IV. A Vas�rnapi Iskolai Sz�vets�g cig�nymisszi�j�nak vizsg�lata

A. A Vas�rnapi Iskolai Sz�vets�g munk�ja

A Vas�rnapi Iskolai Sz�vets�g (VISZ) Gyermek-evang�liz�ci�s K�z�ss�g hivatalosan 1989-ben alakult meg, de m�k�d�s�t m�r sokkal kor�bban elkezdte. A Child Evangelism Fellowship (CEF)[78] munkat�rsai 1970-ben kezdtek el Magyarorsz�gra utazni, hogy kapcsolatot keressenek magyarorsz�gi evang�liumi k�r�kkel.  Gyermekmunk�sok k�pz�s�vel[79] �s szeml�ltet�eszk�z�k[80] aj�nd�koz�s�val akart�k seg�teni a gyermekek k�z�tti szolg�latukat. A kapcsolatok l�trej�ttek, �s �gy m�r a kommunista diktat�ra alatt – illeg�lis m�don – n�h�ny csoport k�pz�se megkezd�d�tt. Ezek a – k�l�nb�z� protest�ns felekezethez tartoz� – lelk�szek �s gyermekmunk�sok alap�tott�k meg 1989-ben a VISZ-t mint egyes�let.  A VISZ c�lja seg�teni a gy�lekezeteket a gyermekek k�z�tti szolg�latukban, �s eljuttatni az evang�liumot azokhoz a gyermekekhez is, akiket a protest�ns felekezetek szolg�latukkal nem �rnek el. A cig�ny gyermekek j� r�sze e m�sodik k�rbe tartozik.

Ahhoz, hogy a VISZ el�rhesse az egyh�zon k�v�li gyermekeket, tan�t�kat kell k�peznie. A VISZ negyven�r�s els� tanfolyam�n[81] a gyermek-evang�liz�ci� a f� t�ma. A hallgat�k elsaj�t�thatj�k – elm�letben �s gyakorlatban –, hogy mi a Biblia tan�t�sa a gyermekr�l, hogyan mondhatj�k el az evang�lium �zenet�t a Szavak n�lk�li k�nyv[82] seg�ts�g�vel, hogyan tan�tsanak egy evang�liz�l� bibliai leck�t, �neket, igeverset, hogyan folytassanak le egy lelkigondoz�i besz�lget�st, hogyan fegyelmezzenek az �r�n, �s milyennek kell lennie egy j� tan�t�nak.

A m�sodik tanfolyam[83] (ez is negyven �r�s) m�r a hitre jutott gyermek tan�t�s�val foglalkozik. A hallgat�kat arra k�sz�ti fel, hogy a h�v� gyermeknek hogyan tan�ts�k a bibliai leck�t, hogyan seg�ts�k �ket a lelki n�veked�sben, hogyan tan�csolj�k lelki probl�m�ikban, �s arra, hogy milyen c�lokat t�zzenek ki a tan�t�sukkal kapcsolatosan.

A ny�rimisszion�rius-k�pz�sen a VISZ fiatalokat k�sz�t fel az 5 Napos Klubokban (5NK) val� szolg�latra. Az itt tan�t�sra ker�l� anyag nagyon hasonl�t az els� tanfolyam anyag�hoz, csak kevesebb benne az elm�let �s t�bb a gyakorlat. A c�l az, hogy a fiatalok a k�pz�s v�g�re k�pesek legyenek az 5NK-ban gyermekeket tan�tani.

A k�pzett tan�t�knak sz�ks�g�k van megtervezett programra �s szeml�ltet�eszk�z�kre. A VISZ el��ll�t �s forgalmaz olyan seg�deszk�z�ket, amelyeket a gyermekmunk�sok haszn�lhatnak a gy�lekezeti gyermekmunk�ban, az iskolai hitoktat�sban, a t�borban �s a gy�lekezeten k�v�li gyermekek el�r�s�ben[84] is. Az irodalmi munka a gyermekek fel� is ir�nyul, ez�rt adja ki a VISZ az �r�mh�r evang�liumi gyermeklapot �s t�bbf�le trakt�tust is.

A gy�lekezetbe nem j�r� gyermekek megsz�l�t�s�nak egyik lehets�ges m�dja az �nnepi Klub (�K). Ez lehet egy sz�let�snapi-, kar�csonyi-, vagy h�sv�ti �nnep�ly. Az �nnepi Klubokon �nek-, igevers- �s egy evang�liz�l� bibliai lecke[85] tan�t�s�ra ker�l sor, sok j�t�k k�s�ret�ben. A megsz�l�t�s m�sik m�dja az 5NK. Ez egy �t napig tart�, k�r�lbel�l k�t�r�s program a gyermekeknek, �ltal�ban a szabadban. Ilyenkor a gyermekeket legc�lszer�bb ott �sszegy�jteni, ahol j�tszani szoktak. Erre alkalmas lehet a j�tsz�t�r, az iskolaudvar, a strand, de megtarthat� egy csal�di h�z kertj�ben vagy a templomkertben is. Az 5NK-ban a VISZ �ltal �ssze�ll�tott, tematikusan fel�p�tett sorozatot[86] tan�tanak meg a gyermekeknek, sok j�t�kkal �s �rdekes programmal. Mindk�t kezdet (�K, 5NK) elind�that egy rendszeres alkalmat a gyermekek k�z�tt. Az �r�mh�r Klub (�HK) egy ilyen lehet�s�g. �HK tarthat� lak�sban, iskol�ban, k�rh�zban, csal�dseg�t�ben, vagy ak�r egy nevel�otthonban is. Ez egy hetente tartott, m�sf�l-, k�t �r�s program a gyermekeknek, ahol van �nek-, igevers- �s bibliai lecke tan�t�s, sok j�t�kkal egybek�tve. A VISZ az �HK tan�t�k r�sz�re rendszeresen kidolgoz tan�t�si anyagot.[87] Akiket a gyermekek k�z�l nem lehet szem�lyesen tan�tani, azokkal a VISZ levelez�s �tj�n tartja a kapcsolatot. Kidolgozott levelez�s sorozatai vannak a k�l�nb�z� kor� gyermekek r�sz�re.[88] A ny�ri t�boroz�s[89] is egy nagyszer� lehet�s�g. Itt ny�lik alkalom arra, hogy a levelez�s gyermekek szem�lyes kapcsolatba ker�ljenek a vel�k levelez� munkat�rssal, �s az �HK-ba j�r� gyermekekkel is intenz�vebben foglalkozhassanak a tan�t�k. Azok a gyermekek, akik nem h�v� csal�dban n�nek fel, ilyenkor l�thatj�k k�zelr�l, hogyan lehet Isten gyermekek�nt �lni. A t�bor sok olyan helyzetet teremt, ahol megfigyelhetik a vezet�k szavait, indulatait, d�nt�seit �s cselekedeteit.

A fent eml�tett szolg�latok �ltal a VISZ seg�teni szeretn� a helyi gy�lekezeteket misszi�i munk�jukban, elvinni az evang�liumot mind a magyar, mind pedig a cig�ny gyermekekhez.

B. A VISZ cig�nymisszi�ja – elm�leti k�rd�sek tiszt�z�sa

A VISZ egy olyan misszi�i egyes�let, amelynek c�lja, hogy a helyi gy�lekezeteket seg�tse a gyermek-evang�liz�ci� szolg�lat�ban. Nincsenek missziol�gusai, akiknek �r�saib�l v�laszt tal�ln�nk a kutat�si k�rd�sekre. Hivatalos dokumentumai sz�kszav�an, �ltal�noss�gban �rintik csak ezeket a t�m�kat, �s nem t�rnek ki a cig�nymisszi� speci�lis k�rd�seire. Szolg�lat�t a Magyarorsz�gon �l� minden gyermek fel� szeretn� v�gezni, nem t�ve k�l�nbs�get cig�ny �s magyar gyermek k�z�tt.

1. A VISZ cig�nymisszi�r�l vallott bibliai felfog�sa

A VISZ Hitvall�sa a (gyermek)misszi� bibliai alapj�r�l k�vetkez�k�ppen �r: „Hisz�nk a vil�g evang�liz�l�s�nak a sz�ks�gess�g�ben. Hissz�k, hogy Isten n�p�nek legfontosabb feladata az, hogy hirdesse az evang�liumot minden teremtm�nynek. Hissz�k, hogy a gyermekek evang�liz�l�s�ra k�l�n hangs�lyt kell helyezni. M�rk 16,15; 2Kor 5,18–19; M�t� 18,14.” (VISZ. 2003/b, K �). A megfogalmaz�s a feladatra helyezi a hangs�lyt, a megjel�lt ig�k pedig a k�ld�re (Az Aty�ra �s J�zus Krisztusra) is r�mutatnak (trinit�rius).

2. Az egyh�z eg�sz�nek felel�ss�ge a cig�nymisszi�

A VISZ l�t�sa szerint a misszi� az Egyh�z feladata. A VISZ ennek a munk�nak egy speci�lis ter�let�n – a gyermek-evang�liz�ci� – szeretn� a helyi gy�lekezeteket seg�teni. Hitvall�s�ban ez�rt fogalmaz �gy, hogy „Isten n�p�nek legfontosabb feladata az, hogy hirdesse az evang�liumot minden teremtm�nynek” (VISZ. 2003/b, K � – kiemel�s t�lem, DG). A misszi� teh�t nem csak egyes elh�vott emberek feladata, hanem Isten n�p��, amely a k�l�nb�z� felekezetekben �l.

A VISZ l�tva a feladat nagys�g�t, ez�rt „egy�ttm�k�d�sre t�rekszik HITVALL�SA �s C�LKIT�Z�SEI alapj�n minden felekezettel, szervezettel, csoporttal vagy egy�nnel” (VISZ. 2003/a, 7). �gy k�sz seg�teni a MRE-t is a cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett misszi�i munk�j�ban.

 3. A cig�nymisszi� c�lja, feladata

A VISZ C�lkit�z�se c�m� alapokm�nya szerint misszi�i munk�j�nak c�lj�t Isten Ig�j�nek hat�kony hirdet�s�ben jel�li meg (VISZ. 2003/c 1�). Az alapokm�nyokban nem tal�lunk utal�st arra, hogy szolg�lat�nak c�lja lenne a diak�nia, a cig�ny gyermekek felz�rk�ztat�sa vagy a cig�nyok �s magyarok megb�k�l�s�nek munk�l�sa.

 4. Asszimil�ci�, integr�ci� vagy homog�n gy�lekezetek a cig�nymisszi�ban

A VISZ alapokm�nyaiban, �rott anyagaiban nem tal�lunk eml�t�st arr�l, hogy a cig�nyokat asszimil�lni vagy integr�lni kellene-e a gy�lekezetekbe, illetve homog�n cig�ny gy�lekezeteket kellene-e alap�tani.  E k�rd�ssel az�rt nem foglalkozik, mert nem akar gy�lekezeteket alap�tani. C�lja, hogy a hitre jutott gyermekek olyan helyi gy�lekezetbe integr�l�djanak, „amely a kereszty�n �letben tov�bb seg�ti �ket, �s biztos�tja lelki n�veked�s�ket” (VISZ. 2003/c, 6�). M�sodsorban az�rt nem foglalkozik ezzel a t�m�val, mert nem tesz k�l�nbs�get a cig�ny �s a magyar gyermekek k�z�tt a misszi�i munk�j�ban. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy t�rekszik arra, hogy vegyes csoportok j�jjenek l�tre, a cig�ny gyermekek ne k�l�n�ljenek el, a magyar gyermekek pedig fenntart�s n�lk�l fogadj�k el �ket. A VISZ �ltal kiadott �r�mh�r c�m� evang�liumi gyermeklap az�rt k�z�l a cig�ny gyermekekkel foglalkoz� �r�sokat, besz�mol�kat �s k�peket, mert ezen kereszt�l is a k�t n�p k�z�tti megb�k�l�st k�v�nja munk�lni.

 C.  A VISZ cig�nymisszi�ja – a gyakorlatban:  1. 5 Napos Klub – Szir�k

A cig�ny gyermekek k�z�tti evang�liz�ci� egyik lehets�ges form�ja az 5NK. Szir�kon 2005 nyar�n harmadszor tartott ilyen alkalmat a VISZ az evang�likus egyh�zzal �sszefogva. N�zz�k meg e p�ld�n kereszt�l egy kicsit k�zelebbr�l, hogyan illeszkedhet bele ez a szolg�lat a helyi gy�lekezet �let�be.

Szir�k t�bb mint 1200 lakos� n�gr�di falu, amelynek 31,8%-a magyar-cig�ny[90]. A cig�nyok �ltal�ban rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, mint a falu �tlaga. Nagyon sok a munkan�lk�li k�z�tt�k. A faluban m�k�dik �ltal�nos iskola, de ide szinte csak cig�nyok j�rnak, mert a falu nem cig�ny gyermekeit a szomsz�dos vanyarci iskol�ba �ratt�k be a sz�l�k (Danyi – Horv�th 2005). Ebb�l is l�tszik, hogy nem felh�tlen a cig�nyok �s nem cig�nyok kapcsolata a faluban.

A falu lakoss�ga t�bbs�g�ben r�mai katolikus (58,1%), de az evang�likuss�g is sz�mottev� (28,3%)[91]. 1998-ban a szomsz�dos falu, B�r evang�likus lelk�sz�nek[92] h�v�s�ra misszion�riusok[93] �rkeztek B�rre, ahol cig�nyok �s magyarok k�z�tt bibliatanulm�nyoz�s kezd�d�tt. Amikor k�z�l�k n�h�ny cig�ny csal�d Szir�kra k�lt�z�tt, akkor ott is elindult a cig�nysoron egy bibliatanulm�nyoz� csoport (homog�n). K�zben szabadt�ri evang�liz�ci�[94] is volt mindk�t faluban, amelyen cig�nyok is r�szt vettek. Ezeket az alkalmakat feln�ttek mellett a gyermekek is l�togatj�k. Isten nagy v�ltoz�st munk�lt egyes cig�ny csal�dok �let�ben, amikor a sz�l�k �let�kbe fogadt�k J�zus Krisztust, a Megv�lt�t. N�h�ny b�ri cig�ny csal�d a helyi evang�likus templomba kezdett j�rni istentiszteletre �s a biblia�r�ra. A h�v�k befogadt�k �ket. Szir�kon ugyanez, sajnos, nem val�sult meg (Solymosi 2005) .

2003 nyar�n Solymosi S�ra – a kor�bban megh�vott misszion�riusok egyike – megh�vta a VISZ ter�leti vezet�j�t[95], hogy mindk�t faluban tartson szabadt�ren 5NK-ot. Az els� �vben (2003) B�ren t�bb mint �tven gyermek vett r�szt a foglalkoz�sokon, cig�nyok �s magyarok vegyesen. Szir�kon viszont csak 2–3 cig�ny csal�db�l j�ttel el az �desany�k �s a gyermekek. �vk�zben, kar�csonykor �s h�sv�tkor evang�liz�ci�t tartott a VISZ a cig�ny gyermekek r�sz�re. K�zben B�rre �j lelk�sz, Thur�nszky Istv�n[96] ker�lt, aki 2004 nyar�n Szir�kon napk�zis t�bort szervezett az iskola udvar�ra a cig�ny gyermekeknek.[97] A d�lel�tti foglalkoz�sokon a VISZ munkat�rsai az 5NK anyag�t tan�tott�k, amelyen 40 gyermek vett r�szt. D�lben k�z�s eb�d volt, majd j�t�k, sport. Thur�nszky ett�l kezdve elkezdte l�togatni az �gy megismert gyermekek csal�djait, s egy h�zi biblia�ra indult el k�z�tt�k a falu cig�nyok lakta utc�j�ban. Thur�nszky szerint egy „semleges” helyen kellene tartani az �sszej�veteleket, mert a cig�nyok a templomba nem j�nnek el, a csal�dn�l tartott alkalmakn�l viszont el�fordul, hogy a csal�di visz�lyok miatt t�bben elmaradnak az �r�kr�l (Thur�nszky 2005). Thur�nyszky 2005 nyar�n �jb�l megszervezte a napk�zis t�bort, amelyen 35 gyermek vett r�szt. 2005 szeptember�t�l lehet�s�g ny�lik arra, hogy az iskol�ban hitoktat�s induljon be ezeknek a cig�ny gyermekeknek.

Ezeknek a szolg�latoknak t�bbek k�z�tt olyan eredm�nye is lett, hogy n�h�ny megt�rt cig�ny testv�r is bekapcsol�dott a gyermekek k�z�tti munk�ba. 2003-ban a VISZ 15 asszonynak k�tnapos, gyermekmunk�ra val� felk�sz�t�t tartott B�ren. 2005-ben a H�sv�ti Klub el�tt is volt ehhez hasonl� felk�sz�t� alkalom. Ny�ron k�t asszony r�szt vett P�celen az 5NK felk�sz�t�n, akik �r�mmel tan�tottak a szir�ki �s a b�ri 5NK-ban. Egyik�k m�r elv�gezte a VISZ-1 tanfolyamot, �s k�sz�l a VISZ-2-re. A m�sik asszony v�gya is az, hogy a VISZ tanfolyamain tov�bbtanulhasson (Danyi – Horv�th 2005). 

Thur�nszky szerint a misszi�t a gy�lekezeti tagok k�z�tt kell elkezdeni, hogy k�szek legyenek a cig�nyokat befogadni (Thur�nszky 2005). Ez a folyamat a jobban beilleszkedett b�ri cig�nyok eset�ben a gy�lekezetben el is indult. A kev�ss� integr�l�dott szir�ki cig�nyok eset�ben ez m�g nem m�k�dik. Egyik cig�nyasszony[98] v�lem�nye szerint a cig�nyok az�rt nem akarnak a templomba menni, „mert nem �rzik ott j�l magukat, kin�zik �ket onnan”. Solymosi (2005) szerint a Biblia tan�t�s�val �s az evang�liz�ci�val kell kezdeni a misszi�t, de sz�ks�g van a diak�niai munk�ra �s a cig�nyok gy�lekezetbe betagol�d�s�ra is. Thur�nszky (2004, 8). szerint „m�r az elej�n egy�rtelm�v� kell tenni, hogy itt (a cig�nymissz�ban) nem p�nzr�l, ennival�r�l vagy m�s t�rgyi seg�ts�gny�jt�sr�l van sz�!” J�l l�tja annak fesz�lts�g�t, hogy seg�teni kell, de ez ne keveredjen �ssze a lelki dolgokkal, mert az sok csal�d�st, irigys�get, visz�lyt is okozhat.

Szir�kon teh�t elindult a cig�ny gyermekek (�s feln�ttek) k�z�tt a misszi�i munka. Vannak rendszeres biblia�r�k k�z�tt�k, �s rem�lhet�leg az iskolai hitoktat�s is hamarosan beindul. Egyel�re a cig�nyok k�l�n akarnak �sszej�nni, �s a magyarok sem k�szek befogadni �ket. Ezeken az alkalmakon vegyesen vannak egy�tt feln�ttek �s gyermekek. A biblia�r�k – a cig�nyok kult�r�j�hoz igazodva – m�s liturgia szerint folynak, mint a magyarok k�z�tti hasonl� alkalmak, k�tetlenebbek, k�rd�seket lehet feltenni az �ra k�zben, besz�lgetni lehet a felvetett k�rd�sr�l (Danyi – Horv�th 2005). N�h�ny cig�nyasszony is bekapcsol�dott a gyermekek k�z�tti szolg�latba azzal a v�ggyal, hogy tov�bb k�pezz�k magukat ezen a ter�leten. Az egyik cig�nyasszony[99] v�lem�nye szerint el kell most fogadnunk, hogy k�l�n j�nnek �ssze a cig�nyok (homog�n csoport, magyar vezet�vel) mert a „magyarokkal egy�tt nem megy”, de hossz�t�von meg kell tal�lni a k�z�s utat, mert „egyek vagyunk Krisztusban” (Danyi – Horv�th 2005).

A szir�ki 5NK modell sok tekintetben hasonl�t a ny�rvasv�ri �s gy�ngy�si modellhez, amelyekben a cig�nyok fel� ir�nyul� „speci�lis misszi�t” l�thattunk. Mindh�romban a misszi�t a lelkip�sztor �s n�h�ny elk�telezett gy�lekezeti tag (k�zt�k cig�nyok is) v�gzik. A szir�ki p�ld�ban a szolg�lat a gy�lekezet t�mogat�sa n�lk�l folyik, ellent�tben a k�t m�sik p�ld�val (Gy�ngy�s, Ny�rvasv�ri), ahol n�mi gy�lekezeti t�mogat�st is megfigyelhett�nk. Mindh�rom esetben a szolg�latot v�gz�knek ki kellett l�pni�k a „templom ajtaj�n” hogy munk�jukat v�gezhess�k. A misszi�i munka folyamatoss�g�nak szempontj�b�l a helyiek jelenl�te �s szolg�lata n�lk�l�zhetetlen. A VISZ a misszi�i munka kisz�les�t�s�ben tudott seg�teni. Ezt a c�lt szolg�lta a nyaranta megrendezett egyhetes evang�liz�ci�, az 5NK (Szir�k, Ny�rvasv�ri), melyet kieg�sz�tettek az �nnepi Klubok (kar�csonyi, h�sv�ti evang�liz�ci� – Szir�k, Ny�rvasv�ri). A gy�ngy�si gy�lekezeti munk�sok napk�zis cig�nyt�boruk megtart�s�n�l a ROME kultur�lis egyes�let seg�ts�g�t vett�k ig�nybe. Tov�bbi seg�ts�g volt a cig�ny munkat�rsak felk�sz�t�se a szolg�latra (Szir�k, Ny�rvasv�ri) �s tananyaggal val� ell�t�suk (Szir�k, Gy�ngy�s, Ny�rvasv�ri). Hasonl�an l�thattuk Rohodon is, hogy 5NK tart�s�val �rt�k el azokat a cig�ny gyermekeket, akik a rendszeres hetenk�nti alkalmakra (�HK) nem j�rtak. Az 5NK-ok teh�t abban seg�tenek a helyi gy�lekezeteknek, hogy a cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett misszi�i munka volumen�ben n�vekedhessen. A szolg�lat tartalm�ban az evang�liz�ci� �s bibliai tan�t�son k�v�l kism�rt�kben megjelenik a szoci�lis seg�ts�gny�jt�s (a h�t folyam�n a k�z�s �tkez�s – Szir�k, Gy�ngy�s, Ny�rvasv�ri). A munkat�rsak igyekszenek mindent megtenni a megb�k�l�s (cig�ny–magyar) �rdek�ben is, de ez ma m�g Szir�kon sok neh�zs�gbe �tk�zik. Egyel�re csak homog�n cig�ny csoportok (feln�tt �s gyermek) m�k�d�s�re van lehet�s�g.

2. �r�mh�r Klub – Bag

A gyermekek k�z�tti rendszeres bibliai tan�t�s egyik lehets�ges form�ja az �r�mh�r Klub. A tan�t�snak ez a m�dja k�l�n�sen olyan gyermekek k�z�tt haszn�latos, akik valamilyen ok miatt (felekezeti v�laszfalak, a templom messzes�ge) nem mehetnek a templomba, de a sz�l�k a szomsz�dban m�k�d� klubba elengedik �ket. A cig�ny gyermekek itt is sokszor halmozottan h�tr�nyos helyzetben vannak (etnikai probl�m�k, megfelel� �lt�zet hi�nya, a falu v�g�n laknak). Az �HK nagyszer� lehet�s�get ny�jt az ilyen akad�lyok lek�zd�s�ben. 

A Pest megyei Bagon is m�k�dik egy cig�ny �r�mh�r Klub. A nagyk�zs�g k�zel n�gyezer lakos�nak 6,6%-a cig�ny[100]. A faluban �lnek magyar-cig�nyok �s ol�h cig�nyok is. A falu lakoss�g�t nem csak a magyarok �s cig�nyok ellent�te osztja meg, hanem a k�t cig�ny csoport k�z�tti fesz�lts�g is. A cig�nyok �ltal�ban rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, mint a nem cig�nyok (Deme 2005/b, 1).

A k�zs�g lakoss�ga t�bbs�g�ben katolikus (84%),[101] de van egy kicsi protest�ns h�zi gy�lekezet is, az egyik hitre jutott csal�d otthon�ban. Ez a gy�lekezet szoros kapcsolatot tart egyes reform�tus lelk�szekkel �s a Magyar Belmisszi�, Biatorb�gy k�z�ss�ggel.  Ebb�l a gy�lekezetb�l egy tan�t�n�, Deme J�nosn� r�szt vett 2000-ben G�d�ll�n a VISZ I. tanfolyamon. Itt gy�zte meg �t Isten arr�l, hogy nem v�letlen, hogy a cig�nyok utc�j�nak v�g�n lakik. A gy�lekezet m�sik tagj�val, Sebesty�n Gy�rgyn�vel �sszefogott – aki szint�n itt, a cig�nyok mellett lakik –, �s beind�tott a cig�ny[102] gyermekeknek egy �HK-ot. A klub �t �ve Sebesty�nn� h�z�ban m�k�dik (cig�ny gyermekek klubja egy magyar h�zn�l), ahol k�thetente gy�lnek �ssze a gyermekek. Kezdetben magyar gyermekek is j�ttek, de hamarosan elmaradoztak a cig�ny gyermekek miatt, �s az�rt, mert „�k katolikusok”. A h�zi gy�lekezet eleinte tan�cstalan volt a szolg�latot illet�en, de ma m�r vannak olyanok, akik im�ds�gban hordozz�k az �HK-ban foly� munk�t (Deme 2005/b). K�zben Biatorb�gyon[103] megt�rt egy cig�ny h�zasp�r, akik t�z �ves le�nyukkal egy�tt csatlakoztak a gy�lekezethez. Ez a le�ny az �HK-ban fogadta �let�be a Megv�lt�t. A gy�lekezet tagjainak a cig�nymisszi�hoz val� hozz��ll�sa pozit�v, miut�n l�tt�k Isten munk�j�t a cig�nyok �let�ben (Deme 2005/a).

Az �HK-ban Dem�n� tan�t, Sebesty�nn� pedig a gyermekek „lelki anyja”. Hozz� fordulnak a gyermekek h�tk�znapi k�rd�seikkel, � korrepet�lja sz�mtanb�l a lemarad�kat (Deme 2005/a). N�h�nyan a gy�lekezetb�l pedig biztos�tj�k az imah�tteret. T�bb gyermek �let�ben is megfigyelhet� v�ltoz�s az evang�lium hat�s�ra. Ez j�l lem�rhet� az iskolai magatart�sban �s a tanulm�nyaikhoz val� hozz��ll�sban is (Deme 2005/b, 5). A faluban egyel�re nincs lehet�s�g arra, hogy a gyermekek vegyesen (cig�nyok �s magyarok) vegyenek r�szt gyermek istentiszteleten vagy �HK-ban. N�h�ny cig�ny gyermeknek viszont lehet�s�ge ny�lt arra, hogy Biatorb�gyon t�borozzon, s �gy a magyar gyermekekkel egy�tt hallhatta az evang�liumi tan�t�st.

Isten egy engedelmes gyermek�n kereszt�l elkezdte a munk�j�t a cig�ny gyermekek k�z�tt. Ennek hat�s�ra a magyar gy�lekezetben a befogad� szeretet m�g jobban kialakult a cig�nyok ir�nt. Beker�lt egy cig�ny csal�d a gy�lekezetbe, �s rem�lhet�leg a f�rfi el fogja v�gezni a VISZ tanfolyamot, hogy az �HK-ban seg�thessen. Dem�n� is �gy l�tja, hogy jobb lenne, ha a cig�ny �s a magyar gyermekek egy�tt j�rn�nak az �HK-ba, de ennek m�g nincs itt az ideje. V�rja, hogy az unok�i feln�jenek, hogy �ket vihesse mag�val (Deme 2005/b, 5).

A bagi �HK-modell egy olyan kezdem�nyez�st t�r el�nk, amely nem a lelk�szt�l vagy a gy�lekezett�l indult, hanem a gy�lekezet egyik tagj�t�l, egy h�v� tan�t�n�t�l. Seg�t�i a gy�lekezeti tagok k�z�l vannak (a klub h�ziasszonya, im�dkoz�k), de �k mind „egy�ni v�llalkoz�k”, akik komolyan v�ve J�zus misszi�i parancs�t[104] v�gzik szolg�latukat. P�ld�ink k�z�tt m�g Ny�rvasv�riban tal�lkoztunk cig�ny �HK-bal, ahol az �HK-ot a lelk�sz t�mogat�s�val egy holland misszion�riusn� �s egy cig�nyle�ny alap�totta �s vezeti. A klubok munk�j�t misszi�i egyes�letek t�mogatj�k (Bag – VISZ, Magyar Belmisszi�; Ny�rvasv�ri – VISZ) azzal a rem�nys�ggel, hogy az �ltaluk el�rt cig�ny gyermekek – amint lehet�s�g�k lesz r� – az egyh�zba betagol�djanak. Az �HK, mint szervezeti forma lehet�s�get biztos�t a gyermekeknek – akik a templomba nem menn�nek el –, hogy h�tr�l-h�tre hallhass�k Isten Ig�j�t �s k�z�ss�gi �letet �ljenek (ellent�tben az 5NK-bal, amely alkalmi jelleg�). E szolg�latban az evang�liumhirdet�s mellett bibliai tan�t�s �s lelkigondoz�s is folyik, amit Bagon a gyermekek tanulm�nyi felz�rk�ztat�sa (matematika korrepet�l�s) is kieg�sz�t. Bagon egyel�re kev�s lehet�s�g ny�lik a cig�nyok �s magyarok k�z�tti megb�k�l�s munk�l�s�ra, b�r a gyermekek �let�nek megv�ltoz�sa ezt n�mik�ppen el�seg�ti. Mindk�t faluban az �HK-ba csak cig�ny gyermekek j�rnak (homog�n cig�ny csoport). Bagon az�rt, mert a magyar gyermekek elmaradtak, Ny�rvasv�riban pedig az�rt, mert a cig�ny gyermekek ezt v�lasztott�k. A bagi cig�ny gyermekeknek a t�boroz�skor, a ny�rvasv�riaknak pedig a hittan�r�n van lehet�s�g�k magyar gyermekekkel egy�tt (vegyes csoport), hogy Isten Ig�j�t hallgass�k. Az �HK teh�t mindk�t faluban (Bag, Ny�rvasv�ri) a misszi� munk�j�t abban seg�ti, hogy rendszeres bibliai tan�t�st biztos�t azoknak a cig�ny gyermekeknek, akik a gy�lekezetbe nem j�nn�nek el.

3. K�pz�s

A VISZ szeretn� seg�teni a helyi gy�lekezeteket a gyermekek k�z�tti misszi�i munk�ban, ez�rt az egyik legfontosabb feladat�nak tekinti, hogy �nk�ntes tan�t�kat k�sz�tsen fel erre a szolg�latra. Sokan k�szek lenn�nek �sszegy�jteni a szomsz�ds�gukban lak� gyermekeket �s hirdetni nekik az evang�liumot, de nem tudj�k, hogyan tehetn�k. Arra nincs lehet�s�g�k, hogy �vekig a teol�gi�n, vagy a hitoktat� k�pz�n tanuljanak, de n�h�ny hetet r�sz�nn�nak, hogy tanuljanak, �s gyakorlati seg�ts�get kapjanak a szolg�lathoz. A cig�nymisszi�ban is nagy sz�ks�g van olyanokra, akik k�pesek egy bibliai t�rt�netet j�l feldolgozni �s megtan�tani a gyermekeknek. K�l�n�sen fontos lenne, hogy cig�ny sz�rmaz�s� tan�t�k is legyenek k�z�tt�k. A VISZ tanfolyamok lehet�s�get ny�jtanak a szolg�latra val� j� felk�sz�l�sre.

A VISZ k�pz�sein cig�ny sz�rmaz�s� hallgat�k is r�szt vettek. 2005-ben hat cig�ny hallgat� v�gezte el a VISZ I. tanfolyam�t, amelyen arr�l tanult, hogy hogyan hirdesse a gyermekeknek az evang�liumot. K�t cig�ny fiatal vett r�szt a ny�rimisszion�rius-k�pz�sen,[105] �s k�t cig�nyasszony az 5 Napos Klub felk�sz�t�n.[106] Az elm�lt �vekben a VISZ tanfolyamain felk�sz�lt cig�ny tan�t�k nagyr�sze tov�bbra is v�gzi a gyermekek k�zti szolg�latot. K�z�l�k ketten az �dvhadseregben szolg�lnak. H�rman – cig�ny gyermekeknek tartott – �HK-ban kezdtek tan�tani. N�gyen, 2005 nyar�n 5 Napos Klubban ill. napk�zis t�borban tan�tott�k a gyermekeket. Egy valaki pedig a gy�lekezet�ben v�gzi a hitoktat�st magyar �s cig�ny gyermekek k�z�tt.

A VISZ gyermekmunk�s k�pz�se annyiban j�rulhat hozz� a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�hoz, hogy laikus munkat�rsak k�pz�s�t seg�ti el�. Ez a k�pz�si forma lehet�s�get ad arra, hogy cig�ny sz�rmaz�s� gy�lekezeti tagokat is bevonjunk a szolg�latba.[107] A k�pz�s arra ir�nyul, hogy az elk�telezett gy�lekezeti tagok megl�ss�k a templomon k�v�li misszi�i munkamez�t, �s elvigy�k az evang�liumot azokhoz a gyermekekhez, akik k�l�nben nem hallan�k meg. A munk�nak olyan form�t biztos�t, amely �tt�ri a felekezeti hat�rokat (semleges helysz�n – lak�s, kult�rh�z, k�rh�z, iskola, j�tsz�t�r stb.), kisz�les�ti az el�rhet� gyermekek sz�m�t (kar�csonyi-, h�sv�ti �nnep�ly, szabadt�ri 5NK), lehet�s�get ny�jt a gyermekek folyamatos tan�t�s�ra (�HK). A munka v�gs� c�lja, hogy a gyermekeket a helyi gy�lekezetbe �p�tse be. A k�pz�s a gyermekek k�z�tti lelki munk�hoz ad seg�ts�get (evang�liz�ci�, bibliai tan�t�s, lelkigondoz�s).

Az �ltalunk megvizsg�lt reform�tus gy�lekezetek is ig�nybe veszik a VISZ �ltal ny�jtott k�pz�st a cig�nymisszi�ban. A Bp. J�zsefv�rosi gy�lekezet vas�rnapi iskolai tan�t�i k�z�l t�bben VISZ tanfolyamot v�geztek (Bacskai 2005/a). A gy�ngy�si hitoktat� a hitoktat�i diplom�ja mell� elv�gezte a VISZ tanfolyamokat, �s haszn�lja a VISZ tan�t�si anyagait. A rohodi gy�lekezetben a VISZ munkat�rsa rendszeresen tart evang�liz�ci�s (�K, 5NK) alkalmakat (Magyar 2005/a).  A ny�rvasv�ri gy�lekezetben olyan (cig�ny �s magyar) tan�t�k foglalkoznak a cig�ny gyermekekkel, akik r�szt vettek a VISZ tanfolyamon, �s az 5NK felk�sz�t�n, melyek hat�s�ra �HK-ot kezdtek a cig�ny gyermekek k�z�tt, �s 5NK-ot tartanak nyaranta. �gy seg�ti tan�t�k�pz�s�vel is a VISZ a MRE egyes gy�lekezeteiben foly� cig�nymisszi�t.

V. �sszegz�s – tanuls�gok

Dolgozatunk c�lja az volt, hogy a n�gy kutat�si k�rd�s alapj�n megvizsg�ljuk �s �sszehasonl�tsuk a MRE �s a VISZ cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett misszi�i munk�j�t, �s tanuls�gokat vonjunk le a j�v�re n�zve.

1. Kutat�si k�rd�seink a k�vetkez�k voltak:

1. Mi�rt sz�ks�ges a cig�nymisszi�, milyen bibliai alapon v�gzi a MRE �s a VISZ a misszi�i munk�j�t a cig�ny gyermekek k�z�tt? (Trinit�rius?)

2. Kinek a feladata a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�i munka? (Lelk�sz, hitoktat�, elh�vott laikusok vagy az eg�sz gy�lekezet? Illetve kikkel v�gzik egy�tt, egyes�let, m�s felekezet, hat�s�g?)

3. Miben �ll, a cig�nyok k�z�tti szolg�lat? (Evang�liz�ci�, diak�niai (szoci�lis) seg�ts�gny�jt�s, felz�rk�ztat�s a tanul�sban, el��t�letek megsz�ntet�se, holisztikus?)

4. Hogyan v�gezz�k a cig�nymisszi�t? (Asszimil�ci�, integr�ci�, vagy homog�n cig�ny gy�lekezet?)

A vizsg�lat nem terjedhetett ki a k�t szervezetben v�gzett �sszes cig�nymisszi�s munk�ra, ez�rt kiv�lasztottunk n�h�ny modell �rt�k� gy�lekezetet (MRE) �s szolg�lati form�t (VISZ) �s ezeket vizsg�ltuk meg.

2. A kiv�lasztott modell �rt�k� reform�tus gy�lekezetek a k�vetkez�k voltak:

1. Bp. J�zsefv�ros (v�rosi gy�lekezet, ahol nem v�geznek „speci�lis misszi�i munk�t” a cig�nyok k�z�tt, de a gy�lekezet �let�ben r�szt vesznek cig�nyok).

2. Gy�ngy�s (v�rosi gy�lekezet, ahol v�geznek „speci�lis misszi�i munk�t” a cig�nyok k�z�tt).

3. Rohod (falusi gy�lekezet, ahol nem v�geznek „speci�lis misszi�i munk�t” a cig�nyok k�z�tt, de a gy�lekezet �let�ben r�szt vesznek cig�nyok).

4. Ny�rvasv�ri (falusi gy�lekezet, ahol v�geznek „speci�lis misszi�i munk�t” a cig�nyok k�z�tt).

3. A kiv�lasztott modell �rt�k� VISZ szolg�latok a k�vetkez�k voltak:

1. A gyermekek tan�t�sa

   1. 5 Napos Klub (Szir�k) – alkalmi szolg�lat. Egy h�tig tart� szabadt�ri gyermek-evang�liz�ci�.

   2. �r�mh�r Klub (Bag) – rendszeres szolg�lat. Hetenk�nt tartott bibliai tan�t�s a cig�ny gyermekeknek.

2. Feln�ttek k�pz�se – tan�t�k felk�sz�t�se a gyermekek k�z�tti misszi�i munk�ra.

A kiv�lasztott reform�tus gy�lekezetek cig�nymisszi�s szolg�lat�t �s a VISZ cig�nymisszi�ban haszn�lt szolg�lati form�it n�gy kutat�si k�rd�s seg�ts�g�vel vizsg�ltuk meg �s hasonl�tottuk �ssze. A n�gy kutat�si k�rd�s a k�vetkez� volt.

4. Az els� kutat�si k�rd�s

Mi�rt sz�ks�ges a cig�nymisszi�, milyen bibliai alapon v�gzi a MRE �s a VISZ a misszi�i munk�j�t a cig�ny gyermekek k�z�tt? (Trinit�rius?)

A k�rd�sre a v�laszt a MRE 1995. �vi II. (misszi�i) t�rv�ny�ben �s a cig�nymisszi� elm�let�vel is foglalkoz� szakemberek �r�saiban kerest�k. Mind az MRE misszi�i t�rv�nye, mind pedig a kiv�lasztott szakemberek (Hadh�zy Antal, B�z�s Ir�n �s Anne-Marie Kool) a cig�nymisszi� bibliai alapj�t egys�gesen trinit�rius alapra helyezik. „Ahogyan engem elk�ld�tt az Atya, �n is elk�ldelek titeket”(J�nos 20,2).

Alapokm�nyaiban a VISZ a misszi�i feladat sz�ks�gess�g�re helyezi a hangs�lyt, de ennek al�t�maszt�s�ra olyan ig�ket jel�lt meg, amelyek a k�ld�re (az Aty�ra �s J�zus Krisztusra) is r�mutatnak (trinit�rius). Meg�llap�thatjuk teh�t, hogy a misszi�t mind a MRE, mind pedig a VISZ azonos bibliai alapon (trinit�rius) v�gzi.

5. A m�sodik kutat�si k�rd�s

Kinek a feladata a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�i munka? (Lelk�sz, hitoktat�, elh�vott laikusok vagy az eg�sz gy�lekezet? Illetve kikkel v�gzik egy�tt, egyes�let, m�s felekezet, hat�s�g?)

A MRE misszi�i t�rv�nye �s a szakemberek megegyeznek abban, hogy a gy�lekezet feladata. Hangs�lyaikat azonban m�r k�l�nb�z� helyekre teszik. M�g Hadh�zy a helyi lelk�sz, addig B�z�s a fel�lr�l szervezett orsz�gos misszi� szerep�t hangs�lyozza. Kool pedig – Hadh�zyhoz hasonl�an – a „misszi�i gy�lekezet”-re helyezi a hangs�lyt. Mindannyian l�tj�k a munka nagys�g�t, ez�rt fontosnak tartj�k az �sszefog�st (felekezetek k�z�tt, egyes�letekkel �s hat�s�gokkal).

A VISZ l�t�sa szerint a misszi� nem csak egyes elh�vott emberek feladata, hanem Isten n�p��. A VISZ egy�ttm�k�d�sre t�rekszik Hitvall�sa �s C�lkit�z�sei alapj�n minden felekezettel, szervezettel, csoporttal vagy egy�nnel.

A kiv�lasztott modellekben megvizsg�ltuk, hogy az elm�let a gyakorlatban hogyan m�k�dik. A misszi�t egy elh�vott ember v�gzi, vagy t�bben, t�bb�-kev�sb� az eg�sz gy�lekezet. A vizsg�lt modellekben a tan�t�s, lelkigondoz�s munk�j�t els�sorban k�pzett szakemberek v�gzik: lelkip�sztor (Bp. J�zsefv�ros, Gy�ngy�s, Rohod, Ny�rvasv�ri, Szir�k), hitoktat� (Bp. J�zsefv�ros, Gy�ngy�s), vagy VISZ tanfolyamot v�gzett gy�lekezeti tagok (Gy�ngy�s, Ny�rvasv�ri, Szir�k, Bag). A szolg�latba bekapcsol�dtak cig�ny gy�lekezeti tagok is (Bp. J�zsefv�ros, Gy�ngy�s, Rohod, Ny�rvasv�ri, Szir�k). T�bb helyen hangs�lyt helyeztek arra, hogy a cig�ny munkat�rsak VISZ k�pz�sben is r�szt vegyenek (Ny�rvasv�ri, Szir�k). A misszi� szempontj�b�l d�nt� jelent�s�g�, hogy a helyi gy�lekezet hogyan viszonyul a cig�nyokhoz. Ahol a gy�lekezet r�szt vesz a misszi�ban (fenntart�s n�lk�l befogadja a cig�nyokat), ott nagyobb a val�sz�n�s�ge annak, hogy a cig�nyok az integr�ci�t v�lasztj�k a homog�n cig�ny k�z�ss�g helyett (Bp. J�zsefv�ros, Rohod). Egyik modelln�l sem tal�lkoztunk azzal, hogy a cig�nymisszi�ban a felekezetek hossz� t�v� munk�ra �sszefogtak volna, csak alkalmi egy�ttm�k�d�sre tal�lunk p�ld�t (Ny�rvasv�ri). A hat�s�gokkal l�trej�tt egy�ttm�k�d�s �ltal�ban alkalmi jelleg� (Bp. J�zsefv�ros, Gy�ngy�s, Szir�k). A misszi�s egyes�letekkel val� egy�ttm�k�d�s azonban sz�les sk�l�n mozog (VISZ, Bet�nia C.E. Sz�vets�g, Magyar Belmisszi�, Frontvonal Alap�tv�ny, Tim�teus T�rsas�g). A VISZ t�bbf�le m�don is t�mogatja a cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett szolg�latot, �gy k�pz�ssel (Bp. J�zsefv�ros, Gy�ngy�s, Ny�rvasv�ri, Szir�k, Bag), tan�t�si anyaggal (Gy�ngy�s, Rohod, Ny�rvasv�ri, Szir�k, Bag) �s munkat�rs k�ld�s�vel (Rohod, Ny�rvasv�ri, Szir�k). A modellekb�l l�thattuk, hogy mennyire sz�ks�ges, hogy a cig�nymisszi�t az eg�sz gy�lekezet v�gezze, de ne elszigetelt m�don, hanem �sszefogva mindazokkal, akik c�ljai el�r�s�ben seg�thetik.

6. A harmadik kutat�si k�rd�s

Miben �ll a cig�nyok k�z�tti szolg�lat? (Evang�liz�ci�, diak�niai – szoci�lis seg�ts�gny�jt�s, felz�rk�ztat�s a tanul�sban, el��t�letek megsz�ntet�se, azaz holisztikus?)

A MRE misszi�i t�rv�nye �s a szakemberek megegyeznek abban, hogy a cig�nymisszi� „holisztikus szolg�lat”, amelynek r�sze az evang�liz�ci�, a diak�nia, a cig�ny gyermekek seg�t�se a felz�rk�z�sban, a megb�k�l�s munk�l�sa a cig�nyok �s magyarok k�z�tt, �s a betagol�d�s a gy�lekezetbe. A VISZ alapiratai csak Isten Ig�j�nek hirdet�s�r�l tesznek eml�t�st, a gyakorlatban azonban a VISZ enn�l t�bbet tesz.

Az �ltalunk vizsg�lt modellek majd mindegyik�ben a lelki munka (evang�liz�ci�, tan�t�s, lelkigondoz�s) �ll az els� helyen. A kiv�tel Gy�ngy�s, ahol a felz�rk�ztat�s (tanoda) �s az el��t�letek elleni harc megel�zi az evang�liz�ci�t a sorrendben. Diak�niai munka nem folyik ott, ahol nem v�geznek „speci�lis cig�nymisszi�t” (Bp. J�zsefv�ros, Rohod). Ezeken a helyeken – a gy�lekezetbe tagoz�dott cig�nyoknak – erre (�gy l�tszik) nincs sz�ks�g�k. Ny�rvasv�riban a cig�ny gy�lekezeti tagok szervezik a gy�jt�st �s a sz�toszt�st, m�shol viszont negat�v tapasztalatok miatt csak �vatosan v�gzik ezt a szolg�latot (Gy�ngy�s, Szir�k). A felz�rk�ztat�st (a gyermekek seg�t�s�re a tanul�sban) t�bb helyen is v�gzik vagy tervezik v�gezni (Bag, Gy�ngy�s – tanoda). M�shol a tehets�ggondoz�st szeretn�k elkezdeni (Bp. J�zsefv�ros). A cig�nyok �s magyarok k�z�tti megb�k�l�s ott t�nik megoldottnak, ahol nincs sz�ks�g „speci�lis cig�nymisszi�ra”, ahol a cig�nyok a gy�lekezetbe integr�l�dhattak (Bp. J�zsefv�ros, Rohod). Ez a megb�k�l�s azonban – �ltal�ban – csak a gy�lekezeti �letbe bekapcsol�dott cig�nyokra vonatkozik, nem pedig a „kintiekre”. A t�bbi helyen bizalmatlans�g, s�t n�hol s�lyos el��t�letek terhelik a viszonyt mindk�t r�szr�l (Gy�ngy�s, Szir�k). Az el��t�letek cs�kken�se, megsz�n�se seg�ten� a cig�nyok betagoz�d�s�t a gy�lekezetekbe.

A szakemberek v�lem�nye szerint a cig�nymisszi�nak „hollisztikus” szolg�latnak kell lennie. A modellek azt mutatj�k, hogy mindenhol megk�s�relik az eg�sz embert figyelembe v�ve seg�teni a cig�nyokat, cig�ny k�z�ss�geket. A helyi saj�toss�gok miatt a seg�t�s sorrendj�ben vagy s�ly�ban az adott helyzetnek megfelel�en k�l�nbs�gek tapasztalhat�k, de a v�gs� c�l mindenhol az, hogy a cig�nyok b�kess�gre jussanak Istennel �s k�rnyezet�kkel. A helyi gy�lekezetnek ebben kulcs szerepe van.

7. A negyedik kutat�si k�rd�s

Hogyan v�gezz�k a cig�nymisszi�t? (Asszimil�ci�, integr�ci�, vagy homog�n cig�ny gy�lekezet?)

Hadh�zy �s B�z�s a cig�nyok a helyi gy�lekezetbe val� integr�ci�j�t r�szes�tik el�nyben, de bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt az asszimil�ci�t �s a homog�n gy�lekezetek alakul�s�t is el tudj�k fogadni. Kool fontosnak tartja a cig�ny kult�ra tiszteletben tart�s�t, mely a homog�n gy�lekezetekben val�sulhat meg legink�bb, de a cig�ny–magyar megb�k�l�sben kifejezhet� egys�g �zenet�re nagyobb hangs�lyt helyez. A VISZ nem akar gy�lekezeteket alap�tani. C�lja, hogy a megt�rt gyermekek a helyi gy�lekezetbe integr�l�djanak.

Az �ltalunk vizsg�lt modellekben csak a nagyv�rosi gy�lekezetben (Bp. J�zsefv�ros) tapasztalunk asszimil�ci�t. Val�sz�n�, hogy ez egy kisebb (falusi) k�z�ss�gben nehezebben lehets�ges, mivel ott mindenki ismer mindenkit. Az integr�ci�t azokban a gy�lekezetekben tapasztaljuk, ahol nem v�geznek „speci�lis cig�nymisszi�t”, mivel itt a cig�nyok m�r a gy�lekezet tagjaik�nt �lnek. Megfigyelhet�nk integr�l� t�rekv�seket is a cig�nymisszi�t v�gz�k r�sz�r�l, akik a gyermekeket „vegyes” t�borokba viszik, ezzel is el�seg�tend� a megb�k�l�st (Bag). P�ld�ink k�z�tt olyannal is tal�lkozunk, ahol az eredeti vegyes k�z�ss�get a magyar gyermekek hagyj�k el (Bag), de olyannal is, ahol a magyar gy�lekezet k�sz befogadni a cig�nyokat, de a cig�nyok ezt „elutas�tj�k” �s a homog�n cig�ny k�z�ss�get v�lasztj�k, mivel abban jobban �rzik magukat (Ny�rvasv�ri). Bp. J�zsefv�rosban az integr�l�d�s mellett tervbe vettek egy homog�n cig�ny k�z�ss�g alap�t�s�t is. �gy szeretn�k el�rni azokat a k�rny�k�k�n �l� cig�nyokat, akik a gy�lekezetbe nem akarnak integr�l�dni. Ezzel megadj�k a v�laszt�si lehet�s�get a cig�nyoknak ebben a k�rd�sben. Rohodon a cig�nyok elutas�tott�k azt a lehet�s�get, hogy r�sz�kre homog�n k�z�ss�g alakuljon, mert �k a magyarokkal egy�tt akarnak egy gy�lekezetbe j�rni.

Az asszimil�ci�, integr�ci�, vagy homog�n cig�ny gy�lekezet k�rd�s�ben is azt l�thattuk, hogy a helyi viszonyokt�l, a cig�ny �s magyar k�z�ss�g k�szs�g�t�l, d�nt�s�t�l f�gg az, hogy egy�tt vagy k�l�n �lik a h�v� �let�ket a magyarok �s cig�nyok. Isten azonban m�r „eggy� tette mind a k�t nemzetts�get, �s lerontotta a k�zbevetett v�laszt�falat” (Ef�zus 2,14). Nek�nk azon kell munk�lkodnunk, hogy ez a mi szolg�latunkban l�that�v� legyen.

A dolgozatban n�h�ny modell�rt�k� p�ld�n kereszt�l megvizsg�ltuk �s �sszehasonl�tottuk a MRE �s a VISZ cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett misszi�i munk�j�t. L�ttuk, hogy mennyire fontos �s s�rget� a k�z�tt�k v�gzett misszi�i szolg�lat. A MRE �s a VISZ alapokm�nyait kutatva meg�llap�thattuk, hogy misszi�i l�t�suk �s c�ljaik alapvet�en megegyeznek. T�bb modellben azt is �szrevehett�k, hogy a VISZ hogyan seg�tette egy-egy gy�lekezet misszi�i szolg�lat�t a cig�ny gyermekek k�z�tt, de azt is l�thattuk, hogy m�g sok ter�let kiakn�zatlan az egy�ttm�k�d�s ter�let�n. E dolgozat akkor �rte el c�lj�t, ha seg�t felismern�nk a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi� s�rg�s volt�t, �s el�seg�ti azok �sszefog�s�t, akik ezt �get�en fontosnak tartj�k.