A wittenbergi magyar Coetus • nemzet�nk �s egyh�zunk t�rt�net�ben k�t vonatkoz�sban v�lt jelent�ss�. Els�nek �ltal�nos m�vel�d�si vonatkoz�sban az�rt, mert a XVI. sz�zad folyam�n benne nevelkedett sz�mszer�leg a legt�bb magyar egyetemi hallgat�. M�sodszor pedig az�rt, mert �rdekes m�don ez a Luther egyetem�n m�k�d� magyar int�zm�ny lett a magyar reform�tus egyh�z b�lcs�j�v�.

A moh�csi v�sz k�vetkezt�ben a magyar f�iskolai k�pz�s fejl�d�si vonala is megt�rt �s egy �vsz�zadon �t jelent�sen al�hanyatlott. �rdemes a sz�mok t�kr�ben �rz�kelni a mostoha fordulatot. A XIV. �s XV. sz�zadban. haz�nkban is m�k�dtek f�iskol�k, P�csett 1367- �bud�n 1389-, �s Pozsonyban 1470-t�l. A magyar di�kok azonban nagy sz�mban l�togatt�k az olasz, francia �s n�met egyetemeket is. Bologn�ban m�r 1265-t�l m�k�d�tt egy magyar egyetemi szervezet, a Natio Hungarica �s �t �zben adott rektort az egyetemnek. P�du�ban 1526 el�tt h�romsz�z magyar tanult. A b�csi Natio Hungarorum 1450-ig megsz�molt adatok szerint a di�kl�tsz�m 21 sz�zal�k�t adta �s 1407 �s 1472 k�z�tt 13 tagja m�k�d�tt a b�csi egyetem tan�rak�nt. V�g�l a k�zeli Krakk�ban a moh�csi v�sz el�tti kilenc �vben 308 magyar tanult - egyike a legjellemz�bb adatoknak a nagy katasztr�fa el�tti k�lf�ldi tanulm�nyok elevens�g�re.

Moh�cs ut�n a magyar n�p megfogyott er�it a tov�bbi t�r�k terjeszked�s feltart�ztat�sa k�t�tte le. B�r meg-megjelennek ifjaink olasz, francia �s m�s n�met egyetemeken is, a magyar f�iskolai m�vel�d�s azon az egy n�met egyetemen �sszpontosul, ahol az anyagi �s lelki v�ls�gban k�zd� magyar n�p sok�ig � legnagyobb lelki er�forr�st sejtette, Luther M�rton wittenbergi egyetem�n.

Persze, a wittenbergi magyar tanul�l�tsz�m, b�r �vtizedeken �t a magyar f�iskolai hallgat�k �sszl�tsz�m�nak nagyobbik fel�t tette ki, m�g mindig kisebb, mint 1526 el�tt csak a mag�ban Krakk�ban tanul� magyarok� �s 1526 �s 1600 k�z�tt nem igen tesz ki t�bbet 1018-n�l. A sz�mszer� fogy�st azonban min�s�gi �ton igyekeznek ifjaink ellens�lyozni: a tanulm�nyi lehet�s�gek jobb kihaszn�l�s�val, tov�bb� teol�giai eligaz�t�st, lelki t�maszt, erk�lcsi fegyelmez�st �s anyagi seg�ts�get egyszerre ny�jt� �ntev�keny szervezked�ssel. A wittenbergi magyar Coetus a min�s�gi kiegyenl�t�snek az eszk�ze volt �s ez adja meg nagy jelent�s�g�t.

A magyar di�kok 1555. j�nius 24-�n a krakk�i magyar burza mint�j�ra, amely ekkorra teljesen eln�ptelenedett, megalap�tott�k a Sanctissimus vagy Inclytus Nationis Ungaricae Coetust. Nevezt�k k�s�bb m�g politia nostra sanctissima-nak �s ecclesiola Hungarica-nak is, azaz . egyh�zi gy�lekezetnek tekintett�k szervezet�ket. A felv�telt �nnep�lyes vall�st�tel, a formula juramenti elmond�sa el�zte meg. Gyakorolt�k az egyh�zfegyelmet a Szent�r�s �tmutat�sai alapj�n �ssze�ll�tott szigor� regulae vitae szerint. Szenior�k az �skereszty�n gy�lekezeti el�lj�r� .szerep�t t�lt�tte be. El�bb n�gyszemk�zt utastorta rendre rosszviselet� di�kt�rs�t, azt�n a Coetus el� vitte az �gyet, v�g�l, ha nem mutatkozott javul�s, a legnagyobb b�ntet�s, a kik�z�s�t�s k�vetkezett. De ha a v�tkes b�neit k�s�bb t�redelmesen megb�nta, k�rhette visszav�tel�t

A Coetus gazdas�gi szempontb�l is teljes�t�k�pes int�zm�ny volt, mert rendes �s olcs� sz�ll�st biztos�tott, amihez nem volt neh�z a menz�n olcs�, vagy ingyenes �lelmez�st szerezni, amikor m�r elfogyott a hazulr�l hozott liszt, szalonna, �s sajt. Igaz�n jelent�ss� azonban az a seg�ts�g tette a Coetust, amelyet a tudom�nyos k�pz�s elm�ly�t�se ter�n tudott, tagjainak ny�jtani. Rendszeres disput�ci�kat rendezett teol�giai �s b�lcseleti k�rd�sekr�l �s ezek vezet�s�re nem kisebb mestert siker�lt megnyerni, mint mag�t Melanchthon F�l�p�t, a Preceptor Germaniae-t. Melanchthon hal�la ut�n hely�t nem is t�lt�k be, hanem a Coetus szeniorra vezette a disput�ci�kat. Ezeken a k�t�tt menet� vitatkoz�sokon k�v�l rendezett m�g a Coetus el�ad�sokat �s �nnepi sz�noklatokat is. A tanulm�nyok elm�ly�t�se c�lj�b�l saj�t k�nyvt�rat gy�jt�tt; s�t saj�t kiadv�nyosrozat ind�t�s�nak is nyoma van.

Az egyes�leti munka k�lts�geit csak r�szben fedezte a tagok j�rul�ka, a nagyobbik r�sz a haz�b�l �rkez� adom�nyokb�l ker�lt ki. Nem lehet megindul�s n�lk�l olvasni a kegyes adakoz�knak azt hossz� list�j�t, amelyet a Coetus �rdemes monogr�fusa, Szab� G�za budapesti lelkip�sztor; teol. mag�ntan�r m�v�nek* 76-85. lapjain k�z�l. A Coetust nem tekintett�k az otthoniak mag�n�gynek, hanem az ekkort�jt t�lnyom�an protest�ns magyar n�p k�z�s tulajdon�nak �s mint olyannak viselt�k gondj�t. Az adom�nyoz�k k�z�tt lehet tal�lni egy' szer� tanul�kat, n�ket, polg�rokat, nemeseket, tan�t�kat, lelkip�sztorokat, gy�lekezeteket �s maga-sabb egyh�zi test�leteket. Ekkort�jt a zsinatok napirendj�n �pp�gy ott szerepelt a wittenbergi Coetus t�mogat�sa, mint ahogy megeml�kezett r�la Erd�ly magas korm�nyz�tan�csa is, a tekint�lyes adom�nyt jelent� »centum talleri« juttat�s�val,. Szegedi Kis Istv�nnak t�r�k fogs�gb�l kiv�lt�sa ut�n ebben a m�sodik nagy k�z�s diakoniai tettben, a Coetus t�mogat�s�ban t�nt el� a szervezetileg m�g nem egys�ges magyar reformatusok lelki egys�ge.

Az otthoniak szeretet�t a Coetus azzal h�l�lta meg, hogy olyan f�rfiakat form�lt �s k�ld�tt haza a magyar reform�ci� szolg�lat�ra, mint Melius Juh�sz P�ter, Szegedi Gergely, G�nczi Kov�cs Gy�rgy, K�rolyi G�sp�r.

A wittenbergi professzorok k�z�l magyar hallgat�ira Melanchthon tud�sa �s egy�nis�ge tette a legnagyobb hat�st. Melanchthon is kedvelt� a magyarokat. Ismeretesek D�vai B�r� M�ty�shoz, Sylvester J�noshoz, Torda Zsigmondhoz f�z�d� igen sz�v�lyes kapcsolatai. Megunv�n n�h�ny alacsony szellem� tan�r- �s lelk�szt�rsa bosszant�s�t �s aknamunk�j�t, 1555-ben �ppen Eperjesre, Torda Zsigmondhoz akart v�gleg �ttelepedni. Ezid�t�jt h�z�ban lakott Drugnetius J�nos magyar di�k. Melanchthonban tan�tv�nyai a kor szinte eg�sz tud�sanyag�nak a j�l rendezett t�rh�z�t tal�lt�k meg, de azt az isten�ldotta nevel�egy�nis�get is, aki haladottabb tan�tv�nyainak, ha a. l�nyeges vonatkoz�sokban helyes �ton j�rtak, szabads�got adott a r�szletek egy�ni �tgondol�s�ra �s kifejt�s�re. Ez�rt ker�ltek ki keze al�l olyanok, akik itthon lutheri, �s olyanok is, akik helv�t ir�nyban m�k�dve tartoztak a legels�k k�z�. Csakis ilyen �rtelemben lehet igazat adni egyik t�rt�n�sz�nknek abban, hogy Magyarorsz�gon mindk�t reform�tori ir�ny, az �gostai �s a helv�t, egyar�nt Melanchthon hat�s�ra vezethet� vissza. A helv�t ir�ny�akra ugyanis �ppen mint olyanokra Melanchthon nem saj�t teol�giai �ll�spontj�val hatott, hanem azzal, hogy azt nem minden r�szlet�ben er�szakolta. Teh�t helv�t ir�nyban csak az enged�kenys�g�vel hatott, azzal, hogy nem �nmag�hoz akarta tan�tv�nyait elvezetni, hanem �nmag�n t�l magukhoz a for�r�sokhoz, els�sorban a Szent�r�shoz, illetve az eleven t�rgyi probl�m�khoz.

A Coetus alakul� gy�l�s�n szeniorr� Gregorius Gallus Gallipaganust v�lasztott�k meg, mint aki m�r Krakk�ban is szeniori tisztet viselt �s �t tudta pl�nt�lni Wittenbergbe a krakk�i magyar burza hagyom�nyait. Jelen voltak m�g ezen az alakul� gy�l�sen Balsar�ti Vitus J�nos, Csabai M�ty�s, k�s�bb kassai tan�t�, Thury P�l, az Instituti�t �rt�kel� h�res epigramma szerz�je, Moln�r Gergely, a kolozsv�ri iskola k�s�bbi tud�s rektora, Cegl�di Ferenc �s Debreceni Bal�zs k�s�bbi szeniorok stb.., stb.., �sszesen tizenh�t magyar ifj�. Egy-k�t �vvel k�s�bb �rkeztek Wittenbergbe �s l�ptek a Coetusba K�rolyi G�sp�r, Szegedi Gergely, K�rolyi Andr�s, Melius P�ter, mint a sorban hatodik s�nior, tov�bb� G�nczi Kov�cs Gy�rgy, Kaprophontes Ferenc: a sok k�z�l az ismertebbek a helv�t ir�ny hazai egyh�zt�rt�net�nek els� �vtized�b�l. A nem magyar tanul�t�rsak k�z�l csak Thretius Krist�f lengyel reform�tort eml�ts�k meg, akinek Meliushoz f�z�d� kapcsolata is val�sz�n�leg innen ered.

Puszt�n a nevek felsorol�s�b�l kit�nhetett m�r, hogy a Coetusb�l ker�lt ki a magyarorsz�gi helv�t ir�ny� reform�ci� legt�bb kimagasl� munk�sa. K�s�bbi itthoni tev�kenys�g�kben is felismerhet�k a r�gebbi kelet� bar�ti �s munkat�rsi kapcsolat jelei. Nem t�lz�s teh�t azt mondani, hogy a magyar reform�tus egyh�z b�lcs�je Wittenbergben ringott. Persze nem �gy, hogy a helv�t �ll�spontot is Melanchthon csepegtette volna bel�j�k, hanem, hogy sz�lesk�r�, nem szem�lyi tekint�lyhez tapad�, elfogulatlan tanulm�nyok eredm�nyek�nt maguk k�zd�tt�k �t magukat a magyar di�kok ahhoz az �ll�sponthoz, amelyet a Szent�r�s �s a sok tanuls�ggal szolg�l� magyar helyzet alapj�n a legbiblikusabbnak, szolg�latra legink�bb felszabad�t�nak �s �szt�k�l�nek �s - �ppen ezen okokb�l - ugyanakkor a legink�bb nek�nk magyaroknak val�nak tal�ltak.

Persze ez az elfogulatlan, szabadlelk� magatart�s �s ami nyom�ban j�rt, a K�lvinhoz val� mind ny�ltabb csatlakoz�s lett a wittenbergi magyar Coetus veszte is. A sz�sz fejedelmek a. teol�gia k�rd�seit egyre ink�bb fegyelmi k�rd�sk�nt kezdt�k kezelni. Az autokrata II. Kereszt�ly 1592-ben a Coetus tagjait lutheri hitvall�si t�telek al��r�s�ra akarta k�nyszer�teni. A magyar ifjak nem engedelmeskedtek, hanem 1592. december 12-�n sz�mszerit 25-en elhagyt�k Wittenberget. A fejedelem k�pvisel�je utols� szavaiban »az Akad�mia �kess�g�nek bizonyult nemzetnek« nevezte �ket. (»gens quae fiit ornamento hius Academiae«, Szab�: I. m. 119..) A Coetus szolg�lata v�get �rt.

Ett�l kezdve Wittenberg csek�lyebb befoly�st gyakorolt a magyar szellemi �letre, m�gpedig a tov�bb is ott tanul� luther�nus di�kokon kereszt�l. A magyar f�iskol�s ifj�s�g sz�ne-jav�nak form�l�s�ban holland, angol, olasz �s reform�tus n�met egyetemek l�ptek Wittenberg hely�re. H�la ennek a nyugati orsz�gokkal szorosabb� �s sokoldal�bb� v�l� kapcsolatnak, haz�nk a XVII, sz�zadban elevenebb szellemi �let sodr�ba ker�lt, mint maguk a luther�nus n�met egyetemek. Gondoljunk p�ld�ul Ap�czai Csere J�nosra! Reform�tus di�kok k�lf�ldj�r�sa k�vetkezt�ben a magyar egyh�zi, iskolai �s irodalmi �let megterm�keny�lt, a k�lvinista orthodoxia, a puritanizmus, a presbiterianizmus, a coccejanizmus �s a cartesianizmus. A magyar reform�tus protestantizmus n�met k�zvet�t�s n�lk�l maradt, kapcsolatban az eur�pai kor�ramlatokkal. Tarka sokf�les�gben hoztak haza Nyugatr�l ifjaink teol�giai, vil�gn�zeti, t�rsadalmi �s politikai hat�sokat.

A n�met m�vel�d�ssel-- de most m�r kev�sb� egyh�zi �ton - a magyar szellemi �let csak a XVIII. sz�zadban ker�lt �jra kapcsolatba, amikor a n�met szellemi �let �jra halad� �s �gy egyetemes �rdek� eszm�k, mint a pietista �bred�s, a racionalizmus, az idealizmus meleg�gy�v� tudott lenni.

Bucsay Mih�ly

L�sd: Geschichte des ungarischen Coetus ab der Universit�t Wittenberg 1555--1613. Bihliothek des Protestantismus im mittleren Danauraum, herausgegeben von Michael Bucsay. Bd. 2. Halle an der Saale, Akademischer Verlag, 1941. Ugyanitt tal�lhat� a tov�bbi irodalom is.