Dr. Ga�l Botond:

K�lvini von�sok a magyarok lelki arc�n I. r�sz

Az �r�s egy r�sze megjelent angolul: „Calvin’s Truth” and „Hungarian Religion”: Remembering a Reformer. In: Sober, Strict, and Scriptural. Collective Memories of John Calvin, 1800–2000. Editors: Johan de Niet, Herman Paul and Bart Wallet. Brill’s Series in Church History. Volume 38. Brill. Leiden, Boston, 2009. 97–124. 

Magyarul kor�bban megjelent: K�lvini von�sok a magyarok lelki arc�n. Confessio, XXXIII. �vf. 1. sz�m. 2009/1. 66–95.

http://napkut.hu/naput_2009/2009_09/156.htm -  Naput. 2009 156-186

    2006 nyar�n holland egyh�zt�rt�n�szek arra k�rtek, hogy k�sz�tsek egy tanulm�nyt angol nyelven a „magyarorsz�gi K�lvinr�l”. T�bb orsz�gb�l k�rtek f�l kutat�kat. Gy�jtem�nyes k�tetet terveztek hasonl� t�m�kkal. Kiad�s�t a Brill Kiad� v�llalta. Nem az �rdekelte �ket, hogy K�lvin teol�gi�ja mik�nt gy�kerezett meg a magyar reform�ci� egyh�zi gondolkod�s�ban, hanem az, hogy mi l�that� K�lvinb�l a magyar t�rt�nelemben. M�sik k�r�s�knek megfelel�en f�k�nt a XIX. �s XX. sz�zad esem�nyeit, szellemt�rt�neti �rt�keit kellett kiemelnem. E behat�rol�s miatt – a nem magyar olvas�k kedv��rt – sz�ks�ges volt �r�somat r�vid t�rt�neti bevezet�vel kezdenem. A tanulm�nyt b�vebb kieg�sz�t�sekkel magyar nyelven is k�zz�tessz�k. 

T�rt�nelmi el�zm�nyek

    A n�metorsz�gi reform�ci� megindul�sa ut�ni �vekben sz�mos magyar fiatal tanult Wittenbergben. Hallgatt�k mind Luthert, mind pedig Melanchthont. Heidelbergbe is sz�vesen mentek, de megismerkedtek a sv�jci reform�ci� tan�t�saival is. Hazaj�ve el�sz�r a lutheri reform�ci�t terjesztett�k, majd az 1550-es �vekt�l egyre t�bben lettek a helv�t ir�ny� reform�ci� k�vet�i. Bullinger, Bucer, B�za �s K�lvin hat�sa volt sz�mottev�.1 Az 1567-ben Debrecenben tartott zsinaton M�liusz Juh�sz P�ter (1536–1572) vezet�s�vel l�trej�tt a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z, de m�g csak hitvall�sos alapon.2 A r�sztvev�k al��rt�k a M�sodik Helv�t Hitvall�s elfogad�s�t. Ekkorra m�r nagyon nagy t�bbs�gben voltak a helv�t ir�ny� reform�ci� k�vet�i, akiket k�s�bb �gy azonos�tottak, mint k�lvinist�kat. 

    Politikai szempontb�l a korszak z�rzavaros volt. 1541-ben Magyarorsz�g h�rom r�szre szakadt. A t�r�k�k elfoglalt�k az orsz�g k�z�ps� nagyobb h�nyad�t, az �szaki �s nyugati r�szek az osztr�k cs�sz�r fennhat�s�ga al� ker�ltek, Erd�ly megmaradt �n�ll� magyar �llamnak. A magyar lakoss�g a XVI. sz�zad utols� �vtized�ben m�r szinte teljesen a reform�lt egyh�zakhoz tartozott. A lutheri reform�ci� f�k�nt az �szaki n�met ajk� lakoss�g k�r�ben terjedt, a k�lvini reform�ci� viszont gy�keret vert az eg�sz orsz�gban, de legink�bb az Alf�ld�n �s Erd�lyben. A Magyarorsz�gon bek�vetkezett XVII. sz�zadi ellenreform�ci� viszont annyira kegyetlen volt, hogy az egyh�zak egym�shoz val� viszony�ban ez szinte mindm�ig �rezhet�. 1675-ben a magyar k�lvinista �s luther�nus lelk�szek k�z�l negyvenegyet g�lyarabs�gra �t�ltek, mert megtagadt�k a r�mai katolikus egyh�zba val� visszat�r�s�ket. Csak huszonhatan �lt�k t�l. Eur�p�ban John Knox, a sk�tok nagy reform�tora �s a francia hugenott�k mellett a magyar protest�ns lelk�szek szenvedtek g�lyarabs�got a hit�k�rt. Az orsz�g �szaki �s nyugati ter�letein az �ld�ztet�sek miatt a protest�nsok sz�ma jelent�sen lecs�kkent. Erd�lyben valamennyi felekezet vall�sszabads�got �lvezett 1568-t�l. Ez az �n�ll� magyar ter�let 1604-t�l reform�tus fejedelmek korm�nyz�sa alatt �lt, de a sz�zad v�g�t�l fokozatosan elvesztette f�ggetlens�g�t. A t�r�k�k ki�z�se ut�n, 1686-t�l Magyarorsz�g nagyobbik r�sze a Habsburgok fennhat�s�ga al� ker�lt. Ennek k�vetkezt�ben a magyar protest�nsok a XVIII. sz�zadban is komoly elnyom�snak voltak kit�ve. E neh�z politikai korszakban is sok-sok protest�ns gy�lekezet megmaradt. A k�lvini reform�ci� h�vei nagyobb sz�mban az alf�ldi magyars�g k�r�ben �s Erd�lyben �ltek. 
    A XVI., XVII. �s XVIII. sz�zad k�lvini egyh�z�nak t�rt�nelmi jelent�s�g�t a k�vetkez�kben lehetne �sszefoglalni. (1) Bibli�s pr�f�tai szellem� pr�dik�l�ssal a n�p sz�m�ra rem�nys�get hirdettek a neh�z t�rt�nelmi id�kben. (2) Nagy iskolacentrumokat: koll�giumokat alap�tottak, amelyek seg�ts�g�vel rendk�v�l komoly iskolarendszert hoztak l�tre az eg�sz nemzet �ltal�nos szellemi szintj�nek emel�se �rdek�ben. (3) A protest�nsok, f�k�nt a k�lvinist�k a biblikus elhivat�studatuk r�v�n a magyar f�ggetlens�gi mozgalmak kezdem�nyez�iv� v�ltak. (4) A latin nyelv tan�t�s�val az eur�pai tudom�nyos �lethez kapcsol�dtak, a magyar nyelv m�vel�s�vel a nemzeti kult�r�t �lesztett�k. (5) A kereszty�n kegyess�gi �let szab�lyait kiterjesztett�k a mindennapi tev�kenys�gre, a munk�ra, az erk�lcsi �letre �s a tudom�nyos el�menetelre egyar�nt. (6) Bevezett�k a presbiteri rendszert, ezzel hozz�j�rultak a nemzet t�rsadalmi tudatform�l�s�hoz, k�s�bbi demokratiz�l�d�s�hoz. 
    �gy �lte meg a reform�ci� els� 250 �v�t a magyar protestantizmus. E k�zdelmes korszakban a k�lvinista egyh�z v�lt domin�nss�. A szabads�gharcok, illetve f�ggetlens�gi mozgalmak egym�st k�vett�k. Magyarorsz�g soknemzetis�g�v� v�lt, a nemzetis�gek azonban b�k�ben �ltek egym�ssal. Term�szetesen a magyars�g volt mindig t�bbs�gben. A k�lvini egyh�z �lete egybeolvadt a magyars�g sors�val. Mind a felvil�gosod�s korszaka, mind pedig a reformkor nyomot hagyott a magyar nemzet t�rt�nelm�n. Annak bemutat�s�ul, hogy m�gis milyen l�gk�r uralkodott a XIX. sz�zadi Magyarorsz�gon �s milyen szellemi k�rnyezet vette k�r�l a k�lvini ir�nyzat� egyh�zat, n�h�ny t�rt�neti dokumentumot id�z�nk. A XVIII. sz�zad v�gi vall�si helyzetet j�l jellemzi az �llamtan�cs egyik jegyz�k�nyv�b�l vett adat, amely szerint egy Izdenczy nev� tan�cstag sz�j�b�l a k�vetkez� kijelent�s hangzott el: „A k�lvinist�k mind magyarok. Ha egy k�lvinista parasztot megk�rdek, vajjon mi a vall�sa, ez azt feleli: Magyar hit� vagyok. A magyar nyelv uralma k�lvinista uralmat fog jelenteni.”3 Az volt ekkor a k�rd�s, hogy a magyar nyelv legyen-e egy�ltal�n hivatalos nyelv az orsz�gban, vagy csak a n�met nyelvet fogadj�k el hivatalos nyelvnek. Egy Hoffmann nev� pesti szen�tor az 1811–12. �vi magyar orsz�ggy�l�sr�l a k�vetkez� titkos jelent�st k�ldte az osztr�k cs�sz�rhoz: „Tagadhatatlan, hogy a k�lvinist�k mind j�l besz�lnek magyarul �s nagy sz�nokokkal rendelkeznek: mihelyt teh�t a magyar nyelv lesz a hivatali �ll�s bet�lt�s�nek f�lt�tele, nyilv�nval�, hogy minden fontos �ll�s lassank�nt a k�lvinist�k kez�re ker�l, akik v�gre is olyan diktat�r�t fognak gyakorolni, melynek k�vetkezm�nyeit k�s� lesz megb�nni. (…) Ha k�lvinista uraink c�lt �rnek, ezzel v�ge a katolikus egyh�znak s mindazoknak, kik a legmagasabb osztr�k h�z ir�nti ragaszkod�st f�nntartani k�v�nj�k.”4 A k�lvinist�kt�l val� f�lelem m�g 1840-ben sem sz�nt, amikor is szint�n az �llamtan�csi �l�sen a cseh Kollowrat �gy �rvelt a magyar nyelv iskolai bevezet�se ellen: „A magyar nyelv kik�nyszer�t�se reform�tus �rdek, mert a k�lvinist�knak nem kell az iskol�ban a magyar nyelvvel k�zdeni�k, mint a katolikus n�meteknek �s t�toknak, ez�rt majd t�bbet tudnak, jobban tanulnak s �gy majd el�rasztj�k a k�zigazgat�si hivatalokat. M�g a katolikus papn�vend�kek is reform�tus szellemet fognak magukba sz�vni a magyar tannyelv� iskol�kban.”5 Ekkorra m�r a szlov�k sz�rmaz�s� luther�nusok is mozgol�dtak a magyarok ellen, annak ellen�re, hogy egyazon evang�likus egyh�zhoz tartoztak a magyar evang�likusokkal. A magyar t�rt�nelem egyik legnagyobb alakja, Kossuth Lajos 1842-ben ezt �rta gr�f Zay K�roly evang�likus konventi f�fel�gyel�nek: „Hogyha konvent�nk a t�tok ellen�ben egyh�zunk becs�let�t a magyar nemzet el�tt meg nem menti, �n �s igen sokan �tmegy�nk reform�tus aty�nkfiaihoz s megsz�n�nk tagjai lenni azon egyh�znak, mely mag�t nemzetellenes �rdekekkel identifik�lja.”6 

A k�lvinista R�ma

    Ezek a t�nyek olyan „szem�vegk�nt” szolg�lnak, amely val�s�gh�bb k�pet mutat a magyar reform�tuss�g XIX. �s XX. sz�zadi jelent�s�g�r�l. A magyar reform�ci� k�lvini �g�nak h�vei b�r az orsz�gban minden�tt megtal�lhat�k voltak, de nagyobb sz�mban f�k�nt az orsz�g keleti r�sz�ben laktak. Els�sorban a B�cst�l t�volabb es� Tisz�nt�lon �s Erd�lyben. A magyars�g term�szetesen mindig is Pest-Bud�t, 1872-t�l Budapestet tartotta politikai f�v�ros�nak, de vall�si szempontb�l m�s f�v�rosai is voltak az orsz�gnak. A katolikusok ink�bb Esztergomra, a hercegpr�m�s sz�khely�re figyeltek, a k�lvinist�k Debrecenre. A XVI. sz�zad k�zep�t�l ugyanis Debrecen egyre jelent�sebb szerepet j�tszott a maga er�teljes k�lvinista szellemis�g�vel. A debreceni teol�gusok, els�sorban M�liusz Juh�sz P�ter, igen kem�ny csat�t v�vtak az Erd�lyben elterjedt antitrinit�riusok ellen. Ez ut�bbiak tekint�lyes vez�re volt D�vid Ferenc, aki g�nyosan elnevezte Debrecent k�lvinista R�m�nak, M�liusz Juh�sz P�tert pedig P�ter p�p�nak.7 A debreceniek v�laszak�nt ez�rt kaphatta a kor legnagyobb magyar reform�tora, M�liusz amagyar K�lvin megtisztel� nevet, bizonnyal m�r csak az ut�kort�l.8 

    A XIX. sz�zad elej�n Debrecen a h�res Reform�tus Koll�gium�val m�g mindig az orsz�g egyik leger�sebb szellemi fellegv�r�nak sz�m�tott. A v�ros k�lvinista polg�rai, az iparosok, keresked�k �s f�ldm�vesek tartott�k el az 1538-ban alap�tott iskol�t, de �k voltak a debreceni nyomda legszorgalmasabb olvas�i is. A v�roson kev�sb� l�tszott az eur�pai felvil�gosod�s frissess�ge, polg�rai ink�bb tart�zkod�ak voltak, egyfajta eg�szs�ges konzervativizmust k�pviseltek. Mindamellett a Koll�giumban olyan professzorok tan�tottak, akiknek tud�sa r�v�n a v�ros iskol�ja ak�r egyetemm� is v�lhatott volna. A Koll�gium egyik h�res di�kja, a k�lt� �s �r�, nyelv�j�t� Kazinczy Ferenc (1759–1831) nem j� szemmel n�zte ezt a debreceni konzervativizmust, �s � is mar� g�nnyal ism�t r�ragasztotta a v�rosra a k�lvinista R�ma jelz�t.9 Ezt a debreceniek nehezen viselt�k, mert igaz�b�l ebben a cs�fn�vben az � purit�n bibli�s kegyess�g�ket l�tt�k �sszehasonl�tva R�m�val, azaz a f�ny�z� egyh�zi pomp�val. A k�lvinista debreceni polg�r arra volt a legb�szk�bb, hogy a Szent�r�st szorgalmasan tanulm�nyozta �s annak tan�t�sait a mindennapi �letben alkalmazta. Ortodox m�don ragaszkodott a bibli�s hit�hez �s purit�n �letszents�ggel dolgozott csal�dj��rt �s nemzet��rt. Ezt azzal tudta kifejezni, hogy sokat �ldozott h�res Koll�gium�ra, amely a k�lvinista magyars�g fiataljai sz�m�ra a legnagyobb szellemi k�zpontt� v�lt. Kisug�rz� hat�sa az eg�sz orsz�gban �rezhet� volt. E szigor� k�lvinista magatart�st a debreceniek �ntudatosan v�llalt�k, m�g akkor is, ha azt konzervat�vnak b�lyegezt�k, de nem tartott�k magukat maradinak. J�zanok voltak! A m�helyekben ugyanis dolgozniuk kellett, a f�ldet meg kellett m�velni, a j�sz�gnak enni kellett adni, az �rut el kellett adni m�g k�lf�ld�n is.10 S�t, az iskol�jukat, a Koll�giumot is el kellett tartani. Mindemellett m�velt�k is magukat olvas�ssal. Az adott t�rt�nelmi helyzetben enn�l t�bbet nem tehettek! Ezt azonban becs�lettel tett�k, m�g ha a szellemiekkel foglalkoz� �r�k, k�lt�k ezt nem is vett�k �szre. Ez�rt tartott�k magukra n�zve s�rt�nek a k�lvinista R�mamegb�lyegz�st Kazinczyt�l, a Debreceni Koll�gium di�kj�t�l. A XIX. sz�zad utols� �veiben egy m�sik h�res magyar k�lt� is a Koll�gium di�kjak�nt tanult Debrecenben, Ady Endre (1877–1919), aki egyr�szt becs�lte a v�ros szellemis�g�t, m�sr�szt pedig alv�nak tartotta.11 A hagyom�ny szerint � is megcsipkedte a debrecenieket azzal, hogy k�lvinista R�m�nak nevezte v�rosukat.12 

    �gy k�vetkezett el Debrecenre a XX. sz�zad. Viharos id�ket kellett meg�lnie: a k�t vil�gh�bor�t, az 1919-es kommunista diktat�ra puszt�t�s�t, a negyven�ves kommunista korm�nyz�st 1948 �s 1989 k�z�tt. Az �si iskol�j�t, a magyar kult�rt�rt�netben fogalomm� v�lt Debreceni Koll�giumot, a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z �tmentette. A diktat�rikus id�kben nem volt c�lszer� k�lvinista R�m�r�l besz�lni. Az 1989. �vi rendszerv�lt�ssal azonban �jb�l haszn�lni kezdt�k e titulust, melyet manaps�g m�r szinte az eg�sz orsz�g ismer. Az �rtelme azonban megv�ltozott. M�r senki sem tudja, hogy egykor g�nyn�v volt. Mindenki b�szk�n eml�ti a k�lvinista R�ma nevet mint a kitart�s, az �llhatatoss�g jelk�p�t. A magyars�g �rz�j�t, a politikailag nem ide-oda csap�d� v�rost tisztelik benne, �s term�szetesen megmaradt a magyar reform�tuss�g legnagyobb szellemi-lelki k�zpontj�nak. Hi�ba javasolt�k neves emberek a magyar Genf elnevez�st13, Debrecen lakoss�ga kitartott ak�lvinista R�ma kifejez�s mellett.14 Ennek �zenet�rt�ke is van. A v�ros – �gy t�nik – a maga �ntudatosan magyar szellemis�g�vel politikai-nemzeti �rtelemben is k�lvinista R�ma akar maradni, mert a k�lvini reform�ci�ban legm�lyebben gy�kerez� �s legnagyobb l�tsz�m� magyar protest�ns kereszty�ns�g „R�m�ja” szeretne lenni a j�v�ben is, m�gpedig k�lvinista. 

A k�lvini szellem kisug�rz�sa a „szabads�g �rv�ros�b�l

    Debrecen nemcsak vall�si szempontb�l v�lt f�v�ross� mint k�lvinista R�ma, hanem az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc idej�n politikai �rtelemben is, teh�t val�s�gosan Magyarorsz�g f�v�rosa volt. Kossuth Lajos �s a Magyar Nemzetgy�l�s innen ir�ny�totta az osztr�kok elleni szabads�gharcot, eg�szen a gy�zelemig. A Debreceni Koll�giumban, a k�lvinist�k iskol�j�ban fogalmazt�k a Magyar Nemzet F�ggetlens�gi Nyilatkozat�t a nemzetgy�l�s als� �s fels� h�z�nak k�z�s �l�s�n, majd pedig a legf�bb k�lvinista templomban, a debreceni Nagytemplomban hirdett�k ki 1849. �prilis 14-�n. Kossuth Lajos Debrecent a Szabads�g �rv�ros�nak nyilv�n�totta. 

    Hogyan lehet K�lvint kapcsolatba hozni a szabads�gharccal? A szabads�gharc vezet�i, katonai tisztjei k�z�tt �ltal�ban t�bb volt a katolikus. Kossuth maga evang�likus volt, Batthy�ny Lajos minisztereln�k pedig katolikus. A t�bornoki kar nagy r�sze szint�n katolikus volt, t�bben k�z�l�k a lengyel, a szerb, a szlov�k �s n�met nemzet fiai. A honv�dseregek t�bbs�ge azonban reform�tus volt. A Debreceni Koll�gium fels�fokon tanul� di�kjai �s a tan�rok, valamint a v�rosi lelk�szek szinte valamennyien csatlakoztak a szabads�gharchoz. A forradalom Pesten kezd�d�tt 1848. m�rcius 15-�n, �s abban jelent�s szerepet j�tszott a francia forradalom jelszava: szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g! Ez l�nyeg�ben a felvil�gosod�s polg�rosod� vil�g�nak volt a term�szetes �let�rz�se, ugyanis e kiv�lts�gokat az ember sz�let�s�n�l fogva birtokolja. A pesti forradalmi esem�nyeket ez a fajta szekul�ris filoz�fia hatotta �t. Amikor azonban kider�lt, hogy a pesti forradalom m�g nem el�g, hanem fegyverrel is harcba kell menni a haza f�ggetlens�g��rt, a honv�dcsapatok nagyobb r�sze m�r nem Pestr�l ker�lt ki, hanem az alf�ldi magyars�g k�r�b�l. Ezek pedig jobb�ra k�lvinist�k voltak. Debrecen lett a k�zpontja a szabads�gharcnak. Itt is ismert�k a francia forradalomszabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g eszm�it, ezeket azonban m�sk�ppen �rtelmezt�k. M�sk�nt fogt�k f�l az eg�sz nemzet szabads�gk�zdelm�t. E m�ss�gnak a l�nyeg�t szeretn�nk r�viden bemutatni. 

    El�sz�r. Amikor Kossuth Lajos 1849. janu�r 7-�n meg�rkezett Debrecenbe, a kapu�r �gy jegyezte be az esem�nyt: Kossuth magyarok M�zese. �t teh�t ekkor m�r a „magyarok M�zes�nek” tekintett�k, k�s�bb ezt sz�mos �r�sban, ki�ltv�nyban tal�ljuk le�rva. Nem ok n�lk�l. M�r a Kossuth �rkez�se el�tti kar�csonyon a debreceni Nagytemplom lelk�sze egy szabad�t� ir�nti v�radalomr�l pr�dik�lt. „Isten nem t�rheti azt, hogy � k�p�t visel� ember illy sz�nand� elnyomat�sban �ljen mind �r�kk�. S e gondolatok v�gyat k�lt�ttek kebleikben egy szabad�t� ir�nt, ki az emberi elnyomott jogokat kifogja vivni.”15 Ebben a pr�dik�ci�j�ban F�s�s Andr�s lelk�sz egy�rtelm�en azt kifog�solja, hogy a kir�ly, azaz a Habsburg uralkod� a nemzet szabads�g�t igazs�gtalanul l�bbal tiporja, �s arra t�rekszik, hogy „a n�pet pedig butas�gban nevelj�k”, s eljut od�ig, hogy j�nni kell a szabad�t� nemzed�knek: „Lehet, (…) hogy (…) nek�nk is a hal�l s�t�t v�lgy�n �ltal kell utaznunk nemzeti szabads�gunk�rt: de a halottak csontjaib�l, mellyek a hal�l v�lgy�ben elsenyvednek, igazs�g-bosszu�ll� bajnokai t�madnak fel az unok�kban, kik e nemzet v�rrel �ztatott szabads�g�t bizonyosan kivivandj�k, s annak �des gy�m�lcseit marad�kainkra is �tbocs�tandj�k.”16 Honnan sz�rmaznak ezek a gondolatok? Nyilv�nval�an K�lvin Instituti�j�b�l. Ezt nagyon j�l ismert�k a Debreceni Koll�giumban. A reform�tus lelk�szek k�l�n�sen!17 K�lvin ugyan nem eszm�ny�t egyetlen politikai rendszert sem, hanem a saj�t kor�ban a „polg�ri k�zrend �ltal korm�nyzott �llam” form�j�t tal�lja a legelfogadhat�bbnak,18 ugyanakkor az �llamhatalom k�rd�s�ben biblikusan nyilatkozik, amikor elismeri, hogy b�rmilyen legyen is az, Istent�l val� abb�l a c�lb�l, hogy biztos�tsa a rendet, b�kess�get, igazs�goss�got, �s ny�jtson v�delmet az alattval�knak. Ha azonban olyan helyzet alakul ki, hogy Isten megel�geln� a zsarnoks�got, akkor majd k�ld szabad�t�t – �rja K�lvin: „olykor az � szolg�i k�z�l t�maszt valakit (…) �s megb�zza azzal, hogy (…) szabad�tsa meg az igazs�gtalanul elnyomott n�pet sz�nand� nyomor�s�g�b�l. (…) �gy szerzett szabadul�st az �r (…) Izr�el n�p�nek M�zes �ltal.”19 Lehetetlen nem �szrevenn�nk K�lvin k�zvetlen hat�s�t a magyar reform�tus pr�dik�torok igehirdet�s�ben. Amikor teh�t Kossuth Lajost a „magyarok M�zes�nek” nevezik, akkor ezt nem a k�lt�kt�l veszik, nem is a n�pmese vagy a k�pzelet vil�g�b�l, hanem a biblikus gondolkod�suk r�v�n k�zvetlen�l K�lvint�l, f�k�nt a lelk�szek pr�dik�ci�i kapcs�n. 
    M�sodszor. A debreceni koll�giumi ifj�s�g el�tt 1848. m�rcius 22-�n R�v�sz B�lint tan�r egy h�res besz�det mondott. Ennek els� r�sz�ben bor�s szavakkal mutatta be haz�nk nyomorult helyzet�t, majd der�sebben folytatta, �s id�zte a francia forradalom jelszavait: szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g. De ezeket kor�ntsem politikai lelkes�t� eszmek�nt eml�tette, hanem mint amelyeknek „magyar�zata az �r�k Isten ujjai �ltal mindenkinek a sz�v�be �ratott”.20 Azt hangs�lyozta, hogy ezek nem �j gondolatok, hanem egyid�sek az emberis�ggel. Ezt a gondolatot csup�n sz�noki fog�snak tekinthetj�k, mert ut�na mind a h�rom sz�t bibliai id�zetekkel magyar�zta. V�g�l a sz�nok a besz�d�ben tettekre buzd�totta a fiatalokat, mert a munka m�g nincs befejezve, fegyverrel is harcolni kell majd a haz��rt. Ezt R�v�sz B�lint j�l �rz�kelte, a szabads�gharc hamarosan megkezd�d�tt.

    Nagyon �rdekes, hogy a p�sp�ki rang� k�lvinista szuperintendens-lelk�sz, Szoboszlai Pap Istv�n szint�n megsz�lalt a Nagytemplomban az 1848. m�rcius 26-i istentiszteleten. Pr�dik�ci�j�t a 95. zsolt�r els� k�t vers�vel kezdte: „J�jjetek el, �rvendezz�nk az Urnak; vigadjunk a mi szabad�t�sunk k�szikl�j�nak; menj�nk eleibe h�laad�ssal; �nekelj�nk neki dics�reteket.” Az elhangzott igehirdet�s21 nagyon is textusszer�. Arra t�rekszik, mit mond Isten az � ig�je �ltal abban a t�rt�nelmi helyzetben az akkori gy�lekezetnek. M�s helyekr�l is id�zi gyakran a Szent�r�st, az �r�st az �r�ssal magyar�zza, mint K�lvin, �s arra tan�tja a n�pet, hogy mit kell tennie a nemzet szabads�g��rt. Minden, ami t�rt�nik, Isten �ltal van. Isten az �jj�sz�let�snek �s �g�retnek a f�ldj�t k�n�lja. Ez lesz egy �j Magyarorsz�g. A k�l�n�s itt az, hogy a szuperintendens a besz�d�ben egyszer sem eml�ti meg a szabads�g, egyenl�s�g �s testv�ris�g szavakat. Mindent a Biblia alapj�n magyar�z. A politikai term�szet� jelszavakhoz nem tud vagy nem akar igei mondanival�t k�tni.

    Hogy mi�rt t�rt�nhetett �gy, ezt val�sz�n�leg a Nagytemplom m�sik h�res pr�dik�tor�nak k�t fennmaradt besz�d�b�l �rtj�k meg. A lelk�sz neve K�nyves T�th Mih�ly. M�lyen elk�telezettje volt a forradalmi v�ltoz�soknak �s a szabads�gharcnak. � forradalmi alkat, harcos szellem�, nem „politiz�l�” p�sp�k. � olyan szem�ly volt, aki Kossuth Lajos mellett szellemi tan�csad� szerepet t�lt�tt be. „Kossuth papj�nak” h�vt�k. Ami n�la nem meglep�, hogy � mindk�t besz�d�ben nagyon is b�ven sz�l a szabads�g-egyenl�s�g-testv�ris�g h�rmas forradalmi eszm�nyr�l. �rdemes f�lfigyelni arra, hogy ez a h�res lelk�sz az eg�sz besz�d�t k�lvini biblikus szellemben fogalmazza meg. El�sz�r � is ig�t olvas a Szent�r�sb�l. 1848. m�rcius 26-�n ez a textusa: „A szabads�gban �lljatok meg, �s ne k�telezz�tek meg ism�t magatokat szolg�latnak ig�j�val. Mert mi, l�lekben hit �ltal, v�rjuk az igazs�gnak rem�nys�g�t. Ti! aty�mfiai szabads�gra hivattatok, csakhogy a szabads�got ne adj�tok a testnek b�nre val� alkalmatoss�gul: hanem szeretetb�l egym�snak szolg�ljatok. Ezt mondom pedig, hogy l�lek szerint j�rjatok. A l�leknek gy�m�lcsei a szeretet, �r�m, b�kess�g, b�kess�gest�r�s. Hogyha egym�st marj�tok �s elnyelitek: megl�ss�tok, hogy viszonylag egym�st�l meg ne em�sztessetek…”(Gal 5,1; 5,5; 5,13–14). K�nyves T�th Mih�ly az ige magyar�zat�t azzal kezdi, hogy ny�ltan megmondja: a reform�tus �ll�spontr�l akar besz�lni a forradalommal kapcsolatban �s annak k�vetkezm�nyeir�l a polg�ri �letben.22 Miut�n felid�zi az egyetemes t�rt�nelemnek a n�pek szabads�g�ra vonatkoz� legkomolyabb tanuls�gait, r�t�r arra, hogy P�l apostol mik�nt �rti a felolvasott ig�ket: ezek az ig�k is a szabads�gr�l, az egyenl�s�gr�l �s a testv�ris�gr�l besz�lnek, m�ghozz� kereszty�n alapon. Sokan vannak azonban – folytatja a pr�dik�ci�t –, akik eg�szen m�sk�nt �rtik a szabads�got, egyenl�s�get �s testv�ris�get. V�g�l is eljut oda, hogy mi csak a Szent�r�s tan�t�sa alapj�n �rtelmezhetj�k, �s ilyen alapon vehet�nk �tmutat�st magunknak az el�tt�nk �ll� k�zdelmes id�szakra. Ez teljesen egyezik a k�lvini magatart�ssal. A pr�dik�tor legv�g�l az eg�sz magyar n�phez sz�l bibli�s �zenettel: „Te pedig kedves �des Hon! fels�ges magyar Haza! halld meg az igazi boldog�t� egyenl�s�gnek, igazi boldog�t� szabads�gnak, igazi boldog�t� testv�ris�gnek isteni hirdet�j�t Krisztus J�zust;”23 Ha K�nyves T�th Mih�ly m�sodik h�res besz�d�t olvassuk, melyet k�t h�ttel k�s�bb mondott el, azt tapasztaljuk, hogy az eg�sz pr�dik�ci� nem m�s, mint a szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g forradalmi jelszavak biblikus magyar�zata, kifejt�se.24 Jakab apostol level�b�l vett ig�vel kezdi: „Az, aki beletekint a szabads�gnak t�k�letes t�rv�ny�be �s megmarad abban; mivelhogy nem feled�keny hallgat�, hanem a cselekedetnek k�vet�je; az boldog l�szen az � cselekedeteiben.” (Jak 1,25). L�nyeg�ben azt magyar�zza el nagyon r�szletesen, hogy �nmagukban e forradalmi jelszavak nem val�s�that�k meg. „A nemzetek ajkain egygy�olvadt polg�ri szenth�roms�g jelig�i”-t, ahogyan � nevezi a szabads�g-egyenl�s�g-testv�ris�g eszm�t, csak a biblikus �rtelmez�s „nemes�ti meg”, mert csak a kereszty�n ember �rti j�l, aki „beletekint a szabads�gnak t�k�letes t�rv�ny�be”.25 
    Ezek a besz�dek egy�rtelm�en evang�liumi t�ltet�ek. Egy politikailag f�lkavart helyzetben hangzottak el. H�r�k, tartalmuk sz�les k�rben terjedt a szabads�gharcra k�sz�l� magyar nemzet eg�sze k�r�ben. V�rt�k is az eligaz�t� �zenetet, k�l�n�sen Debrecenb�l. A k�rd�s�nk ez: mire k�vetkeztethet�nk e megnyilatkoz�sokb�l? Nyilv�nval�an arra, hogy a debreceni k�lvinist�kat, a Debreceni Koll�gium di�kjait �s term�szetesen a szabads�gharcban r�szt vev� reform�tusok nagy t�bbs�g�t kor�ntsem a francia forradalom jelszavai lelkes�tett�k a harcra, hanem az � bibli�s hit�k szerinti eleve elrendelts�g�k tudata. K�zelebbr�l, a m�g �l� �s hat� purit�n szeml�let�k r�v�n26 az a biztos meggy�z�d�s�k, hogy �ket Isten kiv�lasztotta nagy t�rt�nelmi feladatok v�ghezvitel�re, s ezt haz�juk�rt m�g �let�k oda�ldoz�s�val is meg kell pecs�telni�k. A k�r�kben m�g mindig �l� �s hat� purit�n tanok egyik leger�sebb hat�sa volt a k�lvini �rtelemben felfogott kiv�lasztotts�g �t�rz�se, a nemzet�rt �rzett felel�ss�gtudat. Err�l tan�skodnak a harcba indul� debreceni di�kok levelei is.27 Ez pedig nem m�s, mint K�lvin tanainak visszat�kr�z�d�se a magyar nemzet f�ggetlens�gi harc�ban. �gy �rtj�k meg, mi�rt sorakoztak f�l valamennyien a „magyarok M�zese”, az „Isten �ltal k�ld�tt szabad�t�” m�g�. 

    Amikor K�lvin szellem�nek jelent�s�g�t hangs�lyozzuk az 1848–49-es szabads�gharcban, kor�ntsem azt akarjuk �ll�tani, hogy � lett volna a szabads�gharc kiz�r�lagos inspir�l�ja. Az igaz, hogy a biblikus gondolkod�s eredm�nyek�ppen a XVI. sz�zadt�l a k�lvinist�k k�pviselt�k a szabad gondolkod�st, s ez vezette �ket arra a meggy�z�d�sre, hogy a kir�llyal vagy zsarnokkal szemben ellen�ll�si joguk van. E meggy�z�d�s term�szetes �rz�s�v� v�lt az akkori magyars�gnak.28 Megvolt ez m�r a kor�bbi sz�zadok f�ggetlens�gi harcaiban is. Ily m�don K�lvinnak csup�n k�zvetett hat�sa volt az osztr�kok elleni szabads�gharcban, de ez a hat�s oly er�s volt, hogy mind a katolikusokat, mind a protest�nsokat �sszekov�csolta a nemzet egys�ge �rdek�ben. Az 1848–49-es szabads�gharcban nem lehetett �rezni azt, hogy protest�nsok harcoltak volna a katolikus Habsburgok vagy osztr�kok ellen, hanem egy nemzet harcolt a f�ggetlens�g��rt az elnyom� hatalom ellen. A Habsburgok term�szetesen a protest�nsokat v�dolt�k. 

    Ezt a szabads�gharcot a magyar nemzet megnyerte. A Habsburgokat megfosztott�k a magyar koron�t�l, �s 1849. �prilis 14-�n kihirdett�k a nemzet f�ggetlenn� v�l�s�t. Mindez Debrecenben t�rt�nt. Az osztr�k cs�sz�r azonban az orosz c�r seg�ts�g�t k�rte, aki nagy katonai er�vel vonult az imm�r f�ggetlen Magyarorsz�g ellen. A magyar csapatok el�sz�r v�dt�k a haz�jukat, majd k�nytelenek voltak letenni a fegyvert az orosz t�ler�vel szemben. Magyarorsz�g ism�t az osztr�kok gyarmat�v� v�lt, akik kegyetlen�l megb�ntett�k a szabads�gharcban r�sztvev�ket. A minisztereln�k�t, a parlament tiszts�gvisel�i k�z�l t�bbeket �s a t�bornokokat kiv�gezt�k. A Debreceni Reform�tus Koll�giumot majdnem megsz�ntett�k. Szomor� t�rt�net! A k�lvinist�k m�gsem adt�k fel a k�zdelmet. 

K�lvin szelleme a magyar irodalomban

    A magyar kult�rt�rt�net egyik megfejtetlen titka, hogy a magyar �r�k, k�lt�k jelent�s h�nyada, tal�n k�tharmada k�lvinista volt. Az irodalomt�rt�n�szek ker�lik ezt a t�m�t, mintha nem mern�k �szrevenni. Pedig erre �rdemes figyelni, mert egy�bk�nt nem �rthet� az a szellemi vil�g, amelyet �ppen ezek a zseni�lis elm�k alkottak �s amellyel �thatott�k a magyar kult�r�t. N�lk�l�k m�s lenne minden. Ez�rt amikor K�lvin hat�s�t keress�k a magyar t�rt�nelemben, nem tehetj�k meg, hogy ne sz�ljunk err�l is. Ann�l is ink�bb, mert a magyar irodalom eur�pai m�rt�kkel m�rve is igen jelent�s, a j�val nagyobb n�pek irodalm�hoz k�pest is tekint�lyes nagys�g�. 

    Ehhez a titokhoz nem lehet a t�rt�nelmi gy�kerek n�lk�l k�zelebb f�rk�zni. Mivel a XVI. sz�zadban megl�v� szerzetesi iskol�k sz�ma nem volt el�gs�ges, a reform�ci� egyik legnagyobb j�t�tem�nye Magyarorsz�gon az volt, hogy l�trehozott egy hatalmas iskolah�l�zatot, amely nagy koll�giumokb�l �llt �s az �ltaluk alap�tott alapfok� �s k�z�pfok� iskol�k sz�zaib�l. Ez els�sorban a k�lvini reform�ci� m�ve volt. A nagy koll�giumokban �s sok vid�ki iskol�ban is tan�tott�k mind a magyar, mind a latin nyelvet. A szellemi pezsd�l�s els� komoly jele volt, hogy m�r 1590-ben elk�sz�lt a teljes magyar nyelv� bibliaford�t�s K�rolyi G�sp�r reform�tus lelk�sz �s munkat�rsai f�radoz�sa r�v�n. Ezt megel�z�en, 1560-ban Husz�r G�l reform�tor magyar nyelv� �nekesk�nyvet k�sz�tett, Szenczi Moln�r Albert reform�tor pedig 1607-ben leford�totta az �gynevezett genfi zsolt�rsz�vegeket magyarra. Ezek k�pezt�k a templomi �nekl�s alapj�t. Az igehirdet�s is imm�r magyarul folyt. Nagyon komolyan vett�k az anyanyelven t�rt�n� bibliaolvas�st. A latin nyelv viszont az�rt volt fontos, mert nyugaton valamennyi tudom�nynak, m�g akkor a teol�gi�nak is, a nemzetk�zi nyelve a latin volt. A magyar protest�ns fiatalok a latin nyelv seg�ts�g�vel a nyugati kult�ra sz�mos elem�t �temelt�k a magyar szellemi �letbe. P�ld�ul a term�szettudom�nyokat. Ez�rt volt az, hogy a magyar term�szettud�sok els� nemzed�kei mindannyian k�lvinista papok voltak. R�viden �sszefoglalva: a nagy koll�giumok tan�rait �s di�kjait a latin nyelv Eur�p�hoz k�t�tte, a magyar nyelv pedig a saj�t nemzet�kh�z. �s itt tessz�k f�l a k�rd�st: milyen haszna volt a nemzeti nyelv� biblia- �s zsolt�rford�t�soknak, a magyar nyelv� pr�dik�l�snak �s �nekl�snek? Hogyan fejl�d�tt a magyar nyelv? Mi volt ebben a szerepe a k�lvinista iskol�knak? 
    Tudjuk, hogy a bibliai kijelent�s els�dleges eszk�ze a sz�, a besz�d. A Biblia tanulm�nyoz�sa, a nemzeti nyelven �rt hitvall�sok �s teol�giai munk�k, nemk�l�nben a magyarul megfogalmazott igehirdet�sek �s az �nekl�s egyben a sz�, a besz�d m�vel�s�t is jelentett�k, m�ghozz� nemcsak a belk�r� iskolai tan�t�sban, azaz nemcsak a teol�giai szaknyelven, hanem a pr�dik�ci�k, a bibliaolvas�s �s �neksz�vegek r�v�n a n�p k�znyelvi kult�r�j�ban is. Ha pedig a sz�t, a besz�det m�velik, abb�l irodalom lesz! Bizony�ra ez�rt ker�lt ki oly sok irodalmi kiv�l�s�gunk a k�lvinista koll�giumokb�l: Szenczi Moln�r Albert (1574–1634), Csokonai Vit�z Mih�ly (1773–1805), Fazekas Mih�ly (1766–1828), Kazinczy Ferenc (1759–1831), K�lcsey Ferenc (1790–1838), Pet�fi S�ndor (1823–1849 – evang�likus volt), Arany J�nos (1817–1882), J�kai M�r (1825–1904), Tompa Mih�ly (1817–1868), Ady Endre (1877–1919), M�ricz Zsigmond (1879–1942), Ol�h G�bor (1881–1942), Szab� L�rinc (1900–1957), Guly�s P�l (1899–1944), Nagy L�szl� (1925–1978), Szab� Magda (1917–2007) �s m�g sokan m�sok. Az erd�lyi reform�tus koll�giumok is tekint�lyes �r�kat, k�lt�ket adtak: J�sika Mikl�s (1794–1865), Kem�ny Zsigmond (1814–1875), Szab� Dezs� (1879–1945), �prily Lajos (1887–1967), K�ny�di S�ndor (1929–), S�t� Andr�s (1927–2005), Wass Albert (1908–1998), de eml�ts�k meg vil�gh�r� nyelv�sz�nket, K�r�si Csoma S�ndort (1784–1842) is. Ezt a t�nyt nem szabad figyelmen k�v�l hagynunk a magyar nyelv fejl�d�s�nek t�rt�net�b�l. �r�ink �s k�lt�ink nyelvhaszn�lat�t ugyanis jelent�sen alak�totta a koll�giumok vil�ga, a pr�dik�ci�kt�l kezdve az elm�leti teol�giai ismereteken �t el eg�szen az �nekk�lt�szetig, �k pedig szinte felbecs�lhetetlen m�rt�kben form�lt�k anyanyelv�nket.29 Ezzel a magyar irodalmi nyelv kialakul�s�nak titk�t k�zel�tett�k meg. Term�szetesen voltak katolikus, evang�likus �s k�s�bb zsid� k�lt�k, �r�k is, akik jelent�set alkottak, de sz�muk kisebb volt a reform�tusok�n�l. 

    A nemzeti nyelv kialakul�sa szinte minden n�p t�rt�net�nek k�zdelmes r�sze. Ez a k�zdelem k�l�n�sen is sz�p eredm�nyeket sz�lt Magyarorsz�gon. A f�radoz�s gy�m�lcse, mint m�s eur�pai n�pek t�rt�net�ben is, a XVIII. sz�zad m�sodik fel�t�l eg�szen a XX. sz�zadig terjed� irodalomban �rt be. A reform�tus k�lt�k e nagysz�m� sereg�b�l kiemel�nk n�h�nyat, akikn�l K�lvin hat�sa k�zvetlen�l vagy k�zvetetten �rv�nyes�lt. 

    K�lcsey Ferenc (1790–1838) �rta a magyar nemzeti Himnuszt 1823-ban. Ez l�nyeg�ben im�ds�g, amelynek minden sora Istenhez sz�l, t�le k�ri az �ld�st a magyar n�pre. �gy kezd�dik: „Isten �ldd meg a magyart, j�kedvvel, b�s�ggel, Ny�jts fel�je v�d� kart, ha k�zd ellens�ggel.” A nemzeti Himnuszunknak nyolc versszaka van. Ebbe a nyolc versszakba van beles�r�tve az ezer�ves magyar t�rt�nelem a maga szomor�s�g�val �s dics�s�g�vel egyar�nt. A k�lt� a XVI. �s XVII. sz�zadi reform�torok pr�f�tai lelk�let�vel mondja el b�neinket, de k�ri Isten kegyelm�t, mert megb�nh�dte m�r a magyars�g a m�ltat, s�t m�g a j�vend�t is. Mint k�lvinista ember, a Himnuszban k�t �ltet� elemet eml�t meg �ld�sk�nt, a kenyeret �s a bort, az �rvacsora k�t jegy�t. A Himnuszt magyar nemzeti im�ds�gnak is nevezz�k. 

    Arany J�nos (1817–1886), akit sokan a legnagyobb magyar k�lt�nek tartanak,30 h�res arr�l, hogy sok-sok vers�ben t�kr�z�dik vissza a Biblia gondolatvil�ga. Sz�mos egyetemi dolgozat �s komoly �rt�kel�s sz�letett m�r „Arany J�nos bibli�ss�ga” gondolattal. Mind az �sz�vets�gi, mind az �jsz�vets�gi k�nyvekb�l vesz k�peket. H�res verse, amelyben a kisfi�t tan�tja im�dkozni (Fiamnak), vagy egy m�sik vers�ben azt fejezi ki, hogy b�rmit �p�thet�nk, Isten �ld�sa n�lk�l az nyomtalanul el fog t�nni (Alkalmi vers). Az 1860–70-es �vekben nyugatr�l m�r j�nnek materialista-ateista gondolatok. � v�laszul 1877-ben egy sz�p vers�ben megvallja az �r�k �letbe vetett hit�t: „�n ezt meg nem tagadom!” (Honnan hov�?). Ady Endre (1877–1919), akit szint�n a legnagyobbak k�z� sorolunk, nagyon b�szke volt k�lvinistas�g�ra. T�bb vers�ben eml�ti ezt. �desapj�t �s �nmag�t „k�t nyakas, magyar k�lvinist�nak” nevezi (Krisztus-kereszt az erd�n). Sok-sok vers�ben sz�l a Krisztus-hit�r�l, de tal�n legszebben akkor, amikor hazamegy, �s a K�lvin-templomukba ism�t elmegy istentiszteletre (Egy r�gi K�lvin-templomban). A k�lt� egy mindig l�zad� k�lvinista magyark�nt mutatja be mag�t, aki �jat akar hozni n�pe sz�m�ra. 
    A k�vetkez� versekben maga K�lvin jelenik meg az olvas� el�tt. Nyilv�nval�an a k�lt�k gondolat�t pontosan visszaadni k�ptelens�g. Ink�bb �rzi az ember, mint �rti, hogy mik�nt ragadj�k meg K�lvinnak egy-egy arc�t vagy tan�t�s�nak a l�nyeg�t. Mindah�ny versben K�lvin �gy jelenik meg, mint aki Istennek az er�s embere, egy k�szikla, akit Isten eleve kiv�lasztott mag�nak, hogy a Szent�r�sban foglalt ig�k tisztas�g�t f�lmutassa. Ezekben a versekben K�lvin olyan, mint aki ma is f�l�breszti benn�nk a lelkiismeretet: vajon mi k�pesek vagyunk-e Isten ig�je �ltal �j utat mutatni, amint abban a korban � is tette kibesz�lhetetlen b�tors�ggal? Mindegyik versben �gy jelenik meg, mint aki �tform�lta a n�pek t�rt�nelm�t, k�z�tt�k a magyarok arculat�t is. Rend�thetetlen alak! K�lvin nem francia, nem n�met, nem magyar, hanem nemzetek f�l�tti szem�ly. S�t olyan, aki valamennyi nemzetnek saj�tja! 

    �prily Lajos (1887–1967) Erd�lyb�l sz�rmazik, igazi reform�tus k�lt�. 1948-ban a reform�tus �nekesk�nyv kialak�t�sakor � vizsg�lta az �neksz�vegeket k�lt�szeti szempontb�l. Gy�ny�r�, biblikus ihlet�s� versei szinte egy-egy pr�dik�ci�val �rnek f�l. Egyik vers�ben kimondottan K�lvinr�l �r (K�lvin, 1535). K�lvin ott �l Baselben, �s piros m�glya-f�nyeket l�t P�rizs fel�l. Ekkor P�l apostol jut esz�be �s elkezd hevesen dolgozni. �r Isten dics�s�g�r�l, az eleve elrendeltet�sr�l, a kegyelemr�l, azt�n tan�t �s �tform�lja a vil�got. V�g�l megsz�letik a nagy tan�t�s, az Institutio, az igaz tudom�ny. Mindezt egy sz�p versben �lvezheti az olvas�. – Kev�sb� jelent�s k�lt�k is �rtak j� verseket K�lvinr�l a XX. sz�zadban. Szabolcska Mih�ly a K�lvinc�m� vers�ben �gy l�tja a reform�tort, mint akit Isten M�zesk�nt h�v el�, �s mint P�l apostolt, akit a vill�m csap�sa tesz rend�thetetlen Krisztus-k�vet�v�. Murak�zy Gyula szint�n ezt a c�met adta vers�nek: K�lvin. �gy rajzolja meg K�lvint, mint akit kem�ny gr�nitb�l faragtak, ugyanakkor Isten el�tt m�gis al�zatos. Baja Mih�ly azt k�rdezi: „Ki volt K�lvin J�nos?” � fogalmazza meg azt, hogy a „szentek k�zbenj�r�sa” K�lvint�l mennyire idegen volt, de a Bibli�ra mint hit�nk zsin�rm�rt�k�re bizton �p�thet�nk. Ezt a tan�t�st mi magyarok is K�lvint�l �r�k�lt�k, mondja a k�lt�: „Tisza, Duna t�ja, Magyarok haz�ja: �gy lett magyar vall�s K�lvin igazs�ga.” 

    Hogy K�lvin mennyire ihlette meg a magyar �r�kat, k�lt�ket, arra egyik legszebb p�lda a r�mai katolikus Illy�s Gyul�nak (1902–1983) A reform�ci� genfi eml�km�ve el�tt c�m� �r�ksz�p verse. Ez a katolikus k�lt� ott �rta hossz� vers�t az eml�km�n�l, Genfben, 1946-ban. Bemutatja, hogyan n�z ki az eml�km�, kiket �br�zol, majd t�volabbra megy, hogy � maga is t�rgyilagosan l�ssa a t�rt�nelmi alakok jelent�s�g�t. Ott van a versben a magyar Bocskai Istv�n is, aki fegyverrel harcolt a vall�sszabads�g�rt. Azt�n a k�lt�nek esz�be jut a sok harc, szenved�s, k�zdelem, amelyet a reform�ci� hozott a vil�g sz�m�ra. V�g�l m�gis f�lteszi a k�rd�st: „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyars�g, ha nincs – K�lvin?” Ez a v�lasza: „Nem hiszem.” Illy�s Gyula a reform�ci� vil�gform�l� jelent�s�g�t mondja el e h�res vers�ben. Ez a form�l� szellem, k�l�n�sen a K�lvin�, minket, magyarokat is jelent�sen alak�tott. 

K�lvin-�nneps�gek Magyarorsz�gon

    K�lvin sz�let�s�nek h�romsz�z �ves �vfordul�j�t meg�nnepelni senkinek sem jutott esz�be 1809-ben. Val�sz�n�leg ekkor m�g a kem�ny Habsburg-elnyom�s eml�ke �lte meg a magyar reform�tuss�g lelk�t. G�lyarabs�g, szigor� t�rv�nyek a reform�ci� h�vei ellen, tilalmak sokas�ga, a k�lf�ldj�r�s besz�ntet�se t�rt�nelmi eml�kezetk�nt �rny�kolt�k be a korszakot. De az 1848–49-es forradalom �s szabads�gharc ut�ni megtorl�sok sem tudt�k megt�rni a nemzetet. A helv�t ir�ny� reform�ci� h�vei egyfajta csendes ellen�ll�st k�pviseltek, ahol lehetett. Ilyen politikai-t�rsadalmi hangulatban k�vetkezett el az 1864. esztend�, K�lvin hal�l�nak h�romsz�z �ves �vfordul�ja. Ennek az �vnek az egyik legnagyobb egyh�zi programja az eml�kez�s volt. Ugyancsak az eml�kez�s �ve volt 1909 is, K�lvin sz�let�s�nek n�gysz�z �ves �vfordul�ja, amely m�r sokkal l�tv�nyosabb �s szabadabb �nnepl�st jelentett. Az 1936. �v is ilyen volt. Az Institutio els� kiad�s�nak n�gysz�zados jubileuma is jelent�s esem�ny volt a magyar reform�tusok sz�m�ra. Err�l a h�rom esem�nyr�l sz�lunk a k�vetkez�kben. K�lvin 1509. j�lius 10-�n sz�letett �s 1564. m�jus 27-�n halt meg. 

    A-1) Eml�kez�s K�lvinra – 1864 

.    Magyarorsz�got a XIX. sz�zadban �gy kell elk�pzelni, mint amely val�j�ban k�t nagyobb politikai �llamalakulatot alkotott. Mindkett�nek a kir�lya az osztr�k cs�sz�r volt. Az egyik neve volt a Magyar Kir�lys�g, a m�sik az Erd�lyi Nagyfejedelems�g. Ezek csak 1868-ban egyes�ltek. A kir�lys�g mint �llamforma megmaradt eg�szen 1946. febru�r 1-j�ig. A szervezeti szempontb�l egys�ges reform�tus egyh�z csak 1881-ben j�tt l�tre. �gy 1864-ben a magyar reform�tuss�g m�g n�gy auton�m egyh�zker�letben �lt, valamint Erd�lyben egy t�mb�t alkotva.31 Az egyh�zker�letek �l�n a szuperintendens �llt, ezeket 1881-t�l hivatalosan is p�sp�knek h�vt�k.32 A dun�nt�li egyh�zker�let k�zgy�l�se m�r 1861-ben f�lvetette a K�lvin hal�l�r�l val� m�lt� megeml�kez�st.33 Ezt megfontolva, mindegyik egyh�zker�let �s az erd�lyi reform�tus egyh�z is k�l�n szervezte az eml�kez�st. 
    Id�rendben el�sz�r a Dunamell�ki Egyh�zker�let tartotta k�zgy�l�s�t 1864. m�jus 22-�n. Istentisztelettel kezd�d�tt az alkalom, amelyen Dobos J�nos h�res igehirdet� lelk�sz pr�dik�lt, majd T�r�k P�l szuperintendens mondott besz�det. Besz�d�t �gy �p�tette f�l, hogy sorra vette a reform�ci� kor�nak nagy esem�nyeit, a hitvall�sok kialakul�s�t, a tridenti zsinatot, majd pedig K�lvint ebbe a t�rt�nelmi keretbe �gyazva eml�kezett meg hal�l�nak h�romsz�z �ves �vfordul�j�r�l.34 
    Tal�n a legmelegebb hangulat� �nneps�g a Dun�nt�li Egyh�zker�letben lehetett. 1864. m�jus 29-�n tartott�k, vas�rnap. El�re tervezett forgat�k�nyv szerint szerveztek meg mindent.35 Az eg�sz egyh�zker�letb�l lelk�szek �s gy�lekezeti tagok sereglettek P�p�ra. A szuperintendens, Nagy Mih�ly nyitotta meg az �nnepi istentiszteletet, ut�na Sz�ki B�la f�jegyz� pr�dik�lt, majd pedig Kis J�nos professzor �letrajzi eml�kbesz�de hangzott el. Ezt k�vet�en Stettner Ign�c lelk�sz K�lvinr�l �rt �d�j�t �s az ifj�s�gi �nekkar �nek�t hallhatta a tele templom k�z�ns�ge. M�snap egyh�zker�leti k�zgy�l�st tartottak, amelyen elhat�rozt�k, hogy a K�lvin-�nneps�g besz�deit kinyomtatj�k, �s azt is jelezt�k, hogy a P�pai Koll�giumban K�lvin-szobrot fognak avatni augusztusban.36 Mivel m�r az el�zetes tervek szerint arra buzd�tottak minden gy�lekezetet, hogy helyi �nneps�get is szervezzenek, ezt bizonnyal minden�tt meg is tett�k. A r�vkom�romi gy�lekezet bens�s�ges �nnep�ly�n egy�tt �nnepelt�k K�lvint a katolikus h�vekkel. A f�k�nt katolikusokb�l �ll� dal�rda is sz�p �nekekkel szolg�lt. Ez az�rt volt nevezetes esem�ny, mert az ellenreform�ci�s rendelkez�sek miatt 120 �ven �t, 1783-ig nem volt szabad k�lvinista lelk�sznek a v�rosban megjelenni, ha pedig m�gis temetnie kellett reform�tus embert, nem volt szabad �nekelni a temet�sen.37 
    A Tisz�ninneni Egyh�zker�let 1864. j�lius 10-�n tartott eml�k�l�st S�rospatakon. Mivel ez vas�rnap volt, val�sz�n�leg itt is az istentisztelet adott keretet az eml�kez�snek.38 Az �nnepi alkalmon elhangzott Heiszler J�zsef teol�giai tan�r besz�de K�lvin J�nos hal�l�nak h�romsz�zados eml�k�nnep�n c�mmel.39 

Heiszler J�zsef vil�gosan fogalmazta meg a reform�ci� l�nyeg�t, �s besz�d�ben K�lvin tan�t�s�nak valamennyi l�nyeges elem�t f�lsorolta. Mindj�rt az elej�n �sszefoglalta, s ez�ltal rendszerezte is K�lvin jelent�s�g�t: „A nagy genfi ember h�rom nagy dolgot akart egyszerre: reform�lni akarta a tant, a szertart�st �s az erk�lcs�ket, s teremtett �j szellemet, �j istentiszteletet, �j kereszty�n �letet.”40 

    A Tisz�nt�li Egyh�zker�let 1864. febru�r 7–12. napokon tartott k�zgy�l�s�n – a jegyz�k�nyvi tan�s�gok szerint – az akkori „p�sp�k” feltette a k�rd�st, vajon K�lvin J�nos hal�l�nak h�romsz�zados �vfordul�ja kapcs�n k�v�nnak-e rendelkezni arr�l, „hogy egyh�zker�let�nkbeli egyh�zaink, ama nevezetes napot, a nagy reform�tor ir�nti kegyeletes tiszteletb�l mik�nt �lj�k meg?”. Ez a hat�rozat sz�letett: „Minthogy a dics� eml�kezet� reform�tor semmif�le k�l�n �nnep�lynek sem volt bar�tja, annyira, hogy m�g azt is el�re megrendelte, hogy s�rja felett semmi eml�koszlop, avagy s�rk� ne �llittass�k, ann�lfogva az ir�nta t�pl�lt kegyeletes tiszteletet, amaz � szellem�nek s akarat�nak k�vet�se �ltal is kimutatand�nak tartv�n, az � hal�la h�romsz�zados �vfordulati napj�n, az � eml�k�re, semmif�le �nnep�lyt sem kiv�n egyh�zaink �ltal tartatni k�zgy�l�s�nk.”41 Ezt az �rvel�st ak�rhogyan is �rtelmezz�k, magyar�zzuk, az ut�kor sz�m�ra aligha fogadhat� el. Annak ellen�re, hogy a tisz�nt�li „p�sp�k”, szuperintendens �s a k�zgy�l�s sem tett semmit, azt olvassuk, hogy az Als�-Szabolcsi �s Hajduker�leti Reform�lt Egyh�zmegye k�zgy�l�se 1864. j�nius 15-�n ezt a hat�rozatot hozta: „maradand� �s �l� eml�koszlopot �ll�t K�lvin nagy szellem�nek” a „magyar reform�lt seg�degylet” l�trehoz�s�val, s ezzel a „v�geken” �l� gyenge gy�lekezeteket k�v�nj�k megseg�teni.42 Itt olvasunk arr�l, hogy a Mikola nev� k�zs�gben is volt K�lvin-�nneps�g, amelyen a reform�tusokkal egy�tt r�szt vettek a r�mai katolikusok, a g�r�g katolikusok �s az izraelit�k is. Az adakoz�sb�l befolyt �sszeget a moldvai �s a havasalf�ldi magyar reform�tusok r�sz�re aj�nlott�k f�l.43 Mivel a Tisz�nt�li Egyh�zker�let sz�khelye Debrecen volt, m�r itt megeml�tj�k, hogy R�v�sz Imr�nek, a Debreceni Koll�gium tan�r�nak K�lvin-�letrajza 1864-ben jelent meg Pesten. Ennek orsz�gosan is nagy h�re ment. �gysz�lv�n, ez a k�nyv mentette meg a tisz�nt�liak becs�let�t. Err�l k�l�n sz�lunk. 

    Az Erd�lyi Reform�tus Egyh�z 1864. j�nius 6-�n eml�kezett K�lvinra. Ezen az �nnep�lyen megtelt a kolozsv�ri Farkas utcai templom. Az eg�sz erd�lyi reform�tuss�g �nnepe volt ez, j�ttek a h�vek szinte valamennyi gy�lekezetb�l. Nagy P�ter lelk�sz pr�dik�lt �s Bodola S�muel p�sp�k mondott besz�det K�lvinr�l. M�s besz�dek is elhangzottak az eg�sz napos �nneps�gen, ezeket k�l�n f�zetben jelentett�k meg, amelynek bev�tel�t az akkor l�treh�vott K�lvin-alap�tv�ny jav�ra fizett�k be. 
    �sszegz�s�l. Az �nnep�lyes eml�kez� alkalmak lelki-szellemi haszn�t �gy lehetne �sszefoglalni, hogy K�lvin ism�t megmozgatta a magyar reform�tuss�got, �s �gy t�nik, hogy az eml�kez�s kapcs�n sokan lelkesen �s �ntudatosan f�lsorakoztak m�g�je. Az eml�kez�sek sora val�j�ban a Veszpr�mi Egyh�zmegye 1864. febru�r 23–25. napokon tartott �l�s�vel kezd�d�tt. Amit akkor megfogalmaztak, most �sszegz�sk�nt a legv�g�n �rdemes elmondani: „K�lvin h�rom sz�zados szelleme �ltet�leg kezd ism�t hazai reform�lt egyh�zunk felett lengedezni, �zve �gy a tudatlans�g mint a t�tlens�g d�monait.”44 

    Term�szetesen k�rd�sk�nt mer�l f�l itt is, mit jelentett „K�lvin h�rom sz�zados szellem�nek” �ltet� hat�sa. Vajon ebben a korban a liberalizmussal, a t�rsadalmi �s tudom�nyos halad�ssal szembeni „igyekezet�ben” IX. Pius p�pa �reztette-e hat�s�t Magyarorsz�gon, amint az megt�rt�nt a jezsuit�k ultramont�nista fel�l�nk�l�s�vel t�bb nyugat-eur�pai �llamban? Ebb�l pedig az a k�rd�s k�vetkezik, hogy n�lunk az 1864-es K�lvin-eml�kez�s vajon nem ennek a nemzetk�zi t�nyez�nek az ellenhat�sak�nt volt-e �rtelmezhet�? Erre a k�rd�sre nemmel lehet v�laszolnunk, hiszen Magyarorsz�gon a K�lvin-�nneps�gekben gyakran a katolikusok is r�szt vettek. Volt azonban az 1864-es K�lvin-eml�kez�snek egy nagyon fontos el�zm�nye, amely 1859–60-ban zajlott. Az osztr�k cs�sz�ri korm�nyz�s �gy tartotta, hogy az 1848–49-es szabads�gharc�rt els�sorban a protest�nsok a felel�sek. Ez�rt a cs�sz�r 1859 szeptember�ben a h�res „p�tens” rendelet�vel korl�tozta a reform�tus egyh�z �nrendelkez�si jog�t, mely �ltal sz�m�ra sok tekintetben az �llamt�l, azaz a cs�sz�ri hatalomt�l f�gg� helyzetet akart teremteni. E rendeletet azonban a reform�tusok nem hajtott�k v�gre, s�t ny�ltan ellene szeg�ltek. Ezt rokonszenvvel figyelt�k a magyar katolikusok is, akiket ebben az id�ben szint�n sok s�relem �rt. A h�res p�tens-ellenes reform�tus egyh�zi k�zgy�l�s �ppen a k�lvinista Debrecenben �lt �ssze 1960. janu�r 11-�n, s ennek k�vetkezt�ben a cs�sz�r k�nytelen volt visszavonni a rendelet�t m�jus 15-�n. A debreceni esem�nyeket az udvar term�szetesen �gy �rt�kelte, mint amely igazolta a protest�nsok felel�ss�g�t az 1848–49-es szabads�gharc�rt. Ezt k�vet�n, az ellen�ll�s folytat�sak�nt, m�r 1861-ben elkezd�d�tt a K�lvin hal�l�ra val� eml�kez�s szervez�se, amely 1864-ben val�ban megmozgatta a k�lvini egyh�zat. Hogy a korabeli liberalizmus m�gis sok k�rt tett az egyh�zak �let�ben, az m�s t�nyez�knek volt k�sz�nhet�. 

    A-2) Kiadv�nyok a K�lvin-eml�kez�s kapcs�n – 1864 

    Nem tudunk mindent f�lsorolni, csup�n az orsz�gos jelent�s�g� kiadv�nyokat. Az �nneps�gek anyag�t n�melyik egyh�zker�letben k�l�n kiadv�nyban �r�k�tett�k meg. Itt most h�rom jelent�s esem�nyr�l tesz�nk eml�t�st. 
    – A K�lvin-�vfordul� �v�ben kezdte hirdetni Pesten Osterlamm K�roly kiad�, k�nyvkeresked� K�lvin �sszes m�veinek megrendel�si lehet�s�g�t. Ez az a h�res sorozat, amely a Corpus Reformatorum sorozat XXIX–LXXXIII-IV. k�teteik�nt jelent meg latinul Brunsvigae-ben. Kiad�ja Schweitschke �s fia. Teljes c�me: Ioannis Calvini Opera quae supersunt omnia. Az els� k�tet (XXIX.) m�r 1863-ban kij�tt a nyomd�b�l, az utols� (LXXXIII-IV.) pedig csak 1896-ban. �vente k�t k�tet kiad�s�t tervezt�k.45 A dun�nt�li lelk�szek elhat�rozt�k, hogy valamennyien megrendelik az 56 k�tetb�l �ll� sorozatot.46 
    – A Protest�ns Egyh�zi �s Iskolai Lap47 1864. m�jus 22-�n n�vtelen szerz�t�l egy vez�rcikket jelentetett meg K�lvin eml�k�re, ezut�n pedig teljes terjedelm�ben k�z�lte K�lvinnak az Institiuti�hoz �rt el�szav�t, amelyet I. Ferenc francia kir�lynak c�mezett. Maga a vez�rcikk egy komoly, m�lt�s�gteljes �r�s, amely K�lvint �gy mutatja be, mint aki utat mutatott egy �tvesztett korban. Ez�rt id�szer� K�lvin a XIX. sz�zadban is. A bevezet� gondolatok ut�n a vez�rcikk �r�ja �sszehasonl�tja Luther �s K�lvin teol�gi�j�nak l�nyeg�t. Ez m�r nem siker�lt olyan j�l, mert az eleve elrendel�s k�lvini tan�t szeretn� ugyan bemutatni, de ebben csak a logikai ellentmond�st veszi �szre. V�g�l eljut od�ig, hogy „K�lvin a b�nb�natot v�gk�p elvetette”. Ez kor�nt sincs �gy, mert �ppen a Krisztusban val� b�nbocs�natot hangs�lyozta a kegyelem �ltal. A k�s�i olvas�nak, teh�t nek�nk is, ebben a vez�rcikkben ink�bb �r�j�nak j� sz�nd�k�t kell l�tni, mintsem ellenkez�s�t K�lvinnal. 
    – Az eml�kez�s �v�nek legjelent�sebb esem�nye tal�n a K�lvin-�letrajz volt. R�v�sz Imre K�lvin �lete �s a k�lvinizmusc�m� k�nyve 334 oldalas m�. 294 oldal K�lvin �let�vel foglalkozik, 40 oldalban pedig a szerz� �sszefoglalja a k�lvini tan�t�s l�nyeg�t. 1864 tavasz�n jelent meg Pesten, Osterlamm K�roly adta ki.48 Az els� kiad�s m�r el�jegyz�skor elfogyott, ez�rt m�g ugyanabban az �vben �jb�l kiadt�k. A szerz� �gy mutatja be mag�t, mint a „debreceni reform�lt egyh�z egyik lelkip�sztor�t �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagj�t”. R�v�sz Imr�t dics�ri rendk�v�li alaposs�ga. Tiszt�ban volt m�ve fontoss�g�val, ez�rt gondosan ut�naj�rt minden adatnak. T�z �vig �rta a k�nyvet. Huszonk�t olyan kor�bbi m�vet sorol fel, amelyek K�lvin �letrajzi le�r�s�t tartalmazz�k. Ezeken k�v�l haszn�lta m�g K�lvin �sszes m�veit �s levelez�seit, valamint t�bb olyan gy�jtem�nyes k�tetet vagy egy�b m�veket, amelyek K�lvinr�l k�z�lnek valamit. Maga az �letrajz a legr�szletesebb le�r�sra t�rekszik. Elbesz�l� jellege nem a romantikus korhoz igazodik, hanem a t�rt�neti t�nyszer�s�g jellemzi, ez�rt k�z�rthet� lehetett abban a korban. A k�nyv teh�t nem reg�ny, amelyhez az �r� hozz�teszi a saj�t k�pzeletvil�g�t. Semmi olyan esem�nyt nem hagy ki, amelyet akkor ismerni lehetett. Ez volt az els� K�lvin-�letrajz magyar nyelven. Mindent id�rendi pontoss�ggal elhelyez, �s nem t�r ki a legnehezebb t�m�k el�l sem, mint p�ld�ul a predestin�ci� vagy a Servet-�gy. Term�szetesen volt olyan t�rt�nelmi j�rtass�g� ember, pl. Szil�gyi Ferenc, aki a k�nyv n�h�ny r�szlet�vel kapcsolatban k�ts�gbe vonta R�v�sz t�rgyilagoss�g�t, ezt azonban maga az �r� c�folta meg. Mindezek nyilv�nosan is megjelentek.49 K�l�n �rdeme a k�nyvnek, hogy a z�r� r�szben sz�l a k�lvini tan n�h�ny tartalmi elem�r�l. Ez l�nyegi r�sze a k�nyvnek, �s dics�rni kell a szerz�t, hogy erre v�llalkozott. Ugyanis egy olyan nagy hat�s� szem�lyn�l, mint amilyen K�lvin is volt, az olvas� �rdekl�d�ssel v�rja, miben �ll az � jelent�s�ge. Ezt frapp�nsan �sszegzi R�v�sz hat r�vid fejezetben: 1. A k�lvinizmusr�l �ltal�ban. 2. A predestin�ci�. 3. Az �rvacsora. 4. Az istentisztelet. 5. Egyh�zalkotm�ny.

6. A k�lvinizmus hat�sa az �llam�letre. 

 (folytat�sa a k�vetkez� - k�l�n lapon)