//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr RÉVÉSZ IMRE Az ellenreformációtól 1930
-as évekig
- Dr RÉVÉSZ IMRE Az ellenreformációtól 1930
-as évekig
:

3. MÁSODIK FEJEZET A reformáció elterjedése Magyarországon 3-4-5-6.

3. MÁSODIK FEJEZET A reformáció elterjedése Magyarországon 3-4-5-6.

  2013.11.30. 16:04


MÁSODIK FEJEZET
A reformáció elterjedése Magyarországon

3. §. A REFORMÁCIÓ KEZDETEI A MOHÁCSI VÉSZ ELŐTT 
4. §. A REFORMÁCIÓ A MOHÁCSI VÉSZ UTÁN
5. §. A REFORMÁCIÓ TERJESZTŐI
6. §. A REFORMÁCIÓ PÁRTFOGÓI
 
                                       
3. §. A REFORMÁCIÓ KEZDETEI A MOHÁCSI VÉSZ ELŐTT

A reformáció eszméi hamarosan megérintették a magyarságot. Szatmári György esztergomi érsek már 1521- ben az ország valamennyi nevezetesebb városának templomaiban kihirdetteti a Luther és tanai ellen kiadott pápai bullákat. Ugyanez évben az ország fővárosának, Budának iskolájában már határozott evangéliumi szellemű férfiak tanítottak. A következő (1522) évben pedig megindul és attólfogva megszakítatlanul tart a magyarországi ifjak vándorlása a wittenbergi egyetemre. Ezek az ifjak egyelőre a felvidéki és erdélyi városok német polgárságából kerülnek ki, amely a leghamarább kezd rokonszenvezni a reformáció eszméivel. Egyes hatalmas pártfogóknak, mint Pemfflinger Márk szász comesnek, Enyingi Török Bálintnak, akinek neje Pemfflinger Katalin volt, és másoknak oltalma alatt a huszas évek közepéig jelentékeny haladást tesz a reformátori mozgalom. Ekkor már az ország legműveltebb, ha nem is a legmagyarabb pontjain: így Budán, Kassán, a szepesi és bányavárosokban, Sopronban, Pozsonyban, Nagyszebenben stb. merészen és szabadon fölhangzik a reformátori igehirdetés. A legtöbb helyt maga a városi tanács is támogatja.

Gyors terjeszkedését elősegítette az a körülmény, hogy a központi államhatalom a mohácsi vészt megelőző években teljesen meg volt bénulva. Még ha akart volna, sem tudott volna kellő eréllyel föllépni a reformációt pártoló erős és önérzetes polgársággal, meg a hatalmes oligarchákkal szemben. De nem is nagyon akart föllépni. A könnyelmű ifjú II. Lajos király udvarában, főkép György brandenburgi őrgrófnak, a király unokatestvérének és nevelőjének, valamint a művelt és szellemes Habsburgi Mária királynénak befolyása alatt, bizonyos rokonszenv élt a reformátori törekvések iránt. Ez a rokonszenv azonban nem jelentett egyenes és határozott támogatást, mert a királyi udvarban inkább az Erasmus, mint a Luther szelleme uralkodott. Az a hatása mégis megvolt, hogy a királyi kormány a reformációval szemben a főpapság sürgetése ellenére sem járt el erélyesen. Leghevesebb ellenzője a reformációnak, a hatalmát és vagyonát féltő főpapságon kívűl, a köznemesek nemzeti pártja volt. Ez a reformációban német ügyet látott s azt hitte, hogy a gyűlölt Habsburg- befolyás útját fogja még jobban egyengetni. A mellett félt hogy a pápának olykor hadisegély küldésében vagy igérgetésében megnyilvánult jóakaratát is el fogja veszíteni a reformációhoz pártoló magyarság. Tehát a nemzeti párt befolyása alatt álló országgyűlések nagyon kemény törvényekkel igyekeztek gátat vetni a reformáció terjedésének. Már az 1523-iki budai országyűlés alkalmazza Luther követőire a régebbi „eretnekségek" ellen hozott magyar törvényt, amely fej- és jószágvesztésre szólt. Az 1524-iki pesti és az 1525-iki rákosi országgyűlések pedig e büntetést máglya-halálra súlyosbítják. Az utóbbinak rendelkezése szerint „minden lutheránus kiirtandó az országból s nemcsak egyházi, de világi személyek is, bárhol találják, szabadon fogják el s égessék meg őket". (Lutherani omnes — — — libere capiantur et comburantur.) E rendelkezések következtében több helyt csakugyan máglyahalált szenvedtek ma már ismeretlen vértanúk. Nagy és kitartó üldözés azonban nem lett belőle. Az országban dúló pártviszály és anarchia miatt a hozott törvényeket nem lehetett következetesen végrehajtani. Sőt az udvar és a főnemesi párt befolyása alatt álló más országgyűlések csakhamar érvényteleneknek nyilvánították ezeket a törvényeket, a király pedig megtagadta szentesítésüket.

4. §. A REFORMÁCIÓ A MOHÁCSI VÉSZ UTÁN

l. A terjedés okai

A mohácsi vész nagy nemzeti szerencsétlensége, a kettős királyválasztás és az országnak két, majd három részre oszlása több tekintetben elősegítette a magyar reformáció terjedését. Nemcsak kedvező külső körülményeket teremtett számára, hanem fejlesztette befogadására a nemzet belső, lelki készségét is.

a) Az állami és az egyházi főhatalom teljesen megbénult. A két király kezét sokkal sürgősebb teendők kötötték le, mint a vallási egység helyreállítása. Pártjuk növelése érdekében mind a kettőnek az volt a főgondja, hogy magukhoz kapcsolják a nagytekintélyű és vagyonú főurakat. Szemet hunytak tehát, ha e főurak egyikében- másikában már volt hajlandóság a reformáció iránt. A gazdátlanul maradt főpapi javakat híveiknek, még pedig legtöbbször világiaknak osztották ki, azok katonai erejének fokozása végett. Hasonló érdekekből nagyon csinján kellett bánnia a két királynak a protestantizmus legerősebb fészkeivel és a kincstár biztos pénzforrásaival, a városokkal is. A római egyházban viszont a Mohácsnál nagy számmal elesett főpapok székeinek tömeges megüresedése, majd szándékos be nem töltése teljes fejetlenséget idézett elő. Az alsó papság már csak a vezetés híján sem tudott ellentállani a reformáció hódító áradatának; szellemi és erkölcsi erőkkel annál kevésbbé. A török hódító a keresztyén vallás bármely alakját utálta és lenézte ugyan, de üldözni egyiket sem üldözte. A protestantizmussal szemben pedig kivált eleinte bizonyos jóakaratú semlegességet is tanúsított. A német zsoldos hadakban túlnyomó volt a protestáns elem s oltalmuk alatt és egyes vezéreiknek — pl. Schwendi Lázár felsőmagyarországi főkapitánynak — hathatós támogatásával szabadon terjedhetett az Evangélium.

b) E számos kedvező külső körülmény azonban mind nem lett volna magában elég, ha nincs a nemzetben belső, lelki fogékonyság is a reformáció iránt. Ezt a fogékonyságot elsősorban a nagy nemzeti katasztrófából előálló évtizedes ínség és bizonytalanság idézte elő, ami leginkább a túlnyomóan magyar nemzetiségű köznemest és jobbágyot sújtotta. A szenvedésektől felszántott magyar léleknek különösen fájt az a tény, hogy a pápaság, melyhez a mohácsi vész előtt éppen a nemzeti párt olyan híven ragaszkodott, segítségéhez annyi reményt fűzött, e reményeket távolról sem váltotta be kielégítőleg. Nem maradt titokban az sem, hogy a pápa (VII. Kelemen), míg az élet-halál harcát vívó magyar nemzetet annyira-amennyire támogatta, magával II. Szulejmán szultánnal egy politikai szövetségben (az I. Ferenc francia király, Velence, Milánó és a pápa közt 1526 májusában létesült és a szultántól támogatott ún. cognaci ligában) küzdött a Habsburg-világhatalom ellen. Mohács mezejére is jórészt a pápa szövetségesének, a francia királynak politikai érdekei hozták a törököt! Betetőzte aztán a magyarságnak a pápától való elidegenedését az, hogy a később ismét Habsburg- érdekszövetségbe kényszerült VII. Kelemen pápa V. Károly császár akarata szerint kiközösítette az egyházból a francia-török szövetségben álló Zápolyai Jánost, akinek királysága utolsó reményük volt a magyar nemzet önállóságán csüngő lelkeknek.

Ezek a csalódások a magyarság lelkivilágában nagy fordulatot idéztek elő. A pápaság és a régi egyház iránt való tisztelet megkapta a kegyelemdöfést. A hatalmas reformátori prédikálás tehát a magyar lélekben nagyon alkalmas kapcsolódó pontot talált. Hiszen ezekkel a tényekkel igazolták a prédikátorok azt, hogy a nemzetet bűneiért, elsősorban pedig a pápai egyházhoz való bálványozó ragaszkodásáért sújtotta olyan keményen Isten! De a prédikátorok nem érték be a pápaság támadásával. A saját népük nagyjait és kicsinyeit sem kímélték. Kérlelhetetlenül bélyegezték meg a társadalomban uralkodó bűnöket. Ezeket sokszor még pártfogóiknak, a nagyuraknak is bátran szemükre lobbantották. Szigorú erkölcsi felfogásuk és feddhetetlen életpéldájuk éles ellentétben állott a régi egyház papjainak romlottságával. Az ő ajkukon volt igazsága és ereje mind a feddésnek, mind a vigasztalásnak. Volt pedig annál inkább, mert a nép nyelvén szólták az Igét. A legegyszerűbb magyar ember is megérezte annak a nagy jelentőségét, hogy Isten vele most a saját nyelvén beszél s érthető módon, személyre szólóan közli üdvözítő akaratát.

2. A terjedés képe

A reformáció elterjedése hazánkban alig egynegyedszázad műve volt. A század közepéig (1550 körül) a reformáció apostolai mindenütt elvégzik a maguk úttörő munkáját. A Felvidék városai döntőleg állást foglalnak a reformáció mellett. Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse megannyi erős váraivá lesznek a protestantizmusnak. A római egyházi főhatóság (az esztergomi érsekség) erősebb ellenállásával csak az északnyugati bányavárosokban találkozik a reformáció. Erős várai lesznek az evangéliumi hitnek a század közepéig Pozsony és Sopron is. A Dunántúl a színmagyar lakosság között már 1530 óta Pápa az egyik központja a terjedésnek. A Dunamellék és a Duna-Tisza köze magyarságának reformációja különösen 1540 óta halad gyors ütemben — le Baranyáig, Szlavóniáig. A Tiszántúl egyes főhelyein — így Debrecenben, Békésen, Gyulán — már a harmincas évek közepétől terjedni kezd a tiszta Evangélium. Ez országrész reformálása azonban egy évtizeddel később indult meg gyorsabb ütemben, amikor nagyrészt az erdélyi fejedelemség uralma alá került. Erdélyben másfél évtizedes lappangó terjeszkedés után — 1545 körül — már az egész szászságot a reformáció pártján látjuk. A tisztán szász lakosságú városok után csakhamar a vegyes (szász és magyar) népességűekben is megindul a reformátori mozgalom (Kolozsvárt, majd Nagyenyeden, Désen, Tordán); ezek példáját követik a székely városok és a vidék — úgy, hogy 1550 körül már Erdélyszerte is elterjedtnek tekinthető a reformáció. A század végére a római katholicizmus a történeti Magyarország egész területén, jezsuita írók szerint is, törpe kisebbségre szorult.

5. §. A REFORMÁCIÓ TERJESZTŐI

A magyarországi reformáció elterjesztése lángbuzgalmú, haláltmegvető és kitűnően képzett apostoli személyiségek műve volt. Ezek közül a legnevezetesebbek a következők:

1. Sylvester János

Sylvester1 János (szül. 1504 körül; 1552 után nyoma veszett) egyideig a bécsi egyetem tanára volt. A magyar reformátorok között benne kapcsolódik legszebben a humanizmus a reformációval. Ő vette észre legelőször a magyar nyelv szépségeit és különösen alkalmas voltát a Biblia tolmácsolására. Hitéért nemcsak dolgozni, de — humanistánál szokatlanul, reformátornál természetesen — áldozni és szenvedni is tudott. Valószínűleg mint földönfutó fejezte be életét, miután az Evangéliumhoz való hűségéért díszes állását és vagyonát is elveszítette. Legkiválóbb reformátori műve az első teljes, nyomtatásban is megjelent, magyar Újszövetség (Újsziget, 1541).

2. Dévai Biró Mátyás

Dévai Biró Mátyás (meghalt kb. 1545-ben, talán mint debreceni prédikátor), közvetlenül a mohácsi vész előtt még a régi egyház papja volt, de már 1529 decemberében a wittenbergi egyetemre iratkozott be, mint ennek a főiskolának első magyar nemzetiségű hallgatója. Az itt nyert benyomásokkal gazdagon már 1531-ben megkezdi reformátori működését Budán, majd Kassán. Rettenthetetlenül bátor föllépéséért többször szenved fogságot. Örökös bolyongás az élete. Bár hatalmas pártfogói vannak országszerte, sehol sem állapodik meg huzamosabb időre s szinte keresni látszik a minél veszedelmesebb helyeket. A Dunántúl, a Felvidéken, az Alföldön és Erdélyben egyaránt maradtak fenn működéséről nyomok. A külföldi protestantizmussal állandó érintkezést tartott fenn. Wittenberget, sőt a német s talán a német- svájci reformáció egyéb nevezetes pontjait is többször felkereste. Hatalmas, hősi jellem volt. Még a késő utókor is „magyar Luther" melléknévvel tisztelte. Valóban hű követője is volt Luthernek, aki személyes jóindulattal volt iránta. Azonban nem szolgailag követte ezt a mesterét: főleg Melanchthonnak a hatása alatt, ki még jobb személyes viszonyban volt vele, a svájci reformátori irány befolyása elől sem zárkózott el s élete utolsó ismert szakaszában már annak a szellemében tanított, legalább is az úrvacsoráról. Ő a magyar reformáció első irodalmi hitvitázója (polémikusa) s az ő műve az első magyar protestáns hitnevelési kézikönyv is. (A tíz parancsolatnak... magyarázattya. Krakkó 1538.)

3. Szegedi Kis István

Szegedi Kis István (1505-1572), a wittenbergi egyetem theol. doktora, vándorprédikátori, tanítói és lelkipásztori minőségben, folytonos üldöztetés közben, súlyos bántalmakat szenvedve, a Tiszántúl számos főbb helyén (Csanádon, Gyulán, Temesvárott, Mezőtúron, Békésen stb.) működött s e helyeken a reformáció meggyökereztetésének érdeme jórészt az övé. Azután a Dunántúlra vonult, hol szintén több helyt tanított és lelkipásztorkodott, utóbb püspöki tisztet is viselve. Kálmáncsai (Somogy m.) lelkipásztor korában török fogságba került, melyből csak két év múlva, embertelen kínzatás után szabadult ki. Hányatott élete a ráckevei nyugalmasabb pásztorságban jutott révbe. Ő volt a legtudósabb magyar reformátor, aki svájci református szellemű műveivel európai hírre tett szert.

4. Sztárai Mihály

Sztárai Mihály (mh. 1578 után) a mohácsi csatában még mint ferencrendi szerzetes vesz részt, de onnan megmenekülte után nem sokkal már a reformáció tanainak buzgó hirdetője. Működésének fő szintere Baranya és Szlavónia volt, ahol 1543 óta rohamos sikereket ért el az evangélium lutheri értelmű terjesztésében s a régi egyház papjainak kiszorításában. Tüzes, kíméletlenül támadó lélek volt, de nemcsak rombolni, hanem építeni is tudott. Ő volt az új magyar protestáns egyházak egyik legkorábbi szervezője. Tőrőlmetszett magyar egyénisége, félelmet nem ismerő szókimondása, nyers, de pompás humora kitűnő népszónokká tette. Hatalmában volt s reformátori sikereit nagyban elősegítette a zene és a költészet is. Két hitvitázó drámája: „Az igaz papság tüköre" és „A papok házasságáról" szóló töredék, megbecsülhetetlen magyar irodalmi és egyháztörténelmi emlékek.

5. Más reformátorok

A magyar nemzetiségű reformátorok sorából kiemelkedik még Ozorai Imre, a Tiszántúl egyik legkorábbi reformátora. Ő a szerzője a magyar reformáció legelső ismert magyarnyelvű irodalmi termékének, egy a Krisztusról s az Antikrisztusról és mindkettőnek egyházáról szóló, kitűnő népiességgel s eredeti magyar észjárással megírt hizvitázó műnek (Krakkó, 1535), mely a magyar köznép testi- lelki bajainak mély átérzéséről tanúskodik. Továbbá Huszár Gál (megh. 1575), a nyomdász reformátor, aki a Dévaiéhoz hasonló halálmegvetéssel barangolta be fél Magyarországot s mint a „pápistaság kemény pörölye", szóval és tettel versben és prózában, írásműveivel és nyomtatóiparával fáradhatatlanul dolgozott az Evangéliumért. A mellett élénk összeköttetést tartott fenn a német- svájci protestantizmussal és nagy hatással működött a svájci irány irodalmi terjesztésében. „Erdősi" neve későbbi találgatás; ő maga, eddigi adatai szerint, sohasem használta.

6. § A REFORMÁCIÓ PÁRTFOGÓI

A csak lelki hatalommal rendelkező reformátoroknak a városi magistratusok és a nagy földesurak adták meg a szükéges jogi védelmet, erkölcsi és anyagi támogatást. Ezeknek buzgósága és áldozatkészsége nélkül semmiesetre sem tudott volna olyan rövid idő alatt akkora nagy területeken meghonosulni Magyarországon a reformáció. Ezek a világi pártfogók evangéliumi hitük mellett számos esetben akkor is meg tudtak állani, amikor anyagi, politikai érdekük és személyes biztonságuk éppen az ellenkezőt parancsolta volna. Városi tanácsosok, így a brassóiak, a soproniak, hitvalló bátorsággal védték adott alkalommal a reformáció ügyét. A nagy főúri pártfogók között Perényi Péternek nagy érdeme van főkép a zempléni és a határos megyékbeli reformáció s talán a sárospataki iskola alapítása körül. Politikai pártállását sokszor változtatta s a vagyonszerzésben gyakran volt kíméletlen és mohó. De a maga hatalmát csak azért akarta gyarapítani, hogy jobban megvédhesse pusztuló hazáját. Evangéliumi hitében először inkább kereső és ingadozó állásponton volt. De azután megszilárdult és a Biblia volt vigasztalása hosszú, csaknem haláláig tartott osztrák fogságában is, ahova hazaszeretete juttatta. Végrendeletében „a tisztább tan állhatatos pártolását" kötötte lelkére Gábor fiának, ki ezt aztán hűségesen be is váltotta. A többi nagy pártfogó még jobban kitűnt jellemével és önzetlenségével. Délmagyarország s főként Erdély reformációja Petrovics Péter királyi gyámnak és kormányzónak köszönhetett sokat. A dunántúli és a debreceni reformációt Enying Török Bálint és családja, a tiszamentit és a tiszántúlit, óriási kiterjedésű birtokain, Drágfi Gáspár, az északi és északnyugati felvidékit a Réwai- és a Thurzó-család támogatta hathatósan. Dunántúl a Batthyányak mellett erős kézzel pártfogolta a protestantizmus terjedését Zrinyi Miklós is, a későbbi szigeti hős. A legnemesebb alak a nagy pártfogók között Nádasdy Tamás nádor. Szegény köznemesből tehetségével és szorgalmával emelkedett az ország legmagasabb közjogi állásaira s szerzett hatalmas vagyont. Sárvári vára mellett, Újszigeten, a protestantizmus érdekeit szolgáló iskolát állított föl és ugyanott berendezte a magyarnyelvű protestáns irodalom számára az első nyomdát, a harmicas évek vége felé. Hű pártfogója volt a dunántúli reformációnak s egyes reformátorok — így Dévai, Sylvester — különösen sokszor részesültek segítségében. Élete végéig remélte, mint még nagyon sokan mások is abban a korban, hogy a végleges egyházszakadást meg lehet akadályozni. Ezért a római katholi-cizmus egyes külsőségeivel nem szakított, de szíve és cselekedetei szerint, valamint gyönyörű családi életében buzgó evangéliumi protestáns volt.

A városi és főnemesi nagy pártfogók tekintélye magától értődőleg erősen befolyásolta a közpolgárság, a kisnemesség és a jobbágyság elhatározását, mint minden egyéb terén az életnek, úgy a vallási kérdésben is. Mind a városok, mind a nagy földesurak kiterjedt kegyúri jogokat örököltek a középkorból s ezek alapján sokszor döntőleg tudtak beleszólani az egyház életébe. Példájuk a legtöbb esetben szükségtelenné tette, hogy a hit és az egyház megtisztítása érdekében erőszakosabb eszközökhöz is folyamodjanak. Egészben véve a magyar társadalom alsóbb rétegének a reformációra való átterelődése simán, zökkenő nélkül ment végbe. A régi hitet s a régi egyház tiszteletét nem kellett erőszakkal kitépni a magyar szívekből: ki volt az ott már száradva gyökerestől.

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Szobafestõ Budapest területén, legyen szó tisztasági festésrõl, vagy komplexebb munkálatokról, mi rendelkezésre állunk!    *****    Svéd termék a legjobb áron! Regisztrálj vásárlónak és kapj egyszeri 2000 Ft-ot és 15% kedvezményt a katalógusból! Svéd    *****    Azariah - RAMPAPAPAM formabontó verzióban, hallgasd, likeold, mutasd meg a spanodnak is :D    *****    ClueQuest- Új, ingyenes online nyomozós játék! Fejtsd meg a rejtélyt, és találd meg a tettest!Gyere cluequest.gportal.hu    *****    Szobafestõ Budapest    *****    Svéd termékek!Csatlakozz hozzám és kapj 2000,- Ft kedvezményt-15% kedvezmény a katalógus árból!Parfümök, szépségápolás!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Új mese a Mesetárban! Ha tudni akarod, mit keres egy tündér a kútban, gyere és nézz be hozzánk!    *****    Az utóbbi idõkben komolyan foglalkoztat a retro játékok árainak robbanása. Errõl írtam egy hosszabb cikket.    *****    Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!