Theol�giai Szemle 1974. �vf. 200-207.lap

JEGYZETEK

1. Paul-F. Geisendorf: Th. de B�ze. Gen�ve, 1967. 375.l.-Tov�bbi irodalom: P�ter Stadler: Genf, die grossen Maechte und die eidgen�ssischen Glaubensparteien 1571-1584. Z�rich 1952. - Alain Dufour: La guerre de 1589-1593. Gen�ve. 1958. - 2. Geisendorf: I. m. 377. l. - 3. Ezt ismertette L.Cramer a Bulletin de la Soc. d'hist. et d'arch. de Geneve, III. 1905. 385-404. l. - 4. A genfi Bibl. publ. et universitaire-ben m.s lat. 117. f. 174-75. - 5. I.m. 369. 1. - 6. Anjorrant holland akci�j�hoz l�sd: C. van Proosdij: Th. Beza, madearbeiteren opvolger van Calvijn. Leiden, 1895. B�za level�nek sz�vege megtal�lhat� a 341-42. lapon. - 7. Ref. Egyh. K�nyvt�r, XX., Debrecen, 1938. - 8. Ernst Benz: Wittenberg... 200. l. - 9. Jean-Antoine Gautier: Histoire de Gen�ve, des origines a l'ann�e 1661. I-VIII. k�tet. Gen�ve, 1896-1914. - 10. M. P. E. Adatt�r X. (1911) 144-45.l. A p�tens Dufour-Vernes genfi lev�lt�rnok k�zl�se szerint a Portefeuilles des pi�ces hitsoriques (P. H.) c. gy�jtem�ny 2177. sz. darabja. - 11. M. P. E. Adatt�r X. (1911) 145-151. 1. - 12. A magyarorsz�gi �s erd�lyi p�nzek �rt�k�re: Egy duk�t 1563-ban 104-109 krajc�rt �rt, a szerint, ahogy meg tudt�k szerezni (Magyar Gazdas�gt�rt�neti Szemle 1900. 309. 1.). A XVI. sz. III. harmad�ban a magyar duk�t �ra hivatalosan 108 krajc�r volt. �rt�ke m�sf�l magyar forint k�r�l mozgott (Hark� Gyula: A p�nz t�rt�nete Magyarorsz�gon 1526—1608. Kolozsv�r, 1912. 111. l.) A tall�r annyit �rt, mint a magyar forint, kb. 70 krajc�rt (Hark�: I. m. 113. l.). Egy magyar forint elm�letileg, mert nem t�nyleges �rcp�nz, hanem csak sz�mol�si alap, 1536 �ta 75 krajc�rt �rt, de 1560-ra m�r csak 70 krajc�rt (Acs�dy: K�zgazdas�gi �llapotaink a XVI. �s XVII. sz�zadban. 19. l.), s�t olykor csak 69 krajc�rt. A tall�r �rt�k�t egy 1559. �vi rendelet 68 krajc�rban �llap�totta meg, de �rt�ke csakhamar a magyar forint�val lett egyenl� (Hark�: I. m. 87-89. l.). A rossz p�nzek e korszak�ban a duk�t volt az �rt�k�ll� valuta, aki ilyet akart, t�bbet is fizetett �rte hivatalos �rt�k�n�l. - 13. A genfi, szavoyai, osztr�k, lengyel stb. �rmefajt�k egym�shoz val� viszony�t t�bl�zatokban t�nteti fel Paucton nagy munk�ja: Metrologie etc. Paris, 1780., de minthogy k�s�bbi korb�l val�, csakis ezt gondosan tekintetbe v�ve haszn�lhat� (l�sd: 857., 870., 884. l.). - 14. August Lang sz�m�t�sa alapj�n egy duk�t megk�zel�t�leg 40 XX. sz. eleji aranykoron�t �rt. A. Lang: J. Calvin. 1909. 55. l. - 15. Geisendorf: I. m. 365. l. - 16. XIII. Gergely p�pa rendelet�re 1582. okt�ber 4. ut�n okt�ber 15-�t kellett �rni, teh�t akik ekkor �ltek, �tugrottak t�z napot. - 17. J�cher, III. 610. �s IV. 1975. - 18. R�vid �letrajza megtal�lhat�   Weszpr�mi   Istv�nn�l:   Medicorum   Hung.   et Transylv. Biographia, I. 167. �s Melchior Adam-n�l: Vitae med. Germ�n., 178-79. Az RMK III. 813. sz. alatt le�rt nyomtatv�nyban Monaviust nem kevesebb mint 26 �szak-magyarorsz�gi egyh�zi �s vil�gi f�rfi� �dv�z�lte mint „boroszl�i patr�ciust". Az RMK III. 811. sz. nyomtatv�nyban Pilcius G�sp�rnak Monaviushoz int�zett �dv�zl� verse olvashat� ennek �szak-magyarorsz�gi �tja ut�ni b�cs�ztat�sa alkalm�b�l. Mindk�t nyomtatv�ny 1591-ben jelent meg. - 19. A. van Schelven: Der Generalstab des polit. Calvinismus in Zentraleuropa zu Beginn des Dreissigjaehrigen Krieges. Arch�v f�r Reformationsgeschichte 36. k�tet (1939) 127. l. H. Sturmberger: Georg Erasmus von Tschermebl etc. 1953. 150. �s k�v. l., �s Grete Mecenseffy: Geschichte des Protestantismus in Oesterreich. 1956. 118-126. l. Azon szem�lyek k�z�l, akik Liffort irom�nyaiban szerepelnek, a legt�bb egy kiterjedt k�r tagja, amelyet alapvet�en a k�z�s reform�tus hitelvek hat�roznak meg, de amely egy�ttm�k�dik politikai, p�nz�gyi, s�t orvosi vonatkoz�sokban is. J� k�pet ad err�l Zierotin K�roly napl�ja, k�zli Ipolyi Arnold ,,Rimay J�nos �llamiratai �s levelez�se" c�m� m�ve (Budapest, 1887.) els� r�szek�nt. Itt tal�lkozunk Calandrin (Liffortn�l Calendrin) n�rnbergi keresked�vel �s bank�rral (36), Lavinius pr�gai orvossal (25) �s m�sokkal. Zierotinnak Genf tan�cs�hoz, illetve B�z�hoz irt egy-egy levele olvashat� P. von Chlumecky „Carl von Zierotin und seine Zeit" c�m� m�ve m�sodik, forr�sk�zl� k�tet�ben, VI. �s VII. sz. alatt (Br�nn, 1862.) - 20. Szamosk�zy Istv�n: T�rt�neti maradv�nyai IV. k�tet, 47. l. - 21. Sz�deczky Lajos: Kovacs�czy Farkas: M. T�rt. �eltrajzok. Budapest, 1891. 19-20. l. - 22. Weszpr�mi Istv�n: I. m. I. 167. - -23. RMK II. 182. - 24. Apol�gia Johannis Muralti Medici, contra Simonem Simonium Lucensem. Kolozsv�r, 1589. RMK II. 206. A k�nyvecske Muralt �let�tj�r�l is t�j�koztat, pl. A �v 3 verso. - 25. R�day K�nyvt�r jelz�se: Enc. eccl. 591. - 26. Fr. Teutsch: Geschichte der evangelischen Kirche in Siebenb�rgen. 1921.l. 347. l. Tov�bbi �sszehasonl�t�sul: az id� t�jt Erd�lyben egy sz�kely l�f� mind�ssze 1 Ft zsoldot, a sz�sz v�rosok �ltal �ll�tott gyalogos 2 Ft, a lovas katona 3 Ft, a kapit�ny 6 Ft havi zsoldot kapott. - Barthos K�lm�n: Erd�ly p�nz- �s had�gyei J�nos Zsigmond kor�ban. Kolozsv�r, 1902. 95-6. l. - 27. Teutsch: I. m. I. 296. l. - 28. Joh. H�chsmann: Zur Geschichte der Gegenreformation in Ungarn und Siebenb�rgen. Arch�v des Vereins f�r siebenb�rgische Landeskunde. Neue Folge. 27. Band, 1896. 162-205. l. - Alfr�d Hermann: Zur Geschichte der Gegenreformation von Siebenb�rgen 1591-1603. Korrespondenzblatt des Vereins f�r siebenb�rgische Landeskunde. 35. �vf. 1912. 85. �s k�v. l. - 29. Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum, ed. Jos. Trausch. Brass�, 1847. El�sz�, III. lap. Egyes kort�rsai „philippizmus-sal", azaz reform�tus n�zetek ir�nti rokonszenvvel gyan�s�tott�k. J. Trausch: Schriftstellerlexikon etc. Brass�, 1868. II. 397. 1. - 30. I. m. I. 91. 1. �s M. P. E. Adatt�r X. 151. l. Az ut�bbi helyen a muzsnai lelk�sz neve hib�san „Bodner". - 31. Sz�rmaz�sa szerint alighanem erd�lyi sz�sz, de - �gy t�nik - reform�tus. 1570-73-ban reform�tus k�lf�ldi teol�gusokkal levelezett. Skaricza M�t� Heidelberg fel� menet 1571-ben egy ideig egy�tt utazott vele, �s unit�riust gyan�tott benne. V. �. Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai. Studia et Acta II. Budapest, 1967. 81.l. - 32. Sz�deczky Lajos: I. m. 50. l. - 33. U. o. 121. l. - 24. Zov�nyi Jen�: Cikkei a Theol. Lexikon r�sz�re. K�zirat gyan�nt. Budapest, 1940. 218. l. � �rt Lask�i Cs�k�s P�ter „De homine. .. 1585" , m�v�hez el�sz�t �s �dv�zl� verset, �s Fegyverneki Izs�k m�ve II. kiad�s�hoz (Basel, 1589) �dv�zl� verset. - 35. Hist�ria scholae seu collegii ref. Sarospatakiensis. S�rospatak, 1860. 88-89. l. - 36. Zov�nyi: Cikkei etc. 80. 1. - 37. D�zsi Lajos: Szenczi Moln�r Albert, 1574-1633. Budapest, 1897. 24. �s 85. l. (A Magyar T�rt. �letrajzok c. sorozatban) - 38. U. o. 75. l. - 39. Egyel�re fegyversz�nettel, 1598-ban pedig a Vervin-i b�k�vel. E. Choisy: L'�tat Chr�tien Calviniste � Gen�ve au temps de Th�odor de B�ze. Gen�ve-Paris, �v. n. 289. l. - 40. Trausch: Im. I. 91. 1. - 41. Nicolas Demeny-n�k nem akadtunk eddig nyom�ra a B�thory Istv�n jelesebb magyar munkat�rsair�l �rt dolgozatokban, mint Sz�deczky Lajosnak B�k�s G�sp�rr�l (Bp. 1887.) �s Kovacs�czy Farkasr�l (Bp. 1891.), vagy Veress Endr�nek, Berzeviczy M�rtonr�l (Bp. 1911.) �rt munk�iban, sem pedig Div�ky Adorj�n �sszefoglal� jelleg� tanulm�ny�ban (Les Hongrois en Pologne � l'�poque d'�tienne B�thory. Krakk�, 1935.), hacsak nem azonos azzal a Nicolas Hungarusszal, akit Div�ky a 19. lapon eml�t, �s aki B�thory udvar�ban a „servitor argenti" tiszt�t t�lt�tte be. Div�kyt�l megtudjuk azt is, hogy B�thory egyik kir�lyi titk�r�nak �vi fizet�se 200 Ft-ot tett ki (18. lap). - 42. Helyesen Jean Maillet, aki annak idej�n Angli�ban j�rt hasonl� k�ldet�ssel. V. �. Bulletin de la Soc. d'hist. et d'arch. de Gen�ve, III. (1905.) 385-404. l. - 43. V. �. S. Szab� J�zsef: A helv�t ir�ny� reform�ci� elterjed�se Magyarorsz�gon �s Erd�lyben. III. r�sz: B�za hat�sa. [G. Loesche: K�lvin hat�sa etc. (Debrecen, 1912.) c. m�v�nek f�ggel�k�ben)] f�leg 171- 73. l. - 44. D�zsi Lajos: I. m. 59-61.l1.- 45. „Dulcis praeteritorum laborum mem�ria". Clarissimo Viro Do. Emerico Vifaluio amico singulari scripsit Genevae-Allobrog(ium) Carolus Liffortus - 24 septembris 1595. Az Orsz. Sz�chenyi K�nyvt�r k�ziratt�r�ban 150/Oct. lat. jelz�s� album utols�, 253. level�nek h�tlapj�n, a lap utols� bejegyz�se. (Keser� B�lint sz�ves k�zl�se.) - 46. Szenczi Moln�r Albert Napl�ja, levelez�se �s irom�nyai. Kiadta D�zsi Lajos. Budapest, 1898. 14-15. l.

Dr Bucsay Mih�ly