//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. BUCSAY Mihály: Római katholikus reunios
törekvések 1817 utáni évek Confessio 1988/3 67-73

Dr BUCSAY MIHÁLY

Római katolikus reuniós törekvések az 1817 utáni években

Confessio 1988/3 67-73

A francia forradalom utáni évtizedekben a földrész politikai térképe jócskán megváltozott, de a francia fegyverekkel szellemi hatások is eljutottak Európában a szélesebb rétegekhez, még pedig természetesen a felvilágosodás, a materialista kritika eszméi, a haladás gondolatának szembeállítása a vallási tekintélyekkel.

Hazánkat is ellepték a materialista szellemű megnyilatkozások, miután már II. József uralkodása alatt is sokan megismerkedtek velük. Gróf Batthyányi Alajos (1750-1818), aki már jezsuita pap is volt 1767-1769-ig, de aztán katonai uniformissal cserélte fel a reverendát, felvetette főrendi társai között, hogy a klastromokat át kellene alakítan nyilvános házakká, mert ebben az esetben legalább egészségi szempontból lenne valami hasznuk. (Domanovszky: Magyar Művelődéstörténet, IV. 436.)

Napóleont a rendi világ államai legyőzték. 1815 szeptemberében az orosz cár, az osztrák császár és a porosz király megkötötték a Szent Szövetséget. Ebben keményen fogadkoztak, hogy a jövőben igazi keresztyén uralkodók módjára fogják óvni népeik békéjét és boldogulását. A nagy fogadkozások ellenére a Szent Szövetség mint az említett államokat átfogó titkos rendőri szervezet valósult meg. Metternich osztrák kancellár igyekezett a francia forradalom eszméinek az írmagját is kiirtani, a polgári szabadságtörekvéseket és a nemzeti függetlenségi mozgalmakat.

A francia forradalom kisiklásai és a napóleoni háborúk során alaposan megviselt európai közgondolkodás egyszerre nagyot változott és nyugalomigényesnek mutatkozott. Bekövetkezett, mint nem túl hosszú pihenő a romantika időszaka. A romantika nem az értelmet tartotta többé az ember legértékesebb képességének, hanem újra az érzelmeket és a képzeletet. A haladásba vetett hit helyett a múltból örökölt intézmények mélységes bölcsességét fedezte fel. Igen nagy hatást gyakorolt F. R.-Chateaubriand (1768 -1848) „Le genie du Christianisme" című 1802-ben megjelent műve. A franciáknál Lamartine, az angoloknál Walter Scott voltak a romantika legismertebb képviselői. Chateaubriand említett művének egy része, az „Atala" Pozsonyban is megjelent 1803-ban magyar nyelven.

A római egyház, élén a pápával elismerésre méltó bátorsággal állt helyt Napóleonnak azzal a törekvésével szemben, hogy a pápaságot is politikája engedelmes eszközévé tegye. Különleges magyar esemény is kapcsolódik ide. Amikor Napóleon VII. Piust 1812-ben fogságba hurcolta, egy református lelkész, Deáki Gedeon jelentetett meg „Tisztelet oltára" címen egy könyvet a pápa magasztalására. Amikor őt egyházának egyik tagja emiatt megrótta, egy protestáns világi patrónus, Péli Nagy András sietett védelmére „A Tisztelet oltárának apológiája" című, 1815-ben kiadott írásával.

Sőt beszámolhatunk egy olyan kevéssé ismert tényről is, ami sokat megvilágít a romantika hangulatáról. Gróf Széchenyi István atyja, Ferenc, Nemzeti Könyvtárunk alapítója, egy korábbi szabadkőműves, Bécsben római katolikus vallási megújhodásnak lett a vezéralakja. Őrá is Klemens Hofbauer hatott, aki, egyszerű katolikus pap, Bécsben általa megtérített konvertitákból rendkívül magas szellemiségű kört gyűjtött össze. Közéjük tartozott nejével együtt Friedrich Schlegel vagy a szintén konvertita Z. Werner, a bécsi kongresszus híres egyházi szónoka. Ennek a körnek volt gróf Széchényi Ferenc az egyik legáldozatkészebb és legtekintélyesebb tagja annyira, hogy a bécsi rendőrség az egész társaságot mint Széchényi-klubot emlegette. A gróf áldozatkészen támogatta a magyarországi katolikusokat is. Káldi bibliafordításának még fellelhető 400 példányát összevásároltatta és szétosztatta. Foglalkozott egy új bibliafordítás gondolatával is, de az nem valósult meg, ellenben sok, a vallásosságot építő katolikus könyvet fordíttatott magyarra és osztatta szét Jordánszky Elek kanonok és baráti kapcsolatban álló magyarországi püspökök útján. (Gillemot Katalin: Gróf Széchényi Ferenc és bécsi köre. Bp., 1933. 53, 55.)

Az említett bécsi kör Széchényi bécsi palotájában szerdán és pénteken tartotta összejövetelét, a magyarországi posta érkezésének időpontjában, hogy azonnal értesüljenek a korábbi megtett lépések hatásáról és megbeszéljék a további teendőket. Hermann Egyed egyháztörténetéből azt is megtudjuk, hogy ez a bécsi kör a reformáció 300 éves jubileumán nem polémikusán foglalt állást, mint Bécsben és máshol annyi katolikus tette, hanem ima- és engesztelőnapot tartott. (Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. Kiadta Adriányi Gábor. München 1973. 418.)

A reformáció háromszázados jubileuma alkalmából német katolikus körökben dívatos jelszóvá lett, hogy a protestánsok ezt a jubileumot akkor ülnék meg a legméltóbban, ha visszatérnének a katolikus egyházba. A vallási újraegyesülésnek, a reuniónak a gondolatát a német nyelvű irodalomban, csakhamar a magyarban is könyvek és újságcikkek garmadája propagálta. Ezek ismertetésére helyhiány miatt nem tudunk kitérni, de legalább arról a két könyvről meg kell emlékeznünk, amelyeket nemcsak a németül tudók olvastak hazánkban, de magyarra is lefordították, kiadták és terjesztették azokat.

Az elsőnek szerzője August Hille, egy 1810 húsvétján pappá szentelt ambiciózus, fiatal, szászországi káplán, akinek általunk tárgyalandó műve előtt már három más hitbuzgalmi munkája jelent meg nyomtatásban. Hille művének csak a magyar fordításban kapott címét jelezzük: „Fennmaradjon-e még tovább is a közfal, amely a katolikusoktól a protestánsokat elválasztja?" A német kiadások, mert több ilyen volt, a szász király apostoli vikáriusának és gyóntatóatyjának támogatásával, a magyar kiadások pedig Jordánszky Elek esztergomi kanonoknak, továbbá az esztergomi prímás vikáriusának támogatásával jelentek meg. A könyv a reformáció 300 éves évfordulóján rendezett impozáns németországi ünnepségek bírálatából indult ki, és már első mondatában kifejezte fő gondolatát: „Ez a jeles ünneplés sokkal inkább a katolikus anyaszentegyház iránt való gyűlölségnek, mint a Krisztus Evangyeliumának fenntartására célozik." Hille előbb sommásan előadja érvelésének fő pontjait, hogy aztán csaknem 400 oldalon át részletesen is kifejtse azokat. Számunkra elég, ha ezt a néhány pontot megismerjük:

  1. A reformáció nem méltó tárgy arra, hogy jubileumát ünnepséggel megüljék, mert célját egészen eltévesztette, Krisztus tanítását a protestánsoknál megrontotta, miközben ezt a tanítást a katolikus egyház annál fényesebben fenntartotta.

  2. Az újraegyesülés szükséges, mert nemcsak Krisztus világos parancsa kívánja, hanem a polgári társaság közjava és boldogsága is.

  3. Az egyesülés lehetséges, mert a katolikus egyház hajlandó arra, hogy a fenyítékhez tartozó tárgyakban engedjen, de a dogmákban nem engedhet. Ezekben a protestánsoknak kell engedniük, és közelíteniük. Tenniük kell ezt annál is inkább, mert „a protestáns liturgia sovány, asszu, ízetlen és sikertelen".

  4. Az egyesülésre serkentő okok közül Hille legmerészebb állítása az, hogy a katolikusoknál „állítattak fel a legidvességesebb és legszámosabb intézetek"

Hacsak a kolostorokat nem számítjuk, az igazság az, hogy a XVIII. században is inkább a protestánsok gyarapították iskoláikkal, könyvkiadásukkal, tudományos életükkel a közös kultúrát, Hille persze nem tudhatta, hogy Pápán újra felállították a már a XVI. században működő, az ellenreformáció miatt elüldözött főiskolát. Hazánkban olyan protestáns tudósok szereztek fényes nevet a tudományban, mint a pápai főiskola helyreállítója, Mándi Márton István, azután Tóth Ferenc, Budai Ézsaiás, Köteles Sámuel, Kiss János stb. Gróf Teleki László a Bibliát Utrechtben 8000 példányban kinyomatta a reformátusoknak, az evangélikusok pedig a Torkos féle Bibliát nyomatták ki újra. Mindkét protestáns egyházban a hívek új iskolai alapítványokkal, vagy a régiek gyarapításával ünnepelték meg a reformáció jubileumát.

Hille könyvének magyarra fordításával, majd Hohenegger Lőrinc kroisbachi plébános egy hasonló szellemű könyvének németül és magyarul való megjelentetésével („Beleuchtung etc." Esztergom 1825) nagyon elszaporodtak azok a kisebb és nagyobb hazai katolikus megnyilatkozások, amelyek Hille és Hohenegger látásmódját propagálták. Ezeknek a kiadványoknak a listáját felsorolja Zoltványi L. Irén pannonhalmi bencés tanár „Guzmics Izidor életrajza" című művében, Budapest 1884. 99-109. lap.

Hohenegger Lőrinc említett munkájában arra a veszélyre is figyelmeztette a magyar protestánsokat, hogy modern teológiájuk miatt már eltértek mind az Ágostai Hitvallástól, mind a II. Helvét Hitvallástól, tehát meg lehetne vonni tőlük az ezeknek a hitvallásoknak országos törvényekben biztosított közjogi védelmet. (Idézett mű 253. lap.)

A most vázolt helyzetben szükségessé vált, hogy a magyar protestánsok valamelyik vezető embere állást foglaljon a felvetett kérdésben, hogy vajon a protestánsok tényleg akkor ünnepelnék-e a legméltóbban a reformáció 300 éves jubileumát, ha visszatérnének a római egyház kebelébe? A feladatot a dunamelléki egyházkerület püspöke, Báthory Gábor vállalta magára. Prédikációkat tartott a témáról, és ezeket, bár névtelenül, nyomtatásban is megjelentette. A prédikációk gyorsan, több kiadásban is elfogytak. Báthory püspök ugyan erős rendreutasítást kapott Bécsből, de a reunió kérdésében megvolt az a válaszadás, amellyel a protestánsok túlnyomó része egyetértett. Báthory prédikációinak már a címe is magába foglalja az állásfoglalást. Az első kettő címe ez: „Lehet-é, van-é egyedül idvezítő eklesia? Ha lehet és van, hol van? Melyik az?" A másik két beszéd szintén Trattnernél jelent meg 1822-ben. Címük: „Az Evangéliumi Keresztyén Tolerantzia. Két prédikátziokban előadva, a melyek közül az elsőben az mutattatik meg, hogy a keresztyéneknek a Vallás dolgában egy értelemre való jutások lehetetlen, a másodikban, hogy a vallások közt lévő különbségek ellent nem állván, a Hazafijak nyugodalmasan, tsendesen és boldogul élhetnek együtt".

Zoltványi szerint Báthory Gábort főleg Klobusitzky Péter előbb szatmári püspök, majd kalocsai érsek olyan látványosnak szánt eljárása késztette fellépésre, hogy Klobustzky egyszerre 400 reformátust térített át, köztük a bihari Ér-Adony nőtlen prédikátorát, Gaál Mihályt, aki aztán később mint az érsek szerpapja működött (Zoltványi: Idézett mű 65).Báthory prédikációi nemcsak a bécsi kormány figyelmét keltették fel, hanem a hazai katolikus egyházi írók táboráét is. Zoltványi még az 1822. évből négy ilyen megjelent vitairat adatait közli. Közülük az első beérte másfél ív terjedelemmel, de a másik három írás mindegyike már csaknem 100 lapos.

Még két olyan református egyházi iróról és könyvéről kell megemlékeznünk, amelyek lényegében Báthoryval egyetértve, de némileg eltérő következtetésekkel fejtették ki gondolataikat a reunió szükségességéről, vagy lehetőségéről. Az egyik Szikszai Benjámin makói református lelkipásztornak „A római katolikus és protestáns keresztyének között fennálló unió" című alapos munkája (Szeged, 1824). Szikszai azt igyekszik bizonyítani, hogy az uniót már csak azért sem kell megrendezni, mert az már fennáll. A könyv egy katolikus és egy protestáns közötti beszélgetés alakjában van megírva, és azt igyekszik kimutatni, hogy nem csak a keresztyén nevezet azonos mindkét egyház között, de mindkettő megengedi a vegyesházasságot, szerint könyvének tekinti a Bibliát, és egyaránt élnek a két legfőbb szentséggel. Csupán az egyházi rendtartásokban lát Szikszai eltérést, de ez szerinte nem érinti a lényeget. Ilyen a szentek tisztelete, a mise, a pápa primátusa. Ezekre nézve szükségtelennek tartja az egyesülést, hanem mindkét tábor éljen továbbra is a saját meglevő rendtartása szerint (34-85. lap).

Szinte diametriálisan ellentétes a másik magyar református lelkész. Pap István állásfoglalása. Ő a külső szertartásokban való közeledést lehetségesnek és kívánatosnak tartja. Könyve névtelenül jelent meg: „A vallási egyesülés ideája, s ezen idea realizáltatásának eszközei" címmel, Veszprém 1823. 

Miért ne lehetne - kérdezi - a protestánsok templomaiban is gyertyákat égetni, annak jelképéül, hogy ezek azon helyek, hol a bűn homályából akarunk kitisztulni s a világosság fiaivá lenni? Miért ne lehetne képeket, mint a jó példát adó egyének és szent történetek ábrázolásait a protestáns egyházak falára is felfüggeszteni? Miért ne tarthatnánk szent István király emlékezetére egy nemzeti ünnepet, hogy imádnók az Istent, ki ő általa a keresztyén vallás világát nemzetünk között is felderítette" (24. lap).

Miközben a magyar református teológusok kissé szerteágazó módon nyilatkoztak a reunió kérdésében, színre lépett egy nagyon tanult, nemes gondolkodású katolikus teológus, hogy a kérdést, a protestáns írásokat hol helyeselve, hol cáfolva a maga szempontjából a helyére tegye. A reunió mint téma az ő bekapcsolódásával vált néhány éven át valódi katolikus-protestáns országos dialógussá, mert a válaszokat újból és újból mindkét oldalról viszontválaszok követték.

Guzmics Izidor a Sopron megyei Jánosfa községben született 1786. április 7-én. Atyja Guzmics István molnár mester, anyja pedig nemes Budai Anna. Mint negyedik gyermek a későbbi Izidor a László nevet kapta. A rendkívül értelmes fiúcskát atyai nagybátyja, Budai József szentgyörgyvölgyei plébános magához vette és iskoláztatta. A kis Guzmics Kőszegen és Sopronban fejezte be gimnáziumi tanulmányait, közben kitűnően megtanult németül.

19 éves volt, amikor belépett a Benedek-rendbe. Ott először a Dénes nevet kapta, de miután egy év leteltével kilépett a rendből és csak két hónap elteltével folyamodott visszavételéért, újból beléphetett ugyan a rendbe, de most már Izidor néven. Alighogy 1815-ben pappá szentelték, teológiai tanári beosztást kapott Pannonhalmán. 1832-ben azután elnyerte a bakonyéli apáti méltóségot. Ott halt meg 1839. szeptember 1-én.

A római katolikus lelki ébredés hatására, amely a romantika korának egyik ajándéka volt, Guzmicsban is felmerült a vágy, hogy bár ő is tehetne valamint a keresztyén vallások egyesítéséért. Tollat csak akkor ragadott, amikor megjelentek Báthory Gábor református püspök tolerancia-prédikációi. A püspök szerint, mint említettük, hazánkban a reunióra nincs szükség, hanem a keresztyén felekezetek hitelveiket és egyházi rendjüket megőrizve békésen és boldogan élhetnek együtt és munkálkodhatnak a közös haza javára. Guzmics ezzel nem érte be. Összesen hat írása jelent meg a reunió tárgyában 1822 és 1826 között. Jellemző rá az udvarias, sőt baráti hangvétel és a nagyfokú tárgyilagosság, íme Báthory Gáborhoz címzett első írásából egy részlet:

Kedves Barátom, mi vélekedésünkre nézve egész ellenpontban állunk egymással: Te a vallásbeli egyesülést lehetetlennek, én lehetőnek, Te haszontalannak, és igen hasznosnak lenni vélem. Te csak szeretetbeli egyesülést ajánlsz, én a hitbelit is óhajtom úgy vélekedvén, úgy tekintvén az emberi természetet, hogy az e nélkül lehetetlen." (A keresztyéneknek vallásbeli egyesülésekről írt levelek, az evangéliumi keresztény toleranciának védelmezőjéhez. Pest, 1822. 4. lap.)

Guzmics szerint a protestánsoknak a reuniótól való idegenkedésében az az ok a legfontosabb, hogy nem ismerik eléggé a katolikus tanításokat. Ezeket igyekezett tehát nagy türelemmel megmagyarázni és elfogadtatni. Szikszai Benjáminnak azt az említett véleményét, hogy a katolikusok és a protestánsok a lényeges kérdésekben máris egyetértenek, tehát közüttük reuniót fölösleges eszközölni, Guzmics nem fogadta el. így írt „A vallási egyesülés ideájának... és az uniónak vizsgálata" című Győrben 1824-ben megje­lent írásában:

Most ugyan a protestáns ekklézsiáknak vallási könyveik ellenkeznek Szikszai Úr állításával, de ha majd a protestánsok mindnyájan, vagy legalább a tanitókarnak nagyobb és jelesebb része úgy gondolkodik, úgy tanít, idővel hasonló értelmű katekizmusok, confessiók, theologiai könyvek fognak megjelenni, midőn a tanításban egységet látnak, nem fognak vonakodni az anyaszentegyházban egyesülni" (124 lap).

Guzmics minden írásában hangot kapott, mint az egyik legfőbb érv, hogy igazán erős csak az egyvallású nemzet lehet. Kazinczynak írja, akivel bensőséges és sűrű levelezést folytatott:

Egy nemzeti religio éppen úgy szükséges a nemzet boldogulására, mint az egy nemzeti constitutio és az egy nemzeti nyelv. Ez a három egy teszi eggyé a nemzet lelkét, szívét. Ha közülük megoszlik valamelyik, utána oszlanak a lelkek és szívek." „Én munkámmal egyebet nem akartam, aki olvassa, látja -, hanem hogy az egyesülésnek ellenségei szűnjenek meg, legalább némuljanak el, baráti pedig mind a három részről munkáljanak nem fortéllyal, nem erőszakkal, hanem szelídséggel, oktatással, a dolog felvilágosításával. Ez a tónus, ha egyszer az iskolákban, cathedrákba be- s felvitetik, elkészíti lassanként a lelkeket... S ha a lelkek így elkészülve lesznek, merhet csak valamit a kormány, nem is alattomban, nem is csupa zsinatban, legkevésbé a Pápa által gyűjtendő zsinatban, hanem a magyar Diaetán, hol nem a dogmákat kell határozgatni, hanem az isteni tisztelet módját, a külső szertartásokat, a fenyíték törvényeit kell megvizsgálni és a nemzet charakteréhez, a kor lelkéhez és szükségeihez alkalmaztatni, hogy nemzetiség is legyen bennük. A katolikusoknak kell ezekből némelyeket vagy egyenesen elbocsátaniuk, vagy módosítaniuk, a protestánsoknak elfogadniuk. (Guzmics levele Kazinczyhoz 1823. július 19-én. Guzmics Izidor és Kazinczy Ferenc közti levelezés 1822-től 1831-ig. Esztergom, 1860. 20-21 lap.)

Kazinczy a református egyház tagja volt, vallásos érzésűnek tartotta magát, felesége és így lányai is katolikusok voltak. 1823. április 24-i levelében így nyilatkozott Guzmicsnak a felekezeti kérdésben: „Az én vallásom nem Anti-Catholicizmus, hanem tiszta Protestantizmus" (Idézett mű 12. lap). Ezt 1823. június 24-i levelében így értelmezi: „Autopsia [a saját szemmel való meggyőződés valamiről, B. M.] nagy kincs. Amit Isten szabadnak teremtett, hagyjuk szabadnak. Nem kell ott tilalom és parancs, ahol oktatni lehet." 1823. április 24-i levelében ilyen jellemző sorokat olvastunk:

Midőn egyik húgom azt kérdi, hogy fogom nézhetni, hogy egyik gyermekem pápista, a másik kálvinista, azt feleltem, hogy úgy, mint midőn az egyik nadrágot vesz fel, a másik szoknyát... De hányadik az, aki a gyümölcs felszínén föl nem akad, s a magig hat el!?" Végül 1823. június 14-én Guzmicshoz írt leveléből idézzük Kazinczy elképzelését: „Tedd, hogy papjaid és az enyémek savai legyenek az emberiségnek, hogy példájuk és tanításuk javítsa az embereket, hogy általuk tiszteletes és szerethető legyen a vallás, hogy mindenike szeresse a más felekezetet is, s akkor emlegesd az Uniót! Most hiába fognád."

Ugyanezek a gondolatok töltötték el a kor gondolkodó reformátusait is, miként Báthory Gábor prédikációiban is láttuk. Guzmics ennél többet akart. Fáradozott is még további néhány írásában a vallási unió ajánlásával és egyengetésével, míg végül éppen olyan oldalról talált erős és veszélyes ellenállásra, amelyre talán a legkevésbé számított. Saját katolikus teológus társai rótták meg amiatt, hogy - miként már hallottuk, és mert Guzmics nemcsak Kazinczynak szólt erről - ő a vallási egység kimondását és megpecsételését nem a Pápától várta, hanem a magyar országgyűléstől. Bírálói ezt a római egyház számára igen sérelmes gondolatnak ítélték, ahogy akkortájt nevezték: gallikanizmusnak, vagy febroniánizmusnak. Nem csoda, hogy Guzmics elkedvetlenedett és nem írt többet a reunió érdekében.

A mából visszanézve igent kell adnunk Guzmics jeles életrajzírójának, Zoltványi L. Irén pannonhalmi bencés tanárnak, hogy „Pázmány kora óta alig van irodalmunkban hitvitázó mű, amelyben alapos eruditio hasonló előadással volna párosulva... A tárgyalás hangja Guzmics művét a hitvitázó iratoknak valódi munkaképévé avatja". (Idézett mű 66-67. lap.)

Egyébként Guzmics elkedvetlenedése és vele a reuniós dialógus elcsitulása egybeesett a közérdeklődés szinte radikális megfordulásával. Míg Gróf Széchényi Ferenc a római katolikus egyházirodalom és kegyesség ápolásában látta életének egyik fő feladatát, addig a fiú, Gróf Széchenyi István már nem egyetlen felekezet, hanem az egész nemzet ügyét akarta szolgálni, annak lemaradottságát akarta megszüntetni gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. De ez már a reformországgyűlések témája, amelyek során azonban újból és újból felmerült a vallási kérdés még pedig olyan vonatkozásban, hogy az 1848. évi XX. törvénycikk törvénybe iktatta a hazai bevett vallásfelekezetek egyenjogúságát. Confessio 1988/3 67-73

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!