0, quantum un rebus inane! Sokakb�l szakadt fel a s�haj a Rudus redivivum szerz�j�vel P�pai Pariz Ferenccel2 az�ta, �s a miatt, hogy Medgyesen v�gleg kirekesztett�k a sz�sz luther�nusok 1560. janu�r 10-�n Heltai G�sp�rt �s D�vid Ferencet. M�sk�nt szervez�dhetett volna a hazai pro�testantizmus a k�t magyar haz�ban, ha ilyesmi nem esett,volna meg. �m ez csup�n egy lobban�sa a hitvit�knak fut�t�z�nek, mely akkor m�r k�zel h�rom �vtizede elharap�zott a protest�ns t�boron bel�l is. Zsinatok, m�rs�kl� �s sz�ls�s�ges n�zetek, v�dak �s elp�rtol�sok �rnya-f�nye k�s�rte a hazai protestantizmus gy�k�rver�s�te, beilleszked�s�t valamint el�gaz�s�t. E folyamat jellegzetes term�ke k�sz�lt Heltai G�sp�r sajt�j�n szerkeszt�se el�tt egy esztend�vel. Az 1559. �sz�n kelt szerkesztm�nyt t�bbnyire Marosv�s�rhelyi hitvall�sk�nt eml�tik hogy e egy kassai k�nyvfed�lben r�bukkant Frakn�i Vilmos3. A k�nyvecsk�t Kolozsv�rott nyomtatt�k, Meliusnak �s v�rosnak akkor m�g nem volt nyomd�sza; hisz a kassai fogs�gb�l k�s�bb elsz�ktetett Husz�r G�l m�g; t�bb mint egy �vvel azut�n �II�totta fel sajt�j�t Debrecenben . Heltai G�sp�r �s D�vid Ferenc teol�giai n�zetei - Melius juh�sz P�ter�vel �s t�rsaik�val egy�tt - a sz�zad �tvenes �veinek v�g�re �talakultak. Szegedi Kis Istv�n hat�s�val szok�s ezt magyar�znunk, aki ezt az utat egy �vtizeddel kor�bban j�rta v�gig. Az egy�ves nyolcadr�t nyomtatv�ny e d�nt� fordulat sz�l�tte. Kataliz�lta a hazai protestantizmus �gainak v�gs� elv�l�s�t.

 

 (1 RMNy155 2 RMK II.1554.146. 3. MKSZ 1878 277-282.)

 

Heltai�k kirekeszt�s�nek j�csk�n voltak el�zm�nyei. Bizonnyal t�bb is, mint amennyit gyan�tunk. Kiadv�nyok sora jelent meg az el�gaz� n�zetek t�mogat�s�ra. K�t esztend�vel a kirekeszt�s el�tt k�rhoztatta a sakrament�riusokat a sz�szok zsinata, mint meg�jult r�gi eretneks�get (Szeben, 1557. janu�r 13.), megnevezv�n egy el�reform�tort, �s a k�vetkez� sv�jci teol�gusokat: Wicklef, Karlstadt, Zwingli, Oekolampadius, Calvin. Sz�rv�nyosan m�r az 1530-as �vekt�l f�lbukkantak h�rek �s v�dak elhajl�sokr�l. Mutatja ezt t�bbek k�z�tt Ferdin�nd 1534-beli rendelkez�se a zwingli�nus eretneks�g ellen. Egyes tilalmaknak nem volt, a h�rom r�szre szakadt orsz�gban nem is lehetett foganatja. 1548-ban a r�szleges debreceni orsz�ggy�l�s hi�ba k�vetelte, Ferdin�nd XI. t�rv�nycikke �rtelm�ben, hogy az urak ne t�rj�k meg sehol a luther�nusokat, �zz�k ki a sakra�ment�riusokat. A luther�nusokat Somlyai B�tori Andr�s �s m�s sem irthatta ki. A k�rhoztatott n�zetek pedig fokozatosan terjedtek - legal�bbis K�lm�ncsehi M�rton, D�vai B�r� M�ty�s �s t�rsaik sz�nrel�p�s�t�l - k�ziratban, pr�dik�ci�ban, sz�ban, vit�ban, elkall�dott levelekben. A sz�zad derek�n m�r egym�st sem akart�k t�rni az elt�r� n�zet�ek.

 

 Ekkor, egy �jabb zsinati vitatkoz�son, kirekesztett�k K�lm�ncsehi M�rtont, Szegedi Lajost, Kolozsv�ri Fodor (Crispus) B�lintot �s t�rsait (Kolozsv�r, 1557. j�nius 13.) �s megjelentek a hitvit�n egyet�rt�leg megfogalmazott t�telek evang�likus tan�t�sk�nt.4 K�lm�ncsehi M�rton m�r nem �rte meg az �jesztend�t, �s azt, hogy a sz�szokkal egyet�rt�, de az�rt az ellent�tes n�zetek �thidal�s�t is keres� level�t Melanchthon 1558. janu�r 16-�n keltezte. Sorai nyom�n tilalmazt�k a sz�szok eme eretneks�gnek b�lyegzett �rvacsorai tanokat. Az ellent�bor viszont Melanchthon teol�gi�j�t a sv�jci n�zetek leplezett igenl�s�nek tekintette.

 

 1558. m�jus 1-�n Tord�n �jabb zsinat fogadott el egy hitvall�st, ezt szint�n D�vid Ferenc szerzette �s adta k�zre jegyz�k�nyv alakj�ban.5 Az orsz�ggy�l�s ugyanott tiltotta a sakrament�rius felekezetet. Stancaro ellen6. �s K�lm�ncsehi ellen egyar�nt hadakozott ekkor Kolozsv�r evang�likus p�sp�kek�nt D�vid Ferenc, azt�n lemondott tiszts�g�r�l, �s kiegyez�sre t�rekedett. A k�vetkez� zsinat (Medgyes, 1558. augusztus 14.) nem t�g�tott. Ez�rt augusztus 18-�n nyolc partiumi pr�dik�tor elment V�radra, k�z�tt�k Kop�csi Istv�n, D�vid Ferenc,7 Moln�r Gergely �s Melius Juh�sz P�ter. Megfogalmazt�k �rvacsorai tan�t�suk v�delmez�s�t. M�g evang�likusnak (luther�nusnak) tudt�k magukat. Ezt mutatja az �gostai Hitvall�s (Variata) melletti voksol�suk. Marosv�s�rhely, 1559. november 2-�n azut�n a zsinat elfogadta az eml�tett �s itt k�zreadott hitvall�st.8.

 A jegyzet olyan apr� bet�vel van nyomtatva, hogy szinte olvashatatlan, helyes�r�s�rt felel�ss�get nem v�llalok!(HP)

 6.Consensus doctrinae de sacraamentis Christi pastorum ministrorum ecclesiarum in interiori Pannoni ez Nationis utriusque in tora Transylvania. Kolozsv�r, 1557. RMNy 143 -szerkeszt�j�nek egys�gesen D�vid Ferencet tartja a szakirodalom.

 5. Acta synodi pastorum ecclesiae nationis Hungaricae un Transylvania... Quibus adiunctum est iudicium inclytae Academiae Witebergensis; de coxbouosia roenae Domini a clarissimo ez doctissimo viro Philippo Melanthone... RMNy 147 - Val�sz�n�leg 1561-ben Heltai m�g egy t�red�kben megmaradt lev�lgy�jtem�nyt is kiadott a reform�tus v�leked�s igazol�s�ra. Scripta quaedam magi illius Philippi Melanthonis, viri optmi ad doctissimi, sancta, felici a aeterna mem�ria dignissimi, quibus manifestissime declaravit, guid de tana Domini coena senserit: cuius exemplum quilibet pius citra terrorem sequi poterit. RMNy 160A

 6. RMNy 148

 7. RMNy 199

  8. Teljes sz�veg�t csup�n Bucsay Mih�lynak a 15. jegyzetben eml�tett munk�ja tartalmazza, a Frank�i, Kiss �ron �s Incez G�bor k�zread�sa hi�nyos, illetve hib�san van t�rdelve. Az eg�sz munka elemz�s�hez l�sd b�vebben Katona G�za �s Nagy Barna elemz�s�t, In: Studia ez Acta Ecclesiastica II. Bp. 1967, 142-147; 201.

  

Mindezekben el�g sok r�szlet v�rna tiszt�z�sra. A kor�bbi �s egykor� v�leked�seket, visz�lyokat �s n�zeteket azonban csak v�zlatosan ismerj�k. P�ld�ul az �rvacsorai tan�t�s k�rd�sei miatt R�vai Ferenc mag�hoz Lutherhez fordult m�r 1538-ban �s 1539-ben. Heltai 1550-ben Bucer �rvacsoratan�t illetve vele egy�tt Brenz sakramentariusok elleni level�t jelentette meg. 9. Valentin Wagner Luther �rvacsoratan�nak igazol�s�ra kiadta az �rvacsor�t �rtelmez� egyh�zaty�k �sszegy�jt�tt v�leked�s�t;10 m�sik munk�ja, az �dium Calvinianorum, odaveszett.11. Nincs mivel p�tolnunk sok elt�nt dokumentumot. Olyanokat, mint amelyek megvoltak Skarica M�t�n�l �s felt�rt�k Melius Juh�sz P�ter �s Szegedi Kis Istv�n kapcsolat�t. De ezek elkall�dtak. A megl�v�kb�l nem t�rul f�l miden. R�szorulunk, hogy k�s�bbi megjegyz�sekre is figyelj�nk. Legkev�sb� az vil�gos, hogy mi lehetett a poh�rban az utols� cs�pp? Vajon r�gen lappang� elhat�roz�s robbant ki hirtelen, vagy ha m�g�sem, akkor vajon mi�rt d�nt�ttek egyszerre annyian? K�s�bbi megnyilatkoz�sokban sem t�rul f�l ez a rejt�ly. 1568-ban levelet �rtak K�lvin ut�dj�nak a Tisz�ninnen egyh�zmegy�inek vezet�i. H�l�t adtak „Isten v�lasztott eszk�zeinek [...] akik �ltal Isten az � ig�j�nek vil�goss�g�t [... felgy�jtotta, [...] k�z�j�k tartozik Martin Luther, Philip Melanchthon, Oecolampadius, Bucer, Zwingli �s a nagyh�r� K�lvin [...] k�l�n�sen azonban K�lvinnak tulajdon�tjuk az Isten gondvisel�s�r�l, [...] a szents�gekr�l, vagyis a kereszts�gr�l �s az �rvacsor�r�l sz�l� tanok megtiszt�t�s�t."12 K�lvin n�pszer�s�g�r�l 1557�ben is �rt Bullingernek Husz�r G�l. Szegedi Kis Istv�n azonban nem �t k�vette, hanem Musculus, Bullinger,

 9. RMNy 84

 10. Sententiae veterum de coena Domini, ut Cyrilli, Chrysostomi, Vulgari, Hilarii et aliroum, collactae a Philippo Melanchthone. Brass�, 1556. RMNy 133

 11.RMNy 124

 12 K�rolyi (Radicsics) G�sp�r, Hevesi (Liter�tus) Mih�ly �s Szikszai Gergely levele Th�odore de Beze-hez. 1568. m�jus 1. G�nc. Szab� Andr�s ford�t�sa In: K�rolyi G�sp�r a g�nci pr�dik�tor. Bp. 1984. (Magyar H�rmond�.) 158.
 

 �s B�za megsz�vegez�s�b�l olvasztotta �ssze �rvacsoratan�t.13. 1584-ben Bornemisza P�ter, taglalva, hogy J�zusnak „mi�rt kell az keny�rbe test�t, �s a borba v�r�t venn�nk",14 hozz� f�zi: „Illyen �rtelmek volt az r�gi szent Doctoroknak, �s az ut�n val� Istenf�l� Tan�t�knak, Luther M�rtonnak, Philep Melanthonnak, �s t�bbeknek. Nem sokba k�l�mb�z, noha k�l�mb�z Calvinus lanos �r�sa is ebben, hogy az �r val�ba r�szes�ti mag�t vel�nk." A zsinati kirekeszt�k nem voltak ilyen meg�rt�k.

  

A hat�sok sokr�t�s�g�re, �s arra is r�mutatnak az el�bbi sorok, hogy haz�nkban a reform�torok m�sodik nemze�d�k�hez k�t�d�tt a frontok ki�lez�d�se, az elhat�rol�d�s, az �ll�spontok �s felekezeti hat�rok r�gz�t�se. Eur�p�ban a protest�ns �gak elk�l�n�l�se m�r kor�bban v�gleges volt. N�lunk m�g a fraternit�sokon bel�l t�rtek vagy ink�bb nem t�rtek meg egyes n�zeteket. M�s fele�kezetbe k�s�bb l�phetett �t valaki, mikor a luther�nusok, reform�tusok �s unit�riusok megszil�rd�tott�k k�l�n egyh�zi szervezet�ket. Erd�lyben �s a Tisz�nt�lon a 16. sz�zad k�zepe ut�n ez t�rt�nt, a Felvid�k �s a Tisz�ninnen t�bb egyh�zmegy�j�ben hol egyidej�leg, hol k�s�bb, a Dun�nt�lon a sz�zad v�g�re tol�dott a k�l�nv�l�s.

 

 Az egyh�zkorm�nyzati folyamathoz tanbeli polariz�l�d�s j�rult, vagy �ppen azzal kezd�d�tt. K�z�tt�k az �rvacsora �rtelmez�se �s gyakorlata volt az egyik �tk�z�pont. Ennek m�s, f�k�nt krisztol�giai t�telekkel val� �sszefon�d�sa miatt t�bb fronton pr�b�lt�k eld�nteni a vit�t. Helyi elt�r�sek is voltak, a hagyom�nyok, meg�rz�tt szertart�si elemek, szok�sok, a patr�nusok, vagy a hadi helyzet miatt m�s-m�s m�don alakult gyakorlat soksz�n� volt. Nemzetis�gi k�rd�ss� is fajulhatott a felekez�s. Luther�nus maradt a sz�szok, szlov�kok, cipszerek t�bbs�ge. Ellenben magyar volt a reform�tus Tisz�nt�l. A legnagyobb hat�st egyezm�nyesen Szegedi Kis Istv�nnak tulajdon�tjuk, akinek r�b�r�s�ra, meg bizonnyal t�bb m�s k�r�lm�ny egy�ttes serkent� hat�s�ra, Melius juh�sz P�ter ir�nyt v�ltott. Nem csak �. M�sok is ugyanakkor. �ppen ez a megoldatlan tal�ny.

 13. V�. Katona G�za r�szletes elemz�s�t, In: Sutdia et Acat Ecclesiastica III, Bp. 1967, 73-76, 79-87.

 14. RMNy 541 CCIIIa H�e de Sacramentali praesentia agitur

 

 A feltehet�en Melius szerkesztette �nnep�lyes hitvall�si tan�t�s egy tri�sz tagja. A h�rom n�vtelen�l nyomtatott munka kollekt�v alkot�s. Magyar fordulatai ism�tl�dnek a debreceni pr�dik�tor (pl�b�nos, k�pl�n) �s superintendens munk�iban, t�teleiben. Azt is v�lhetj�k, hogy Kop�csi Istv�n, fogalmazta az iratot. 15. A latin v�ltozatot b�zv�st tekinthetj�k �gy, hogy D�vid Ferenc szerkesztette.16. � ezekben az �vekben sorra adott ki hasonl� munk�latokat, k�zt�k ezt Defensio orthodoxae de caena Domini ministrorum ecclesiae Caleudiopolitanae ez reliquorum rece docentium in ecclesiis Transylvanicis c�mmel.17. A n�gy �vvel k�s�bb megjelent n�met v�ltozatot b�rmelyik Pfalz egyetem�n j�r� tekint�lyes lelk�sz �tdolgozhatta. K�n�lkoz�, de nem bizonyos lehet�s�g, hogy D�vid Ferenc vagy Heltai G�sp�r maga �ltette �t.18 Beschluss und Form ser lehr von Test�ment und Abendmal unsers Seligmachers Jesu Christi, gr�ndlich und wahrhafftiglich beschriben, offentlich bekennet und underschriben von allen Pastorn und Seelhirten auss' Obrem und Nidrem Ungerlandt, und all�n Christlichen Lehrern Ungrischer Nation (ihr wenig aussgenommen) un Ganzt Sibenb�rgen, Mit sampt ser Dinern

 15. Ez Bucsay Mih�ly felt�telez�se. �, amint erre f�ntebb a 8. jegyzetben m�r utaltam, oktat�si c�lokra stencilezve megjelentette az RMNy 155 �s RMK III. 507 p�rhuzamos sz�veg�t mai helyes�r�ssal, �s helyenk�nt sz�rendcser�kkel vagy sz�cser�kkel, valamint a Csengeri hitvall�st is latinul �s magyar ford�t�sban: XVI, sz�zadi magyar reform�tus hitvall�sok. Debrecen, 1972. (A Debreceni Reform�tus Teol�giai Akad�mia Egyh�zt�rt�neti Tansz�k�nek tanulm�nyi f�zetei. I.)

 16.RMNy 153

 17. RMNy 153

 18. RMK III. 507

  

der Kirchen zu Clausenburg a c�me. Az eur�pai protestantizmus megtisztel� elismer�s�t dokument�lja az, hogy a reform�tus Pfalz (Palatinatus) egyetemv�ros�ban jelent meg. Ugyanabban az �vben, amikor a nemzetk�zi rang� Heidelbergi K�t�, �spedig ugyanabban a nyomd�ban, Johannes Mayern�l (1563-ban a k�t�t Michael Schirat is kinyomtatta).

 

 m�fajilag k�rd�ses, hogy a kiadv�nyt kiz�r�lag �nnep�lyesen kinyilatkoztatott hitvall�snak, �s �gy a maga nem�ben az els� ilyen magyar nyelv� reform�tus hitvall�snak tartsuk-e, avagy ink�bb a szertart�si keretek k�z�tt elmondhat� (elmondand�) tan�t�snak, teh�t protest�ns �gend�nak? A kett� �sszef�gg. A helyes (ortodox) �rtelmez�s az �rvacsor�s szertart�son sz�zadokig mindig elhangzott, s�t a tud�sabbaknak �s j�zanabbaknak polemikus kirohan�sokt�l �s kereng� hom�lyos besz�dekt�l kellett �vniuk lelk�szt�rsaikat. Maguk megfogalmaz�s�ban adt�k el� a zsinatok �ltal szentes�tett tan�t�st a tekint�lyes pr�dik�torok, de a kisebb tehets�g�ekt�l elv�rta a lelk�sztest�let, hogy az el�j�k adott mint�t szorosan k�vess�k. Tan�t�sk�nt tekintve a Marosv�s�rhelyi hitvall�son m�g jobban l�tszik az a pr�dik�tori t�rekv�s, amely Melius juh�sz P�terre igen jellemz�. Lelki tan�t�k�nt minden lehet� alkalommal magyar�zza a saj�tos reform�lt l�t�st, �rvel v�delm�ben.

 

Az �rvacsorai tan�t�s szerkezete

 

[1] Micsoda az �rnak vacsor�ja?

 

R�szes�l�s hit �ltal, �g�retben.

 

 [2] Mik�ppen k�szen ez a r�szes�l�s?

 

 Hittel fogadjuk el az �g�retet,

  

[3] A Krisztus test�nek �tele mi�rt mondatik lelki �telnek?

 

 Nem testi, hanem mennyei javakban r�szes�l�nk; a Szentl�lek csatorn�j�n �ltal.
 

 

[4] H�nyf�le �tel l�gyen az �rnak vacsor�j�ban?

1. Mennyei (Krisztus teste �s v�re) �s

2. (2) testi (keny�r �s bor).

 

 [5] Mik�ppen l�gyen jelen Krisztus a vacsor�ban?

 

[5.1] Jelen van egyh�z�val, �g�ret szerint a szents�gben.

 

[5.2] Jelen van hit �ltal.

 

[5.3] Jelen van j�t�tem�nyeiben.

 

[5.4] Lelkileg van jelen.

 

[5.5] H�v�knek van jelen, �k r�szes�lnek bel�le.

 

 

[5.6] H�v�knek haszn�l.

  

[6] A hitetlenek nem veszik Krisztus test�t �s v�r�t.

 

[6.1] Nincs benn�k Krisztus lelke.

 

[6.2] Elk�rhoznak, mert m�ltatlanok.

 

[6.3] Hasztalan dolgot nem parancsol Krisztus.

 

 [7] Az �r vacsor�j�t mi v�gre kell gyakorlanunk?

 

[7.1] Mert Krisztus parancsolja

 

[7.2] Hasznunkra van

 

 [7.2.1] Hit�nket er�s�ti

 

[7.2.2] H�laad�sra int

 

[7.2.3.] Felebar�ti szeretetre int

 

[7.2.4.] Megk�l�nb�ztet a pog�nyokt�l

  [8] Buzd�t�s19

  

A szents�gekr�l m�sk�nt gondolkodott egy szerzetes �s m�sk�nt egy jog�sz. Elt�r�en �rtette a bibliai sz�veget az, aki els�sorban vagy kiz�r�lag a latin-g�r�g sz�vegre t�maszkodott, �s az, aki a h�ber-ar�m fel�l k�zel�tette meg. K�lvin brut�lisan els�p�rte a skolasztik�t (ezt B�n Imre szerette �gy mondani), Melanchthon ellenben fel�lesztette.` K�zik�nyvk�nt, tud�s k�nyvm�fajk�nt a L�ci communes szorosan k�t�dik a skolasztik�hoz. Sz�lt�ben haszn�lt�k a pr�dik�torok.

 

 Az �rtelmez�si h�tt�r miatt is �sszeb�k�thetetlenek volt az �rvacsoratan v�ltozatai. A hitvit�k nem d�nthettek, mert a felek m�sk�nt �rtelmezt�k az el�t�rt bizonys�gokat. Mindegyik�k haladt tov�bb a maga �tj�n, elv�rv�n a m�sik f�lt�l, hogy ismerje el legy�z�tts�g�t, �s vonja vissza t�teleit. A reform�ci� n�met �s sv�jci �ga k�z�tt megt�rt�nt a d�nt� elszigetel�d�s m�r Luther �lete v�g�n. A Marburki Colloquium (1529) nem j�rt olyan sikerrel, mint a Wittenbergi Concordia (1536) �s Consensus Tigurinus (1549). Az id�s Luther t�mad�s�ra Bullinger v�lasza megpecs�telte a szakad�st.

  19. A n�met v�ltozatban a befejez�s im�ds�g: 0 du einiger Heyland, Herre Jesu Christe, schaffe durch deines Geistes krafft, dass wir un sir eins und un deiner warheyt geheilget weden, Und komme ni balt, und erl�se deine arme Kirche, und tr�ste sie un ewigkeyt. �men.

  20 Melius juh�sz P�ter munk�ss�g�n ez mindv�gig megl�tszik. „Racionalizmusa �rv�nyes�t�s�nek m�dszer�t adja a Melanchthon �ltal feleleven�tett skolasztika" �t�li r�la Bott� Istv�n: Melius P�ter ifj�s�ga. A magyarorsz�gi reform�ci� lutheri �s helv�t ir�nyai elk�l�n�l�s�nek kezdete, Bp, 1978 (Humanizmus �s reform�ci�. 7.), 139

 

 A protest�ns felfog�st a s�kramentumok k�z�pkori �rtelmez�s�nek (legink�bb a vissza�l�seknek) elutas�t�sa mellett jellemzi a kegyelem, �g�ret, k�z�ss�g �s hit hangs�lyoz�sa. A formul�z�s �rnyalatai jelent�sen elt�rhettek. Karlstadt elferd�tette a szereztet�si ige hoc szav�t, est szav�t Zwingli, �s corpus szav�t Oecolampadius - Luther �gy summ�zta.21. � latinul �s n�met anyanyelv�n a l�tig�t el sem hagyhatta. Ez magyarul �s h�ber�l hi�nyzik a mondatb�l (noha bele�rtj�k.) M�sk�nt tekintette a bibliai sz�veget az, aki els�sorban vagy kiz�r�lag csak a g�r�g-latin fel�l k�zel�tette meg, �s ism�t m�sk�nt az, aki a h�ber-ar�m fel�l is vizsg�lta. Melius Juh�sz P�ter igen er�teljesen hebraiz�lt, ez Sylvestert�l, Szegedi L�rinct�l �s Husz�r G�lt�l kezdve �ltal�nos. Az eml�kez�s (commemoratio, anamnesis, h�ber zakar �s sz�rmaz�kai), az �dvt�rt�neti szabad�t�s esem�nyeinek emleget�se hitvall�sos cselekedet �s magatart�s. A h�ber '�t is t�bb „puszta" jeln�l, tulajdonjegy, a valakihez val� tartoz�st k�pviseli. Azoknak a dolgoknak (Sylvester szav�t k�lcs�n�zve), „amelyek nem tulajdon jegyz�sben v�tetnek", teh�t az idi�m�knak �s a k�pes besz�dnek bet� szerinti �rtelm�hez ragaszkod�s szint�n fogalmi torzul�s. J�zus mond�saiban csak k�pletesen �rthetj�k azt, hogy � feje az egyh�znak, mint testnek. Nem �rthetj�k sz� szerint p�ld�ul azt sem, hogy �n vagyok az igazi sz�l�t� (J�nos 15,1), vagy �n vagyok az ajt� (J�nos 10,9). Itt azonban nem csak az utols� vacsor�n elhangzott szereztet�si ig�k, hanem a krisztol�gia �s trinit�stan �sszef�gg�sei is belej�tszanak a vitatott t�telekbe �s �rtelmez�sbe. Term�szetesen vesz�lyes az ellenkez� v�glet is, az allegoriz�l�s,

  21 A (Martin Luther Werke. Weimar, 1833-1939) 23, 107-108

 

amely viszont a szavak primer jelent�s�t mell�zi, illetve parttalan belemagyar�z�ssal j�rhat, elspiritualiz�l�sba torkollhat. Innen megk�zel�tve J�zus Krisztus jelenl�t�t az �rvacsor�ban, bonyol�totta az �ll�spontokat a fil�z�fiai h�tt�r, a korabeli tudom�nyos k�pzetts�g. �gy p�ld�ul a signum-signatum-signans gondos fogalmi megk�l�nb�ztet�se, �ltal�ban a bibliai sz�veg elemz�se, vagy a komment�l�sban k�vetett exegetikai m�dszer mindenkor vezethetett elt�r� fogalmaz�sra, amelyet m�s n�zet�ek elvetettek.

 

Az �rvacsorai hitvall�s �s tan�t�s sz�veg�ben, amint ez a f�ntebbi v�zlatb�l is j�l l�tszik, egy�rtelm� az unio cum Christo, per fidem, edere = credere jelenl�te, teh�t Zwingli �s Bullinger felfog�sa. Ebben egyfel�l nyilv�nval� az elhat�rol�d�s Karlstadt k�vet�it�l is, m�sfel�l ez elszaka�d�s a Brenz, Luther �s Melanchthon �rtelmez�s�t�l. A Bucer-f�le media sententia is f�lt�nik, amely m�r D�vai B�r� M�ty�sn�l sem hi�nyzik. A participatio K�lvinhoz k�zel�t� felfog�s�t is gyan�thatjuk helyenk�nt, ilyen az, hogy a[6] pont szerint nem �llatja az substantia szerint veszi a k�z�ss�g a jegyeket - ez jellegzetesen k�lvini megfogalmaz�s; mint ahogyan a manducatio impiorum �ltal�ban is vitatott r�sze �rtelmez�s�nek. A csatorna sz� szint�n jellemz� a[3] pontban K�lvin �rtelmez�s�re.22. K�lvin hat�sa azonban ekkor �s itt m�g a magyarorsz�gi felfog�sra el�gg� esetleges, Meliusnak is csup�n k�s�bbi munk�iban, de ott sem kiz�r�lagosan sz�molhatunk vele. A Marosv�s�rhelyt elfogadott hitvall�si t�telek hangot kaptak �s tov�bb fejl�dtek t�bbek k�z�tt az 1562. �vi �gynevezett Debrecen-Egerv�lgyi, illetve az 1567-dik �vi, a II. Helv�t Hitvall�st becikkelyezet� hitvall�sban.

 

 22„Nam sicuti aeternus Dei sermo fond vitae est, ita caro eius veluti canalis vitam, quae intrinseca ut loquuntur un divinitate residet, diffundit. Atque hoc sensu dicitur vivifica, quod vit�m quam aliunde mutuatur nobis communicat." CO (loannis Calvini opera quae supersunt omnia) 47, 152. - K�lvin �rvacsoratan�t �sszegzi G�n�czy S�ndor - Stefan Scheld: K�lvin hermeneutik�ja. Szellemt�rt�neti felt�telek �s alapvonalak. Bp. 1997, 109-114; ezt a r�szletet is id�zi, ugyanott 181.

 

K�zvetlen�l pedig kapcsol�dnak a Melanchthon �ltal magyar�zott, illetve elpr�dik�lt Koloss� lev�lhez.

 

 Melius Juh�sz P�ter val�sz�n�leg 1559-ben vagy 1560-ban pr�dik�lta v�gig, majd egy �vvel k�s�bb megjelentette Husz�r G�l els� teljesen Debrecenben nyomtatott munk�jak�nt e lev�l magyar�zat�t. A 3. fejezet els� ver�sei, az �gynevezett extra calvinisticum �rtelmez�se azon�ban, amint ezt R�v�sz Imre 1937-ben kimutatta, m�g semmif�le hat�s�t nem mutatja K�lvin komment�rj�nak. Melanchthon 1557-ben ism�t el�adott magyar�zat�hoz azonban kapcsol�dik, �s ezt Szegedi Gergely m�g hallgatta Wittenbergben. Az 1559-ben megjelent kiad�s eljuthatott mindj�rt Debrecenbe is, de csak tal�lgatjuk, mennyire lehetett ismert Magyarorsz�gon. Egyesek, akik szerint a legnagyobb b�nnek a kryptocalvinismus sz�m��tott, kem�nyen megt�madt�k Melanchthont. A sv�jci teol�gusok �s k�vet�ik ellenben n�zeteik igazol�sak�nt fogadt�k megfogalmaz�s�t. Melius pr�dik�ci�j�ban egyes helyeken azonos felfog�st k�vet, mint az itt t�rgyalt hitvall�sban, amint ezt mutatja a k�vetkez� id�zet:

 

 „Ahol Krisztus vagyon, Atyj�nak jobbj�n �lv�n, azaz: Krisztus az �r�k �letben vagyon, a mennyei dics�s�gben imm�r � ott vagyon, ahov� mi menend�k vagyunk, [...] csak egy helyen vagyon teste, �llatja, �s tulajdons�ga szer�ny [...]. Ereje �s �rdeme Krisztusnak az Ig�ben �s �g�retben �s a szent jegyekben jelen vagyon minden h�v�ben. [...] Mit bolondosodnak teh�t, kik itt keresik Krisztus test�t e keny�rben, ha menny�gbe felvitetett. [...] Nincs h�t min�den�tt a test? Nincsen, mert v�ges helyt foglal�. [...] Kett�t jegyez itt az aty�nak jobbja, mint igaz a Cred�ban. El�sz�r v�ghetetlen hatalmat, birodalmat �s uras�got. M�sodszor az �r�k �letben val� bizonyos helyt, ahol Krisztus vagyon teste szer�ny helyt foglalv�n.23.

 

 23 RMNy 171 - Incze G�bor kiad�sa szerint id�zem, A szent P�l apastal level�nek [...] predicacio szer�ny val� magyar�zatja, B�. 1937. A reform�ci� �s ellenreform�ci� kor�nak evang�liumi kereszty�n, (reform�tus �s evang�likus) egyh�zi �r�i, VII. 137-139.

 

 Szakad�s k�vetkezm�nye �s el�mozd�t�ja is volt teh�t ez a k�z�sen elk�sz�tett, de magyarul Melius �ltal megszerkesztett tan�t�s, nem csup�n a hazai protestantiz�mus sv�jci �g�nak jelentkez�se. B�za, Bullinger �s Melanchthon hazai tan�tv�nyai sem tudtak egyess�gre jutni. A kirekeszt� folyamatot nem igaz�n enyh�thette az sem, hogy h�rom �vvel k�s�bb a tordai orsz�ggy�l�s biztos�totta mindenkinek a felekezet szabad meg�v�laszt�s�t, illetve a gy�lekezet v�laszt�sa szerinti pr�dik�tor megh�v�s�t, valamint a szents�geknek a v�lasztott hitvall�s szerinti kiszolg�ltat�s�t (1563. j�nius 6.).

 

 Korai n�zetek k�s�bb sem t�ntek el teljesen, sz�rv�nyosan tov�bb �ltek. P�ld�ul a Pareus holdudvar�ban tanul� ir�nikus magyar teol�gus Alvinci P�ter �rvacsorai pr�dik�ci�j�ban, �s a bele iktatott �gend�ban (Cerem�nia, 1622)Z" m�g mindig maradtak �protest�ns von�sok, nem t�ntek el a Brenz �s Bucer hat�sokat megcsillant� r�szletek. Egyr�szt sz�pen kifejtette a k�lvini tan�t�st, Milothai Nyilas Istv�nnal vetekedve, de hajland� volt olt�rr�l osty�val �rvacsor�t osztani. Ugyanakkor m�r Husz�r G�l csup�n kenyeret eml�tett, Milotai pedig igen kardoskodott a keny�r kiz�r�lagoss�ga mellett, holott K�lvin sz�m�ra keny�r �s bor is adiaphoron volt, szabad megv�laszt�s k�rd�se (p�nis sir fermentatus, ab azymus, vinum rubrum, ab album, hihik refert), mint k�s�bb Melius Juh�sz P�ternek. Ezek a mozzanatok azonban a 16. sz�zad k�zep�n m�g itt nem voltak els�rend�en fontosak, legal�bb Marosv�s�rhelyen nem kaptak hangot. A Partiumb�l �sszegy�lt nyolc lelk�sz nem l�thatta el�re a helyzet k�s�bbi alakul�s�t, mint ahogy Heltai G�sp�r �s D�vid Ferenc �jabb p�lfordul�s�t sem gyan�thatt�k. Tett�k �s mondt�k, ami meggy�z�d�s�k �s legjobb tud�suk szerint telt t�l�k. Melius Juh�sz P�ternek a f�ntebb id�zett pr�dik�ci�s k�tete ut�n egy esztend�vel B�za hitvall�s�t fogadt�k el Tarcalon (�s m�g k�tszer meger�s�tett�k). Amikor pedig a Marosv�s�rhelyi hitvall�s (avagy �rvacsorai tan�t�s) n�met�l megjelent Heidelbergbenn, az�vben Tord�n is elfogadt�k B�za hitvall�s�t. Szint�n ebben az �vben ford�totta le K�lvin genfi k�t�j�t Melius;25 v�g�l a II. Helv�t Hitvall�s elfogad�sa (Debre�cen, 1567) betet�zte azt folyamatot, amelyre Melius Juh�sz P�ter �s t�rsai hitvall� nyilatkozata, illetve reform�tus �rvacsorai tan�t�sa f�ny�ben �gy tekint�nk, hogy V�radon indult el 1559-ben.

 24. RMNy 1263

 25 RMNy 192A