84. H�VOGAT�S

Alapige: �sa 54,5-6a.

Gy.T.!
A hal�l hatalma gy�jt�tt �ssze benn�nket erre az istentiszteletre. B�cs�z�s ez, itt, a cs�nd birodalm�ban. �r�kk�val� Isten�nk hazah�vta a f�ldi munkamez�r�l szolg�l�le�ny�t, �zv. P.F.-n� sz�l. G. M. testv�r�nket, f�ldi v�ndorl�s�nak 88-ik �v�ben. Urunk Isten�nk f�lk�sz�tette �t a hazat�r�sre: a hall�s, l�t�s megroml�sa, erej�nek lass� megfogyatkoz�sa mind olyan jelek voltak, amelyek figyelmeztett�k, hogy k�sz�lj�n a hazat�r�sre. �s most, �me, a v�ndor�t v�get �rt. Mint egy k�nyv, amelynek utols� lapj�ra az �r� oda�rja az utols� sz�t: V�ge. Becsukott, bez�rt k�nyv testv�r�nknek az �let�tja. Vegy�k, Testv�rek, kez�nkbe a K�nyvek K�nyv�t, Isten�nk ig�j�t, hogy olvassuk ki abb�l Teremt� �s Megtart� Isten�nknek az �zenet�t. Ebben mindannyian vigasztal�sra tal�lunk.

I.
Ez az ige egykor Izrael fiaihoz sz�lott. A sz�vets�ges n�p tagjaihoz. A sz�vets�g legbens�bb ki�br�zol�sa a Szent�r�sban a h�zass�g. Izrael �s Isten h�zast�rsak. �gy olvastuk az ig�b�l: „Mert f�rjed a te Teremt�d,…”. Sajnos, minden sz�vets�get megront az ember b�ne. Izrael n�pe is szomor�an tapasztalta ezt. T�bbsz�r elhagyta Isten�t, de ilyenkor mindig � maga lett elhagyott�. Azonban Isten a messzire szakadt t�rsat is szereti. Hazah�vja. M�g Babilonb�l, a fogs�gb�l is. S�t, a b�nb�l is. Az�rt k�ld�tt Megv�lt�t ennek a b�n�s vil�gnak. Minket is hazah�v �ltala �s hazav�r. Hazah�v az idegen f�ldr�l, a m�l� �letb�l is, az igazi �letre. F�ldi �let�nket Isten oldal�r�l �gy is lehet tekinteni, hogy az nem m�s, mint szakadatlan h�vogat�s. Isten�nk h�v�sa �gy hangzik: t�rj haza �nhozz�m; ne maradj a b�nben. Csak akkor �lsz, ha ezt meghallod �s megcselekszed. �n vagyom a te Megv�lt� Istened. - Az a nagy k�rd�s, Testv�rek, hogy meghalljuk-e ezt a h�vogat� sz�t? Ez a mostani istentisztelet is, ez a gy�szos ravatal is, tulajdonk�ppen egy dr�mai erej� h�vogat�s: Ember, t�rj meg �nhozz�m, t�rj haza!

II.
�gy h�vogatta Isten a mi n�testv�r�nket is. „Mint elhagyott �s f�j� lelk� asszonyt”, akinek az �lete nagyr�szt egyed�lis�gben telt el. Sz�ntelen�l h�vogatta �t az �r. H�vta, mint egyetlen �s igen szeretett gyermeket, mint boldog ifj� le�nyz�t, aki kez�ben az �v�n�i oklev�llel elindult a gyermeklelkek csod�latos birodalm�ba. H�vogatta, mint ifj� asszonyt �s �desany�t azokkal a dr�ga aj�nd�kokkal, amikb�l a legt�bb embernek osztogatott az �R.

De csup�n h�rom esztend�t tartott a f�rj�vel elkezdett p�ros �let. �s k�vetkezett a t�bb mint hat �vtizedes egyed�ll�t, amelyben dr�ga fia �s �reg sz�l�i jelentett�k a csal�dot, a valakihez val� tartoz�s meleg�t. Ekkor, �let�nek e hosszas id�szak�ban tapasztalhatta n�testv�r�nk naponk�nt az ige vigasztal�s�t: „F�rjed a te Teremt�d!” Isten az �rv�k atyja �s az �zvegyeknek h�s�ges t�rsa. Ezen a hossz� �ton Isten j� eg�szs�ggel �ldotta meg �t k�rp�tl�sul. Munk�j�ban �r�met tal�lt �s �gy cs�ndes megel�ged�sben teltek napjai. Mindenik�nknek ad Isten ehhez hasonl� tapasztalatot. Ha valamit elvesz, valakit elsz�l�t mell�l�nk, mindig megmutatja, hogy miben ny�jt k�rp�tl�st �s vigaszt. Isten h�v�s�t halljuk meg az�rt mindenkor, mert � h�v az �r�mben is, a b�natban is. A vil�gt�l el, �nmag�hoz.

H�vogatta testv�r�nket az anyaf�ld is. Hiszen itt pihennek nagysz�lei �s ebben a s�rban, ahov� portest�t elhelyezz�k, pihen az �desanya is, valamint egy esztendeje itt nyugv� fia is. Egy�tt a csal�d. De a mi Isten�nk nem csak itt, a f�ld�n gy�jt egybe minket. � azt akarja, hogy a mennyben is egy�tt legy�nk, minden v�lasztottaival egy�tt.

Testv�r�nket is erre a mennyei �letre, �r�k �letre h�vogatta legink�bb. Testv�r�nk nagyon szerette az ig�t, mert abb�l hallotta �jra meg �jra ezt a h�vogat�st. A harangok szav�b�l, a Biblia olvas�s�b�l, a templom csendj�b�l egyar�nt kihallotta J�zus Krisztus h�v�s�t: J�jjetek �nhozz�m, ti megf�radtak, �n nyugalmat adok n�ktek. „J�vel haza, �n gyermekem!” �s �me, most hazat�rt. Teste ide, az anyaf�ldbe. De igazi �nje, rem�nys�g�nk szerint, amaz �r�kk�val� vil�gba.

III.
Ez a h�vogat�s fel�nk is hangzik, Testv�reim! Most is ez hangzik. Tudjuk Isten �rott ig�j�b�l, a Szent�r�sb�l, hogy nincsen itt maradand� v�rosunk, hanem a j�vend�t keress�k. Hadd mondjak el ezzel kapcsolatban Nektek egy r�gi legend�t. Az �si elbesz�l�s szerint, Kolumbusz Krist�f egy alkalommal a tengerparton s�t�lt. Volt ott egy fel�rat, amely �gy sz�lt: Non plus ultra, Nincs tov�bb. Ez azt jelentette, hogy itt az ismert vil�g v�ge; ezen t�l csak az �ce�n v�gtelenje van. De egyszer a tenger vize valami ismeretlen gy�m�lcs�t sodort ki a partra. Kolumbusz felvette, n�zegette. Kell hogy legyen tov�bb, mondotta. Kell lennie egy m�sik vil�gnak, ahonnan ez a gy�m�lcs ide sodr�dott. Ez a bizonyoss�g ind�totta el felfedez� �tj�ra, - �s mi tudjuk, hogy val�ban megtal�lta azt az addig nem ismeret vil�got.

Mi is valljuk: kell lennie egy m�sik vil�gnak. Hasonl�thatatlan �z� gy�m�lcs�k besz�lnek err�l, amiket �zleltet vel�nk a mi Isten�nk. Ezek �ltal von benn�nket ama m�sik, �r�k vil�g fel�. Oda ment be, rem�nys�g�nk szerint a mi szeretett n�testv�r�nk. B�cs�zzunk t�le hittel �s k�s�rj�k �t im�ds�gban az �r�kk�val� Isten sz�ne el�.

�men.