XXIV. R�SZ

Az �nnepekr�l, a b�jt�kr�l �s az eledelekben val� v�logat�sr�l

l. �mb�r az istentiszteletet id�h�z nem k�tj�k, mindaz�ltal az id� helyes megv�laszt�sa �s elrendel�se n�lk�l nem �polhatjuk �s nem gyakorolhatjuk azt. Mindenik egyh�z teh�t v�laszt bizonyos id�t a nyilv�nos k�ny�rg�sekre �s az evang�liom hirdet�s�re, valamint a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�ra. Az egyh�z ezen rendel�s�t nem szabad senkinek a maga tetsz�se szerint felforgatni. �m ha a vall�s k�ls� gyakorl�s�ra kell� id�t nem enged�nk, bizony�ra elvonj�k att�l az embereket a foglalkoz�saik.

2. Ahonnan azt l�tjuk, hogy az �s egyh�zakban nemcsak bizonyos �r�k voltak meg�llap�tva a hetenk�nt val� egybegy�lekez�sekre, hanem mag�t az �rnak napj�t, az apostoli korszakt�l kezdve, ugyanerre a c�lra �s szent nyugalomra szentelt�k, amit az istentisztelet �s kereszty�n szeretet szempontj�b�l ma is m�lt�n tartanak meg a mi egyh�zaink. A zsid�s szok�sra �s babonas�gokra ez�ttal �gyet sem vet�nk, amennyiben sem azt nem hissz�k, hogy egyik nap szentebb a m�sikn�l, sem nem v�leked�nk �gy, mintha a nyugalom mag�ban v�ve kedves volna Isten el�tt, s�t az �rnak napj�t sem �gy �nnepelj�k, mint szombatot, hanem szabad v�laszt�s szerint.

3. Teljesen helyeselj�k tov�bb�, ha az egyh�zak a kereszty�n szabads�g szerint az �r sz�let�se, k�r�lmet�ltet�se, szenved�se, felt�mad�sa �s mennybemenetele, valamint a Szentl�leknek a tan�tv�nyokhoz t�rt�nt elk�ld�se eml�kezet�t kegyesen meg�nnepelik. Az embereknek vagy a szenteknek rendelt �nnepeket azonban nem helyeselj�k. Mert az �nnepnapok bizony�ra a t�rv�ny els� t�bl�j�ra vonatkoznak �s egyed�l Istent illetik: a szenteknek rendelt �s �ltalunk elt�r�lt �nnepekben pedig �ltal�ban igen sok �rthetetlen, haszontalan �s t�rhetetlen dolog van. Egy�bir�nt megengedj�k, hogy nem haszontalan dolog az, ha a szentek eml�kezet�t, a maga hely�n �s idej�n, egyh�zi besz�dekben a n�pnek aj�nlj�k �s az � j� p�ld�ikat ut�nz�s v�gett mindenkinek felmutatj�k.

4. Menn�l s�lyosabban k�rhoztatja Krisztus egyh�za a dobz�d�st, r�szegesked�st, mindennem� fajtalans�got �s m�rt�kletlens�get: ann�l nyomat�kosabban aj�nlja nek�nk a kereszty�n b�jt�t. Mert a b�jt nem egy�b, mint a kegyesek �nmegtart�ztat�sa �s m�rt�kletess�ge, s�t test�nknek fegyelmez�se, meg�riz�se �s f�kez�se az id�szer� sz�ks�gess�g k�v�nalma szerint, hogy Isten el�tt megal�zkodjunk, a testis�gt�l az �pol�st megvonjuk, hogy az ann�l k�nnyebben �s k�szebben engedelmeskedj�k a l�leknek. K�vetkez�sk�ppen nem b�jt�lnek azok, akik azokkal a dolgokkal mit sem t�r�dnek, hanem azt hiszik, hogy akkor b�jt�lnek, ha napj�ban egyszer megt�ltik a hasukat �s bizonyos kiszabott id�ben bizonyos �telekt�l tart�zkodnak, azt v�lv�n, hogy mag��rt e cselekedet v�gz�s��rt kedvesek az Isten el�tt �s ezzel valami j� dolgot cselekesznek. A b�jt a kegyesek k�ny�rg�s�nek �s minden er�nynek gy�mola. A pr�f�t�k irataib�l l�that�, hogy Isten el�tt nem volt kedves az olyan b�jt, mellyel a zsid�k b�jt�ltek az �telt�l, de a b�n�kt�l nem. (�sa. 1,11 58,4-5 Jer. 14,12 J�el 2,12 Zak. 7,5)

5. Van nyilv�nos �s van mag�nos b�jt. V�ls�gos id�kben �s az egyh�zra n�zve siralmas k�r�lm�nyek k�zepett hajdan nyilv�nos b�jt�ket tartottak. Visszatart�ztatt�k magokat teljesen az eledelt�l eg�szen estig. Ezt az eg�sz id�t buzg� k�ny�rg�sekre, istentiszteletre �s b�nb�natra ford�tott�k. Kev�sb� k�l�nb�ztek ezek a gy�szol�st�l. A pr�f�t�k gyakran emlegetik ezeket, f�k�ppen J�el, a pr�f�ci�ja m�sodik r�sz�ben. Ilyenforma b�jt�l�st ma is kell tartani az egyh�z komor k�r�lm�nyei k�z�tt. Mag�nos b�jt�t b�rki is tarthat k�z�l�nk, a szerint, amint �rzi, hogy a l�lek s�llyedez a j�ban; addig az illet� a testt�l megvonja a rosszra ingerl� t�pl�l�kokat.

6. Minden b�jt�l�snek szabad, k�sz �s val�s�ggal al�zatos l�lekb�l kell sz�rmazni, nem pedig az emberek tetsz�s�nek vagy kegy�nek megnyer�se c�lj�b�l, m�g kev�sb� az�rt, hogy azok �ltal az ember megigazul�st akarjon ki�rdemelni. b�jt�lj�n kiki az�rt, hogy a testis�get f�ken tartsa �s ann�l buzg�bban szolg�ljon Istennek. (M�t� 6,16-18)

7. A negyven napi b�jtre n�zve vannak ugyan bizonys�gok a r�gi korban, de �ppens�ggel nincsenek �m az apostolok irataiban: teh�t nem kell �s nem is lehet ezt a h�v�kre r�er�szakolni. Hogy hajdan a b�jt�l�sre vonatkoz�lag k�l�nf�le m�dok �s szok�sok voltak, az bizonyos; ez�rt sz�l �gy Irenaeus, amaz igen r�gi �r�: N�melyek �gy v�lekednek - �gymond, - hogy csakis egy nap, m�sok hogy k�t nap, m�sok hogy t�bb, s�t n�melyek hogy negyven nap kell b�jt�lni. Ez a szok�sbeli k�l�nbs�g nem a mi korunkban kezd�d�tt, hanem n�lunkn�l sokkal el�bb, amint gondolom, azokn�l, akik nem tartv�n meg egyszer�en azt, amit kezdett�l fogva elib�k adtak: hanyags�gb�l vagy tudatlans�gb�l m�s szok�st kaptak fel. (Eusebiusn�l hist. eccl. lib. 5., c. 29.) De Sokrates t�rt�net�r� is azt mondja, hogy: mivel err�l semmi r�gi feljegyz�s nincs, azt v�lem, hogy az apostolok kinek-kinek saj�t v�leked�s�re b�zt�k, hogy cselekedje azt, ami j�, nem f�lelemb�l �s nem k�nyszer�t�sb�l. (Hist. eccl. lib. 5., c. 22.)

8. Ami pedig az eledelekben val� v�logat�st illeti, azt gondoljuk, hogy a b�jt�l�skor mindazt el kell vonni a testt�l, ami a f�ktelens�get n�veli, amiben felett�bb kedv�t leli �s ami k�nye szerint t�pl�lja, legyenek azok ak�r halak, ak�r h�sf�l�k, vagy f�szerek, csemeg�k, avagy kit�n� borok. Egy�bir�nt tudjuk, hogy Istennek minden teremtm�nye az ember haszn�ra �s szolg�lat�ra van alkotva. Minden, amit Isten teremtett, j�, (1 M�z. 1,31) �s v�logat�s n�lk�l lehet azt �lvezni isteni f�lelemmel �s kell� m�rs�kl�ssel. Az apostol ugyanis azt mondja: Mindenek tiszt�k a tiszt�knak. (Tit. 1,15) azt�n: Valamit a m�sz�rsz�kben �rulnak, megegy�tek, semmit sem tudakozv�n fel�le a lelkiismeret�rt. (1 Kor. 10,25) Ugyanez az apostol azok tan�t�s�t, akik az eledelekt�l val� tart�zkod�st s�rgetik, gonosz lelkek tudom�ny�nak nevezi. Mert az eledeleket Isten teremtette, hogy h�laad�ssal �lvezz�k a h�v�k �s azok, akik megismert�k az igazs�got. Mert Istennek minden teremtett �llata j� �s egy sem megvetend�, ha h�laad�ssal �lnek azzal. (1 Tim. 4,1-4) Ugyan� a kolossebeliekhez �rott level�ben (Kol. 2,18-23) rosszalja azok elj�r�s�t, akik t�ls�gos n�lk�l�z�ssel akarj�k a szents�g l�tszat�t megszerezni. Ann�lfogva mi teljess�ggel rosszaljuk Tatianus k�vet�it �s az enkratit�kat, tov�bb� Eustathius minden tan�tv�ny�t, akik ellen hivatott �ssze a gangrai zsinat.