KISEBB K�ZLEM�NYEK. 112-113.OLDAL

R�k�ci M�rton latin hymnusai a straszburgi Szt Tam�s Lev�lt�rban,

A Straszburgi Szt, Tam�s Lev�lt�rban a Carmina varia, 16 et 17 si�cle c�m� csoport 212. k�tet�ben, az 56. sz�m alatt egy k�zirat tal�lhat�, amely hat latin egyh�zi �neket foglal mag�ban �s amelynek v�g�n a szerz� �gy jel�li meg mag�t: Scripta � Martino Rakocio turociensi Pannonio nunc Pragae in Bohemia. A helv�t ir�ny� reform�ci� szellem�ben fogant versek sz�p p�ld�i a reform�tori talajb�l fakad� m�v�szi t�rekv�seknek, Straszburgban l�t�k pedig igen �rdekes egyh�zt�rt�neti �sszef�gg�sekre enged k�vetkeztetni.

R�k�ci M�rton tur�ci di�k 1555. m�rcius 5-�n iratkozott be a vittenbergai egyetemre1 �s egy id�ben tanult ott t�bbek k�zt K�rolyi G�sp�rral, Szegedi Gergellyel, M�liusz P�terrel �s Thretius Krist�ffal, a helv�t, szorosabban a k�lvini ir�ny� magyar �s lengyel reform�ci� e kimagasl� munk�saival. R�k�ci nem lett a helv�t ir�ny terjeszt�j�v�, mert �letp�ly�ja m�s munkater�letre vonta. A kir�lyi kamara hivatalnoka lett �s itt m�r nem fejthetett ki, m�g Miksa alatt sem, helv�t ir�ny� tev�kenys�get. Most sz�ban lev� egyh�zi �nekei k�z�l azonban a 3. �s a 4. sz�m� a kultusz nem kifejezetten bibliai eredet� r�szeinek szigor� k�rhoztat�s�val a helv�t ir�ny liturgi�i felfog�sa h�v�nek mutatj�k. A kir�lyi kamar�ba tal�n Gyulai Torda Zsigmond humanist�b�l lett fels�magyarorsz�gi kir�lyi kamarai igazgat�, Melanchthon bizalmas bar�tja, k�l�nbeen maga is jeles latin �nekk�lt�,2 seg�tette be. R�k�ci M�rtonnak n�gy nyomtat�sban megjelent versesk�tete is ismeretes;  valamennyi   latin nyelv�.3 A Straszburgban �rz�tt k�ziraton olvashat� versek, b�r valamennyi k�zt tal�n a legsiker�ltebbek, nem maradtak fenn nyomtat�sban.

Hogy ker�ltek ezek a versek Straszburgba? Oporin b�zeli nyomd�sz megb�z�st adott Straszburg egyik lelk�sz�nek, a Bucer M�rton mellett titk�ri szerepet is bet�lt� Hubert Konr�dnak, akit Oporinnal k�l�nben szoros atyafis�gos kapcsolat k�t�tt �ssze, hogy „Christias" c�men gy�jtse �ssze �s rendezze sajt� al� a reform�tori szellemben fogant legszebb latin vall�sos �nekeket, az �. n. carmen-eket �s hymnus-okat. Hubert ezt a megb�z�st m�r a negyvenes �vekben megkapta, az akkori neh�z k�zleked�si viszonyok �s a negyvenes �vek m�sodik fel�ben fell�ngol� protest�ns�ld�z�sek miatt m�gis j�n�h�ny �vig eltartott, m�g a gy�jtem�nyt Hubert �ssze�ll�totta. Oporin 1552-ben s�rget�sk�p elk�ldte a mutat�t a nyom�s c�lj�ra sz�nt papirosb�l,4 h�rom �v m�lva, 1555. december 20-�n pedig azt �rja Hubertnek, hogy ne k�slekedj�k m�r tov�bb a Christias kiad�s�val. Olyan sokan v�rnak e gy�jtem�ny megjelen�s�re, hogy e v�rakoz�st hi�baval�v� tenni val�s�gos istenk�s�rt�s.5 M�g ezut�n is eltartott t�bb mint egy �vig, am�g a k�zirat Oporin el�, B�zelba ker�lt. Ekkor azonban m�r Oporin nem tudott hozz�fogni a nyom�shoz. �gy maradt a reform�tori kor e formailag humanista, tartalmilag biblikus, evang�liumi szellemb�l t�pl�lkoz� hymnusgy�jtem�nye, vele Melanchthon �s m�s nagys�gok k�ltem�nyei mellett a mi R�k�ci M�rtonunk hat verse is, kiadatlan.

H�tra van m�g annak a k�rd�snek a megold�sa, hogy ki szerezte a kapcsolatot a k�lf�ld�n �gy l�tszik csak Vittenberg�ig jut� R�k�ci M�rton �s a straszburgi kiad� k�z�tt. A k�zvet�t�t kereshetj�k Vittenberg�ban a Melanchthon szem�ly�ben is, de k�n�lkozik egy m�sik megold�s is. Ugyanez a straszburgi Hubert Konr�d m�r egy �vtizeddel el�bb is szoros kapcsolatba ker�lt egy haz�nkfi�val. Az a Gergely nev�, Bel�nyesr�l Parisba men� �s k�zben Straszburgban 1543-ban �s 1544-45. tel�n meg�llapod� haz�nkfia lakott mintegy esztendeig Hubert Konr�d h�z�ban, akinek azut�n 1545-b�l egy K�lvinhoz �rt levele is fennmaradt. M�r ez a Gergely nev� di�k is kapcsolatban volt Huberttel k�nyvkiad�si   �gyben  is.   Straszburgb�l   P�rizsba   t�vozva   egy  straszburgi   k�nyvnyomtat�nak   adta   oda   megjelentet�s   v�gett g�r�g nyelvtan�t, Hubertre b�zva a dolog szorgalmaz�s�t, azut�n pedig Hubertt�l vitt aj�nl�levelet Oporinhoz B�zelba. Igen sok nyom�s okom van r�, hogy ezt a bel�nyesi Gergely di�kot k�s�bb ugyanabban a Szegedi Gergelyben tal�ljam meg �jra,   aki / K�lm�ncsehi ut�dja volt Debrecen  pleb�nosi tiszt�ben �s   aki, amint m�r eml�tett�k, ugyanakkor tanult Vittenberg�ban, amikor R�k�ci M�rton is ott di�koskodott. Ez a Szegedi Gergely maga is nagyon �rdekl�dhetett  az egyh�zi  �nekek ir�nt,  hiszen az els�   magyar  reform�tus  gy�lekezeti  �nekesk�nyv  megszerkeszt�se t�bb �nek meg�r�s�val egy�tt az � nev�hez f�z�dik. Hubert Konr�d viszont a maga r�sz�r�l az els� straszburgi reform�tus gy�lekezeti �nekesk�nyv megszerkeszt�je �s maga is jeles �nekszerz�. Ennek a Hubert-f�le �nekesk�nyvnek a p�rizsi reformp�rtiak k�zti terjeszt�s�ben �ppen a mi Gergely di�kunk seg�dkezett Hubertnek.  A k�zvet�t� k�rd�s�t ezekkel a megjegyz�seinkkel persze nem tartjuk eld�ni�ttnek, mint ahogy nem ny�jt felvil�gos�t�st   a   k�vetkez�   egyetlen   m�g   rendelkez�sre   �ll� tov�bbi adat sem. A straszburgi  egyetemi k�nyvt�rban  megvan R�k�cinak egy 1560-ban B�csben kiadott versesk�tete (R. M. K. III. 475), a p�ld�ny azonban nem straszburgi szem�lynek, hanem Thobias   Lan-nak,   a  tur�cz�   �roni  Lan-nemzets�g  emez  egyik els� tagj�nak van dedik�lva. �gy azut�n val�sz�n�, hogy ez a k�nyvecske  (amelyikr�l a R�gi Magyar K�nyvt�r, mint Straszburgban l�v�r�l, nem tud), nem a XVI. sz�zadban ker�lt Straszburgba, s�t tal�n �ppen a straszburgi egyetemi k�nyvt�r �llom�ny�nak ahhoz az �jabb szerz�s� r�sz�hez tartozik, amelyet az 1870-i pusztul�s ut�n aj�nd�koztak �ssze a birodalom minden r�sz�b�l.

V�g�l, hogy jellemezzem a straszburgi k�zirat tartalm�t, teszem ezt az els� �t hymnus c�m�nek, az els� h�rom els� �s utols� k�t sor�nak, valamint terjedelm�knek, tov�bb� a hatodik vers, egy esti im�ds�g, teljes sz�veg�nek k�zl�s�vel:

1.  Meditatio Christi mortis in cruce pendentis scripta a Martino
Rakocio Turociensi, Pannonio.

Els� k�t sora: Tristi, et o nimium Christi lugubris  imago
                                  Non nisi cum trepido suscipienda metu.

Utols� k�t sora: Ne frustra sanguis tuus in me Christe redundet,                                         Effice, sim regni pars quotacunque tui.

2. Hist�ria Saulis ex I. Reg. cap. 13. quae testatur, quod nullus
cultus, quamvis sanctissima (ut dicitur) devotione institutus, discidens ab expresso verbi Dei, placeat Deo. Sed sit idolatria et blasphemia in spiritu sancto.

Els� k�t sora: Tercentium populus sexagenesque decemque
                                  Annos propitio viderat ire Deo.

Utols� k�t sora: Sed Deus haud aliter, quam in codice verbi

3.  Ex cap. XV. primi Regnorum. (Az el�bbivel azonos t�rgy�.)

Els� k�t sora: Tertia iam Saulis prope venerat aestas,

Utols� k�t sora: Unicus est cultus Domini, verusque piusque,

4.    Cur cotitio vita functos?  (N�gysoros vers.)

5.    Oratio matutina.  (Tizenk�tsoros vers.)

6.    Oratio euntis cubitu.

Rursus  eu  felix mihi lux peracta  est.

       O pater solvo tibi summe grates               ,

Lectulo corpus solito repono,
            Me tibi totum, Deus o benigne,

         Trado, fac in te vigilare nostrae

                          Lumina mentis.

Angelus mecum tuus esto sanctus,

        Qui lupos pellat tenebris vagantes,

                           Nil sciat, esse.

1. Bartholomaeides 28.

Bucsay Mih�ly. -   Egyh�zt�rt�net