„EL�RE K�LVINNAL!"

A K�lvin-kutat�k debreceni Kongresszus�nak ismertet�se �s �rt�kel�se

(Elhangzott Balatonf�reden, a Dun�nt�li Egyh�zker�let lelk�szi konferenci�j�n, 1986. okt�ber 16-�n)

Reform�tus Egyh�z 1987. 265-267

Augusztus v�g�n �l�sezett ez a kongresszus Debrecenben, �s mind a k�ls� vonatkoz�saiban, �nnep�lyess�g�ben, mind pedig a bels� gazdags�g dolg�ban igen j�l siker�lt.

Ez a v�lem�ny alakult ki itthon �s k�lf�ld�n egyar�nt. Az el�ad�sokon �s az eszmecser�ken k�v�l a k�lf�ldi r�sztvev�k a magyar vend�gszeretetet, f�ld�nk term�szeti sz�ps�g�t �s a patin�s debreceni k�rnyezetet emelt�k ki, a kongresszussal kapcsolatba ker�lt haz�nkfiai pedig a magas tudom�nyos sz�nvonalat. Sz�vesen v�llaltam azt a feladatot, hogy dun�nt�li szolgat�rsaimnak t�j�koztat�st ny�jtsak a kongresszusr�l, ahogy az egy el�ad�s kereteibe belef�r.

Legyen szabad el�sz�r az el�zm�nyekr�l mondani n�h�ny sz�t. 12 �vvel ezel�tt, 1974. szeptember 16-�n nyitottuk meg az els� kongresszust. Wilhelm Neuser m�nsteri egyh�zt�rt�n�sz �s neje v�gezt�k akkor, �s v�gzik ma is a szervez� munka oroszl�nr�sz�t. Az els� alkalommal d�nt� seg�ts�get jelentett, hogy egy nagytekint�ly� holland K�lvin-kutat�, D. Nauta professzor megszerezte az amszterdami reform�tus szabadegyetem k�szs�g�t a h�zigazd�i szerepre. M�g a m�sodik kongresszus is Amszterdamban zajlott le - 1978-ban, de a harmadik 1982-ben m�r Genfben. Egyh�zunk n�pe j�les� �rz�ssel veheti tudom�sul, hogy a negyedik kongresszust mint soron k�vetkez� reform�tus k�zpontban, Debrecenben tartott�k meg.

Ez is, mint a t�bbiek, az �j akad�miai �vet megel�z�en, h�tf�t�l p�ntekig tartott, augusztus utols� het�ben. M�r az els� kongresszuson is siker�lt �sszegy�jteni a K�lvin-kutat�s legjobbjait, akkor f�leg Eur�p�b�l, a debreceninek azonban az volt a nevezetess�ge, hogy azon m�r mind az �t f�ldr�szb�l jelen voltak kutat�k.

A pl�num el�tt 5 - 6 el�ad�s szokott elhangzani, az�rt csak ennyi, mert igen nagy s�ly esik az eszmecser�re. Az apr�munka m�sik sz�nhelye a 15 - 16 szemin�riumi foglalkoz�s. Ezeket szint�n a nevesebb kutat�k tartj�k. A r�sztvev�k, akik a maguk k�t-k�t szemin�rium�t szabadon v�lasztj�k, j� el�re k�zbe kapj�k nemcsak a vezet� �ltal k�pviselt t�ziseket, hanem az elemz�s alapj�ul szolg�l� forr�ssz�vegeket is.

Mind az el�ad�kat, mind a szemin�riumi vezet�ket az eln�ks�g jel�li ki. Ugyan�gy a t�m�kat is. Az eln�ks�gnek kezdetben hat tagja volt, ma m�r nyolc van, mert a genfi �s a debreceni kongresszus �rdek�ben �rdemeket szerzett Fatio genfi �s Makkai debreceni professzorok megh�v�st kaptak az eln�ks�gbe.

Az eln�ks�g hat�sk�r�be tartoznak olyan munk�k is, amelyek a kongresszusok k�z�tti id�ben folynak.Ilyenek az �n. Editio Secunda, azaz K�lvin J�nos �sszes m�veinek korszer�, �j kiad�sa, egy K�lvin-konkordancia elk�sz�ttet�se, a K�lvin-bibliogr�fia gondoz�sa, v�g�l az egyes kongresszusokon elhangzott el�ad�sok kiad�sa.

A kongresszusokon a hivatalos nyelv a n�met, az angol �s a francia. Tolm�csberendez�s gondoskodik a m�sik k�t nyelven val� egyidej� ford�t�sr�l. Minden el�ad�s sz�vege sokszoros�tva minden r�sztvev� sz�m�ra mind a h�rom nyelven rendelkez�sre �ll.

Tulajdonk�ppen mi indokolja ezeknek a kongresszusoknak a megrendez�s�t? N�gy okot hozok fel. Az els� az, hogy a vil�gon soksz�z reform�tus lelk�szk�pz� int�zet van, �s ezekben az arra rendelt tansz�keken K�lvint olvass�k, magyar�zz�k, �s szakirodalom keletkezik. Az els� kongresszus megrendez�se el�tt ezek az int�zetek meglehet�sen magukra voltak hagyva, ami azt eredm�nyezte, hogy a kutat�sok t�m�i sokszor feleslegesen fedt�k egym�st, m�s t�m�k viszont �rintetlenek maradtak. A kongresszusnak tal�n legfontosabb haszna az, hogy a kutat�k tal�lkozhatnak, megismerhetik egym�st, egym�s t�m�j�t, m�dszer�t, felfog�sm�dj�t, m�gpedig t�zetes eszmecser�kben, val�di m�helymunk�ban.

A m�sik haszna az, hogy az eln�ks�g k�zbevette az olyan nagyfontoss�g� feladatok megval�s�t�s�t, mint az eml�tett Editio Secunda �s a K�lvin - konkordancia. Teh�t a forr�skiadv�nyok �s a tudom�nyos anyag publik�l�s�nak �gye nem v�lik egyes �gyesked�k zs�km�ny�v�, hanem illet�kes k�zbe jutott.

Van azut�n a kongresszusoknak olyan feladata is, amely a szorosan teol�giai �s szoci�lis etikai, a k�z�leti kisug�rz�sokat �rinti.

A reform�tus kereszty�ns�get �gy tekintj�k, mint a l�nyeg�re reduk�lt evang�liumi hitet �s gyakorlatot. Ez a szem�nk f�nye. De mint minden magasrend� lelki t�m�r�l�s, ez sem mentes a deform�l�d�s �s a korrump�l�d�s vesz�ly�t�l, amint tov�bbadja azt egyik nemzed�k a m�sik nemzed�knek, egyik n�p egy m�sik n�pnek. A K�lvin-kutat�k kongresszusai arra hivatottak, hogy seg�tsenek meg�rizni �s megtisztogatni a reform�tus teol�gi�t �s a reform�tus egyh�zat az elmocsarasod�st�l. Hogy az ilyen vesz�ly t�nyleg fenn�ll, arra el�g bizony�t�k a d�l-afrikai helyzet, ahol reform�tus teol�gusok annyira elt�vedtek, hogy �rveket v�lnek tal�lni a Szent�r�sban a faji diszkrimin�ci� igazol�s�ra.

M�s ter�leteken m�s-m�s f�lresikl�sok fenyegetnek. �ppen az olyan orsz�gokban, ahol a reform�tus kereszty�ns�g az utols� f�lsz�zadban rohamosan terjedt, mint pl. Kore�ban �s sok afrikai egyh�zban, ott az a vesz�ly, hogy az eg�szs�ges hazaszeretet helyett egy m�r-m�r t�lf�t�tt nacionalizmus h�d�t teret, pl. Kore�ban, vagy egyfajta szinkretizmus, pl. Afrik�ban.

De ne akarjunk csak a m�s port�ja el�tt s�p�rni! A reform�tus egyh�zak sok helyen kisebbs�gi helyzetben, r�mai katolikus t�bbs�g k�z�tt �ltek �s �lnek. Itt mindig is fenyegetett �s ma is fenyeget a p�p�s klerikalizmus fert�z�se. Az orthodoxi�val szomsz�dos, vagy azzal egyazon ter�leten �l� reform�tus egyh�zakat m�g az a tov�bbi k�s�rt�s is megk�rny�kezheti, hogy lassan-lassan begy�r�znek �let�kbe a klerik�lis orthodox szok�sok a paps�g k�ls� megjelen�se �s viselked�se ter�n.

V�g�l az is egyik haszna lett a K�lvin-kongresszusoknak, hogy lehet�s�get adtak �s adnak a most �ppen rendk�v�l sz�nvonalas r�mai katolikus K�lvinkutat�s legjobb m�vel�inek eredm�nyeik k�zl�s�re �s esetleges koordin�l�s�ra.

Szeretn�k besz�molni az �nnep�lyes megnyit�r�l. A Nagytemplomban tartott�k, ahol minden hely foglalt volt. Ott volt mind a n�gy egyh�zker�let�nk vezet�s�ge. Dr. T�th K�roly p�sp�k mondotta a megnyit� besz�det. R�mutatott t�bbek k�z�tt arra, hogy aligha tal�lhat� a F�ld�n m�g egy olyan orsz�g, ahol annyi utc�t �s teret neveztek volna el K�lvinr�l, mint n�lunk. Term�szetes h�t, hogy egyh�zunk n�p�t �r�mmel t�lti el a nagyh�r� Kongresszus Debrecenben val� megrendez�se. Nem szem�lyi kultuszt �z�nk - mondotta a p�sp�k -, amikor az Institutio megjelen�s�nek n�gysz�z�ves �vfordul�ja alkalm�val K�lvin J�nosra eml�kez�nk, hanem k�teless�g�nk, hogy egyh�zunk k�lvini �r�ks�g�t a leghitelesebb m�don felid�zz�k �s �jra �rv�nyre juttassuk. Nem az a jelsz� �s sz�nd�k vezet, hogy „Vissza K�lvinhoz", hanem az, hogy „El�re K�lvinnal". Ezen a kongresszuson olyan kutat�soknak szeretn�nk szem- �s f�ltan�i lenni, amelyek a t�rt�neti t�nyeken alapulva a j�v�t form�lj�k - mondotta dr. T�th K�roly p�sp�k.

A Zsinat eln�ks�ge nev�ben elmondott �dv�zl�st a Kongresszus szervez�je �s ir�ny�t�ja, Neuser professzor k�sz�nte meg. Megk�sz�nte a nagyszer� fogadtat�st, amelyben a kongresszust orsz�gos egyh�zunk, a tisz�nt�li egyh�zker�let �s a debreceni Koll�gium r�szes�tett�k. "K�lvin �r�lne - mondotta Neuser a Nagytemplom telt padsoraira mutatva - ha l�tn�, hogy a tud�sok �s a gy�lekezeti tagok ilyen k�zel ker�ltek egym�shoz. R�mutatott, hogy a kutat�k F�ld�nk minden kontinens�t k�pviselik, sz�p sz�mmal vesznek r�szt �zsiai �s afrikai tud�sok is. Ez �gy is van j�l, mondotta, hiszen m�g mindig �lnek a k�zv�lem�nyben a nagy reform�torral kapcsolatos f�lre�rt�sek �s hamis v�dak, teh�t m�g sok a tennival�, hogy az igazi K�lvint megismertess�k. Neuser professzor k�rte T�th p�sp�k urat, hogy legyen sz�ves �tadni Bartha Tibor p�sp�k �rnak a Kongresszus tagjainak k�sz�nt�s�t mindaz�rt, amit a Zsinat lelk�szi eln�ke a Kongresszus�rt tett, tov�bb� legjobb k�v�ns�gait eg�szs�g�nek teljes fel�p�l�s�re vonatkoz�an.

Ezut�n a megnyit� el�ad�s k�vetkezett. Ezt dr. Kocsis Elem�r professzor, a debreceni Koll�gium f�igazgat�ja tartotta „Az �let megszentel�se K�lvin 1536-os Instituti�ja szerint" c. t�m�r�l. Kifejtette, hogy a kereszty�n ember Krisztus igazs�ga �ltal megigaz�tva, a Szentl�lek munk�j�nak eredm�nyek�nt fokr�l-fokra halad el�re a megszentel�d�s �tj�n. K�lvin az �let megszentel�d�s�nek mibenl�t�t a T�zparancsolathoz f�z�tt magyar�zat�ban fejtette ki az Instituti�ban. Kocsis Elem�r abban jel�lte meg e magyar�zatok k�z�s mondanival�j�t, hogy a megszentel�d�s nem puszt�n egy�ni �gy, hanem kiterjed a k�z�ss�gi �letre is, annak teljes eg�sz�re �s minden r�szlet�re. K�lvin az 1536. �vi Instituti�ban megsz�laltatta nemcsak a gy�keres egyh�zmegtiszt�t�s vez�rdallamait, hanem azoknak az erk�lcsi �rt�keknek a Magna Chart�j�t is, amelyek alapvet�en sz�ks�gesek a n�pek k�z�ss�ge, az emberi k�z�ss�g fenn�ll�s�hoz �s meg�jul�s�hoz - summ�zta el�ad�s�t Kocsis Elem�r professzor.

B�r a m�sodik nap d�lut�nj�n ker�lt r� a sor, m�gis itt eml�tem meg, hogy Szab� Magda, tisz�nt�li egyh�zker�leti f�gondnok asszony egy sz�p K�lvin-ki�ll�t�st nyitott meg a Nagyk�nyvt�rban. Ez K�lvin �r�ks�g�nek a magyarorsz�gi kisug�rz�s�t mutatta be, f�leg a magyar K�lvin-irodalom �sszegy�jt�s�vel. „K�lvin kez�t ny�jtotta fel�nk ezel�tt 450 �vvel - mondotta a f�gondnokn� - �s mi mindig akkor voltunk a leger�sebbek, amikor a legfesz�ltebben figyelt�nk �r�, amikor kez�t megragadtuk �s el sem engedt�k. Mindig akkor voltunk a leghatalmasabbak, amikor utas�t�sai �rtelm�ben Istent abban az akci�sorozatban kerest�k, ami az � nev�ben az emberis�g�rt v�ghezvihet�."

Eml�tettem, hogy a debreceni Kongresszus tags�g�nak jelent�s r�sz�t tett�k ki olyan �zsi�b�l, Afrik�b�l �s Amerik�b�l j�tt kutat�k, akik most kapcsol�dtak be el�sz�r a Kongresszus munk�j�ba. Kiss� �r�juk val� tekintettel az el�ad�sok most �gy �lltak �ssze, hogy lefedj�k a t�ma eg�sz�t, azaz hogy seg�ts�g�kkel kerek k�p alakuljon ki mindazon kort�rsi �sszhat�sokr�l, amelyek K�lvin J�nost �rt�k �s form�lt�k, �gy tartott el�ad�st C. Augustijn amszterdami professzor K�lvin �s a humanizmus viszony�r�l, J. Rogge g�rlitzi evang�likus p�sp�k Luthernak K�lvin teol�gi�j�ra tett hat�s�r�l, W. van't Spijker apeldoorni professzor Bucernek �s K�lvinnak egym�ssal igen rokon pneumatol�gi�j�r�l �s F. B�sser z�richi egyh�zt�rt�n�sz Bullinger Henrik r�szesed�s�r�l a K�lvin� mellett, a reform�tus egyh�zt�pus kialak�t�s�ban.

Kezdj�k a sort Augustijn professzor el�ad�s�nak ismertet�s�vel, mert k�s�bb hangzott el ugyan, de a hat�sok t�rt�neti �s t�rgyi rendj�ben itt kell foglalkoznunk vele. Augustijn-t. egy�bk�nt a magyar nem teol�gus tud�svil�g is megismerhette a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Erasmus-eml�k�l�s�n tartott el�ad�s�b�l. Ott is a humanizmus �s a reform�ci� kapcsolataival foglalkozott. Debrecenben minden f�lre�rt�st kiz�r� m�don mutatott r�, hogy K�lvin �lesen elutas�totta azt a humanista �ll�spontot, hogy a nagy pog�ny gondolkod�k �s p�ldaad� szem�lyis�gek szavaiban �s tetteiben sok olyan tal�lhat�, ami a kereszty�ns�gt�l nem �llt messze, teh�t �k is valamilyen m�don Isten n�p�hez tartoz�knak min�s�thet�k. K�lvin szerint az Istennek tetsz� felfog�s �s magatart�s semmilyen vonatkoz�sban sem tekinthet� az emberi bel�t�s, az emberi igyekezet term�k�nek, hanem teljesen �j valami, szinte idegen test az emberi �letben, egy csoda. Az �jj�sz�letett ember nincs folytonoss�gban az emberi term�szettel, nem annak valamilyen legszebb kifejl�d�se, hanem „totaliter alius', „eg�szen m�s".

K�lvinnak a humanizmust�l val�, ezt az igen �les elhat�rol�s�t, az azzal val� szembe�ll�t�s�t enyh�tette egy m�sik, sorrendben az els� el�ad�s. B. Roussel jeles p�rizsi kutat� dolgozta fel K�lvin �let�b�l az 1517 -1537-ig terjed� szakaszt, teh�t a reform�tor lelki arc�nak kialakul�s�ban elhat�roz�an fontos h�sz esztend�t. Itt f�ny der�lt arra a nagy szerepre is, amit a humanizmus mint szellemi mozgalom j�tszott K�lvin neveltet�s�ben, b�r val� igaz, hogy K�lvinb�l nem humanista lett, hanem evang�liumi reform�tor.

Roussel �j adatokban is rendk�v�l gazdag el�ad�s�ban K�lvint abban a t�rsas�gban mutatta meg, amelyet � maga v�lasztott mag�nak, azaz az akkori francia szellemi �s egyh�zi �let nonkomformista szem�lyis�geinek sor�ban, azok t�bor�ban. El�ad�s�r�l az volt az �ltal�nos v�lem�ny, hogy sok �j adata �s �ltal�ban a term�keny �j szeml�letm�dja alapj�n �jra fel kellene dolgozni K�lvin �letrajz�nak ezt a fontos korai szakasz�t.

J. Rogge p�sp�k el�ad�s�ra az nyomta r� n�mileg a b�lyeg�t, hogy � egy luther�nusokat, uni�ltakat �s reform�tusokat egyar�nt mag�ba foglal� ker�letnek az egyh�zi vezet�je, teh�t Rogge p�sp�k termesz�t szerint a Luther �s K�lvin teol�gi�j�ban val�ban d�san tal�lhat� k�z�s von�sok �rdeklik els�sorban. Persze, hogy ez a szemsz�g azt jelentette, hogy k�l�mbs�gek viszont, p�ld�ul az �rvacsora- �s predestin�ci�-tanban, tov�bb� a szertart�sok �s az egyb�zi szervezet k�rd�s�ben meglehet�sen h�tt�rbe szorultak. Erre a hozz�sz�l�k r� is mutattak.

W. van't Spijker holland professzor el�ad�s�ban arra h�vta fel a figyelmet, hogy Luther a Karlstadt okozta zavarok ut�n �s a Zwinglivel Marburgban lezajlott sikertelen egyeztet�si k�s�rlet �ta nagy gyanakv�ssal hallgatta a „Geist", vagy „spiritus" szavakat. Ellens�g�v� v�lt az �n. spiritualizmusnak, mert abban az �rott Ige m�sodik helyre szor�t�s�t l�tta. �gy azt�n f�lre�rtette Bucer teol�gi�j�t, Bucer n�zeteiben Luther a Karlstadt t�ved�seit v�lte �jra felt�madni. Bucer �pp�gy a Szentl�lek teol�gus�nak nevezhet�, mint K�lvin, Lutherr�l azonban ez nem mondhat� el - �sszegezte fejteget�seinek eredm�ny�t van't Spijker.

F. B�sser z�richi egyh�zt�rt�n�sz Z�rich r�szesed�s�t igyekezett a reform�tus egyh�zt�pus kialakul�s�ban hangs�lyozni, s�t kiss� fel is nagy�tani. Sz�munkra, magyar reform�tusok sz�m�ra B�sser professzor nyitott ajt�n z�rgetett, mert �ppen a mi egyh�zt�rt�net�nk bizony�tja �kesen sz�l�an, hogy milyen hasznosan �s sim�n tudott bele�p�lni a magyarorsz�gi reform�tus reform�ci�ba a Z�richben Bullinger �ltal tov�bb vitt helv�t reform�tori szellemis�g �s egyh�zi gyakorlat. B�sser professzor betegs�ge miatt nem tudott megjelenni, de el�ad�sa benne lesz a kongresszusi k�tetben.

Ezzel el is �rkezt�nk az augusztus 27-�n kora d�lut�n tartott �l�shez, amely az �gyviteli �s szervezeti k�rd�sekkel, a kiad�i tev�kenys�ggel foglalkozott. Neuser professzor mint �gyvezet� eln�k bejelentette, hogy az eddigi kongresszsok anyag�t, egybefoglal� k�tetek elkeltek, �s ugyanez v�rhat� a debreceni Kongresszus k�tet�t�l is. Fontos t�rgy volt K�lvin �sszes m�vei korszer� �j kiad�s�nak, az Editio Secund�-nak az el�k�sz�t�se. A Kongresszus elfogadta az el�terjesztett szerkeszt�si elveket, �s kijel�lte az �j kiad�s�rt felel�s bizotts�gokat. Sz� volt a K�lvin-bibliogr�fi�r�l, amelyet folyamatosan vezetnek �s publik�lnak. Jelent�s pillanat volt, amikor De Jong �r, a Grand Rapids-i Teol�gia (USA) eln�ke megh�vta a k�vetkez�, 1990. �vi Kongresszust Grand Rapidsba. A megh�v�st a Kongresszus k�sz�nettel elfogadta. N�h�ny szem�lyi v�ltoz�st kellett m�g az eln�ks�g soraiban v�grehajtani. De Jong eln�k�t az eln�ks�g tagj�v� koopt�ltuk. Makkai L�szl� az eln�ks�g �lland� rendes tagja lett, miut�n j�magam magas korom miatt lemondtam az eln�ks�gben 1974 �ta viselt tags�gomr�l.

E probl�m�k elint�z�se ut�n az eg�sz kongresszus kir�ndult a Hortob�gyra. A j� hangulatot nemcsak az jellemzi, hogy n�h�ny r�sztvev�, �gy Rogge p�sp�k is �s McKee professzorn� l�h�tra pattantak, hanem az eg�sz t�rsas�g szinte elb�v�lten �lvezte a saj�tos term�szeti sz�ps�gek ottani �radat�t. Nem csoda, hogy a sok mozg�s ut�n mindenkinek �zlett a pusztai vend�gl�t� h�zban a kit�n� vacsora, �s hogy ut�na a n�pi zenekar muzsik�l�sa mellett az olyan asztalokn�l, ahol magyarok is �ltek, felhangzott n�h�ny sz�p magyar n�ta is. P�nteken a r�sztvev�k egy r�sze visszautazott Budapestre, onnan haz�j�ba, m�g egy m�sik csoport m�g S�rospatakon �s Egerben tett l�togat�st.

Tegy�k fel v�g�l a k�rd�st, kinek mit haszn�lt a K�lvin-kutat�k nemzetk�zi kongresszus�nak Debrecenben t�rt�nt megrendez�se? A magyar r�sztvev�k - akiknek sz�ma most term�szetesen t�bbsz�r�s�re r�gott a k�lf�ldi kongresszusokon r�sztvev�k�nek - megismerkedhettek a kongresszus magasrend� szolg�lat�val. A k�lf�ldi t�rzsg�rda �jra tal�lkozhatott egym�ssal, �s ha csak egy h�tig is, k�z�ss�gben gyakorolhatta munk�j�t.

Az �zsiai, ausztr�l �s afrikai K�lvin-kutat�k ez alkalommal nagyobb sz�mban �s teljesebben kapcsol�dhattak ebbe a k�z�ss�gbe, mint eddig b�rmikor. V�g�l, de nem utols� sorban a debreceni Kongresszus az eg�sz vil�gb�l �sszesereglett illusztris r�sztvev�knek szeml�ltet�st adott arr�l, mik�nt alakult ki az eg�szs�ges k�lvini tan�t�sok nyom�n magyar reform�tus egyh�zunkban olyan szellem �s olyan megbecs�lt magatart�s, amely egyszerre tud jav�ra v�lni az egyh�znak, a haz�nak �s az emberis�gnek.  Bucsay Mih�ly ny. teol�giai tan�r

Reform�tus Egyh�z 1987. 265-267