//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A református egyház történetének kutatása
1945 -1990

A református egyház történetének kutatása 1945 -1990

A Horthy-korszak idején még igen jó szellemi kondícióban lévő magyarországi református egyház 1945 és 1990 közötti történetének kutatása számos értékes eredmény ellenére szinte a kezdeteknél tart. Jelenkutatásról lévén szó, nagy lehetőségei vannak az oral history-nak, ami kiegészíthetné vagy ellenőrizhetné is a memoárokat, vagy akár az egyszerű egyháztagokat (természetesen laikusokat is) megszólaltathatná.

Kemény ellenfél

Elöljáróban néhány speciális szempontot vetek föl. A szovjet bolsevik-típusú diktatúra a Baltikum és a Balkán közötti térséget - tudvalévően - 1940 és 1990 között tartotta uralma alatt. Ez a fél évszázad egyház-állam-társadalom viszonyának egyetemes történeti perspektívájában új, számos alapvonásában addig nem ismert fejezetet képez. Egy ázsiai eredetű despotizmus a modern korban először ütközött a nyugati kereszténységgel, az európai kultúra egyik meghatározó tartozékával.

A kommunista diktatúrák kezdettől fő ellenségeik körében tartották számon az egyházakat, és nyíltan hirdették belátható időn belüli fölszámolásuk stratégiáját, melynek eszmei ideológiai gyökerei a szovjet zónában is - paradox módon - a nyugat-európai fölvilágosodás radikális antiklerikális ágához nyúltak vissza. Vajon volt-e a cél megvalósításának átgondolt, egységes terve, amit bábállamokra és egyházakra forgatókönyvenként bontottak volna le, vagy az önkényuralmi rendszerek működéséből adódóan, az állandó ellenségkeresés és megsemmisítés folyamatába illeszkedve, akár automatizmusként érvényesült az egyház- és vallásüldözés? Valószínű a szovjet irányítás és mintaadás, ám a kutatások egyelőre nem teszik lehetővé a részletesebb választ.

A protestánsokra fókuszálva, esetükben az angolszász-német-skandináv világ ugyancsak fontos alkotóelemével kerültek szembe. A túl távoli dimenziók helyett a következőkben a magyarországi reformátusokra összpontosítunk. Miért kellett a hatalomra törekvőknek mindenképpen odafigyelni rájuk?

1. Az 1930-1940-es években a magyar református egyház számos tehetséges, jól fölkészült vezetője és vélemény- formálója révén igen jó szellemi kondícióban volt.

2. A protestánsok a függetlenségi hagyomány legközvetlenebb képviselőiként tekintettek magukra, és sokan mások ugyancsak így tekintettek rájuk, amit a reformátusok etnikai egységükkel nyomatékosítottak, majd az első világháború után szociális érzékenységük is erősödött.

3. Több körülmény következtében 1948-ban a református egyházra osztották a pártállami kívánalmaknak megfelelő „jó tanuló szerepét” (Kiss Réka többször használt kifejezése), ami a forradalom leverése után új elemekkel gyarapodott.

Tanulmányunkban nincs lehetőség összehasonlító vizsgálatra, ez azonban nem jelenti azt, hogy a református egyház története elszigetelhető más hazai egyházakétól. Például abban a kérdésben, hogy vajon a magyarországi kommunista egyházpolitikának léteztek-e különböző tradíciójú egyházakra specializált, markáns elképzelései vagy alkalmanként és esetenként alakult, hogy egyenként illetőleg együtt miként viszonyulnak hozzájuk. Mindkét lehetőség mellett szólnak adatok, de kielégítő választ erre a kérdésre sem tudunk még adni. A világegyház, a pápaság, a hierarchikus szervezet, a legnagyobb lélekszámú hazai felekezet fontos tényezőkként indokolják a katolikusok iránti súlyozott érdeklődést a térségben kisebb lélekszámú és szigetprotestantizmussal szemben.

A szakirodalmi eredmények áttekintése előtt a tájékozódást segítendő, kísérletet teszünk a 45 év egyháztörténeti periodizációjára.

I. 1945-1948: Az 1919-es azonnali teljes kommunizálással szemben, a szovjet megszállás első időszakában a vallásos híveket nyugtató, az egyházak működését biztosító nyilatkozatok dominálnak. Közben azonban radikális társadalompolitikai döntésekkel komoly csapások sújtják az egyházakat (földosztás, iskolaállamosítás, egyesületek betiltása stb.). A folyamat a kényszeregyezménybe torkollik.

II. 1948-1955: befejeződik az egyházak ellehetetlenítése, működésük beszűkítése, intézményeik, vagyonuk államosítása. Lojálisra cserélik a vezetést, de a középszintnél mélyebbre viszonylag kevéssé hatol a pártállami befolyás. Az Állami Egyházügyi Hivatal alapítása. Békepapság. Megfélemlítő „református” koncepciós perek. Nem erős, de nem elhanyagolható mértékű az egyházpolitikával való szemben állás.

III. 1955-1957: az ellenállás 1955-től fokozatosan spirituális mozgalommá válik, amely meg akarja újítani az egyházat, de nem jelöli célnak a társadalmi rendszer megváltoztatását. A Református Megújulási Mozgalom már a forradalom előtt nyilvánossághoz jut, majd alatta ér a csúcsára. A bukás után, 1957 kora tavaszra erőszakosan fölszámolják. Restauráció, megfélemlítés, megtorlás, aminek legsúlyosabb történése Gulyás Lajos levéli lelkész kivégzése.

IV. 1958-1968: a régi, lemondott-lemondatott, kompromittálódott egyházi vezetés helyére új, pártállami szempontból a forradalom előttihez hasonlóan újra teljesen megbízható kerül. A direkt egyházirányítás és ellenőrzés fokozatosan teljessé válik, egyidejűleg lassanként új politikai taktika érvényesül: az állam érdekeit a kollaboráns egyházvezetők képviselik, ők a végrehajtói a politikai hátterű fegyelmezésnek is. További perek. Az ellenállás lényegében megszűnik vagy passzivitásba szorul.

V. 1968-1990: nem kerül sor újabb református perre, a rendőri beavatkozás megszűnik. Az egyház élete csaknem vegetál. Az antiklerikális állampárti retorika csillapodik, bár a vallás megszűnésének tételét nem adják föl, annak bekövetkezését távolabbi időre prognosztizálják, helyére az állam és az egyház jó viszonyának hangoztatása lép. Marxista-keresztyén (látszat) párbeszéd. Jelentéktelen egyházpolitikai engedmények, lényeges változást csak az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnése (1989) és a kényszeregyezmény fölbontása hoz (1990), ami egyidejűleg a rendszer és a korszak végét jelenti.

Komoly politikai nyomás

A periodizáció szakaszainak hátterében nem nehéz fölfedezni a diktatúra történetének politikai, társadalmi, gazdasági változásait, amelyeket az említett terjedelmi korlátok miatt ezúttal nem részletezhettünk. Rájuk utalásunkkal azonban arra is emlékeztetünk, hogy a periodizáció egy erőteljesen politikai nyomás alatt álló egyház történetét tükrözi. Elsősorban nem is az egyház története rajzolódik ki belőle, hanem a pártállami egyházpolitikáé, az egyház életébe folytonosan beavatkozó államé. A tagolást külső események és külső szempontok alakítják, nem az egyház belső élete és történései.

Milyen eredmények születtek eddig? Áttekintésünk nemcsak a fentebb hivatkozott idő- és terjedelmi korlátok miatt vázlatos, hanem a vonatkozó kutatások hiányai és egyoldalúságai miatt is. A periodizációt az imént leginkább ezért neveztük kísérletnek. Melyek a historiográfia szegényességének, viszonylag szerény voltának a főbb okai?

1. Időbeli közelség, ami mindig kézenfekvő, kényelmes kifogás a jelenkortörténet számára, de mindig kritikával kell hozzá viszonyulni.

2. Az 1990 utáni református egyházi vezetésnek nem állt érdekében a múltföltárás. Jóllehet a református zsinat hosszú halogatás után 2010-ben létrehozta saját múltföltáró bizottságát, ez az attitűd lényegében máig nem változott. Az egyházi vezetők időnként beszélnek róla, de munkáját kevéssé serkentik. Véleményünk szerint részint, mert a kollaboráció valamilyen formájában viszonylag sokan érintettek voltak, részint mert a politikai fordulat váratlanul érte a református egyházat. Nincs nyoma, hogy közeledtét érzékelték volna, készültek volna rá. Ugyanakkor tény, hogy az egyházi életben hirtelen megnyílt nagy lehetőségek más fontos ügyekre sok energiát lefoglaltak.

3. Ismert, hogy a diktatúra alatt a hazai egyháztörténet-írás kedvezőtlen helyzetbe került, 1990 utáni kibontakozása nem mehetett végbe máról holnapra.

4. A fentiekkel összefüggésben a forrásfeltárás messze elmaradt nemcsak a kívánt foktól, hanem a lehetőségektől is.

Mielőtt először a teológiai alapú egyháztörténet teljesítményeit szemléznénk, a teljesség kedvéért említünk két marxista filozófiai művet, melyek azt tanúsítják, hogy a pártideológusok fontosnak tartották a hazai, kortárs protestáns teológiát saját szempontjaik szerint elemezni.

Az 1990 után a korlátozások alól fölszabaduló teológiai alapú egyháztörténet kezdetei kimondottan biztatóak voltak. Jos Colijn holland szerzőnek a magyarországi református teológia és egyházi élet kommunizmus alatti történetéről Hollandiában német nyelven jelent meg kötete, amit néhány év múlva magyarul is kiadtak. Ugyanekkor ugyanezen témáról készült el Bogárdi Szabó István könyve. Mindkét mű kitűnő kritikus elemzés. Fontos, hogy tárgyukat nemzetközi kontextusban helyezik el. A magyar református egyháznak története során az adott korszakban létezett először - a protestáns gondolkodástól különben idegen módon - „hivatalos” teológiája, amit „szolgálat-teológiá”-nak neveztek.

Világszerte elterjedt párhuzamait, köztük evangélikusokat és katolikusokat is, hol „baloldali”, hol „balliberális”, „neoliberális” vagy éppen „felszabadulás” (stb.) teológiaként emlegették és tartják számon ma is. A hazai szolgálat-teológia (önigazoló) feladatának jelölte - most tudatosan leegyszerűsítve fogalmazok - a kommunista rendszer helyeslését („kiszolgálását”), mint a világtörténelemben addig megvalósult legigazságosabb társadalmi rend igazolását. Az úttörő műveket követő évekből kiemelkedő Fodorné Nagy Sarolta sajátosan érdekes megközelítésű könyve. Az 1948-i egyezmény következményeit és hatástörténetét vizsgálja teológiai és neveléstörténeti aspektusból.

A társadalom- és művelődéstörténeti alapú egyháztörténet területén jóval több munka készült, de átfogó igényű viszonylag kevés, könyv-terjedelmű értekezésről, monográfiáról nem tudunk számot adni. Ezek három nagyobb csoportra oszthatók.

1. Ahogyan hivatalos teológiája, úgy „hivatalos” jelenkor-története is korszakunkban volt először a magyar református egyháznak. Szakszerűség szempontjából nehezen lehet történeti munkának nevezni, valamelyest mégis az, mert jegyzetelt és nyomtatott forrásokat idéz a kalandos életű Kádár Imre könyve, amely nemcsak a két háború közötti református egyházat marasztalta el méltánytalanul és egyoldalúan, hanem vállalta a kiadása előtt nem sokkal korábban elfojtott Megújulási Mozgalom és a református egyház forradalom alatti történetének rágalmazását is. Tudományos igényű sokszerzős kiadványsorozat, amelyet a magyar református egyház alapításának négyszázados ünneplése alkalmából jelentettek meg. A bennünket érdeklő, az 1867-1978 közötti éveket tárgyaló ötödik kötet az egyháztörténet számos részletével elsőként foglalkozik, de különösen az 1945 utáni fejezetek erősen irányított és szelektált szempontok szerint készültek.

2. Az emigrációban született Gombos Gyulának korszakunk első harmadát értékelő, a kollaboráns egyházi vezetést élesen bíráló könyve. Évtizedekkel később, a forradalom harmincadik évfordulójára Bárczay Gyula készített történészi indíttatású, terjedelmes tanulmányt, amelybe saját emlékeit, sorsát is belefoglalta. Mindkét mű érthetően nélkülözi a hazai forrásokat, de van historiográfiai értékük.

3. 1990 után arányaiban, tartalmában, tematikájában egyaránt gyarapodott a szakirodalom. Ladányi Sándor elsőként publikált összefoglaló tanulmányt az 1956-ig terjedő időszakról. Utóbb a témakörben több kisebb dolgozat és egy terjedelmes szöveggyűjtemény szerkesztése fűződik még a nevéhez. Ellenben tisztán forráskiadást rendezett sajtó alá Kiss Réka, a Megújulási Mozgalomból intézményesült Országos Intézőbizottság fölhívásához csatlakozó presbitériumok nyilatkozataiból összeállítva. Kiss Réka a kötethez írt bevezető tanulmányában az említett mozgalom történetét dolgozta föl. Ugyanő írt a református perekről, az állambiztonsági iratok különböző református vonatkozásairól, a budapesti reformátusok korszakunkbeli életéről, úgyszintén kiemelkedő lelkészi és laikus szereplőkről.

Tibori János a Tiszántúli Egyházkerület második világháború utáni negyedszázada történetének teológiai értelmezésekkel és források közlésével gazdagon illusztrált, sajátos hangvételű megírására tett kísérletet. Baráth Béla, Dienes Dénes, Missák Marianna szerzői hármas a Tiszántúli Egyházkerület Rákosi-korszak alatti történetét reprezentáló forrásgyűjteményt adott közre. Mint fentebb és alább, itt sem tarthatjuk feladatunknak az egyes szerzők témakörünkbe vágó, teljes könyvészetét megadni, hanem a teljességre törekvést szükségszerűen mellőzve, még néhány kutatót és tanulmányt említünk meg. Barcza József az 1948/49-es és az 1956-os eseményekkel foglalkozott, Fürj Zoltán nevéhez elsősorban a „koalíciós” évekről és az iskolaállamosításról írott cikkek fűződnek. Végül két saját tanulmányra utalok.

Bár nem nagy számmal, forrásértékű visszaemlékezések is napvilágot láttak. A Megújulási Mozgalom vezető alakjának, Pap László püspökhelyettesnek, a budapesti teológia dékánjának az önéletírását már a politikai fordulat után, de még az emigráció adta ki. Ravasz László memoárja korszakunkról is szóló fejezetekkel - sajnálatosan csonkán - ugyancsak 1990 után talált kiadót. A meghurcolt lelkészek visszaemlékezései közül példaként említünk két, az egyéni életút mellett a „hétköznapi” egyházüldözés részleteit rögzítő könyvet. A „másik oldal”-ról eddig ritkán szólaltak meg. A korszak jelentékeny szereplői napjainkra vagy már nincsenek az élők sorában, vagy változatlanul hallgatnak.

Végül megjegyzem, hogy ezúttal nem tartottam feladatomnak azokat a munkákat fölsorolni, amelyek a korszak egyház-állam kapcsolatát általában, nem felekezetekre bontva tárgyalják, például az Állami Egyházügyi Hivatal működésével foglalkoznak, vagy a központi pártszervek vonatkozó állásfoglalásait, direktíváit adják közre illetőleg a politikai rendőrség egyházi elhárítással foglalkozó tevékenységét tárják föl, pedig ha nem is a református egyházra koncentrálnak, számos fontos vonatkozást tartalmaznak róla.

A jövő kutatásai témái

Jelenkutatásról lévén szó, nagy lehetőségei vannak az oral history-nak, ami kiegészíthetné vagy ellenőrizhetné is a memoárokat, vagy akár az egyszerű egyháztagokat (természetesen laikusokat is) megszólaltathatná például a világháború alatt és után minden tekintetben megélénkült hitéletről, belső egyházi nyelven ébredésről vagy a „hétköznapi” egyházüldözésről, eddig azonban ezen téren alig történt valami. A korszakunkat átfogó tematikájú „Isten vagy történelem” címmel forgatott, két részes, forrásértékű dokumentumfilmet itt említjük meg (rendező: Szabó Eszter, 2000-2001).

A következőkben néhány nagyobb témakört sorolok föl, amelyek kutatása a szakirodalom és a források ismeretében véleményem szerint fontos, ezért kívánatos lenne előtérbe kerülésük. Kutatásuk eddig vagy hiányzik vagy csekély eredményt mutat föl, illetőleg mozaikszerű.

1. A történeti mellett lélektani és bölcseleti aspektusú jelentős kérdés, hogy az általam fentebb jó szellemi kondíciójúnak mondott református egyházat, hogyan és miért sikerült Rákosiéknak viszonylag gyorsan legyengíteni, a tárdalom életéből csaknem kirekeszteni.

2. Hasonlóan nagy jelentőségű kérdés, hogy mindezek ellenére mégis miért és hogyan maradt meg az egyház. Most természetesen nem a transzcendens és lelki tényezőre, hanem történészi szempontból a racionális oldalra gondolok. A misszió mint gyakorlat.

3. Az iskolák államosítása (helyi szintekre lebontva mi történt, a pedagógusok „átállása”, a szülők ellenállása).

4. A hittantanítás tönkretétele (az esettanulmányok itt is hiányoznak).

5. Ifjúság és egyház kapcsolata, amit a mindenkori pártideológia a központi problémák között tartott számon, és folytonosan bomlasztotta. Vallásos nevelés a családban.

6. A diktatúra totálissá válásával csaknem azonnal és szinte teljesen megszűnt az egyházi könyvkiadás, sajtó és iratterjesztés. Igen gyorsan a helyükbe lépett az egyházi „szamizdat”. Ennek története (készítése, fordítása, forgalmazása). Az illegálisan keletkezett kéziratos-sokszorosított anyagok sincsenek összegyűjtve.

7. A kollaboráció széles skálája (beleértve a teológiai és filozófiai vonatkozásokat).

8. Az ellenállás változatai.

9. A felekezeti népmozgalom alakulása.

Legvégül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetközi vonatkozásokat. Az első időszakban, ami részben egybe esett a hidegháborús évekkel, a nyugati székhelyű nemzetközi protestáns szervezetek és a nemzeti (tartományi) egyházak vezetőinek többsége kommunistaellenes, bírálta a magyarországi egyházpolitikát és annak hazai szövetségeseit. A kapcsolattartás óvatos és mérsékelt intenzitású volt. A hatvanas évek végétől a nyugati szervezetek vezetői liberális nézetűekre és a politikai baloldallal ellenségesnek nem mondhatókra cserélődtek ki. Figyelmük az Európán kívüli térségekre tevődött át. Minek következtében a szovjet zóna kritikája lassan letompult. A kapcsolattartásnak olyan formái alakultak ki, amelyek valójában legitimálták a pártállami egyházpolitikát és a vele kollaborálókat.

2005-ben Lucas Vischer svájci református teológus, aki korábban vezető tisztségeket töltött be egyházi világszervezetekben, és a magyarországi viszonyokat nemcsak ezért, hanem itteni rokonsága révén is jól ismerte, együttműködésre kért föl az önkényuralmi rendszerekkel szembeni református ellenállásról (a mártíromság elszenvedését is beleértve) készülő munkában. Neki átadott írásomból a hazai kollaboránsok említését tartalmazó és a nyugati egyházi szervezetek felelősségét fölvető részeket törölte, mivel így szövegem csonkán jelent meg, nevem közléséhez nem járultam hozzá. (Commemorating Witness and Martyrs of the Past. Edited by Lucas Vischer. Geneva, 2006. Center International Réformé John Knox. Magyarország Koreával, Madagaszkárral és Szudánnal együtt szerepel: 84-93.o.).

A világbirodalmi célokat szolgáló szovjet elhárítás valószínűleg eredményesen épült be a nemzetközi egyházi szervezetekbe. A magyar tisztségviselők és képviselők, föltehetően mind beszervezett ügynökök voltak. Föltárásra vár, hogy a feladatuk az információszerzés vagy a befolyásolás, esetleg mindkettő lehetett. Időközben a „keleti blokk” a protestánsok és az ortodoxok részvételével Prágai Keresztyén Békekonferencia néven külön világszervezetet hozott létre, melynek története ugyancsak földolgozásra vár.

A nemzetközi vonatkozások folytán a magyar református egyház 1945-1990 közötti története kutatásának számolnia kell a svájci, németországi és hollandiai református egyházak és protestáns egyházi segélyszervezetek, illetőleg az egykori NDK és Csehszlovákia állambiztonsági levéltárainak anyagaival is.

Nem ennek az írásnak a feladata Magyar Országos Levéltár és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára mint a kérdéskör központi forrásait őrző hazai közgyűjtemények bemutatása. A kutatások további fontos, központi bázisa a Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára és a négy református egyházkerület levéltára (Budapest, Debrecen, Sárospatak, Pápa). A református egyházmegyék levéltárairól nincs áttekintésem, de valószínű, hogy a kerületekéhez képest jóval kevésbé érdemesek a figyelmünkre, egyébiránt anyagukat a hivatali rend szerint a kerületi intézmények fogadták/fogadják be. A helyi, egyházközségi irattárak teljessége, állapota, kutathatósága igen változó és esetleges.

Kérdéskörünk vidéki történetének legfontosabb forrásai a megyei levéltárakban találhatók, amelyek befogadták a megyei szinten egyházpolitikával foglalkozó szervek, a tanácsok, pártbizottságok, politikai rendőrség iratait. Ezek között alighanem a legfontosabbak az egykori megyei egyházügyi előadók vagy titkárok iratai.

Összegzésül megállapítható, hogy a református egyház 1945-1990 közötti történetének kutatása számos értékes eredmény ellenére mégis szinte a kezdeteknél tart, kibontakozása kérdéses, nagyobb ütemben nem várható.

Minden jog fenntartva © 2001-2016 Múlt-kor történelmi portál

2012. december 29. 11:11

URL: http://mult-kor.hu/20121231_a_reformatus_egyhaz_tortenetenek_kutatasa

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?    *****    Will Vandom Rajongói Oldala ♥ nosztalgia W.I.T.C.H. a javából, 2006 óta ♥ Te még emlékszel?    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tedd meg te is, én segítek értelmezni! Kattints! Várlak    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + kötetlen idejû beszélgetés diplomás asztrológussal! Kattints    *****    Smart Elektronika - Arduino és Okos Elektronikai termékek webáruháza .Álmodd meg, alkosd meg, vezéreld a jövõt!    *****    Smart Elektronika - Arduino és Okos Elektronikai termékek webáruháza .Álmodd meg, alkosd meg, vezéreld a jövõt!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, itt: www.csillagjovo.gportal.hu