Antitrinitarism in the Second Half of the 16th Century. Ed.

Robert D�N, Antal PIRN�T. Bp. — Leiden, 1982.

A baranyai Sikl�s v�r�ban 1979. m�jus 15-t�l 19-ig tartotta 10. kollokvium�t a MTA Irodalomtudom�nyi Int�zet�nek renesz�nsz csoportja. Ezt a konferenci�t a t�bbit�l k�t von�s k�l�nb�ztette meg: 1. a 400. �vvel ezel�tt v�rtan� hal�lt halt D�vid Ferenc eml�k�nek szentelt�k, 2. ez alkalomb�l az eddigin�l j�val sz�lesebb k�rben jelentek meg, dolgoztak egy�tt azok a k�lf�ldi �s magyar szakemberek, akik az ut�bbi �vtizedekben jelent�sen fellend�tett�k az antitrinit�rizmus kutat�s�t �s elm�ly�tett�k annak ismeret�t. A jeles nemzetk�zi kutat�g�rda tagjai felt�rt�k �jabb kutat�saik eredm�ny�t, �s mindezt �tsz�rt�k a kritikai eszmecsere sz�r�j�n. Enn�l a konferenci�n�l �s most megjelent �vk�nyv�n�l ill�bb �s szebb form�ban aligha lehetett volna tiszteletet adni D�vid Ferenc eml�k�nek. A k�tet k�zli mind a 22 el�ad�st, m�gpedig a szerz�k nev�nek alfabetikus sorrendj�ben, a konferenci�n elhangzott nyelven, hetet-hetet angolul, n�met�l �s olaszul, egyet pedig franci�ul.

Term�szetes, hogy a szerz�k k�l�nb�z� hozz�ll�s�b�l ered�en mutatkozik n�mi egyenetlens�g is a k�tetben. M�s Erd� J�nos �rt�krendszere, �rvel�si m�dja, mint a szerz�k legt�bbj��. Erd� J�nos D�vid Ferenc biblicizmus�r�l �rt. �rdekes, hogy �ppen a szerz� felekezetileg elk�telezett szeml�leti m�dja t�nik a k�z�s t�rggyal kev�sb� rokonnak, mint azok�, akik 16. sz�zadi t�m�juk ir�nt vall�si elk�telezetts�g n�lk�l viseltetnek.

Mindj�rt az els� el�ad�s fontos forr�selemz�st ny�jt. Bal�zs Mih�ly szegedi kutat�nk azt vizsg�lja (13 — 23), mik�nt fogadt�k az �rett Servet f�m�v�t, a Restitutio Christianismit Kelet-Eur�p�ban? A De Begno Christi etc. (Gyulafeh�rv�r, 1569) alapj�n Bal�zs meg�llap�tja, hogy az �ltala felt�telezett szerz�k, Blandrata �s D�vid szabadon v�logattak Servet tan�t�saib�l. Mell�zt�k a neoplatonikus, a perfekcionista, a saj�t christologi�jukhoz nem ill� r�szeket. Bal�zs t�lz�snak tartja Borb�ly Istv�n unit�rius egyh�zt�rt�n�sznek azt a n�zet�t, hogy az erd�lyiek teol�gi�j�t teljes eg�sz�ben Servet befoly�solta. Bal�zs szerint Kelet-Eur�p�ban a Restitutiot a teol�gusok saj�t szempontjaik szerint �tv�logatva �s n�ha �t�rtelmezve haszn�lt�k fel.

D�n R�bert a „judaizare" kifejez�s p�ly�j�t k�s�ri v�gig �rdekes tanulm�ny�ban (25 - 34). A sz� k�vetkez� �rtelmez�s�t aj�nlja: judaiz�lni annyit jelent, ak�r szem�lyr�l, ak�r tanr�l mondjuk, hogy az illet� elhat�rolj a mag�t az izraelita vall�si koncepci�t�l, mert J�zust a Messi�snak fogadja el, de m�sfel�l elhat�rolja mag�t m�s egy�b kereszty�n koncepci�kt�l azzal, hogy az �sz�vets�get, tov�bb� a rabbinikus iratokat tekinti els�rang� tekint�lynek (33).

Ruzena Dost�lova (Pr�ga) a l�lek halhatatlans�ga fel�li 16. sz�zadi vit�t t�rgyalja Palaeologusnak De anima c. tr�kt�tusa nyom�n (35 - 46). Dost�lova arra az �rdekes t�nyre mutat r�, hogy Palaeologus, aki a hamis�tatlan �jsz�vets�gi kereszty�ns�get �hajtotta volna vissza�ll�tani, ennek eszm�it megtal�lta a Kor�nban is. Ennek nagy jelent�s�get tulajdon�tott. A hal�l ut�ni �let hite, mely �let Isten �t�lete alapj�n a f�ld�n v�grehajtott j� vagy rossz cselekedetek szerint alakul, saj�tja az iszl�mnak is. Palaeologus szerint ez �ltal�ban a vall�s l�nyege, mert er�t ad a szem�lyes mor�lis er�fesz�t�sekhez �pp-�gy, mint ahogy form�lja a harmonikus k�z�ss�gi �letet. Ebben a hitben megegyezhet egym�ssal �s �sszegezheti er�it a m�g egym�ssal k�zd� sok n�p �s vall�s.

A m�r eml�tett Erd� J�nos (Kolozsv�r) szerint (47 — 55) D�vid Ferenc egy�ltal�ban nem akart valamilyen �j vall�st alap�tani, hanem az �si apostoli tan�t�st akarta helyre�ll�tani. Szorosan nyomon j�r� el�ad�st kapunk John C. Godbey-t�l (Chicago) Socinus and Christ c�men (57 - 63). �rdekes, de kiss� tal�n a perif�ri�n helyezkedik el Jan van Coudoever (Amstelveen — Duisburg) el�ad�sa Or�niai Vilmosr�l (65 - 72). K�rdezhetn� valaki, �rdemes volt-e Keser� B�lintnak olyan tiszteletet �rdeml� pontoss�ggal �s annyi f�rads�ggal tiszt�zni �s m�rlegre tenni Christian Franken 1593-ban �rt, �jabban felfedezett disput�ci�j�t (73 - 84)? A v�lasz csak igenl� lehet, mert egy kor szellemi k�p�t, a t�m�k, jelen esetben a vall�skritika jelenl�t�t, m�dosul�sait nemcsak a mesterm�vek, hanem a m�sodrend�bb �r�sok is egy�tt t�kr�zik. Werner Lenk (Berlin) tanulm�ny�t, aki a n�met antitrinit�riusok csoportj�t tekintette �t mind haz�j�ban, mind az emigr�ci�ban, ink�bb a j� �ttekint�s �s �sszefoglal�s, mintsem �j adatok felt�r�sa jellemzi (85 — 89). Makkai L�szl� dolgozata az unitarizmus �s a t�r�k�ss�g kapcsolat�r�l t�rt fel M�liusz Juh�sz P�ter �ltal er�sen b�r�lt, �rdekes �sszef�gg�seket (90 - 95). ValerioMarchetti (Bologna) Enyedi Gy�rgy Eur�pa-szerte felt�n�st kelt� nagy bibliaiteol�giai m�v�nek t�zetes anal�zis�t ny�jtja hermeneutikai-szillogisztikai szempontb�l (97 - 146). N�meth S. Katalin a P�csi Disput�t ismerteti (147 - 155). �r�mmel �rtes�l�nk arr�l, hogy a k�zelj�v�ben nyomtat�sban fog megjelenni ez az �rdekes m�vel�d�st�rt�neti eml�k a r�gi magyar pr�zai eml�kek sorozat�ban. A k�nyv 157 — 190. lapjain Pirn�t Antal vont p�rhuzamot a hith�s D�vid Ferenc �s a politikus Blandrata k�z�tt. A politikus Blandrata d�nt�seiben els�rang� szerepet nem a vall�si, szakteol�giai megfontol�soknak adott, hanem ink�bb az egyes t�rsadalmi r�tegek �s az eg�sz t�rsadalom �rdekeinek, tudat�llapot�nak, hangula t�nak.

A sz�lesre t�rt �s gazdag sz�nk�pet olyan dolgozatok is gazdag�tj�k, mint Adriano Prosperi (Bologna) tanulm�nya a 16. sz�zad II. fel�ben az olasz ap�caklastromokban felmer�l�, k�s�bb eretneknek b�lyegzett christologiai �s apokaliptikus n�zetekr�l (191 - 202). Igen becses Aldo Stella (P�dua) dolgozata az er�sen racionalista p�duai szellemi �letr�l a 16. sz�zadban, kapcsolatban az antitrinit�rizmus kezdeteivel �s kibontakoz�s�val (203 - 213). A szerz� v�geredm�nyk�nt azt �llap�tja meg, hogy ,,a sok lengyel �s erd�lyi di�k nemcsak egy univerz�lis �s modern m�velts�get ismert meg P�du�ban, hanem belek�stolt ott a vall�s k�rd�s�nek szabad szellem� �s f�ggetlen kezel�s�be is" (213). Szab� G�za Bog�ti Fazekas Mikl�snak, a k�lt�nek �s teol�gusnak portr�j�t rajzolta meg (215-230).

Lech Szczucki (Vars�) a lengyel �s az erd�lyi unitarizmus k�z�tti kapcsolatokat tekintette �t a 16. sz�zad II. fel�ben (231 - 241). Mint ismeretes, a lengyel �s az erd�lyi unitarizmus els� �s egyik legfontosabb �sszek�t�je sem lengyel nem volt, sem erd�lyi, hanem az olasz Blandrata. A tanulm�ny annak igazol�sa, milyen eredm�nyes, ha a magyar kutat�st a lengyelnek a teljes�tm�nyeivel szembes�thetj�k �s gazdag�thatjuk. Sz�r�nyi L�szl� Heltai G�sp�rnak H�l� c. kiadv�ny�t t�rgyalja. Elemzi a m� latin eredetij�t, az abban t�rgyalt spanyol inkviz�ci�s esetet (243 - 251). Heltai G�sp�r szerint az inkviz�ci� �s a trinit�s tana ugyanazon egy �rd�gnek a k�t tal�lm�nya (249). Sz�r�nyi szerint Heltai ,,a katolikus �s luther�nus kor�b�l mag�val hozott r�gi �rd�ghit�t egyes�tette �jonnan szerzett antitrinit�rizmus�val" (251).

Janusz Tazbir (Vars�) az antitrinit�riusok v�res �ld�z�s�nek lengyelorsz�gi visszhangj�r�l sz�mol be (253 - 260). Mint ismeretes, 1553-ban meg�gett�k Servetet Genfben, 1566-ban lefejezt�k Bernben Gentilist �s 1572-ben Mannheimben Johannes Sylvanust. D�vid Ferenc b�rt�nben pusztult el. Neuserre �s Vehe-Gliriusra hasonl� sors v�rt volna bizonnyal, ha nem menek�lnek. Tazbir ecseteli, hogy a kiv�gz�sekr�l sz�l� h�rek mik�nt foglalkoztatt�k a lengyelorsz�gi vall�si spektrum egy-egy r�sz�t. Az �ll�sfoglal�s tov�bb m�ly�tette a szakad�kot az egyes t�borok k�z�tt. A lengyel antitrinit�riusok, akik ugyan tiltakoztak ez ellen az elnevez�s ellen �s lengyel testv�reknek nevezt�k magukat, csak a 17. sz�zadt�l kezdve socini�nusok-nak, ambivalens m�don reag�ltak. Egyfel�l a k�lvinist�k fej�re olvast�k, hogy semmivel sem k�l�nbek a p�p�s egyh�zn�l. M�sfel�l viszont b�szk�k voltak arra, hogy nekik is vannak v�rtan�ik. Lengyel v�rtan� a 16. sz�zadban csak egy akadt, 1539-ben egy polg�rasszony, de aligha volt unit�rius. Biztosan az volt Tyszkowicz Iv�n, akit 1611-ben v�geztek ki. �gy a lengyel unit�riusok sz�vesen tekintett�k a k�lf�ldi v�rtan�kat saj�t hith�seiknek. A katolikusok reag�l�sa nem kev�sb� volt k�t�rt�k�. Egyfel�l helyeselt�k az eretnekek kiv�gz�s�t, �s arra mutattak r�, hogy az eretnek k�lvinist�k sem szenvedik el a t�l�k tov�bb elhajl�kat. M�sfel�l viszont el�gedetten hivatkoztak az ellent�borban mutatkoz� szakad�sokra. A lengyel k�lvinist�k reag�l�s�t Tazbir szerint az is befoly�solta, hogy mint vall�si kisebbs�g vesz�lyeztetett helyzetben �rezt�k magukat. Egy�ltal�ban nem helyeselt�k azt, hogy sv�jci hittestv�reik v�rpadra juttatt�k az eretnekeket.

Waclaw �rban (Krakk� �s Kielce) egy 1557-t�l, majd 1560-t�l Morvaorsz�gban m�k�d�tt lengyel antitrinit�rius, Lukas Delfin tev�kenys�g�t, h�nyattat�sait, hat�sait eleven�tette fel (261-268). Eml�ts�k meg, hogy Delfin 1560 k�r�l haz�nkban is tev�kenykedett �s hasonl� eszm�ket terjesztett, mint Arany Tam�s. �rban ismerteti a Delfin ellen az olm�tzi p�sp�k el�tt elkezdett �s �vek sor�n folytatott port. Delfinnek v�g�l siker�lt visszanyerni szabads�g�t. A tov�bbiakban a lengyel antitrinit�riusok k�r�ben m�k�d�tt szombatos n�zetekkel. A r�mai katolikus polemikus irodalomban Delfint r�gebben sz�mtalan esetben hozt�k fel annak elrettent� p�ld�j�ul, ha egy szerzetes egy kicsit is elhajlik a r�mai tan�t�sokt�l, l�p�sr�l l�p�sre a szenth�roms�g-tagad�s �rv�ny�be zuhan. K�s�bb azt�n elfeledkeztek Delfinr�l, �s maguk a lengyel t�rt�n�szek egy 1958-ban napvil�got l�tott gy�jtem�nyben m�r olasz emigr�nsnak tartott�k. Orb�n szerint Delfinnek a tev�kenys�ge is egyik bizony�t�ka annak, hogy az antitrinit�rizmus nem kiz�r�lagosan D�l-Eur�p�b�l sz�rmazott be a nyugati szl�v n�pek k�r�be �s Erd�lybe, hanem a huszitizmus nyom�n �s annak kisug�rz�si ter�let�n autochthon m�don is megjelent. Caesar� Vasoli (Firenze) a humanista kritikai szellemnek az antitrinit�rizmus kezdeteiben val� r�szesed�s�r�l �rt tartalmas tanulm�nyt (269 - 285).

Magyar szempontb�l nagy �rdekl�d�sre sz�mot tart� dolgozatot olvasunk G. H. Williams (Cambridge/Mass.) toll�b�l (287 - 321). D�vid Ferencnek Socinus Faustussal 1578 - 79-ben lezajlott vit�j�t dolgozta fel az ador�ci�nak �s az invok�ci�nak k�rd�s�ben. A k�tet utols� el�ad�s�ban G. Zucchini (Bologna) az 1573. �s 1585. k�z�tt Blandrata k�r�ben haz�nkban m�k�d� neves olasz orvosra, humanist�ra, antitrinit�riusra, Marcello Squarcialupira vonatkoz� adatokat foglalja �ssze �s eg�sz�ti ki az olasz tud�s 1586 �s 1588 k�z�tt �rt n�h�ny level�nek k�zl�s�vel. Legyen szabad felh�vni a figyelmet arra, hogy egy szint�n Erd�lyben m�k�d� sv�jci orvos, Johannes Muralt 1589-ben k�nyvet jelentetett meg Kolozsv�rott olasz kart�rs�nak v�delm�re, akit Simonius r�sz�r�l igen heves, becs�letbe v�g�, vesz�lyes t�mad�sok �rtek. Ebb�l a k�nyvecsk�b�l, amely a RMK II. k�tet�nek 206. sz�m� darabja, m�g teljesebb� lehetne tenni a Squarcialupir�l Zucchini �ltal rajzolt k�pet.

Benyom�sainkat �sszegezve nagyon alkalmasnak tartjuk a gy�jtem�nyes k�tetet arra, hogy kiterjessze a kutat�s szemhat�r�t az antitrinit�rizmus �rtelmez�s�re �s �rt�kel�s�re n�zve. Sokan m�g nem jutottak t�l azon a szeml�leten, hogy ennek az ir�nynak a munk�sai humanista bibliakutat�k �s dilett�ns teol�gusok m�dj�ra foglalkoztak a vall�s �s a reform�ci� k�rd�s�vel, an�lk�l azonban, hogy felismert�k �s osztott�k volna a reform�ci� k�zponti �gy�t, a b�n�s �s b�nb�n� ember ingyen kegyelem �ltal t�rt�n� megv�lt�s�nak hit�t.

�gy e humanist�knak a reform�ci� k�rd�seivel val� foglalkoz�sa kilend�tette azt annak megv�lt �stani ir�ny�b�l �s a periferikus s�nek valamelyik�re tolta �t. A szenth�roms�g-tan b�r�lat�t, a gyermekkereszts�g elutas�t�s�t, a „zsid�z�st" vagy az �nmegval�s�t� moraliz�l�st tett�k a k�zpontba. Bizonyos id� �ta m�r m�dosult ez a k�p azzal, hogy az antitrinit�riusok k�ldet�s�knek fogt�k fel, hogy a megtiszt�tott kereszty�ns�gnek olyan alakot tal�ljanak, amely elfogadhat� a zsid�k �s a mohamed�nok sz�m�ra is. Benn�k teh�t a 16. sz�zad sz�lesebb kitekint�s�, magukat az ember�gy�rt odasz�n� „�kumenist�it" lehet l�tni. Az el�tt�nk fekv� gy�jtem�ny viszont m�g egy harmadik szemponttal is gazdag�tja az eddigi k�pet, ill. az eddigin�l jobban r�mutat erre a harmadik mozzanatra. Ez az antitrinit�riusokban a mor�lis hozz��ll�s�, a k�znevel�sben szinte l�zasan �rdekelt �s r�szt v�llal� humanist�kat, a mor�lis nevel�s fontos propag�torait l�tja. A reform�ci� kora el�g s�t�t �s zavaros volt ahhoz, hogy a kornak nem a legrosszabb fiai a jobb j�v�t az egy�ni �s t�rsas �letvitel reformj�t�l, egy �j etoszt�l v�rj�k. Az antitrinit�riusoknak a dogm�k, a kultusz �s a szervezett egyh�zak ir�nti ellen�rz�se nem �nc�l�, hanem a mor�lis �s intellektu�lis �rt�knek felt�tlen�l az els� helyre t�tel�b�l sz�rmazik. Innen a dogm�k, a kultusz halv�nyabb �s mostoh�bb �rt�kel�se n�luk. Csakhogy m�g nem jelentek meg a sz�nen Bacon �s Descartes, akik m�dszert teremtettek egy intellektu�lis �s mor�lis s�lypont�, szekulariz�lt vil�gfelfog�s sz�m�ra. Az antitrinit�riusok t�l kor�n �rkeztek. De az, hogy j�ttek, nem volt v�letlen �s nem maradt hat�sok n�lk�l.

A k�tet nemcsak a szerz�ket dics�ri, de az el�sz�t �r� Klaniczay Tibor �s a k�t szerkeszt� D�n R�bert �s Pirn�t Antal szaktud�s�t, j� �zl�s�t �s szervez�k�pess�g�t is.

BUCSAY MIH�LY