82. �LET�NK AZ ISTEN �GYE

Alapige: �sa 46, 4.

 

Gy.T.!
Olyan megnyugtat� sz�munkra annak a tudata, hogy sorsunkat j� emberek int�zik. Az�rt olyan j� �rz�s ez, mert meglehet�sen ritka. Val�ban boldogs�g, ha �gyeinket j�indulat� emberek szeretet int�zi, akik �let�nket a maguk �gy�nek tekintik. Nos, nem csup�n megnyugtat�, de egyenesen felemel� azt tudni, hogy �let�nk az Isten �gye. Ennek a t�nynek az ismerete megvigasztal minket minden k�r�lm�nyek k�z�tt. Hallgassuk h�t meg a kopors� mellett Istennek erre vonatkoz� �g�ret�t, amint azt az im�nt felolvastuk: „V�ns�gtekig �n vagyok az, �s meg�sz�l�stekig �n visellek; �n teremtettem �s �n hordozom, �n viselem �s megszabad�tom”. K�rj�k Istent, hogy ez az ige �s ennek �zenete t�ltse be sz�veteket igaz vigasztal�ssal.

I.
Ig�nk �zenete azt tartalmazza, hogy a teremt�st�l eg�szen a hal�lt�l val� megszabadul�sig vel�nk van a Mindenhat� Isten, akit Krisztusban szeret� Aty�nak ismer�nk meg. �n teremtettem, - �n viselem, - �n hordozom, - �n megszabad�tom: csupa dr�ga �g�ret, amelyeknek a bizonyoss�g�t al�h�zza az �let�nk. K�zelebbr�l a kopors�ban nyugv� testv�r�nk f�ldi �letp�ly�ja is.

Sok munka, gond, neh�zs�g �s szenved�s k�s�rte 74 �ves v�ndor�tj�n Sz. I. Testv�r�nket. De mennyi kegyelmet, er�t �s �ld�st �rasztott r� az �R ezen az �ton! Az ige minden szava, kifejez�se megannyi �ld�sra eml�keztet. „Teremtettem” = gondoljunk itt arra, hogy minden �letnek Isten a forr�sa. � az, aki elind�t az �tra, s aki megszabja a c�lj�t, a terjedelm�t �s a tartalm�t az �let�nknek. Sz. I. aa. �let�nek kezdet�n�l is ott �llott a szeret� �s kegyelmes Isten, �s mindent el�re meghat�rozott testv�r�nk sors�ra n�zve. „�n hordozom” = mi csak �gy tudjuk hordozni az �let�nk k�l�nf�le terheit, ha valaki azzal egy�tt hordoz benn�nket. Sz. I. testv�r�nknek igen sok �s igen neh�z terhet kellett hordoznia. Hiszen tudjuk, hogy 6 �ves kor�ban Isten kikutathatatlan b�lcsess�ge elvette mell�le az er�s t�maszt, az �desap�t. A csal�d �talakult �s neki fiatalon keny�rkereset ut�n kellett n�znie. A cukorgy�rban kezd�d�tt szer�ny, munk�s, �n�ll� �lete. J�zanul, becs�lettel munk�lkodott. El�bb egyed�l, majd Isten kegyelmes gondvisel�se t�rsat aj�nd�kozott neki. A kis csal�d azt�n n�vekedett, k�t le�ny �s egy fi�gyermek n�pes�tette be a boldog kis csal�di f�szket. T�z boldog esztend�t t�lthetett �gy az � szeretteivel, azt�n j�tt a neh�z pr�b�ltat�s id�szaka, amely szinte h�rom �vtizeden �t tartott. Feles�g�t s�lyos betegs�g pr�b�lta, aminek k�vetkezt�ben soha meg nem gy�gyult eg�szen. F�rfitestv�r�nknek egyed�l kellett a kis csal�d sz�m�ra mindenr�l gondoskodnia. Munk�ba j�rt, gyermekeinek dolgait int�zte, beteg feles�g�t �polta. Csoda, hogy maga is �ssze nem roskadt a sokf�le gond �s pr�ba s�lya alatt. Ezekben a neh�z esztend�kben tapasztalta meg igaz�n Isten szeretet�nek a val�s�g�t. Isten megpr�b�l, de meg is szabad�t. Megsebez, de be is k�t�z. Neh�zs�geken visz �t, - de er�t is ad azok elhordoz�s�hoz. A hitetlen ember a bajok k�z�tt k�ts�gbe esik, vagy a hal�lba menek�l. A h�v� ember ellenkez�leg: er�t nyer keresztj�nek elhordoz�s�hoz. Isten �g�rete teh�t meg�ll: �n hordozom!

A csal�dr�l val� gondoskod�s, a beteg hitvest�rs �pol�sa mellett m�g egy s�lyos pr�b�t tartogatott sz�m�ra Isten: alig 15 �ves kort �rt dr�ga fi�t kellett eltemetnie. Milyen nagy sz�ks�ge volt akkor Isten erej�re, a mennyei Atya vigasztal�s�ra! Akkor �lte �t igaz�n annak a megrend�t� �ldozatnak a nagys�g�t, amib�l mindannyian �l�nk: hogy Isten is oda�ldozta mi�rett�nk, k�nos gy�trelmeknek kiszolg�ltatva egysz�l�tt Fi�t, a golgotai �ldozatban! S�t�t m�lys�g, elnyel�sre kit�tott sz�jk�nt �s�t� szakad�k volt ez a gy�sz, de Isten kegyelmes keze �thozta �t rajta.

Isten kegyelme hordozta �t az �regs�g gondjai k�z�tt is. A nyugalom esztendeiben hitves�t �polgatta, s �rettetek: le�nyai�rt �lt, megb�k�lt, al�zatos sz�vvel. Azt�n j�tt az �zvegys�g terhe; 6 �vvel ezel�tt; azut�n meg � maga lett beteg, n�gy �vvel ezel�tt. Az er� napr�l napra fogyott; lassan k�sz�tgette �t Isten b�lcsess�ge k�rh�zban �s odahaza egyar�nt a hazat�r�sre. �s most, �me, a hazah�v� sz�ra megt�rt Teremt�j�hez.

II.
Ha csup�n erre a lez�rt m�land� �letre, ennek kev�s �r�m�re �s sok k�zdelm�re, szenved�s�re tekinten�nk: ez nem lenne el�g vigasztal�s sz�munkra a kopors� mellett. Vajon csak ennyire teremtette Isten az embert? Munka, verejt�k, f�jdalom, gy�sz, szenved�s - �s semmi egy�b? Ig�nkben m�g egy dr�ga �g�ret hangzik: „�n megszabad�tom”.

Ez azt jelenti, hogy van szabadul�s m�g a hal�l, az eny�szet hatalm�b�l is. J�zus Krisztus az�rt j�tt a vil�gba, hogy ezt a szabad�t�st v�ghez vigye �rett�nk a kereszten. Van Szabad�t�nk! „Aki az � nev�t seg�ts�g�l h�vja, az megtartatik.” Rem�nys�g�nk szerint Sz. I. aa. megszabadult a hal�lt�l. J�zus szava igaz sz�m�ra is: „Aki az �n besz�demet hallja �s hisz Annak, aki engem elbocs�tott, �r�k �lete van annak, az nem megy a k�rhozatra, hanem imm�r �talment a hal�lb�l az �letre!”

Milyen megnyugtat� �s milyen felemel� ezt tudni: �let�nk az Isten �gye, mert az � teremt�, hordoz�, szabad�t� kegyelme vigy�z, �rk�dik felette!

Gy�szol� Szerettei, f�jdalmatokban nektek is azt �g�ri az �R, hogy ha �benne b�ztok, akkor titeket is atyai szeretete hordoz, vez�rel, megvigasztal �s egykor a hal�l hatalm�b�l is kiszabad�tva, �r�k �letet ad. E hittel b�cs�zzatok (b�cs�) dr�ga hozz�tartoz�tokt�l. Ezzel b�cs�zunk mi is: Isten vel�nk, viszontl�t�sra. �men.