OSCAR CULMANN

A l�lek halhatatlans�ga vagy a holtak felt�mad�sa?

A) Bevezet�s 

B) Az utols� ellens�g: a hal�l. Sz�krat�sz �s J�zus 

C) A b�n zsoldja: a hal�l. Test �s l�lek 

D) A holtak zseng�je. Krisztus f�lt�mad�sa �s a hal�l megsemmis�l�se k�z�tt 

E) Akik elaludtak. Szentl�lek �s a holtak �tmeneti �llapota 

F) Befejez�s 

Ford.: Karasszon Istv�n 

1.Ld. M�g: O. Cullmann, La foi à la r�surrection et l’esp�rance de la r�surrection dans le Nouveau Testament (=�tudes th�ologiques et religieuses, 1943, 3kk); Christus und die Zeit, 1945, 205kk; Ph.H. Menoud, Le sort des tr�pass�s, 1945 (Cahiers th�ologiques de l’actualit� protestante); R. Mehl, Der letzte Feind, 1954.

2. M�gis, nem �gy, ahogy az �skereszty�n gy�lekezet „term�szetes” hal�lr�l besz�lt volna. E kifejez�st K. Barth haszn�lta a Kirchliche Dogmatik III/2 (1948,776kk) egy�bk�nt rendk�v�l megkap� fejteget�s�ben a hal�l, mint „utols� ellens�g” negat�v k�pzet�r�l. E kifejez�st azonban nem l�tom megalapozottnak az �jsz�vets�gben; ld. Pl. 1Kor 11,30 (v�. lentebbb, 5. lap). 
* Magyarul: Krisztus �s az id�, ford. Huszti K�lm�n, Budapest: Hermeneutikai kutat�k�zpont, 2000. 
3. Ennek megmutat�sa volt k�nyvem val�di c�lja, nem pedig az, amit gyakran hib�san tulajdon�tanak nekem, hogy az „id� �s �r�kk�val�s�g” t�m�j�t t�rgyalom. 
4.Mivel a J�nos evang�liuma is �dvt�rt�neti orient�lts�g�, ez�rt nem j�runk a „mitol�gi�tlan�t�s” �tj�n (R. Bultmann szavait id�zve). 
5. Ld. Bo Reicke, Einheitlichkeit oder verschiedene Lehrbegriffe in der neutestamentlichen Theologie, Theo�logische Zeitschrift, 1953, 401kk. 
6. Ann�l is ink�bb, mivel a qumr�ni sz�vegek bizony�tj�k, hogy e zsid� csoport is – amelyhez oly er�sen kapcsol�dott a kereszty�ns�g – hellenista befoly�s alatt �llt. Ld. O. Cullmann, The Significance of the Qumr�n Texts for the Research into the Beginnings of Christianity, Journal of Biblical Literature, 1955, 213kk; �gy R. Bultmann is, Theologie des Neuen Testaments, 1953, 361. lap 1. jegyzete. 
7. Ink�bb a g�r�g k�pzetek „historiz�l�s�r�l” (�dvt�rt�neti �rtelemben) kellene besz�ln�nk. Csak ebben az �rtelemben, s nem R. Bultmann f�lfog�sa szerint „mitol�gi�tlan�tja” m�r maga az �jsz�vets�g a m�toszokat. 
8. L�sd a sz�vegeket E. Benz, Der Gekreuzigte Gerechte bei Plato, im Neuen Testament und in der alten Kirche, 1950. 
9. A J�n 4,9-ben tal�lhat� parallel ellen�re, amelyre E. Klostermann, Das Markus-Evangelium, 19363, ad loc., E. Lohmeyer, Das Evangelium des Markus, 1937 h�vt�k f�l a figyelmet. Sz�momra val�sz�n�tlen e magyar�zat: „olyan szomor� vagyok, hogy ink�bb meghalni k�v�nok” – egy olyan helyzetben, ahol J�zus tudja, hogy meg fog halni (az utols� vacsorakor!). J. Weiss, Das Markus-Evangelium, 19173 magyar�zata, ad loc., „szomo�r�s�gom olyan nagy, hogy s�lya alatt �sszeroskadok”, Mk 15,34 vonatkoz�s�ban t�nik val�sz�n�tlennek. Lk 12,50: „�s mely igen szorongattatom m�g kereszts�gek (=hal�lom) el nem v�geztetik” szint�n ezt a magyar�zatot teszi val�sz�n�tlenn�. 
10. R�gi �s �j komment�rok (J. Wellhausen, Das Evangelium Marci, 19092, ad loc.; J. Schniewind, NTD, 1934, ad loc.; E. Lohmeyer, Das Evangelium des Markus, 1937, ad loc.) hi�ba pr�b�lj�k meg kiker�lni ezt a k�vetkezm�nyt, amelyet m�g er�s g�r�g kifejez�sek is t�mogatnak: „rettegni �s gy�tr�dni”. Olyan magyar�zatot adnak, amely nem felel meg a helyzetnek, ahol J�zus m�r tudja, hogy szenvednie kell n�p�nek b�nei miatt (utols� vacsora). Lk 12,50-ben teljesen lehetetlen kiiktatnunk a hal�lt�l val� f�lelmet, s figyelembe v�ve J�zus szavait a kereszten (Mk 15,34), s nem magyar�zhatjuk m�sk�nt s Gecsem�n� t�rt�net�t, mint az elhagyatotts�gt�l val� f�lelmet, amelyet Isten nagy ellens�ge, a hal�l id�z J�zusra. 
11. E passzus kapcsolata a Gecsem�n� kertj�vel sz�munkra k�ts�gtelen. Ld. J. H�ring, L’�p�tre aux H�breux, 1954, ad loc. 
12. J. Leipoldt, Der Tod bei Griechen und Juden, 1942, teljesen rossz szemsz�gb���l n�zi a perspekt�v�t. Ugyan joggal hat�rolja el �lesen a hal�l g�r�g felfog�s�t a zsid�t�l, de er�fesz�t�sei, hogy �lland�an a g�r�g felfog�ssal azonos�tsa a kereszty�nt �s elhat�rolja azt a zsid�t�l, val�sz�n�leg csak akkor �rthet�, ha a k�nyv megjelen�si �v�t figyelembe vessz�k, valamint azt a sorozatot, amelyben megjelent (Germanentum, Christentum und Judentum). 
13. L�tni fogjuk, hogy a Krisztus �ltal nyert gy�zelem f�ny�ben a hal�l elvesztette minden rettenet�t. Az �jsz�vets�get k�vetve azonban m�gsem besz�lnek arr�l, hogy meghalni „term�szetes” (K. Barth, Kirchliche Dogmatik, III/2, 1948, 777kk, hivatkoz�ssal a Jel 21,8-ra, hogy ti. k�l�nbs�g van a „m�sodik hal�lhoz” k�pest); ld. 1Kor 11,30! 
14. Meg kell eml�ten�nk m�g az �jsz�vets�gi teol�gi�kat is. 
15. W.G. K�mmel, Das Bild des Menschen im Neuen Testament, 1948; J.A.T. Robinson, The Body. A Study in Pauline Theology, 1952; v�. a Vocabulaire Biblique, 19552 antropol�giai cikkeit is!. 
16. W. Gutbrod, Die paulinische Anthropologie, 1934; W.G. K�mmel, R�mer 7 und die Bekehrung des Paulus, 1929; E. Schweizer, R�mer 1,3 und der Gegensatz von Geist und Fleisch vor und Bei Paulus, Evangelische Theologie, 1955, 563kk; k�l�n�sen pedig R. Bultmann, Theologie des Neuen Testaments, 1953, megfelel� fejezete. 
17. J�zus szavai a Mk 8,36; M5 6,25; 10,28-ben (psz�kh� = �let) sem a „halhatatlan l�lek v�gtelen �rt�k�r�l” sz�lnak, s nem is f�lt�telezik a bels� ember fels�bbrend�s�g�t. V�. Mk 14,38, valamint W.G. K�mmel, i.m., 16kk. 
18. Ezt mondja W.G. K�mmel, i.m., amikor hangs�lyozza, hogy az �jsz�vets�gben – a j�nosi teol�gi�ban is – az embert t�rt�neti l�nynek tekintik. 
19. A test az a hely, ahonnan befoly�solja az embert. �gy lehets�ges, hogy P�l n�h�ny helyen felcser�li a k�t g�r�g „test” sz�t (szarx �s sz�ma) saj�t alapfelfog�s�nak ellen�re. Ez a terminol�giai k�l�nbs�g azonban semmit sem v�ltoztat az �ltal�nos szeml�let�t, amelyre a sz�ma �s a szarx megk�l�nb�ztet�se jellemz�. 
20. Ld. Cikkemet: La d�livrance anticip�e du corps humain d’après le Nouveau Testament. Hommage et reconnaissance. Receuil de travaux publi�s à l’occasion du 60e anniversaire de K. Barth, Neuch�tel et Paris, 1946, 31kk. 
21.J�zus gyakran id�zett szava a Mt 10,28-ban (ld. 17. jegyzetet): „Ne f�ljetek azokt�l, akik a testet �lik meg, a psz�kh�t pedig meg nem �lhetik, nem f�lt�telezi a g�r�g felfog�st, mint ha a l�leknek nem lenne sz�ks�ge testre (sz�ma). A k�vetkez� sor mutatja, hogy nem err�l van sz�. J�zus nem �gy folytatja: „att�l f�ljetek, aki a psz�kh�t �li meg”, hanem �gy: „hanem att�l f�ljetek ink�bb, aki mind a psz�kh�t, mind a testet el tudja puszt�tani a gyehenn�ban”. A komment�rok joggal jegyzik meg, hogy a psz�kh� itt nem a g�r�g l�lek fogalma, hanem ink�bb az „�let” sz�val kell ford�tanunk, az ar�m nafs� sz�nak megfelel�en. Ld. Pl. J. Schniewind, Das Evanglium nach Johannes, 1937, ad loc.; W.G. K�mmel, i.m., 17, szint�n joggal �rja: e vers „nem a halhatatlan l�lek �rt�k�t �rja le, hanem azt hangs�lyozza, hogy egyed�l Isten semmis�theti meg a f�ldi �leten t�l a mennyeit is.” Ld. R. Mehl, Der letzte Feind, 40. lap, 12. jegyzet. 
22. B�r nem szerencs�s a fenti kifejez�s, m�gis k�nytelen vagyok haszn�lni, mert nincs jobb. Amit vele mondani akarok, az vil�gos lehet azonban a fenti fejteget�sekb�l. 
23. A 20. vers utal�sa az 1M�z 3,17-re („temiattad”) kiz�rja a ktiszisz minden egy�b ford�t�s�t, mint ahogy azt javasolta E. Brunner �s A. Schlatter: hogy ti. a teremtm�ny az embert jelenten�. L�sd O. Cullmann, Christus und die Zeit, 1945, 89. 
24. M�g ha az Igazs�g Tan�t�j�t a qumr�ni szekta szerint ki is v�gezt�k – amit ez id�ig egyetlen egy�rtelm� sz�veg sem bizony�t –, akkor is marad egy hatalmas k�l�nbs�g az �skereszty�n egyh�z hit�hez k�pest (a t�bbir�l nem is besz�lve; v�. The Significance of the Qumr�n Texts…, Journal of Biblical Literature, 1955, 213kk): J�zus f�lt�mad�s�nak hite, amely f�lt�mad�s m�r megt�rt�nt, nem lel p�rj�ra e szekt�ban. 
25. E t�m�hoz v�. Ph. Menoud, La mort d’Ananias et de Saphira. Aux source de la tradition chr�tienne. M�langes offerts à M Goguel, Neuch�tel et Paris, 1950, k�l�n�sen 150kk. 
26. F�k�nt F. Buri, Das Problem der ausgebliebenen Parusie, Schweizerische Theologische Umschau, 1946, 97kk. E k�rd�shez v�. O. Cullmann, Das wahre durch die ausgebliebene Parusie gestellte neutestamentliche Problem, Theologische Zeitschrift, 1947, 177kk �s 428kk. 
27. R. Bultmann, History and Eschatology in the New Testament, New Testament Studies, 1954, 5kk. 
28. Ebben az �rtelemben kell venn�nk F.J. Leenhardt �j t�tel�t: Ceci est mon corps. Explication de ces paroles de J�sus-Christ, Neuch�tel et Paris, 1955. 
29. W. Bieder, Auferstehung des Leibes oder des Fleisches?, Theologische Zeitschrift, 1945, 105kk, a bibliai teol�gia �s a dogmat�rt�net szempontj�b�l k�v�nja magyar�zni e kifejez�st. 
30. Ezt az ig�t Luther k�tf�lek�ppen ford�tja: 2Tim 1,10 „Er hat ihm die Macht genommen” (elvette a hatalm�t – ti. a hal�lnak), valamint 1Kor 15,26: „er wird aufgehoben” (meg fog semmis�ttetni). – Ford. megj.: A mi revide�lt K�roli-ford�t�sunk sz�vegh�bb: mindk�tszer az „elt�r�lni” ig�t haszn�lja. 
31. K. Barth, Kirchliche Dogmatik, II/1, 1940, 698kk �s III/2, 1948, 524 �s 714kk. Igaz, ezeken a helyeken, melyeket r�szletesebben is kifejt, k�zelebb jut az �jsz�vets�gi eszkhatol�gi�hoz, mint els� publik�ci�j�ban (Die Auferstehung der Toten, 1926). 
32. Itt id�zhet� a Lk 23,43 sokat vitatott szava: „Ma velem leszel a paradicsomban”. B�r nem lehetetlen a „ma” sz�t a „mondom n�ked” kifejez�sre vonatkoztatni, ez m�gis ink�bb val�sz�n�tlennek l�tszik. Ezt a logiont a Lk 16,23 f�ny�ben kell �rten�nk, amely a k�s�i zsid�s�g f�lfog�s�t t�kr�zi a paradicsomr�l, a boldogok lak�hely�r�l (Strack-Billerbeck, ad loc.; P. Volz, Die Eschatologie der j�dischen Gemeinde im neutestamentlichen Zeitalter, 19342, 265). Mindenesetre a sz�veg nem besz�l a test f�lt�mad�s�r�l, s nem is �rv�nytelen�ti a parusia v�r�s�t – ezt a magyar�zatot elveti W.G. K�mmel, Verheissung und Erf�llung, 19532, 67 is. Igaz ugyan, hogy bizonyos fesz�lts�g van a p�li f�lfog�ssal, abban az �rtelemben, hogy maga Krisztus m�g nem t�madt fel a „m�nak” nevezett napon, teh�t m�g nem vetette meg annak az alapjait, hogy a holtak vele lehessenek. V�gs� soron azonban ez a sz�veg is azt hangs�lyozza, hogy a lator Krisztussal lesz. P.H. Menoud (Le sort des tr�pass�s, 45) joggal jegyzi meg, hogy J�zus v�lasz�t a lator k�r�s�nek �sszef�gg�s�ben kell �rten�nk. A lator azt k�ri, hogy J�zus eml�kezzen meg r�la, „amikor elj� az � orsz�g�ban”. E szavak a zsid� messi�s-f�lfog�s szerint csak azt a pillanatot jelenthetik, amikor a Messi�s elj�n orsz�ga megalap�t�s��rt. J�zus nem a k�r�sre v�laszol, hanem m�g t�bbet ad, mint amit a lator k�rt: m�r el�bb egy�tt lesz vele. �gy �rtve ez az ige is – saj�t intenci�ja szerint – a fenti �sszef�gg�sbe tartozik. 
33. K. Barth magyar�zata (Kirchliche Dogmatik, III/2, 778), hogy ti. az „elaludtak” kifejez�s csup�n az �l�k benyom�sa lenne azok fel�l, akik b�k�ben haltak meg, nem t�mogathat� az �jsz�vets�g fel�l. E kifejez�s t�bbet mond, s mint a Jel 14,13-ban a „megnyugosznak” sz� is, val�ban egy �llapota utal, amelyben vannak a holtak a parusi�ig. 
34. Ez a tart�zkod�s nem adhat okot arra, hogy egyszer�en elhallgassuk az �tmeneti �llapotot. Nem �rtem, hogy mi�rt tan�s�tanak e vonatkoz�sban a protest�ns teol�gusok (K. Barth is) annyi bizonytalans�got, hiszen az �jsz�vets�g egyszer�en ezt �ll�tja: 1) ilyen �tmeneti �llapot van; 2) s ez a Krisztussal val� k�z�ss�get jelenti (a Szentl�lek �ltal). Tiszt�t�t�zr�l sehol nincs sz�. 
35. Az �jsz�vets�g egy�b passzusaira tekintettel, ahol az ap’arti sz� jelent�se biztosan „mostant�l fogva” (pl. Jn 13,19), s a j� �rtelem miatt, melyet e sz� id�beli �rtelmez�se ad, itt is a szok�sos ford�t�st javaslom, amely e sz�t az apothn�szkontesz-re vonatkoztatja. Igaz, A. Debrunnernek (Grammatik des neutestamentlichen Griechisch, II. r�sz, f�ggel�k, 12. �) vannak �rvei javaslata mellett, amikor A. Fridrichsent k�vetve az ap’arti sz�t vulg�ris attikai kifejez�snek tartja: „pontosan, hat�rozottan” jelent�ssel, �s a legei to pne�ma kifejez�sre vonatkoztatja. A Chester Beatty Papirus t�mogatja ezt, kihagyva a kai sz�t. 
36. Itt R. Mehl, Der letzte Feind, 56, egyik utal�s�t k�vettem. 
37. Marcus Aurelius, Meditationes XI. 3. Persze � egyre ink�bb elhagyta a halhatatlans�g hit�t. 
38. Nem azt t�rgyaltam itt, hogy mi a hitetlenek sorsa az �skereszty�n hit szerint. Ezt egy k�s�bbi munk�mban fogom kifejteni, amelyet az �jsz�vets�g eszkhatol�gi�j�nak szentelek.