21. V�NDOR�TON A V�ROS FEL�

Alapige: 1Kr�n 4,39.

Gy.T.! Szokatlan textus ez, mert a legt�bb bibliaolvas� sz�m�ra ismeretlen ez az ige. K�l�n�sen temet�s alkalm�val, hi�nyoljuk bel�le a felt�mad�s �s az �r�k�let bizonys�g�t. De elk�lt�z�tt szerettetek sz�m�ra kedvelt ige volt. Azt ugyan nem tudhatom, hogy az � �lete sz�m�ra milyen �zenetet hordozott. De ott f�gg�tt az �gya f�l�tt, naponk�nt megpihent rajta a tekintete. Ez�rt is d�nt�ttem �gy, hogy kopors�ja f�l�tt ez az igevers hangozz�k; ennek alapj�n hirdessem Isten�nk vigasztal� �zenet�t �s int� besz�d�t Szerettetek pors�tora f�l�tt.
I.
„Az�rt elindul�nak…”, �gy kezd�dik Isten�nk �zenete. A bibliai t�rt�net p�sztoremberekr�l sz�l. V�ndor-p�sztorok, nom�dok voltak. Ez azt jelenti, hogy amikor egy helyen az �llatok lelegelt�k a f�vet, tov�bb kellett vonulni. V�ndorl�s volt az �let�k.

V�ndorl�s a mi emberi �let�nk eg�sz tartama is. Sz�ntelen elindul�s, majd tov�bb-vonul�s. Elindul a gyermek, amikor j�rni tanul. Milyen �r�m ez a sz�l�knek! Azt�n iskol�ba indul. K�s�bb elindul az �n�ll� keny�rkereset �tj�n. Majd a h�zas�letnek az �tj�n. Mindig azzal a c�llal indul az ember, hogy valahov� meg�rkezik. K�zben Istennel j�runk, � az, aki odaseg�t a meg�rkez�shez.

�zv. K. J.- n�, sz�l. Sz. A. testv�r�nket is �gy ind�totta el Isten 76 �ves v�ndor�tj�ra. Kim�rte �tj�nak hossz�t, tartalm�t is: �r�meit, b�natait, gondjait �s k�zdelmeit. Olyan j� tudni azt, hogy Valaki szemmel tartja a mi utunkat. Nem vagyunk magunkra hagyatva, egyed�l.
Az egykori v�ndorok „Gedor fel�” indultak el. Ut�na n�ztem ennek a helys�gn�vnek. Megtudtam, hogy v�ros volt, Simeon t�rzs�nek a ter�let�n. Neve annyit jelent, mint: fal, er�d�tm�ny, ker�t�s. P�sztoroknak, akik t�bbnyire a szabad �g alatt tany�ztak, nagyon sokat jelentett, ha olyan helys�gbe �rtek, amely beker�tett v�rosk�nt oltalmat ny�jtott mind nekik, mind a ny�jnak, amelyet �riztek. �r�m �s boldogs�g lehetett annak a tudata, hogy meg�rkeztek a biztons�gos helyre.

Minden kereszty�n embernek az Istenbe vetett hit azt a vigasztal�st ny�jtja, hogy egykor v�get �r a v�ndor�let. Lesz boldog meg�rkez�s�nk Isten v�ros�ba. A Szent�r�s besz�l a mennyei Jeruzs�lemr�l. �gy �rja le, mint amely a mennyb�l ereszkedik le a f�ldre, mint egy f�l�kes�tett menyasszony. Ebbe az �r�k v�rosba v�gyakozunk. Hissz�k, hogy egykor meg�rkez�nk. Az Apostolok Cselekedeteiben olvassuk, hogy „sok nyomor�s�gon �t kell nek�nk az Isten orsz�g�ba bemenn�nk.” Val�ban �gy van.

�zv. K. J. -n� �let�ben Isten egy gyermekkori szembetegs�g �ltal �zent: el kell indulni a munka, a f�rads�gos, neh�z szolg�latnak az �tj�n. �s � elindult hittel, al�zatos sz�vvel, Istent�l rendelt zar�ndok�tj�n az �r�k �let fel�.

II.
Az �sz�vets�g p�sztoremberei azzal a c�llal indultak el, „hogy a v�lgy keleti r�sz�re menjenek �s ott barmaiknak legel�t keressenek”. Ebben a mondatban benne van a kereszty�n ember k�t alapvet� jellemvon�sa.

El�sz�r az, hogy kelet fel� tart� emberek vagyunk. Az emmausi tan�tv�nyok egykor nyugat fel� mentek, k�telkedve, cs�ggedten. J�zus megford�totta �ket, ekkor visszat�rtek �r�mmel, Kelet fel�, Jeruzs�lembe. Mi nem az eny�szet, nem a hal�l fel� v�ndorl�, keser� sz�v� zar�ndokok vagyunk. Hanem a napkelte fel�, az �r�k�let fel�, J�zus Krisztus fel� tart az utunk. � mindannyiunknak helyet k�sz�tett az Atya hajl�k�ban.

K. J.n� testv�r�nk ezen az �ton j�rt. Szerette az ig�t, a templomot, az �rvacsor�val val� �l�st. Mindazt, amivel itt, e f�ldi l�tben t�pl�l minket Isten az �r�k�letre.

A kereszty�n ember m�sik jellemvon�sa az, hogy p�sztor. A p�sztor nem a maga kedve szerint j�r. Oda kell mennie, ahol ny�j�nak j� legel�t tal�l. Re�nk vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy azt kell tenn�nk, ami a re�nk b�zottak jav�t szolg�lja.

K.J.-n� testv�r�nk is ez�rt munk�lkodott. A n�pes, nagy csal�dban � volt a le�nygyermekek k�z�l a legid�sebb. Kora ifj�s�g�t�l kezdve az�rt munk�lkodott, hogy sz�leinek seg�ts�g�re legyen a kisebbek nevel�s�ben. K�s�bb testv�rei gyermekeinek nevel�s�ben, gondvisel�s�ben vett r�szt, nagy �nfel�ldoz�ssal �s szeretettel…� maga nem lehetett �desany�v�. K�s�n tal�lt �lett�rsra, s �gy saj�t gyermek helyett mag��v� fogadta testv�re gyermekeit.

P�sztor volt, ki a kicsiny ny�jnak igyekezett legel�r�l gondoskodni. �s v�ndor�tj�n vele j�rt a lelkek nagy P�sztora: J�zus Krisztus. Ezen a v�ndor�ton J�zus meg�ldotta �t, szenved�seit megenyh�tette, ajk�ra azt a hitvall�st adta, hogy: „ha meghalok, akkor is �lek.” - mi pedig hissz�k, hogy imm�r haza�rkezett, az alapokkal b�r� v�rosba. Dr�ga szerettei: adjatok �rte h�l�t Istennek. Gy�szotokban T�le igaz vigasztal�st nyertek a mi Urunk J�zus Krisztus �ltal. �men.