P R O T E S T AN T I Z M U S K � N Y V T � R A

SZERKESZTI: DR. BUCSAY MIH�LY
A.) Magyar �s szlov�k sorozat

M�SODIK K�TET:

J E L E N T � S

A HALLEI EGYETEMI MAGYAR �S D�LKELETEUR�PAI
EGYH�ZI KUTAT��LLOM�S M�K�D�S�NEK ELS�
SZAKASZ�R�L. 1938. M�JUS 15. - 1940. M�RCIUS 31.

BETERJESZTI :

DR BUCSAY MIH�LY

a kutat��llom�s volt vezet�je

ZPRAVA

o prvom obdob� p�sobenia Ma,rarCei a JuhovycIi.odnej Cirkev-
nej Sk�macej Stanice Univerzity v Halle.

Pod�va:

dr. Michal Bucsay, byvaIy spr�vca sk�macej stanice.
(Kr�tky vyfah.)

B U D A PE S T, 1941.
R A N S C H B U R G G U S Z T � V K � N Y V K E R E S K E D � S E

Cimlap bels� oldal�n:

 A K � Z � P D U N A I
P R O T E S T A N T I Z M U S K � N Y V T � R A

Szerkeszti: Bucsay Mih�ly.

 MAGYAR �S SZLOV�K (A) SOROZAT:

ELS� K�TET:

R�GI MAGYAR K�NYVEK
A HALLEI MAGYAR K�NYVT�RBAN.

�rta: Dr. Bucsay Mih�ly.

104 oldal. �ra 6 peng�.

Ismertet�sekb�l:

„R�gen tudtuk, hogy a hallei magyar k�nyvt�r magyar protest�ns szempontb�l a legbecsesebb k�lf�ldi k�nyvt�r. De nem gondoltuk, hogy annyira becses, mint amilyennek kit�nik a Bucsay rendk�v�li szorgalommal �ssze�ll�tott k�nyv�b�l. Megtudjuk bel�le egyebek k�zt, hogy a k�nyvt�rban �sszesen 754 magyarorsz�gi vagy magyar szerz�j� k�lf�ldi nyomtatv�ny van az 1711-ig terjed� id�b�l, s k�z�l�k nem kevesebb, mint 183 olyan unicum, amely m�r szerepel a R�gi Magyar K�nyvt�rban, 123 pedig olyan, amib�l alig egy p�rr�l van ismertet�s itt-ott. Nagyobb r�sz�k alkalmi nyomtatv�ny ugyan, teh�t nem sok az irodalmi becs�k, de a benn�k tal�lhat� adatok m�gis jelent�keny �rt�ket k�lcs�n�znek nekik. K�l�n�sen a magyarorsz�gi protestantizmus t�rt�net�hez szolg�ltatnak b�s�gesen adatokat, de m�g a morvaorsz�gi egyh�zt�rt�netnek is r�vil�g�tnak egy fontos mozzanat�ra. A k�nyvt�r eg�sz m�ltj�t felt�r� s �llag�t r�szletesen megismertet� f�zet nem vet f�l henye probl�m�kat, hanem alaposan megold egyet. M�r pedig egyed�l ilyen �ton fejl�dhetik egyh�zt�rt�neti tud�sunk..."

Zov�nyi Jen�

 

„... �beraus fleissige und sorgf�tige Darlegung..., sem die Fachleute manche F�rderung zu danken haben..."

DEUTSCHES PFARRERBLATT.

„... K�nyvt�ros, t�rt�net�r�, kult�rpolitikus, irodalomt�rt�n�sz sz�m�ra kiv�telesen �rdekes..."

EVANG�LIKUS �LET.

„Eine sorgf�ltige, philologisch zuverl�ssige bibliographische Zusammenstellung der Ungarischen Bibliothek in Halle... In der Einleitung gibt Verf. in deutscher und ungarischer Sprache eine gute �bersicht �ber die Geschichte der Hallenser Bibliothek und �ber die verschiedenen Sammlungen, die in ihr aufgingen. Sodann folt sas Verzeichnis, fessen Gebrauch auch durch ein gutes Register erleichtert wird . . ." UNGARN.

 „... Nagy hi�nyt p�tol. K�v�natos, hogy a k�nyvt�r sors�t egyh�zunk is, az illet�kes miniszt�rium is �lland�an figyelemmel k�s�rje."

KERESZTY�N IGAZS�G.

 M�SODIK K�TET:

JELENT�S

A HALLEI EGYETEMI MAGYAR �S D�LKELETEUR�PAI
EGYH�ZI EGYH�ZI M�K�D�S�NEK ELS�
SZAKASZ�R�L.

 1938. M�JUS 15.-1940. M�RCIUS 31.
(Szlov�k kivosiattal.)

 

Beterjeszti: Dr. Bucsay Mih�ly.

22 oldal. �ra 1.60 peng�.

Kaphat� RANSCHBURG GUSZT�V k�nyvkeresked�s�ben �s a szerkeszt�n�l: Budapest, X., Ih�sz-ut.ca 15. Postacsekk: 40.740.

 

---

 

JELENT�S

 A HALLEI EGYETEMI MAGYAR �S D�LKELETEUR�PAI EGYH�ZI
KUTAT��LLOM�S M�K�D�S�NEK ELS� SZAKASZ�R�L
1938. V, 15 – 1940. III. 31.

 A KUTAT��LLOM�S FELADATK�RE.

K�lf�ldr�l. j�v� serkent�sek mindeni id�ben nagy m�rt�kben term�keny�tett�k meg a nemzeti m�vel�d�st.. Ezeket a m�vel�d�si hat�sokat egyes �llamok az ut�bbi �vtizedekben �gy igyekezetek tervszer�v� tenni �s gyors�tani, hogy a k�lf�ld m�vel�d�si g�caiban tudom�nyos kutat�int�zeteket szerveztek. Nem v�letlen, hogy ezen a t�ren az egyh�z volt az �llam tan�t�mestere. Ha az �ltal�nos m�velts�g k�z�s kincse t�rt�nelmi egym�srahat�sban �l� nemzet�nek, m�g sokkal ink�bb k�z�s kincs ennek a, m�velts�gnek a lelke, a hit, az egyh�ziass�g. A magyar katolicizmus e t�ny tudat�ban p�rizsi vagy r�mai tanulm�nyi int�zeteinek fel�ll�t�s�val �s fenntart�s�val az �llamot sz�zadokkal megel�zte. A kedvez�tlenebb helyzetben �l� magyar protest�nsok �ppen ezen helyzet miatt egyfel�l m�g �l�nkebben �rezt�k a k�lf�lddel val� egyh�zi kapcsolatok fontoss�g�t, m�sfel�l azonban Erd�ly aranykora kiv�tel�vel k�nytelenek voltak e kapcsolatok �pol�s�t k�lf�ld�n tanul� lelk�sz- n�vend�keikre b�zni; akik sok buzgalommal �s tehets�ggel tett�k meg, ami t�l�k telt. Itt-ott jelentkezett a protest�ns k�lf�ldi tanulm�nyok t�rt�net�ben az a t�rekv�s is, hogy a k�lf�ldi kapcsolatok �lland�s�g�t valamif�le int�zm�nnyel biztos�ts�k. Ilyen t�rekv�s tiszteletrem�lt� bizonys�gai Vittenberg�ban a reform�ci� sz�zad�ban m�k�d�tt ..magyar coetus". Hall�ban pedig a Kassai-f�le magyar k�nyvt�r, vagy a Hallei Magyar Egylet.

N. B.: Ez a jelen�s n�met�l az Ungarische Jahrb�cher 1940. �vi �vfolyama 3, f�zet�nek 33,5-345. oldain k�z�ltetett (Die deutsche Fassung vorliegenden Berichtes wurde in der Zeitschrift Ungarische Jahrb�cher. Jg. 1940.H. 3. S. 338-348. ver�ffentlicht.)

Nem k�ts�ges, hogy a magyar protest�nsoknak ma ink�bb mint valaha sz�ks�g�k van egy k�lf�ldi egyh�z-tudom�nyi kapcsolataikat tervszer�en �pol� int�zm�nyre. Az orsz�g hat�rain k�v�l is �s bel�l is rohamosan terjeszked� kereszty�nellenes vagy istentagad� �ramlatokkal nem csak a bels� misszi�i munka fokoz�s�val, de tudom�nyos t�ren is, a kor legjobb szellemi fegyvereinek felhaszn�l�s�val, fel kell venni a versenyt. Csak egy minden vonatkoz�sban �ntudatos kereszty�ns�g fejtheti ki azt az �that� �s megtart� lelki sug�rz�st, amivel seg�ts�g�re kell sietnie a. kor botladoz� ember�nek. Mindent meg kell tenni, ami a lelki �s szellemi er�k gyarap�t�s�t szolg�lja �s ezen az �ltal�nos kereten bel�l k�l�n�s gondot �rdemel, hogy a k�lf�ldi testv�r- egyh�zakkal �s m�vel�d�si int�zm�nyeikkel a m�ltban �ld�sosan fenn�llott kapcsolatok az id�k v�ltozt�val nemhogy lazuljanak, hanem m�g szorosabb� �s �lland�bb� v�ljanak. Ezek a kapcsolatok azon k�v�l, amit r�v�k�n a r�sztvev� felek egym�st�l tanulnak, a k�lcs�n�s megismerked�st is szolg�lj�k. Krisztus egyh�zai csak �gy tudj�k v�gezni azt a k�z�s munk�t, amit t�l�k Uruk, meg a s�v�rogva v�r� vil�g elv�r, ha magukat is �s a munkat�rs egyh�zakat is nagyon r�szletesen �s nagyon t�rgyilagosan ismerik.

A magyar protest�ns �nismeret m�ly�l�s�t �s m�s, egyh�zak megismer�s�t t�zte ki c�lj�ul a hallei Kutat��llom�s. Sz�ks�gesnek mutatkozott olyan int�zm�ny, amely tervszer�en kutatja a magyar protestantizmus m�ltbeli �s �polja jelenbeli k�lf�ldi kapcsolatait, k�nyvt�rt �s munkaasztalt ny�jt tud�sainknak olyan magyar egyh�zi vonatkoz�s� tudom�nyos feladatok v�grehajt�s�ra, amelyek csak magyar �s k�lf�ldi szakirodalom egy�ttes �s nagyobbm�rv� haszn�lata mellett oldhat�k meg, ugyanezen tud�soknak k�zl�si lehet�s�geket biztos�t valamely vil�gnyelven �s v�g�l, tudom�nyos alapon tervszer�en �s �lland�an t�j�koztatja a k�lf�ldet egyh�zaink multbani �s jelenlegi �let�r�l, kimagasl� szellemi �rt�keir�l, misszi�i, k�zm�vel�d�si �s t�rsadalmi t�rekv�seir�l.

Keserves tapasztalatok eg�sz sora tan�tott meg, hogy ,a mi ter�let�nket magunknak kell belerajzolni a vil�g szellemi t�rk�p�be. K�lf�ldi m�g a k�lf�ld sz�m�ra sem v�gezheti el helyett�nk ezt, a munk�t, vagy ha m�gis elv�gzi; ritk�n van teljes k�sz�net benne. Mi magunknak kell tudatos�tani a vil�g el�tt, hogy mik voltunk �s mik vagyunk. Ne fordulhasson el�, hogy valaki k�rd�seinkr�l cikket �r, vagy el�ad�st tart egyoldal� �s hamis propaganda- nyomtatv�nyok adatait k�vetve, de felsz�laml�sunkra j� lelkiismerettel v�dekezik, hogy nem m�k�dik olyan t�j�koztat� szerv�nk, amelyet meg�rt �s hogy nincsenek, vagy nem jutottak el hozz� t�j�koztat� kiadv�nyaink. Harcolnunk kell minden j�- vagy rosszhiszem� ferd�t�s ellen, mert j�v�t, nem csak magyar j�v�t �rt�nk ezalatt, hanem az eur�pai kereszty�n vil�g j�v�j�t, csak az igazs�gra lehet fel�p�teni. Amikor sz�p�tget�s n�lk�l akarjuk megmutatni a magunk arc�t, mint ahogy a t�bbi egyh�zak�t is ugyan�gy k�v�njuk l�tni. azokra a t�rgyilagosan l�tni �s �t�lni akar� �s a k�z�s �gyet mindenkor szemmeltart� egyh�zi f�rfiakra sz�m�tunk, akiknek nemzeti hat�rok f�l�tti �sszefog�s�ra ma ink�bb sz�ks�g van, mint valaha.

A mi saj�tosan magyar feladatunk e mellett munkak�z�ss�g l�tes�t�se a magyarorsz�gi nemzetis�gek, szlov�kok �s n�metek, evang�likus egyh�z- tud�saival. Az er�sebb testv�r enged�kenys�g�vel �s �ldozatk�szs�g�vel kell seg�ts�g�kre sietn�nk ma is �pp�gy, mint ahogy azt a magyar protestantizmus politikai, hatalmi, szellemi �s p�nz�gyi vonatkoz�sban a m�ltban is tette. K�z�s vel�k t�rt�neti fejl�d�s�nk, nem oldhatjuk meg megold�sra v�r� tudom�nyos probl�m�inkat sem m�sk�nt, csak munkak�z�ss�gben. E mellett nek�nk kell gondoskodni a nemzetis�gi teol�gusok sz�m�ra tudom�nyos k�zl�si alkalmakr�l is, hogy munk�juk eredm�nye belekapcsol�dhass�k a protest�ns egyh�zi m�velts�g vil�gv�rkering�s�be. Term�szetellenes dolog lenne �s a meglev� f�lre�rt�seket v�gleg megmerev�ten�, hogy ha ez a bekapcsol�d�s nem a magyar, hanem mint a k�zelm�ltban d�vott, valamelyik messzebbfekv� �s tiszt�ra csak politikumb�l �rdekl�d� egyh�zi �s szellemi �let k�zvet�t�s�vel t�rt�nn�k meg. K�lf�ld�n munk�lkod� tudom�nyos int�zet keret�ben az ilyen munkak�z�ss�g kedvez�bben �polhat�, mert a semleges k�rnyezet jobban meg�v a k�rd�sek egyoldal� szeml�l�s�t�l �s r�vezet annak ,a bel�t�s�ra, hogy k�z�s feladatok csak k�z�s er�fesz�t�ssel oldhat�k meg.

T�RT�NETI EL�ZM�NVEK VITTENBERG�BAN
�S HALL�BAN.

A hallei egyetem, mely a vittenbergainak ut�dja. �s hagyom�nyainak hordoz�ja, minden m�s hasonl� k�lf�ldi int�zm�nyn�l t�bb el�felt�telnek volt a birtok�ban, hogy egy magyar protest�ns kutat�int�zet a keretei k�z�tt l�tes�lj�n. Az 1520-as �vekt�l m�ig a magyarorsz�gi evang�likusokhoz, a XVI., a XIX. �s a XX. sz�zadban a magyar reform�tusokhoz, id�k folyam�n teh�t mindk�t nagy magyar protest�ns egyh�zhoz f�zt�k igen jelent�s egyh�zt�rt�nelmi sz�lak. Sok�ig Vittenberga fejezte be a magyarorsz�gi evang�likus lelk�szek kik�pz�s�t, viszont az „els� magyar reform�tus lelk�szk�pz�int�zetnek" sz�kheiye is Vittenberga volt: a magyar reform�tushittanhallgat�k eml�tett XVI. sz�zadi Sanctissimus Coetus Hungaricus�nak. Vittenberga reform�tus kapcsolatai �ltal�ban kev�ss� k�zismertek, holott egyetem�n tanultak Debrecen els� reform�tus p�sp�kei, a debreceni iskola els� rektorai, a reform�tusok els� nevezetesebb teol�gusai, egyh�zalkotm�ny�r�i, bibliaford�t�i, �nekesk�nyv- szerkeszt�i �s b�lcsel�i eg�szen a XVI. sz�zad v�g�ig. Vittenberg�nak ezeket a d�nt� fontoss�g� id�kben igen er�s, Melanchthon utols� t�z �let�v�ben az evang�likusok�t t�lsz�rnyal� magyar reform�tus kapcsolatait a XVII. �s a XVIII. sz�zadban v�ltott�k fel kiz�r�lagosan magyar evang�likus kapcsolatok.

A k�zeli Hall� �tt�r�en modern term�szet-, jogtudom�nyi �s filoz�fiai egyetem�n a luther�nus jelleg kezdett�l fogva nem �llt el�t�rben. Az ott tan�t� Wolff Kereszt�lt racionalisztikus b�lcselete szinte egyeduralomra jutott a magyar reform�tus koll�giumokban is.

 A vittenberga� �s a hallei egyetemeknek Hall� sz�khellyel t�rt�nt egyes�t�se �ta a hallei egyetem �ni�s jelleg�, teh�t egyar�nt evang�likus �s reform�tus. Ez tette lehet�v�, hogy a XIX. �s XX. sz�zadban �jb�l sok magyar reform�tus hittanhallgat� folytatta Hall�ban tanulm�nyait. Az evang�likus tanul�k seg�lyez�s�r�l m�g Vittenberg�ban, 1725-ben b�s�gesen gondoskodott Georgius Michaelis Cassai magyarorsz�gi sz�rmaz�s� vittenbergai egyetemi tan�r. Az �ltala hagyom�nyozott: �. n. Kassai-alap a m�lt sz�zad v�g�n kb. sz�zezer aranykoron�s t�k�vel rendelkezett. M�g enn�l az �szt�nd�j- alap�tv�nyn�l is fontosabb volt a Kassai-f�le magyar k�nyvt�r egyidej� megalap�t�sa. Nemcsak a magyar irodalomt�rt�net �tt�r�i, Czwittinger, Rotarides t�maszkodtak re�, nemcsak magyar evang�likus �s reform�tus egyh�z- t�rt�n�szeknek adott d�nt� ind�t�sokat, mint Kov�cs S�ndornak, Farkas J�zsefnek, Zsilinszky Mih�lynak, de az ut�bbi k�t �vsz�zadban fontos �rhelye volt �ltal�ban a magyar evang�likus k�zm�vel�d�snek. Fontoss�g�ra r�vil�g�t, hogy a R�gi Magyar K�nyvt�rb�l t�bb mint 300 k�tet 1712 el�tt �rt unikumot �riz. A reform�tus hittanhallgat�k seg�t�s�r�l ma egy reform�tus konviktus, sz�mos reform�tus eb�dalap�tv�ny (Freitisch), a teljes�t�k�pes Mons Pietatis-alap �s az uni�s jelleg� Guszt�v Adolf-Egylet gondoskodnak. �gy nem csoda, hogy az ut�bbi sz�z �vben is �venkint �tlag t�z magyar f�iskol�s tanult Hall�ban. M�r 1863-ban megalap�tott�k a Hallei Magyar Egyletet, amely az�ta �nk�pz� �s hazafias megmozdul�saiknak tisztes sz�nhelye.

Halle �s Vittenberga er�s t�rt�nelmi kapcsolatban �lltak teh�t mind a k�t magyar protest�ns egyh�zzal. Magyar int�zm�nyeknek adtak sz�zadokon �t otthont. Ezen az els�rend� okon k�v�l Hall� mellett sz�lt h�rom fontos rokont�rekv�s� int�zetnek a k�zels�ge is. Ezek a berlini Magyar Int�zet �s a vittenbergai Luther-Csarnok gazdag gy�jtem�nyeikkel, tov�bb� a lipcsei egyetem D�lkeleteur�pai Int�zete nagy lektori �s munkat�rsi g�rd�j�val.

A KUTAT��LLOM�S MEGSZERVEZ�SE.

Egy hallei magyar protest�ns kutat�int�zet fel�ll�t�s�nak a gondolat�t a Hallische Hochschulbl�tter 1934. �vi folyam�ban, majd ezt ism�telve a Die evangelische Diaspora 1936. janu�ri sz�m�ban vetettem fel. Az eszme meg�rt�sre tal�lt a hallei hittudom�nyi kar akkori d�k�nj�n�l, D. Dr. Schumann K�roly Frigyes egyetemi tan�rn�l. D. Schumann Lipcs�ben j�rva meghallgatta a fel�ll�tand� kutat�int�zetre vonatkoz� elgondol�saimat �s azokat a saj�t r�sz�r�l helyeselve megb�zott., hogy az �gyben memorandummal forduljak magyar egyh�zi vezet�emberekhez. Az 1936. �prilis 27-�n elk�ld�tt memorandumban a fel�ll�tand� int�zet feladatai �gy nyertek meghat�roz�st:

A n�met egyh�zt�rt�neti kutat�s �s a m�velt k�lf�ldi nagyk�z�ns�g t�j�koztat�sa a reform�ci� magyar egyh�zainak t�rt�nelm�r�l, jelenlegi teol�giai, egyh�zi �s szociol�giai viszonyaikr�l, valamint a n�metorsz�gi protestantizmussal fenn�llt t�rt�nelmi kapcsolataikr�l.

A vil�g protest�ntizmus�nak t�j�koztat�sa az ut�d�llamok egyh�z- �s iskolapolitik�j�r�l a fennhat�s�guk al� ker�lt protest�nsokkal szemben. Ev�gb�l az elszak�tott protest�nsok k�zdelmeinek �lland� szemeltart�sa.

A magyar �s a n�met teol�giai irodalom figyelemmel k�s�r�se. N�metorsz�gban a magyar teol�giai kutat�s eredm�nyeinek n�met teol�giai sorozatokban �s foly�iratokban val� k�zl�se; tov�bb� esetleges n�metre ford�t�sok megrendez�se. Magyarorsz�gon a n�met teol�giai k�nyvpiac val�ban id��ll� �rt�keinek ismertet�se r�v�n a magyar koll�giumi �s szemin�riumi k�nyvt�rak k�nyvbeszerz�s�nek ir�ny�t�sa, tov�bb� esetleges magyarra, ford�t�sok megrendez�se.

A Hall�ban tanul� magyar, �s a Magyarorsz�gon tanul� n�met hittanhallgat�knak az int�zet kebel�ben munkak�z�ss�gbe val� �sszefog�sa.

A memorandum c�mzettjei k�z�l boldog eml�kezet� dr. Csikesz S�ndor debreceni egyetemi tan�r l�pett, szem�lyesen �rintkez�sbe D Schumannal. Megbesz�l�s�k �s D Schumann f�radoz�sainak eredm�nyek�nt megval�sult a hallei magyar protest�ns kutat�int�zet gondolata, ha az elk�pzeltn�l valamivel keskenyebb form�ban is. 1938. m�jus 15-�n a Hallei Magyar Egylet hetven�t �ves fenn�ll�s�t �nnepl� k�z�ns�g el�tt, a hittudom�nyi kar akkori �s mostani d�k�nja, D.h.c. Schmidt J�nos egyetemi tan�r, felolvasta a n�met birodalmi k�zoktat�s�gyi miniszternek azt a le�ratat, amelyben az j�v�hagyta a Hallei Egyetemi Magyar �s D�IkeIeteur�pai Egyh�zismereti Kutat��llom�s fel�ll�t�s�t. Ezzel a kutat��llom�s m�k�d�se hivatalosan is kezdet�t vette, ha az �rdemleges munka csak a k�vetkez� szemeszter kezdet�vel, 1938. okt�ber�ben indulhatott is meg.
 

A KUTAT��LLOM�S TEV�KENYS�GE
1938. M�JUS 15-T�L 1940. M�RCIUS 31-IG. 

I. Egyetemi el�ad�sok �s gyakorlatok. 

A hittudom�nyi kart�l nyert egyetemi el�ad�i megb�z�som r�v�n nemcsak a tanul�ifj�s�ggal �llt m�domban igen becses k�zvetlen kapcsolatba ker�lni, hanem megh�v�st nyerve a kar �sszes-�l�seire, a kar nyilv�noss�ga vagy az egyes tan�rok el� vihettem mind a kutat��llom�s, mind a Hall�ban tanul� magyar teol�gusok �gyeit. F�l�venk�nt a k�vetkez� el�ad�sokat, vagy gyakorlatokat tartottam:

1938-39. �vi t�li f�l�v:

Magyar reform�ci�t�rt�net gyakorlatokkal, heti k�t �r�ban, 18 hallgat�val.
Luther Nagyk�t�ja, heti k�t �r�ban, a magyar hallgat�knak el�szemin�riumk�nt, 13 hallgat�val.
Magyar nyelvkurzus, heti 2 �r�ban, 2 hallgat�val.

1939. �vi ny�ri f�l�v:

El�ad�sok a k�z�pdunai protest�ns egyh�zak jelenlegi helyzet�r�l gyakorlatokkal, heti k�t �r�ban, mint az els� f�l�vben.
Luther Nagyk�t�ja, mint az els� f�l�vben.
Magyar nyelvkurzus, mint az els� fel�vben.

Az 1938-39. �vi t�li f�l�vi magyar reform�ci�t�rt�neti gyakorlatok r�sztvev�i a k�vetkez� dolgozatokat ny�jtott�k be:

Dombi L�szl�: Die Rechtslage des s�dosteurop�ischen Protestantismus �m Jahre des Westf�lischen Friedens.
M�ller Ludolf: Mathias Corvinus, der Renaissancek�nig und Pelbartus Temesvariensis, der Bussprediger.
Wessel Walter: Das Debrecener-Erlautaler Bekenntnis.
P�lfi Mikl�s: Wittenbergs bestimmende Einfl�sse auf die ungarl�ndische Reformation.
Szab� G�za: Kirchliches Leben und kirchliche. Disziplin im XVI. Jh. In Ungarn. 

Az 1939. �vi ny�ri f�l�vben pedig:

Andorka S�ndor: Die ungarl�ndische Kirche.

M�ller Ludolf: Die Konfessionen der ev.-luth. Kirche Ungarns XVI. Jh. 

A magyar nyelvi kurzus egyik r�sztvev�je, Gaumer Jens, ott szerzett nyelvismereteivel Thulin Oszk�r egyetemi tan�r megb�z�s�ra n�metre ford�totta S�lyom Jen�: Luther �s Magyarorsz�g c, m�v�t. A fentebb felsorolt dolgozatok �s munkak�z�ss�gek napl�i a Hallei Magyar K�nyvt�r k�ziratt�r�ban nyertek elhelyez�st.

II. Kutat�munka. El�ad�sok. Cikkek. 

A kutat��llom�s keret�n bel�l a jelent�stev�n k�v�l �n�ll� kutat�munk�t v�geztek M�ller Ludolf volt s�rospataki n�met �szt�nd�jas, ev. s. lelk�sz �s Szab� G�za ref, s. lelk�sz, mindketten a magyar port. egyh�zt�rt�net k�r�b�l. Szab� tanulm�nya, mely a vittenbergai magyar Coetus t�rt�net�t dolgozta fel, doktori �rtekez�s�l szolg�lt. Anyag�t t�bb n�met lev�lt�rban gy�jt�tte �ssze. M�ller a h�bor� kit�r�s�vel k�nytelen volt f�lbeszak�tani �rt�kes �s buzg� munk�ss�g�t.

Egyetemi el�ad�saim t�rgy�nak megfelel�en a XVI. �s a. XX. sz�zad magyar egyh�zt�rt�nelm�vel foglalkoztam. Tudom�nyos eredm�nyeim egy r�sze a. Deutsche Theologie 1939. �vi 10-12. sz�m�nak 261-281. oldalain jelent meg. „Die Lehre vom heiligen Abendmahl in der ungarischen Reformation helvetischer Richtung" c�mmel. A magyar reform�ci�t�rt�net egy m�sik fejezet�vel foglalkozik „Szegedi Gergely �letm�ve - A magyar k�lvinizmus eredete" c�mmel k�sz�l� nagyobb tanulm�nyom. E dolgozat kiadatlan forr�sainak tanulm�nyoz�sa c�lj�b�l 1939 m�rcius�ban a strassburgi v�rosi lev�lt�rban �s tartom�nyi k�nyvt�rban, ugyanezen �v szeptember�ben a debreceni v�rosi lev�lt�rban, a s�rospataki f�iskolai k�nyvt�rban �s a kassai v�rosi lev�lt�rban. 1940 m�jus�ban pedig bolognai �s r�mai gy�jtem�nyekben dolgoztam. A lipcsei egyetem1940. �vi Bad Elsterben tartott sz�nidei tanfolyam�n el�ad�st tartottam, „Religion und Volkstum in S�dosteuropa" c�mmel, tov�bb� tanulm�nyt �rtam a Leipziger Vierteljahrsschrift f�r S�dosteuropa. 1940. �vfolyam�ba „Der Einfluss der v�lkischen Eingenart und des v�lkischen Kulturstandes auf die Konfessionsbildung in der Reformationsgeschichte Ungarns" c�mmel. Ide tartozik az a munka is, melyet a Hallei Magyar K�nyvt�r 1712-n�l koraibb magyar t�rgy� nyomtatv�nyainak a k�nyv�szeti felv�tel�vel v�geztem

V�g�l megeml�tem, hogy az 1939-ben megjelent „Mitrovics Gyula - Eml�kk�nyv" - be k�t b�lcseleti tanulm�nyt �rtam.

III. Adatszolg�ltat�s.

T�j�koztat�st k�rve negyvenn�l t�bb esetben fordultak a kutat��llom�shoz int�zetek �s egyes kutat�k. Seg�dkezett a kutat��llom�s a ,,Die evangelische Diaspora" 1939. m�rciusi magyar sz�m�nak megszerkeszt�s�n�l adatokkal, t�rk�pekkel, k�nyv�szet �ssze�ll�t�s�val �s k�nyvismertet�ssel, a vittenbergai Luther-Csarnok igazgat�j�nak egy magyar egyh�zt�rt�nelmi m� leford�t�s�val �s a szakk�nyv�szettel, a hallei teol�giai kar t�bb tan�r�nak ford�t�sokkal, t�bb n�met kutat�nak adatk�zl�sekkel, k�nyv- �s foly�iratbeszerz�ssel, a hallei n�met p�rttagozatok munkak�z�ss�geinek k�nyvk�lcs�nz�ssel �s k�nyvaj�nl�ssal, a „Hallische Nachrichten" szerkeszt�s�g�nek az 1939. m�rc. 21-i jubileumi sz�m magyar vonatkoz�s� r�sz�nek megszerkeszt�s�n�l k�pek szolg�ltat�s�val, a m�sik k�t hallei napilapnak cikkel �s �tbaigaz�t�sokkal, v�g�l hazai hivatalos helyeknek �s mag�nszem�lyeknek adatok, c�mek �s szakk�nyvjegyz�kek k�zl�s�vel.

A kutat��llom�snak k�nyv�szeti �tbaigaz�t�s�rt t�rt�nt, az el�bbi sorokb�l is kit�n� igen er�s ig�nybev�tele miatt az els�rend� tennival�k k�z� kellett sorolnom a magyarorsz�gi protest�ns egyh�zi irodalom, m�sfel�l a magyar protestantizmusra vonatkoz� k�lf�ldi irodalom �lland� nyilv�ntart�s�t. A kett�s feladat egyszersmindenkorra val� megold�s�t a k�vetkez� m�don vettem munk�ba:

a) A magyarorsz�gi protest�ns egyh�zi irodalom addigi teljes k�nyv�szet�nek k�zik�nyvben val� �ssze�ll�t�s�ra tizenhat jeles magyar szakembert k�rtem fel. E k�nyv�szeti gy�jtem�nynek els� k�t f�zete m�r keresked�i forgalomban van. A k�zik�nyv 1940. janu�r 1-ig dolgozza fel t�rgy�t. Az ezut�n napvil�got l�t� irodalom h�zagtalan nyilv�ntart�sa egy ezideig m�g csak tervben szerepl� f�l�ves egyh�ztudom�nyi irodalmi szemle r�v�n t�rt�nn�k.

b) A magyar protestantizmusra vonatkoz� k�lf�ldi k�nyv-, foly�iratcikk-, v�g�l lexikoncikkirodalom k�nyv�szet�t magam igyekeztem �ssze�ll�tani. Jegyz�kemben eddig t�bb mint n�gysz�z c�mle�r�s szerepel.

 A kutat��llom�s t�j�koztat� munk�j�r�l sz�lva legyen szabad v�g�l jelentenem, hogy a Guszt�v Adolf-Egylet 1938 augusztus�ban, Hall�ban tartott nagygy�l�s�n el�ad�st tartottam az egyh�zak r�szv�tel�r�l a magyar nemzeti nevel�munk�ban. A hallei hittudom�nyi kar egyik �sszes-�l�s�n a kutat��llom�s t�rt�nelmi alapjair�l tartottam el�ad�st. T�bb h�rlapban �s foly�iratban a kutat��llom�s c�lkit�z�seit �s munk�j�t ismertettem (Leipziger Viertetjahrsschrift, Mitteldeutsche Nationalzeitung, Die evgl. Diaspora, Ungarische Jahrb�cher.)

IV. A magyar lelk�szn�end�kek gondoz�sa.

A kutat��llom�s vezet�je e gondoskod�ssal azt a meglehet�sen sok�g� feladatk�rt vette �t, amellyel eddig a hallei teol�giai kar d�k�nja �s egyes professzorai foglalkoztak, t.i. a Hall�ba �rkez� magyar lelk�szn�vend�kek k�l�nf�le anyagi, ell�t�si �s tanulm�nyi �gyekben val� t�mogat�s�t. A kutat��llom�s els� �v�nek lezajl�sa ut�n mind a kar tan�rai, mind a magyar �szt�nd�jasok r�sz�r�l meg�llap�t�st nyert, hogy ez a seg�t� �s k�zbenj�r� munka mind az el�rt eredm�nyeket, mind az �gyek elint�z�s�nek meggyorsul�s�t �s zajtalann� v�l�s�t tekintve igen hasznos volt. Az addig szok�sos el�ny�kh�z �jakat is siker�lt biztos�tani. Minden magyar �szt�nd�jas kb. havi sz�z m�rka ell�t�sp�nzzel rendelkezve szer�ny, de tisztes keretek k�zt �lt. A szemeszterk�zi sz�nid�re a kutat��llom�s mag�ncsal�dokhoz �s belmisszi�i int�zetekbe ingyenes helyeket k�zvet�tett, m�g az �tik�lts�get a teol�giai kar d�k�nja teremtette el�. A n�met �l� nyelvbe �s a n�met egyetemi munkam�dba val� gyors belcapcsol�d�s szolg�lat�ban �lltak a minden f�l�vben megtartott (a 6. lapon eml�tett) proszemin�riumok. Rendelkez�s�kre �llt a kutat��llom�s a hazai prot. teol�giai f�iskol�k vezet�s�geinek is a hallei tanulm�nyoz�st illet� k�rd�sekben.

A magyar �szt�nd�jasoknak a n�met �ri t�rsas�g megfelel� k�reivel val� �sszeismertet�s�t munk�lta a „Bar�ti K�r".

V. A „Bar�ti K�r" munk�ja.

Freundeskreis der ungarischen Forschungsstelle und des akademischen Ungarn-Vereins 1938. dec. 10-�n alakult meg, a kutat��llom�s �s a Magyar Egylet tagjaib�l �s bar�taib�l. Eln�kei lettek a hallei magyar konzul, a kutat��llom�s vezet�je �s a Hallei Magyar Egylet eln�ke. �gyvezet� eln�ke a kutat��llom�s vezet�je volt. Tagjai sor�ban helyet foglal t�bb hallei egyetemi tan�r is. Feladatait �s m�k�d�s�t alapszab�lyok �rj�k k�r�l. Egyik f�bb m�k�d�si m�dj�nak irodalmi- �s m�v�sz-est�k rendez�s�t tekintette.

�t Magyar Est ker�lt megrendez�sre, 1938. dec. 10-�n, 1939. kan. 21-�n, febr. 16-�n, j�nius 10-�n �s v�g�l 1940. m�rcius 17-�n. Az els� n�gy sz�nhelye az egyetemi menza nagyterme volt �tlag sz�zharminc, az utols�� a Haus an der Moritzburg hangversenyterme, n�gysz�zn�l t�bb vend�ggel. Kiss P�l �s gr�f Zichy Ern� zongoram�v�szek Bach Chr., Bach J. S., Bart�k, Dohn�nyi, Kod�ly, Liszt �s Mozart darabokat j�tszottak, Scholz T�ni �nekm�v�szn� Brahms �s Schubert dalait, Blank Orsolya �rle�ny �s Kov�cs Istv�n ev. s. lelk�sz Pet�fi - dalokat �s n�pdalokat �nekeltek. Dr. Weyde-Leweke Gizella fest�m�v�szn� ,,Magyar hozz�j�rul�sok a n�met kult�r�ban", Dr. Boronkay Antal lipcsei egyetemi lektor, „A magyars�g faji alapjai" c�mmel tartottak el�ad�st. Weiske Theo szaval�m�v�sz a leg�jabb n�met k�lt�szet n�h�ny remek�t recit�lta. Az egyik este m�sor�t a r�met le�nyok sz�vets�g�nek (BDM) „Glaube und Sch�nheit"-csoportja szolg�ltatta n�met n�pdalokat �s t�ncokat mutatva be. M�s alkalommal a hallei magyar hallgat�k adtak el� n�pdalokat. A magyar est�ket Hartmann Valter hallei magyar konzul, P�lfi Mikl�s ev. s. lelk�sz, a Magyar Egylet eln�ke, tov�bb� jelent�stev� nyitott�k meg �s z�rt�k be. A hallei napilapoknak a kutat��llom�s �letnyilv�nul�sair�l, k�zt�k a Bar�ti K�r est�ir�l k�z�lt rokonszenves b�s�g� besz�mol�it egy „Pressearchiv"-ba gy�jt�ttem �s a Hallei Magyar K�nyvt�rnak adtam oda meg�rz�sre.

A Bar�ti K�r tev�kenys�g�hez tartozott m�g, hogy tan�csokkal �s aj�nl�sokkal l�tta el a haz�nkat felkeres� halleiakat. Ugyan�gy t�bb �zben adott tan�csot N�metorsz�gba j�nni sz�nd�koz� hazaiaknak az itteni �llapotok fel�l. K�t magyar urile�nynak ny�ri cseretart�zkod�si helyet eszk�z�lt ki hallei lelk�szcsal�dokn�l. Az egyes est�ken Peters W. „Ein Volk hasst..." c. magyar k�rd�seket t�rgyal� m�v�t 15 p�ld�nyban, a ..,Die geistige Arbeit" magyar sz�m�t 80 p�ld�nyban, a budapesti idegenforgalmi k�pesleszak�t�napt�rt 20 p�ld�nyban osztottuk ki. A Mitteldeutsche Nationalzeitung viszont sz�zn�l t�bb magyar cimre k�ld�tte meg a lap 1939. febr. 5.-i sz�m�t, melyben a halle-vittenbergai magyar-n�met kultur�lis kapcsolatok t�rt�net�r�l jelent meg hosszabb cikk.

A Hallei Magyar Egylet �s a Bar�ti K�r p�nk�sdkor magyarnyelv� istentiszteletet tartott,-�rvacsorav�tellel. Egy k�z�s kir�ndul�s m�s alkalommal a nemzetestv�ri �rz�s bens�s�ges �nnepe volt.

A Bar�ti K�r p�nzt�rk�nyve 1940. m�jus 20-�n 389.10 RM bev�tellel �s 378,50 RM kiad�ssal z�rult. Egy, a„Winterhilfs-werk"-nek juttatott 15.50 RM �sszeg� seg�ly mellett anyagilag seg�tette a Bar�ti K�r a hallei magyar �szt�nd�jasok egy�ttes kir�ndul�s�t Lipcs�be 1939. febr. 6-�n. Tagd�jak bek�r�s�t�l 1940-ben eltekintett�nk, mivel a h�bor� miatt nem folytathattuk rendez�seinket rendes m�rt�kben. A Bar�ti K�r anyagi teljes�t�k�pess�ge j� r�szben Hartmann Valter magyar konzul sz�ves t�mogat�s�nak volt k�sz�nhet�.

10.oldal