//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- ifj. Boros Mátyás - 2010 Cigányzenészek
régen és ma.

 

A cigányzenészek helyzete Magyarországon a rendszerváltás után

Helyzetelemzés

ifj. Boros Mátyás

 

Cigányzenészek régen és ma

 

A 21. században a cigányságot általában különböző pejoratív sztereotípiákkal illetik.” A társadalom élősködői, tolvajok, bűnözők…

Talán a cigányság történetében megítélésük még soha nem volt annyira negatív, mint napjainkban, de helyzetük sem volt még ennyire kilátástalan, mint most. Ez a megállapítás egyaránt érvényes általában a cigányságra, mint egységes etnikumra, de annak egyes rétegeire külön-külön, így a cigányzenészekre is. A Magyar Értelmező Kéziszótár is megfogalmazza a cigány szó pejoratíve értelmezését, miszerint “ravaszul hízelgő, kunyoráló vagy hazudozó ember”, a cigányélet pedig a vándorcigányok hányt-vetett életét, illetve teljesen kötetlen, rendetlen életmódját.

 

Ez a megfogalmazás a többségi társadalom általános véleménye a cigányokkal szemben.

A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt regisztrálnak Magyarországon. A falusi zenészektől kezdve a külföldön is jól ismert cigánybandák, mint a cigányság legsikeresebb és leginkább megbecsült tagjai – köztük Bihari János, Rózsavölgyi Márk (akit nem is volt cigány Rosentál Márk), Bunkó Feri – beírták a nevüket a magyar zenetörténelembe.

Ott voltak a cigánybandák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái között, és segítették a nemzeti ellenállás ébren tartását a kiegyezésig. A századforduló társadalmában, pedig a „magyar nótára” sírva vigadó dzsentrik révén hatalmas kultusz alakult ki művészetük körül. A verbunkos elemei megjelentek az európai klasszikus zene alkotásaiban is, pl. Liszt Ferenc rapszódiái, és Johannes Brahms 21 magyar táncot komponált. A cigányzenészek eljutottak zenekarukkal Európa legtöbb országába, ahonnan mindig ünnepelt zenészként tértek haza.

Kialakult a cigányság „arisztokráciája”, akik társadalmi rangjukat, anyagi jólétüket a 20. század második feléig meg tudták őrizni. 1968-ban még hét-nyolcezer cigányember foglalkozott hivatásszerűen zenéléssel. A cigányzenészek a ’80-as évekig a többségi társadalomba integrálódtak, lakáshelyzetüket, életvitelüket tekintve a középosztályhoz hasonlítanak, ugyanakkor kulturális sajátosságaikat is megőrizték. A többségi társadalom szokásrendszerébe beépül a cigányzene hallgatása, a „cigányzenés szórakozóhelyek” látogatása. Napjainkban csupán háromezer cigányzenészt tartanak nyílván. Körvonalazódtak azon csoportok, akik nyertesévé, illetve vesztesévé váltak az új társadalmi-gazdasági berendezkedésnek. A csoportok közötti átjárás és különösen a felfelé jutás nehezebbé vált. Ma Budapesten körülbelül tíz hagyományos cigányzenekar működik. Ebből mindössze kettő öttagú, ami a klasszikus követelményeknek (minimum 7fő prímás –terces- brácsás- cimbalmos- bőgős- csellós-klarinétos) sem felel meg. A többi két-háromtagú, megesik, hogy (egy neves étteremben) egy szóló cimbalom játszik, de legtöbbször hiányos a zenekar. A vendéglátósok, ha egyáltalán foglalkoztatnak zenészt, azt – a bérterhek miatt – legtöbbször feketén teszik.

Az 1950-es évektől folyamatosan szűntek meg a cigányzenés éttermek. Alakultak azonban ún. művészegyüttesek, mint a BM Duna Művészegyüttes Járóka Sándor prímás vezetésével, az Állami Népi Együttes Boross Lajos prímás vezetésével,a Székes Fővárosi Zenekar Kozák Gábor József prímás vezetésével, a Magyar Rádió Népzenekara Lakatos Sándor prímás vezetésével,Honvéd Művész Együttes Kovács Árpád prímás vezetésével stb. Ezekben a zenekarokba csak olyan muzsikusok kerülhettek be, akik magasabb képzettséggel, zenei tanulmányokkal rendelkeztek és ismerték a kottát.


A magasabb szakmai követelmények megjelenése már nem volt elég ahhoz, hogy a zenekarban tudják elsajátítani a cigányzenész mesterséget. Zeneiskolákba íratták be a gyerekeket, és voltak, akik felnőtt fejjel tanulták meg a kottaolvasást. A képzés a zeneszakképzés irányában folytatódik. A rendszerváltás óta a vendég-látóipari egységek privatizálása egy teljesen új munka-erőpiaci helyzetet eredményezett a cigányzenészek számára. A munkaadói szférára nehezülő nagymértékű közterhek, adók (pl. ArtisJus) arra kényszeríttették a munkaadókat, hogy elküldjék a zenészeket, mondván, „nincs rá igény”. A családfenntartó férfiak eddigi életpályája a muzsikus életről szólt, a befektettet energia, munka, a zenetanulás területére összpontosult, amelyet más területre átváltani, átvinni nem vagy nehezen lehet. Vannak muzsikusok, akik szakképzettség nélkül hangszerjavítással próbálnak sorsukon segíteni. A fiatal generáció új útja a klasszikus zene tanulása. A rendszerváltás előtt a Zeneakadémián kevesen tanultak. A cigányság részéről is tapasztalhatunk ettől egyfajta idegenkedést. „Elveszíted a romaságod”, „Kitanulod a víredet” – mondták az öregek. Azok az ismert cigánymuzsikusok, akik a rajkózenekarban végezték zenei tanulmányaikat (Berki László, Lendvai Csócsi József, Horváth Zoltán, Gabora Gyula stb.) látva a kilátástalan helyzetüket, a gyermekeiket a klasszikus pálya felé orientálták. A tradicionális cigányzene sajnos ma már veszélyben van.

 A Zeneakadémián meg lehet tanulni hegedülni, de a szakmát, a stílust, a mesterségbeli tudást, csak a cigányzene nagy öregjeitől lehet megtanulni a mindennapi munkavégzés muzsikálás közben. Ez a művészet és az út, amelyet a cigányok több száz éve járnak, veszélybe került. Ezért kell ma megmenteni és átörökíteni, mert talán már holnap késő.

A rendszerváltás azonban nemcsak a privatizáció, a munkahelyek elvesztése miatt eredményezett megélhetési gondokat. A határok megnyitása, a “kinyílt világ”, a média szabaddá válása és a közízlés formálásában való uralkodóvá válása felgyorsította a cigányzene népszerűség-vesztését. A külföldről beáramló modern zene – amely nem minden esetben értéket közvetít – az egynapos slágerek és sztárok világa, a kultúra pénzközpontúvá, üzletté válása óriási csapást jelentett a műfajra. A rádiós- és televíziós csatornák versenye, a nézettségi-hallgatottsági mutatókért vívott küzdelembe nem fér bele az nemzeti sajátosságunkat jelentő magyar nóta és cigányzene. A mai kor nemzedéke, a tizen- és huszonévesek – hacsak az otthoni környezetben nem hallottak a műfajról, illetve nem ismerkedtek meg vele – nem ismerik sem a nótákat, sem a cigányzenét, mivel az a különböző csatornák az előbbiekben vázolt műsorpolitikának való megfelelési kényszere miatt nem is ismerhető meg. A kereskedelmi adókon, egyáltalán nincs ilyen jellegű műsor, a közszolgálati televízióban elvétve, a Magyar Rádió pedig a közelmúltban szüntette meg . A média gyakorlatilag egyedül elérhető nótaműsorait a Petőfi Rádióban (Jó ebédhez szól a nóta, Nótakívánságműsor, Szív küldi stb.).

E műsorok sugárzását olyan frekvenciákon tette lehetővé MR6, melyet pl. Pestmegyében vagy az országhatárain túl a legnagyobb számú hallgatóság, az idősebb generáció nem tud meghallgatni, a fiatalság pedig nem keresi, mert nem is tudja, hogy mit kell keresnie, s hogy egyáltalán van ilyen. A műfajt nem divatos, hallgatni “ciki”. Hagyományőrzésben tanulhatnánk más országoktól, akik időt, pénzt nem sajnálnak nemzeti kultúrájuk ápolására, népszerűsítésére, gondoljunk csak a világon – s nálunk is – rendkívül nagy sikernek örvendő ír táncokra, illetve zenére.

A rendszerváltozás társadalmi, gazdasági hatásai jelentősen érintették a romák helyzetét is.

A jövedelemegyenlőtlenségek növekedése a munka-erőpiaci helyzet átalakulása a kisebb-nagyobb rendszerekhez való új adaptációs stratégiák kidolgozására késztették a lakosságot.

A rendszerváltás eredményeképpen körvonalazódtak azon csoportok, akik nyertesévé, vagy vesztesévé válhattak az új társadalmi gazdasági berendezkedésnek. A csoportok közötti mobilitás és átjárás felfelé jutás nehezebb volt, míg azok a csoportok, akik az eddigi életszínvonal megtartásáért nagyfokú erőfeszítéseket tettek, de nagy valószínűséggel „lejjebb” kerülhettek a „társadalmi csúszdán”. Társadalmi státuszokért folytatott küzdelmüket egy új piaci szemlélet hatotta át melyben nemcsak definiálni kellett saját helyüket, hanem a piaci működés szabályrendszerének megismerését és az ahhoz való igazodást tette egyre sürgetőbbé. A rendszerváltozás nemcsak a makro-rendszerekben kívánt meg az új elvárások beépítését szükségszerűen hatással volta a mikró- rendszerek kisebb működési egységékre; a család működésére is. A nyertessé váláshoz az (egyáltalán életbemaradáshoz) de még „szinten” maradáshoz szükséges volt, mind a szimbolikus, mind a kapcsolati tőke kamatoztatása. Így előnyösebb helyzetbe azok kerültek azok, akik ezzel rendelkeztek, vagy időben szert tudtak erre tenni. A család működésében nagy szerephez jutottak a további kilátások, a bizonytalanságok kiküszöbölése a jelent és jövőt illetően.

A roma közösségek hátrányos helyzetének forrása leginkább a gazdasági és szociális jellemzőiben rejlik.

A munkanélküliség súlyosan érintette a cigány családfenntartókat, később a nők munkaerő-piaci esélyeinek csökkenésével is számolni kellett (mivel kevés iskolai végzettséggel rendelkeztek, így takarítónőként tudtak elhelyezkedni, sőt mamár a családban csak Ö rendelkezik állandó keresettel). A családok helyzetében a jövedelem hiány számos más tényezőkben is negatívan fejtette ki hatását. A megváltozott munkaerő-piaci helyzetben számolni kellett azzal, hogy a cigányok foglalkoztatási esélyei jelentősen romlottak. Átértékelődtek az eddigi tudások, ismeretek, helyükbe újabb ismeretek (ön Manager-lés), készségek léptek. Ez szükségessé tette a piacképes szakmák, (és zenei stílusok,) képzések beindítását, amely az adott foglalkoztatási struktúrán belül elhelyezkedési lehetőséget jelenthet. A foglalkoztatási helyzetüket nehezítette a diszkriminációnak a nyílt és rejtett, közvetlen és közvetett formája, amely a cigányokat érintette (nem alkalmazták még takarítónőnek, sem mert cigány).

A cigányság problémájának kezelése több szakmaterület összehangolt munkáját kívánta meg, előtérbe kerültek azok a kezdeményezések, amelyekben oktatás, képzés, foglalkoztatás kiegészül a személyes és szakszerű segítségnyújtással, intézményi együttműködéssel, a családok, roma közösségek nagyobb szerepvállalásával (cigány önkormányzati segítségek).

 

A cigányság történetisége

A cigány népcsoport körülbelül ötszáz éve él a Kárpát-medencében, ezen belül is főként a mai Magyarország és Szlovákia területén. A cigányságnak az a köre, amelyik az úgynevezett kárpáti cigány nyelvjárást beszélte, illetve beszéli elszórtan még ma is pl. Nógrád, Szabolcs Borsod -megyében, s amely a cigányságon belül a leginkább asszimiláltnak tekintett réteg. Magyarországon a társadalomtudományi kutatásokban romugróként szerepelnek, vagyis magyar cigányként. A nyelvet nem beszélik, a cigányokra jellemző öltözködési, étkezési sajátságok sem jellemzik. (Úgy mond: elgádzsósodtak)

Magyarországon jelenleg a teljes cigány népességnek körülbelül 70%-át teszik ki a romungrók. ( Kemény István (szerk,1% 0,6%] A továbbiakban a romungrók egy igen illusztris csoportjával, a muzsikus cigányokkal foglalkozom. A szegkovácsok, patkoló kovácsok mellett a muzsikusok a magyar cigány népesség legismertebb, legjobban körülhatárolható csoportja, mely évszázadok óta szoros közösségben él a többségi társadalommal.

Az 1893-as statisztika szerint 16 337 muzsikus cigány élt Magyarországon, az erdélyi területeket nem számítva. (A Magyarországon 1893. január 31-én végrehajtott Cigányösszeírás Eredményei. Az Országos Magyar Királyi. Statisztikai Hivatal Budapest, 1895. (Athenaeum T.) facsimile kiadás 76. p.) Ez az adat meglehetősen pontatlan, mert a felmérésből kimaradt a budapesti népesség, s közismert, hogy a század végén, Budapesten igen nagy számban tevékenykedtek.

"Hivatalos statisztika szerint Magyarországon 1963-ban 9929 cigányzenész volt, ebből 3 159-en voltak állandó (éttermi) alkalmazásban, a többi ún. kisegítő zenészként egy-egy idényre (pl. nyáron, a Balaton környékén) helyezkedhetett el, vagy alkalmanként szerződött lakodalomba, bálba, állandó alkalmazásban levő zenészek helyettesítésére. Cigányzenekarból országosan 393-at, ebből Budapesten 87-et tartott nyilván a statisztika." (Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban. Planétás Kiadó 138. p.) Szirmai László az OSZK igazgatója több nyilatkozatában körülbelül ötezerre teszi az éttermi cigányzenészek számát a nyolcvanas évek végén.

A jelenlegi létszámot háromezerre becsüli. (Cigányzene feketemunkában – Rudas Péter cikke – Népszabadság 2001. július 20. 5. p. "Szirmai László az OSZK igazgató adatai szerint tíz évvel ezelőtt (akkor szűnt meg a zenészek kötelező munkaközvetítése) négy-ötezer szórakoztató zenész lehetett, számuk ma legfeljebb háromezer, de pontos adatot nem tudni, hiszen semmiféle bejelentési kötelezettség nincs.

A cigányzenészek valamennyien a cigányzenész-családok válságáról beszéltek, ez a válság hívja fel elsőként figyelmet a téma fontosságára. Feltűnik az is, hogy a romungró cigányság kultúrájával, nyelvével, történetével, életmódjával kapcsolatban eddig számottevő kutatás nem látott napvilágot, az elemzéseknél kiemelt fontosságú az a szempont, tény, hogy a cigány népesség nem egységes, eltérő történeti, nyelvi hagyományai vannak az egyes csoportoknak.

A muzsikus cigányság körében egy olyan összetartó, erőteljes kulturális értékeket hordozó népességcsoportról beszélhetünk, mely értékek az eddigieknél jóval nagyobb nyilvánosságot érdemelnek. Különösképpen a családi szocializációs folyamat egyedisége, kidolgozottsága, s az a sajátossága, hogy szorosan összefonódik a muzsikus szakma továbbhagyományozódásával.

Az intim szféra és a szakmaiság ilyen mértékű összefonódása, amely a preindusztriálisaz (iparosodáselőtti) korban Európa-szertejellemző volt a családok mindennapi életére, a modernizáció során megszűnt. A családi élet és a szakmai kör radikálisan kettévált, ez alapvetően megváltoztatta a gyerekek szocializációját és a felnőtt-életet egyaránt. Hogyan segíti elő ez a sajátos szocializáció a cigány kultúra továbbélését egy olyan körben, mely önmagát a leginkább integráltnak tekinti a cigányság többi csoportjához képest, s amely ugyanakkor igen erősen ragaszkodik saját tradícióihoz. Az "egyszerre magyarnak lenni és cigánynak lenni" problematikája az egyik központi kérdése az öndefinícióknak, s a rendszerváltás óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy ez az öndefiníció egyre kevésbé vihető át a mindennapi élet interakcióiba.

 

Cigányzenészek helyzetének életkörülményeiről

A cigányzenészek helyzetének kezelése nemcsak gazdasági és társadalmi megközelítést igényel, hanem családi, kulturális sajátosságokkal tarkított folyamat ismeretét is.

-A zenetanulás, a zenészélet többgenerációs átörökítése, továbbhagyományozódása jellemző- zenészdinasztiák, családi zenekarok

- A zenetanulás kisgyermekkorban kezdődik, a család egyik kitüntetett területe a zenetanulás intézményével való kapcsolattartás, együttműködés (a cigánygyermekek vizsgarutinra tesznek szert, az otthoni és intézményi hangversenyek vizsgák kapcsán.

-A képzés a zeneszakképzés irányába fokozódik az 1980-as évekig- a professzionalizálódás a zene területére, cigányzene művelésére összpontosul (Rajkó Zenekar) ma már nagyon kevesen jelentkeznek ebbe az intézménybe, mivel a cigányzenész szakma presztízse elhalványult.

-A cigánycsaládok a „zenészélet” életformát nemcsak a családon belül, hanem szorosan zenész közösségekben gyakorolják, barátságok kapcsolatok kiemelt színtere ahol zenélnek, úgymond tanulnak egymástól.

-A 80-as évekig a cigányzene tanulásának mind intézményi rendszere, mind hagyománya, kereslete megjelent, és segítette a megkezdett kulturális átörökítő folyamatot

-A családban a férfi a családfenntartó, legtöbb zenésznek a felesége általában háztartásbeli a (80.-as évek végére a nők kénytelenek szembenézni munka-erőpiaci esélyeikkel, és végzettségüktől függően foglalkoztatásba kerülni.

- A muzsikus feleségek tevékenysége a férfi és a gyerekek pozitívan értelmezett „kiszolgálásán” alapszik (ing, mellény nadrágvasalás, a gyermekek iskolai és zeneiskolai tanulmányainak felügyelete elkísérése.)

- a külföldi munkavállalásoknál a nők szerepe fokozódik a családfő szerepét, töltik be.

- A muzsikusok lehetőséget kapnak külföldi munkavállalásra, amely anyagilag nagymértékben segíti a további stabilizálódásukat.

A cigányzenészek a 80.-as évekig a többségi társadalomhoz integrálódik, a középosztály értékeivel azonosul (mind lakáshelyzetében és életvitelében hasonlít a középosztályhoz, de saját kulturális sajátosságait beépítve él).

A kulturális és közösségi programok a kisebb- nagyobb zenekarok találkozása, és amelyek a napi „zenélésen” kívül cigánybálokon, különböző rendezvényeken való fellépést jelentett. A rendezvényeken nagyközönség értékeli a zenészek teljesítményét, és a többségi társadalom szokásrendszerébe épül a cigányzene hallgatás, a cigányzenés helyek látogatása. Manapság már Budapesten élő egyes zenészeknek csak a 100 tagú cigányzenekar jelenthet egyfajta zenélési lehetőséget, és valamelyes kereseti lehetőséget.

 

A rendszerváltozás

A rendszer pillanatok alatt romba döntötte azt a sikeresnek induló folyamatot, amelyet a muzsikusok elérhettek.

- A vendéglátó-ipari egységek privatizálása, egy teljesen új munkaerő-piaci helyzetet eredményez a cigányzenészek számára.
- A munkanélküli helyzet több élethelyzetbeli változás előidézését váltja ki.

- Az állami és önkormányzati bérlakások tömeges kiárusítása kritikus lakásproblémákat okozott a roma családok között.

-A szakképzettség iránti meg növekedett igény, az új gazdasági és társadalmi jelenségek, valamint az információs társadalom kibontakozása jelentősen megnehezítik a krízisből való kilábalást.

-A család biztos jövedelemforrástól esik el.

-A családfenntartó férfi eddigi életpályának a muzsikus életről szól, a befektettet energia és munka a zenetanulás területére összpontosult, amelyet más területre átváltani, átépíteni nem lehet.

-A továbbképzés átképzés lehetőségével a cigányzenész nem tud élni, annál is inkább mert a hagyományos szakmák és az ahhoz szükséges ismeretek, készségek nem állnak rendelkezésére, ezáltal nem versenyképesek a munkaerőpiacon.(hétéves korától tanulja a szakmáját és egy 40-50 éves férfi nehezen tud váltani ill. új szakmát tanulni.)

-A többségi társadalom által kialakított intézményrendszerhez, a piacgazdaság követelményeihez való alkalmazkodás nehézsége a cigányzenészeknél is nagy gátat jelent.

-A cigányzenészek megrekedt integrációja az eddig elért folyamatot veszélyeztette, amely már nemcsak gazdasági dimenziókban fellépő változást, hanem a kulturális értékek, hagyományok elhagyását is magukkal vonták.

-Szociális transzferekből való megélhetésre kényszerül a cigányzenész család.

-A feketén alkalmazott zenész elesik a munkajogi védelemtől, illetve azoktól az ellátásoktól melyek munkaviszonyhoz kötöttek.

-A cigányzenész családok gyermekeit már teljesen más pálya felé irányítják, a zeneművészet területén a klasszikus zene kap nagyobb hangsúlyt.

-A cigányzenekarok nem tudják tartani a közösségi szerveződésüket, sem jogilag, sem szervezetileg nem egységesek, szétbomlanak és ezzel azok a kapcsolatrendszerek is lazulnak, amelyek alapját biztosították a sikeres működésnek

- Új zeneművészeti irányzatokban való próbálkozások mutatkoznak, melyekben a cigányzenészek bizonyítják, hogy több területen is képesek megfelelni, de ez sem elég a sikeres „váltáshoz”.

A cigányzenészek helyzetének megoldását több körülmény egyre sürgetőbbé teszi. A cigányzene szellemi és kulturális érték, amelynek megőrzése kiemelten fontos feladatnak kell lennie. Azoknak a készségeknek, képességeknek, amelyek a cigányzenészek integrációját végigkísérte (rugalmasság, kompromisszum, mobilitás, együttműködés) ezek a kulcsképességeknek a további működtetését és hasznosítását kell megteremteni a megváltozott helyzetben, mert a cigányzenészek életének ezt a hagyományos értékét képviselheti. A kulturális identitás megőrzéséhez, a cigányzenészek tanulmányainak továbbfolytatását eddigi teljesítményük elismerését kell kezdeményezni. A már megindult szerveződéseket formailag, szervezetileg működő zenekarokat, erősíteni kell, zeneművészeti irányzatukban melyet vállattak segíteni és erősíteni. A zenetanulás intézményrendszere átalakult, jelenleg több magán-zeneiskola működik melyet a cigánycsaládok többsége nem képes finanszírozni. A cigányzenészek képzésére és foglakoztatási programját valós munka-erőpiaci igényekhez, és reális kulturális és művészeti keresletre szükséges kidolgozni. Több olyan kimenetelű képzési programok életképesek melyek a foglalkoztató igényeivel is összhangban áll. Zenetanodák létrehozását ahol a cigányzenészek tudásukat-tapasztalataikat átadhatnák a fiatal generációnak. Meg kell teremteni azoknak a cigányzenészeknek az átképzés lehetőségét, akik nappal „civil” foglalkozást szeretnének, de este muzsikálni szeretnének.

Meg kell teremteni azokat az intézményeket, intézményi koordinációt, amely a továbbképzés, specializálódás, fellépés menedzselés lehetősét biztosítja a cigányzenészeknek.

Segíteni kell a zenekarok szervezetté alakulását ebben való segítséget, kell adni szakmailag.

A médiában, sajtóban fokozott hangsúlyt kapjon a cigányzene, mint kulturális érték, ezáltal több generáció számára biztosítani a magyar nóta ismeretét. A kulturális és művészeti programokat a közművelődési szintre kell emelni, közművelődési intézményekkel való egyeztetést kell kezdeményezni melyben az együttműködés területeinek feltérképezése a cél.

A kulturális és közösségi programok szervezése fokozott jelentőséggel bír, mert e rendezvényeken való aktív részvétel jelentheti a közös élmény hatására a többség és kisebbség kapcsolatában megjelenő előítéletek mérséklését, kapcsolatukban a társadalmi távolság csökkentését.

A megjelenő önszerveződésekre, kulturális kezdeményezésekre, az eddig már működő támogatási rendszerekre való alapozás a megindult folyamatok erősítését teszi szükségessé. A megindult művészeti, kulturális, hagyományápoló tevékenységek formai szervezeti kereteinek megadása biztosíthatja a további működést, a szélesebb körben való megismerést, ideális formai keretet tud majd nyújtani a közösségi ház. A működő és alakuló közösségeken kívül – a közösségi ház szolgáltatásain belül – nagy hangsúlyt fektetünk az igényfelmérésre, és az újabb és újabb közösségek felkarolására, menedzselésére.

Budapest, 2010.január 21. ifj. Boros Mátyás Hegedűművész, Prímás, Újságíró

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!