49. „…EZUT�N MAJD MEG�RTED” - J�n 13,7.

 

Gy.T.!
Ann�l m�lyebb a gy�szunk, min�l k�zelebb �llt hozz�nk az elk�lt�z�tt. Van err�l egy megr�z� vers is, amely k�r�lbel�l �gy sz�l:

„Egy asszony halt meg itt az �jjel,

sz�l a k�z�mb�s idegen.

J� asszony volt, - sz�l a rokons�g,

jaj, nincs marad�s idelenn…

A pap azt mondja: h�v� l�lek,

az orvos: egy nagy betegem.

A f�rj a kopors�ra n�zve

csak annyit mond, hogy „mindenem”.

Csak ennyit mond, t�bbre nem is telik, mert sz�v�t elbor�tja a kifejezhetetlen f�jdalom �rz�se. Mag�ban folytonosan csak azt k�rdi: Mi�rt? Mi�rt kellett ilyen fiatalon elt�voznia annak, aki �let�nek legdr�g�bb aj�nd�ka volt? Hogyan folytat�dik ezent�l egyed�l az �lete?

Testv�ri r�szv�ttel k�zel�t�nk ehhez a ravatalhoz, amelyet megd�bbent gy�sszal �llnak k�r�l a f�rj, az �sszet�rt sz�v� sz�l�k, a testv�rek, s�gorn�k �s a rokonok n�pes serege. Egyik�nk sem tud feleletet adni a sok „Mi�rt”-re; arra, ami itt t�rt�nt. Hadd sz�ljon az�rt az Isten szava.

Ig�nkben P�ternek mondja J�zus a l�bmos�s alkalm�val ezeket a szavakat: „Amit �n cselekszem, te azt most nem �rted, de ezut�n majd meg�rted.” Ami itt t�rt�nt, az nem a vaksors, nem a v�letlen szesz�ly�nek a m�ve, hanem Isten cselekv�se. Vegy�tek a sz�vetekre ezt az ig�t, Gy�szol� Testv�reim! F�jdalmas sz�v� f�rj, te most m�g nem �rted, mi�rt kellett elszakadnod dr�ga hitvesedt�l 16 �vi boldog h�zass�g ut�n. �reg sz�l�k, ti most m�g nem �rtitek, mi�rt kell gyermeketeknek el�re menni a minden f�ldiek �tj�n, holott a term�szet t�rv�nyei szerint el�bb a sz�l�k szoktak elt�vozni, ut�na a gyermekek. Testv�rei, szerettei a hazat�rtnek, ti most nem �rtitek, mi�rt csak 43 �vet m�rt Isten annak, aki mindannyiotoknak olyan p�tolhatatlanul kedves hozz�tartoz�ja volt. Senki sem �rti, mert Isten cselekedett nem ember. � pedig senkinek sem tartozik magyar�zattal. M�sfel�l: az � �tai magasabbak a mi �tainkn�l �s az � gondolatai a mi gondolatainkn�l.

Meg kell el�gedn�nk azzal, hogy ebben a f�ldi �letben hitben j�runk, nem l�t�sban. De Istennel j�runk; s a Vele j�r�snak felt�tele a tisztelet, a szeretet, a bizalom �s az al�zatoss�g. Ha val�ban �gy j�rjuk v�gig a f�jdalom �tj�t is, akkor Isten azzal biztat benn�nket, hogy amit most m�g nem �rt�nk, egykor majd meg fogjuk �rteni. Most el�g annyit tudnunk, hogy a mi j�s�gos Isten�nk mindent ir�ntunk val� nagy szeretet�b�l cselekszik. Gyarl�, hom�lyos l�t�sunk csak keveset foghat fel az � m�v�b�l; sok mindent nem �rt�nk. De Krisztus szav�ra r� b�zhatjuk magunkat: egykor mindent meg fogunk �rteni. Azt is, hogy ami e f�ldi �letben rossznak l�tszott, val�j�ban a javunkat �s �dv�ss�g�nket munk�lta.

�me, ez az isteni v�lasz a mi emberi k�rd�seinkre. Amit jelen esetben cselekedett Isten, azt az�rt tette, hogy n�testv�r�nket �tvigye a f�ldi munkamez�kr�l az �r�k dics�s�gbe. R�tok, Gy�szol� Testv�rek, ez�ltal s�t�t gy�szt bor�tott ugyan, de azt �g�ri, hogy �j vil�goss�g fog f�l�ttetek felragyogni. A hal�l m�lys�geibe vezetett titeket, hogy az �r�k�let �tj�ra tan�tgasson. Elvette t�letek egy id�re a f�ldi l�t �r�m�t, hogy ez�ltal mgsejtesse veletek a j�vend� vil�g dics�s�g�t. Nyugodjatok meg abban, amit sz�p egyh�zi �nek�nk mond: „Ki k�tked�n boncolja �t, annak v�laszt nem �d, de a h�v� el�tt az �R megfejti �nmag�t”.

A v�gtelen�l szeret� �s kegyelmes Istenbe vetett bizalommal b�cs�zzatok h�t dr�ga szerettetekt�l valamennyien, akinek dr�ga volt az � f�ldi �lete. Amit most nem �rt�nk, egykor meg fogjuk �rteni. Addig pedig higgy�nk a hal�lt legy�z� �R J�zus Krisztus �g�ret�ben: „�n vagyok a felt�mad�s �s az �let, aki hisz �nbennem, ha meghal is, �l.”

�men.