Kiss Endre J�zsef

EGY REFORM�TORI �LETM� A PATAKI NAGYK�NYVT�RBAN �RZ�TT

M�VEINEK T�KR�BEN

 500 �ve sz�letett Szegedi Kis Istv�n. (Szeged 1505 - R�ckeve 1572) A nev�t - a kor szok�sa szerint - sz�l�hely�r�l kapta. Itt Szegeden, majd Lipp�n, Gyul�n tanult, ferences iskol�kban.[1]

K�lorsz�gi egyetemj�r�sa mellett �s ut�n Tasn�don, Gyul�n, Cegl�den, Temesv�ron, Mez�t�ron, B�k�sen, Toln�n, Lask�n, K�lm�ncs�n, R�ckev�n volt tan�t�, rektor, lelkip�sztor, p�sp�k.

Luther �s Melanchton tan�tv�ny�nak indul, de - tal�n K�lm�ncsehi S�nta M�rton hat�s�ra - K�lvin, de m�g ink�bb Bullinger Henrik helv�t hitvall�s� tan�tv�nyak�nt �llapodik meg, s � ind�tja el a k�s�bb magyar K�lvinnnak" nevezett M�liusz Juh�sz P�tert is ezen az �ton. K�pzetts�g�t - mondhatjuk - a legjobb hazai �s k�lf�ldi iskol�kban alapozta meg. A hite mell� ragasztott tudom�ny�nak teljesebb tov�bbad�s�ban egyed�l a - t�r�k vil�got ny�g�, felekezeti h�bor�s�ggal teljes - kor mostoha k�r�lm�nyei akad�lyozt�k.

�let�nek n�gy peri�dus�ban, n�gy alkalommal �zt�k el szolg�lati hely�r�l, vert�k f�lholtra, fosztott�k ki, vetett�k fogs�gba. A legf�jdalmasabb ezek k�z�tt tal�n m�gis az volt, amikor a csan�di p�sp�k zsoldosai a 200 k�tetet meghalad� k�nyvt�r�t - a maga kor�ban kiv�teles �s nagy �ldozatok �r�n szerzett gy�jtem�ny�t - elvett�k.

A legjelent�sebb pedig a t�r�k fogs�ga, amikor megkorb�csolva, bilincsben pr�dik�lhatott a Szolnokon k�r�je gy�lekez� h�veknek. A t�r�k rabtart� ezt az�rt engedi, hogy min�l magasabb v�lts�gd�jat k�rhessen �rte, de a gondvisel�s arra haszn�lja f�l, hogy a kialakul� protest�ns egyh�zszervezet orsz�gosan meger�s�dj�n az � kiszabad�t�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�sben, �sszefog�sban.

Neki, aki miatt J�nos Zsigmond is k�zbenj�rt, arany kelyhet k�ldve fogva tart�j�nak,hogy szabadon engedje, s akit r�kapr�mes fel�lt�vel �s a temesv�ri iskola igazgat�s�g�valk�n�lt meg gr�f Petrovics P�ter temesi korm�nyz�, akinek bar�tja Horv�th M�rk szigetv�ri kapit�ny, s aki nyugatr�l hazat�rve azonnal a legmagasabb egyh�zi m�lt�s�gba emelkedhetett volna, s aki m�ris egy orsz�g rokonszenv�nek kiv�v�s�val dicsekedhetett, - neki m�gis ah�nyattat�s�nak hitben hordozott tapasztalat�t kell feldolgoznia �s megfogalmaznia:

„�gy szokott Isten cselekedni,

A kiket szeret megveri,

Hogy senki mag�ban ne mer�szljen b�zni,

Akar mindenekt�l hivattatni

Mert � szokta a’ h�veket megszabad�tani. "[2]

 Azt, hogy nem t�rt meg a viszontags�gok k�z�tt, nemcsak �let�tja mutatja, hanem szem�lyes vallom�sa is mondja:

„P�ld�t vehet minden �n r�lam

Ki val�k nyomor�s�gban,

Istenhez ki�lt�k az �n nyavaly�mban,

Meghallgata engem im�ds�gomban,

Mert jelen l�n Isten az �n fogs�gomban. "[3]

 A hite mellett meghat�roz� von�snak l�tjuk a hazaszeretet�t, persze nem 19-20., hanem 16. sz�zadi �rtelemben. Kort�rsaival nemcsak saj�t nyomor�s�g�nak tanuls�gait dolgozt�k fel hit�kben, hanem ki�ltottak a szenved� magyars�g�rt. Nemzeti m�fajj� tett�k a jeremi�dot [4] melyekben nem sz�p�tik az orsz�g helyzet�t, de keresik a kiutat �s meg is tal�lj�k Isten vigasztal�s�ban:

„Gyakran az Istennek noha szav�t hallgatjuk,

Megmarad�sunkat ingyen sem rem�nlhetj�k,

Mert mind veszten veszni szeg�ny orsz�gunkat

Szemeinkkel j�l l�tjuk.

……………………

Az kegyetlen nemzet l�m el akar fogyatni,

Ily sebes haragj�t az�rt kezdi mutatni:

Ideje l�szen m�r n�ked is, �risten,

Mirajtunk k�ny�r�lni.

………………….

Szabadul�sunkat, Uram, csak az�rt k�rj�k,

Hogy tisztess�gedet szidalomtul �hassuk,

Mi es j�volt�ban te istens�gednek

Hogy k�ts�gbe ne ess�nk.

………………..

Kegyelmes az Isten, nem ver �r�kk� minket,

Egy szempillant�sig hagyott most csak el minket,

De �r�kk� val� irgalmass�g�b�l

Ism�g felemel minket. "[5]

A csal�dj�t illet�en tudjuk, hogy Szegedi Kis Istv�n k�s�n n�s�lt. Orsolya nev� feles�g�t �s gyermek�t hamar elvesztette. Toln�n el�dj�nek Berem�nyi J�nosnak az �zvegy�t, Erzs�betet vette n��l k�t gyermek�vel, aki m�g 12 gyermeknek ad �letet. �t is elvesz�tve ism�t egy Orsolya nevezet� �zvegyasszonyt vett el, akit�l gyermekei sz�lettek. De az utols�nak - Zsuzsann�nak - a megsz�let�s�t 67 �vesen m�r � nem �rte meg. Istv�n nev� fia a nyomdokaiba l�pett, de az utols� tud�s�t�s k�lf�ldi tanulm�ny�tj�r�l sz�l: azut�n nem hallunk r�la t�bbet.

A magyar tehets�g legink�bb m�sutt, legt�bbsz�r nyugaton kamatoztatja talentumait, s rendszerint akkor t�r haza, amikor m�r vil�gszerte ismerik. Szegedi nyugaton kiadott m�vei – szerencs�nkre - eljutottak a magyar k�nyvt�rakba, s k�z�tt�k S�rospatakra. lyen �letm�vet hagyott maga ut�n az els� magyar reform�tori nemzed�k legtud�sabbnak mondott alakja? A pataki Nagyk�nyvt�r k�nyvein kereszt�l az al�bbiakba tekinthet�nk bele:

„A p�pista tanok �sszegz�se" (B�zel, 1585) [6] az�rt summ�zza a r�mai katolikus tan�t�sokat, hogy egy�ttal - h�res tud�sokra hivatkozva - er�teljes c�folatban r�szes�tse azokat. K�nyvt�runkban a 2. �s 3. kiad�s (B�zel, 1 588., 1593.) tal�lhat� meg, mindannyiszor f� m�v�nek, „ Loci communes"-�nek colligatumak�nt.

„Az evang�liumi hit vizsg�l� t�bl�ja"[7]

a zsolt�rok, evang�liumok, p�li levelek �s a Jelen�sek bibliai k�nyveihez ad rendszerbe foglalt, magyar�z� v�zlatokat. Aki egyszer megtanult eligazodni a t�bl�zatai k�z�tt, annak t�bb k�tetnyi igehirdet�si v�zlat �s tematikus tan�t�s �ll a rendelkez�s�re, amit ak�r sz�sz�kre, katedr�ra is mag�val vihet.

Ezt a munk�j�t baranyai p�sp�kk�nt kezdte elk�sz�teni Lask�n �s K�lm�ncs�n – a k�vetkez� szolg�lati hely�n - fejezte be. �let�nek ebben a szakasz�ban maga is haszonnalforgathatta „Tabul�it", mivel a falvak n�pe mellett - a szigetv�ri kapit�ny bar�tjak�nt – nem egyszer pr�dik�lt a r�gi� nemesi gy�lekezete el�tt is.

Az 5 kiad�st meg�rt m� els� kiad�sa, s azon k�v�l m�g kett�, �sszesen 4 p�ld�nyban van meg a Nagyk�nyvt�r �llom�ny�ban.„Igaz hitvall�s az igaz Istenr�l"[8] - c�mmel a szenth�roms�g-tagad�k ellen hadakozik. B�za T�dor - K�lvin k�zeli munkat�rsa �s ut�da - szem�lyesen sz�l�totta fel Szegedit az antitrinit�rizmus elleni k�zdelemre. Ezzel a munk�j�val engedelmeskedett a felsz�l�t�snak: - sorra vette valamennyi ide sorolhat� eretneks�get, hogy kritik�j�val megsemmis�tse �ket. A tucatnyi t�vtan�t� k�z�tt a szenth�roms�g-tagad�k vez�ralakja D�vid Ferenc is c�lpontt� v�lt, akit „varga" (= sutor) - elnevez�ssel - mint az „�rd�g cip�sz�t" eml�t.

Az els� kiad�sa mellett (B�zel, 1588.), tov�bbi h�rom �ll rendelkez�s�nkre a Nagyk�nyvt�rban. (1593, 1599, 1608.)

„A r�mai p�p�k t�k�re"[9] (B�zel, 15 84.) 9 c. m�v�nek 5 kiad�s�t ismerj�k.

1586-ban n�metre is leford�tott�k. N�lunk az 1592-ben zsebk�nyv form�tumban 220 oldalon megjelentetett 3. kiad�s van meg.

El�fordult, hogy nyomda �s kiad� felt�ntet�se n�lk�l forgalmazt�k, mert a Szentsz�k a tiltott k�nyvek list�j�ra helyezte. A n�pszer� munk�t sokan forgatt�k, kiad�sr�l-kiad�sra kib�v�tett�k: a 4. m�r dupl�ja lapsz�mban az 1. kiad�snak - ahogy azt Bucsay Mih�ly egyh�zt�rt�n�sz meg�llap�totta.[10]

A k�ziratot Szegedi hasonl� nev�, igen tehets�gesnek mondott fia - ifj. Szegedi Kis Istv�n - vitte mag�val peregrin�ci�ja sor�n. Az els�, b�zeli kiad�s�t feltehet�en egy r�ckevei polg�r - K�das J�nos - t�mogatta, s a szerz� hal�la ut�n 12 �vvel jelenhetett meg.

T�bbek k�z�tt bemutatja ez a kis k�nyv a p�p�k �letrajz�n kereszt�l azokat az emberi gyarl�s�gokat, erk�lcstelens�geket, melyek sohasem v�ltak dics�s�g�re a kereszty�n vil�gnak. „K�ts�gk�v�l tud�s t�j�kozotts�ggal emeli ki a t�rt�nelemb�l �s az irodalomb�l a p�pas�g rov�s�ra felhaszn�lhat� adatokat �s sz�vegeket, s �llel sz�l n�mely p�pai dogm�kr�l" - mondja r�la az irodalomt�rt�n�sz.[11]

Megjegyezz�k, hogy a reform�torok nem k�v�ntak sem kiszakadni az egyh�zb�l, sem �j egyh�zat alap�tani, hanem egyszer�en megjav�tani a r�git. Amikor azonban, mint eretnekeket ki�tkozta a r�mai katolikus egyh�z a szent �let�, evang�liumi hit� reform�torokat, a k�vet�ikkel egy�tt, nem volt m�s v�laszt�suk: att�l fogva az egyh�z �s a hagyom�nyos paps�g bibliai alapokr�l t�rt�n� kritik�ja megker�lhetetlen volt a sz�mukra.

„Igaz bizonys�g a Szenth�roms�jr�l"[12] - c�met viseli az a munk�ja, melyet az 1560-as �vekben k�ld�tt el B�z�nak, tan�tv�ny�val, Skaricza M�t�val. B�za 1573-ban adta ki a saj�t el�szav�val. Ebb�l megtudjuk, hogy M�liusz Juh�sz P�ter k�nyv�nek kinyomtat�sa volt n�la napirenden, de az egyetlen nyomd�sz, aki M�liusz k�z�r�s�t ki tudta bet�zni, elment a minden �l�k �tj�n, az�rt a k�zirat�t tov�bbadt�k, s B�za �gy d�nt�tt, hogy a magyarorsz�gi k�rd�sekre Szegedi k�nyv�vel adja meg a v�laszt. Szem�lyes, bar�ti hang� levelet fogalmazott Szegedihez, nem tudv�n, hogy a szerz� egy �vvel kor�bban elhal�lozott, akit � „kegyess�gben �s k�pzetts�gben kiv�l� f�rfi�nak”, „tiszteletes testv�rnek �s szolgat�rsnak" c�mzett.

Gy�ny�r�s�ggel olvasta �r�s�t - mint megjegyzi - amin nem csod�lkozhatunk, hiszen a szerz� jelent�s m�rt�kben B�za m�veire t�maszkodott, m�sok mellett. K�nyv�t a legkiv�l�bb antitrinit�rius vitairatnak tartj�k, mely amellett, hogy egy eur�pai f�rumot teremt� magyar h�df�, arra is enged k�vetkeztetni, hogy mikor �s milyen m�rt�kben terjedt az antitrinit�rizmus a Dunamell�ken Szegedi idej�ben - ahogy azt Nagy Barna pataki teol�giai tan�r tanulm�ny�ban �sszegzi.[13]

Szegedi f� m�ve: , f4z Istenr�l val� igaz tan�t�s k�zhelyei" (B�zel, 1585.)[14] A m�faj�t Melanchton F�l�p teremti meg „Loci communes"-�vel (1521), s az � p�ld�j�t sz�mos tan�tv�nya k�veti a protest�ns Eur�p�ban. Szegedi is tan�tott Melanchton munk�ja alapj�n, am�g tov�bb nem l�pett a hitvall�s ter�n - az 1550-es �vek elej�n - a sv�jci n�met reform�ci� hit�gazata fel�. Az � munk�ja teh�t m�r helv�t ir�ny�, nemzed�k�ben a magyar reform�ci� legjelent�sebb szellemi alkot�sa.

„�szinte teol�gia" - ahogy a c�me mondja, s ezt az el�sz�ban Grynaeus Jakab J�nos b�zeli, majd heidelbergi tan�r azzal magyar�zza, hogy tiszt�n bibliai k�tf�k�n alapul� dogmatikai �s erk�lcsi tan�t�sokat tartalmaz. A Lajos bajor herceg Frigyes nev� fi�hoz sz�l� aj�nl�s nyom�n felt�telezhetj�k, hogy az 1588-as m�sodik kiad�s megjelentet�s�t a pfalzi v�laszt�fejedelem t�mogatta.

M�v�t K�lm�ncs�n kezdi �rni 1561 el�tt �s R�ckev�n fejezi be 1564-ig. 5 ismert kiad�s�b�l 3 tal�lhat� meg a Nagyk�nyvt�rban, �sszesen 4 p�ld�nyban.

V�g�l a - Questiones de verbis coenae Domini (1584.)- egy z�richi tud�s�val egy k�tetben megjelentetett �r�sa az �rvacsor�r�l.

Mindazon�ltal azt mondhatjuk, hogy a legtud�sabb magyarreform�tor munk�ss�ga - ide �rtve �nekszerz� tev�kenys�g�t - kutathat� a Nagyk�nyvt�runkban, ahol m�vei 17 p�ld�nyban 7 k�tetben, colligatumokban lelhet�k fel.

Szegedi Kis Istv�nt „Isten �gy�nek engedelmes munk�sa", „Krisztus val�di szolg�ja”, „az apostoli egyh�z m�lt� fia" - pr�dik�tumokkal illetik �letrajz�r�i.[15] Tud�s tiszteletesk�nt ott �ll a hitvall�ink sor�ban, de mindenkit megel�zve halad a humanista k�pz�s �tj�n. Irodalmi munk�ss�g�val - igaz, hogy csup�n poszthumusz - de eur�pai h�rn�vre tesz szert: Sv�jcon, Angli�n, N�metorsz�gon kereszt�l hal�la ut�n is tan�tja a protest�ns Eur�p�t.

Bucsay Mih�ly szerint munk�ss�ga fel�leli kora lelkip�sztor-k�pz�s�nek teljes anyag�t.[16] T�m�ren fogalmaz, hat�rozottan szerkeszt. Ahogy a maga �let�t al�rendelte Isten akarat�nak, �gy a st�lus�t is al�rendelte a nemes c�lnak: semmi feleslegeset nem hagyott sz�vegeiben. Saj�tos t�bl�zataival �s �sszegz�seivel - melyek kiv�tel n�lk�l minden m�v�re jellemz�ek - gondolkodni �s gondolkodtatni tan�tott, s a nyugati siker�t r�szben ennek a l�nyegl�t�s�nak, rendszere �ttekinthet�s�g�nek k�sz�nhette.

�ltala ismerhette meg a magyars�g a kor legjelesebb, helv�t ir�ny� hitvall�it �s gondolkod�it. Szegedi k�zvet�tette mondanival�jukat m�veiben, mert sz�les l�t�k�r�nek k�sz�nhet�en az eg�sz szellemi horizonton t�j�koz�dott. Ahogy saj�t mag�t, �gy a k�lf�ldi szerz�ket is az Isten �gy�nek szolg�lat�ba �ll�totta, s azon a „harct�ren", amin � „hadakozott”, sikereket �rt el minden m�fajban.

Nagy tud�sa sok adatot, sz�les v�laszt�kot k�n�lt, hallgat�knak, h�veknek egyar�nt, s k�vetkez�sk�ppen, ahol � munk�lkodott, ott pluralizmus�val elej�t vette a felekezeti ellent�tek elm�ly�l�s�nek.

Szem�ly�ben nemcsak az egyh�z �s teol�giat�rt�net, hanem a magyar m�vel�d�st�rt�net kiemelked� alakj�ra eml�kez�nk, akit - felt�telezz�k - minden m�s orsz�gban sokkal nagyobb megbecs�l�s �vezne.

K�v�ns�ga szerint, jeltelen s�rba temett�k, amikor meghalt, mint K�lvin J�nost.

Viszont a Reform�ci� genfi eml�km�v�nek �p�t�sekor Bocskai fejedelem mell� az � szobr�nak �ll�t�s�t javasolt�k a magyar reform�tusok. Erre ugyan nem ker�lt sor, de az ut�kornak egy�bk�nt is a haz�j�ban, egyh�z�ban kell mindenek el�tt eml�ket �ll�tani a tud�s reform�tornak az �letm�ve sokoldal� feldolgoz�s�val, vagy ak�r azzal, hogy az istentiszteleten a m�ig haszn�latos, pr�dik�ci� el�tti �nek�vel foh�szkodva h�vjuk seg�ts�g�l Isten Szentlelk�t:

 „J�vel Szentl�lek Isten !

Tarts meg minket Ig�dben,

Ne l�gy�nk set�ts�gben,

Maradjunk igaz hitben.

Szenteld meg mi sz�v�nket,

Vil�gos�ts elm�nket,

Hogy �rthess�k Ig�det,

Mi �des Mester�nket.

Adj isteni f�lelmet,

�s bizonyos �rtelmet,

Ig�ddel tan�ts minket,

Gerjeszd fel mi sz�v�nket.

V�gasztald meg elm�nket,

Mindenben seg�ts minket,

�regb�tsed hit�nket,

T�voztassad b�n�nket;

Hogy T�ged az Aty�val,

�s az � szent Fi�val,

D�cs�rhess�nk mindny�jan

A f�nyes mennyorsz�gban. " [17]

[1] Csoh�ny J�nos: Szegedi Kis Istv�n a tud�s magyar reform�tor. = Reform�tus Egyh�z 1985. szept.. 197-201. p.

[2] Szegedi Istv�nnak a t�r�k rabs�g�b�l kiszabadul�s��rt val� h�laad�sa. In: Szil�dy �ron: R�gi magyar k�lt�k t�ra V. Bp.1896.1545 - 1559. 7.p.

[3] Szil�dy A. id. m. Uo.

[4] F�ja G�za: R�gi arck�pek.

[5] Szegedi : A magyaroknak siralmas �neke a tat�r rabl�s�r�l. Szil�dy � id. m. 8-14.p. A t�r�k�t t�mogat� 1566-os tat�r bet�r�s r�mtettei nyom�n fogant jeremi�d.

[6] Doctrinae Papisticae, ex variis doctribus scholasticus excerpta, al. in tabulas per certum ordincm digcsta: cuius cognitio propter doctrinae verac antithesim, pietatis studiosis utilis, ac necessaria est. Basileae, per Conrad. Valdkirchum ad Lecythum Perneam. MDXIIC./1588./

[7] Tabvlae Analyticae, Qvibus Exemplar Illud Sanorum Sermonvm De Fide, Charitate, et Patientia, quod olim Prophetae, Evangelistae, Apostoli literis memoriaequae mandauerunt, fideliter declaratur. Avctore Stephano Szegedino Pannonio, De Operis huius, nunquam antea editi, ratione et vlu longe maximo, ad ampliss. Senatvm Schaphvsianum Epistola dedicatoria. Authores tam veteris pagella continet.

[8] Confessio verae fidei de uno vero Deo Patre, Filio et Spiritus Sancto Libris duobus comprehensa et perpetuis Tabulis illustrata. / C�mszalag: Confessio de Trinitate / In: Theologiae sincerae Loci Communes... Basileae Per Conrad Waldkirchivm, fuis et Episcopianorum sumptibus, MDXCIII./1593/ 507-665 p. Kolof�n: Basileae, per Conradum Waldkirch anno salutis humanae MDXCIX. /1599./

[9] Specvlvm Pontificvm Romanorvm. In Qvo Imperivm, Decreta, Vita, Prodigia, Interitvs, Elogia, accurate proponuntur. Cvm Iucundis de Traditionibus Pontificiis Quaestionibus. Per Stephanvm Szegedinvm Pannonivm. Omnia nunc hac Tertia Editione ex Balei actis Pontificiiset variis Scriptis restituta, illustrata, digesta, et Epigrammatis acutis et argutis Dialogis locupletata a Christanno Favonio Ilinga. Anno MDXCII. /1592/

[10] Bucsay Mih�ly: Szegedi Kis Istv�n Speculuma. In: Studia et Acta III. Tanulm�nyok �s sz�vegek a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z XVI. sz�zadi t�rt�net�b�l. Bp. 1973. 107-174.p.

[11] Horv�th J�nos: A Reform�ci� jegy�ben. Bp. 1957. 270.p.

[12] Assertio Vera De Trinitate, Contra quorundam deliramenta quae ex Serueti aliorumque phanaticorum hominum opinionibus nunc primum in quibusdam Hungariae partibus exorta ac publicata sunt. Stephano Szegedin authore. Genevae, Ex officina Eustachij Vignon. MDLXXIII. /1573./

[13] Nagy Barna: Mikor jelent meg az antitrinitarizmus a Dunamell�ken? Reform�tus Egyh�z 1967.12-15. p.

[14] Theologiae Sincerae Loci Communes De Deo Et Homine cum Confessione de Trinitate, Perpetuis Tabulis explicati et Scholasticorum dogmatis illustrati Per Stephanvm Szegedinvm Pannonivm. Praemissa est Palingenesia, saepe a Christo Iesu in Ecclesia Dei repetita. Cum Indicibvs Rerum et Verborum, Locorumquae Sacrae Scripturae explicatorum, locupletissimis et Vita Auctoris. Basileae Per Conrad.Valdkirchvm ad Lacythum Perneam. MDXIIC. /1588.

[15] F�ldv�ry L�szl�: Szegedi Kis Istv�n �lete s a Tisza-Duna mell�keinek reform�ci�ja. Bp. 1984. 184.p.

[16] Bucsay Mih�ly : A legtud�sabb magyar reform�tor: Szegedi Kis Istv�n. Theologiai Szemle 1972. 375-376.p.

[17] Szegedi Kis Istv�n: A Szentl�lek seg�ts�g�l h�v�s�ra val� dics�ret. A pr�dik�czi� el�tt. (A napjainkban is haszn�latos reform�tus �nekesk�nyv 368. sz. �neke