Protest�ns gy�jt�s Genf jav�ra Kelet-Eur�p�ban, Magyar- �s Erd�lyorsz�gban 1592-93-ban

Theol�giai Szemle 1974.  200-207. lap

Charles Emmanuel szavojai herceg 1589. m�rcius 30-t�l n�gy �ven �t h�bor�t viselt Genf ellen. A spanyol kir�lyra, a Lig�ra �s R�m�ra t�maszkodott. Kezdetben Genfnek is voltak sz�vets�gesei, de azut�n egyed�l maradt. A szavojai herceg t�lereje kezdett�l nyilv�nval� volt, Genf sz�m�ra azonban a t�t egyszerre jelentette �llami f�ggetlens�g�nek �s reform�tus hit�nek megtart�s�t.

A szavojai herceg seregei el�z�nl�tt�k Genf k�rny�k�t. A helys�gek reform�tus lelk�szei a puszta �let�ket is alig tudj�k menteni, Genf elesetts�ge viszont akkora, hogy nem k�pes mindnek mened�ket adni, hanem Basel �s Z�rich vend�gszeretet�t k�ri sz�mukra. Genf helyzet�t B�za egy Navarrai Henrikhez �rt lev�lben �gy ecseteli: „V�gs� sz�ks�gben vagyunk. M�r eddig is kev�s volt az �lelm�nk, most azonban be kellett fogadni igen sok menek�lt f�ldm�vest, legt�bbj�t sebes�lten, tov�bb� sok m�s haj�t�r�ttet t�bb mint sz�z falub�l, amelyeket a spanyolok kiraboltak �s fel�gettek"1.

III.    Henrik francia kir�ly meggyilkol�sa ut�n a szavojai herceg, mint nagyobb zs�km�nyra, a francia koron�ra vetett szemet, �gy 1590 elej�n enyh�lt a Genfre nehezed� nyom�s. De amikor Navarrai Henrik foglalta el a francia tr�nt, a szavojai herceg 1590 j�niu�s�ban ism�t eg�sz erej�vel Genf ellen fordult. E h� v�g�n Genf hadait szinte megsemmis�t� veres�g �rte Ch�telaine-n�l. Genf azonban nem adta meg mag�t. B�za riasztja Genf bar�tait. M�r j�nius 18-�n �gy �r IV. Henriknek: „A v�gs� sz�ks�g k�nyszer�t, hogy figyelmeztessem Fels�gedet, itt az utols� pillanat v�rosunk megment�s�re... Tizen�t h�napja szem�lyi �s anyagi t�mogat�s n�lk�l, egyed�l hordozzuk egy embertelenebb �s kegyetlenebb h�bor� terheit, mint amilyet a t�r�k�k �s  a tat�rok szoktak viselni"2.

IV.    Henrik els� gondja ekkor m�g saj�t tr�nj�nak a biztos�t�sa volt, ez�rt csapatok helyett egy kiv�l� tisztj�t k�ldte Genfbe, aki ott rendbe is szedte a sz�tvert er�ket. Genf csakhamar vissza tudott v�gni a harct�ren is, de azut�n m�g tov�bbi k�t esztend� telt el v�ltakoz� siker� katonai akci�kkal, amelyek egyre jobban magukon viselt�k a szemben �ll� felek kif�rad�s�nak jeleit.

Charles Liffort seg�lygy�jt� k�r�tj�t 1592 tavasz�n hat�rozt�k el, amikor fenn�llt az a vesz�ly, hogy a szavojai �jabb seg�lycsapatok birtok�ban d�nt� t�mad�sra hat�rozza el mag�t. M�r 1582-ben is neh�z helyzetbe ker�lt a kis v�ros�llam, �s akkor Jean Maillet v�rosi tan�csost k�ldt�k el Angli�ba3. Az �t el�k�sz�t�s�re B�za levelet �rt �. Erzs�bet angol kir�lyn� �llamtitk�r�hoz, Walsinghamhez. A lev�lb�l4 P. F. Geisendorf k�z�l5 hosszabb r�szletet. Ugyanez a Maillet vesz r�szt Charles Liffort keleti akci�j�nak �s a t�bbi seg�lyk�r�snek megszervez�s�ben is.

1592 �prilis�ban Paul Chevalier-t IV. Henrik udvar�nak hugenotta lelk�szeihez, Anjorrant-t Hollandi�ba6, Charles Liffort-t pedig Kelet-Eur�p�ba k�ldik. Ez ut�bbir�l sz�molunk most be.

B�za k�sz�ti el a p�tenseket. Ezek sz�veg�t �s a genfi tan�cs 1592. �s 1593. �vi jegyz�k�nyveib�l az ide vonatkoz� r�szleteket Pokoly J�zsef m�r 1911-ben k�z�lte a Magyar Protest�ns Egyh�zt�rt�neti Adatt�r X. �vfolyam�nak 143-151. lapjain. A k�z�lt forr�sok feldolgoz�s�t�l visszariasztotta a kutat�kat a benn�k tal�lhat� adatok nagy sz�ma, ugyanakkor pontatlans�ga. Kb. annyi ment �t a k�ztudatba, ami R�v�sz Imre

Magyar Reform�tus Egyh�zt�rt�net�nek I. k�tet�ben, a 246. lapon7 olvashat�: „Hogy a magyarorsz�gi reform�tuss�g, �ltal�ban protest�nss�g adakoz� k�szs�g�nek �s k�pess�g�nek m�g a k�lf�ldi hitsorsosok k�z� is elment a h�re, annak �rdekes bizonys�ga a jogtud�s Liffort K�roly genfi polg�rnak 1593-ban Erd�lyben �s a Tisz�nt�l tett seg�lygy�jt� k�r�tja, amely a p�pas�gt�l �s Savoy�t�l fegyveresen is szorongatott genfi v�ros�llam megseg�t�s�t c�lozta �s igen sz�p eredm�nnyel j�rt: nemcsak a reform�tus magyarok, de a luther�nus erd�lyi sz�szok is tetemes �sszegekkel siettek az Evang�lium er�s v�r�nak t�mogat�s�ra."

A Liffort-misszi� meg�rdemli t�zetesebb figyelm�nket is. Kibontakozik az adatokb�l az az �sszetart� hittestv�ri h�l�zat, amely Genft�l N�rnbergen, Pr�g�n, Boroszl�n, Krakk�n, Erd�lyen, Magyarorsz�gon, Danzigon �s Frankfurton �t �jra Genfig terjed. E k�r tagjai maguk is harcban �lltak az ellenreform�ci� rohamaival, de jelent�s �ldozatot tudtak hozni a s�rg�s sz�ks�gben lev� Genf jav�ra is. Igen �rdekes Liffort gy�jt� k�r�tja az adom�nyok hitvall�si �s nemzeti hovatartoz�sa, valamint az �t p�nz�gyi, politikai �s technikai r�szletei miatt is.

Az el�k�sz�letek

Protest�ns c�lra els� �zben akkor folyt nemzetk�zi gy�jt�s, amikor Ungn�d J�nosnak 1563 �prilis 4-�n kelt felh�v�s�ra a k�z�p-eur�pai v�rosok eg�sz sora nagylelk�en sietett a d�lszl�vok k�z�tti reform�ci�s propaganda, k�zelebbr�l az urachi nyomda t�mogat�s�ra8. Liffort misszi�j�r�l el�bb azt iktatjuk ide, amit Genf jeles t�rt�net�r�j�n�l, J. A. Goutier-n�l tal�lunk feljegyezve. Elmondja, hogy Charles Liffort 1592 j�nius�ban hagyta el Genfet, hogy bej�rva N�met-, Lengyel �s Magyarorsz�g sz�mos protest�ns v�ros�t eljusson Erd�lyig. Utja folyam�n t�bb mint 8000 forintott gy�jt�tt, amir�l 1593 december hav�ban sz�molt el a genfi tan�csnak9. Gautier sz� szerint k�zli B�z�nak fentebb eml�tett latin p�tens�t is. Fontosabb r�sze magyar ford�t�sban �gy hangzik:

„Ellens�geinknek vannak sz�vets�geseik, akik a mi vall�sunk gy�l�let�t�l hajtva kez�k al� adj�k a katon�t, a p�nzt �s a t�bbi h�bor�hoz sz�ks�ges dolgot. Hogyan �lljon fenn tov�bb v�rosunk, ha a h�rom �v �ta tart� h�bor�ban naponta h�borgatj�k, hadi felszerel�sei kimer�ltek, hi�nyzik a p�nz �s a gabonanem�, a v�rost k�rnyez� term�f�ldeket puszt�tj�k �s eln�ptelen�tik? Minden eddigin�l s�lyosabb katonai t�mad�s fenyeget ugyanazon ellens�g r�sz�r�l, amely most hadat toboroz It�li�ban, hogy kereszt�l vigye akarat�t. Ez�rt k�nytelenek vagyunk s�rg�s seg�ts�g�rt �s t�mogat�s�rt esedezni mindazon fens�ges fejedelmek, nagys�gos urak, nemes �s tiszteletre m�lt� rendek �s igen kiv�l� f�rfiak sz�ne el�tt, akik egy�tt�reznek vel�nk nyomor�s�gunkban; abban a rem�nyben tessz�k ezt, hogy kegyess�g�k �s embers�g�k folyt�n, legf�k�ppen azonban ugyanazon vall�sunk szabads�g�nak meg�rz�se c�lj�b�l, k�szek minket seg�ts�ggel, tan�cssal �s p�nzzel megseg�teni. E c�lb�l k�vets�gbe k�ldt�k az el�bb eml�tett fens�ges fejedelmekhez, nagys�gos urakhoz, nemes �s tiszteletre m�lt� rendekhez Charles Liffort jogtud�st, nagyobb tan�csunk igen kedvelt tan�csos�t, hogy Magass�gotokt�l �s Kegyelmess�getekt�l az ir�ntunk �s vall�sunk ir�nt �rzett j�akarat �s szeretet m�rt�ke szerint K�zt�rsas�gunk nev�ben �s jav�ra ellenszolg�ltat�s n�lk�li adom�nyt gy�jts�n. �s hogy azoknak a j�t�konys�ga, akik benn�nket egy�tt�rz�sre m�lt�knak tal�lnak, rejtve ne maradjon, utas�t�sba adtuk ezen mi k�vet�nknek, hogy �rja be az adom�nyoz�k nev�t �s a p�nz �sszeg�t abba a k�nyvecsk�be, amely tan�s�tandja sz�munkra �s ut�daink sz�m�ra a nagys�gos �s tiszteletre m�lt� f�rfiak ir�ntunk �s vall�sunk ir�nti j�indulat�t, hogy ez�ltal mi �s ut�daink, ha Isten a mostani k�ty�b�l kiment, ir�ntunkban teljes h�l�datoss�got �s eml�kez� lelk�letet tan�s�thassunk. Mely okn�l fogva arra k�rj�k a fent eml�tett fens�ges fejedelmeket, nagys�gos �s tekintetes urakat, �gyszint�n a tiszteletre m�lt� rendeket, hogy k�vet�nket nev�nkben munk�lt feladataiban bizalmukkal aj�nd�kozz�k meg, minket pedig j�t�tem�nyeikkel seg�tsenek fel, eml�kezv�n Krisztusnak ama mond�s�ra, hogy sz�zszorosa lesz azoknak a jutalma, akik k�ny�r�letess�get gyakorolnak a bajbajutottak ir�nt. Mi pedig arra fogunk t�rekedni, hogy mindenfajta j� szolg�latainkkal �rdemeseknek bizony�tsuk magunkat Magass�gtok, Kegyelmess�gtek �s Nemzetess�gtek ir�nt erre a j�t�tem�nyre. Mindezek hitel�re ezen level�nket pecs�t�nkkel �s f�jegyz�nk k�zjegy�vel ell�tva kiadtuk 1592 m�jus hav�nak 12. napj�n."10

Liffort �ti el�k�sz�leteir�l �s �ltal�ban az utaz�s r�sz�teleir�l a genfi v�rosi tan�cs fent eml�tett 1592. �s 93. �vi jegyz�k�nyvei �rtes�tenek11. Megtudjuk, hogy az „Erd�lybe, Csehorsz�gba �s m�s helyekre" tervezett seg�lygy�jt�sre el�bb Barrillet volt kiszemelve, de mert � mint a hadi p�nzt�r kezel�je n�lk�l�zhetetlen volt Genfben, a tan�cs 1592. �prilis 4-i d�lut�ni �l�s�n elhat�rozta, hogy Charles Liffort nemest k�ldi ki, aki felaj�nlotta mag�t erre az �tra. A tov�bbi el�k�sz�letekr�l k�zvetve a tan�cs 1593. december 3-i jegyz�k�nyv�b�l �rtes�l�nk, amelyben a gy�jt� k�r�t z�r� sz�mad�sa olvashat�. Liffort nem egyed�l ment, hanem mag�val vitte Jean nev� unoka�ccs�t is, aki tal�n m�g n�vend�k-sorban lehetett, mert az �lt�ny, amelyet sz�m�ra nagyb�tyja Danzigban csin�ltatott, a sz�mla szerint csak 9 tall�rba ker�lt, m�g Charles Liffort ugyanott rendelt �lt�zete 15 tall�rba. Ezek az �rak is arra vallanak, hogy a genfi nemes �r �s unoka�ccse j� t�rsas�gban forgol�dott �s ahhoz k�pest �lt�zk�d�tt. A k�t Liffort-nak Barrillet, a hadi p�nzt�r eml�tett kezel�je el�legezett 400 szavojai forintot az �t folyam�n el�rel�that�lag sz�ks�ges k�l�nb�z� p�nznemekben.

S�r�n felvet�dik adatainkban a k�l�nb�z� p�nzek neve �s azok �rt�k�nek egym�shoz val� viszonya. �rdemes teh�t ezzel a k�rd�ssel m�r el�lj�r�ban foglalkozni. Seg�ts�g�nkre van, hogy a z�r� sz�mad�sban szerepelnek a k�l�nb�z� p�nznemek, s�t kider�l, hogy milyen �rfolyammal sz�m�tott�k �t azokat a Genfben fizet�si eszk�zt k�pez� szavojai forintra. �ltal�ban azt �llap�thattuk meg, hogy a kelet-eur�pai �rmefajt�kat, f�leg a magyar duk�tot valamivel kevesebbre �rt�kelt�k m�s forr�sokb�l kimutathat� �rt�k�kn�l12. A z�r� sz�mad�s szerint egy magyar duk�t 10 szavojai forintot, egy erd�lyi tall�r 7 �s 4/4 sz. forintot, a k�z�ns�ges tall�r �s a magyar forint 6,60 sz. forintot, v�g�l az �cu pistolet 8,75 �s az �cu soleil 9,25 szavojai forintot �rt13. El�rebocs�tjuk azt is, hogy egy magyar duk�t �rt�k�t legal�bb kb. 1200 mai magyar forintban �llap�thatjuk meg14. A szavojai forint �rt�ke 1593 t�j�n ennek egytized�t tette ki, teh�t kb. 120 mai magyar forintot �rt.

Ulm, N�rnberg, Pr�ga �s Boroszl�

A k�t Liffort az utaz�st l�h�ton, ha nem saj�t lovaskocsin kezdte. Erre mutat, hogy a jegyz�k�nyv szerint Michel Roset15 el�kel� id�s genfi polg�r, valaha m�g K�lvinnak is jobbkeze az Akad�mia alap�t�s�n�l, k�lcs�n adta nekik lov�t. 1592. j�nius 3-�n Liffort-�k m�r Ulmban vannak, ahol Antoine Gerbelt�l 12 f�l�ptall�rt vettek k�lcs�n, �gy l�tszik v�lt�si neh�zs�gek miatt; majd N�rnbergben �llapodtak meg, itt lakott ugyanis Calendrin, Genf bizalmi embere, akihez a k�s�bbiek sor�n a gy�jt�tt p�nz egy r�sz�t ir�ny�tott�k. Charles Liffort N�rnbergben eladta a Roset-t�l k�lcs�n kapott lovat 200 sz. forint�rt, mert tan�csosabbnak tartotta, hogy �tjukat b�relt kocsin folytass�k. A l� elad�si �ra szerepel a sz�mad�sban.

A k�vetkez� h�r Pr�g�b�l val�. Liffort�k m�r nincsenek ott. Egy Lavinius nev� orvosdoktor tett jelent�st ottl�t�kr�l �s a gy�jt�s kezdeti eredm�nyeir�l B�z�nak az �j napt�r szerint augusztus 10-�n �rt level�ben, teh�t a r�gi napt�r szerint j�lius 31-�n16. Lavinius szerint Liffort alkalmatlan, s�t �letvesz�lyes pillanatban jelent meg Pr�g�ban. Rudolf cs�sz�r �ld�zi a reform�tusokat, h�bor�ban �ll a t�r�kkel, Lengyelorsz�gban pedig pestis puszt�t. Liffort�kat Pr�g�ban „hamis testv�rek" �rul�sa miatt csaknem leleplezt�k. Veszedelem fenyegeti Liffort�kat, ha a „p�sp�k�k tartom�nyain", teh�t Ausztri�n �s �szak-nyugati Magyarorsz�gon �t folytatj�k gy�jt� �tjukat. �g�ri, ha p�nzek gy�lnek kez�hez, h�s�gesen eljuttatja majd Genf v�ros�nak �s egyh�z�nak. De mert Liffort tov�bbi �tja vesz�lyesnek l�tszott, csak arra adtak neki mind�ssze 26 vagy 28 duk�tot, hogy k�t lovat �s egy kis kocsit vehessen, �s saj�t j�rm�v�n folytassa �tj�t.

A genfi tan�cs a jegyz�k�nyv szerint 1592. szeptember 6-�n foglalkozott ism�t ez �ggyel. Liffort j�lius 24-�n Boroszl�b�l keltezett level�ben arr�l �rtes�tette a genfieket, hogy a m�g�tte lev� �t sikerrel j�rt. Rem�li, hogy Morvaorsz�gb�l �s Szil�zi�b�l kb. 1000 tall�rt k�ldenek Genfbe Calendrin k�zvet�t�s�vel. Ezen t�lmen�en azonban a pr�gai Lavinius tov�bb buzg�lkodik, valamint azok is, akiknek Liffort m�g N�rnbergben lelk�re k�t�tte Genf megseg�t�s�t. Meg�rta Liffort, hogy Pr�g�b�l kiindulva csaknem eg�sz Morvaorsz�got beutazta, �s a magyar hat�r k�zel�be jutott, de bar�ti tan�csra ir�nyt v�ltoztatott, nem tartv�n be a Genfben meg�llap�tott �ti tervet. �tja sor�n nem keresett fel m�st, mint f�nemeseket, vagy olyan doktorokat, akik Isten kegyelm�b�l megismert�k az igazs�got, �s ennek folyt�n nagyra becs�lik Genfet �s a genfi egyh�zat. Szorgalmasan fog elj�rni megb�z�s�ban, �s oly szer�nyen fog viselkedni, hogy rem�nys�ge szerint a genfi tan�cs meg lesz majd vele el�gedve. Annak a 200 tall�rnak nagyobb r�sz�t, amelyet Morvaorsz�gban k�zhez kapott, Boroszl�ban Monaviusn�l hagyta. Minden p�nz N�rnbergben Calendrin-n�l fog �sszefutni. Liffort jelezte m�g, hogy legk�zelebb Lengyelorsz�gb�l �r Genfbe.

Cseh-Morva, ausztriai �s szil�ziai adakoz�sok

Teh�t az Ausztri�n �s a Magyar Kir�lys�gon kereszt�l vezet� �t helyett Liffort az �szaki utat v�lasztotta Erd�ly fel� Boroszl�n �s Krakk�n �t. Az �t Krakk�ig kb. 14 napig tartott, mert onnan augusztus 8-�n k�ld�tt levelet Genfbe. A boroszl�i lev�lben eml�tett Monavius szint�n orvos volt, ak�r a pr�gai Lavinius, de mint jogtud�s is ismert. Teljes neve Jacobus Monavius (Monau). Ifj�s�g�ban tanult Franciaorsz�gban �s Hollandi�ban. Nagy �rdemeket szerzett a reform�ci� megszil�rd�t�sa ter�n Szil�zi�ban. 1603-bah halt meg17. Messze Boroszl�n t�l is becs�lt szem�lyis�g, sok magyar kapcsolattal18.

A z�r� sz�mad�sb�l megtudjuk, hogy kik voltak a cseh-morva �s szil�ziai adakoz�k. Azt is ellen�rizhetj�k, hogy bev�lt-e Liffort-nak az a rem�nye, amely szerint 1000 tall�rnyi �sszeg jut majd Genfnek err�l a ter�letr�l. Az elsz�mol�sban szerepl� t�telek k�z�l ide vehetj�k a pr�g�ban lovakra �s kocsira k�zhez kapott 26 duk�tot, azaz 39 tall�rt, �gyszint�n a k�t Zerotin (�gy!) b�r� neve alatt szerepl� 200 tall�rt, ide a Monaviusn�l hagyott �s �ltala 1592-ben v�g�l is Frankfurtba juttatott 150 tall�rt (a t�bbi 50 tall�r nem szerepel a sz�mad�sban), �sszesen teh�t 389 tall�rt, azaz 2590 szavojai forintot. Ez m�g akkor is kevesebb a v�rt 1000 tall�rn�l, ha hozz�sz�m�tjuk a v�gelsz�mol�s idej�n is m�g csak �tban lev�nek jelzett Monavius f�le �s danzigi 315 tall�rnak a feltehet�en cseh-morva �s szil�ziai ter�letr�l sz�rmaz� kb. fele r�sz�t.

A Zerotin (�gy!) b�r�k k�z�l Karl Zierotin j�tszott nagyobb szerepet. A cseh sz�rmaz�s� f�nemes, Morvaorsz�g egyik leggazdagabb f�ura, 1564-ben sz�letett. Baselben Jacob Grynaeusn�l �s Genfben B�z�n�l tanult. 1592-ben harcolt IV. Henrik sereg�ben, de amikor felismerte, hogy IV. Henrik a hugenotta �gynek csak m�sodrend� szerepet tulajdon�tott, a t�r�k ellen k�sz�l�d� cs�sz�ri seregbe l�pett. S�gora volt Wallensteinnak. K�s�bb vez�ralakja lett a Bocskai gy�zelme ut�n nagyobb er�re kap� protest�ns p�rtnak, �s M�ty�s f�herceg �rdekeit t�mogatta Ill�sh�zy Istv�nnal, Thurz� Gy�rggyel, valamint az osztr�k protest�ns rendek vezet�j�vel, Georg Tschernembllel egy�tt Rudolf cs�sz�r lelen�ben. A feh�rhegyi csata ut�n �nk�ntes sz�mkivet�sben �lt Boroszl�ban 1636-ban bek�vetkezett hal�l�ig. Liffort minden val�sz�n�s�g szerint namiesti v�rukban kereste fel a b�r�kat 19, amely k�zpontja volt a szellemi �s vall�si �letnek.

Az elsz�mol�sban szerepl� „mayson d'Herbestein"-t, azaz a von Herberstein st�jerorsz�gi protest�ns b�r�csal�dot, amelynek ebben az id�ben �d�m b�r� a kiemelked� tagja, Liffort aligha szem�lyesen kereste fel, hanem az val�sz�n�leg a n�rnbergiek agit�ci�j�ra csatlakozott a gy�jt�shez, ugyan�gy Neuberg v�roska tan�csa is, melynek k�zel�ben a b�r�csal�d kast�lya �llt. Nemcsak Liffort �tvonal�b�l k�vetkeztethet�nk erre, hanem abb�l is, hogy a csal�d mind�ssze 10 tall�r adom�nnyal szerepel. Neuberg v�roska tan�csa 26 forintot adott, azaz ugyanannyi tall�rt. A v�gelsz�mol�sban ezut�n egy „Felsbague" n�vvel megjel�lt aj�nd�koz� szerepel, amely alighanem a st�jerorsz�gi Feldbach v�rosk�val azonos, a R�ba fels� foly�sa mellett. 12 forintot adott.

Krakk�. A Dem�ny-f�le hagyat�k

Liffort k�vetkez� levele Genfbe m�r Krakk�b�l kelt 1592. augusztus 9-�n. Az egyebeket is tartalmaz� lev�lb�l a genfi tan�cs jegyz�k�nyve mind�ssze egy mozzanatot emel ki. B�za p�tense �s Liffort oly megr�z�an ecsetelt�k Genf sz�ks�ghelyzet�t, hogy a krakk�i reform�tus egyh�z presbiterei anyagilag is jelent�s l�p�sre sz�nt�k el magukat. Egy bizonyos n�hai Nicolas Dem�ny, akir�l j� lenne, t�bbet is tudni, mert neve ut�n �t�lve erd�lyi sz�rmaz�s� magyar ember, valamikor 1000 n�met forintot hagyott az egyh�ztan�cs h�rom tagja �rizet�ben. 1 n�met forint legal�bb 2/3 tall�rt, illetve magyar forintot �rt. B�r pontos �rt�ket nem lehet meg�llap�tani, mert az egyes n�met �llamokban nem minden�tt �s nem mindig volt azonos sem a forint, sem a batz�n �rt�k�, d� �vatosan sz�m�tva is �rt legal�bb annyit, mint 4444 szavojai forint. A krakk�i presbiterek elhat�rozt�k, hogy ezt az �sszeget kamatmentes k�lcs�nk�nt h�rom �vre Genf rendelkez�s�re bocs�tj�k, �s elk�ldik az 1593. �vi frankfurti tavaszi v�s�rra. Az egyik presbiter, Le Riche �r - alighanem �ln�v - szint�n �rt ebben az �gyben levelet, amelyet a m�r eml�tett �l�sen Paul Chevalier szindikus olvasott fel. Liffort 1593 m�rcius 11-�n Krakk�b�l �rt level�ben azt k�z�lte a genfiekkel, hogy az 1000 n�met forintot akkor m�r elvitt�k a frankfurti v�s�rra, m�g pedig j� magyar aranyakban �s tall�rokban. Mint �rja, rem�nys�ge szerint a h�rom �v letelte ut�n a krakk�i reform�tusok ugyancsak kamatmentesen meg fogj�k hosszabb�tani a k�lcs�nt.

Erd�lyi �s magyarorsz�gi p�rtfog�k

A leggazdagabb, legr�szletesebb Liffort-lev�l 1593. m�rcius 11-�n kelt Krakk�b�l. A levelet Liffort-nak Genfben �l� fiv�rei kapt�k �s bemutatt�k a tan�csnak. Liffort el�adja, hogy t�l van erd�lyi �s magyarorsz�gi k�r�tj�n. Nem tudott Erd�lyb�l kor�bban visszat�rni, mert a h�bor�s veszedelem miatt a h�g�kat katonas�g �rzi. Megb�zat�sa k�vetkezt�ben Erd�lyben ellens�gei is t�madtak, „de Isten ezeket legy�zte minden nagys�guk �s hatalmuk ellen�re, �gy, hogy szemmel l�that�lag balszerencs�s sorsra jutottak". � viszont Couacziolzki (�gy!) Farkas erd�lyi kancell�r, tov�bb� Murait orvosdoktor tan�cs�ra megl�togatta az erd�lyi sz�szokat is, �s olyan kegyes fogadtat�sra tal�lt azok p�sp�k�n�l vagy szuperintendens�n�l, hogy az, j�llehet ubiquitarius �s luther�nus, meleg aj�nl�ssal l�tta el a saj�t nemzetbeliekhez, �s azok is mind nagyon kegyesen fogadt�k. V�g�l az erd�lyi fejedelem, j�llehet katolikus, meghallgatv�n utaz�s�nak indokait, elhat�rozta, hogy t�mogat�sban fogja r�szes�teni. Igen sz�lesk�r� �s el�ny�s �tlevelet kapott t�le. A tov�bbi t�mogat�sban megakad�lyozta a fejedelmet az az �tven it�liai „lig�s", akik udvar�ban �lnek, az orsz�g nagy b�nat�ra. Azt �rja m�g, hogy p�nzt nem sokat kapott, mert ebbe az orsz�gba nem vitt szem�lyeknek sz�l� leveleket, �t vagy hath�napos tart�zkod�s ut�n m�gis hoz mag�val a tan�cs r�sz�re 100 duk�tot �s valamelyes �sszeg� tall�rt, k�l�n�sk�ppen pedig n�h�ny r�gis�get �s med�li�t is.

A lev�lben szerepl� erd�lyi kancell�r Kovacs�czy Farkas. Nem meglep�, hogy Liffort �gy�t mag��v� tette, b�r az 1592-es erd�lyi �s lengyel �llapotokat figyelembe v�ve ez m�r nem volt eg�szen kock�zat n�lk�l val� Kovacs�czy kor�nak egyik legk�pzettebb, jellemileg is rokonszenves erd�lyi �llamf�rfia. B�thory Istv�n lengyel kir�ly mellett � volt az erd�lyi �gyek alkancell�rja. 1578-ban Erd�lyben B�thory Krist�f oldal�n kancell�r �s az orsz�g m�sodik embere. B�thory Zsigmond fejedelem kiskor�s�ga idej�n el�bb a 12-es tan�cs, majd 1583-t�l 95-ig a triumvir�tus tagja �s �lete v�g�ig erd�lyi kancell�r. Liffort Erd�lybe �rkez�sekor 52 �ves, befoly�sa m�g nem cs�kkent, de 1594. augusztus 28-�n B�thory Zsigmond �t is �s az erd�lyi politikusok sz�ne-jav�t �sszeesk�v�s v�dja miatt kiv�geztette. Kovacs�czyt „egy �szvesodrott keszken�vel" fojttatta meg a szamos�jv�ri b�rt�nben20. Vall�sfelekezeti �ll�spontj�t n�melyek vit�snak tartj�k, de Sz�deczky Lajosnak szerint�nk igaza van, amikor reform�tusnak tekinti. M�r az az egy is perd�nt�, hogy Beregsz�szi L�rinc P�ter Apol�gia pro ecclesiis reformatis ... (Nagyv�rad, 1585) c�m� m�v�ben Kovacs�czyt az Aj�nl�sban a reform�tus egyh�z patr�nus�nak nevezi21.

B�thory Zsigmond 1588-ban mag��v� tette ugyan - k�nytelens�gb�l �s sz�m�t�sb�l - az erd�lyi orsz�ggy�l�snek a jezsuit�k ki�zet�s�t kimond� hat�rozat�t, k�rnyezet�ben azonban tov�bbra is megt�rte a j�zust�rsas�gi aty�kat. Ezek �lruh�ban forgol�dtak, mint pl. a p�pa k�vete, Carillo atya is, aki egy magyar kanonok ruh�j�t �lt�tte fel. Bizonyos, hogy Liffort f�leg �ket �rtette az „it�liai lig�sokon", akik az orsz�g nagy b�nat�ra m�g mindig a fejedelem k�rnyezet�ben �lnek.

A m�sik �tegyenget� megint egy orvos, ak�rcsak Pr�g�ban vagy Boroszl�ban. Teljes neve Johannes Muralt. Sv�jci sz�rmaz�s�, B�thory Zsigmond 1589-ben nevezte ki nagyv�radi orvoss�. Weszpr�mi Istv�n el�adja, hogy Muraltnak heves irodalmi vit�ja volt Simonides Simon r�zsahegyi sz�rmaz�s� eperjesi orvossal22. Ez ut�bbi kezelte B�thory Istv�nt szomor� eredm�nnyel, �s emiatt orvos koll�g�i k�z�l t�bben hevesen b�r�lt�k, k�zt�k Squarcialupus olasz orvos, aki egyik ilyen, Kovacs�czynak aj�nlott m�v�t 1584-ben nyomatta ki Kolozsv�rt23. Minthogy Muralt Squarcialupusszal tartott, ez�rt Simonides �t is hevesen t�madta, mire Muralt 1589 szeptember�ben szint�n Kolozsv�rt megjelent k�nyv�ben v�laszolt24. A R�day K�nyvt�rban van egy sz�p festett pergamenbe k�t�tt gy�jt�k�tet, amely e vit�nak egyes darabjait tartalmazza. �gy l�tszik, hogy a kollig�tumot valamelyik k�s�bbi Muralt k�ttette egybe, mert a k�tet m�sodik r�sz�ben Johannes Muraltus Tigurinusnak egy 1667 febru�r 13-�n tartott orvosi el�ad�sa is olvashat�. A nyomtatv�nyt atyj�nak, Johannes Melchior Muraltnak, a „h�res keresked�nek" aj�nlja. A k�nyv Baselben, Jacob Decker-n�l jelent meg �v n�lk�l23. Ezek az adatok arra h�vj�k fel figyelm�nket, hogy a magyar-sv�jci kapcsolatokat kutatva figyelemmel kell k�s�rni az orvosi jelleg� k�nyveket is. Liffortnak mindenesetre hasznos �s kellemes lehetett a sv�jci orvos erd�lyi jelenl�te m�g akkor is, ha a m�veltebbek akkori k�z�s m�sodik nyelve, a latin, tolm�cs n�lk�l is lehet�v� tette sz�m�ra k�ldet�s�nek teljes�t�s�t.

Erd�lyi sz�sz adom�nyok

Egyenesen egyh�zt�rt�neti �s �kumenikus fontoss�g� adat, hogy Liffort-nak az erd�lyi sz�sz luther�nusok p�sp�k�t, Lucas Ungleichot vagy Unglert is siker�lt megnyernie, majd az � aj�nl�s�ra a f�bb sz�sz v�rosok �s esperess�gek (k�ptalanok) t�mogat�s�t is. A v�gelsz�mol�s szerint a k�vetkez� sz�sz v�rosok �s k�ptalanok adakoztak gy�jt��v�n. V�rosok: Beszterce 25 magyar forint, Nagyszeben 25 m. forint, Brass� 20 tall�r, Sz�szsebes �s Kereszt�nysziget (Mulbach et Insula Christiana) 6 tall�r, �sszesen 50 forint �s 26 tall�r, azaz 521,50 szavojai forint. K�ptalanok: besztercei 15 m. forint, nagyszebeni 25 m. forint, „Antisylvani" (�gy!) 20m. forint, berethalmi 29 m. forint, segesv�r-kisdi 16 m. forint, �sszesen 105 m. forint, azaz 700 szavojai forint, teh�t az erd�lyi sz�z p�nzadom�nyok �sszesen 1221,5 szavojai forint. Liffort az 1592-93-ban m�k�d� tizenh�rom erd�lyi sz�z evang�likus k�ptalan k�z�l �tt�l kapott seg�lyt, tov�bb� n�gy v�ros tan�cs�t�l. A seg�lyek a viszonyokhoz, a gazdas�gi �let pang�s�hoz k�pest jelent�kenyek.

Az eredm�nyben Lucas Ungleich p�sp�k, berethalmi lelkip�sztor t�mogat�sa d�nt� szerepet j�tszott. A berethalmi k�ptalan adom�nya is, ezen l�nyeg�ben a p�sp�k�t kell �rteni, meghaladta a t�bbiek�t. A 29 magyar forint az �tsz�m�t�s miatt siker�lt ilyen nem kerekre, eredetileg 20 duk�t lehetett. Ungleich (1527- 1600) m�g Melanchthonnak volt a tan�tv�nya. Csaknem t�z �vig tart� k�lf�ldi tanulm�nyok ut�n ker�lt 1556-ban a nagyszebeni f�gimn�zium tan�ri �ll�s�ba, �sszehasonl�t�s c�lj�b�l ide�rjuk, hogy ekkor 50 magyar forintot aj�nlottak fel neki �vi fizet�sk�nt26. Megtisztel� megb�z�sk�nt az erd�lyi sz�szok 1561-ben �t k�ldt�k el a n�met luther�nus egyetemekre, hogy kik�rj�k a teol�giai karok v�lem�ny�t az �rvacsora k�rd�s�ben. A p�sp�kv�laszt�skor (1572) az akkori berethalmi lelkip�sztor az�rt kapott t�bb szavazatot, mint ellenjel�ltje, a nagyszebeni els� pap, mert ez ut�bbi ragaszkodott a k�z�pkorias cerem�ni�khoz, Ungleich viszont hajlott a szertart�sok egyszer�s�t�s�re, a helv�t reform�ci� formavil�ga fel�27. Ez a nyitotts�g az erd�lyi sz�szok k�z�tt, ez id� t�jt m�g nemcsak Ungleich p�sp�k�t jellemezte, viszont f�leg ebb�l magyar�zhatjuk Liffort kedvez� fogadtat�s�t.

Az erd�lyi sz�szok jelent�s seg�ts�get adtak a francia �s reform�tus Genfnek. A t�ny �kumenikus m�rlegel�s�n�l azt is sz�mba kell venni, hogy Carillo akkor m�r elkezdte aknamunk�j�t Erd�lyben, 1594-ben pedig megindult az ellenreform�ci�s �s Habsburg-bar�t politika f�bb ellenz�inek t�meges kiirt�sa. A jezsuit�k 1596-ban elvett�k a reform�tusokt�l a gyulafeh�rv�ri d�mot, �s a felszentel� mis�n a fejedelem ministr�lt28. Ungleich p�sp�k tal�n e veszedelem el��rzet�ben t�ntette ki figyelm�vel az ellenreform�ci� elleni nagy v�d�b�sty�nak, Genfnek k�vet�t, sz�vets�gest �rezve benne.

A z�r� sz�mad�snak van egy t�tele, amely szerint Liffort 30 tall�rral ad�sa a genfi tan�csnak egy olyan meg�llapod�s �rtelm�ben, amelyet „Symon Massa doyen de Courone"-nal k�t�tt egy sz�rke csik� t�rgy�ban. Ez a Symon Massa Brass� els� lelk�sze volt 1591-t�l 1605-ig29. A sz�ban forg� 30 tall�r a brass�i k�ptalan vagy a brass�i egyh�z adom�nya lehetett Genf r�sz�re, de ezt Liffort nem p�nzben vette �t, hanem lovat vettek �rte, m�g pedig olyan kit�n�t, hogy a genfi nemes mag�val vitte v�ros�ba, �s a tan�cst�l p�nzen akarta megv�ltani. Az erd�lyi sz�szok adom�nyaihoz ezt az �sszeget is hozz� kell sz�m�tani, b�r a genfi sz�msz�k adom�ny�sszegez�s�ben nem szerepel. Az erd�lyi n�met evang�likusok Liffort-t unoka�ccs�vel egy�tt kedves vend�gk�nt kezelt�k �s adt�k k�zr�l k�zre. Oltard erd�lyi sz�sz kr�nik�s �vk�nyv�ben feljegyezte, hogy Genf seg�lygy�jt� k�vete 1592. december 18-�n jelen volt Muzsn�n Johannes Rodner ottani lelkip�sztor fi�nak lakodalm�n30.

�tt�rve az erd�lyi reform�tus adom�nyoz�kra, a v�gelsz�mol�sban n�gy ilyet tal�lunk: Gyulafeh�rv�ri egyh�z 25 magyar forint, Kolozsv�r tan�csa 10 m. forint, Nagyenyed v�rosa („Dequied" ill. „Quied") 6 m. forint, Kratzer vagy Kraker („Cratzerus")31 Luk�cs nagyenyedi lakos 2 duk�t, azaz 3,33 m. forint, �sszesen 44,33 m. forint, vagy 300 szavojai forint. A list�n szerepl� Kratzer vagy Kraker Luk�cs enyedi polg�r tagja volt annak a k�vets�gnek, amelyik 1587-ben B�thory Istv�n hal�la ut�n r�szt vett Vars�ban a kir�lyv�laszt� orsz�ggy�l�sen. A  k�ld�tts�get Kovacs�czy vezette32.

B�thory Zsigmond Liffort eset�ben is igazolta, hogy „mestere volt a sz�nlel�snek �s tettet�snek"33. Azt a l�tszatot keltette Liffort-ban, hogy p�nzzel is seg�lyezn�, ha a „lig�sok" nem g�toln�k, majd pedig kiutaz� �tlev�llel l�tta el, de bizonyosan nem Genf ir�nti rokonszenvt�l, vagy ak�r csak �kumenikus �rz�sekt�l is hajtva, hanem mert mindig is szerette elfedni val�di sz�nd�kait. Korm�ny�t nemzetk�zi kapcsolatokkal b�r� tekint�lyes reform�tus urak vezett�k, nem lett volna h�t c�lszer�, hogy Liffort-t az � Erd�ly�ben valami baj �rje. Az sem kiz�rt, hogy a lev�lben eml�tett r�gis�gek �s med�li�k valamelyik�t � aj�nd�kozta a sv�jcinak.

S�rospatak, S�toralja�jhely, Kassa, Debrecen

A magyarorsz�gi vissza�ton Liffort S�rospatakon �s Kass�n kereszt�l utazott Krakk�ba. A z�r� sz�mad�sban az erd�lyiek ut�n S�rospatak �s Kassa adom�nyai k�vetkeznek. Persze ez az id�rend nem teljesen biztos, mert az is lehet, hogy Patak �s Kassa csak az�rt ker�ltek a sz�mad�sban erre a helyre, mert ott a duk�tban kapott seg�lyeket sz�molt�k �ssze. T�mogatja azonban a fenti id�rendet, hogy a m�rcius 11-i lev�l szerint is az erd�lyi esem�nyek ut�n ker�lt sor a magyarorsz�gi lelk�szekkel felvett kapcsolatokra. Az elsz�mol�sban a k�vetkez� adatok szerepelnek: DAndrias Carolinus � Patachin 1 duk�t, De Mr. Francois Szegedi en Patachin 10 duk�t, Du docteur m�decin de St. Galen Cassovia 4 duk�t, De Francois Pap. Ibidem 2 duk�t, �sszesen 17 duk�t. Ebbe a csoportba tartozik m�g a k�vetkez� k�t t�tel is: Du bourg Wihel (�gy!) 9 magyar forint, azaz 6 duk�t, �s De Mr. Andrias, ministre � Vihel (�gy!) 3 duk�t, az el�bbiekkel egy�tt �sszesen 26 duk�t, azaz 260 szavojai forint.

Az els� helyen �ll� s�rospataki adakoz�ban azt a K�rolyi Andr�st l�thatjuk, aki 1584 j�lius 6-�n iratkozott be a wittenbergi egyetemre, �s 1588-t�l mint tan�r, 1590 elej�t�l pedig mint igazgat� m�k�d�tt a pataki iskol�ban34. A jeles fiatal rektort�l komoly �ldozat volt 1 duk�t is, mert az legal�bb is t�znapi fizet�s�nek felelt meg.

A 10 duk�tot ad� Szegedi Ferenc kil�t�t akkor tudn�nk a legterm�szetesebben azonos�tani, ha feltehetn�nk, hogy Liffort el�rta a nevet, �s tulajdonk�ppen Czegl�dit kellett volna �rnia, Czegl�di Ferencet ugyanis a pataki koll�gium t�rt�net�r�ja, Szombathi J�nos az iskola kiv�l� j�tev�i k�z�tt sorolja fel, mint aki „gazdag �s gyermektelen"35. Czegl�di Ferenc is Wittenbergben tanult, s�t 1557-ben a magyar Coetus seniora volt, majd Krakk�ban tanult tov�bb. 1560-t�l 61-ig mint s�rospataki rektor, 1579-t�l 84-ig mint ottani els�pap m�k�d�tt, de az lehetett 1593-ban is. K�zben udvari lelk�sze �s titk�ra volt ecsedi B�thory Istv�nnak. 1564-vagy 65-t�l mintegy harminc esztend�n �t volt a zempl�ni reform�tus egyh�zmegye esperese36.

Ha viszont Liffort nem t�vedett �s t�nyleg Szegedi Ferenct�l kapta a 10 duk�tot, akkor ez nem lehetett m�s, mint ugyanaz a Szegedi Pap Ferenc, aki Kass�n is adott Liffortnak 2 duk�tot. Ennek a Pap Ferencnek a pontos kil�t�t, valamint rokoni kapcsolat�t az 1557 �s k�vetkez� �vekben a kassai v�rosi �s egyh�zi �letben nagy szerepet j�tsz� Szegedi Pap Benedekkel �s Antallal, ezekkel a t�r�k el�l Kass�ra telepedett, hith� �s �ldozatk�sz reform�tus t�zs�rekkel m�g ki kellene der�teni. M�g az sem biztos, hogy a list�n szerepl� szem�ly az a Pap Ferenc-e, aki Kass�n 1590-ben Szenczi Moln�r Albert mag�ntan�tv�nya volt37, vagy ennek atyja, esetleg nagyb�tyja. M�gis vagyon�val m�r rendelkez� szem�lyre kell gondolnunk. Tal�n ugyanez a Pap Ferenc volt az, aki a 90-es �vek v�ge fel� seg�tett Szenczi Moln�r Albertnek is tanulm�nyai befejez�s�hez, majd a pataki tan�ri �ll�s elfoglal�s�hoz sz�ks�ges p�nz �sszeadakoz�s�ban38. Egy Pap Ferenc kassai keresked�h�z int�zte, mint p�rtfog�j�hoz 1591-ben. Arelius Simon S�rospatakon tanul� di�k Wittenbergben kinyomtatott kar�csonyi �nek�t (R. M. K. III. 818.) Mindk�t esetben Patak �s patakiak jav�ra adott seg�lyt, teh�t kapcsolatban kellett hogy �lljon Patakkal.

„Mr. Andrias, ministre � Vihel" szinte teljes val�sz�n�s�ggel �rsek Andr�s s�toralja�jhelyi els� lelk�sszel azonos�that�, aki 1597 m�jus hav�ban mindj�rt Gyarmathi B�r� Mikl�s kir�lyhelmeci esperes-lelk�sz ut�n �rta al� a S�toralja�jhelyen tartott zsinat hat�rozatait. Az 1620-t�l kezdve S�toralja�jhelyen els� lelk�szk�nt szolg�lt Iratossi J�nos 1637-ben kiadott Perkins-ford�t�s�nak el�szav�ban �rsek Andr�sr�l �gy eml�kezik meg, mint az �jhelyi egyh�z egyik reform�tor�r�l. Hely�t 1600-ban foglalta el �j lelk�sz, teh�t 1593-ban m�r koros �s egyben tekint�lyes ember lehetett, aki az �jhelyi gazdag els�papi javadalomb�l adhatott 3 duk�tnyi adom�nyt. Hasonl�an nagy val�sz�n�s�ggel lehet azt is �ll�tani, hogy a „Bourg Wihel" c�men szerepl� adom�nyoz� a maga 9 forintj�val azaz 6 duk�tj�val S�toralja�jhely tan�cs�val azonos. E felt�telez�s mellett sz�l, hogy 1593-ban S�toralja�jhelyen a v�rosi tan�cs szinte azonos volt a reform�tus egyh�ztan�ccsal. A v�ros f�b�r�ja �s eg�sz tan�csa reform�tus vall�s�, �s test�letileg vesz r�szt az egyh�z korm�nyz�s�ban. „Nemes uraim �s a becs�letes tan�cs egy�tt l�v�n" - �gy kezd�dnek a reform�tus egyh�ztan�cs jegyz�k�nyvei. „A nemesek fejenk�nt, a v�rosi polg�rok pedig az �ltalok �venk�nt v�lasztott, tizenk�t tagb�l �ll� tan�cs �ltal k�pezt�k az egyh�z korm�nyz� test�let�t" - id�zz�k Fejes Istv�n k�nyv�b�l: A s�toralja�jhelyi ev. ref. egyh�z t�rt�nete. 1889. 45., ill. �rsek Andr�sra: 29-30. l. A 4 duk�tot aj�nd�koz� kassai orvosdoktor bejegyz�s�n�l is k�tes, hogy a „de St. Gal" megjel�l�st szem�lyn�vk�nt, vagy egy v�rosr�sz, esetleg k�rh�z nevek�nt kell-e �rtelmezn�nk.

Az erd�lyi sz�sz evang�likusok reform�tus c�lra megnyilv�nult �ldozatk�szs�g�vel �sszehasonl�tva felt�n�, de nem �rthetetlen, hogy sem Kassa tan�csa, sem m�s felvid�ki v�ros, sem n�met vagy magyar evang�likus f��r, lelk�sz, polg�r nem tal�lhat� az adakoz�k k�z�tt. A Felvid�ken ugyanis m�r ki�lesedtek ebben az id�ben a teol�giai harcok �s a fegyelmi int�zked�sek a „kriptok�lvinista" lelk�szek ellen. Liffort sz�m�ra ott m�r nem teremhetett bab�r. V.�. R�v�sz K�lm�n: Sz�z�ves k�zdelem a kassai reform�tus; egyh�z megalakul�s��rt, 1550-1650. 14-15. l.

M�rcius 11-�n Genfbe �rt level�ben azt is eml�ti Liffort, hogy t�bb magyarorsz�gi lelk�szt�l �g�retet kapott: legk�zelebbi zsinatukon meg fognak eml�kezni Genfr�l. Elmondja, hogy �rintkez�sbe l�pett G�nczi Gy�rgy p�sp�kkel Debrecenben, �s m�s egyh�zakkal is, amelyek a Duna t�ls� oldal�n vannak, t�r�k fennhat�s�g alatt, mindazon�ltal lelkiismereti szabads�g birtok�ban. Hozz�f�zi, hogy ami Magyarorsz�gon �sszegy�jthet�, azt az �ltala adott utas�t�s szerint Gr. Triboll a L'hutsith (�gy!) �rhoz, t�le pedig a szok�sos m�don Calendrin �rhoz N�rnbergbe fogj�k k�ldeni.

A sz�vegb�l eln�z�s folyt�n �ppen a legfontosabb sz� maradt ki, az, hogy besz�lt-e Liffort a debreceni p�sp�kkel, vagy csak �rt neki. Val�sz�n�bb azonban, hogy csak lev�lbeli kapcsolatot vett fel a kiv�l� p�sp�kkel, �pp �gy, mint a Duna menti egyh�zakkal is. Nem tudjuk, lett-e ennek a kezdem�nyez�snek rem�nye, szavaztak-e meg seg�lyt zsinatok �s gy�lekezetek Genf r�sz�re? Szavoja �s Genf h�bor�ja 1593 szeptember�ben v�get �rt39. Ennek h�re hamarosan haz�nkba is el kellett hogy jusson, f�leg az utaz� k�nyv�rusok k�zvet�t�s�vel. M�g ha indult volna is gy�jt�si akci�, m�r nem lett volna �trelme a seg�lyez�snek. Genf j�m�d� polg�rv�ros, katonai t�ler�vel szemben nem tud egyed�l helyt �llni, de b�keid�ben ink�bb alanya, mint t�rgya a hittestv�ri seg�lyez�snek.

Politikai �s katonai h�rek

A t�rt�n�szeket bizony�ra �rdekli a lev�lnek az a r�sze is, amelyben Liffort az �ltala beutazott Erd�ly, Magyarorsz�g �s Lengyelorsz�g katonai �s politikai esemenyeir�l sz�molt be. Azt �rta, hogy nincs Eur�pa kelet�n egyetlen cs�ndes zug. Besz�lt egy Konstantin�polyb�l �rkezett ismer�s�vel, aki meger�s�tette, hogy Amurat szult�n 300 000 ember�vel a marad�k Magyarorsz�g megrohan�s�ra k�sz�l. 100 000 tat�r lovas mozgol�dik, hogy a szomsz�dokra rontson. R�sen vannak a „moszkovit�k" is. A t�r�k felsz�l�totta Erd�lyt mint vazallus�t, hogy csatlakozz�k a hadj�rathoz, de az erd�lyiek vonakodnak, mert nem akarnak kereszty�n v�rt ontani. A lengyelek nem akarj�k megengedni kir�lyuknak, Zsigmondnak, hogy elfoglalja a sv�d tr�nt, amelynek pedig atyja nemr�g bek�vetkezett hal�la �ta az �r�k�se. Ez ut�bbi k�rd�sben a konstantin�polyi diplom�ciai k�r�kben sok sz�besz�d folyik. Ott �ltal�ban az angol k�vet akarata gy�z. A magyarokat a kereszty�n cs�sz�r utas�totta, hogy csak fizessenek ink�bb h�romszoros ad�t a t�r�knek, mert � nem tudja megseg�teni �ket. A h�romszoros ad�t�l viszont a magyarok h�z�doznak. A „lig�sok" - ti. az ellenreform�ci� p�rtja - azt mondogatj�k, jobb, ha b�ke van a t�r�kkel, mert egyes�lt er�vel l�phetnek fel a mi vall�sunk tagjai ellen - �rja Liffort. Az �ltala festett politikai �s katonai k�rk�p l�nyeg�ben megfelelt a val�s�gnak.

Danzing, Thron, Elbing �s Vars�

�gy l�tszik, Genfben m�r t�relmetlen�l v�rt�k Liffort-t �s gy�jt�s�nek eredm�ny�t, mert ez meg�g�ri, hogy igyekszik min�l hamarabb visszat�rni. De el�adja, hogy bar�tai a lelk�re k�t�tt�k, menjen el el�bb m�g Danzigba, a balti tengerhez, mert tekintettel a mondott v�ros gazdags�g�ra, feltehet�en nagy seg�lyben fog r�szes�lni. Hozz�f�zi m�g, hogy a lengyel f�-�s k�zrendek Vars�ban �prilis v�g�t�l val�sz�n�leg orsz�ggy�l�st fognak tartani, �s azon j� lenne neki is jelen lenni.

A z�r� sz�mad�s tan�s�ga szerint Liffort csakugyan j�rt Danzigban, s�t k�t k�zeli v�rosban is, �s nem csal�dott v�rakoz�s�ban. Az adom�nyok k�z�l a n�gy utols� t�tel tartozik ide: Jacob Andr� �rt�l Danzigban, k�lts�gre, 12 duk�t, Henry Strobang �rt�l, Thorenbour-gue (Thorn) 10 duk�t, Eilbingen (Elbing) tan�cs�t�l 53 duk�t, Danzig v�rost�l �s tan�cs�t�l 160 duk�t, �sszesen 235 duk�t, azaz 2350 szavojai forint. Andr� �s esetleg m�g Strobang aj�nl�s�nak volt k�sz�nhet� Danzig (ma: Gdansk) tan�cs�nak nagylelk� adom�nya, �s az ugyanilyen elbingi adom�ny is. Danzig �s t�le d�lre Elbing (ma: Elblong), valamint keletre Thorn (ma: Tho-run) �vsz�zadok �ta iparral �s kereskedelemmel foglalkoz� v�rosok, m�velt �s j�m�d� polg�rs�ggal, a k�z�pkor v�g�t�l a XVIII. sz�zad v�g�ig lengyel fennhat�s�g alatt.

�jra Genfben

1593. j�lius 22-�n Liffort-�k haza�rkeztek Genfbe, Frankfurton �t. A tan�cs augusztus 20-�n t�rgyalta Liffort k�vetkez� k�r�s�t: �jra Frankfurtba kell utaznia, mert meg�g�rte Monavius boroszl�i orvosnak, „a gy�jt�s egyik f� k�zvet�t�j�nek", hogy ott lesz �s �tveszi t�le, ami m�g befolyt. De el kell mennie az�rt is, nogy k�sz�netet mondjon az adom�nyoz�knak. K�ri, hogy a genfi tan�cs mondjon lev�lben k�sz�netet Danzing tan�cs�nak, a Zierotin b�r�knak �s a nagyobb adom�nyoz�knak. A tan�csi hat�rozat: Nem csak kik�ldi Liffort-t Frankfurtba, de v�set neki egy kis pecs�tet is, hogy azt haszn�lja a genfi tan�cs k�sz�n� levelein�l.

Azzal is megb�zz�k, hogy l�togassa meg a pfalzi v�laszt�fejedelmet, fejezze ki szerencsek�v�natait �j h�zass�g�hoz, �s k�rjen halad�kot Genf tartoz�s�val kapcsolatban. V�g�l a p�nzb�l, amit Liffort Frankfurtban kap, fizesse ki Baselben Genf k�lcs�n�nek egy�vi kamat�t. A z�r� sz�mad�sban nincs semmi e frankfurti �t anyagi eredm�ny�r�l, de nem lehetett teljesen eredm�nytelen, mert a genfi tan�cs ut�lag utalv�nyozta az �ttal t�lt�tt 43 nap k�lts�geit, �s Liffort jutalmaz�s�n�l sz�mba vette ezt a szolg�latot is. M�r az Oltard f�le kr�nika eml�tett bejegyz�s�b�l is �rtes�lt�nk, hogy Genfb�l k�l�n k�sz�n� levelek mentek a nagyobb adom�nyoz�knak. B�za �rta al� �ket. Az erd�lyi sz�szok k�z�l Oltard szerint jelesebb k�sz�n� levelet a p�sp�k, tov�bb� a nagyszebeni lelkip�sztor kapott40.

Az elsz�mol�s

A genfi tan�cs 1593. december 3-i �l�s�n ker�lt napirendre a sz�mvizsg�l� kamara jelent�se Liffort seg�lygy�jt� k�r�tj�r�l. A jelent�s k�t r�szb�l �ll, a sz�mvizsg�l� kamara el�bb  �sszefoglalja a legfontosabb adatokat, majd egy lista k�vetkezik. Az ut�bbi az el�z� mell�klet�nek l�tszik, teh�t meg kellene hogy egyezz�k vele, de nem pontosan ez a helyzet. Pl. csak az els� r�szben esik sz� arr�l a 35 �cu soleil-r�l, amit Liffort a m�sodik frankfurti �t kiad�saira kapott, t�v�bb� egy 20 �cu soleil-t kitev� p�nzv�lt�si vesztes�gr�l. De m�g enn�l is jobban tan�s�tja azt, hogy a kamara jelent�se val�ban csak a nagy vonalakat �rinti, �s senki sem vizsg�lta �t a pontoss�g tekintet�ben, az a k�r�lm�ny, hogy amikor az els�, sz�veges r�sz k�t �zben is �sszegezi az akci� anyagi eredm�ny�t, mind a k�t esetben m�s sz�mot mond, el�sz�r 7969 szavojai forintot �s 6 sou-t, m�sodszor viszont 7977 forintot �s 6 sou-t. A h�bor� m�r szeptemberben befejez�d�tt, Genf fell�legzett. Ez t�kr�z�dik - �gy l�tszik - a z�r� jelent�sben. Mintha nem is az lenne a c�lja, hogy minden bev�telt �s kiad�st fill�rre sz�mba vegyen, hanem puszt�n hogy lesz�gezze, mennyi folyt be tiszt�n az akci�b�l Genf p�nzt�r�ba, mennyi viszont kb. az a m�sik �sszeg, amit k�lts�gt�r�t�s�l �s jutalmul most m�r nagyvonal�an �t lehet engedni a gy�jt�nek. V�g�l az a szempont sem volt mell�kes, hogy r�gz�tve legyen, mely szem�lyek �s test�letek azok, amelyeknek Genf h�l�val �s k�sz�nettel tartozik, utolj�ra pedig, hogy mely szem�lyek ir�nt maradt Genf p�nzzel ad�s a gy�jt� k�r�ttal kapcsolatban. Persze nem ez a sz�mad�s az egyetlen �r�sos okm�ny a k�sz�n� levelek meg�r�s�hoz, ahhoz a benne el�fordul� szem�ly- �s helys�gnevek t�ls�gosan is pontatlanok. A sz�mad�sban k�l�nb�z� p�nznemek szerepelnek, nem mindig pontosan megjel�lve, nem mindig azonos kulccsal �tsz�m�tva. Val�ban az eg�sz puszt�n arra l�tszik szolg�lni, hogy olyan hozz�vet�leges m�rleget k�sz�tsen az akci�r�l, amelynek alapj�n megadhat� a felment�s, �s jutalom szavazhat� meg a gy�jt�nek. Mindezt az�rt is bocs�tottuk el�re, hogy megmagyar�zzuk, mi�rt kell lemondanunk arr�l, hogy fill�rnyipontoss�ggal tudjunk e lapokon besz�molni a gy�jt�s eredm�ny�r�l.

A lista egy t�tel�t nem tudtuk feloldani: „De P. Balbanius in Apollia D 1". Apollia vagy erd�lyi, vagy magyarorsz�gi hely, mert a magyarorsz�gi adom�nyok csoportj�ban �ll, �s a p�nznem, a duk�t is erre mutat. Ha erd�lyi, akkor vagy Gyulafeh�rv�r m�sik latin nev�nek (Apulum) egy vari�nsa, vagy pedig Nagyap�id nev�, Segesv�r k�zel�ben fekv� helys�g, ahol Liffort megfordulhatott, hiszen j�rt Segesv�ron, �s adom�nyt is kapott. Lehet azonban, hogy magyarorsz�gi helys�g, mely esetben a P. Balbanius szem�lyn�v seg�theti az honos�t�st.

A gy�jt�s v�g�sszeg�t jelz� sz�mot, amely a genfi sz�mvizsg�l�k jelent�s�ben, mint l�ttuk, k�tf�lek�ppen szerepel, csek�ly felfel� kerek�t�ssel vehetj�k 8000 szavojai forintnak. Fentebb m�r, sorra vett�k a list�n szerepl� egyes t�teleket, �s a k�vetkez� eredm�nyeket kaptuk:

 

 

	szavojai	kb. mai	az �sszeredm�ny
		magyar
	forint	forint	%-ban
cseh-morva-szil�ziai	2590	310 800	32,4
h�rom st�jer adom�ny	320	38 400	4,0
erd�lyi sz�sz ev. csoport	1220	146 400	15,25
erd�lyi ref. csoport	300	36 000	3,75
magyarorsz�gi csoport	270	32 400	3,3
danzigi csoport	2350	282 000	29,4
�ti kiad�sokra el�re	950	114 000	11,9
�sszesen:	8000	960 000	100,0

Ebb�l a v�g�sszegb�l k�t jelent�s t�tel hi�nyzik. Az egyik egy m�g be nem futott seg�ly�sszeg. A tan�cs 1593. december 17-i jegyz�k�nyve szerint Liffort levelet kapott Boroszl�b�l Monaviust�l, tov�bb� Danzigb�l is, amelyek szerint 315 tall�r van kez�kben Genf sz�m�ra, k�rdik, hov� k�ldj�k? A tan�cs rendelkezett is: N�rnbergen, Calendrin �ron �t juttass�k el Genfbe. Az adatb�l nem tudjuk meg, milyen eredet� p�nzek ezek? Val�sz�n�leg els�sorban danzigi �s szil�ziai, de lehetnek benne cseh-morva, magyarorsz�gi, s�t tal�n m�g erd�lyi seg�lyp�nzek is, hiszen Monavius minden ut�lagos gy�jt�s szempontj�b�l Genf k�zvet�t�jek�nt volt kijel�lve.

Hi�nyzik tov�bb� a genfi sz�mvizsg�l�k �sszes�t�s�b�l, mint adom�ny annak az 1000 n�met forintnak a kamata is, amit Liffort Krakk�ban szerzett meg Genfnek. A n�hai Nicolas Dem�ny p�nze ez, amely nem adom�ny, hanem csak kamatmentes k�lcs�n. El�g nagy val�sz�n�s�ggel kereshetj�k ebben a Nicolas Dem�ny-ben azoknak a magyaroknak egyik�t, akik B�thory Istv�n lengyel kir�lys�ga idej�n laktak �s tev�kenykedtek Krakk�ban41 Dem�ny ott halt meg, �s - mert reform�tus volt - az 1000 n�met forintot valamilyen rendeltet�ssel a krakk�i reform�tus gy�lekezet v�neire b�zta. Nem tudjuk, hogy a p�nz visszaker�lt-e Krakk�ba, �s mikor. Ez az �sszeg 4444 szavojai forintot �rt. Ha �t �vre �t sz�zal�kos kamatj�t vessz�k, az 1111 szavojai forint, azaz kb. 130 000 mai magyar forint. Ha felt�telez�s�nk helyes ezt az �sszeget hozz�adhatjuk az erd�lyi �s magyarorsz�gi gy�jt�s eredm�ny�hez, �s akkor �sszesen 345 000 mai magyar forintnyi �rt�ket kapunk, ami meghaladja ak�r a cseh-morva, ak�r a danzigi csoport �sszeg�t.

B�r Magyarorsz�gon akkor m�r sok �vtizede a t�r�k tany�zott, Erd�ly pedig ad�fizet�je volt a t�r�knek, �s n�p�nket nemcsak a bizonytalan gazdas�gi, s�t �letviszonyok, a t�bbsz�r�s k�zterhek �s sarcol�sok s�jtott�k, de ig�nybe vett�k a protest�ns iskolai int�zm�nyek megteremt�s�nek �s fenntart�s�nak a terhei is, m�gsem z�rk�zott el az �ns�gbe jutott Genf seg�lyk�r� sz�zata el�l, hanem sz�mottev� anyagi t�mogat�ssal tudott r� v�laszolni. 1592-93 tel�n Liffort k�ldet�se nyom�n sz�mos magyarorsz�gi �s erd�lyi protest�ns gy�lekezetben nemcsak k�ny�r�gtek Genf�rt, hanem adakoztak is.

�rdemes m�g �ttekinten�nk a z�r� jelent�snek Liffort szem�ly�t illet� t�teleit. T�st�nt hazat�r�se ut�n, 1593 j�lius�nak v�g�n �tadott Malliet (�gy!)42 szindikusnak 300 duk�tot, tov�bb� 10 erd�lyi tall�rt. Be�rkezett a boroszl�i 300 tall�r is, de ezzel kapcsolatban �tv�lt�si vesztes�g mer�lt fel. V�g�l ugyancsak a fenti szindikus kez�hez befutott 218 szavojai forint �s 9 sou is a Liffort �ltal visszahozott egyik l�, az alm�ssz�rke elad�s�b�l. E t�telek �sszege 4956 szavojai forint �s 3 sou, azaz valamivel kevesebb mint 600 000 mai magyar forint. Ez volt Genf gyarapod�sa az akci�b�l. A t�bbi Liffort kez�hez befolyt �rt�kre, pontosan 2821 sz. forint �s 3 sou-ra n�zve a sz�mvizsg�l�k azt javasolt�k, hogy k�nyvelj�k azt mint Liffort �s unoka�ccse �ti kiad�sainak �s a Danzigban csin�ltatott k�t �lt�ny �r�nak, valamint a p�nzv�lt�si vesztes�geknek megt�r�t�s�t. A jegyz�k�nyv szerint a sz�mvizsg�l�k e javaslat�t a gazdas�gi bizotts�g („Seigneurs de la Chambre") elfogadta, �s a maga r�sz�r�l kieg�sz�tette. Tekintetbe v�ve, hogy Liffort az els� �ton 426 napot, a frankfurtin pedig 43 napot t�lt�tt t�vol haz�j�t�l, a fenti k�lts�gmegt�r�t�sen, fel�l megszavaztak f�rads�g��rt m�g 750 sz. forintot. Ebb�l azonban levont�k annak a sz�rke csik�nak az �r�t, amelyet Liffort Brass�ban Massa k�zvet�t�s�vel v�s�rolt 30 tall�r�rt, �s amelyt�l Genfben sem akart megv�lni, hanem k�sz volt �rte 200 sz. forintot fizetni. A marad�k 550 sz. forintr�l utalv�nyt �ll�tottak ki Liffort r�sz�re.

Az erd�lyi �s magyarorsz�gi gy�jt�s eml�ke Genfben 

Az utols�, amir�l m�g be szeretn�nk sz�molni, az, hogy szerepelt-e a gy�jt� k�r�tnak valamilyen eml�ke �s nyoma B�z�nak vagy Liffort-nak 1593 ut�ni �let�ben. B�z�n�l nem tal�ltunk nyomot. Ezut�n is �pp oly szeretettel karolta fel a magyarorsz�giakat, mint kor�bban43. �rdekl�d�se ir�ntuk nem cs�kkent �s nem is emelkedett, hiszen tal�n m�r nem is emelkedhetett. Szenczi Moln�r Albertet pl. k�tszer is igen sz�vesen fogadta 1596 j�nius�nak v�g�n. A m�sodik l�togat�s alkalm�val Szenczit �s k�t di�kt�rs�t, akiket ez mag�val vitt, asztal�n�l megvend�gelte, hosszan besz�lgetett vel�k, megmutatta a szob�ja fal�n f�gg� arck�peket, �s a K�lvin�n�l k�nnybe l�badt szemmel rebegte: „Ez az �n aty�m a Krisztusban!" Szenczinek �tadta az els� l�togat�skor �tvett �ti albumot, amelybe egy sz�p �goston-id�zet al� odajegyezte nev�t44.

Ellenben Charles Liffort �gy jegyezte be mag�t Szilv�s�jfalv�  Imre peregrin�ci�s  album�ba, amikor az 1595  szeptember�ben Genfben j�rt, hogy az magyarorsz�gi utaz�s�nak j� eml�kezet�re utal45. M�g hat�rozottabban bizony�tja Liffort h�l�s �rz�seit a magyarorsz�giakkal kapcsolatban az a megtiszteltet�s, amelyben Szenczi Moln�r Albertet  �s  magyar  di�kt�rsait 1596 nyar�n r�szes�tette. Amikor ezek Genfb�l elt�voztak, a v�rosi tan�cs k�pvisel�jek�nt elk�s�rte �ket a v�ros hat�r�ig. Szenczi napl�j�ban a 15. lapon olvashatjuk az err�l sz�l� bejegyz�st: „Exivi Geneva cum Popularibus comitante nos Lifortio jurista legato civitatis"46. Szenczi nem jegyezte volna fel ezt a k�r�lm�nyt, ha nem tulajdon�tott volna annak k�l�n�sebb jelent�s�get. Abban viszont, hogy Liffort az udvariass�gnak erre a sz�p tett�re hat�rozta el mag�t, k�ts�gtelen�l r�sze lehetett magyarorsz�gi �s erd�lyi �tja j� eml�kezet�nek.  Dr.Bucsay Mih�ly TheolSzemle 1974. �v 200-207.lap