3. ISTEN V�GZ�SE Alapige: 1M�z 6,3a.

 Gy�szol� Tvim!

Felolvasott ig�nkben nem emberi besz�det hallottunk, hanem az �l� Istennek a szav�t. Isten az �let ura; � adja az �letet �s � vet v�get annak. � szabja ki az �let hossz�s�g�t �s � vet v�get annak, amikor a rendelt id� lej�r. Az egykor r�gen �ltek, a ma �l�k, meg az ut�nunk k�vetkez�k f�l�tt egyar�nt megsz�lal Isten �t�lete: „Ne maradjon az �n lelkem �r�kk� az emberben, mivelhogy � test…” Istennek ez a szava a f�ldi �let v�g�t, a hal�lt jelenti. 
Az ember addig �l, am�g Isten �letet ad neki. Nem m�s k�r�lm�nyek, nem a sors szesz�lye, sem a vak v�letlen d�nt az ember �lete vagy hal�la f�l�tt, hanem egyed�l Isten. Egykor a porb�l alkotott emberbe Isten az �letnek a lehelet�t adta. Az �r�kk�val�nak ez a lehelete eleven�ti meg a f�ld por�b�l alkotott testet. Am�g ez az �rt�l kapott l�lek benn�nk van, addig �l�nk: fejl�d�nk, �rvend�nk, szenvedj�k a betegs�get, bajt, mindazt, ami a f�ldi l�ttel j�r. Amikor pedig Isten elveszi ezt a bel�le sz�rmaz� leheletet, a lelket, v�ge lesz az �let�nknek, be�ll a hal�l �llapota. Ez a Szent�r�s tan�t�sa sz�munkra az �letr�l meg a hal�lr�l, �s ez �gy van minden ember �let�ben.

Ez a meghallott ige �t�let f�l�tt�nk. Isten - tudjuk, - a b�n miatt mondotta ki ezt az �t�letet. � az embert az�rt teremtette, hogy �r�k �dv�ss�gben Vele �ljen. Ezt az Istennel val� szent k�z�ss�get rontotta meg a b�n. A b�nnek az eredm�nye, zsoldja pedig a hal�l. Az�ta is �gy van, hogy nem akkor halunk meg, amikor meg�ll a sz�v�nk, hanem akkor, amikor Istent�l elszakadunk. Att�l kezdve „az a neved, hogy �lsz, pedig halott vagy.”

A b�n miatt hangzik teh�t Isten �t�lete, amint az ig�b�l olvastuk: „Ne maradjon az �n lelkem �r�kk� az emberben…” - Ez az �t�let teljesedett be most K.L. testv�r�nk�n �s ez fog beteljesedni egykor mirajtunk is. 

Ez az �t�let m�g J�zuson is beteljesedett. Tudjuk, � is meghalt. De az � hal�la nem azonos a mienkkel, az � hal�la ugyanis a hal�l legy�z�s�t jelenti. � az�rt halt meg a keresztf�n, hogy a b�n hatalm�b�l kiszabad�tson benn�nket. Hogy kimentse a lelket az �t�letb�l �s a test sz�m�ra megszerezze a hal�lb�l val� felt�mad�st. Ez�rt sz�lhat itt most Isten szava �gy, mint vigasztal�s.

Mint mindannyiunknak, �gy K.L. a�nak is sok mindent elk�sz�tett Isten ebben a f�ldi �letben. Adott neki munk�s, gondoskod�, szeret� sz�l�ket, akik hossz� �tszakaszon elk�s�rhett�k �t. Azt�n k�r�lvette �t Isten a testv�rek ragaszkod�s�val, szeretet�vel. Sz�l�faluj�ban, Mez�bergeny�ben a boldog fiatals�g �veit �lhette. V�rosunkban pedig 28 �ven �t �lhetett sz�p egyet�rt�sben hitvest�rs�val. Munkahely�n megbecs�l�s vette k�r�l; ez volt lelkiismeretes szolg�lat�nak elismer�se �s jutalma. S�r�n hazaj�rt sz�l�faluj�ba, ott mindenkor fel�d�l�st nyert. A lepergett 53 esztend� mindenike Isten kegyelm�r�l �s szeretet�r�l pr�dik�l.

A nagy k�rd�st, hogy � hogyan �lt ezekkel az isteni aj�nd�kokkal, nem mi fogjuk eld�nteni. Mi csak arr�l tesz�nk bizonys�got, hogy Isten az � szent Fi�ban, Krisztusban mindenkinek felk�n�lja kegyelm�t, aki azt visszautas�tja, kics�folja, semmiv� teszi: a hal�lban marad. M�r ebben a f�ldi �letben halott. De aki ezt a kegyelmet elfogadja �s �l vele, annak nem �rt a hal�l. Az m�r �tment a hal�lb�l az �letre.

Isten maga mondja, hogy a l�lek nem marad a testben. Hitvall�sunk, a Heidelbergi K�t� �gy tan�t, hogy lelk�nk azonnal az �let ut�n Krisztushoz, az � fej�hez vitetik. Nem marad a testbe z�rva, nem ker�l a kopors�ba, hanem visszasz�ll a testb�l Istenhez, hogy cselekedeteinek jutalm�t vegye. Egykor majd Isten �j form�ba, �j l�tm�dba �lt�zteti a lelket, hogy Benne �rvendezz�k �r�kk�. A mi feladatunk e f�ldi �letben az, hogy �gy �lj�nk, szeress�nk, szolg�ljunk, hogy ezt a dics� mennyei l�tet nyerj�k el a mi Teremt� �s Megtart� Isten�nkt�l.
(B�cs�v�tel).