D. Dr. BUCSAY MIH�LY:

A legtud�sabb magyar reform�tor: 

Szegedi Kis Istv�n

(1505-1572)

1505-ben l�tta meg a napvil�got Szegeden, v�rosba k�lt�z�tt s ott polg�rjogot szerzett kun csal�d ivad�kak�nt. A tehet�s �s felt�rekv� d�lmagyarorsz�gi v�ros nem volt ugyan p�sp�ki sz�khely, de t�zs�rei, tisztes iparosai csak�gy, mint tudniv�gy� fiai bej�rt�k a k�rnyez� orsz�gok v�s�rait �s egyetemeit Krakk�t�l Frankfurtig �s Lipcs�t�l P�du�ig, hogy a test �s a szellem kincseivel gazdagon megrakodva t�rjenek haza.

Az ifj� Szegedi a humanista k�pz�s �tj�t v�lasztotta an�lk�l, hogy elk�telezte volna mag�t egyh�zi szolg�latra. Hazai iskol�z�s ut�n 1535-ben B�csben, 1537-t�l pedig Krakk�ban tanult tov�bb, s�t az ut�bbi helyen, mint fiatal magister 1540-t�l latin szerz�ket magyar�zott nyilv�nosan. A 30-as �vek k�zep�t�l egym�s ut�n jelentek meg �ppen Krakk�ban a magyar reform�ci� els� �r�sai nemzeti nyelven, mint Ozorai Imr�nek nagy harci irata 1535-ben, �s ugyanekkor, vagy a k�vetkez� �vekben D�vai B�r� M�ty�s �s G�lsz�csi Istv�n k�t�i, egyh�zi �nekeket �s im�ds�gokat tartalmaz� m�vei.

A magyar evang�liumi kegyess�gnek �s egyidej�leg a nemzeti nyelv� irodalomnak ez a tavaszi �rad�sa nem hagyta �rintetlen�l Szegedi Kis Istv�nt. A reform�ci� mellett d�nt�tt. Bud�nak 1541-ben bek�vetkezett t�r�k k�zre jut�sa, a haz�t fenyeget� sokf�le hal�los veszedelem csak meger�s�tette benne azt a hitet, hogy Isten a menek�l�s �tj�t a kereszt �s a kegyelem reform�tori evang�lium�ban t�rta oda a magyar n�p el�. 38 �ves fejjel, 1543. m�rcius 22-�n beiratkozott a Wittenbergi Egyetemre, hogy annak padjaiban hallgathassa Luther M�rtont �s Melanchthon F�l�p�t, akik �jra megnyitott�k az �let �s a vigasztal�s forr�s�t a magyars�g sz�m�ra is.

Az az er�s kritikai viszonyul�s, amely a humanizmussal rokonszenvez� ifj�t visszatartotta att�l, hogy egyh�zi p�ly�n keresse az emelked�st, bizonyos vonatkoz�sban a reform�ci� munk�s�ban is eleven maradt. Wittenbergb�l visszat�rve m�g j� t�z �ven �t elsz�ntan kit�r el�le, hogy lelk�ssz� ordin�ltassa mag�t. Ink�bb be�rte az al�rendelt iskolamesteri beoszt�ssal mozgalmas reform�tori p�ly�j�nak �llom�sain, a Tisz�nt�l, a Dunamell�k, a D�lvid�k k�l�nb�z� gy�lekezeteiben.

Az egyh�zhoz vezet� �ton

Vonakod�s�nak oka felismerhet� abb�l, amit a R�vid trakt�tusban, a Speculum Romanorum Pontificum emez �n�ll� utols� darabj�ban le�rt. Egym�s mell� �ll�tja itt a „p�p�s", illetve az „igazi" mennyorsz�got. A „mennyorsz�g" sz� e helyen tulajdonk�ppen annyit jelent, mint egyh�z, mert a szerz� a r�mai tan�t�s szerinti mennyorsz�gr�l sz�lva annak f�ldi von�sait, a hierarchia k�l�nb�z� „r�gi�it", p�holysorait �s karzatait veszi sz�mba ironikusan. Mennyire m�s az Evang�lium szerinti „mennyorsz�g", azaz az igazi egyh�zi k�z�ss�g k�pe!„Nincs ott megk�l�nb�ztet�s a szem�lyek k�z�tt – �rja, - hanem olyan egyenl�s�g van mindenekben, amelyben irigys�g nem tal�lhat�, �s amely a legalkalmasabb arra, hogy ez az orsz�g �r�kk� fennmaradjon." Az egyenl�s�g vonatkozik a boldogs�gos Sz�zre, P�ter apostolra, a v�rtan�kra �s a szentekre is. „Egyazon akarat t�lti el valamennyit, az, hogy Krisztus dics�rtess�k �s uralkodj�k minden�tt". Hogy most mindez m�gsem �gy van, hanem ha Krisztus egyh�za megvetetten �l e vil�gban, annak m�s oka nincs, mint hogy „a p�p�k f�l�be helyezt�k magukat �s megvetv�n, azt tett�k vele, amit �ppen akartak". Aki az igazi egyh�zhoz akar tartozni, amelyben nincs megk�l�nb�ztet�s, m�g szentek kultusza sincs, mert mindenki ugyanazt a mennyegz�i ruh�t viseli, annak nagyon kell �vakodni, hogy „be ne tal�ljon r�p�lni a p�p�s mennyorsz�gba", vagy hogy meg ne fert�zze annak kov�sza (Speculum, 1584, 182—193. lap).

Ha v�g�l 1554-ben Szegedi engedett is Szt�rai p�sp�k �s a lask�i gy�lekezet k�r�s�nek �s „al�vetette mag�t a k�zr�t�telnek", hogy egyszerre legyen Lask� lelkip�sztora �s az egyh�zvid�k gener�lis superintendense, tov�bbra sem sz�nt meg els�sorban a tan�t�s munk�j�ban buzg�lkodni. A tan�t�s, a tudom�ny m�vel�se, az irodalmi m�vek b�s�ge, ezek a c�lok lelkes�tett�k, ezekkel akart a reform�ci�nak els�sorban szolg�lni. Irodalmi m�vei a k�zvetlen tan�t�s folyamat�ban keletkeztek, mint annak seg�deszk�zei, mint t�telsorok, feloszt�si v�zlatok, saj�t �s idegen defin�ci�k kincsest�rai. Irodalmi hagyat�k�nak t�lnyom� r�sz�t ilyen „tabell�k" tett�k ki. Hogy ez a kev�ss� olvasm�nyos k�ziratos anyag m�gis kiad�kat tal�lt Genfben �s B�zelben, Schaffhausenben, Z�richben �s Londonban, csak addig fog csod�nak sz�m�tani, am�g az olvas� be nem hatolt a t�bl�zatokba foglalt anyag vil�gos rendj�be, roppant szabatoss�g�ba �s �tfog� gazdags�g�ba. Szegedi m�vei a maguk eg�sz�ben �tfogj�k a korabeli magyar reform�tus lelk�szk�pz�s bibliai �s t�rt�neti, rendszeres �s gyakorlati-theol�giai anyag�t, m�gpedig figyelemrem�lt�an magas sz�nvonalon.

Szenved�steli �let�r�l

Nem neh�z elk�pzelni, hogy a t�r�k h�dolts�g iskol�ja �s tan�t�ja nem �rvendett a legnagyobb biztons�gnak. A lelkip�sztor sem volt kiv�tel. A reform�ci� munk�s�ra az orsz�g szabad r�szeiben is vesz�lyek leselkedtek. Szegedi m�r a Habsburg Ferdin�nd uralta orsz�gr�szben is el kellett, hogy szenvedje a reform�ci� fegyveres ellens�geinek brutalit�s�t �s hozz� tekint�lyes k�nyvgy�jtem�nye �s p�nze elrabl�s�t is. �let�nek legnagyobb pr�bat�tele azonban a t�r�k h�dolts�gban v�rt r�. A t�r�k tiszt koholt �r�ggyel b�rt�nbe vetette �s nagy v�lts�gd�j rem�ny�ben csaknem k�t �vig tartotta fogs�gban. Egy alkalommal olyannyira megk�nozta, hogy a brut�lis jelenetnek a kihallatsz� l�rma �ltal kiv�ltott j�szomsz�ds�gi akci� vetett csak v�get. Egy�bk�nt a t�r�k hagyta, hogy Szegedi l�ncba verve tal�lkozz�k a lakoss�ggal, s�t pr�dik�lni is engedte. A h�res egyh�ztud�s k�ls� jelv�nyeit, n�h�ny k�nyv�t is megtarthatta. �gy azt�n, mint ahogy fia, az ifj� Szegedi Istv�n a Speculum el�szav�ban tud�s�t, Szegedi „fogs�g�nak v�gtelen megpr�b�ltat�sai k�zben" �rta a Loci Communes-t �s a Tabulae Analyticae sok tabell�j�t. A Speculum egy r�sze is a fogs�g idej�n keletkezett. A t�r�k nem okoskodott rosszul. Az 1200 tall�rt kitev� v�lts�gd�jnak az �sszegy�jt�se orsz�gos �ggy� v�lt. A magyar reform�tus egyh�z egys�ge e diak�niai jelleg� akci� sor�n v�lt els� �zben l�that�v�.

Nemsok�ra azut�n, hogy az ifj� Szegedi Istv�n 1584 febru�rj�ban meg�rkezett B�zelbe, hogy ott mint di�k tov�bbtanuljon, elbesz�l�s�b�l, valamint atyj�nak k�zirataib�l, �s nem utols�sorban Skaricza M�t�nak, a tan�tv�nynak �s ut�dnak Szegedi-�letrajz�b�l, s�t Szegedir�l rajzolt arck�p�b�l is, B�zelben egy nemeslelk� k�r megismerte az akkor m�r 12 �v �ta halott id�s Szegedinek �let�t, hit�t �s tudom�ny�t. A nagy magyar theol�gus megh�d�totta a b�zeli hittestv�rek sz�v�t. Johann Jacob Grynaeus (1540—1617), aki akkor ugyan m�g nem volt a b�zeli egyh�z vezet� lelk�sze, antistes-e, de m�r befoly�sos professzora volt a theol�giai karnak, a hallottak �s olvasottak hat�s�ra j�lius 4-�n akad�miai disput�ci�t tartott „De agone Christiano", azaz „A kereszty�n h�sr�l". A r�szvev�k k�z�tt jelent�s szerepe volt ifj� Szegedi Istv�nnak, mert � illusztr�lta a kereszty�n h�snek a professzor �ltal sorra vett von�sait atyja szenved�steljes, de f�radhatatlanul munk�s �s alkot� �let�nek adataival. A Speculum el�szav�ban azt�n �gy foglalta �ssze atyj�nak �letm�v�t: „Egyed�l �s kiz�r�lag Isten dics�s�g�nek a szolg�lata, hogy szent �s makul�tlan egyh�zat �ll�tson oda Isten el�: ez a c�l hajtotta el�re minden f�radoz�s�ban."

Theol�gi�j�r�l, egyh�zkorm�nyzati n�zeteir�l

Grynaeus professzoron k�v�l a b�zeli bar�ti k�rh�z tartozott m�g Konr�d von Waldkirch neves k�nyvkiad� �s Nikolaus H�niger �r�, korrektor �s k�s�bb lelkip�sztor. Ez a h�rom ember m�k�d�tt k�zre az ifj� Szegedivel az els� kiad�sok l�trej�tt�n�l. A tov�bbiak

m�r saj�t erej�kb�l j�rt�k a maguk �tj�t. E m�vek nemcsak a szakirodalom b�mulatosan sz�les k�r� ismeret�r�l tan�skodnak, de jelent�s m�rt�kben vesznek �t idegen anyagot is. E k�lcs�nz�sek azonban nem szabad, hogy megt�vesszenek benn�nket �s arra k�sztessenek, hogy Szegedi m�veit eklektikus �s �n�ll�tlan gondolatgy�jtem�nynek b�lyegezz�k. Ha �gy lenne, ha �gy lett volna, aligha adt�k volna ki a m�veket, k�zt�k vaskos f�li�nsokat n�gyszer is �s �tsz�r is. A „Theologiae sincerae loci communes de Deo et homine" (B�zel. 1585, 5. kiad�s B�zel, 1608), m�r c�m�ben is azt �g�ri, hegy oly theol�gusok �ll�spontj�t �s defin�ci�it fogja ny�jtani, akiket a szerz� az „�szinte theol�gia" tan�t�ik�nt becs�l. Ezek voltak Szegedi sz�m�ra els�sorban Luther, Melanchthon, Bullinger, de a reform�ci� tov�bbi tud�s munk�sai is, mint Musculus, Vermigli stb.

Az elismert theol�gusok eme k�r�hez azonban nem tartozott Brenz �s Zwingli, f�leg ami �rvacsoratanukat illette. Szegedi mind a kett�t t�lz�nak �t�lte, egyiket mert t�ls�gosan lemaradt, a m�sikat pedig, mert t�ls�gosan �j�tott. Mik�nt M�liusz, �gy Szegedi is nem egy �zben elhat�rolta mag�t a „szakrament�rius" ir�nyt�l, azaz Zwingli �rvacsoratan�t�l.

Skaricza M�t�t�l tudjuk, hogy a 16. sz�zadi magyar reform�tus egyh�z m�sik nagy alakja, M�liusz P�ter kezdetben Brenz tan�tv�nya volt �s csak Szegedi volt k�pes vele a reform�tus �rvacsora-tant elfogadtatni. A Loci Communes bevezet�s��l szolg�l� Szegedi-�letrajzban Skaricza r�viden �s vel�sen kijelenti: a nagy Luther magyar�zat�ban a brenzi�nusok rosszul vizsg�ztak, „male Lutherisantes"-nak bizonyultak, �s mint Luther h�s�ges tolm�csa, K�lvin aratta a gy�zelmet. Mi lehetett a c�lja �s �rtelme annak, hogy a r�szlet k�rd�sekben a Loci Communes has�bjain egy bizonyos pluralizmus �rv�nyes�lt? �gy hiszem, hogy a pedag�giai �rdek. Szegedi tan�tv�nyainak, k�s�bb pedig olvas�inak az �ltala nagyra becs�lt theol�gusok �rtelmez�seit azok pluralit�s�ban �s legt�bbsz�r t�bl�zatban egym�s mell� t�ve �ll�totta oda, hogy szabadon lehessen v�lasztani �s d�nteni. Hasonl� felel�s d�nt�st k�v�nt meg Szegedi a szertart�si �s egyh�zszervezeti k�rd�sek r�szleteiben is.

Mint az egyh�z tud�s tan�t�ja, � azt tekintette k�l�n�s feladat�nak, hogy �tvil�g�tsa azokat a l�lektani �s t�rt�neti okokat, amelyek a p�p�s egyh�z deform�l�d�s�t okozt�k. Meggy�z�d�se volt, hogy az egyh�zi �let �sszes l�nyeges k�rd�s�t az evang�lium elegend� m�rt�kben megvil�g�tja �s tiszt�zza. A r�szletk�rd�sekre n�zve pedig az a rem�nys�g t�lt�tte el, hogy az �l� ige �ltal vezetett �s nevelt gy�lekezet kereszty�n szabads�gban fogja megtal�lni a jobb �s jobb megold�sokat.

Ez a pluralizmus megk�m�lte a Szegedi m�k�d�si ter�let�n �l� egyh�zakat a luther�nusok �s reform�tusok k�z�tti �ssze�tk�z�sekt�l. Hal�la ut�n ezeket a ter�leteket a reform�tus protestantizmus biztos talaj�nak lehetett tekinteni, amely ellen tudott �llni az iszl�mmal rokonszenvez� antitrinitarizmus ostromainak is.

Ez a reform�tus protestantizmus azonban Szegedi lelki �r�ks�gek�nt a t�rt�nelem sor�n azt a kifejezetten t�relmes magatart�st tan�s�totta, amely mag�t�l �rt�d�en �s minden prozelitafogdos� buzg�lkod�s n�lk�l tette lehet�v� az interkomm�niot a luther�nusokkal.

Tudom�nyos m�dszer�r�l, �kumenicit�s�r�l

Szegedi tudom�nyos m�dszer�nek egyik saj�toss�g�t, az idegen szerz�kt�l val� anyagk�lcs�nz�st, annak saj�tosan behat�rolt m�dj�t, a Speculum Romanorum Pontificum eset�ben pontosan nyomon k�vethetj�k. Szegedi a Speculumban e k�nyvecske anyag�nak kerek 50%-a m�rt�k�ig felhaszn�lta azt az anyagot, amelyet az angol John Bale a maga p�pas�gt�rt�net�ben k�z�pkor v�gi �s humanista forr�sokb�l szedett �ssze. (Acta Romanorum Pontificum. Basel: Oporinus 1558). Szegedi azonban a Bale-n�l kronol�giai sorrendben el�adott anyagot teljesen m�s, a pol�mikus c�lt jobban szolg�l� rendbe osztotta be. S�t az eg�szen elvi jelent�s�g� bizony�t�kokat nem a Bale k�nyv�b�l vette, hanem egy ann�l �sszehasonl�thatatlanul hitelesebb forr�sb�l, a k�z�pkori egyh�z t�rv�nygy�jtem�ny�b�l, a Corpus Juris Canonicib�l. S�t nem el�gedett meg az ott tal�lt sz�veg �llapot�val, hanem n�mely esetben az eredeti forr�sokb�l a hitelesebb sz�veget adta. M�r maga az eredeti elrendez�s is annyira megnyerte az eml�tett b�zeli �r�, Nikolaus H�niger tetsz�s�t, hogy a Speculum-ot Szegedi �rdemeinek teljes elismer�se mellett, egy n�met nyelv�, terjedelmes P�p�k t�kr�v� dolgozta �t. Sajnos a Speculum n�mely r�sz�nek finoman ironiz�l� hangv�tele az �tdolgoz�s sor�n veszend�be ment.

A kis k�nyvben Szegedi foglalkozott kor�nak el�t�rben �ll� k�z�leti k�rd�seivel is. B�mulatosan j�l inform�ltnak mutatkozik ak�r a tridenti zsinat menet�r�l, ak�r a cs�sz�rnak �s kardin�lisainak cselsz�v�nyeir�l. ak�r a Ferdin�nd kir�ly udvar�ban foly� �letr�l, a kir�lyfiak nevel�s�nek szellem�r�l eml�kezik meg. Mindk�t l�b�val a politikai val�s�g talaj�n �ll �s biztos �t�lete van. �ber gyanakv�s a katholikus egyh�z �s az azzal sz�vets�ges er�k ir�ny�ban az egyik oldalon, melegsz�v� �kumenicit�s az evang�lium eg�sz t�bora fel� a m�sik oldalon jellemzik magatart�s�t.

Ennek az �kumenicit�snak titka az, hogy Isten kegyelm�t nem puszt�n v�lts�gm�nek �rtelmezte, hanem ugyanakkor nevel�si folyamatnak is. Hite szerint az Isten Ig�je �ltal ir�ny�tott egyh�z mindig n�vekedni fog a szabads�gban, az �nk�ntess�gben �s a szenved�s k�szs�g�ben, azaz a Krisztussal val� k�z�ss�gben. Ez az isteni nevel�munka majd megoldja azokat a k�rd�seket is - v�lte - amelyek az evang�liumi egyh�zak t�bor�ban egyel�re m�g elv�laszt� er�k�nt hatnak.

Ez a magatart�s �s az abb�l ki�rad� hat�sok ma nem kev�sb� id�szer�ek �s k�v�natosak egyh�zaink sz�m�ra, mint voltak, illetve lettek volna a reform�ci� �s ellenreform�ci� kor�ban.                                             Dr. Dr. Bucsay Mih�ly