34. BIZONYTALANS�GBAN BIZONYOSS�G

Alapige: J�b 19,25-26.

Gy.T.! K�zeledhet�nk-e ehhez a kopors�hoz, amelyben egy sokat szenvedett n�testv�r�nk levetett pors�tora nyugszik, - m�s ig�vel, mint a nagy szenved�nek, J�bnak a vallom�s�val? Adhat-e vigaszt ebben a gy�szban emberi sz�? Valaki, aki �tment a testi-lelki szenved�sek gy�tr� �llom�sain �s mindv�gig kitartott hit�ben, � sz�l hozz�nk az ig�ben - s �ltala nektek k�ld a mi Isten�nk vigasztal�st, gy�szol� Testv�reim! Figyeljetek r�!

I.
„�n tudom!” Milyen hat�rozott hitvall�s ez! Mit tudhatunk mi? Az emberi tud�sm�r�l holnapra elavultt� v�lik. Gyakran kider�l, hogy az, amit tudtunk t�ves volt, nem j�l tudtuk. Minden tud�sunk, tapasztalatunk bizonytalan. Minden kiigaz�t�sra, jobb�t�sra szorul. �s itt m�gis egy hat�rozott vallom�ssal tal�lkozunk: �n tudom. �vezredek t�vlat�b�l is megdobogtatja a sz�v�nket. A nagy bizonytalans�gban, amelyben emberi �let�nk lezajlik, van egyetlen nagy bizonyoss�g. Ezt nem magunkt�l tudjuk, hanem az�rt, mert nek�nk ezt Isten kijelentette. Ezt J�zus Krisztusban meg is bizony�totta. Erre a tud�sra r� lehet b�zni az �letet. Ez a tud�s nem szorul jobb�t�sra, kiigaz�t�sra. Biztos ismeret, biztos tud�s.

Nos, mi az, amit ilyen bizonyoss�ggal tudhatunk? Ezt: „hogy az �n Megv�lt�m �l �s utolj�ra az �n porom felett meg�ll…” ez a mi hit�nknek dr�ga bizonyoss�ga, amely mindig megvigasztal benn�nket. Bizonytalans�gban az egyetlen bizonyoss�g, amely er�t ad �s a legnehezebb szenved�sekben is �lni, t�rni, szolg�lni �rdemess� teszi az �letet!

II.
Sz. Zs.-n� sz�l. B. E. testv�r�nk r�sz�re is ez a bizonyoss�g volt az �let, a b�ket�r�s �s az al�zat alapja. Sokat pr�b�lt �let�ben minden erre �p�lt r�. 55 esztend�n �t ez a tud�s, ez a szil�rd bizonyoss�g adott neki er�t �s biztat�st. 22 esztend�s s�lyos pr�b�ltat�s�t csak ezzel a bizonyoss�ggal volt k�pes elhordozni. Ez a fel�lr�l val� tud�s azt jelentette sz�m�ra, hogy van szem�lyes Megv�lt�ja: J�zus Krisztus, aki a maga �let�t adta ��rette is a keresztf�n. Ez a bizonyoss�g tov�bbmenve azt jelenti, hogy Megv�lt�ja nem maradt a hal�lban, hanem felt�madott �s �l. Megkezdett munk�j�t tov�bb folytatja �v�inek a lelk�ben.

Ez a bizonyoss�g azt jelenti, hogy J�zus Krisztus nem csak az emberis�ghez j�tt. Vel�nk, mindannyiunkkal meg�rzeteti hit �ltal, hogy � a mi Megv�lt�nk, aki szeret, er�s�t, vigasztal �let�nk minden idej�ben! Milyen nagy dolog az, ha valaki elmondhatja J�bbal: �n ezt tudom. Nem csup�n sejtem, vagy rem�lem. Engem ez a tud�s �ltet. Az �v� vagyok, aki �let�t adta �rettem. Azoknak, akik �t szeretik, minden javukra szolg�l. M�g a szenved�s, a kereszthordoz�s is.

III.
„�s miut�n ezt a b�r�met megr�gj�k, testem n�lk�l l�tom meg az Istent…” , �gy folytat�dik J�b vallom�sa, hitvall�st�tele. Sz. Zs.-n� testv�r�nk is nagyon �hajtotta ezt a rem�nys�gbeli l�t�st. �lete utols� 2-3 esztendej�ben fokozatosan aludtak ki test�nek l�mp�sai. A szeme f�nye, a legdr�g�bb f�ldi j�nk, elv�tetett t�le. Nagy pr�b�ltat�s volt ez rajta. K�s�bb j�tt m�s pr�ba is: egyik l�b�t is fel kellett �ldozni, - hogy egy kicsit m�g ny�jtani lehessen az �letet. �m ez ut�bbi�rt soha sem panaszkodott. Elfogadta a pr�b�t Isten gyermekeihez ill� al�zattal. De a szeme vil�g�nak az elveszt�s�t nagyon f�jdalmasnak tal�lta. Az�rt im�dkozott, hogy legal�bb az egyik szeme nyern� vissza a l�t�st, hogy Bibli�j�t olvashassa. V�gyott arra, hogy Megv�lt�j�nak szav��t hallja a Szent�r�sb�l �s az ig�b�l vigasztal�st vegyen. - �m a f�ldi l�t�st sohasem nyerte vissza. Rem�nys�g�nk szerint a dr�g�bb, a mennyei l�t�st nyerte meg Urunkt�l. Azt, amir�l a szenved� J�b hitvall�sa sz�l: „…testem n�lk�l l�tom meg az Istent, akit magam l�tok meg magamnak, az �n szemeim l�tj�k meg, nem m�s…” (26-27a v.). Dr�ga szerettetek itt csak a s�kramentumi l�t�st nyerte meg. H�l�s volt ez�rt is, amint azt utols� �rvacsor�z�sakor meg is vallotta. Szenved�s�b�l most m�r megpihent, hite imm�r val�s�gg� v�lott, J�zus Krisztusnak, ami dr�ga Megv�lt�nknak kegyelme �ltal.

Gy�szban itt maradt szerettei: hitvest�rsa, 2 fia, menye, testv�re, s�gorn�i, unoka�ccsei, k�zeli �s t�voli rokonok, j�szomsz�dok, - �let�b�l vegy�tek azt a bizonyoss�got, hogy �l a mi Megv�lt�nk. Higgyetek benne, ragaszkodjatok hozz�, hogy nektek is �letetek legyen az � nev�ben!

�men.