H. Hubert Gabriella
K�nonk�pz�s a gy�lekezeti �nekk�lt�szetben
( 1602: Megjelenik �jfalvi Imre debreceni �nekesk�nyve )

„Ez ideiglen csak ez itt val� typographi�ban is egyn�h�nyszor nyomtattatott ki ez �nekesk�nyv, mely az gradu�llal az templomban szokott vitettetni. (…) De v�lem, hogy netal�m ilyen renddel, b�s�ggel �s tiszt�n nem.” �jfalvi Imre debreceni �nekesk�nyve

1602-ben �jfalvi Imre (†1616 k.) reform�tus lelkip�sztor az 1569-t�l megjelen� �gynevezett debreceni �nekesk�nyvek jav�tott kiad�s�ra v�llalkozott. �jfalvi egyr�szt �j�t� volt („Ecclesia semper reformanda”), hiszen az egyik legnehezebben �s leglassabban �talak�that� istentiszteleti r�szt, az �nekl�st akarta megreform�lni: az �nekanyagot �s a debreceni �nekesk�nyv egyes r�szeit akarta megjobb�tani. M�sr�szt „a reform�tus egyh�zi �nekek kanonikus, lez�rt �s tov�bb nem b�v�tend� gy�jtem�ny�t akarta l�trehozni, �s k�nyve egyik legf�bb fogyat�koss�g�nak �ppen azt tartja, hogy ez nem eg�szen siker�lt” (Klaniczay 1961, 162). Hitbeli elk�telezetts�g �s a 16. sz�zadi vil�gi �s vall�sos �nekek �s �nekgy�jtem�nyek �tfog� ismerete seg�tett�k munk�j�t. Az egyetlen p�ld�nyban fennmaradt 1602-es debreceni �nekesk�nyv el�szava szerint �jfalvi k�sz�tette el a nyomtatott magyar �nekesk�nyvek els� bibliogr�fi�j�t. Irodalomt�rt�neti eszm�lked�s�nk egyik kezdem�nyez�jek�nt �ssze�ll�totta a magyar nyelv� vall�si �s vil�gi �nekeket tartalmaz� gy�jtem�nyek tervezet�t. Az egyes k�tetekben helyet kaptak volna a templomi (gy�lekezeti, szertart�si �s halotti) �nekek mellett az iskol�ban �s a templomon k�v�l haszn�lt vall�sos �nekek, a bibliai �s m�s egyh�zi szerz�kt�l sz�rmaz� hist�ri�k, valamint a magyar �s az idegen dolgokr�l sz�l� vil�gi hist�ri�s �nekek. A tervezetb�l kihagyta az „Amor�r�l val�” �nekeket, „az min�m� fajtalanokat nem hogy el�bb kellene mozd�tania, �s bocs�tania, de minden�tt ink�bb veszteni” (�jfalvi 1602, ( )( )1v). (�jfalvi ez ut�bbi tilt�s�val csatlakozik azokhoz a kort�rsaihoz, akik szint�n tiltott�k a „vir�g�nekeket”, „szerelem �nekeket”, „undok, r�t �s fajtalan �nekeket”, „tiszt�talan szerelemr�l �rt pajkos �nekeket”, „latrik�nus f�zfa po�t�k szemtelen besz�d�t”, „lator d�dol�st”, „tiszt�talan �s buja gerjedez�seket nemz� fajtalan n�t�kat” stb.)

A gy�lekezeti �nekk�lt�szet t�rt�nete elv�laszthatatlan az �nekesk�nyv-t�rt�nett�l, ez�rt �jfalvi k�nonk�pz� er�fesz�t�s�t k�t szinten kell �rt�keln�nk: az �nekesk�nyv-kiad�sok �s az egyes �nekek szintj�n.

Gy�lekezeti �nekesk�nyvek a 16–17. sz�zadban

�jfalvi 1602-es gy�jtem�ny�ig mintegy 15, ut�na pedig mintegy 38 gy�lekezeti �nekesk�nyv jelent meg nyomtat�sban a 16–17. sz�zadban. E folyamatban �jfalvi 1602-es szerkesztm�nye lez�rja a 16. sz�zadi protest�ns, s azon bel�l is a reform�tus �nekesk�nyvek fejl�d�s�t, s egyben kiindul�pontja a 17. sz�zadi �j t�pus� gy�jtem�nyeknek. Az els� magyar nyelv� �nekesk�nyvek m�g k�lf�ld�n, Krakk�ban jelentek meg, G�lsz�csi Istv�n szerkeszt�s�ben (1536, 1538). Az �nekesk�nyvek „�ssze�ll�t�i egyr�szt nemcsak nyomtatott, hanem k�ziratos forr�sokra is t�maszkodtak, m�sr�szt az �gy rendelkez�s�kre �ll� anyagb�l �zl�s�knek, illetve a protestantizmus sz�les sz�nsk�l�j�n bel�l elfoglalt vall�si felfog�suknak legink�bb megfelel� darabokat v�logatt�k ki” (Borsa 1983, 19). Legjobban az evang�likus Szt�rai Mih�ly (†1575) gy�lekezeti �nekeinek els� el�fordul�saival bizony�that�, hogy nemcsak az egy (t�bb) verset tartalmaz� k�ziratok �raml�s�val kell sz�molnunk, hanem azzal is, hogy ezek a k�ziratok hossz� ideig v�ndorolhattak, am�g a nyomtat�sban val� megjelen�sig v�gre eljutottak. Szt�rai 17 gy�lekezeti �neke k�z�l hal�la el�tt alig t�bb mint a fele, 9 jelent meg nyomtat�sban. A t�bbit 1582-ben (2 �nek), 1590-ben (3), 1593-ban (1) �s 1602-ben (2) adt�k ki el�sz�r.

V�ltozatos, ugyanakkor sok hasonl�s�got mutat� gy�jtem�nyek jelentek meg a 16–17. sz�zadban. A n�met �nekesk�nyvek t�rt�neti tagol�sa – a reform�ci� kora; a konfesszionalizmus kora, ezen bel�l: ellenreform�ci�, ortodoxia, misztika �s pietizmus (Bl ume 1965) – a magyar anyagban nem k�vethet�. Az elt�r� t�rt�nelmi �s vall�si helyzet miatt a magyar �nekesk�nyvek a 17. sz�zad elej�ig vagy egy-egy meghat�roz� szem�lyis�g (p�ld�ul Husz�r G�l, Bornemisza P�ter, �jfalvi Imre), vagy egy-egy nagyobb gy�lekezet (p�ld�ul Debrecen) hat�sa alatt form�l�dtak. A 16–17. sz�zadi magyar �nekesk�nyv-t�rt�net korszakol�sakor ez�rt els�sorban a befogad� k�z�ss�g felekezeti jellege ker�lhet a k�z�ppontba. Befogad�i szempontb�l a 16–17. sz�zad valamennyi magyar felekezet�re igaz, hogy nem volt olyan egyh�zi rendelet, amely valamennyi gy�lekezet sz�m�ra el��rta volna, hogy melyik �nekesk�nyvet haszn�lhatja. Az elt�r� vil�gi igazgat�s alatt �ll� gy�lekezetek elt�r� k�r�lm�nye �s a k�nyvek dr�gas�ga egy ilyen rendelet v�grehajt�s�t am�gy is megakad�lyozta volna. Ebb�l a nagy szabads�gb�l azonban nemcsak hib�k sz�rmaztak (p�ld�ul tartalmilag �s hittanilag kifog�solhat� versezetek, hib�s versel�s), hanem el�ny�k is. Az �nekesk�nyvek s benn�k az �nekek egy ideig folyamatosan v�ltoztak. T�bb olyan �nek is megjelent, amely �ppen a felekezetek k�zeled�s�t szolg�lta. J� ideig a mag�njelleg� k�ny�rg�sek is helyet kaptak, s ez a gy�lekezeti �nekesk�nyvek otthoni haszn�lat�t seg�tett�k el�.

Befogad�i szempontok alapj�n az �nekesk�nyv-t�rt�net n�gy korszaka k�l�n�thet� el. Az �nekesk�nyvek �gynevezett reform�ci�i-protest�ns korszak�ban (1536–1566) evang�likus, n�met mint�kat k�vet� kezdem�nyez�s (RMNy 18, 24) ut�n l�trej�tt az els� igazi gy�lekezeti �nekesk�nyv 105 �nekkel (RMNy 160), amelyet valamennyi protest�ns felekezet haszn�lt, s amely t�rzsk�nyve lett a k�s�bbi kiad�soknak. Az �tkeres�st jelzi a k�vetkez� k�t gy�jtem�ny, az 1562-es debreceni (RMNy 178) �s az 1566-os v�radi (RMNy 222). A felekezeti (evang�likus, reform�tus �s unit�rius) �nekesk�nyvek kor�ban (1569–1642) mindh�rom felekezet lassan b�v�l� anyaggal kialak�totta a saj�t �nekesk�nyvt�pus�t, �s igyekezett azt elterjeszteni. A k�l�nbs�gek j�l jelzik, hogy mely felekezet� befogad�kra voltak tekintettel a szerkeszt�k. Az elt�r�sek f�leg az �nekesk�nyvek szerkezet�ben, illetve az egyes �nekek felekezeteken bel�li haszn�lat�ban figyelhet�ek meg. Ugyanakkor a gy�kerekhez, az alap�nekkincshez val� ragaszkod�s, valamint a felekezetek k�z�tti k�lcs�nhat�s is kimutathat� valamennyi gy�jtem�nyben: a c�mek, a mott�k, az �nek�tv�telek tan�skodnak err�l. �ltal�nosan jellemz�, hogy b�r k�s�rletek voltak az egyes felekezeteken bel�l az �nekesk�nyvek kanoniz�l�s�ra, a gyakorlatban ez nem val�sult meg. Az evang�likusokat jellemzi a legv�ltozatosabb fejl�d�s. Husz�r G�l 1574-ben alaposan megv�ltoztatta kor�bbi, 1560/1561-es �nekesk�nyv�t: egy t�bbfunkci�s (szertart�si �s gy�lekezeti �nekek, im�ds�gok, istentiszteleti rendek, utas�t�sok), valamennyi vid�k evang�likusai sz�m�ra alkalmas gy�jtem�nyt hozott l�tre. A szerkeszt� alkot�i talentum�t jelz� vagy a helyi hagyom�nyokat, illetve a k�lf�ldi mint�kat k�vet� �j �s �j kezdem�nyez�sek folyamatosan meg�j�tott�k az evang�likusok �nekesk�nyveit. Ilyen alkot� volt Bornemisza P�ter (Detrek�, 1582; h�romr�szes gy�jtem�ny�ben a gy�lekezeti �s mag�n�h�tatot szolg�l� �nekeken k�v�l helyet kaptak az �nekelt pr�dik�ci�k �s a bibliai hist�ri�k is) vagy Beythe Istv�n (Monyor�ker�k, 1590 k.). A helyi, illetve a k�lf�ldi mint�k k�vet�s�re pedig a b�rtfai (1593, 1602/1614, 1640) �s l�csei kiadv�nyok (1620 k., 1629, 1642) sorozata a jellemz�. A reform�tus, debreceni �nekesk�nyv-sorozat (1569, 1570, 1572/1579, 1579, 1586 k., 1590, 1602, 1616, 1620, 1632) csak l�tsz�lag mutat egyenes vonal� fejl�d�st. Egy-egy nagyobb hat�s� szerkeszt� (Szegedi Gergely, G�nci Gy�rgy, �jfalvi Imre) �j �s �j szempontokkal �s �nekekkel gazdag�totta a strassburgi �s konstanzi mint�t k�vet�, teh�t a zsolt�rokat a gy�jtem�ny �l�n k�zl� debreceni kiad�sokat. Szenci Moln�r Albert a verses Zsolt�rk�nyv �s gy�lekezeti �nekesk�nyv egy�ttes�t alkotta meg (Oppenheim, 1612), 1641-ben pedig Debrecenben nyomtattak ki egy gy�lekezeti ima-�nekesk�nyvet, melynek sem el�zm�ny�t, sem k�vet�j�t egyel�re nem ismerj�k. Az unit�riusok t�maszkodtak a legkev�sb� a k�z�s protest�ns �nekkincsre, ugyanakkor, tal�n �ppen h�tr�nyos helyzet�kb�l k�vetkez�en, a legkonzervat�vabbak voltak a szerkeszt�si gyakorlat tekintet�ben (Kolozsv�r, 1602/1615, 1632, 1697). A kolozsv�ri n�met unit�rius gy�lekezet �ltal haszn�lt �nekesk�nyv hat�sa nem mutathat� ki, m�g egy-egy lengyel hat�s nyomon k�vethet�. Az unit�riusokn�l a legszembet�n�bb a nyomtatv�nyok k�ziratos forr�sokkal val� egy�tt�l�se: a nyomtat�si neh�zs�gek miatt nagyobb szerepe volt a k�ziratos m�sol�snak. Az unit�rius �nekesk�nyv-t�rt�net eg�sze b�r felekezetinek min�s�thet�, folyamatos k�lcs�nhat�sban fejl�d�tt a t�bbi protest�ns felekezet�vel. A harmadik korszak, az �gynevezett protest�ns (evang�likus, reform�tus �s unit�rius) �nekesk�nyvek kora, 1635-ben kezd�dik �s �tny�lik a 18. sz�zadra. Az 1635-�s l�csei �nekesk�nyv (RMNy 1628) ut�n megjelen�, k�l�nb�z� nyomd�kb�l sz�rmaz� �nekesk�nyveket mindh�rom felekezet egyar�nt haszn�lhatta. A k�z�s haszn�lat m�g az erd�lyi unit�riusokra vonatkoz�an is igaz lehet, akik a d�si egyezs�g (1638) ut�ni neh�z helyzetben nem tudtak nagyobb �nekesk�nyvet nyomtatni, s �gy bizony�ra nemcsak k�ziratos gy�jtem�nyekb�l �nekeltek, hanem olyan nyomtatottakb�l is, amelyhez hozz�f�rtek. A k�z�s, protest�ns t�pus kezdem�nyez�je tulajdonk�ppen �jfalvi Imre volt. �jfalvi az 1602-es el�sz�ban hi�nyolja a teljes magyar zsolt�rford�t�st. A sv�jci gyakorlatot tartja a legjobbnak: „Az mi v�kony �t�let�nk szer�nt j� volt volna itt vagy egynek vagy kett�nek azt megtartania, az mit n�mely nemzetek megtartottanak, hogy tudnia illik, az eg�sz Psalteriumot minden idegen �rtelem n�lk�l, sz�p ritmusokban rendelt�k volna, mely mell� adattathattanak volna egy�b �nekek az Szent�r�sb�l, hogy az templomban hol egyikt�l, hol m�sikt�l m�sf�le �nekek ne vitettenek volna.” (�jfalvi 1602, ( )4r). Szenci Moln�r verses zsolt�rford�t�sai (Herborn, 1607) t�bbek k�z�tt �ppen �jfalvi szavainak a hat�s�ra keletkeztek. �jfalvi a m�r eml�tett kiad�stervezet�ben els�k�nt egy olyan templomi, h�romr�szes kollig�tumot javasol, melynek els� r�sze a gradu�l (benne t�bbek k�z�tt a verses gregori�n szertart�si �nekek), m�sodik r�sze az �ltala �tszerkesztett gy�lekezeti �nekesk�nyv (�l�n a zsolt�rokkal), a harmadik pedig az �ltala els�k�nt szerkesztett temet�si gy�jtem�ny. �jfalvinak a terve, �gy t�nik, teljesen csak az 1635-�s l�csei kiad�sban (RMNy 1628) val�sult meg. Ebben ugyanis a k�z�s protest�ns (els�sorban reform�tus �s evang�likus) �nekkincs egy k�tetben jelent meg. A gy�jtem�nyben az �jfalvi �ltal javasolt �nekesk�nyvr�szek, valamint a teljes verses Zsolt�rk�nyvegyar�nt megtal�lhat�: az elej�n �ll a gy�lekezeti �nekesk�nyv, a m�sodik r�sz a Szenci Moln�r-f�le Zsolt�rk�nyv, a harmadik a gradu�lt helyettes�tend� himnuszr�sz, a negyedik pedig a temet�si �nekesk�nyv. Hogy ki lehetett ennek a l�csei kiadv�nynak a t�nyleges szerkeszt�je, egyel�re csak tal�lgathatjuk. Szenci Moln�r Albertnek (�s tal�n P�cseli Kir�ly Imr�nek), valamint az eperjesi evang�likus �rtelmis�gi k�rnek a szerepe sem kiz�rhat�. E kiadv�nyt�pusnak a v�gs� form�j�t Szenci Kert�sz �brah�m v�radi kiadv�nyai terjesztett�k el, majd pedig az egyes nyomd�kban (B�rtf�n, Debrecenben, Kass�n, Kolozsv�rott �s L�cs�n) helyi jellegzetess�gekkel sz�nezett kiad�sok j�ttek l�tre. A k�z�s haszn�latot el�seg�tett�k a kollig�tumok k�z�s szerkezeti jegyei (himnuszr�sz; gy�lekezeti �nekesk�nyv, �l�n a zsolt�rokkal, a v�g�n pedig a halotti �nekekkel; im�ds�gos k�nyv �s Szenci Moln�r Zsolt�rk�nyve); a k�z�s 16. sz�zadi �nekkincs, valamint egyes 17. sz�zadi �nekek k�lcs�n�s �tv�tele; a k�z�s tartalmi jegyek (tematikai-m�faji csoportok azonoss�ga); a k�z�s formai jegyek; az egyh�zt�rt�neti h�tt�r (a lutheri mint�k hat�s�ra a reform�tusok sem a genfi p�ld�t k�vett�k; az ellenreform�ci�, a folytonos harcok vid�kenk�nt elt�r� helyzete t teremtettek: �gy p�ld�ul t�bb helyen el�fordult, hogy a k�l�nb�z� felekezetek k�z�sen haszn�lt�k a templomot; ir�nikus t�rekv�sek); a kiad�k �s nyomd�szok �zleti szempontjai; az �nekek hall�s �tj�n val� megtanul�sa �s sz�jhagyom�nyoz�s �tj�n val� terjed�se. A fentiek k�vetkezt�ben, ha e harmadik korszak �nekesk�nyveit r�szletesebben meg akarjuk k�l�nb�ztetni egym�st�l, akkor az egyes nyomd�k szerint �rdemes a kiad�sokat megvizsg�lnunk. Megfigyelhet�, hogy a k�l�nb�z� nyomd�k vagy kiad�k kiadv�nyai k�z�tt kisebb vagy nagyobb elt�r�sek lehetnek, de az adott nyomda �nekesk�nyv-sorozata ugyancsak mutat saj�t bels� fejl�d�st. Az �nekesk�nyv-t�rt�net negyedik korszaka �jra a felekezeti �nekesk�nyvek�, amely a 17. sz�zad utols� �vtized�ben kezd�dik, s �tny�lik a 18. sz�zadba. Mind�ssze egy evang�likus, a protest�ns �nekesk�nyvek evang�likus toldal�kak�nt �rtelmezhet� Z�nged�z� Mennyei Kart(L�cse 1692-1696) �s egy unit�rius (RMK I, 1503) gy�jtem�nyt, valamint, a kiad�i sz�nd�kot tekintve, az 1700-as kolozsv�ri (RMK I, 1559/A) reform�tus �nekesk�nyvet sorolhatjuk ebbe a korszakba, amely �tvezet a 18. sz�zadba. �nekesk�nyv-t�rt�neti szempontb�l teh�t elmondhat�, hogy egyed�l az unit�riusokn�l mutathat� ki egy szigor�bban ellen�rz�tt gy�jtem�nyt�pus kialakul�sa. �jfalvi k�nonk�pz� er�fesz�t�se m�dosult form�ban, az �gynevezett protest�ns �nekesk�nyvt�pusban val�sult meg a legteljesebben.

A k�lf�ldi n�met nyelv� �nekesk�nyvek (valamint a szlov�k �s lengyel mint�k) hat�sa kis r�szben mutathat� ki a magyar anyagban. Felt�n� az az �n�ll�s�g �s eredetis�g, amellyel a magyar gy�jtem�nyekben tal�lkozunk, „a reform�tori magyar �nekk�lt�s hamar megtal�lta a maga hangj�t” (Csomasz T�th 1950, 130). B�r egyr�szt megfigyelhet�nk wittenbergi, strassburgi (konstanzi) vagy szil�ziai hat�sokat, m�sr�szt pontos megfeleltet�seket �s p�rhuzamokat nem tudunk egyel�re kimutatni. Evang�likus r�szr�l el�g, ha csak arra gondolunk, hogy mind�ssze 15 n�met ford�t�s k�sz�lt a 16. sz�zadban. A reform�tus gyakorlat nemcsak a gregori�n szertart�si �nekl�s meg�rz�s�ben t�rt el a genfit�l, hanem a zsolt�rok mellett a protest�ns gy�lekezeti �nekanyag tov�bbvitel�ben �s gyarap�t�s�ban is. (A verses szertart�si �nekek, �gy p�ld�ul a himnuszok, illetve a gradu�lok fejl�d�se szoros k�lcs�nhat�sban alakult a gy�lekezeti �nekekkel �s �nekesk�nyvekkel. Irodalomt�rt�neti, k�lt�szett�rt�neti hely�k kijel�l�se m�g v�rat mag�ra.) Az unit�riusok szint�n meg�rizt�k a gradu�lis �nekl�st, �s els�k�nt k�sz�tett�k el a teljes Zsolt�rk�nyv-ford�t�st is (Bog�ti Fazakas Mikl�s). A kapcsolat hi�ny�nak ok�t t�bbfel� kereshetj�k. K�ztudott, hogy a kezdeti id�kben a magyarok n�mettud�sa igen csek�ly volt, f�leg latinul �rintkeztek a k�lf�ldiekkel. �gy p�ld�ul Luther h�res zsolt�rford�t�s�t, az Er�s v�runkat nem az eredeti n�metb�l, hanem annak latin ford�t�s�b�l vett�k �t. Ezenk�v�l „Szilv�s-�jfalvi �s az el�tte vagy ut�na k�lf�ld�n tanult magyar teol�gusok k�z�l m�g azok sem m�lyedtek el a vend�gl�t� n�p anyanyelv� �nekl�s�nek �s dallamainak megismer�s�ben, akik k�l�nben szerett�k az �nekl�st �s a maguk m�dj�n pr�b�lkoztak is foglalkozni annak dolgaival” (Csomasz T�th 1967, 155). A hazai magyar �s n�met gy�lekezetek (a Felvid�ken �s Erd�lyben) sokszor �les vit�ban �lltak egym�ssal, amely szint�n a k�lcs�nhat�st g�tolta. Az �nekek dallamaival kapcsolatban a zenet�rt�n�szek v�ltozatos – cseh, lengyel, n�met, szlov�k stb. – hat�sokat mutattak ki. A sz�vegek szempontj�b�l j�szerivel csak azoknak az �nekeknek a mint�j�t ismerj�k, amelyeknek korabeli c�m�ben megtal�lhat� az idegen (latin, n�met vagy szlov�k) incipit. Olyan vers eset�ben, mint a K�rlek �s intlek mostan t�gedet (RPHA 735), amely reform�tori k�nt�sbe �lt�ztette Thomas de Celano Dies irae kezdet� sequenti�j�t, m�r nehezebb a forr�st megtal�lni. A sz�mtalan 16–17. sz�zadi n�met �nek vagy a szlov�kok sz�m�ra k�sz�lt Tranoscius-�nekesk�nyv (el�sz�r RMNy 1655) alaposabb megis mer�se ut�n mondhatjuk meg pontosan, hogy milyen m�rt�kben volt �n�ll� a magyar protest�ns �nekk�lt�s.

Gy�lekezeti �nekek

Az 1600-ig �rt magyar nyelv� versek t�bb mint egyharmada (a 150 zsolt�r Bog�ti Fazakas-f�le ford�t�s�n k�v�l 414 �nek, k�zte 111 zsolt�r�tk�lt�s) gy�lekezeti �nek. (A halotti �nekek csak korl�tozottan v�ltak gy�lekezeti �nekk�, ez�rt itt nem sz�molunk vel�k.) �jfalvi 206 �neket, az �sszes anyag mintegy fel�t tartotta gy�lekezeti �nekl�sre alkalmasnak. 1602-es el�szava szerint m�g ezt a sz�mot is cs�kkentette volna: „S ha az szok�st nem n�zt�k volna, (…) n�melyeket ezek k�z�l is kihagytunk, s hely�be m�sokat tett�nk volna, az mint egyn�h�nyban cselekedt�nk is, anny�ra akarn�k, hogy az k�zs�g is az gyakorl�sb�l �s szok�sb�l, ha az b�t�b�l, mint egy�b nemzetek k�z�tt, nem lehet, mindeniket �rten�, �s vel�nk egy�tt mondan�.” A k�nonk�pz� er�fesz�t�s�ben teh�t a befogad�k is nagy szerepet j�tszottak: a gy�lekezet tagjai tanulj�k meg �s �nekelj�k az �nekesk�nyv�ben k�z�lt valamennyi �neket. �jfalvi az �nekv�logat�sban a Bibli�t haszn�lta zsin�rm�rt�k�l, a zsolt�rparafr�zisok k�z�l is azokat r�szes�tette el�nyben, amelyek legjobban ragaszkodtak az eredeti zsolt�rsz�veghez. Kihagyta a templomba nem ill� alkalmi �nekeket, el�t�rbe helyezte azokat a sz�vegeket, amelyek nem a l�rai �n, hanem a gy�lekezeti k�z�ss�g nev�ben sz�lnak. �rvacsorai �nekv�laszt�s�ban a protest�ns vall�segys�g h�v�nek mutatkozik. Elhagyta a sokstr�f�s, epikus jelleg� dics�reteket, a fedd�, a vil�g �s a magyars�g b�neit ostoroz� �nekeket, a moraliz�l� verseket (Klaniczay 1961, 161). A gy�lekezeti�nek-k�non marad�ktalan kialak�t�sa m�r csak az�rt is nehezen val�sulhatott meg, mert az �nekek k�zk�lt�szeti jellege �s a hivatalos egyh�zi szab�lyoz�s hi�nya ez ellen m�k�d�tt. Ugyanakkor megfigyelhet�, hogy a szem�lyesebb hang� �nekek egyre ink�bb a mag�n�h�tatot szolg�l� gy�jtem�nyekbe, illetve a Balassi–Rimay-f�le Istenes �nekek kiad�saiba ker�ltek bele. A 17. sz�zadban f�k�nt �nnepi, reggeli �s esti, valamint J�zus-�nekekkel gyarapodott az �nekkincs. Egy-egy siker�ltebb, n�vtelen szerz� �ltal �rt �nek mellett (p�ld�ul No, f�ldnek minden n�pei) a reform�tus P�cseli Kir�ly Imre (Felt�madt a mi �let�nk), Kanizsai P�lfi J�nos (Dics��lt helyeken, mennyei paradicsomban; Ne sz�ll p�rbe �nvelem, �, �n �des Istenem) vagy az evang�likus Ser�di J�nos �nekei (J�zus a keresztf�n f�ggv�n, teste sebes�tett l�v�n) t�nnek ki. A Z�nged�z� Mennyei Kar pedig m�r �tvezet a 18. sz�zadba: olyan �j n�met ford�t�sokat k�z�l, amelyekben a misztikus kegyess�g (vir�gszimbolika), a szeretetteol�gia (J�zus-szeretet), a megszentel�d�s, a b�nb�nat, a bens� vall�soss�g, az �nmegsz�l�t� vagy p�rbesz�des forma kap hangot. A 614 �j, 17. sz�zadi �nek k�z�l 340 zsolt�rford�t�s, illetve -parafr�zis. A k�l�nb�z� kiad�sok kisebb-nagyobb m�rt�kben szapor�tott�k a kor�bbi gy�jtem�nyek �neksz�m�t. �gy p�ld�ul m�r az 1616-os debreceni (RMNy 1107) 15 �neket toldott �jfalvi 206 �nek�hez, az 1697-es debreceniben (RMK I, 1499) pedig m�r k�r�lbel�l 292 �nek tal�lhat�. A l�csei kiadv�nyok dinamikusabban, f�leg evang�likus eredet� �nekekkel gyarapodtak: 1694-ben (RMK I, 1460) m�r k�r�lbel�l 347 �neket gy�jt�ttek �ssze. Ennek a hatalmas sz�vegkorpusznak a mozg�sa, fejl�d�se a j�v�ben nemcsak filol�giai szempont�, t�meges vizsg�latra tarthat ig�nyt, hanem az egyes �nekek, �nekcsoportok, k�tetkompoz�ci� szintj�n v�grehajtott elemz�seire is. A 16–17. sz�zadban, amikor m�g nem besz�lhet�nk az �n�ll�, f�ggetlen irodalmi int�zm�ny folytonos megl�t�r�l, az �r�sbelis�g egy�b sz�nhelyeit, kiv�ltk�ppen az egyh�zakat is irodalmi int�zm�nyeknek tekinthetj�k. A mai irodalmi k�nonban egyr�szt a 16–17. sz�zadi gy�lekezeti �nekek osztatlan eg�sz�nek, m�sr�szt az egyes k�ltem�nyeknek is helyet kell kapniuk.

A k�s� strukturalizmus �ta az irodalomelm�leti k�zmegegyez�s szerint az irodalmi folyamatban a befogad� a f�szerepl�. Ebben az � rtelmez�i k�z�ss�gben a befogad� a gy�lekezet, az alkot� az �nekszerz�, a hivat�sos k�zvet�t� pedig a lelk�sz, a k�ntor vagy az iskol�s gyermekek k�rusa. Term�szetesen az alkot� egyben lehet k�zvet�t� is, illetve minden esetben maga is befogad� stb. A befogad� a f�szerepl� abban az �rtelemben is, hogy a f� c�l a tan�t�s, a gy�lekezet tagjainak lelki �dv�ss�ge volt. Ugyanakkor a „befogad�” sz� tulajdonk�ppen nem eg�szen megfelel�, hiszen a gy�lekezet nem a v�gs� befogad�, mivel az „�p�let”, a haszon csak a gy�lekezet �s az Isten k�z�tti kapcsolatban val�sulhat meg. Az �nek olyan isteni dics�ret, amely im�ds�g, azaz k�ny�rg�s Istenhez vagy h�laad�s neki. A befogad� teh�t maga is besz�l, pontosabban �nekel, �s azt szeretn�, ha Istenn�l meghallgat�sra tal�lna. Isten a v�gs� befogad�, de csak akkor, ha val�ban lelki �nekl�s t�rt�nik. A korabeli el��r�sok szerint sz�vvel �s �rtelemmel kell �nekelni. Az er�s didaxis mellett (az �nek int, tan�t, az Isten fel�l igaz tudom�nyt, lelki �p�letet ad) fontos, hogy az �nekek �s az �nekl�s a Szentl�lek aj�nd�kak�nt tisztes indulatokra, hitre gerjesszen, gy�ny�rk�dtessen, lelki �rtelmes gy�ny�r�s�gekre ind�tson. Ennek a hat�snak az el�r�s�t a dallammal ell�tott versek grammatikai �s retorikai b�v�t�salakzatai, metrikai �s zenei megszerkesztetts�ge, a benn�k alkalmazott sz�veg�p�t� vagy �ppen dekompoz�ci�s elj�r�sok, a l�rai �s az epikus elemek kevered�se, az �nekekben l�trej�v� besz�dhelyzetek (egy�ni �s k�z�ss�gi hit egym�sba j�tsz�sa) dinamikus v�ltakoz�sa hozza l�tre. Hasonl�an korunkhoz sz�lhatnak azok a gy�lekezeti �nek m�faj�n bel�li �s k�v�li sz�vegek, amelyek k�z�tt sokr�t� kapcsolat, intertextualit�s mutathat� ki. Ezek az �nekelt vall�sos k�ltem�nyek ugyanakkor koronk�nt m�s-m�s m�don p�rbesz�det folytatnak a vil�gi versekkel is. Itt utalhatunk a gy�lekezeti �nekek bibliai (�sz�vets�gi) nyelv�nek, formul�inak �vsz�zadokon kereszt�l mutatkoz� hat�s�ra vagy a k�tetkompoz�ci�s elj�r�sok v�ltozatoss�g�ra, amelynek r�v�n az �nekek egym�sut�nja az olvas� sz�m�ra �j �rtelmez�i olvasatokat nyithat.

A gy�lekezeti �nekek l�rat�rt�neti helye a fentieken k�v�l m�sf�le m�dokon is kijel�lhet�, ezek k�z�l az egyik lehets�ges a m�faji vizsg�lat, s ezen bel�l a zsolt�rok szerep�nek a bemutat�sa. A gy�lekezeti �nek fogalma egyr�szt olyan anyanyelv�, protest�ns n�p�neket jel�l, amelyet az eg�sz gy�lekezet �nekel a templomi istentiszteleten, m�sr�szt olyan egysz�lam� dallammal ell�tott strofikus k�ltem�nyt, amelyet a protest�ns gy�lekezetek bizonyos szab�lyozott m�don haszn�lnak. K�zk�lt�szeti m�faj: n�pnyelv�; a szerz�k sokszor n�vtelenek; elvileg mindenki, nemre �s foglalkoz�sra val� tekintet n�lk�l �nekel a gy�lekezetben; az �nekek nyomtatott �s k�ziratos form�ban, valamint sz�belileg terjednek; mindenhol �s minden alkalommal �neklik �ket. A 16–17. sz�zadban a h�tt�rben ott �lltak a mindennapokat �tsz�v� vall�si vit�k, az �dv�ss�g, a v�gs� dolgok mindenkit foglalkoztat� k�rd�sei. Ez�rt fordulhatott el�, hogy tiltani kellett a h�veket, hogy kocsm�ban �s egy�b „zab�l�”, alkalmatlan helyeken, vir�g�nekek k�z�tt ne �nekelj�k a gy�lekezeti �nekeket. Sz�beli terjed�s �s nyomtatott forma, olvas�s �s �nekl�s, a templomi mellett a minden �lethelyzetben val� haszn�lat lehet�s�ge, konzervativizmus �s az �j vall�si �ramlatokhoz val� igazod�s adj�k e m�faj sokr�t�s�g�t.

A 16–17. sz�zadi l�r�ban kiemelkedik a gy�lekezeti �nekek m�faji gazdags�ga. Az 1600-ig szerzett magyar �nekek repert�riuma egyazon �nek eset�ben is egyn�l t�bb m�fajrokons�gi gr�f („fa”) megrajzol�s�val oldja meg a m�fajk�rd�st (RPHA I, xvi). Ol�h Szabolcs egy-egy m�fajt (p�nk�sdi �nekek, k�t�-�nekek) �rtelmez, �s az �nekek eszt�tikai cselekedtet� erej�t mutatja be (Ol�h 2000). A j�v� feladata a m�faj �s metrum konnot�ci�j�nak elemz�se. Ha a kor befogad�i fel�l k�zel�t�nk, t�bbf�le m�faji �s �rtelmez�i tapasztalatr�l sz�molhatunk be. Az egyik szerint a gy�lekezeti �nekek m�fajait retorikai szempontb�l k�zel�tj�k meg. A retorika egyik c�lja a meggy�z�s, a lelkek megind�t�sa, felr�z�sa, valamilyen �rzelmi �llapotba vezet�se. A dallammal is t�mogatott gy�lekezeti �neket, az Istennel val� p�rbesz�det sok egy�b mellett szint�n ez a c�l vez�rli. Ha a melanchthoni retorika n�gy genus�t n�zz�k, illetve a melanchthoni magyar�zatokat olvassuk (Melanchthon 2000, 55), akkor valamennyi gy�lekezeti �nek retorikai szempontb�l besorolhat�v� v�lik a genus demonstrativumba, a bemutat� �s szeml�ltet� nembe (p�ld�ul a Krisztusr�l sz�l� dics�retek, a h�laad�sok vagy a siralom�nekek); a genus deliberativumba, a tan�cskoz� nembe (p�ld�ul a k�ny�rg�sek, a vigasz-, a fedd�- �s az int��nekek); a genus iudicial�ba, az �t�lkez� vagy t�rv�nysz�ki nembe (p�ld�ul n�h�ny �rvacsora-�nek) �s a genus didascalicumba, a tan�t� nembe (p�ld�ul a k�t�-�nekek), amelyet Melanchthon negyedik nemk�nt emelt �t a dialektik�b�l, �ppen az egyh�zi dolgok, a vall�si dogm�k tan�t�sa miatt. Ahogy az �gyek nemei is keveredhetnek, �gy egy-egy gy�lekezeti �nek sem mindig tiszt�n sorolhat� be egy-egy nembe, gondoljunk p�ld�ul a zsolt�rokra. A m�sodik befogad�i megk�zel�t�s az �nekl�ssel kapcsolatos k�t k�zismert bibliai hely – „... mondjatok egym�snak zsolt�rokat, dics�reteket �s lelki �neket...” Ef 5,19; Kol 3,16 – m�faji aktualiz�l�sa: a psalmi–hymni–cantica spiritualia h�rmas�nak egy-egy bibliai �nekfajt�hoz vagy egy-egy m�fajhoz k�t�se. A harmadik befogad� fel�li megk�zel�t�s lehet az implicit m�faji rendszer felt�r�sa: az �nekek �zus�nak, egykori haszn�lat�nak felt�rk�pez�se. E t�rt�neti po�tikai m�dszer, vagyis a „mindent a maga m�rc�j�vel” elv�nek seg�ts�g�vel a 16–17. sz�zadi implicit m�faji rendszert �s m�faji konvenci�t lehet felt�rni. Az �nekesk�nyvekben tal�lhat� el�szavak, �l�fejek, f�- �s alc�mek, valamint az �nekek sorrendje alapj�n meg tudjuk hat�rozni egy-egy vers 16–17. sz�zadi istentiszteleti vagy egy�b haszn�lat�t, egykor� tematikus beoszt�s�t. Legjobb p�ldak�nt a zsolt�rok besorol�sa eml�thet�. A L�doni S�ra �ltal �rt (vagy neki aj�nlott) L�ss hozz�m, �risten, kegyelmes szemeiddel kezdet� �neket (RPHA 825) a korabeli szerkeszt�k vagy cantio pulchr�nak nevezik, vagy h�bor�s�g idej�n mondand� k�ny�rg�sk�nt vagy bossz�s�g elszenved�s�r�l sz�l� �nekk�nt aj�nlj�k, m�g a 17. sz�zad v�g�n felismerik, hogy ez a vers nem m�s, mint a 70=71. zsolt�r �tk�lt�se. M�sik p�ld�nk lehet a 128. zsolt�r (Boldogok azok, kik Istent f�lik, RPHA 207), amelynek teol�giai mondanival�j�t – az istenf�lelem boldogs�ghoz vezet – az ismeretlen szerz� aktualiz�lta, az eredeti h�ber sz�veget t�bb helyen protest�ns teol�giai mondanival�val eg�sz�tette ki. A vers v�g�n a bibliai sz�veg anagogikus �rtelmez�s�vel nyit t�vlatot: „Mert kellemetes h�zass�g Istenben, / Kit megkoron�z �r�k dics�s�gben.” A szerkeszt�k teh�t joggal aj�nlott�k a zsolt�rt a h�zas�nekek k�z�tt. Bog�ti Fazakas Mikl�s �s Batizi Andr�s csatlakozott ehhez az �rtelmez�i k�z�ss�ghez: az el�bbi „j�mbor h�zasok �nekek�nt” csatolta a zsolt�rparafr�zist a Forr� J�nos esk�v�j�re �rt, Aspasi�r�l sz�l� hist�ri�j�nak a kiad�s�hoz (RMNy 662). Batizi Andr�s pedig n�pszer� h�zas�nek�nek (J�mbor h�zasok, meghallgass�tok, RPHA 626) r�szek�nt, mintegy �ld�st k�z�lte a 128. zsolt�rt.

Az implicit m�faji rendszer felt�r�sa egy m�faji adatb�zis egyik elemek�nt is felfoghat�. A n�met barokk irodalom vall�si k�lt�szet�vel kapcsolatban Irmgard Scheitler megk�s�rli a geistliches Lied �s aKirchenlied m�faj�t sz�tv�lasztani (Scheitler 1982, 12–59). Ennek sor�n megadja azokat a m�faji ism�rveket, amelyek seg�tik az elk�l�n�t�st. A vall�sos k�lt�szet k�t m�faja eszerint az �nekek funkci�ja, recepci�ja, t�m�ja, mot�vumai, nyelve, st�lusa, metrik�ja �s zenei form�ja alapj�n k�l�nb�ztethet� meg. Az a gy�jtem�nyt�pus, amelyben egy adott m�faj� k�ltem�nyt publik�lnak, szint�n jellemz� egy adott m�fajra. E m�faji ism�rveket eredm�nyesen alkalmazhatjuk egy-egy gy�lekezeti �nek pontosabb m�faji meghat�roz�s�ban is. Ha minden egyes �nekr�l m�faji adat b�zist k�sz�t�nk, akkor t�bbek k�z�tt nemcsak egy-egy gy�lekezeti �nekfajta korszakonk�nti v�ltoz�sa, hanem az alm�fajok k�z�tti k�l�nbs�gek is elemezhet�v� v�lhatnak.

A m�fajok k�z�l egyet, a sz�muk �s szerep�k alapj�n kiemelked� zsolt�rokat k�l�n is �rdemes megeml�teni. Mindh�rom protest�ns egyh�z (az evang�likus, a reform�tus �s az unit�rius) szertart�si �nekl�s�ben fontos szerepet j�tszottak a pr�zai zsolt�rok. A 16–17. sz�zadban sz�letett �nekl�st eligaz�t� mutat�k k�z�tt szint�n k�zponti helyet foglalnak el a zsolt�rok. Laskai Cs�k�s P�ter reform�tus teol�gus 1581-es m�v�ben (RMNy 483: 429), Luthert k�vetve, a zsolt�roknak �t csoportj�t k�l�nb�zteti meg: pr�f�tai, tan�t�, vigasztal�, k�ny�rg� �s h�laad� zsolt�rok. Bornemisza P�ter ugyancsak Luthert k�veti, amikor az �nekeket s ezen bel�l a legnagyobb sz�mban a zsolt�rokat aszerint csoportos�tja, hogy melyiket kell �nekelni a k�z�ns�ges h�bor�s�gok, a b�n, a vil�g �s a hal�l h�borgat�sa idej�n. (RMNy 541: 102r) A Szenci Moln�r-f�le Zsolt�rk�nyvh�z (p�ld�ul RMK I, 1410) pedig egy evang�likus k�ntor, az 1683-ban Th�k�ly Imre udvar�ban m�k�d� Macsonkai Mikl�s k�sz�tett mutat�t, amely megadja, hogy reggel, este, �nnepek alkam�val, d�ghal�lkor, v�r �s v�ros megsz�ll�sakor, r�galmaz�k ellen stb. melyik zsolt�r �nekl�se a legmegfelel�bb.

A gy�lekezeti �nekesk�nyvekben egyre gyarapod� sz�mban jelentek meg a verses zsolt�r�tk�lt�sek, a parafr�zisok. A reform�ci� sola Scriptura elve a 16. sz�zadi gy�lekezeti �nekszerz�sben is �rv�nyes�lt. G�lsz�csi Istv�n p�ld�ul 1536-ban az els� magyar �nekesk�nyv (RMNy 18) el�szav�ban �gy �r: „A Szent�r�sb�l szerz�k egyn�h�ny �nekeket k�zs�gnek tan�t�s��rt, mert szent P�lnak mond�sa szerint ennek ok��rt sz�ks�gesek cerem�ni�k �s �nekek a szentegyh�zban, hogy tudatlanokot tan�thassanak �s inthessenek f�lelemre, h�tre �s h�laad�sokra.” A reform�torok teh�t az �nekszerz�sben is a Bibli�hoz ny�ltak el�sz�r, s az �vsz�zados kereszt�ny hagyom�nyt nemcsak folytatt�k, hanem meg is �j�tott�k akkor, amikor a zsolt�rokat mint a legmegfelel�bbnek tartott bibliai �nekeket gy�lekezeti �nekk�nt elkezdt�k �nekelni. A k�lf�ldi protest�ns teol�gusokkal �sszhangban az �nek a magyarokn�l is az im�ds�g egyik fajt�jak�nt szerepel, lehet k�ny�rg�s �s h�laad�s. Az „im�dkoz� dics�retek”, „�nekl� im�dkoz�sok” kifejez�sek mind az Istennel val� besz�lget�s �nekl�s �tj�n val� megval�sul�s�ra utalnak. Ebben a kommunik�ci�ban a zsolt�rok kiemelt szerepet j�tszanak. Szt�rai Mih�ly 64. zsolt�r�nak verstanilag is nagyszer� kezdete szerint: „Meghallgassad az �n im�ds�gomat, / nagy �risten, �n foh�szkod�somat” (RMNy 353/2: 64v). Majd k�t �vsz�zad eltelt�vel a magyar verses zsolt�r�r�ks�g ismeret�ben P�pai P�riz Ferenc �gy fogalmaz: „Mert oly gy�ny�rk�dtet� e verseknek �zi, / Hogy ezt menn�l gyakrabban �nekli valaki, / Mind t�bb t�bb �dess�g�t fogyhatatlan leli” (RMK I, 1775: 6v).

A zsolt�rparafr�zisok nem mai �rtelemben vett ford�t�sok, hanem a bibliai sz�veg szabad, verses �tk�lt�sei, �rtelmez�sei. Luther kezdem�nyezte azt, hogy strofikus gy�lekezeti �nekk� form�lj�k, �tk�lts�k a zsolt�rokat. 1524-ben jelent meg a 130. zsolt�rra �rt parafr�zisa (Aus tiefer Not schrei ich zu dir – B�n�s�k hozz�d ki�ltunk, RPHA 214), 46. zsolt�r�t (Ein feste Burg is unser Gott) szint�n az els�k k�z�tt ford�tott�k le magyarra (Er�s v�runk nek�nk az Isten, RPHA 392), s aj�nlott�k p�ld�ul anyaszentegyh�z�rt mondand� �nekk�nt vagy az �rd�g d�h�ss�ge ellen. Az �nekl� szem�ly (�n) �s a gy�lekezet (mi) er�fesz�t�se a zsolt�rparafr�zisokban arra ir�nyul, hogy saj�t l�thelyzet�t meg�rtse. Gyakori a hitetlen pog�nyra (a t�r�kre) �s J�zusra val� utal�s: „... A szeg�ny foglyokat fogs�gb�l, / Hozd ki Mahumet orsz�g�b�l. // Nem k�r�nk, Isten, �rdem�nk�rt, / De k�r�nk t�ged szent neved�rt, / A te szeret� szent fiad�rt, / Ki mag�t ad� mi b�n�nk�rt” (Batizi Andr�s 44. zsolt�ra, RPHA 516). A 16–17. sz�zadi szerz�k az eredeti h�ber zsolt�rokba n megfogalmazott �lethelyzeteket, �rz�seket aktualiz�lt�k. K�l�nb�z� korokat, a h�ber zsolt�rt, Kecskem�ti V�g Mih�ly parafr�zis�t (Mikoron D�vid nagy b�sult�ban, RPHA 944) s annak Kod�ly Zolt�n �ltali megzen�s�t�s�t (Psalmus Hungaricus) �sszek�ti az, amit P�pai P�riz Ferenc verse tal�l�an �gy fejez ki: „De vil�g ma is csak az, ami akkor vala, / A szem�lyek v�ltoztak, de az ember dolga / Ugyan most is csak forog azon �br�zatba, / Azon ellens�g ma is minden�tt sarkunkba” (RMK I, 1775: 8v). Szenci Moln�r Albert Szegedi Gergely �s Szt�rai Mih�ly szerzem�nyeit �t�lte a legszebbeknek (RMNy 962: )(11r). Varjas B�la elismeri mindk�t szerz� formai teljes�tm�ny�t. Ugyanakkor Szt�rai terjeng�s, kev�sb� szem�lyes, egyhang�bb ford�t�saival (16 zsolt�r) szembehelyezi Szegedi Gergely l�rai alkat�t, aki sz�m�ra a zsolt�r „gyakran csak �r�gy, hogy elmondhassa azt, ami benne forr, ami �t nyugtalan�tja, ami�rt � panaszkodik, k�ny�r�g, ami ut�n � v�gyakozik” (Varjas 1982, 279).

Az eg�sz Zsolt�rk�nyv verses leford�t�s�ban az unit�riusok j�rtak az �len, de Bog�ti Fazakas Mikl�s ford�t�sai csak k�ziratban terjedhettek. A m� f� forr�sa Augustinus Justinianus nyolcnyelv� munk�ja (Octaplus Psalterii, 1516). A „zsolt�rokban szerepl� szem�lyek, esem�nyek, j�slatok t�rt�neti �rt�kel�se” megfelelt az antitrinit�rius felfog�snak. A n�tajelz�sekben id�zett 16. sz�zadi gy�lekezeti vagy hist�ri�s �nekek sokszor tartalmilag is k�zel �llnak az adott zsolt�rhoz. A sz�vegek sokszor parafr�zisok, „a zsolt�rban megsz�lal� panaszt vagy rem�nys�get (…) �nmag�ra is vonatkoztatja, �nekeiben �rz�seir�l vall, s�t �letk�r�lm�nyeit is felid�zi”, az evang�liumra �s J�zusra azonban nem tal�lhat� utal�s benn�k. A forr�sok „t�m�rs�g�t �rtelmez� szinonim�kkal, a k�pek �s hasonlatok �rad� b�s�g�vel oldja fel”. A bibliai kifejez�sek t�k�rford�t�sai keverednek az erd�lyi nyelv st�lus�val. Szinte valamennyi 16. sz�zadi magyar versforma megtal�lhat� a zsolt�rparafr�zisokban. Bog�ti Fazakas zsolt�rainak f� befogad�iv� a szombatosok v�ltak, m�g az unit�rius gy�jtem�nyekben mintegy 20 �lt tov�bb (Szentm�rtoni Szab� 1979, 262 skk.). Az unit�riusok a 17. sz�zadban m�r folytonos v�dekez�sre k�nyszer�ltek, hogy vall�sukat gyakorolhass�k, ez�rt el kellett hat�rol�dniuk a szombatosokt�l, �gy Bog�ti Fazakas szombatos gy�jtem�nyekben terjed� zsolt�rai helyett Thordai J�nos 1627-ben �j unit�rius ford�t�st k�sz�tett. � is magyar, f�k�nt 16. sz�zadi magyar dallamokra �s str�fafajt�kra �rta a zsolt�rokat. Szabad �tk�lt�sei elhagyj�k a t�rt�neti �s epikai r�szeket, ker�lik a szem�lyess�get, ink�bb az �ltal�nos �rzelmi �s mor�lis tartalomra helyez�dik a hangs�ly. Thordai parafr�zisaiban ugyanakkor m�r kimutathat�ak a barokkos k�pek �s r�mek is.

A k�lt�i nyelv megform�l�s�ban m�ig hat� Zsolt�rk�nyv-ford�t�st a reform�tus Szenci Moln�r Albert k�sz�tette el 1606–1607-ben (RMNy 962). A ford�t�s f� forr�sai: az 1562-es genfi hugenottaZsolt�rk�nyv (sz�veg: Cl�ment Marot, Th�odore de Bèze, dallam: Guillaume Franc, Loys Bourgeois, Ma�tre Pierre), annak is az Ambrosius Lobwasser �ltal k�sz�tett n�met �s az Andreas Spethe-f�le latin verzi�ja, valamint a K�rolyi G�sp�r-f�le vizsolyi bibliaford�t�s. K�zvetlen forr�sk�nt Szenci Moln�r egy herborni kiad�s� genfi Zsolt�rk�nyvet haszn�lhatott, amely mintak�nt szolg�lt az 1612-es oppenheimi gy�jtem�ny �ssze�ll�t�s�hoz is (Fekete 2003; H. Hubert 2003):

B�n Imre Szenci Moln�r k�lt�i m�v�nek �rt�kel�s�ben kiemeli: a zsolt�rford�t�sok sz�vegversk�nt is meg�llj�k a hely�ket, m�ford�t�sokk�nt �rt�kelhet�ek; a heidelbergi protest�ns humanizmus retorikai iskol�zotts�ga mutathat� ki a ford�t�sokban; a sz�vegek m�sokhoz hasonl�an Szenci Moln�rn�l is az egy�ni �s a k�z�ss�gi �rz�s kifejez�i�v� v�ltak; a ford�t� a 16. sz�zadi magyar k�lt�i nyelv- �s k�prendszert haszn�lva t�bbsz�r magyarr� hason�tja a sz�vegeket (B�n 1978, 140 skk.). A versszerz� Szenci Moln�r nem el�gedett meg azzal, hogy ut�nozza el�dei magyar versel�s�t, hanem elm�leti megfigyel�seket is tett a magyar verstanr�l, �s ezekhez, kor�t megel�zve, eszt�tikai jelleg� �rt�kel�st f�z�tt (RMNy 962: El�sz�). K�lt�i gyakorlat�ban is er�sen �rezhet� az �j�t�s szelleme: �el�tte magyarok sohasem k�sz�tettek formah� verses m�ford�t�sokat. (A formah�s�g eszm�ny�nek megjelen�s�t az magyar�zza, hogy sz�vegeit Szenci Moln�r igyekezett t�k�letesen hozz�illeszteni a k�lf�ldi el�zm�nyek dallamaihoz.) G�ldi L�szl� felfigyelt a magyar k�lt� jambikus t�rekv�seire (G�ldi 1958), a dallam �s versritmus p�rhuzam�t vizsg�lta Csomasz T�th K�lm�n (Stoll 1971, 413–417). Val�sz�n�, hogy Szenci Moln�r Albert legnagyobb verst�rt�neti �j�t�sa ink�bb a verssorn�l magasabb szinten, a versszak�p�t�s m�v�szet�ben figyelhet� meg. A Zsolt�rk�nyv sokf�le str�fak�plettel (melyet a dallam, a verssorok metrikai �s r�mk�plete ad) gazdag�totta a magyar irodalmat. �jfajta, nem aa..., hanem ab... r�m� versszaknyit�sai, illetve a szakok verstani �sszekapcsol�s�ra, a versszak f�l�tti szerkeszt�sm�d meghonos�t�s�ra tett t�rekv�sei a 18. sz�zadig alig tal�ltak k�vet�kre.

A Szenci Moln�r-f�le zsolt�rok befogad�sa fokozatosan ment v�gbe a 17. sz�zadban. A bonyolult megform�lts�g�, heterometrikus �nekeket �s a bonyolult dallamokat (130-f�le) nehezen tanult�k meg a gy�lekezetekben. A terjed�st azonban el�seg�tette, hogy 1635 ut�n a gy�lekezeti �nekesk�nyvek nagy r�sze a Zsolt�rk�nyvvel egy�tt jelent meg nyomtat�sban. A Zsolt�rk�nyv elterjeszt�s�ben nagy szerepet j�tszott a purit�n mozgalom is. A purit�nok ugyanis a magyar reform�tusok addigi, genfit�l elt�r� �nekl�si gyakorlat�t nemcsak kritik�val illett�k, hanem mag�nak a k�lvini �nekl�si elvnek a megval�s�t�s�t is c�lul t�zt�k ki: szerint�k csak bibliai sz�veget, vagyis a Szenci Moln�r-f�le 150 zsolt�rt �s n�h�ny m�s bibliai �neket szabad �nekelni. A magyar purit�nok t�rekv�se azonban a r�gi �nekekhez ragaszkod� egyh�zi �s vil�gi befogad�k ellen�ll�s�ba �tk�z�tt. Ennek egyik oka a genfi zsolt�rok bonyolult megform�lts�ga lehetett. A m�sik ok, hogy a purit�nok egy majdnem egy �vsz�zados �s szervesen kialakult �nekl�si rendet t�madtak. A 16. sz�zadi zsolt�rparafr�zisok k�l�n�sen n�pszer�ek voltak. A 16. sz�zadi �nekek, t�gan �rtelmezve, megfeleltek a reform�tori k�vetelm�nyeknek: n�pnyelv�ek voltak �s bibliai alapokon �lltak, dallamaiknak nagy r�sze pedig magyar eredet� volt. A gazdag 16–17. sz�zadi magyar �nekk�lt�s teh�t a purit�n mozgalom hat�s�ra sem szorult ki a haszn�latb�l. A Szenci Moln�r-f�le zsolt�rford�t�sokat ugyanakkor az evang�likusok �s az unit�riusok szint�n megtanult�k, illetve a „franciai n�t�kra” �nekeltek egy�b 17. sz�zadi gy�lekezeti �nekeket is. Az els� t�bbsz�lam� t�teleket tartalmaz� magyar gy�jtem�nyben, az evang�likus, k�ziratos Eperjesi gradu�lban 13 Szenci Moln�r-f�le ford�t�s tal�lhat� a Claude Goudimel-f�le n�gysz�lam� let�tekben. Az unit�rius lev�lt�rak pedig ma is t�bb Szenci Moln�r-f�le Zsolt�rk�nyv-m�solatot �riznek.

Hivatkoz�sok

B�n, Imre (1978) „Szenci Moln�r Albert, a k�lt�”, in Csanda, S�ndor–Keser�, B�lint (szerk.) Szenci Moln�r Albert �s a magyar k�s�renesz�nsz, Budapest –Szeged: MTA, 137–153.

Blume, Friedrich (1965) Geschichte der evangelischen Kirchenmusik, Kassel–etc.: B�renreiter.

Borsa, Gedeon (1983) „K�s�r� tanulm�ny Husz�r G�l 1560/1561-es gradu�l-�nekesk�nyv�hez”, in Varjas, B�la (s. a. r.) Husz�r G�l: A kereszty�ni gy�lekezetben val� isteni dics�retek – K�lm�ncsehi M�rton: Reggeli �nekl�sek, 1560–1561, fakszimile, Budapest: Akad�miai, mell�klet.

Csomasz T�th, K�lm�n (1950) A reform�tus gy�lekezeti �nekl�s: �tmutat� �s adatt�r a pr�ba�nekesk�nyvh�z, Budapest: Zugl�i Nyomda.

Csomasz T�th, K�lm�n (1967) A humanista metrikus dallamok Magyarorsz�gon, Budapest: Akad�miai.

Fekete, Csaba (2003) „Szenci Moln�r Albert zsolt�rkiad�s�nak mint�ja”, Magyar K�nyvszemle 119: 330–349.

G�ldi, L�szl� (1958) Szenczi Moln�r Albert zsolt�rverse, Budapest: MTA.

H. Hubert, Gabriella (2003) „Szenci Moln�r �s a 17. sz�zadi gy�lekezeti �nekesk�nyv-kiad�s”, Magyar K�nyvszemle 119: 349–356.

Klaniczay Tibor (1961) „�jfalvi Imre �s az 1602. �vi �nekesk�nyv”, in Renesz�nsz �s barokk: Tanulm�nyok a r�gi magyar irodalomb�l, Budapest: Sz�pirodalmi, 151–182.

K�szeghy, P�ter (s. a. r.) (2004) �jfalvi Imre: Kereszty�ni �nekek, Debrecen, 1602, fakszimile, Budapest: Balassi.

Melanchthon, Philipp (2000) „A retorika alapelemeinek k�t k�nyve”, in Imre, Mih�ly (szerk.) Retorik�k a reform�ci� kor�b�l, Debrecen: Kossuth, 49–86.

Ol�h, Szabolcs (2000) Hit�lm�ny �s tank�zl�s: Bornemisza P�ter gy�lekezeti �nekhaszn�lata, Debrecen: Kossuth.

RMK = Szab�, K�roly (1879–1885) R�gi Magyar K�nyvt�r, I–II, Budapest: MTA.

RMNy = Borsa, Gedeon–Hervay, Ferenc–Holl, B�la–K�fer, Istv�n–Kelecs�nyi, �kos (1971) R�gi Magyarorsz�gi Nyomtatv�nyok, 1. 1473–1600, Budapest: Akad�miai; Borsa, Gedeon–Hervay, Ferenc–Holl, B�la (1983) R�gi Magyarorsz�gi Nyomtatv�nyok, 2. 1601–1635, Budapest: Akad�miai; Heltai J�nos–Holl B�la–Pavercsik Ilona–P. V�s�rhelyi Judit (2000) R�gi Magyarorsz�gi Nyomtatv�nyok, 3.1636–1655, Budapest: Akad�miai.

RPHA = Horv�th, Iv�n–H. Hubert, Gabriella–Font, Zsuzsa–Herner, J�nos–Sz�nyi, Etelka–Vadai, Istv�n–G�l, Gy�rgy (1992) R�pertoire de la po�sie hongroise ancienne, I–II + hajl�konylemez, Paris: Nouvel Objet; offline- �s online-v�ltozatban http://magyar-irodalom.elte.hu/repertorium.

Scheitler, Irmgard (1982) Das geistliche Lied im deutschen Barock, Berlin: Duncker und Humblot.

Stoll, B�la (s. a. r.) (1971) R�gi Magyar K�lt�k T�ra XVII. sz�zad, 6. Szenci Moln�r Albert k�lt�i m�vei, a dallamokat �ssze�ll�totta Csomasz T�th K�lm�n, Budapest: Akad�miai.

Szentm�rtoni Szab�, G�za (1979) „Bog�ti Fazakas Mikl�s magyar zsolt�ra”, in Bog�ti Fazakas, Mikl�s Magyar zsolt�r, Budapest: Magyar Helikon–Eur�pa, 259–266.

Varjas, B�la (1982) A magyar renesz�nsz irodalom t�rsadalmi gy�kerei, Budapest: Akad�miai.

http://villanyspenot.hu