Van Isten?

Egy ateista �s egy teista filoz�fus vit�ja

Finta Szilvia 2013. 11. 22. (XVII/47)

2013. november 15., p�ntek este. T�megek tolonganak egy nyolcvan-f�s el�ad� ajtaj�ban, egyre t�bben �rkeznek. A vezet�s�g v�g�l �gy d�nt, nagyobb terembe k�lt�z�nk. �gy a Sophianum �p�let�nek �ri�si el�ad�ja telik meg, csurig.

Az angolsz�sz vil�gban a hatvanas �vek v�g�t�l �l�nk�lt meg a kereslet az ilyesfajta disput�kra. Az �tvenes �vekben ugyanis egy nagy ateista hull�m kezdte leuralni a filoz�fiai vil�got, s az Istenben h�v� tud�sok r�sz�r�l ez �les ellenreakci�t v�ltott ki.

Magyarorsz�gon n�mi k�s�ssel, a kilencvenes �vekt�l kezd�dtek az Isten l�t�vel kapcsolatos vit�k. Ez�ttal Mezei Bal�zs filoz�fus, a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Filoz�fia tansz�k�nek vezet�je �s Szalai Mikl�s t�rt�n�sz, ateista filoz�fus, az ELTE B�lcs�szettudom�nyi Kar�nak oktat�ja sz�ll vit�ba egym�ssal. A cs�rt�t Bakos Gergely, a Sapientia Szerzetesi Hittudom�nyi F�iskola Filoz�fia Tansz�k�nek vezet�je moder�lja.

A j�t�kszab�lyok a k�vetkez�k: a vit�z� felek elfogadj�k az igazs�g megismerhet�s�g�t, a logik�t, s a modern tudom�nyt mint az igazs�g felfedez�s�nek egyik jogosultj�t. A t�z-t�z perces bevezet�st m�sf�l �r�s p�rbesz�d k�veti, v�g�l h�sz perc jut a k�z�ns�gk�rd�sekre.

Mezei Bal�zs filoz�fusk�nt nyilatkozik, a katolikus felfog�s ugyanis Isten l�t�t egy�rtelm�en �ll�tja mind teol�giai dogmatik�j�ban, mind filoz�fiai �ll�sfoglal�saiban. A dogmatika az �sszer� gondolkod�st szabadon hagyja. A filoz�fus az el�ad�s c�m�nek – gyakorlatlan f�l sz�m�ra els�re komoly er�pr�b�t jelent� – egzisztencialista-fenomenol�giai elemz�s�be kezd. El�sz�r azt firtatja, mit jelent „vanni”, majd az Isten sz� elemz�s�vel folytatja kontinent�lis filoz�fiai hagyom�nyba ill� eszmefuttat�s�t. Bevezet�j�t k�rd�ssel z�rja: a fentiek f�ny�ben vajon �rtj�k a „Van Isten?” k�rd�s szavait, s egy�ltal�n mag�t a k�rd�st?

Szalai Mikl�s az angolsz�sz analitikus iskola m�dszereit, a filoz�fi�ban kev�sb� j�ratosak sz�m�ra is k�nnyebben �rthet� st�lust k�veti. Besz�d�t k�t elhat�rol�d�ssal kezdi. El�sz�r is, hogy nem tartozik azon ateist�k k�z�, akik a vall�sos gondolkod�sr�l agressz�v, vulg�ris retorik�val besz�lnek – mint p�ld�ul Richard Dawkins –, a vall�s kultur�lis �s irodalmi �rt�keit nagyra becs�li. Tov�bb� a h�rom monoteista vall�s isten�rve ellen szeretne �rvelni, nem pedig m�s teremt� vagy korm�nyz� l�ny ellen.

H�rom indukt�v ateista �rvet fejt ki: (1) Ha l�tezne Isten, azaz lenne egy mindenhat�, mindentud� �s j�s�gos l�ny, nem engedn� meg az emberek szenved�s�t. A szenved�s hal�lhoz vezet, vagy olyan �lethez, amelyben k�ts�gess� v�lik, hogy j� volt-e egy�ltal�n megsz�letni. Val�sz�n�tlen, hogy minden rossz m�g�tt van valami j�. A t�lvil�g l�te a h�tk�znapi �s term�szettudom�nyos ismeretek alapj�n nem �ll�that�. Egy olyan Isten l�te, aki direkt elz�rja a t�lvil�got az ember el�l, nem val�sz�n�.

(2) Ha volna Isten, akkor �sszer�en elv�rhat� volna t�le, hogy az emberek tudom�s�ra hozza l�t�t. Sok ember van, aki nem hisz; olyan is, aki vizsg�lta a k�rd�st, s arra jutott, hogy Isten nem l�tezik; �s olyan is, aki szeretne hinni, de nem tud. A k�rd�st nem oldja meg a teol�gusok azon v�lasza, hogy az�rt nem teszi teljesen nyilv�nval�v� l�t�t, hogy az embereknek v�laszt�si szabads�got adjon, mert sok ember sz�m�ra a v�laszt�s lehet�s�ge nem is adott. M�s sz�val: ez a szabads�g meg�ri-e azt az �rat, hogy az ember elessen a k�rd�s v�gs� c�lj�t�l? Ha Isten szabads�got akart nek�nk adni, azt �gy is megtehette volna, hogy l�tez�se evidencia. Hiszen az embereknek akkor is m�dj�ban �ll, hogy v�lasszanak: az alkoholizmus k�ros volt�r�l mindenki tud, m�gis egy bizonyos sz�m� ember alkoholista lesz.

(3) N�zz�k meg az univerzum objektumait: azt l�thatjuk, hogy a komplex objektumok nagyobb r�sze nem teremt�s �tj�n j�tt l�tre. Val�sz�n�bb teh�t, hogy az univerzum sem teremt�s �tj�n j�tt l�tre. Ami a vil�gban l�trej�tt, azt testtel rendelkez� l�ny hozta l�tre. Az univerzum l�trej�tt�ben nem vehetett r�szt egy hagyom�nyos �rtelemben vett Isten, aki testetlen l�ny.

Szalai Mikl�s ezek ut�n arr�l sz�l n�h�ny sz�t, hogy milyen k�vetkezm�nyei vannak az ateizmusnak az ember �let�re n�zve. Ateistak�nt is lehet hinni az objekt�v mor�lban, az objekt�v �rt�kekben, lehets�ges �tgondoltan etikus, s magasabb �rt�kek�rt �l� embernek lenni. Ez ut�bbi lenne az ateista �let �rtelme.

Mezei Bal�zs veszi �t a sz�t, a rossz problematik�j�ra reag�l. K�l�nbs�get tesz a historikus rossz �s a radik�lis rossz k�z�tt, amely minden rossz forr�sa. A historikus rossz – p�ld�ul a 20. sz�zad sz�rny�s�gei – ugyanis kiv�ltja a j�nak egy olyan reakci�j�t, melyre kor�bban nem volt p�lda. Auschwitzra hivatkozik, ortodox zsid� szerz�kre, akik szerint m�g a rossznak ilyen extr�m form�ja sem c�folja Isten l�t�t, hiszen j� j�tt bel�le l�tre, szerint�k p�ld�ul az Izraeli �llam. Szalai Mikl�s visszav�g, szint�n ortodox zsid� szerz�kre hivatkozik, akik szerint Auschwitzcal Isten pont az ateista cionist�kat akarta megb�ntetni a leend� Izrael miatt. Majd megjegyzi, hogy val�j�ban nem a 20. sz�zad esem�nyei jelentik a rossz legproblematikusabb r�sz�t, hiszen az ilyesfajta rosszak csod�latos heroikus tetteket hoznak l�tre. A mor�lis rosszal nincs olyan nagy probl�ma, hiszen Isten adhatott szabads�got a rossz elk�vet�s�re. A baj a t�bb �vezredes rosszal, a term�szeti rosszal, az �llatokban l�v� rosszal van.

Bakos Gergely ragadja mag�hoz a sz�t, s az emberi szenved�s problematik�j�ra reag�lva megjegyzi: az emberek �vezredekig �ltek komoly szenved�sek k�zepette, m�gis jobban hittek Istenben, mint mi. Mezei Bal�zs pedig hozz�teszi: a rossz, a szenved�s tapasztal�sa nem oltja ki benn�nk az �let akar�s�t, s ez is �rv Isten l�te mellett.

Bakos Gergelyt�l k�rd�s �rkezik: mi�rt is fontos az istenk�rd�s egy�ltal�n egy ateista �s egy teista filoz�fus sz�m�ra? Els�k�nt Szalai Mikl�s kap sz�t: a modern t�rsadalomnak kezelnie kell a h�v�k �s a nem h�v�k egy�tt�l�s�t, hiszen a vall�sos emberek k�l�nb�z� dolgokat tesznek a hit�k sugallat�ra, p�ld�ul nekirohannak a WTC-nek. A c�l az egy�tt�l�s k�rd�s�nek a megold�sa, mindek�zben azonban az is �tgondol�sra ker�l, hogy kinek van igaza. Ha ugyanis Isten nem l�tezik, akkor nincs t�lvil�gi l�t, s m�shogy kell �ln�nk az �let�nket.

Mezei Bal�zs megjegyzi, lehetnek k�l�nb�z� �rvek, amik gyeng�tik Isten val�s�g�nak hihet�s�g�t, de nem semmis�tik meg azt, majd visszat�r Szalai Mikl�s Isten rejtetts�g�vel kapcsolatos �rv�re. Egy felm�r�sre utal, mely kimutatja, az Istenben h�v�k ar�nya a t�rsadalomban nagyon magas, m�g az ateist�k� eleny�sz�. A statisztik�k teh�t nem t�masztj�k al� Isten rejt�zk�d� volt�t. Az univerzummal kapcsolatos ateista �rvre reflekt�lva pedig hozz�teszi: az, hogy van racionalit�s, s az univerzum valamif�le strukt�r�t mutat, ink�bb egy teista k�vetkeztet�st val�sz�n�s�t.

Szalai Mikl�s a statisztik�kat vitatja, amelyek m�s eredm�nyt mutatn�nak egy Istenben soha nem h�v�, kannibalista t�rsadalomban.

Mezei Bal�zs szerint megengedhet� hipot�zis, hogy van egy v�gs� intelligencia, vagy egy vil�gform�l� �gens. Kurt G�delnek, a matematika forradalmas�t�j�nak mod�lis logik�n alapul� isten�rv�t p�ld�ul �ppen tavaly egy komputerprogram seg�ts�g�vel azonos�tott�k, s meg�llap�tott�k �rv�nyess�g�t.

Mezei Bal�zs az ateizmus haszn�ra vonatkoz� k�rd�sre reag�lva kifejti, a 18. sz�zad m�sodik fel�t�l fokozatosan el�t�rbe ker�l� ateizmus arra k�sztette a komoly gondolkod�kat, hogy fel�lvizsg�lj�k Isten l�t�re vonatkoz� kor�bbi elk�pzel�seiket. Kant p�ld�ul megc�folta a hagyom�nyos isten�rveket, majd mor�lis alapon �ll�, m�ig �rv�nyes istenbizony�t�st hozott l�tre. Antony Flew a hetvenes, nyolcvanas �vekben milit�ns ateista volt. Alvin Planting�val, Richard Swinburne-nel folytatott vit�iban folyamatosan revide�lta ateizmus�t, 2007-ben pedig, hal�la el�tt megjelent utols� k�nyv�ben le�rta, hogy mi�rt is tartja val�sz�n�bbnek Isten l�t�t, mint neml�t�t.

Szalai Mikl�s a teizmus haszn�t abban l�tja, hogy az a re�lis �leten t�li j�ra, a v�gs� �rt�kekre ir�ny�tja az emberek figyelm�t, hiszen jobb P�rizsban egy katedr�list felkeresni, mintsem egy bord�lyh�zat.

Bakos Gergely az �rvekre visszat�rve Karl Jaspersre hivatkozik: semmi baj azzal, ha egy isten�rvet megsemmis�tenek, hiszen nem az lett ezzel bebizony�tva, hogy Isten nem l�tezik, hanem az, hogy bizonyos isten�rvek nem m�k�dnek. Majd felteszi a k�rd�st: Vajon az �rveken m�lik a hit?

Szalai Mikl�s szerint igen: az ember m�rlegeli az �rveket, �s d�nt. Ugyanis a racion�lis magatart�s az ember r�sz�r�l az, hogy min�l kevesebb dologban higgyen nem racion�lis m�don.

Mezei Bal�zs szerint, b�r az �rveknek a tudom�nyos kult�r�ban nagy szerepe van, ezek jelent�s�g�t hat�rok k�z�tt kell tartani. Plantinga szerint az a fajta racionalista megk�zel�t�s, mely a minimumra akarja szor�tani azon hitek k�r�t, melyeket bizony�t�s n�lk�l fogadunk el, nagyon kev�s sikerrel kecsegtet. Az Istenbe vetett hit alapvet� hiv�s, az emberi term�szet norm�lis funkci�j�hoz tartozik, ugyan�gy, mint a l�t�s.

Szalai Mikl�s egy k�z�ns�gk�rd�sre reag�lva visszat�r az �rvel�sekre: a tudom�nyos kutat�sok arra az elvre �p�lnek, hogy a fizikai jelens�geket fizikai okokkal kell magyar�znunk. Egy analitikus filoz�fust id�z: ha London felett mindig �gy rendez�dn�nek a csillagok, hogy azt �rn�k ki: „Dics�rj�tek az Urat minden teremtm�nyei!”, akkor hinne. Mezei Bal�zs reflekt�l: a r�gi ember �gy gondolta, hogy a csillagok �gy vannak elrendezve, hogy ezt lehet kiolvasni bel�l�k, csak meg kell tanulni olvasni.

Az �ri�si �rdekl�d�sre sz�mot tart� vit�r�l a k�t k�l�nb�z� vil�got �s �rvel�si st�lust k�pvisel� felek bar�ti k�zfog�ssal t�voznak.

Isten�rvek – a teljess�g ig�nye n�lk�l

Az isten�rv Isten l�t�t bel�t�, racion�lis k�nyszer�t� er�vel b�r� �rv, vagy olyan val�sz�n�s�gi �ll�t�s, mely alapj�n Isten l�te val�sz�n�bb, mint neml�te. N�h�ny a sok k�z�l:
Isten „az, amin�l semmi nagyobb nem gondolhat� el”. Lehetetlen, hogy „az, amin�l semmi nagyobb nem gondolhat� el”, csak fogalmi s�kon l�tezz�k, hiszen akkor nem � volna „az, amin�l semmi nagyobb nem gondolhat� el”. Isten sz�ks�gszer�en l�tezik, hiszen neml�te elgondolhatatlan. (Canterburyi Szent Anzelm, ontol�giai isten�rv)

„[…] ha jobban odafigyelek, nyilv�nval�v� v�lik, hogy Isten l�nye�g�t�l �ppoly kev�ss� tudom elv�lasztani l�tez�s�t, mint a h�romsz�g l�nyeg�t�l azt, hogy h�rom sz�g�nek �sszege k�t der�ksz�ggel egyenl�, vagy mint a hegy ide�j�t�l a v�lgy ide�j�t: �s �gy �ppen annyira ellentmond�sos elgondolni egy Istent (azaz egy abszol�t t�k�letes l�nyt), akib�l hi�nyzik az egzisztencia (azaz akib�l egy bizonyos t�k�letess�g hi�nyzik), mint egy hegyet, amelyhez nem tartozik v�lgy […]” (Ren� Descartes, ontol�giai isten�rv)

A mi vil�gunk is csak egy lehets�ges vil�g. Van egy olyan lehets�ges vil�g, amelyben l�tezik egy maxim�lis nagys�ggal rendelkez� l�ny. Egy l�ny csak akkor rendelkezik a maxim�lis nagys�ggal, ha az �sszes vil�gban l�tezik. A „maxim�lis nagys�ggal rendelkezik” tulajdons�g maga ut�n vonja a „maxim�lis kiv�l�s�gokkal rendelkezik az �sszes vil�gban” tulajdons�got. Ez a maxim�lis kiv�l�s�g pedig mindentud�ssal, mindenhat�s�ggal �s erk�lcsi t�k�letess�ggel j�r. (Alvin Plantinga, mod�lis logikai �rv)

A vil�gban mindennek oka van. Az okok l�ncolat�nak kezdet�n�l kell lennie egy Els� Oknak – ez Isten. (kozmol�giai isten�rv)

A vil�gban �rtelmes rend van. Ez nem lehet a v�letlen m�ve, csak �rtelmes terv eredm�nye. A terv csak egy �rtelmes Tervez�t�l eredhet. Az univerzumot teh�t egy �rtelmes Tervez� alkotta. (megtervezetts�gi �rv) Istenben hinni annyi, mint fogadni. Ha Isten l�tezik, a h�v� ember jutalma az �r�k �let. Ha Isten nem l�tezik, a h�v� egy r�vid �let korl�tozott �r�meit vesz�theti csup�n. M�g ha Isten l�t�nek val�sz�n�s�ge a null�hoz k�zel�t is, akkor is jobban meg�ri hinni, hiszen matematikailag a v�gtelen minden v�ges sz�zal�ka v�gtelen. (Blaise Pascal fogad�sa)

A vil�gban minden mozg�sban van. Semmi nem k�pes mozg�sban lenni an�lk�l, hogy valami t�le k�l�nb�z� ne mozgatn� azt. Ezt ism�t mozgatnia kell m�svalakinek, �s �gy tov�bb. A sorozat azonban nem folytat�dhat a v�gtelens�gig, „sz�ks�ges teh�t eljutnunk egy els� mozgat�hoz, amelyet semmi sem mozgat: s ezen mindenki Istent �rti”. (Aquin�i Szent Tam�s, „els� mozgat�” �rv) Isten a legjobb, leg�tfog�bb, legegyszer�bb, legval�sz�n�bb magyar�zata mindennek. (Richard Swinburne, val�sz�n�s�gsz�m�t�ssal dolgoz� �rv)

HETEK http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201311/van_isten