A cig�nys�g t�rt�nete

A ROM�K EREDETE �S T�RT�NETE A K�Z�PKORT�L NAPJAINKIG

A rom�k eredet�r�l kor�bban a k�ztudatban k�l�nb�z� romantikus elk�pzel�sek �ltek. Olyan hiedelem is napvil�got l�tott, mely szerint a f�ra� n�pek�nt Egyiptomb�l sz�rmaznak. Ez �s m�s naiv elgondol�sok minden t�rt�neti alapot n�lk�l�znek. Igaz, - Bari K�roly neves roma k�lt� �s n�pmesekutat� megfogalmaz�s�ban, hogy a rom�knak nincs le�rt t�rt�nelm�k, de van nyomon k�vethet� t�rt�net�k.

Ismeretes, hogy minden n�p �let�tj�nak fordul�it, nevezetes esem�nyeit meg�r�k�ti a sz�jhagyom�ny. Eset�nkben emellett egy rendk�v�l fontos, egzakt adatokkal rendelkez� tudom�ny lesz seg�ts�g�nkre: az �sszehasonl�t� nyelv�szet. E komparat�v nyelv�szeti kutat�sok der�tettek f�nyt a rom�k eredet�re is. E kutat�munk�ban fontos szerepet j�tszott V�lyi Istv�n magyarorsz�gi reform�tus lelk�sz, aki k�lf�ldi tanulm�nyai sor�n egy�tt tanult malab�ri (indiai) di�kokkal. Felt�nt neki besz�d�ket hallgatva hogy nyelv�k igen hasonlatos az � k�zs�ge cig�ny k�z�ss�g�nek nyelvezet�hez. Megindultak a vizsg�latok, melyek sor�n kider�lt ? f�leg az �si szanszkrit nyelvvel val� �sszevet�s sor�n, hogy a n�lunk haszn�latos cig�ny nyelvj�r�sok eredete k�z�s �si indiai nyelvre vezethet� vissza. Rendszertanilag a roma nyelvj�r�sok az indoeur�pai nyelvcsal�dba tartoznak sok m�s rokonnyelvvel egy�tt (latin, n�met, orosz, angol, francia stb.) Val�ban, a roma nyelvj�r�sok nyelvi strukt�r�ja azonos az eml�tett nyelvcsal�d tagjainak nyelvi szerkezet�vel (pl. prepoz�ci�k haszn�lata, deklin�ci�k stb.). A ROM sz� a cig�ny f�rfit jelenti, a ROMNYI a cig�ny n�t illeti, a ROMA pedig a t�bbes sz�m� alak: cig�nyok (a cig�ny elnevez�sre majd a k�s�bbiek sor�n m�g visszat�r�nk).

A rom�k �shaz�j�nak helye az indiai szubkontinens �szak-nyugati ter�lete: Pandzsab. �rdekes a sz��sszet�tel jelent�se: pandzs = �t, ab = foly�. Val�ban, ha t�rk�pre n�z�nk, e ter�leten az �t foly� vid�k�t tal�ljuk, az Indust �s annak mell�kfoly�it.(Megjegyezz�k, hogy a mai besz�lt magyarorsz�gi cig�ny nyelvj�r�sokban is az �t�s sz�mjegyet pandzs-nak mondj�k a rom�k).

Sajn�latos, hogy roma testv�reink kiszolg�ltatott helyzetben voltak m�r az �shaz�ban. Az akkor m�g a main�l er�sebben �l� kasztrendszerben a hierarchia legalj�n �ltek, a p�ri�k csoportj�ba tartoztak, kiszolg�l�i voltak minden tekintetben a felett�k l�v�knek.

A lass�, de folyamatos elv�ndorl�s a Krisztus ut�ni 5. sz�zadban kezd�d�tt. Mint minden felkereke-d�snek  a n�pv�ndorl�sok hull�mver�sei k�zepette  a rom�k elindul�s�nak is k�ls� okai voltak. Ez id� t�jt a feh�r hunok bet�r�s�t sejtett�k, �rezt�k meg �szt�n�sen, ami t�voz�sra k�sztette �ket. Egy�bk�nt �rdekes jelens�g t�rt�net�k sor�n szinte mindv�gig, hogy sosem v�rt�k be a h�d�t�t, nem sz�lltak szembe ny�ltan az ellenf�llel, ink�bb v�lasztott�k a passz�v rezisztenci�t, mint a konfront�ci�nak er�szakos m�dj�t. Tal�n ez az attit�d is a hagyom�nyos indiai gondolkod�sm�db�l fakad (l�sd, pl. Mahatma Gandhi vil�gszeml�let�t e tekintetben). Tal�n �ppen ez�rt t�rt�net�k sor�n a rom�k sosem viseltek hadat, nem alap�tottak fejedelems�geket, kir�lys�got, �n�ll� �llamis�got.

A f�lnom�d v�ndor�let els� megszak�t�sa a korabeli Perzsia volt. A nyelvi r�tegvizsg�latok (a letelepe-d�ssel kapcsolatos perzsa j�vev�nyszavak a roma �si alapsz�kincs mellett, arra r�rak�dva) kb. m�sf�l �vsz�zados tart�zkod�sra utalnak Perzsia ter�let�n, melynek a fenyeget� mongol bet�r�sek vettek v�get. A tov�bbv�ndorl�s d�lnyugati ir�nyt vett, �rm�nyorsz�gba jutottak el a rom�k.

Fontos �llom�sa volt ez az orsz�g t�rt�neti �tjuknak, hisz itt tal�lkoztak el�sz�r a kereszt�nys�ggel. M�gpedig a kereszt�ny hagyom�nyok egy tiszt�bb, de ugyanakkor sokkal d�szesebb, �nnep�lyesebb, liturgi�ban gazdagabb form�j�hoz jutottak, mely t�rben �s id�ben is k�zelebb �llt az �kereszt�ny vil�g szok�srendszer�hez. R�ad�sul a befogad� �rm�ny n�p k�l�n�s �r�mmel �llt a rom�k mell�, kv�zi misszi�s feladatot is l�ttak meg-keresztelked�s�kben.

A fogadtat�s �r�me, az egyh�zi k�z�ss�gekben val� felszabadult beilleszked�s voltak val�sz�n�leg azok a t�nyez�k, melyek mintegy 400 �ves marasztal�st, viszonylagos leteleped�st eredm�nyeztek a rom�kn�l. Az �rm�ny j�vev�nyszavak sokas�ga is erre utal.

Az ezredfordul� azonban v�ltoztat�st ig�nyelt. K�ztudottan a szeldzsuk t�r�k�k ebben az id�ben kezdtek t�mad�sokat ind�tani a kereszt�ny �rm�nyek ellen. E sz�nd�kukat megsejtve szedt�k fel s�torf�ikat a roma csoportok, hogy kiv�dj�k a t�mad�st. Egy kisebb csoport Kis-�zsi�n �t d�li ir�nyt vett, m�g a nagyobb popul�ci� nyugat fel� tartott, a Balk�n f�lsziget ir�ny�ba.

A d�li ir�nyba halad�k eljutottak Egyiptomba (val�sz�n�leg innen a t�ves hiedelem az egyiptomi eredetr�l!), ahol azonban nem �lltak meg, hanem k�t�dtek egy akkor �ppen arra v�ndorl�, Sz�ri�b�l nyugatra tart� n�pcsoporthoz. Az Omaj�d dinasztia n�p�r�l, a m�rokr�l van sz�. �rdekes ellen-mond�snak t�nik: a megkeresztelkedett rom�k most egy iszl�m vall�s� n�phez csatlakoznak akkor, amikor eredetileg az �rm�nyekt�l �ppen az iszl�m vall�s� szeldzsukok miatt menek�lnek el.

Az �szak-Afrikai partvid�ken val� v�ndorl�s v�ge a gibralt�ri �tkel�s lett, majd az Ib�riai f�lszigeten �vsz�zadokon �t val� b�k�s egy�tt�l�s m�rokkal, spanyolokkal, zsid�kkal. Az itt �l� rom�kat h�vjuk ma los gitanos-oknak. (Van olyan feltev�s, mely szerint a gitan sz� az Egyiptom sz�b�l sz�rmazik, illetve annak megv�ltozott maradv�nya.) A kezdeti �vsz�zadokban a spanyolorsz�gi cig�nyok k�l�n kol�ni�kban, v�rosnegyedekben �ltek, ak�rcsak a zsid�k, m�ra azonban ez csak n�h�ny v�rosban mutathat� ki. (Ilyen pl. a granadai Al-Ambra er�d�tm�ny k�r�l letelepedett, t�bbnyire mutatv�nyoss�gb�l, keresked�sb�l �l� gitan csoport). Sajnos, hogy t�bbs�g�kben nyelvileg asszimil�l�dtak a spanyolorsz�gi rom�k.

T�rj�nk vissza, azonban most az �rm�nyorsz�gb�l nyugati ir�nyba v�ndorl� csoportunkhoz. �k G�r�gorsz�g ter�let�re jutottak, ahol testv�rk�nt fogadja �ket az ortodoxia, hisz kereszt�ny testv�rek �rkeztek hozz�juk. K�nnyen illeszkednek is az ugyancsak csillog�-villog�, gyertyaf�nyes, ikonosz-t�zionokkal �kes�tett templomok vil�g�ba. K�l�n�sen kedvelik rom�ink a nagy egyh�z mellett m�k�d� atcinganosz nev� kisegyh�zat, azt a kisk�z�ss�get, ahol jobban otthon �rzik magukat. �gy t�nik, a cig�ny elnevez�s is itt ragad r�juk (cig�ny, tsiganes, zigeuner). Egy�bk�nt a kisk�z�ss�gekhez val� vonz�d�s ak�rcsak ma m�r abban az id�ben is jellemz� volt, szemben a nagyegyh�zakkal. Ennek t�bb oka van. Alapvet�en a sokkal melegebb, bar�ti l�gk�r, ahol mindenki ismer mindenkit: egym�snak �s a k�z�ss�g vezet�j�nek aki t�bbnyire maga is roma sz�rmaz�s� lelkip�sztor  elmondhatj�k egym�s gondjait, bajait, �r�meit, keserveit. M�sr�szt e kisebb vall�si k�z�ss�gek normarendszere k�zel sem olyan k�vetel�, szigor�, mint pl. a katolikus egyh�z strukt�r�j�ban �s funkci�j�ban. A g�r�gorsz�gi tart�zkod�s t�rt�n�sei sor�ba meg kell eml�ten�nk, hogy a Pelopon�szoszi f�lszigeten akkor vir�gz� telep�l�s, Gippe k�rny�k�re sokan telepedtek a rom�k k�z�l. Egyes verzi�k szerint innen ered az angolsz�sz nyelvter�leten haszn�latos gipsy elnevez�se a rom�knak. (M�sok az Egyiptom sz�b�l vezetik le ezt a mai megnevez�st.) - Felt�tlen eml�t�sre m�lt�, hogy a vall�si tolerancia sz�p p�ld�j�t adj�k m�r akkor s ma is a Balk�non �l� roma csoportok. K�zismert, hogy Biz�nc eleste ut�n az ezredfordul�t k�vet� �vsz�zadokban az iszl�m t�rh�d�t�si aspir�ci�i egyre ink�bb �rezhet�k a Balk�n f�lszigeten. Ennek hull�mver�seit megsejtve a rom�k egy r�sze is �tt�r a mohamed�n vall�sra. (J� tudnunk, hogy szerte a vil�gon a roma k�z�ss�gek mindig annak a vall�snak lesznek h�vei, amelynek k�rnyezet�ben �lnek.) Monoteista vall�sr�l l�v�n sz�, nem okozott teh�t k�l�n�sebb probl�m�t a v�lt�s. Ez�rt azonban t�rsaik az ortodox rom�k soha nem vetett�k meg �ket. Ma is el�fordul pl. Bulg�ri�ban, hogy egy muszlin roma csal�d bet�r egy kereszt�ny templomba, ahol Mekka fel� fordulva mondj�k el az olt�r el�tt a p�ntek d�li im�ds�got. �s ez az attit�d k�lcs�n�s: nem egyszer l�thatjuk, hogy rom�k (kereszt�ny hit�ek) l�bbelij�ket levetve, gyerty�t �getve t�rdelnek a mecsetekben vagy dzs�mikban a mihr�b f�lk�n�l, mik�zben M�ri�hoz foh�szkodnak. Itt jegyzend� meg, hogy val�sz�n�leg az ortodoxi�val val� tal�lkoz�s eredm�nye a rom�kn�l az a m�lys�ges M�ria-tisztelet, amely szinte f�l�je helyez�dik a J�zus im�d�s�nak. A rom�k ma is ford�tott utat j�rnak: J�zust k�rik, hogy aj�nlja �ket anyj�nak Sz�z M�ri�nak, holott a kereszt�ny tan�t�s szerint M�ri�t az�rt kell tisztelni, hogy j�rjon k�zbe isteni Fi�n�l, J�zus Krisztusn�l. A m�ban is �szlelhet� vall�si t�relemnek, nyitotts�gnak a m�sik ir�ny�ba teh�t t�rt�neti gy�kerei vannak. Mindenesetre mi gadzs�k (nem rom�k) e tekintetben sokat tanulhatunk e n�pcsoportt�l.

Visszat�rve a t�rt�neti fonalhoz, ismeretes, hogy a Balk�n a XII-XIII. sz�zadban egyre fenyegetettebb� v�lik a t�r�k h�d�t�s tekintet�ben. A balk�ni viszonylagos letelepedetts�g (orsz�gon bel�li kisebb v�ndorl�s csup�n) k�vetkezt�ben a rom�k �letform�j�ban is lass� v�ltoz�s k�vetkezik be. A f�lnomadiz�l�s mellett egyre ink�bb jelentkezik cs�r�j�ban az a termel�si forma, melynek sor�n nem csup�n a maguk sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re termelnek (f�mm�vess�g, kov�csmesters�g, kos�rfon�s, s�tork�sz�t�s, stb.), hanem szolg�ltat� ipark�nt m�sokat is ell�tnak e tev�kenys�g�kkel, kezdenek sarjadni a hagyom�nyos cig�ny mesters�gek, melyek azt�n �vsz�zadokon �t meg�lhet�st biztos�tanak a rom�knak az eur�pai orsz�gokban.

A t�r�k h�d�t�s el�szel�t �rezve, kezdetben a kereszt�ny vall�s� csoportok kezdtek el kisebb csoportokban, �szaki ir�nyban sziv�rogni haz�nk fel�. A XIV-XV. sz�zad hat�rmezsgy�j�n vagyunk, f�l �vsz�zaddal a n�ndorfeh�rv�ri gy�zelem el�tt. R�szben megoszlik a roma n�pcsoport: kereszt�nyek mennek, mohamed�nok maradnak illetve csap�dnak a felfel� t�r� iszl�m hader�h�z. Az el�bbiek magyar, az ut�bbiak t�r�k v�gv�rakba szeg�dnek el sz�rakoztat� ipart �zve: mutatv�nyoss�g, �nek, zene, t�nc, tov�bb� az el�bb m�r eml�tett mesters�gek. Ett�l az id�t�l fogva m�r �rott dokumentumok is rendelkez�s�nkre �llnak. Oklevelekb�l tudjuk p�ld�ul, hogy 1396-ban a p�csi p�sp�k 25 s�toros cig�ny csal�dnak enged�lyezte a leteleped�st a v�rosfal t�v�ben. A d�lr�l indul� beteleped�s term�szetesen ekkor m�g nem volt t�meges m�ret�. Nagyobb popul�ci� akkor indult el, amikor Zsigmond kir�ly �s cs�sz�r un. menleveleket adott ki, amelyek szerint leg�lisan j�hettek az orsz�gba a roma csoportok. Val�sz�n�leg �lt m�g az orsz�gvezet�s tudat�ban az a sz�p hagyom�ny, melyet orsz�galap�t� Szent Istv�n kir�lyunk fogalmazott meg fi�hoz, Imre herceghez �rt intelmeiben, mely szerint fogadjuk be az idegeneket, mert min�l tark�bb nyelv�ben, szok�saiban egy nemzet, ann�l �rt�kesebb. Megjegyzend� egy�bk�nt, hogy a k�s�bbiek sor�n sz�mos un. eur�pai kult�r�llamban t�meges �ld�z�snek, pogromoknak vetett�k al� roma testv�reinket. Magyarorsz�g e tekintetben kiv�tel volt, eltekintve azokt�l a XX. sz�zadi helyi atrocit�sokt�l, amelyekr�l k�s�bb m�g lesz sz�.

Az ezern�gysz�zas �vek els� fel�ben indult meg teh�t a roma n�pess�g lass� �raml�sa a Balk�nr�l. Ez a folyamat folytat�dott 1526 ut�n is, a h�dolts�g idej�b�l azonban kev�s adat �ll rendelkez�s�nkre. B�k�sen �ltek a rom�k egy�tt a megmaradt magyar lakoss�ggal illetve a h�d�t� t�r�k n�pess�ggel. Sz�vesebben v�lasztott�k azonban a megmaradt erd�lyi r�szeket �s a Havasalf�ld t�j�k�t.

A nagyobb ar�ny� beteleped�s csak a h�dolts�g ut�n, a XVIII. sz�zadban k�vetkezett be, a felvil�gosult abszolutizmus kor�ban, amikor is M�ria Ter�zia int�zked�sei nyom�n szisztematikusan j�ttek a rom�k f�leg az Alf�ld t�rs�g�be. �ket nevezi a szakirodalom az un. k�rp�ti cig�ny csoportnak. A kir�lyn� elk�pzel�se az volt, hogy a t�r�k h�dolts�g k�vetkezt�ben kipusztult vagy elmenek�lt magyar lakoss�g hely�re telep�ti a rom�kat. Ez�rt h�vta �ket �jmagyaroknak. �gy gondolta j�hiszem�en, hogy a mez�gazdas�gban hi�nyz� munkaer�t vel�k fogja p�tolni. Nem ismerv�n a rom�k t�rt�net�t, v�llalkoz�sa sikertelen volt, hisz a f�lnom�d �letet �l� a k�zm�iparba csak �ppen belek�stol� rom�k alig-alig ismert�k az �llatteny�szt�st, n�v�nytermeszt�ssel pedig soha nem foglalkoztak. M�ria Ter�zia m�sik ball�p�se pszichol�giai ismerethi�nyb�l fakadt. Annak ellen�re, hogy l6 gyermeke sz�letett, k�zvetlen pedag�giai tapasztalatokkal nem rendelkezett. Ez�rt t�rt�nt meg az a sajn�latosan brut�lis int�zked�se, melynek alapj�n a kisgyermekeket (2-4 �ves kort�l) ki kell emelni a csal�db�l, elvenni a roma sz�l�kt�l �s magyar parasztcsal�dokhoz adni. �gy gondolta a kir�lyn� a gyermekkori szocializ�ci� f�ldm�vel� k�rnyezetben fog v�gbemenni s �gy a rom�k r�szt fognak venni a magyarorsz�gi mez�gazdas�g �jj��leszt�s�ben. Ennek az elgondol�snak val�ra v�lt�sa ugyancsak meghi�sult. Tudjuk, hogy a kisgyermekkori szocializ�ci� folyamat�ban d�nt� jelent�s�ge van az anya-gyermek kapcsolatnak �rzelmi vonatkoz�sban. Sok kisgyermek napjainkban is az�rt hospitaliz�l�dik az egy�bk�nt mind anyagi mind szem�lyi felt�telekkel j�l ell�tott nevel�si int�zm�nyeinkben, mert megszakad az �desanyjukkal val� kapcsolat. Gondolhatjuk mennyire �gy volt ez M�ria Ter�zia kor�ban is. Ugyanis a roma csal�dok koh�zi�s ereje hatv�nyozottan nagyobb fok� a gadzs� csal�dok�n�l. A gyermekekhez val� k�t�d�s �letfontoss�g� a roma csal�dokban. Nem v�letlen, hogy roma asszonyok a legritk�bb esetben v�llalkoznak abortuszra. A f�rfi csal�df� pedig egyenesen megtiltja a m�vi beavatkoz�st. V�g�l is a XVIII. sz�zad ilyen �rtelm� csal�dpolitik�ja nem sz�ntette meg a v�ndorl�st, s�t az egyre er�teljesebb� v�lt. Megindult az elvett gyermekek ut�ni keres�s, a gyermekek sz�k�se, a rom�knak a parasztokkal szembeni konfront�ci�ja (val�sz�n�leg ebb�l a korb�l sz�rmazik az a hagyom�ny, hogy sok helyen ma is a k�zs�g roma lakoss�ga egyszer�en parasztnak h�vja mindazokat, akik gadzs�k, azaz nem cig�ny sz�rmaz�s�ak). R�ad�sul �jra mint el�tte �vsz�zadokon �t - el�t�rbe ker�lt az �ld�z�tts�g tudata, hisz a hat�s�gok er�szakosan fogtak hozz� a letelep�t�shez, �gymond jogtalannak, t�rv�nyellenesnek tartott�k a gyermekek visszav�tel�t �des sz�leikhez. Sajn�latos, hogy e tekintetben Eur�pa szerte a k�l�nb�z� egyh�zak is szemet hunytak, s�t esetenk�nt t�mogatt�k a rom�kkal szembeni antihum�nus int�zked�seket eg�szen a II. Vatik�ni Zsinatig, amikor is VI. P�l p�pa els�k�nt a katolikus egyh�z t�rt�net�ben hivatalosan is deklar�lta az egyh�z evangeliz�l� feladatait a roma k�z�ss�gek ir�ny�ba. Ez azonban csak a huszadik sz�zad m�sodik fel�ben t�rt�nt meg.

Egyel�re menj�nk azonban vissza a k�t �vsz�zaddal el�bbi id�szakra, amikor a k�rp�ti cig�ny csoport megjelent a K�rp�t-medenc�ben (innen egy�bk�nt a romol�gi�ban haszn�latos elnevez�s�k). Ez az a csoport, mely az eml�tett esem�nyek k�vetkezt�ben sajn�latos m�don elvesztette eredeti, Indi�b�l hozott anyanyelv�t �s �gy nyelvileg teljesen asszimil�l�dott. �ppen ez�rt nyelvi tekintetben �ket nevezi a szaktudom�ny a magyarorsz�gi nem cig�ny anyanyelv�ek csoportj�ban magyar anyanyelv� cig�nyoknak. Haz�nkban a roma kisebbs�gi popul�ci�n bel�l �k k�pviselik a legnagyobb sz�zal�kar�nyt, mintegy 70%-ot. Megjegyzend� azonban, hogy e nagysz�m� csoporton bel�l is tal�lunk kisebb k�z�ss�geket, melyek izol�lts�guk k�vetkezt�ben meg�rizt�k eredeti nyelv�ket. �k teh�t a romungr� nyelvj�r�st besz�lik. T�rbeli elhelyezked�s�k a mai Magyarorsz�g ter�let�n a k�vetkez�k�nt alakult: N�gr�d megye, Budapest k�rny�ke (P�ty, Csob�nka, Zs�mb�k, Pilisv�r�sv�r, Biatorb�gy, Pesthidegk�t, Budakal�sz), Dun�nt�l (P�cs, Moh�cs, Versend, Dunaszekcs�). Meg kell jegyezn�nk, hogy a romungr�k mellett a K�rp�ti csoportban tal�ljuk m�g az un. szinto cig�nyokat is, akiket k�sz�r�s�knek illetve ringlispiles cig�nyoknak is neveznek, ugyanis az ut�bbiak t�bbnyire f�l-v�ndor �letet �lnek ma is: mutatv�nyoss�ggal foglalkoznak (k�rhinta, c�ll�v�lde stb.) �k magukat sokszor n�met illetve vend cig�nyoknak is nevezik (Zala, Tolna megy�k). Az �rdekl�d�k sz�m�ra megjegyezz�k, hogy nyelvtanul�s eset�n aj�nlhat� R�cz S�ndor n�h�ny �vvel ezel�tt megjelent Romungro-Magyar sz�t�ra illetve M�sz�ros Gy�rgy p�r �vvel kor�bban kiadott A szinto dialektus nyelvtana? c. k�nyve.

A mai magyarorsz�gi cig�ny anyanyelv� csoport m�sik nagy �ga az el�bb eml�tett K�rp�ti csoport mellett az ol�h cig�ny csoport (egyes helyeken kolomp�roknak h�vj�k �ket), akik eredeti, Indi�b�l hozott nyelvj�r�sukat haszn�lj�k, melyet �vsz�zadokon �t meg�riztek v�ndorl�suk folyam�n. A foglalkoz�s szerinti t�rzsi elk�l�n�l�s alapj�n kisebb elt�r�seket tal�lunk, egym�st azonban meg�rtik az indiai alap-t�rzsanyag alapj�n. A haz�nkban �l�, mintegy 20 % ar�nyt kitev� ol�h csoport t�rzsi ill. nyelvj�r�si tagoz�d�s�b�l felsorolunk n�h�nyat: lovara (l�keresked�), colara (sz�nyegkeresked�), cerhara (s�toros), masara (hal�sz), fodozovo (kov�csok), romano rom (r�zm�ves), kherara (h�zal�), csurara (k�ses), drizara (�stfoltoz�) stb. B�r valamennyi nyelvj�r�s egyar�nt fontos, hisz a besz�l�k anyanyelv�r�l van sz�, m�gis k�l�n kiemeln�nk a lova nyelvj�r�st (a lov� = p�nz sz�b�l), mely minden val�sz�n�s�ggel a magyarorsz�gi rom�k irodalmi nyelv�v� alakul, hisz ezen a nyelven jelent meg. pl. Choli Dar�czi J�zsef bibliaford�t�sa, ford�totta le Nagy Guszt�v Az ember trag�di�j�t, jelentetik meg �r�saikat mai roma k�lt�k, reg�ny�r�k. Persze mindennek is t�rt�neti el�zm�nyei vannak. A Habsburg dinasztia egyik lelkes, a rom�k ir�nt emp�ti�val rendelkez� tagja, J�zsef f�herceg a m�lt sz�zadban alcsuti kast�ly�ban iskol�t l�tes�tett cig�ny gyermekek sz�m�ra. Igaz, a kezdem�nyez�s nem volt hossz� �let�, nem a rom�k, hanem a k�rny�k lakoss�g�nak el��t�letes magatart�sa miatt, m�gis fontos volt a rom�k nyelvfejleszt�se tekintet�ben a f�hercegnek az a l�p�se, mellyel belefogott az ol�h (ezen bel�l lovar dialektus) nyelvtan�nak �s sz�t�r�nak meg�r�s�ba. Ennek teljes sz�vege a Pallas Nagylexikonban olvashat�. Ezen alap lerak�sa ut�n kezdtek bele egyre t�bben a lovar dialektus nyelvtana le�r�s�ba, illetve sz�t�r�nak �ssze�ll�t�s�ba (Choli Dar�czi J�zsef, Vekerdi J�zsef, Karsai Ervin, Hutterer Mikl�s, M�sz�ros Gy�rgy). Napjainkban fokozatosan l�tnak napvil�got cig�ny nyelvtanok, t�rsalg�si k�nyvek, iskolai k�zik�nyvek, stb. Rem�lhet�leg a fels�oktat�sban is meggy�keresedik az a szeml�let, hogy a leend� �v�n�k, tan�t�k, tan�rok sz�m�ra n�lk�l�zhetetlenek a romol�giai alapismeretek, ezen bel�l a nyelvismeret is. �rvendetes, hogy napjainkban m�r �llami nyelvvizsg�t is lehet tenni lov�r nyelvb�l.

A harmadik nagy csoport, amely haz�nkban letelepedett a magukat be�s cig�nyoknak nevez� popul�ci�. �k a m�lt sz�zad v�g�n illetve a XX. sz�zad els� �vtizedeiben telepedtek �t hozz�nk Erd�lyb�l �s a Havasalf�ld vid�k�r�l. Indi�b�l hozott nyelv�ket elvesztett�k Rom�ni�ban �s magukkal hozt�k a m�lt sz�zadb�l ered�, a rom�n nyelv�j�t�s el�tti nyelv�llapotot. A tudom�nyos szaknyelv �ppen ez�rt rom�n cig�nyoknak nevezi �ket. �tteleped�s el�tti sorsuk rendk�v�l keserves volt, hisz m�g a m�lt sz�zadban is rabszolga�letre k�nyszer�tett�k �ket. A k�ztudatban tekn�v�j� cig�nyoknak is nevezik �ket, mivel erd�ben �lve famegmunk�l�ssal foglalkoztak: tekn�t, fakanalat �s m�s haszn�lati eszk�z�ket k�sz�tettek, f�ldbev�jt kunyh�kban, putrikban �ltek. K�s�bb bek�lt�ztek a falvak perem�re, ahol k�l�n az un. cig�nysoron �ltek. Sorsukr�l �s �letvitel�kr�l Ors�s Jakab kit�n� �r�nk sz�mol be t�bb novell�sk�tet�ben. L�tsz�muk ma kb. 8-9%-�t teszi az �sszroma popul�ci�nak haz�nkban.

Amint �rz�kelhett�k a rom�k nyelvi tagoz�d�s�t, �ppen �gy r�teghelyzet�ket tekintve is tagoz�dnak: a magasan kvalifik�lt muzsikus r�tegt�l kezdve a m�g telepi viszonyok k�z�tt �l� putrilak� roma csal�dok �letvitel�ig sz�les sk�l�t tal�lunk. Az 1944-es n�met, majd az 1945-�s szovjet megsz�ll�st k�vet�en az iskol�ztat�s igen-igen labilis volt a rom�kn�l. Az 1893-as nagy cig�ny �ssze�r�s szomor� analfab�tizmus k�p�n alig tapasztalhat� v�ltoz�s a harmincas-negyvenes �vekben.

K�zben t�rt�nt valami itt Eur�p�ban, mely brutalit�snak a rom�k nagy r�sze is �ldozt�ul esett. A n�ci ideol�gia alapj�n nemcsak a zsid�kat, hanem a rom�kat is pusztul�sra �t�lte a hitlerizmus. Tett�k ezt annak ellen�re, hogy a roma n�pcsoport �ppen �gy az �rja fajhoz tartozik, mint Eur�pa sok n�pe, k�zt�k a n�metek is. (A roma nyelvj�r�sok valamennyije �ppen �gy az indoeur�pai nyelvcsal�dhoz tartozik, mint a t�bbi sok eur�pai nyelv: pl. orosz, n�met, francia, angol, stb.) Mindezek ellen�re megsemmis�t�sre �t�lt�k �ket a n�cik. Eur�pa szerte f�lmilli� roma esett �ldozat�ul a besti�lis tettnek. A n�cik sz�rny� strat�gi�j�nak hull�mai Magyarorsz�gra is kiterjedtek. Egyel�re m�g viszonylag keveset tudunk a Magyarorsz�gr�l elhurcolt rom�k sors�r�l. Rem�lhet� azonban, hogy megindult kutat�sok erre is f�nyt der�tenek. A koncentr�ci�s t�borok adataib�l k�vetkeztetni lehet arra, hogy 1944 j�lius v�ge �s l945 m�rciusa k�z�tt mintegy 25-30 000 rom�t deport�ltak haz�nkb�l. E deport�l�sok el�k�sz�t�s�r�l, ideol�giai megalapoz�s�r�l azonban m�r a negyvenes �vek elej�t�l folytak akci�k Magyarorsz�gon is. Gesztelyi Nagy L�szl�, a Tisza-Duna k�zi mez�gazdas�gi kamara igazgat�ja m�r 1928-ban teh�t Hitler uralomra jut�sa el�tt foglalkozott a cig�ny �gy �gymond rendez�s�vel. Vass�nyi Istv�n szolgab�r� 1936-ban a Magyar K�zgazdas�gban k�ri a bel�gyminisztert egy un. cig�ny-k�dex kiad�s�ra. A g�d�ll�i j�r�s akkori f�b�r�ja, Vit�z Endre L�szl� l937-ben s�rgeti az ol�h cig�ny-�gy rendez�s�t. Az 1940. �vi orsz�ggy�l�s egyik�n azt�n ny�ltan sz�nre l�p Gesztelyi Nagy fasiszta elk�pzel�se, amikor a k�vetkez�ket mondja: az ilyen emberi �rz�st n�lk�l�z�, �llatiass�gig lealacsonyodva �l�, minden, m�g a legnagyobb �s legelvetem�ltebb b�ntettek v�grehajt�s�ra is k�pes, tunya, dologtalan, buja, �letk�r�lm�nyeihez konokul ragaszkod�, sz�mottev� n�pr�teg egy�ni �talak�t�s�hoz, �tform�l�s�hoz k�m�let n�lk�l olyan szigor� eszk�z�kh�z kell fordulnia, amely a sz�v szav�ra nem hallgat, a legradik�lisabb eszk�z�kt�l sem riad vissza.

Gesztelyi Nagy azut�n val�ban nem v�logat az eszk�z�kben. Elgondol�sai k�z�tt szerepel t�bbek k�z�tt a cig�nyok koncentr�ci�s munkat�borokba sz�ll�t�sa, intern�l�sa, ahol �ket munk�ra k�v�nja k�nyszer�teni, tov�bb� szaporod�sukat megakad�-lyozni. K�l�n cig�ny t�rv�nyt k�vetel, melynek paragrafusai csak a cig�nyokra lenn�nek alkalmazhat�k. Megeml�ti t�bbek k�zt a botb�ntet�st, s�t a kasztr�l�st is.

Az orvos Szentkir�lyi is hasonl� megold�sokat javasol, aki szerint a cig�ny k�rd�s csak �gy oldhat� meg, ha minden cig�nyt kitelep�t�nk az orsz�gb�l, vagy ha az eg�sz cig�nys�got egy vagy t�bb intern�l� t�borba helyezz�k el. Majd �gy folytatja: A kitelep�t�sre a h�bor� v�g�ig gondolni sem lehet, a cig�nyok intern�l�sa azonban lehets�ges volna.

A szovjet hadsereg megsz�ll� hadj�ratai k�vetkezt�ben a radik�lisok �lmai csak r�szben val�sultak meg, hiszen csup�n a Dun�nt�lon maradt m�r idej�k a n�ci h�h�roknak a rom�k egy r�sz�nek likvid�l�s�ra. A n�met hadsereg �ltal m�g megsz�llva tartott Nyugat-Dun�nt�lon gar�zd�lkod-tak a n�cik �s nyilas csatl�saik a h�bor� k�zvetlen befejez�se el�tt, 1945 tavasz�n.

Egyik p�ldak�nt megeml�tem a Szombathely t�rs�g�ben elhelyezked� Ond�d (ma Torony) k�zs�get, ahonnan k�zvetlen a h�bor� v�ge el�tt 25 roma f�rfit vittek el a nyilasok. �r�sos nyom alapj�n nem tudjuk, hogyan, milyen alapon v�logatt�k a f�rfiakat a k�zs�gben. El�sz�r a k�zs�gi iskol�ban gy�jt�tt�k �ssze a csoportot. (Ma ennek az �p�letnek a fal�n eml�kt�bla hirdeti az elhurcoltak eml�kl�t.) Az est be�llt�val csend�ri k�s�rettel gyalog tett�k meg az utat a szombathelyi teherp�lyaudvarig, ahol bevagon�rozt�k �ket. A szemtanuk szerint egy teljes szerelv�nyt megt�lt�ttek a megye ter�let�r�l begy�jt�tt megb�zhatatlanok. A vonat a kom�romi Csillag v�rba vitte szomor� sors� utasait. Itt m�r t�bb sz�zan voltak. Sz�rmaz�suk, vall�suk, politikai meggy�z�d�s�k k�l�nb�z� volt, csup�n sorsukat pecs�telte meg egy embertelen eszme.

A kom�romi v�rban k�t h�tig magyar katon�k �rizt�k �ket. K�s�bb t�bori csend�r�k, majd n�metek vett�k �t �ket. Az �rizettekkel val� b�n�sm�d egyre brut�lisabb lett. November v�ge fel� t�rt�nt meg v�gleges elsz�ll�t�suk. Egy-egy vagonba annyi embert tuszkoltak, amennyi belef�rt. Indul�s el�tt feladt�k az iv�vizet, az �lelmet, azt�n r�juk z�rt�k az ajt�t. A bentlev�knek fogalmuk sem volt arr�l, vajon merre j�rnak, ugyanis nappal holtv�g�nyon �llt a szerelv�ny, csak �jjel sz�ll�tott�k �ket. Amikor az egyik t�l�l�vel k�sz�tett interj� sor�n a k�rdez� (Dr. Schermann Vera) az utaz�s k�r�lm�nyeir�l �rdekl�dik, kider�l, hogy az �hez�st, �llva alv�st m�g csak ki lehetett valahogyan b�rni, a szomj�s�g azonban sok szenved�st okozott. A betegek, a gyeng�bb szervezet�ek nem b�rt�k, �let�k m�r a marhavagonban befejez�d�tt. A holtak a vagonban egy�tt utaztak tov�bb �l� t�rsaikkal.

Az ond�di cig�ny csoport v�g�llom�sa Dachau volt. Itt eddigi emberi l�ny�k megsz�nt, szem�lytelenn� v�ltak, nev�k helyett egys�gesen a KL (Koncentr�ci�s T�bor) jelz�st kapt�k. Szem�lyis�g�k az SS szem�ben azonos�t�si sz�mm� zsugorodott. A billog v�szonkab�tjuk mells� oldal�nak bal r�sz�n volt. A cig�nyok piros h�romsz�ggel voltak megb�lyegezve. A hajnali sorakoz�n ami �r�kig tartott az SS-ek �gyeltek a formas�gra. A sz�zezres nagys�grend� azonos�t�si sz�mot n�met�l olvast�k, melyre a sz�m tulajdonos�nak jelentkeznie kellett. Sok b�ntet�st vont maga ut�n ez is, hisz a n�met�l nem tud� magyar cig�nyok nehezen jegyezt�k meg a sz�m n�met jelent�s�t. Ez�rt azt�n hossz� �r�kig tartott a sorakoz�, a n�vsorolvas�s h�ban, fagyban az udvaron. F�tetlen fah�zakban laktak, deszk�n fek�dtek, takar�juk kopott pokr�c vagy fels�kab�t volt.

�lelmez�s�k is mag�n hordta a h�res n�met precizit�st. Szab�lyosan ism�tl�d�tt az �trend, amely sem mennyis�gben, sem min�s�gben nem felelt meg az emberi t�pl�l�k fogalm�nak. Az els� id�ben m�g 12 ember napi adagja volt az egy darab t�glakeny�r, k�s�bb m�r h�sznak adt�k ugyanezt az adagot. A f�zel�ket a v�zben megf�tt takarm�nyr�pa jelentette.

Ebb�l az �letm�db�l egyenesen k�vetkezett az elhal�loz�sok n�veked�se. A l�gerlak�k k�z�tt puszt�tottak a k�l�nb�z� fert�z� betegs�gek, f�leg az alult�pl�lts�g miatt. Ehhez t�rsult a lelki betegs�g is: sokan, tudattalan �llapotban, a magasfesz�lts�gi �rammal t�lt�tt ker�t�shez rohantak, s a fellobban� elektromos �ram oltotta ki �let�ket. A t�l�l� szemtan� mondta el, hogy az egyik ond�di roma (itthon zen�sz volt) felbomlott l�lekkel heged�lt, am�g fizikuma b�rta, m�g be nem �llt a szenved�seit megsz�ntet� hal�l.

E szomor� eml�kek felid�z�je elmondta, mennyi ver�st kellett elszenvednie az�rt, mert �sszelopott minden ehet� hullad�kot. Val�sz�n�leg ennek k�sz�nheti �letben marad�s�t. Huszonn�gy t�rsa nem b�rta ki a szenved�seket.

A dachaui koncentr�ci�s t�bor azon egys�g�ben, ahol riportalanyunk is �lt, napirenden voltak a k�l�nb�z� orvosi k�s�rletek. E k�s�rletek c�lj�r�l csak hazat�r�se ut�n szerzett tudom�st. A magas l�gk�r� rep�l�snek az emberi szervezetre gyakorolt hat�s�t tanulm�nyozt�k. Riportalanyunkon h�t alkalommal v�gezt�k el a k�s�rletet. A k�s�rletnek k�t vari�ci�ja volt:

1. Term�szetes m�dszer. Ekkor a meztelenre vetk�ztetett embert addig tartott�k a t�li fagyos hidegben, m�g az a k�v�nt �llapotba nem ker�lt. Sokan tudatuk utols� marad�k�val ? a dr�tker�t�s szenved�st megsz�ntet� elektromos �ram�ba menek�ltek.

2. Mesters�ges m�dszer. Ilyenkor a k�s�rleti alanytegy erre a c�lra l�tes�tett helys�gbe vitt�k, ahol cementk�dak sorakoztak. Ezekbe a k�dakba parancsolt�k az embereket s a r�juk engedett v�zzel h�t�tt�k test�ket a sz�ks�ges m�rt�kig.

Mindezt k�vette az �jra�leszt�s. Sokukn�l nem volt t�bb� �bred�s. Az �jra�leszt�snek is saj�tos m�djai voltak. Megjegyzend� mondja a visszat�rt riportalany hogy a hazat�rt rom�kn�l, akinek ut�da sz�letett, megtal�lhat� valamilyen fogyat�k. Legt�bbj�k s�ketn�ma vagy szerencs�sebb esetben besz�d- �s hall�sk�rosult. (�neki is k�t s�ketn�ma fia van!) �gy szenvedtek �rtatlanul m�g az ut�dok is a n�cik �ltal v�gzett k�s�rletek miatt. S�t nemcsak az els� gener�ci�n�l, hanem az unok�kn�l is kimutathat�k a k�s�rletek nyomai, k�ros hat�saik.

Tal�n kicsit hosszabban id�zt�nk a magyarorsz�gi Roma Holocaust �ldozatainak t�rt�n�sein�l, de �gy gondoljuk, a sokszor m�g ma is el��t�letes megnyilv�nul�sok indokolj�k a t�rt�nelem e s�t�t lapjainak �jraolvas�s�t is.

Az els� hivatalos int�zked�s a roma n�pess�get �rint�en az 1961-es �llami �s p�rthat�rozatban jelentkezett. Ez �s a k�vet� hat�rozatok is az �vek sor�n r�tegspecifikusan kezelte csup�n a rom�k helyzet�t, megfeledkezve vagy ink�bb tal�n elhallgatva az etnikumspecifikus oldalt. Mindez azt jelentette, hogy a szoci�lis mez�ben igen sok pozit�v int�zked�s t�rt�nt (telepek felsz�mol�sa, lak�s�p�t�s, szoci�lis int�zked�sek, iskol�ztat�s, analfabetizmus megsz�ntet�se, stb.). Az identit�studat fejleszt�se, a roma kult�ra meg�rz�se, �pol�sa, fejleszt�se azonban a h�tt�rben maradt vagy csak m�sodlagos szerepet kapott. Tulajdonk�ppen csak a hetvenes �vek v�g�n kezdett �ledni az a szeml�let, hogy �nazonoss�g-tudat n�lk�l nincs szem�lyis�gfejl�d�s. Els�sorban a roma �rtelmis�giek voltak e gondolat z�szl�viv�i, akik alkot�saikkal irodalom, k�pz�m�v�szet, zene, t�nc, nyelv�szeti kutat�sok, n�prajzi gy�jt�munka) egyre ink�bb s�rgett�k a szeml�letv�lt�st. Ennek kiteljesed�se csak a rendszerv�lt�ssal kezd�d�tt meg. A folyamat jelenleg is tart, melynek sor�n k�l�n�s hangs�lyt kap a roma fiatalok iskol�ztat�si programja. T�rsadalmi felemelked�s csak magasabb szint� k�pzetts�ggel �rhet� el. A haz�nkban is jelentkez� vadkapitalizmus t�lkap�sai k�vetkezt�ben a munkan�lk�lis�g tov�bb fokoz�dott a roma lakoss�g k�r�ben. R�ad�sul a megl�v� el��t�letek fokozz�k a rom�k kirekesztetts�g�t. A ma t�rt�n�seivel azonban majd a j�v� t�rt�net�r�i foglalkoznak.

T�rt�neti �ttekint�s�nkh�z felt�tlen hozz� tartozik, hogy n�h�ny gondolatot adjunk a haz�nk ter�let�n k�v�l �l� roma csoportokr�l is. Eur�p�t tekintve szinte minden �llamban �lnek rom�k. Nyelvj�r�saik �s r�teghelyzet�ket, �letviszonyaikat tekintve is differenci�ltak. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en p�ld�ul az NDK-ban mind�ssze k�tezer k�r�l mozgott a l�tsz�muk, ugyanakkor az NSZK-ban nyolcvanezren �ltek. Az �ttelep�l�s magyar�zata gazdas�gi okokra vezethet� vissza: m�g keleten k�nyszer� leteleped�sre k�nyszer�tett�k �ket, addig nyugaton tov�bb folytathatt�k v�ndorl� �letvitel�ket, a szabad kereskedelmet. Nyugat-Eur�pa orsz�gutjait j�rva ma is szinte minden�tt tal�lkozhatunk g�pkocsik �ltal vontatott lak�kocsikkal, melyben rom�k laknak. M�g N�metorsz�gban, Olaszorsz�gban a szint� csoport jelent�s, addig Franciaorsz�gban a khelderas �s manus csoportokat tal�ljuk. F� �letforma a v�ndorl�s, de persze letelepedett csoportokat is tal�lunk. A l�kupecked�st felv�ltotta a motoriz�lt kereskedelem. A v�ndorl� csoportok f�leg aut� roncstelepek mellett �llnak meg id�szakosan, hogy a m�g haszn�lhat� alkatr�szeket kiszerelj�k az eldobott g�pkocsikb�l �s tov�bbadj�k a kereskedelemben. A franci�k szisztematikusan kialak�tj�k az un. terraine-eket ahol hosszabb id�re tart�zkodhat egy-egy roma csal�d. Ezek a mi kempingjeinkhez hasonl�an ki�p�tett ter�letek anyagi �s szellemi infrastrukt�r�val. Minim�lis napi befizet�s�rt kap a csal�d a lak�kocsihoz �ramot, k�beltelev�zi�s csatlakoz�st, vizet, stb. A szellemi seg�ts�get az itt fel�ll�tott panel �vod�k �s iskol�k jelentik, ahol rendszeres nevel�sben-oktat�sban r�szes�lnek a fiatalok. Az iskol�ba j�r�s f� motiv�ci�ja a g�pkocsivezet�shez sz�ks�ges jogos�tv�ny megkap�sa, melynek el�felt�tele az iskola elv�gz�se. M�ly hivat�studattal rendelkez� lelkes pedag�gusok seg�tik ebben a csal�dokat. Teljesen egy�nre szabott differenci�lt oktat�s folyik. Minden fiatalnak leckek�nyve van, ahol az el�z� leteleped�si helyen be�rt anyagr�szekkel folytatj�k az �j telephelyen a tan�t�k, tan�rok a tananyagot. E mozg� telephelyeken az eg�szs�g�gyi viszonyok is kifog�stalanok. A nagym�ret� lak�kocsik berendez�se modern, t�bb helys�gb�l �ll, a tanul�sra is jut hely a gyermekeknek. Lelki gondoz�sban is r�szes�lhetnek azok, akiknek erre ig�nye van. Elk�telezett papok, szerzetesn�k ugyancsak lak�kocsikkal j�rj�k az orsz�got, be-be t�rve egy-egy roma k�z�ss�ghez, ahol istentiszteleteket is tartanak. C�ljuk azonban nem a minden�ron val� t�r�t�s, hanem a jobb, sikeresebb �let k�n�lata. Ne higgy�k azonban, hogy p�ld�ul Franciaorsz�gban nincs diszkrimin�ci� mindezek ellen�re a rom�kkal szemben. Az el�bb eml�tett speci�lis terraine-k bej�rat�n�l nincsenek tilt� feliratok, ha azonban egy megszokott �tsz�li kempingben szeretne a cig�ny csal�d meg�llni n�h�ny napra, ezt sajn�latosan nem teheti. Itt el�tt�k van a figyelmeztet� t�bla: Pour les tsiganes interdit!?, azaz: Cig�nyok sz�m�ra tilos a bemenet!

�rdekes, hogy a hideg �ghajlat ellen�re m�r a XX. sz�zad elej�n Skandin�vi�ba is eljutottak a rom�k. Ezekben az �llamokban rendk�v�l korszer� kisebbs�gpolitik�t folytatnak, �gy akik ide ker�ltek, j�l �rzik magukat. A t�bbs�gi nyelv elsaj�t�t�sa mellett p�ld�ul a saj�t anyanyelvi oktat�sban is r�szes�lnek a gyerekek az iskol�kban. Anyanyelvi tank�nyvek, �js�gok, sz�pirodalmi m�vek, stb. �llnak rendelkez�s�kre. Persze a roma popul�ci� l�tsz�ma is j�val alul marad a kelet-eur�pai orsz�gok roma lakoss�g�nak. �gy pl. Finnorsz�gban mind�ssze 8 000 k�r�li a rom�k l�tsz�ma.

A h�bor�s �veket k�vet�en kisebb csoportok a tengeren t�lra is �tjutottak. D�l-Amerik�ban, Braz�li�ban �s Argent�n�ban tal�lhat�k kis l�tsz�mban. Az Amerikai Egyes�lt �llamokban is �lnek sz�tsz�r�dva (a texasi egyetem �ltal�nos nyelv�szeti tansz�k�t pl. egy magyar sz�rmaz�s� roma professzor vezeti). �jabban sokan v�ndorolnak ki Kanad�ba. Ez azonban m�r ism�t az �j kor t�rt�n�seihez tartozik.

Fenti n�h�ny gondolatunkban di�h�jban szaladtunk �t a rom�k t�rt�net�n. A rom�k, akik �vsz�zadokon �t kivetettek �s elutas�tottak voltak a t�rsadalom k�l�nb�z� r�tegei r�sz�r�l, ma elismert transznacion�lis kisebbs�get alkotnak, akiket tisztelnek Eur�p�ban, akik b�k�s �letet �lnek �s univerz�lis testv�ris�get hirdetnek. A rom�k olyan �letutat, �letst�lust k�pviselnek a bek�sz�nt� harmadik �vezred civiliz�ci�ja sz�m�ra, amelyben az ember felfedezve �nmag�t, m�ly bels� dimenzi�kban el tud szakadni az abszol�t m�rt�kben t�rbez�rt biztons�gt�l, hogy �j kultur�lis, szoci�lis �s politikai teret nyisson, ahol a k�l�nb�z� identit�sok minden ember �s minden n�pcsoport k�z�tt szembes�lnek �s meg�rtik egym�st a szolid�ris tal�lkoz�sok k�l�nb�z�s�geivel.

(Dr. V�rnagy Elem�r munk�j�nak felhaszn�l�s�val)

http://romane-than.mindenkilapja.hu/#/html/18405302/render/udvozlet