(A jobb oldali mapp�kban megtal�lhat� Professzor �r tanulm�nyai, el�ad�sai, nekrol�gjai!)

Dr. Bucsay Mih�ly

(1912-1988)

.. a kiszabott esztend�k letelnek, �s �n �rtra kelek �s nem t�rek vissza ..." (J�b 16,22, K�roli ford.).

Emberi m�rt�k�nk sz�vesen sz�nta volna n�ki - Ko�s K�roly szava szerint - az �regkort k�vet�en a v�n, - majd az aggasty�nkor esztendeit is. M�sk�nt t�rt�nt: a 76. sz�let�snapja hajnal�n �trakelt ...

1912. j�lius 8-�n sz�letett Bucsay Lajos �s Zathureczky Ilona fiak�nt Tarcalon. Az �desapja reform�tus iskola rektortan�t�ja volt. Az els� vil�gh�bor� kit�r�se �t is fegyverbe sz�l�totta. Fia �gy lett n�gyesztend�s kor�ban tan�t��rva. Elemi iskol�it Buda�rs�n kezdte meg, a Nagyp�nteki Reform�tus T�rsas�g „Erzs�bet" �rvah�z�ban, majd a kecskem�ti tan�t��rv�k otthon�ban folytatta.

Gimn�ziumba �t �ven kereszt�l S�toralja�jhelyen, a piarista gimn�ziumba j�rt; az utols� h�rom esztend�ben Hajd�b�sz�rm�nyben a K�lvineum lak�ja. Itt �rlel�d�tt meg benne a teol�gia - mint tudom�ny, �s mint szolg�lati forma - ir�nti vonzalom: 1930 �sz�n s�rospataki f�iskol�ra iratkozott be. A k�vetkez� tan�vet Debrecenben kezdte; ezt k�vet�en r�vid b�theli tart�zkod�s ut�n h�rom szemesztert a Saale partj�n: Hall�ban tanult. A befejez� f�l�vre t�rt vissza Debrecenbe, ahol 1934 �sz�n az els�, 1936-ban a m�sodik lelk�szi vizsg�j�t letette.

El�sz�r bejegyzett seg�dlelk�sz Debrecenben; Csikesz S�ndor mellett gyakornok. K�zben l�lektant, g�r�g �s latin nyelvet tanult a debreceni egyetem b�lcs�szkar�n. Egy esztend�t Tiszak�csk�n seg�dlelk�sz (kor�bban �k�cske). Ut�na h�rom h�nap P�rizsban, majd egy esztend� tanulm�ny�t Strassburgban.

1940-ben ism�t Hall�ba utazott, ahol az egyetemen az � tervei �s javaslatai alapj�n d�lkelet-eur�pai egyh�zt�rt�neti kutat��llom�st szerveztek, amelynek az els� vezet�je lett; mellette az egyetemen a magyarorsz�gi reform�ci� t�rt�net�r�l adott el�. Itt indult meg a „K�z�pdunai Protestantizmus k�nyvt�ra" c. kiadv�nysorozat - az eredeti elgondol�s szerint magyar, n�met �s szlov�k nyelv� k�nyvek jelentek meg benne (a nyolcadik k�tete 1945-ben l�tott napvil�got). Hall�b�l m�g egy r�vid olaszorsz�gi tanulm�nyutat is tett.

K�zben a tudom�nyos fokozatok l�pcs�in is egyre feljebb jutott. 1935-ben a debreceni egyetemen filoz�fi�b�l doktor�lt. 1941-ben Debrecenben vall�stan�ri diplom�t szerzett, 1942-ben S�rospatakon teol�giai mag�ntan�ri vizsg�t tett. 1944-ben a debreceni egyetem teol�giai fakult�s�n doktor�lt. 1950-ben egyetemi mag�ntan�rr� avatt�k.

1940 �sz�t�l Budapesten vall�skutat� lelk�sz volt. 1948 �sz�t�l �raad� a Budapesti Theol�giai Akad�mi�n; 1946 �sz�t�l a budapesti „N�metajk� Le�nyegyh�z" lelkip�sztora. 1956-t�l az Akad�mia rendes tan�ra, 1980-ban t�rt�nt nyugalomba vonul�s�ig. Ut�na - a R�day Koll�gium �jj��p�t�s�nek az idej�n - m�g h�rom �vig ell�tta a Koll�gium f�igazgat�i tiszt�t.

1946-ban k�t�tt h�zass�got Mecs Balogh �gnessal; h�zass�gukb�l egy fi�gyermek sz�letett.

A sz�raz adatokban, a szokv�nyos fordulatokban ott vibr�l az ut�bbi ember�lt� minden fesz�lts�ge!

Ekkor �radt v�gig az orsz�gon a m�sodik vil�gh�bor� min�den borzalma. Azt�n az �sszeoml�s, az �jj��p�t�s; majd 1956 �sz�n „eine Kraftprobe" - ahogyan a n�met nyelv� egyh�zt�rt�netben fogalmazta. Bucsay Mih�ly e viharok k�z�tt is tudott maradand�t alkotni. Mert amit pl. Szemian Mih�lyr�l 1942-ben pap�rra vetett, az t�bb volt, mint hitvall�s:

„ Az elnyomott genie szerep�ben tetszeleg a XIX. sz�zad els� fel�ben nyugatr�l keletre haladva a n�metekt�l kezdve minden n�pe K�z�p- �s Kelet-Eur�p�nak. A n�metek a latin kereszty�ns�gben l�tj�k az �si ellens�get, a magyarok �s a t�bbiek a n�metben, a t�tok a magyarokban. A n�metek, �s ut�nuk a t�bbinek sz�ks�g�k volt b�nbakra, hogy nemzeti �ntudatuk hossz� szunnyad�s�t maguknak �s m�soknak megmagyar�zhass�k, ellens�gre, amelyellen k�zdve izmaikat kipr�b�lhass�k, erej�ket megm�rhess�k. Igy kellett a hazaszeretetnek, melynek eredeti feladata volt a nyugati n�pek szerzett el�ny�nek a behoz�sa, K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban �j evang�liumm� v�ltoznia, mely d�nt� helyzetben el�g er�s, hogy eg�sz n�pek erk�lcsi �t�l�s�ben a r�gi alap, Krisztus evang�luma hely�be l�pjen.

Szemian k�lf�ldi �tj�nak �veiben azonban m�g minden k�lf�ld�n tanul� magyarorsz�gi di�k, magyar-, n�met- �s t�tajk� egyar�nt k�z�s hazaeszm�nyt hordoz a sz�v�ben, amelynek �nkifejez�s�hez nem ellens�gre, hanem felemel� p�ld�ra van sz�ks�ge, amely a kereszty�n hittudattal nem ellent�tben, hanem sz�vets�gben j�r, s�t �nmag�t annak k�vetkezm�nyek�nt �rtelmezi, a n�pi csoportok boldogul�s�nak �gy�t teljesen megoldottnak l�tja a k�z�sen birtokolt �s �p�tett magyar haza boldo�gul�s�ban ..." Ism�telj�k: a kiad�s �ve 1942!

Ezzel a lelk�lettel nevelte azt�n egy b� ember�lt�n �t a j�vend� - vagyis a ma lelkip�sztorait. Szigor� tan�r, �s embers�ges pedag�gus volt. Az ut�bbi tulajdons�g��rt szerett�k a di�kjai; az el�bbi miatt igyekeztek megtanulni az egyh�zt�rt�netet is.

1982-ben, a hetvenedik sz�let�snapj�ra „Egyh�z �s teol�gia" c. tanulm�nyk�tettel k�sz�nt�tte �t a R�day Koll�gium. Ebben dr. Lad�nyi S�ndor �sszegy�jt�tte az 1981-ig megjelent �r�sait: egy h�j�n nyolcvan bibliogr�fiai adatot. Ezeknek t�bb, mint egytizede �n�ll� k�nyv. Jelent�s r�sze tanulm�nyk�tetekben publik�lt �r�s. Teol�giai tanulm�nyi jegyzeteib�l nemzed�kek tanultak �s tanulnak.

 Ami saj�tosan �rt�kess� teszi Bucsay Mih�ly �letm�v�t: az a k�lf�ldi (n�met nyelv�) teol�giai irodalomban val� r�szv�tele. Sz�mos k�lf�ldi foly�iratnak �s kiad�i munk�nak volt a magyarorsz�gi munkat�rsa. A hatk�tetes „Religion in Geschichte und in Gegenwart" egyh�zt�rt�neti lexikonnak tucatnyi cikk�t � �rta.

1959-ben egy r�vid �sszefoglal�st adott ki n�met nyelven a magyar egyh�zt�rt�netr�l. Ezt k�vette - az �lete f�m�v�nek is tekinthet� -„Der Protestantizmus in Ungarn 1521-1578" k�t k�tete a B�hlau kiad� gondoz�s�ban. A k�t k�tet, mutat�kkal egy�tt �sszesen 568 lap - a Theol�giai Szemle 1981. �vi m�ltat�sa szerint -„egy ember�lt�nyi kutat�i, tan�t�i �s professzori munk�t m�lt�k�ppen koron�zta be".

�s ami a n�met munka megjelen�sekor m�g alig l�tszott: a Gondolat Kiad� - n�mi r�vid�t�ssel - 1985-ben 294 lapon magyarul is kiadta ezt a munk�t, amelyb�l a magyarorsz�gi protestantizmus t�rt�nelme m�g egy ember�lt�n �t biztosan �s j�l megismerhet� lesz.

A Heidelbergi Egyetem D�lkelet-eur�pai Szemin�rium�nak egyik alap�t� tagja, �s �lland� el�ad�ja volt. A K�lvin-kutat�k nemzetk�zi munkak�z�ss�g�nek az alap�t�s�t�l tagja, 1974-t�l eln�ks�gi tagja volt.

Nyugd�jba vonul�s�t k�vet�en a Cimbalom utcai nyugd�jas otthonban �lt feles�g�vel egy�tt. Dolgoz�szob�ja itt is tal�lkoz�helye maradt a Budapesten �tutaz� egyh�zt�rt�n�szeknek.

�lete, �letm�ve szervesen bele�p�lt az egyh�z - a t�r �s id� felett �ll� anyaszentegyh�z - �let�be. S ha valami�rt: akkor ez�rt „nem halt meg eg�szen". Ahogyan sz�p k�nyve, „A protestantizmus t�rt�nete Magyarorsz�gon 1921-1945" v�gs� kitekint�s�ben maga is megfogalmazta:

 „A magyar reform�ci� egyh�zainak t�rt�nete nem �ll, �s nem fog meg�llni. 1521 �ta nagy utat tettek meg, s az egym�st v�lt� nemzed�kek sz�ks�gletei �s cselekedetei szakadatlan l�ncolatban k�vetik egym�st. E k�nyv �r�ja nem l�thatja el�re a t�rt�nelmi fejl�d�s �j szakaszait. De biztosan rem�li, hogy m�g lesznek."

 M�rkus Mih�ly