Bucsay Mih�ly
�lete, munk�ss�ga.

1912 j�lius 7. - 1988. j�lius 7.

Tarcalon sz�letett 1912. j�lius 8-�n. �desapja - Bucsay Lajos – reform�tus igazgat�-tan�t� volt. Mih�ly mind�ssze n�gy esztend�s volt, amikor apja az els� vil�gh�bor�ban elesett. Hadi�rvak�nt ker�lt el�bb a budai reform�tus gy�lekezetben alakult Nagyp�nteki Reform�tus T�rsas�g buda�rsi �rvah�z�ba, majd Kecskem�tre, a tan�t�i �rvah�zba, ahol az elemi iskola oszt�lyait j�rta. Gimn�ziumi tanulm�nyait S�toralja�jhelyen a piarist�kn�l kezdte (1922-1927), majd - a hajd�b�sz�rm�nyi K�lvineum lak�jak�nt - az ottani Bocskai Istv�n reform�tus gimn�ziumban folytatta �s fejezte be (1927-1930) „jeles" eredm�nnyel tett �retts�gi vizsg�t. Ezut�n a s�rospataki reform�tus f�iskol�ra iratkozott be, ahol az 1930-1931. tan�vet (I-II.f�l�vet) t�lt�tte. A k�vetkez� k�t (lIl-IV.) szemesztert Debrecenben, majd miut�n 1932 szeptember�ben �s okt�ber�ben a n�metorsz�gi Bielefeld melletti Bethel diak�niai otthon�ban dolgozott, az V-VII. f�l�veket a Saale melletti Halle egyetem�n v�gezte. A VIII. szemesztert ism�t Debrecenbe t�lt�tte, ahol 1934 �sz�n az I. lelk�szk�pes�t� vizsg�t tett, szint�n jeles eredm�nnyel. A kezdeti k�nyszer� h�nyattat�s ut�ni „v�ndor�veket" m�r tudatosan v�llalta, hogy t�bb helyet ismerjen meg, hogy min�l sokoldal�bban k�pezze mag�t. S, hogy �rdekl�d�se mennyire nem egys�k� volt, bizony�tja, hogy teol�giai tanulm�nyai mellett a hallei �s a debreceni egyetem b�lcs�szettudom�nyi kar�ra is beiratkozott, �s ott l�lektant, valamint g�r�g �s latin nyelvet hallgatott, bel�l�k absolutoriumot szerzett.

�kkor m�g nem k�sz�lt historikusnak. 1934 november�t�l 1935 janu�rj�ig Csikesz S�ndor professzor mellett nem kinevezett egyetemi gyakornok volt a debreceni tudom�nyegyetem teol�giai fakult�s�n, 1935 janu�rj�t�l okt�ber�ig rendes gyakornok ugyanott az egyetemi k�nyvt�rban. A II. lelk�szk�pes�t� vizsga let�tele (1936) ut�n t�bb, helyen seg�dlelk�sz, majd ism�t k�lf�ldre megy tanulmany�tra: el�bb P�rizsba, majd Strassburgba. Eddig lehetne egy szokv�nyos �letrajz is, mondhatn�nk, semmi Kuri�zum nincs benne. Tulajdonk�ppen m�g az sem rendk�v�li, hogy a j� k�pess�g� seg�dlelk�sz 1935-ben a debreceni egyetemen „A realit�sk�rd�s a Kriticizmuson bel�l �s a kriticizmuson t�l" filoz�fiai �rtekez�s�vel „summa cum laude" fokozattal b�lcs�szdoktori oklevelet szerez. A d�nt� v�ltoz�s akkor k�vetkezett be �let�ben, amikor 1938 �kt�ber�t�l 1939 szeptember�ig �s 1940 els� fel�ben (k�zben 1940 tavasz�n k�nyvt�ri tanulm�nyokat folytatva Olaszorsz�gban) az � elgondol�sai �s tervei alapj�n megalap�tott �s fel�ll�tott „D�lkelet-eur�pai �s els�sorban magyar egyh�zi kutat��llom�s" vezet�je Hall�ban, s mint ilyen, el�ad�sokat tart �s szemin�riumot vezet az egyetem teol�giai fakult�s�n a magyarorsz�gi reform�ci� t�rgyk�r�b�l, valamint szerkeszti a K�z�pdunai Protestantizmus K�nyvt�ra sorozatot, s k�l�nb�z�, f�leg helyi n�met lapokban cikkezik. Az egy�bk�nt nem historikusnak indult, de k�s�bb sem lesz h�tlen a filoz�fi�hoz. J� toll� zsurnaliszta volt. 1940-ben hazat�rve m�g egy ideig egyik budapesti t�virati iroda munkat�rsa is volt, itt �s ekkor jegyzi el mag�t az egyh�zt�rt�nettudom�nnyal, k�zelebbr�l a reform�ci� kor�val. A hallei �vek alatt alakul ki eur�pai t�rt�nelem-szeml�lete; eur�pai �sszef�gg�seiben l�tja �s l�ttatja a magyarorsz�gi reform�ci� (�s a k�s�bbi korok) esem�nyeit, ir�nyzatait, szem�lyeit.

1935-ben filoz�fiai doktor�tust szerzett Debrecenben. A filoz�fiai t�m�khoz nem lesz h�tlen. M�g disszert�ci�j�t megel�z�en a Debreceni lfj�s�gi K�zl�ny 1934. �vfolyam�ban Schleiermacherr�l folytat�sos cikkeket k�z�l 1938-ban „Logikai alapt�telek" c�men �rtekezik a Mitrovics Gyula Eml�kk�nyvben. 1942-ben az Athenaeum has�bjain (�s k�l�n is) megjelent „A kantianizmus v�ls�ga" c�m� dolgozata. M�g sz�mos k�nyvismertet�se, hozz�sz�l�sa, kritik�ja jelenik meg foly�iratokban e tudom�ny k�r�b�l. Az egyh�zt�rt�net �s filoz�fiat�rt�net k�z�s, vagy hat�rter�letein is gyakran tal�ljuk. „Az egzisztencializmus el�zm�nyei �s jelent�sebb k�pvisel�i"-r�l �rt tanulm�nya (Reform�tus Egyh�z, 1965), vagy az „�rtelem �s lelkiismeret" (Confessio, 1979) essz�je. csak�gy mint a k�t Erasmus-�rtekez�se („Rotterdami Erasmus 1466-1536" Theologiai Szemle, 1966) �s a „Humanizmus �s reform�ci�: 450 �ve halt meg Rotterdami Erasmus", uo. 1986), valamint a Confessio 1981. �vfolyam�ban k�z�lt „�r�k reform�ci�, reform�tori �r�ks�g" �s „A k�lvinizmus ma" (uo. 1986), vagy a „M�liusz Juh�sz P�ter gondolatvil�ga" (uo. 1980) eszmefuttat�sai e hat�rter�letnek m�r ink�bb a reform�ci�-t�rt�net fel� mutat� r�sz�re vezetnek �t. A XVI. sz�zadi kutat�sai jelentik igazi �letter�t, - de itt is (�s minden �r�s�n!) �rz�dik a t�m�knak filoz�fiai megk�zel�t�se, a szerz� filoz�fiai iskol�zotts�ga, �s el�t�nik a kiv�l� st�lus� publicista, aki - m�g amikor saj�t alapkutat�sai eredm�nyeit dolgozza is fel – n�pszer�s�t�sre t�rekszik, mondanival�j�t eg�szen k�zel akarja vinni olvas�i sz�les k�r�hez.

Tudom�nyos fokozatai az 1940-es �vek elej�t�l m�r az egyh�zt�rt�net elk�telezett m�vel�j�nek mutatj�k. 1942-ben Szemij�n Mih�ly tanulm�ny�tja" �rtekez�se alapj�n teol�giai - mag�ntan�rr� habilit�lta a s�rospataki f�iskola. Ugyanez �vben tartja els� mag�ntan�ri el�ad�s�t „A reform�torok �rvacsoravit�i"-r�l. 1944-ben „Bel�nyesi Gergely, K�lvin magyar tan�tv�nya" disszert�ci�j�val teol�giai doktor a debreceni tudom�nyegyetemen, ahol 1950-ben megszerzi az egyh�zt�rt�net - tudom�nyb�l az egyetemi mag�ntan�ri fokozatot. 1948-t�l 1980-ig; nyugalomba vonul�s�ig - a budapesti teol�giai akad�mia �raad�ja, majd az egyh�zt�rt�net rendes tan�ra. 1980-84 k�z�tt a R�day Koll�gium f�igazgat�ja. Az 1958-t�l �jraindul� (b�r r�vid �let�) „Egyh�zt�rt�net" c�m� foly�irat egyik szerkeszt�je. T�bb nemzetk�zi tudom�nyos t�rsas�g - t�bbek k�z�tt a K�lvin-kutat�k T�rsas�g�nak - tagja. Nemzetk�zi tekint�ly�t demonstr�lja, hogy az igen ig�nyes „Die Religion in Geschichte und Gegenwart" (RGG) n�met lexikon III. kiad�s�nak egyik magyar munkat�rsa. A Confessio c�m� foly�iratnak is szerkeszt�bizotts�gi tagja volt.

Eml�tett�k: a reform�ci� magyarorsz�gi t�rt�net�nek hallei el�ad�s�val kezdte egyh�zhistorikusi p�lyafut�s�t. E t�mak�r maradt f� kutat�si ter�lete �lete v�g�ig. Disszert�ci�it, kiemelked� �rtekez�seit is e t�ren alkotta. A m�r eml�tett Bel�nyesi - tanulm�ny ut�n hamarosan (1945) megjelenik „Szegedi Gergely debreceni reform�tor, a k�lvini ir�ny �tt�r�je haz�nkban" k�tete. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni els� nagy reform�tus egyh�zt�rt�neti �sszefoglal� m�nek („A magyar reform�tus egyh�z t�rt�nete", Bp. 1949) a „Reform�ci� sz�zada" fejezet�t �rta. A wittenbergi magyar coetus alap�t�s�nak n�gysz�zadik �vfordul�ja alkalm�b�l meg�rta „A magyar reform�tusok �s Wittenberg" cikk�t (Reform�tus Egyh�z, 1955). Nem vallja az „extra Hungariam non est vita" sz�kl�t�k�r� elvet. M�r 1958-ban kritikai vizsg�lat al� veszi M. M. Szmirin: M�nzer Tam�s n�pi reform�ci�ja �s a nagy paraszth�bor� c�m� m�v�t, r�mutat annak sz�mos t�ved�s�re, t�rt�netietlen szeml�let�re (Egyh�zt�rt�net, 1958). A reform�ci� sz�zad�nak fontos t�rt�neti - teol�giat�rt�neti k�rd�sei a hitvall�sok keletkez�si k�r�lm�nyeinek tiszt�z�sa. „A Debrecen - �gerv�lgyi Hitvall�s" (Reform�tus Egyh�z, 1962), „A tarcali zsinat �s a Tarcal - Tordai Hitvall�s jelent�s�ge" (uo. 1964), de „Az egyh�zalkotm�ny kialakul�sa �s mai helyzete a reform�ci� egyh�zaiban" (uo.1964), M�liusz Juh�sz P�terr�l, Szegedi Kis Istv�nr�l k�sz�tett alapos elemz�sei, kritikai sz�vegkiad�sai mind jelent�sen hozz�j�rultak a XVI. sz�zadr�l val� ismereteink gyarap�t�s�hoz.

Kiterjedt irodalmi munk�ss�g�nak b�rmennyire is d�nt� t�bbs�g�t alkotj�k a XVI. sz�zadi t�rsadalom-, m�vel�d�s- �s teol�giat�rt�neti �r�sai, nem korl�toz�dnak csak egyetlen sz�zad vizsg�lat�ra. Bucsay Mih�Iy otthonosan mozgott mind az egyetemes, mind a hazai protestantizmus t�rt�nete ter�n, �s nem is „csup�n" a f�iskolai el�ad�sok �s jegyzetek jobb�ra csak a „felsz�nt" �rinthet� szintj�n, hanem elm�ly�lt kutat�k�nt is. Ak�r „Comenius �mos J�nos �s s�rospataki m�k�d�s�"-r�l �rottakat (Reform�tus Egyh�z 1969), vagy A Budapesti Reform�tus Theologiai Akad�mia t�rt�nete 1855-1955. k�tete (amelynek Pap L�szl� mellett a m�sik szerkeszt�je is) „A Protest�ns Egylet kora 1870-1896" fejezet�re, ak�r az „Oroszorsz�g �s R�ma t�rt�neti kapcsolatai a felvil�goso-d�st�l 1917-ig" (Theologiai Szemle 1962), vagy „A kereszty�n egys�g �gye a magyar �kumen� t�rt�net�ben" (uo. 1968) - amely t�ma szint�n „kedvencei k�z�" tartozott, hisz „A gy�sz�vtized dr�m�ja �s a r�sztvev�k k�lf�ldi kapcsolatai" (uo. 1976, n�met�l a Rebellion oder Religion c�m� k�tetben, Bp. 1977) �s az el�z� sz�munkban �rt utols� tanulm�nya is e k�rbe tartozik -, vagy ak�r „A T�relmi Rendelet" (Theologiai Szemle, 1980) c�m� elemz�s�t vagy a sz�mos visszaeml�kez�s�t, nekrol�gj�t, szem�lyi jubileumokra k�sz�lt �r�s�t vessz�k is, mind sz�les k�r� �rdekl�d�s�t bizony�tj�k. Szint�zist alkot� k�szs�g�t legink�bb a magyar protestantizmus t�rt�net�r�l �rt k�t n�met nyelv� �sszefoglal�sa demonstr�lja Geschichte des Protestantismus in Ungarn, Stuttgart, 1959, �s Der Protestantismus in Ungarn I-11. Wien-K�ln-Graz, 1977-1979, ennek r�vid�tett magyar kiad�sa „A protestantizmus t�rt�nete Magyarorsz�gon 1521-1945" Bp. 1985).

E n�h�ny, gazdag irodalmi hagyat�k�b�l tal�lomra kiemelt c�m egy�ltal�n nem �leli fel Bucsay Mih�Iy teljes munk�ss�g�t, amelynek �rt�kel�se, elemz�se elm�ly�lt tanulm�nyt ig�nyel �s �rdemel.

Lad�nyi S�ndor
ny. teol�giai professzor, egyh�zt�rt�n�sz