OSCAR CULMANN

A l�lek halhatatlans�ga vagy a holtak felt�mad�sa?

A) Bevezet�s 

B) Az utols� ellens�g: a hal�l. Sz�krat�sz �s J�zus 

C) A b�n zsoldja: a hal�l. Test �s l�lek 

D) A holtak zseng�je. Krisztus f�lt�mad�sa �s a hal�l megsemmis�l�se k�z�tt 

Sz�mot kell adnunk arr�l is, hogy mit jelentett az els� kereszty�nek sz�m�ra, amikor h�sv�t nagy �zenet�t meghirdett�k: Krisztus f�lt�madt a holtak k�z�l. Hogy ezt teljesen meg�rts�k, ahhoz mindenek el�tt utalnunk kell arra, hogy mit jelentett sz�mukra a hal�l. Az a k�s�rt�s�nk, hogy mindig �sszekeverj�k ezt a hatalmas kijelent�st: Krisztus f�lt�madott! – a g�r�g gondolattal a l�lek halhatatlans�g�r�l, s �gy megfosztjuk azt val�di tartalm�t�l. Krisztus f�lt�madott! – ez azt jelenti: m�r benne vagyunk az �j korszakban, amelyben a hal�lt legy�zi a Szentl�lek, s ahol nincs t�bb� romland�s�g. Mert ha val�ban van lelki test, amely felv�ltja a testit (= a hal�lt), akkor a hal�l hatalma m�r megt�rt. Az els� kereszty�nek meggy�z�d�se szerint a h�v�knek val�j�ban m�r nem kell meghalniuk – s bizonnyal az els� id�k meggy�z�d�se is ez volt. Mostant�l fogva azonban nincs annak jelent�s�ge, hogy az emberek tov�bbra is meghalnak. Mostant�l fogva hal�luk nem a hal�l abszol�t uralma, csup�n a v�gs� harc, amely a hatalom�rt t�rt�nik. A hal�l nem tudja �rv�nytelenn� tenni a felt�madt test l�t�t, b�rmily s�lyos legyen is. 

Pr�b�ljuk meg egyszer�en meg�rteni azt, amit az �sgy�lekezet hirdetni akart, amikor J�zus Krisztusr�l mint a „holtak zseng�j�r�l” besz�lt. F�k�nt itt kell megpr�b�lnunk kiker�lni azt a k�rd�st – b�rmily neh�znek is t�nik –, hogy el tudjuk fogadni ezt a hitet, vagy sem. Hasonl�k�ppen figyelmen k�v�l kell el�sz�r hagynunk azt a k�rd�st is, hogy Sz�krat�sznek vagy az �jsz�vets�gnek van igaza, mert en�lk�l �lland�an idegen elemeket kevern�nk �ssze az �jsz�vets�g�vel. Ehelyett egyszer�en el kell kezden�nk az �jsz�vets�g tan�t�s�ra hallgatni. „J�zus Krisztus zseng�je azoknak, akik elaludtak”. Teste az els� felt�madt lelki test. Ahol megvan ez a meggy�z�d�s, ott befoly�s�nak az eg�sz �letet �s eg�sz gondolkod�st teljesen �t kell form�lnia. Minden, ami az �sgy�lekezetben t�rt�nt, innen �s csakis innen �rthet�. Az �jsz�vets�g h�t pecs�ttel lez�rt k�nyv marad sz�munkra, ha nem halljuk minden olvasott mondata m�g�tt e m�sikat is: Krisztus f�lt�madott,24 a hal�l legy�zetett, m�r van �j teremt�s. Ez vezeti be a felt�mad�s korszak�t. 

Azt mondtuk, hogy csak bevezeti; m�gis d�nt� m�don teszi ezt. Csak bevezeti: mert a hal�l m�g m�k�dik, a kereszty�nek tov�bbra is meghalnak. Err�l csak akkor adnak sz�mot a tan�tv�nyok, amikor a kereszty�ns�g els� tagjai meghalnak, ami nagy probl�ma lett.25 Az 1Kor 11,30-ban azt �rja P�l apostol, hogy alapj�ban v�ve nem kellene lennie sem beteg�s�gnek, sem hal�lnak. Azonban m�g van b�n, betegs�g �s hal�l. De a Szentl�lek mint teremt� hatalom m�r m�k�dik a vil�gban. M�k�d�se l�that� az els� kereszty�nek k�z�ss�g�ben, az ott megnyilv�nul� kegyelmi aj�nd�kokban. Ezt a fesz�lts�get neveztem (a Christus und die Zeit c. k�nyvemben) „m�r beteljes�ltnek”, ill. „m�g nem befejezettnek”; ez l�nyeges r�sze az �jsz�vets�gnek. 

K�vetkez�sk�pp e fesz�lts�g nem m�sodlagos, ut�lag becsemp�szett megold�s26, mint ahogy azt Albert Schweitzer tan�tv�nyai, most pedig R. Bultmann is �ll�tja.27 Ellenkez�leg: ez a fesz�lts�g jellemzi m�r J�zus tan�t�s�t is Isten orsz�ga fel�l. Meghirdeti az Isten orsz�ga j�vetel�t a j�v�re n�zve, m�sr�szt pedig hirdeti, hogy m�r beteljesedett az, mivel � maga a Szentl�lekkel m�r visszaszor�tja a hal�lt, betegek gy�gy�t�sa �s holtak f�lt�maszt�sa �ltal (Mt 21,28; 11,3k; Lk 10,18), anticip�lja azt a gy�zelmet, amelyet saj�t hal�l�val fog aratni a Hal�l f�l�tt. Sem A. Schweitzernek nincs igaza, aki J�zus �s az els� kereszty�nek rem�ny�t saj�tos m�don a j�v�ben megval�sul� rem�nynek l�tja, sem C.H. Doddnak, aki csak a realized eschatology-r�l (megval�sult eszkhatol�gi�r�l) besz�l, f�k�nt pedig R. Bultmann-nak nincs igaza, aki az els� kereszty�nek �si rem�ny�t feloldja heideggeri exisztencializmusban. Az �jsz�vets�g l�nyeg�hez tartozik, hogy id�i kateg�ri�kat haszn�l, s speci�lisan ez�rt van az, hogy a Krisztus f�lt�mad�s�nak m�r megt�rt�nt volt�ba vetett hit kiindul�pontja az eg�sz kereszty�n �letnek �s gondolkod�snak. Ha ehhez hozz�f�zz�k, hogy ez az �jsz�vets�g k�zponti mondanival�ja, akkor az id�beli fesz�lts�g a „m�r beteljes�lt” �s a „m�g nem befejezett” k�z�tt a kereszty�n hit szerves alkot�r�sze, akkor a Christus und die Zeitben felhaszn�lt k�p jellemzi az �jsz�vets�g �ltal f�lt�telezett helyzetet: A d�nt� �tk�zet, amely meghat�rozza a h�bor� kimenetel�t, m�r megt�rt�nt Krisztus hal�l�ban �s f�lt�mad�s�ban, csup�n a Victory Day (gy�zelem napja) �ll m�g el�tt�nk. 

Alapj�ban v�ve minden modern teol�giai vita t�m�ja a k�vetkez� k�rd�s: hogy a p�nk�sdi esem�ny vajon kiindul�pontja-e a kereszty�n egyh�z sz�let�s�nek, �let�nek, gondolkoz�s�nak? Ha igen, akkor a Krisztus testi f�lt�mad�s�ba vetett hitet kell tekinten�nk az eg�sz kereszty�n hit k�z�ppontj�nak az �jsz�vets�gben. Az a t�ny, hogy van felt�madott test, Krisztus teste, meghat�rozza az els� kereszty�nek id�felfog�s�t. Ha Krisztus az „elaludtak els� zseng�je”, �gy ez id�beli t�vols�got jelent (b�rmilyen id�tartamr�l is legyen sz�), amely elv�lasztja a „zseng�t” a t�bbi embert�l, akik m�g „nem keltek �letre a hal�lb�l”. Ez az �jsz�vets�g szerint azt jelenti, hogy J�zus m�r megt�rt�nt f�lt�mad�sa �s a mi v�gid�kben megt�rt�n� f�lt�mad�sunk k�z�tti id�ben �l�nk. De azt is jelenti, hogy a felt�mad�s hatalma, a Szentl�lek m�r k�z�tt�nk is munk�lkodik. Ez�rt haszn�lja P�l apostol (Rm 8,23) a Szentl�lek le�r�sakor ezt a g�r�g fogalmat: aparkh� = zsenge, amelyet az 1Kor 15,25-ben a felt�madott J�zus le�r�s�ra haszn�l. M�r most megvan a felt�mad�s anticip�ci�ja, �s pedig k�tf�lek�ppen: bels� ember�nket napr�l napra meg�j�tja a Szentl�lek (2Kor 4,16; Ef 3,16). De test�nket (sz�ma) mag�t is megragadja a Szentl�lek, m�g ha a test (szarx) szil�rdan is �l most benne. A Rm 7,24 elkeseredett ki�lt�s�ra („kicsoda szabad�t meg engem e hal�lnak test�b�l”) felel az eg�sz �jsz�vets�g: a Szentl�lek! 

Hogy a Szentl�lek anticip�lja a v�gs� id�ket, az a legl�that�bban az els� kereszty�nek �rvacsor�j�ban, a keny�r megt�r�s�ben mutatkozik meg: itt t�rt�nik meg a Szentl�lek l�that� csod�ja. Annak az �sszej�vetelnek a keret�ben pr�b�lja �tt�rni a Szentl�lek az emberi besz�d hat�rait, amelyet az �jsz�vets�g „nyelveken sz�l�snak” nevez. Itt a gy�lekezet k�zvetlen kapcsolatra l�p a F�lt�madottal, nemcsak lelk�vel, hanem felt�madott, l�thatatlan test�vel is. Ez�rt �rja P�l apostol (1Kor 10,16): „A keny�r, amelyet megszeg�nk, nem Krisztus test�vel val� k�z�ss�g�nk-e?” Itt, a testv�ri k�z�ss�gben a kereszty�nek k�zvetlen kapcsolatban vannak Krisztus f�lt�madott test�vel, s ez�rt �rja az apostol a k�vetkez� fejezetben (11,27k), ebben az �rdekes passzusban, amelyet nem vesznek el�gg� figyelembe: Ha az �rvacsor�t a gy�lekezet minden tagja m�lt�n eszi, akkor a kapcsolat Krisztus f�lt�madott test�vel a mi emberi test�nkben �gy fog munk�lkodni, hogy nem lesz sem betegs�g, sem hal�l (1Kor 11,28-30). Ez egy eg�szen mer�sz kijelent�s!28 

Ezek az anticip�ci�k m�r most test�nk lelki testt� form�l�s�ra utalnak, ami csak az eg�sz teremtett vil�g �jj�teremt�sekor t�rt�nik meg. A testi anyag hely�re a lelki fog l�pni; ez azt jelenti, hogy a romland� helyett romolhatatlan lesz. E kifejez�sben �vakodnunk kell att�l, hogy a „lelki” sz�nak g�r�g �rtelmet tulajdon�tsunk �s kiz�rjuk a test gondolat�t. Nem �j �gr�l �s �j f�ldr�l van sz�; ez a kereszty�n hit! 

Az Apostoli Hitvall�s �ltal haszn�lt kifejez�s nem felel meg a p�li gondolkod�snak: „Hiszem a test felt�mad�s�t”.29 Ez az, amit P�l apostol semmi esetre sem mondhatott, mert � a sz�ma �s nem a szarx felt�mad�s�ban hisz. A szarx a hal�l hatalma, melyet el kell puszt�tani. Az Apostoli Hitvall�s kor�ban a bibliai terminol�gi�t m�r rosszul �rtett�k, a g�r�g antropol�gia �rtelm�ben vett�k, s megjelent a szarx �s a sz�ma kevered�se. P�l szerint a sz�ma t�mad fel az id�k v�g�n, amikor a Szentl�lek kiv�tel n�lk�l mindent �jj�teremt. 
Romolhatatlan test! Hogyan k�pzelj�k el? Vagy m�g ink�bb: hogyan k�pzelt�k el az els� kereszty�nek? A Fil 3,21-ben P�l azt mondja, hogy az id�k v�g�n J�zus Krisztus �tform�lja nyomor�s�gos test�nket az � dics�s�ges test�hez (doxa) hasonl�ra. �gy sz�l a 2Kor 3,18-ban is: „ugyanazon �br�zatra elv�ltozunk, dics�s�gr�l dics�s�gre” (apo dox�sz eisz doxan). E dics�s�get (doxa) �gy k�pzelt�k el az els� kereszty�nek, mint egy f�nyb�l sz�tt anyagot – de ez sem t�k�letes �sszehasonl�t�s; nyelv�nk nem k�pes ezt kifejezni. �jra utaljunk Gr�newald felt�mad�st �br�zol� olt�rk�p�re! Sz�momra �gy t�nik, hogy ez a k�p k�zel�ti meg legjobban azt, amit P�l apostol l�thatott, amikor lelki testr�l besz�lt.