V�RGEDE FEKETE J�ZSEF V�RGEDE, V�GTORN�C

„Feles�gem �s a h�rom h�napos kisl�nyom nemsok�ra hazasz�k�tt az apj��khoz.”

�n is egyike vagyok a Bene�-dekr�tum elszenvedõinek. Ilyen emberi trag�di�t nem lehet elfelejteni �s sz�n�lk�l hagyni, mert ezeket a paragrafusokat m�g most is haszn�lj�k. Ez�rt le�rom az �letem egy szakasz�t, �s dokumentumokkal is igazolom, hogy a 104/1945. dekr�tum a magyars�g elleni szabad rabl�st jelentette.

Kezdem azzal, hogy ap�mat h�bor�s bûn�kkel v�dolt�k, t�bbsz�r is volt a n�pb�r�s�gon, hogy nyilasvolt, meg hogy õ is vitetett el szlov�kokat (n�h�nyukat val�ban elvitt�k, mert a fiaik katonasz�kev�nyekvoltak, �s �gy az apjukat vitt�k el helyett�k). Gyakoriak voltak a h�zkutat�sok, fegyver vagy tiltott lead� keres�se c�m�n, vagy mindig tal�ltak valami okot.

Egyszer azt mondja a szomsz�d, hogy van neki egy parcella rozsa, k�v�r volt, legeltessem le. Mert volt egy p�r juhunk. Az a parcella az aut��t �s a vas�ti t�lt�s k�z�tt tal�lhat�. Ap�m el is hajtotta a juhokat, �s legeltetett, de hideg sz�l f�jt, h�t be�llt a h�d al�. Nemsok�ra j�ttek a csendõr�k, hogy fel akarta robbantani a hidat. H�rom nap zaklatt�k �rte.

A faluban �lt egy uras�g, akinek �t puszt�ja volt, j�ttek a telepesek �s felosztott�k. �sszek�t�ttek k�t rudal� k�telet, egy ember az egyik v�g�t, a m�sik a m�sik v�g�t fogta, a harmadik a kar�kat �t�tte. Igen �m, de akik ott laktak, azoknak nemcsak a munkahely�k szûnt meg, de vagy huszon�t csal�dot kidob�ltak a lak�sb�l. Ki hogy tudott, elhelyezkedett azut�n. Sorra ker�ltek, akik nem voltak csehszlov�k �llampolg�rok,

azokat 50 kil�s csomagokkal rakt�k ki. Eml�kszem egy tragikus esetre a szomsz�d faluban. Volt egy b�rlõ, azt is ki akart�k telep�teni, de siker�lt neki minden�vel megsz�kni, csak a term�se maradt itt, devisszaj�tt a „sz�ml�t rendezni”. �gyhogy Lupt�k �s Nosz�ly is kapott egy-egy gr�n�tot. Volt nagyfelfordul�s, k�t halott. �sszeszedt�k a falu f�rfi tagjait, k�t h�tig vizsg�lati fogs�gban voltak, de a tettestnem tal�lt�k. Azut�n, december 6-�n �jjel a katonas�g k�rbe fogta a falut, vagy �tven csal�dot deport�ltak Csehorsz�gba. Lassacsk�n hazaj�ttek, de a h�zukat elfoglalt�k. M�g most is van olyan, aki nem jutott vissza a h�z�ba. De folytat�dott a kitelep�t�s Magyarorsz�gra, m�g tizen�t csal�ddal.

Most �jra visszat�rek a mi csal�dunkra. 1946. j�nius 2-�n fellelt�roztak, �s megkaptuk a v�gz�st.

Ap�m t�bbsz�r is volt a magyar konzul�tuson Pozsonyban, nem sok eredm�nnyel. Tov�bb maradhattunk, de nem adhattunk el �llatokat, csak bead�sra. Ment az �let tov�bb, m�g a 104-es paragrafust �t nem rajzolt�k T–201/52-re. 1952. augusztus 15-�n ap�mat el�t�lt�k, J�chymovba ker�lt, engem meg berukkoltattak k�t �s f�l �vre a munk�ssz�zadba, teljes vagyonelkobz�st rendeltek el, �s k�t �v kitilt�st a j�r�sb�l.

A csal�dot meg �ttelep�tett�k V�gtorn�cra, az �llami birtokra. Feles�gem �s a h�rom h�napos kisl�nyom nemsok�ra hazasz�k�tt az apj��khoz. Katonas�g ut�n hazaj�ttem, lak�som nem volt, �gy h�nyk�dtunk ide-oda. Meg tudtam venni egy kisebb lak�st, azut�n kimentem Csehorsz�gba, kilenc �vet dolgoztam ott, de azt�n j�tt Dubèek. A sz�vetkezetben kocsis lettem, meg visszamentem a csal�di h�zba. De azut�n politikai v�ltoz�sok t�rt�ntek, �s a vezetõs�get is lev�ltott�k. �j irod�ra volt sz�ks�g, �gyhogy a csal�di h�zb�l irod�t csin�ltak. Nem volt aj�nlatos valamit is ellene sz�lni.

De nem adtam fel, 1990-ben nyugd�jba mentem, �s beadtam az ig�nyl�st a f�ldre, �llatokra �s a megmaradt �p�letekre. Ki is adt�k okt�ber 1-j�n, el is vetettem, az �llatokat is kiadt�k.

139