrelationen), Franciaorsz�gban (Occasionels) �s Angli�ban. Ezek az egy-, vagy csup�n n�h�ny lapos id�szaki nyomtatv�nyok m�r szerepet j�tszottak a kereskedelmi �letben, a polg�rs�g t�j�koztat�s�ban, s�t helyenk�nt a politikai harcokb�l is kivett�k a r�sz�ket. A hugenotta k�zdelmek sor�n Franciaorsz�gban pl. a nyomtatott �js�glapok olyan �les t�mad�sokat int�ztek az uralkod� ellen, hogy e nyomtatv�nyokat betiltott�k; Angli�ban szint�n er�sen korl�tozt�k az �js�glevelek kiad�s�t.

A sajt� el�fut�rai elleni int�zked�sek azonban nem tudt�k feltart�ztatni a rendszeres h�rlapirodalom kibontakoz�s�t. Az �j oszt�lynak, a polg�rs�gnak a t�rh�d�t�s�val �s meger�s�d�s�vel egyidej�leg, a 17. sz�zad els� fel�ben Nyugat-Eur�pa legt�bb orsz�g�ban megsz�letett a rendszeres h�rlap- �s foly�iratirodalom.

Franciaorsz�gban, k�s�bb Oroszorsz�gban �s t�bb kelet-eur�pai orsz�gban maguk az abszol�t uralkod�k udvarai is szerepet j�tszottak az �js�g�r�s kifejleszt�s�ben. Az angol forradalomig a n�met, majd 1789-ig az angol sajt� k�pviselte a leghalad�bb ir�nyt, �s nagy hat�st fejtett ki - t�bbek k�z�tt a polg�ri sajt�szabads�gnak Milton �ltal t�rt�nt els� megfogalmaz�s�val - Eur�pa t�bbi orsz�g�nak sajt�j�ra is. 1789-ben pedig a francia forradalom l�trehozta a politikai �js�got, a forradalmi-demokrata sajt�t.

A 17-18. sz�zadi polg�ri fejl�d�s eredm�nyek�nt j�tt l�tre a foly�iratirodalom is. K�l�n�sen a 18. sz�zadban volt szoros kapcsolata a foly�iratoknak a felt�r� t�rsadalmi oszt�ly t�rekv�seivel. M�g el�z�leg f�leg a k�l�nb�z� akad�miai �s tudom�nyos foly�iratok, a 18. sz�zadban az �n. mor�lis hetilapok elszaporod�sa volt a jellemz� Nyugat-Eur�p�ban. E lapt�pus Angli�t�l kezdve mindenfel� sz�les k�r�kben elterjedt, �s kivette r�sz�t a k�z�pr�tegekn�l a tudom�nyok n�pszer�s�t�s�b�l, a felvil�gosod�s eszm�inek terjeszt�s�b�l �s - k�l�n�sen Angli�ban - a t�rsadalomkritik�b�l is. A sz�zad m�sodik fel�ben a mor�lis hetilapok �s a f�leg n�met ter�leten elszaporod� foly�iratok kritikai rovatai hozz�j�rultak ahhoz, hogy a h�rlapokba is egyre t�bb irodalom, majd t�rsadalomb�r�lat vonult be, �s hogy a kor�bbi sz�raz, egyszer�en csak h�reket "refer�l�" �js�gokba egyre ink�bb behatolt a politikai v�lem�ny-nyilv�n�t�s is.

A hazai h�rlap-�s foly�iratirodalom megindul�sa

Az id�szaki sajt� el�fut�rai Magyarorsz�gon is megtal�lhat�k voltak: a k�ziratos �js�g nyomai csak�gy, mint a nyomtatott �js�glevelek�. 1600 �s 1613 k�z�tti �vekb�l Pozsonyban maradt fenn egy k�ziratos �js�ggy�jtem�ny, amelynek p�ld�nyait Kestler M�rton pozsonyi f�jegyz� az augsburgi postamestert�l, Crispinus Lambertert�l kapta rendszeresen.

1587-t�l kezdve m�r haz�nkban is adtak ki nyomtatott �js�gleveleket. Els� ismert �js�glevel�nket Manlius J�nos monyor�ker�ki v�ndornyomd�sz adta ki, n�met nyelven. Ez is, ak�rcsak a tov�bbi k�t n�met nyelv�, �s a 17. sz�zadi n�met, latin �s magyar nyelv� rel�ti�k nagy r�sze is a t�r�k h�bor� esem�nyeir�l adott h�rt, ugyan�gy, ahogy a k�lf�ld�n megjelent egykor� �js�gleveleknek is szinte legf�bb t�m�ja a Magyarorsz�g ter�let�n a t�r�k ellen foly� harcok h�rei voltak.

Az els�, folyamatos megjelen�s�nek tervezett magyarorsz�gi �js�g csaknem egy �vsz�zaddal k�s�bb jelent meg, mint az 1609-ben indult els� n�met hetilap. A m�sf�lsz�zados t�r�k megsz�ll�s ut�n, a Habsburg gyarmatos�t�s ellen s�krasz�ll� II. R�k�czi Ferenc szabads�gharca hozta l�tre 1705-ben a Mercurius Hungaricus (illetve k�s�bb: Mercurius Veridicus ex Hungaria) c�mmel azt a latin nyelv� �js�got, amelynek legf�bb hivat�sa a felkel�ssel rokonszenvez� k�lf�ldi k�zv�lem�ny t�j�koztat�sa volt. Ez indokolta latin-nyelv�s�g�t is. A lapb�l, amely II. R�k�czi Ferenc t�bornagy�nak, gr�f Eszterh�zy Antalnak k�sz�nheti l�t�t, �s amelynek egyes sz�mait R�day P�l szerkesztette, 1705-1710 k�z�tt mind�ssze hat sz�m jelent meg.

Els� �js�gunkat a nemzeti f�ggetlens�g�rt s�krasz�ll� fejedelmi udvar h�vta �letre, a szabads�gharc buk�sa ut�n azonban m�r sem nemzeti udvari, sem polg�ri felt�telek nem voltak �js�gok alap�t�s�ra. El�t�rbe ker�ltek az egyes nyomd�szok �zleti v�llalkoz�sai r�v�n ind�tott lapok, illetve a k�l�nb�z� felvil�gosult ir�nyzatok nyom�n keletkezett �js�gok. K�vetkez� lapunkat a pietista reformmozgalom egyik kiemelked� szem�lyis�ge, B�l M�ty�s alap�totta. Az �ltala 1721-ben Pozsonyban l�trehozott Nova Posoniensia c. hetilap a szerkeszt�je �ltal Hall�ban megismert korai n�met felvil�gosod�s hat�s�t mutatja: B�l Comenius programj�t: az iskolai �js�golvas�st igyekezett megval�s�tani. B�r az �js�got 1722-ben k�nytelen volt �tengedni a jezsuit�knak, akiknek kez�ben az r�videsen meg is sz�nt, kezdem�nyez�se m�gis nagy hat�ssal volt sajt�nk tov�bbi fejl�d�s�re: a sz�zad folyam�n a pozsonyi evang�likus l�ceumb�l ker�ltek ki id�szaki sajt�nk k�vetkez� nemzed�kei is.

K�zben azonban - a budai n�met polg�rs�g gazdas�gi meger�s�d�s�vel - 1730-ban Bud�n is l�trej�tt az els� �js�g, Ofnerische Mercurius c�mmel. Kiad�ja Nottenstein J�nos Gy�rgy budai nyomd�sz volt. A budai n�met lap - mik�nt �ltal�ban a sz�zad hazai n�met nyelv� lapjai - kev�s �n�ll�s�got mutatott: nagy r�szben a b�csi hivatalos lap, a Wienerisches Diarium h�reinek ut�nnyomataib�l �llott, �s csak annyiban jelentett el�rel�p�st, hogy m�r hetenk�nt k�tszer jelent meg. P�ld�nyait 1739-ig ismerj�k.

Jelent�sebb �s j�val hosszabb �let� lapv�llalkoz�snak bizonyult az 1764-ben Pozsonyban alap�tott Pressburger Zeitung, amelynek l�trehoz�sa Windisch K�roly Gottlieb nev�hez f�z�dik. Windisch a pozsonyi evang�likus felvil�gosod�s B�l ut�ni nemzed�k�hez tartozott, m�r er�sen hatottak r� a ter�zi�nus �s jozefinista korszak eszm�i is. Gottsched nyelvi �s kultur�lis reformjainak, valamint erk�lcsi foly�iratainak is volt szerepe abban, hogy n�met nyelv� mor�lis �s tudom�nyos foly�iratokat is alap�tott, amelyeken k�l�n�sen megmutatkozott a b�csi felvil�gosod�s hat�sa. A Pressburger Zeitung 1929-ig �lt.

A 18. sz�zad utols� �vtizedeiben a pest-budai �s az erd�lyi n�met nyelv� polg�rok �jabb lapokat is kiadtak: 1772-t�l Pesten a Neuer Kurier aus Ungarn-t, 1786-t�l Bud�n az Ungarische Staats- und Gelehrte Nachrichtent, amelyek 1800-t�l Vereinigte Ofner und Pester Zeitung c�mmel egyes�lve, 1845-ig fenn�lltak. Erd�ly els� �js�gja, a Siebenb�rger Zeitung 1784-ben indult. V�rosaink n�met nyelv� polg�rs�g�nak lapjai mellett m�g a sz�zad v�g�n is adtak ki latin nyelv� �js�got: 1776-1786 k�z�tt B�csben Keresztury J�zsef szerkeszt�s�ben az Ephemerides Vindobonenses-t �s 1790-t�l 1793-ig Bud�n Spielenber P�l �s Tertina Mih�ly az Ephemerides Budenses-t. Ennek oka r�szben az orsz�g lak�inak t�bbnyelv�s�g�ben, r�szben pedig abban a saj�tos helyzetben rejlett, amelyet a latin nyelv a 18. sz�zadban Magyarorsz�gon m�g mindig �lvezett.

A magyar nyelv� �js�g�r�s kezdetei

Fejl�d�s�nk saj�toss�gai k�z� tartozik az a jelens�g is, hogy n�lunk - ellent�tben a nyugat-eur�pai sajt� kezdeteivel - idegen nyelven, latinul �s n�met�l indultak meg �js�gjaink. A nemzeti nyelv� h�rlapirodalom csak 1780-ban, nyelvi �s kultur�lis �jj�sz�let�s�nk mozgalmaival kapcsolatban vette kezdet�t. B�r a latin �s n�met nyelv� �js�gok is szerves r�szei sajt�nk �s kult�r�nk t�rt�net�nek, az anyanyelv� sajt� megindul�sa m�gis �j korszakot nyit meg h�rlapirodalmunkban. Ennek jelent�s�g�t els�sorban az adja meg, hogy a n�p nyelv�n �rt �js�gokat m�r sokkal sz�lesebb k�rben olvashatt�k �s ez el�ny�sen hatott vissza a lapok tartalm�ra. A magyar nyelv� �js�gok �s foly�iratok sokkal k�zvetlenebb�l kapcsol�dtak hazai t�rsadalmunk k�rd�seihez �s aktualit�saihoz, mint a csaknem kiz�r�lag k�lf�ldi lapok alapj�n szerkesztett n�met nyelv� el�deik.

Az els� magyar nyelv� �js�g, a pozsonyi Magyar H�rmond� megind�t�sa R�t M�ty�s nev�hez f�z�dik. � is a pozsonyi l�ceumban ismerkedett meg a B�l M�ty�s-f�le hagyom�nyokkal, majd tanulm�nyait a g�ttingai egyetemen folytatta. Sch�lzer �js�gkoll�giumainak is hat�sa lehetett abban, hogy hazat�rve v�llalkozott az els� magyar �js�g megind�t�s�ra. A lap kiad�ja Patzk� Ferenc nyomd�sz volt, aki 10 �vre privil�giumot kapott a magyar �js�g kiad�s�ra. E privil�giumot az orsz�g hat�rain bel�l siker�lt is meg�riznie, noha 1786-ban Szacsvay S�ndor �s T�llyai D�niel megk�s�relt�k megd�nteni. Az �j lapot v�g�l is csak a k�vetkez� �vben, B�csben, jozefinista kapcsolatai r�v�n siker�lt megind�tania Szacsvaynak, aki m�r kor�bban r�szt vett a Magyar H�rmond� szerkeszt�s�ben is. A Magyar H�rmond� R�t M�ty�s �s ut�dai alatt - akik k�z�l, r�vid ideig tart� szerkeszt�i tev�kenys�ge ellen�re is, kiemelkedik a piarista R�vai Mikl�s munk�ss�ga - nemcsak a hazai �s k�lf�ldi esem�nyek �l�nkebb kr�nik�ja lett el�dein�l, hanem bekapcsol�dott a nyelvi-irodalmi mozgalmakba is. Az �js�g sz�khely�t 1788-ban Pestre tett�k �t, �s itt - Magyar Merkurius (Merkur) c�men - 1789-ig �lt.

A nyolcvanas �vek v�g�re kifejl�d� nemesi ellen�ll�s sodra 1789-ben m�g egy magyar lapot eredm�nyezett B�csben: a G�r�g Demeter �s Kerekes S�muel �ltal szerkesztett, Hadi �s M�s Nevezetes T�rt�netek-et, amely k�s�bb szint�n a Magyar H�rmond� c�met vette fel �s 1803-ig jelent meg. M�g Szacsvay Magyar Kur�rja ink�bb a jozefinista eszm�k�rt lelkesedett �s a b�csi felvil�gosults�got terjesztette, addig G�r�g�k lapja m�g�tt azok a nemesi patri�t�k �lltak, akik a nemess�get a gazdas�gi �s t�rsadalmi reformok ir�ny�ba igyekeztek befoly�solni. Mindk�t b�csi lap �l�nk figyelemmel k�s�rte a francia forradalom esem�nyeit; 1791-ben G�r�g�k �js�g�ba Hajn�czy J�zsef �rta a franciaorsz�gi k�zlem�nyeket. M�g Szacsvay f�leg szellemes-szat�rikus t�rsadalomb�r�lataival, G�r�g�k a nemzeti nyelv� irodalom �s tudom�nyoss�g szervez�se ter�n szereztek �rdemeket. B�r mindk�t lap t�l�lte az I. Ferenc uralomra jut�s�val egy�ttj�r� reakci�s fordulatot, de Szacsvayt elt�vol�tott�k az �js�gt�l �s a b�csi Magyar H�rmond� is elsz�rk�lt. A szigor� cenz�raint�zked�sek miatt m�r egyik lapunk sem tudott h�rt adni a magyar jakobinus szervezked�ssel kapcsolatos esem�nyekr�l.

A nemesi mozgalom cs�cspontj�n Erd�lyben is l�trej�tt a magyar nyelv� �js�g�r�s, 1790-ben Nagyszebenben Hochmester M�rton nyomd�sz ind�totta az Erd�lyi Magyar H�rviv�-t, amely F�bi�n D�niel �s Cserei Elek szerkeszt�s�ben k�s�bb Kolozsv�rott jelent meg, de jelent�s�ge nem �rte el a pozsonyi �s b�csi lapok�t. Val�sz�n�, hogy ugyanabban vagy a k�vetkez� �vben meg is sz�nt.

B�r 1793-ban m�g egy magyar �js�g indult B�csben, P�ncz�l D�niel B�tsi Magyar Merkurius-a, a lap, csak�gy, mint a Magyar Kur�r Szacsvay ut�dja, Decsy S�muel alatt, a francia forradalom becsm�rl�j�v� v�lt. Mindh�rom b�csi lapunk visszas�llyedt a puszt�n csak h�reket refer�l� sz�nvonalra �s mik�nt 18. sz�zadi n�met �js�gjainkban, ezekben is �sszezsugorodott a hazai aktualit�ssal b�r� tartalom.

Az els� magyar foly�iratok

A magyar nyelv� foly�iratirodalom csak a jozefinista �vtized v�ge fel� indult meg. Addig h�rlapjaink igyekeztek hi�nyukat p�tolni, r�szben �gy, hogy maguk is k�z�ltek r�videbb-hosszabb - foly�iratba val� - cikkeket, r�szben pedig mell�klapok megjelentet�s�vel. Ezt figyelhett�k meg m�r Windisch K�roly Gottlieb n�met nyelv� kezdem�nyez�sein�l csak�gy, mint a k�s�bbiek sor�n a magyar �js�gokn�l. Windisch k�s�bb �n�ll� foly�iratokat is kiadott Pozsonyban, r�szben gottschedi mint�j� mor�lis hetilapokat, r�szben pedig tudom�nyos foly�iratot: az Ungrisches Magazin-t, 1781-ben. Ugyanebben az �vben Bessenyei Gy�rgy is megjelentetett Der Mann ohne Vorurtheil c�mmel B�csben egy mor�lis foly�iratot, amelynek hat f�zete azonban ink�bb csak ut�nzata volt a foly�iratoknak: tartalma szerint a radik�lis, felvil�gosult �r�k filoz�fiai �s politikai eszm�it tartalmazta.

Nemzeti nyelven kiadott foly�irataink sor�t a kassai Magyar Museum nyitotta meg, amelyet Bats�nyi �s Kazinczy k�z�sen tervezett, de amelynek szerkeszt�s�t az els� sz�m ut�n Bats�nyi maga v�gezte. A foly�irattal a szerkeszt� Bessenyei kult�rpolitikai kezdem�nyez�s�t k�v�nta folytatni, a nemesi ellen�ll�s kifejl�d�s�nek idej�n: a reformizmus oldal�r�l harcolt a nemzeti nyelv�rt �s a tud�s t�rsas�g l�trehoz�s��rt. Magas sz�nvonal� foly�irat�ban az irodalom �s a politika szorosan kapcsol�dott egym�shoz, �s ennek nagy szerepe volt a v�llalkoz�s n�pszer�s�g�ben. A reakci�s fordulatkor, 1793 elej�n azonban az udvarhoz k�zeled� nemess�g �s a korm�nyzat k�z�s fell�p�se Bats�nyi foly�irat�t is elfojtotta, a Bats�nyi ellen megindult hajsz�t pedig �ppen a Magyar Museumban kifejtett halad� megnyilatkoz�sai v�ltott�k ki.

Ugyancsak Bessenyei kezdem�nyez�s�t igyekezett folytatni az 1789-ben Kom�romban megind�tott Mindenes Gy�jtem�ny is, amelyet P�czeli J�zsef alap�tott. A kom�romi foly�irat a mor�lis hetilapokhoz hasonl�, enciklop�dikus tartalm� foly�irat volt, amelyben saj�tos m�don keveredett a jozefinista n�pfelvil�gos�t� ir�nyzat a nemesi reformizmus �s a modernebb felvil�gosults�g eszm�ivel.

Kazinczy - a Magyar Museum szerkeszt�s�g�b�l t�rt�nt kiv�l�sa ut�n - Orpheus c�mmel �n�ll� foly�iratot alap�tott, amely �ltal els�sorban a felvil�gosod�s eszm�inek terjeszt�s�t k�v�nta szolg�lni. K�s�bbi sz�maiban azonban szinte kiz�r�lagoss� v�lt a sz�pirodalom.

A korszak foly�irat-irodalm�t K�rm�n J�zsef Ur�ni�ja z�rta le, amely �sszefoglal�ja volt a kor�bbi foly�iratok ir�nyzatainak �s m�r a romantika fel� mutatott.