XVIII. R�SZ

Az egyh�z szolg�ir�l, azok int�zm�ny�r�l �s k�teless�geir�l

l. Isten az � egyh�z�nak egybegy�jt�se, alap�t�sa, korm�nyz�sa �s fenntart�sa v�gett mindenkor alkalmazott szolg�kat, most is alkalmaz �s alkalmazni fog ezut�n is mindaddig, m�g az egyh�z a f�ld�n meglesz. Az egyh�zi szolg�k eredete, int�zm�nye �s m�k�d�se teh�t igen r�gi �s Istent�l van, nem pedig valami �j, vagy emberekt�l val� rendelkez�s. Isten ugyan az � hatalm�n�l fogva k�zvetlen�l is egybegy�jthetn� az emberek k�z�l az egyh�zat, de ink�bb akart emberekkel �s emberek szolg�lata �ltal cselekedni. K�vetkez�sk�ppen az egyh�zi szolg�k nem csup�n szolg�k gyan�nt tekintend�k, hanem �gy, mint Isten szolg�i, akik �ltal Isten az emberek idvess�g�t munk�lja.

2. Annakok��rt �vatoss�gra int�nk, hogy a megt�r�s�nkre �s oktat�sunkra vonatkoz� dolgokat a Szentl�lek annyira rejtelmes hat�ly�nak ne tulajdon�tsuk, hogy az egyh�zi hivatalt sz�ks�gtelenn� tegy�k. Mert ill� dolog, hogy eml�kezetben tartsuk mindenha az apostol eme szavait: Mim�don hisznek abban, aki fel�l nem hallottak? Mim�don hallan�nak pedig hirdet� n�lk�l? Az�rt a hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten ig�je �ltal; (R�m. 10,14.17) �s azt, amit az �r mond az evang�liomban: Bizony-bizony mondom n�ktek, mikor valakit elk�ld�k, valaki azt befogadja, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem elk�ld�tt; (J�n. 13,20) tov�bb� azt, amit ama maced�niai f�rfi�, az �zsi�ban m�k�d�tt P�l apostolhoz l�tom�sban sz�lott: Jer �t Maced�ni�ba, l�gy seg�ts�g�l nek�nk. (Csel. 16,9) M�sutt ugyanez az apostol �gy sz�l: Isten mellett munk�lkod� szolg�k vagyunk; Isten majors�ga, Isten �p�t�se vagytok. (1 Kor. 3,9)Viszont pedig �vakodni kell att�l is, hogy az egyh�zi szolg�knak �s az egyh�zi hivatalnak felett�bb sokat ne tulajdon�tsunk, itt is az �r szavaira gondolva, aki azt mondja az evang�liomban: Senki sem j�het �n hozz�m, hanemha az �n Aty�m vonandja �t; (J�n. 6,44) gondolva tov�bb� az apostol e szavaira: Kicsoda P�l �s kicsoda Apoll�s? Szolg�k, akik �ltal hittetek �s amint kinek-kinek az �r adta. �n pl�nt�ltam, Apoll�s �nt�z�tt, de Isten adta annak el�menetel�t. Az�rt, sem aki pl�nt�l, valami, sem aki �nt�z, hanem Isten aki el�menetelt ad. (1 Kor. 3,5-7) Annakok��rt higgy�k el, hogy Isten minket k�ls�k�ppen szolg�i �ltal tan�t ig�j�ben, bels�k�ppen pedig v�lasztottainak sz�v�t a Szentl�lek �ltal hitre gerjeszti, �gy hogy ezen j�t�tem�ny�rt egyed�l Istenre t�r minden dics�s�g. (Err�l azonban ezen fejteget�s els� r�sz�ben m�r volt sz�.)

3. �s val�ban vil�g kezdete �ta alkalmazta Isten a f�ld�n lev� legkiv�l�bb embereket, (hab�r k�z�l�k t�bben semmit sem �rtettek a vil�gi b�lcsess�ghez, vagy a b�lcselked�shez, de kit�n�k voltak az igazi isteni tudom�nyban), nevezetesen a p�tri�rk�kat, akikkel nem ritk�n besz�lt angyalok �ltal. Mert az �sap�k koruk pr�f�t�i vagyis tan�t�i val�nak, akiket Isten az�rt �ltetett neh�ny sz�zadig, hogy a vil�gnak mintegy atyjai �s vil�goss�gai legyenek. �ket k�vette M�zes a vil�gh�r� pr�f�t�kkal egy�tt. S�t � ut�nok elk�ld� a mennyei Atya az � egysz�l�tt Fi�t, a vil�g legt�k�letesebb tan�t�j�t, akiben van elrejtve amaz isteni b�lcsess�g, (Kol. 2,3) amely r�nk is sz�llott a legszentebb, legegyszer�bb �s legt�k�letesebb tudom�ny �ltal. � ugyanis tan�tv�nyokat v�lasztott mag�nak, akiket apostolokk� avatott. Ezek pedig elmenv�n az eg�sz vil�gba, az evang�liom hirdet�se �ltal minden�tt egyh�zakat gy�jt�ttek, azt�n pedig a vil�g �sszes egyh�zaiba Krisztus parancsolata szerint p�sztorokat �s tan�t�kat rendeltek, akiknek ut�dai �ltal tan�totta �s igazgatta az egyh�zat mind e mai napiglan. Teh�t valamint Isten a r�gi n�pnek p�tri�rk�kat adott M�zessel �s a pr�f�t�kkal egy�tt: azonk�ppen az �jsz�vets�gbeli n�phez elk�ld�tte az � egysz�l�tt Fi�t az apostolokkal �s az egyh�zi tan�t�kkal egyetemben.

4. Viszont az �jsz�vets�gbeli n�p szolg�it k�l�nb�z� n�ven nevezz�k; ugyanis h�vjuk �ket apostoloknak, pr�f�t�knak, evang�list�knak, p�sp�k�knek, presbytereknek, lelkip�sztoroknak �s tan�t�knak. (1 Kor. 12,28) Az apostolok nem �llapodtak meg valamely biztos helyen, hanem vil�gszerte k�l�nb�z� egyh�zakat alap�tottak. Amint ezek szervezve voltak, az apostolok onnan t�voztak �s hely�kbe l�ptek a lelkip�sztorok, kiki a maga egyh�z�ban. A pr�f�t�k, hajdan a j�vend� el�retud�i, l�tnokai voltak; de az �r�st is magyar�zt�k. Ily f�rfiak m�g ma is tal�lhat�k. Evang�list�knak h�vt�k az evang�liomi t�rt�net �r�it, de a Krisztus evang�liom�nak hirdet�it is, amint P�l apostol Tim�theusnak meghagyta, hogy az evang�lista tiszt�t v�gezze. A p�sp�k�k pedig az egyh�z felvigy�z�i �s �rei, akik az �lelmet �s egy�b sz�ks�ges dolgokat kezelik az egyh�zban. A presbyterek, vagy v�nek az egyh�znak mintegy tan�csosai �s atyjai, akik �dv�s tan�ccsal korm�nyoznak. A lelkip�sztorok �rk�dnek az �r ny�ja felett �s ennek sz�ks�gleteir�l gondoskodnak. A tan�t�k oktatnak �s tan�tj�k az igaz hitet �s kegyess�get. Teh�t most is szabad az egyh�z szolg�it p�sp�k�knek, presbytereknek, lelkip�sztoroknak �s tan�t�knak nevezni.

5. Az ezut�n k�vetkez� id�kben az egyh�z szolg�inak m�g t�bb m�s elnevez�s�t is bevitt�k az Isten egyh�z�ba. N�melyeket p�tri�rk�kk� avattak, m�sokat �rsekekk�, m�sokat felszentelt p�sp�k�kk�. N�melyek metropolit�k, f�esperesek, diakonusok, aldiakonusok, gyertyahordoz�k, �rd�g�z�k, �nekl�k, ajt�n�ll�k �s ki tudn� mik lettek, mint b�bornokok, pr�postok, perjelek, als�bb �s fels�bb rend� atyas�gok, nagyobb �s kisebb rend�ek. De mindezekkel mi ne t�r�dj�nk, b�rmik voltak hajdan �s b�rmik jelenleg. Elegend� nek�nk az egyh�z szolg�ir�l sz�l� apostoli tan.

6. Miut�n teh�t bizonyosan tudjuk, hogy a szerzeteseket �s a szerzetesrendeket vagyis szekt�kat sem Krisztus, sem az apostolok nem rendelt�k: enn�lfogva tan�tjuk, hogy azok az Isten egyh�z�ra n�zve nem hasznosak, s�t veszedelmesek. Mert b�r hajdan elt�rhet�k val�nak, mid�n mint remet�k �lelm�ket saj�t kez�kkel kerest�k �s senkinek terh�re nem voltak, hanem az egyh�z szolg�inak mindenben engedelmeskedtek, mint vil�giak: �mde hogy most milyenek, l�tja �s tapasztalja az eg�sz vil�g. Holmi fogad�st�teleket fitogtatnak �s fogadalmaikkal teljesen ellenkez� �letet �lnek, �gy, hogy k�z�l�k a legjobbakat is m�lt�n azokhoz kell sz�ml�lni, akikr�l az apostol �gy sz�lt: Halljuk, hogy n�melyek ti k�z�ttetek rendetlen�l j�rnak, kik semmit sem dolgoznak, hanem nyughatatlanul cselekesznek. (2 Thess. 3,11) Ilyenek teh�t nincsenek a mi egyh�zainkban �s tan�tjuk, hogy Krisztus egyh�zaiban nincs is r�jok semmi sz�ks�g.

7. Az egyh�zi hivatal tiszts�g�t pedig senki sem bitorolhatja, azaz megveszteget�sekkel, vagy m�snem� fondorkod�sokkal, vagy �nk�ny�leg mag�hoz nem ragadhatja. Az egyh�z szolg�it h�vj�k meg �s v�lassz�k t�rv�nyes egyh�zi v�laszt�ssal; azaz v�lassza �ket az egyh�z, vagy v�lassz�k az egyh�z �ltal e v�gb�l kik�ld�ttek �nnep�lyesen, sz�p rendben, h�bor�s�g, zavar �s visz�lkod�s n�lk�l. De ne ak�rkit, hanem csakis alkalmas, kell� �s tiszteletrem�lt� k�pzetts�ggel, kegyes �kesensz�l�ssal, term�szetes �letb�lcsess�ggel b�r�, �ltal�ban m�rt�kletess�ggel �s tisztess�ges �lettel t�nd�kl� f�rfiakat v�lasszanak meg amaz apostoli szab�ly szerint, amely 1. Tim. 3. �s Tit. 1. r�sz�ben van el�adva. �s akiket megv�lasztanak, azokat avass�k f�l a v�nek, nyilv�nos im�ds�ggal �s k�zr�tev�ssel. Itt k�rhoztatjuk mindazokat, akik saj�t k�ny�k szerint futnak, (Jer. 23,21) noha nincsenek megv�lasztva, sem kik�ldetve vagy felavatva. K�rhoztatjuk az alkalmatlan �s a lelkip�sztorban sz�ks�ges adom�nyokkal f�l nem ruh�zott egyh�zi szolg�kat. Mindamellett elismerj�k, hogy egyik-m�sik lelkip�sztor �rtatlan egyszer�s�ge az �s egyh�zban t�bbet haszn�lt, mint n�melyeknek sokoldal�, v�laszt�kos, finom, de kiss� felfuvalkodott tudom�nyoss�ga. Ahonnan ma sem vetj�k meg egyeseknek kegyes egyszer�s�g�t, felt�ve, hogy az nem teljesen tudatlans�gb�l ered.

8. Az apostolok ugyan mindazokat papoknak nevezik, akik Krisztusban hisznek, de nem a szolg�latra val� tekintetb�l, hanem az�rt, mert Krisztus �ltal minden h�v� kir�lly� �s papp� lett �s mindny�jan vihet�nk Istennek lelki �ldozatokat. (1 P�t. 2,9 2 M�z. 19,6 Jel. 1,6) Teh�t a papi hivatal �s az egyh�zi szolg�lat nagyon k�l�nb�zik egym�st�l. Amaz ugyanis k�z�s minden kereszty�nnel, amint el�bb eml�tett�k, de emez nem. Mid�n azonban a p�p�s paps�got a Krisztus egyh�z�b�l kik�sz�b�lt�k: ezzel az egyh�zi szolg�latot nem t�r�lt�k el. Bizony�ra a Krisztus �j sz�vets�g�ben nincs t�bb� olyan paps�g, mint amilyen volt az �sz�vets�gi n�pn�l, melynek megvolt a k�ls� kenete, szent �lt�zete �s k�l�nf�le cerem�ni�ja, melyek is a Krisztus el�k�pei voltak, aki mid�n elj�tt a f�ldre, azokat bet�ltv�n, mind elt�r�lte, � az egyed�li f�pap marad �r�kk�n �r�kk�, (Zsid. 7,3) akinek a m�lt�s�g�b�l, hogy semmit le ne vonjunk: a pap elnevez�st egyetlenegy egyh�zi szolg�nak sem adjuk meg. Mert a mi Urunk az �jsz�vets�gbeli egyh�zban seholsem rendelt olyasf�le papokat, akik a szentel� p�sp�kt�l nyert hatalomn�l fogva naponk�nt az osty�t, mint az �r test�t �s v�r�t �ldozz�k meg �l�k�rt �s holtak�rt; hanem olyanokat, akik tan�tsanak �s a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k.

9. Hiszen P�l apostol egyszer�en �s r�viden elib�nk adv�n, hogy mit tartsunk az �jsz�vets�gbeli, vagyis kereszty�n egyh�z szolg�ir�l �s hogy mit tulajdon�tsunk nekik, �gy sz�l: �gy �t�ljen mifel�l�nk az ember, mint Krisztus szolg�i �s az Isten titkainak s�f�rai fel�l. (1 Kor. 4,1) K�vetkez�sk�ppen azt akarja az apostol, hogy az egyh�z szolg�it szolg�knak tekints�k. Hyperet�knak, azaz al�rendelt evez�s�knek nevezte �ket az apostol, akik egyed�l a korm�nyosra figyelnek; vagyis olyan emberek, akik nem �nmagoknak �s saj�t k�ny�k-kedv�k szerint, hanem m�soknak, tudniillik saj�t uraiknak �lnek, akiknek parancsait�l f�ggenek teljesen. Mert az egyh�z szolg�j�nak az van parancsolva, hogy mindennem� k�teless�g�ben ne a saj�t �nk�ny�t k�vesse, hanem csakis azt v�gezze, amit az � Ura parancsol. Az eml�tett szentirati helyen ki van fejezve, hogy kicsoda az �r, tudniillik Krisztus, akinek az egyh�zi szolg�lat minden teend�iben al� vannak rendelve az egyh�zi szolg�k. �s hogy min�l r�szletesebben megmagyar�zza az egyh�zi szolg�latot, azt teszi m�g hozz�, hogy az egyh�z szolg�i Isten titkainak s�f�rai, vagyis kezel�i. P�l apostol pedig Isten titkainak nevezte sok helyen, f�k�ppen ef�zusi levele harmadik r�sz�nek kilencedik vers�ben, a Krisztus evang�liom�t. A hajdankorban Krisztus s�kramentomait is titkoknak nevezt�k. K�vetkez�sk�ppen az egyh�z szolg�inak hivat�sa az, hogy a h�v�knek az evang�liomot hirdess�k �s a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k. Mert m�sutt az evang�liomban azt olvassuk a h� �s okos szolg�r�l, hogy �t az �r gondvisel�v� tette az � h�za n�p�n, hogy azoknak eledelt adjon alkalmatos id�ben. (Luk. 12,42) Viszont m�sutt, az evang�liom szerint, egy messze f�ldre indul� ember, h�z�t elhagyv�n �s szolg�inak hatalmat adv�n, kinek-kinek megparancsolta az � dolg�t. (M�rk 13,34)

10. Most teh�t b�zv�st sz�lhatunk egyetm�st az egyh�z szolg�inak hatalm�r�l �s k�teless�geir�l. E hatalom felett n�melyek igen buzg�n vitatkoztak �s hatalmuk al� hajtottak minden magasztost e f�ld�n, az �r parancsa ellen�re, aki �v�inek megtiltotta az uralkod�st �s aj�nlotta mindenek f�l�tt az al�zatoss�got. (M�t� 18,1-4 20,25-27 Luk. 22,25-26) Mindenesetre van egy m�s, tiszta �s korl�tlan hatalom, amelyet jog szerint val�nak is neveznek. E hatalom szerint mindenek a mindens�g Ur�nak, Krisztusnak vannak al�vetve, amik�nt err�l �nmaga bizonys�got tett, mondv�n: Teljes hatalom adatott n�kem mennyen �s f�ld�n; (M�t� 28,18) tov�bb�: �n vagyok amaz els� �s utols�; �me �lek �r�kk�n �r�kk� �s b�rok a pokolnak �s hal�lnak kulcsaival; (Jel 1,18) viszont: �n�la van a D�vid kulcsa; ki megnyitja �s senki be nem z�rja, bez�rja �s senki meg nem nyitja. (Jel. 3,7) Ezt a hatalmat az �r mag�nak tartja fenn �s nem ruh�zza �t senki m�sra, hogy azt�n � maga, folytonosan, a tev�keny szolg�inak szeml�l�je gyan�nt �lldog�ljon ott t�tlen�l. Mert �sai�s ekk�nt sz�l: Az � v�ll�ra adom a D�vid h�z�nak kulcs�t; (�sa. 22,22) azt�n �gy: Kinek v�ll�n l�szen fejedelems�g. (�sa. 9,6) Mert a korm�nyz�st nem teszi m�soknak a v�llaira, hanem megtartja �s gyakorolja hatalm�t ma is, mindeneket igazgatv�n.

11. Eg�szen m�s a hivatali vagy szolg�lati hatalom, melyet az tart korl�tok k�z�tt, aki� a teljes hatalom. Ez ink�bb hasonl�t a szolg�lathoz, mint az uralkod�shoz. Mert ha valamely �r, saj�t h�za felett hatalmat ad a s�f�rj�nak: abb�l az okb�l adja �t neki a kulcsokat is, hogy azokkal bebocs�ssa a. h�zba, vagy kiz�rja a h�zb�l azokat, akiket az �r bebocs�ttatni, vagy kiz�rni akar. E hatalom szerint a szolga k�teless�gb�l cselekszi azt, amit ura parancsolt �s az �r helyesli, amit szolg�ja cselekszik �s azt akarja, hogy ennek tett�t �gy tekints�k �s ismerj�k el, mintha � maga cselekedte volna. Ide vonatkoznak amaz evang�liomi mond�sok: Neked adom a mennyorsz�gnak kulcsait �s valamit megk�t�zendesz vagy oldandasz a f�ld�n, megleszen k�tve vagy oldva az egekben is. (M�t� 16,19) Hasonlatosk�ppen: Valakinek megbocs�tj�tok b�neiket, megbocs�ttatnak nekik, akiknek megtartj�tok, megtartatnak. (J�n. 20,23) Ha pedig a szolga nem az ura parancsa szerint teljes�t mindent, hanem t�ll�p a megb�z�s hat�rain: akkor ura bizony�ra rosszalni fogja minden cselekedet�t. K�vetkez�sk�ppen az egyh�z szolg�inak egyh�zi hatalma az a hivatali cselekm�ny, amellyel a szolg�k Isten egyh�z�t korm�nyozz�k ugyan, de az egyh�zban mindent �gy cselekesznek, amint az �r ig�j�ben meghagyta. Ha ezek �gy t�rt�nnek, akkor �gy tekints�k a h�vek, mintha maga az �r cselekedte volna. A kulcshatalomr�l m�r fentebb is sz�lottunk egyetm�st.

12. Az egyh�zban pedig minden szolg�nak egy �s ugyanazon hatalom vagyis foglalkoz�s adatott. Legal�bb kezdetben a p�sp�k�k �s presbyterek k�z�s munk�val korm�nyozt�k az egyh�zat; egyik sem emelkedett a m�siknak felibe, azaz nem ig�nyelt mag�nak nagyobb hatalmat vagy uras�got a p�sp�kt�rsai felett. Mert megeml�kezv�n az �r e szavair�l: Aki k�z�ttetek els� akar lenni, legyen szolg�tok. (Luk. 22,26) al�zatoss�gban �sszetartottak �s t�mogatt�k egym�st k�lcs�n�s szolg�latt�telekkel az egyh�z korm�nyz�s�ban �s fenntart�s�ban.

13. A rend megtart�sa v�gett azonban az egyh�zi szolg�k k�z�l valamelyik megb�zott �sszeh�vta a gy�lekezetet �s a gy�l�sben a t�rgyaland� dolgokat el�terjesztette, m�sok v�lem�nyeit egybefoglalta, �ltal�ban er�lyesen fel�gyelt arra, hogy semmi zavar ne t�rt�nj�k. �gy cselekedett P�ter, amint az apostolok cselekedeteir�l �rott k�nyvben olvashat�; (Csel. 15,7) akit mindamellett ez�rt nem helyeztek m�sok f�libe, sem a t�bbiekn�l nagyobb hatalommal nem ruh�zt�k fel �t. Igen helyesen mondja Cyprianus v�rtan�, (De simplicitate clericorum) hogy a t�bbi apostol �ppen az volt, mint ami P�ter volt �s ugyanolyan tiszteletben �s hatalomban r�szes�lt, mint �. Az elkezd�s azonban egys�gb�l indul ki, hogy az egyh�z egynek bizonyuljon be. Hieronymus is hasonl�k�ppen sz�l P�l apostolnak Titushoz int�zett level�r�l �rott magyar�zat�ban: Miel�tt - �gymond - a s�t�n ingerl�s�re szakad�sok lettek volna a vall�sban, az egyh�zakat a presbyterek k�z�s tan�csa korm�nyozta. De mid�n kiki azokat, akiket megkeresztelt, mag��inak nem pedig Krisztus�inak tartotta: elhat�rozt�k, hogy egyet a presbyterek k�z�l kiszemelv�n, �t a t�bbiek f�libe emelik, az egyh�zr�l val� teljes gondoskod�st re� b�zz�k �s �gy irtj�k ki a visz�lkod�sok cs�r�it. E hat�rozatot azonban Hieronymus nem tartja isteni eredet� gyan�nt, mert azut�n hozz�teszi, hogy: Valamint a presbyterek tudj�k, hogy �k az egyh�z szok�sa szerint felebbval�iknak al�rendelve vannak: azonk�ppen a p�sp�k�k is tudj�k meg, hogy ink�bb szok�sb�l, mint az �r rendel�s�b�l t�bbek, mint a presbyterek �s az egyh�zat azokkal egy�tt k�z�sen kell korm�nyozniok. �gy nyilatkozik Hieronymus. Ann�lfogva senki sem tilthatja meg jogosan az Isten egyh�z�nak, hogy ehhez az �si alkotm�nyhoz visszat�rjen �s hogy azt fogadja el az emberi szok�s helyett.

14. Az egyh�zi szolg�k k�teless�gei k�l�nf�l�k, mindamellett azokat n�melyek k�tf�l�re szor�tkoztatj�k, minden egyebet ezekbe foglalv�n be, melyek is nevezetesen: a Krisztus evang�liom�nak tan�t�sa �s a s�kramentomok helyes kiszolg�ltat�sa. Az egyh�zi szolg�k teend�je: a szent gy�lekezet egybeh�v�sa, ebben az Isten ig�j�nek magyar�z�sa �s az eg�sz tan�t�snak az egyh�z felfog�s�hoz �s annak haszn�ra val� alkalmaz�sa, hogy �gy a tan�t�s a hallgat�knak jav�ra �s a h�v�knek �p�l�s�re szolg�ljon. Hangs�lyozzuk, hogy az egyh�zi szolg�knak tiszte, hogy a tudatlanokat tan�ts�k, a k�sedelmesked�ket vagy alusz�konyokat az �r �taiban val� halad�sra ints�k �s szorgalmazz�k, a cs�ggedez�ket pedig vigasztalj�k, er�s�ts�k �s �vezz�k f�l a s�t�n k�l�nf�le k�s�rt�sei ellen; tov�bb� a b�n�s�ket feddj�k, a t�velyg�ket �tbaigaz�ts�k, az elesetteket f�lemelj�k, az ellenmond�kat meggy�zz�k, v�gre a farkasokat az �r akl�t�l el�zz�k, a b�n�ket �s b�n�s�ket b�lcsen �s komolyan megr�j�k �s el ne n�zz�k s el ne hallgass�k a b�nt; egyszersmind azonban a s�kramentomokat kiszolg�ltass�k, az azokkal val� helyes �l�st aj�nlj�k �s az azokban val� r�szes�l�shez j�zan tan�t�ssal mindenkit el�k�sz�tsenek; a h�v�ket szent egyess�gben meg�rizz�k, a visz�lkod�sokat megakad�lyozz�k, mint szint�n a tudatlanokat a kereszty�ns�gben oktass�k, a szeg�nyek sz�ks�gleteit a gy�lekezetnek aj�nlj�k, a betegeket �s k�l�nf�le megpr�b�ltat�sokkal terhelteket megl�togass�k, oktass�k �s az �let �tj�n megtarts�k; ezenk�v�l pedig nyilv�nos im�dkoz�sokat, sz�ks�g idej�n k�l�n k�ny�rg�seket tartsanak b�jt�l�ssel azaz szent �nmegtart�ztat�ssal �s buzg�n �gyeljenek mindarra, ami csak az egyh�zak nyugalm�ra, b�kess�g�re �s jav�ra szolg�l. Hogy pedig az egyh�z szolg�ja mindezt ann�l helyesebben �s k�nnyebben teljes�thesse, k�l�n�sen megk�v�ntatik t�le, hogy legyen istenf�l�, buzg� az im�dkoz�sban, a szent�r�st olvasgassa, mindenkor �s mindenben �bren legyen �s feddhetetlen �lettel t�nd�k�lj�k mindenek el�tt.

15. �s mivel az egyh�zban m�lhatatlanul kell lenni fegyelemnek �s a r�giekn�l hajdan szok�sban volt a kiz�r�s �s Isten n�p�n�l egyh�zi t�rv�nysz�kek is voltak, amelyekben ezt a fegyelmet b�lcs �s kegyes f�rfiak gyakorolt�k: teh�t az is tiszte volt az egyh�z szolg�inak, hogy a fegyelmet az id�, k�zj� �s sz�ks�g k�v�nalmai szerint a tagok �p�l�s�re alkalmazz�k. Mely c�lb�l szab�lyul mindig szem el�tt tartand�, hogy mindenek �p�l�sre t�rt�njenek, �kesen j� renddel, zsarnokoskod�s �s zavar n�lk�l. (1 Kor. 14,40) Mert az apostol arr�l tesz bizonys�got, hogy hatalmat adott neki az Isten az egyh�zban, nem a rombol�sra pedig, hanem az �p�t�sre. (2 Kor. 10,8) Maga az �r is megtiltotta, hogy a konkolyt az � sz�nt�f�ld�b�l kigyoml�lj�k, ha f�lni lehet att�l, hogy vele egy�tt a b�z�t is kit�pik. (M�t� 13,29)

16. Egy�bk�nt k�rhoztatjuk ez�ttal a donatist�k t�velyg�s�t, akik a tannak �s a s�kramentomok kiszolg�ltat�s�nak hat�lyos vagy sikertelen volt�t az egyh�z szolg�inak j� vagy rossz �lete szerint m�rlegelik. Mert tudjuk, hogy Krisztus szav�t m�g a gonosz szolg�k sz�j�b�l is hallgatni kell, mert maga az �r mondja: Amelyeket nektek parancsolnak, megcselekedj�tek, az � cselekedeteik szerint pedig ne cselekedjetek. (M�t� 23,2) Tudjuk, hogy a s�kramentomokat Krisztus szerz�se �s ig�je szenteli meg �s azok hat�sa megvan a kegyesekre n�zve, m�g ha szinte m�ltatlan szolg�k szolg�ltatj�k is ki azokat. E t�rgyr�l Istennek dics��lt szolg�ja Augustinus sokat vitatkozott a szent�r�sb�l a donatist�k ellen.

17. Sz�ks�ges azonban k�ts�genk�v�l, hogy az egyh�z szolg�i k�z�tt kell� fegyelem legyen. Ez okb�l azok tan�t�s�t �s �let�t buzg�n meg kell vizsg�lni az egyh�zi gy�l�seken. A hib�z�kat - ha megjav�that�k - a v�nek dorg�lj�k meg �s t�r�ts�k a j� �tra; vagy, hogyha jav�thatatlanok, akkor az igazi p�sztorok mozd�ts�k el �s mint farkasokat az �r ny�j�t�l, �zz�k el �ket. Ha ugyanis t�vtan�t�k: abban az esetben teljess�ggel nem szabad �ket megt�rni. Az egyetemes zsinatokat nem rosszaljuk, ha apostoli p�lda m�dj�ra az egyh�znak �dv�re �s nem vesz�lyeztet�s�re tartj�k azokat.

18. Minden h� szolga, mint j� munk�s, m�lt� a maga jutalm�ra �s nem v�tkezik egy sem, ha elfogadja a d�jaz�st �s mindazt, amire a maga �s csal�dja sz�m�ra sz�ks�ge van. Mert az apostol bizony�tja, hogy ezt a gy�lekezet jogosan adja �s az egyh�z szolg�i jogosan fogadj�k el. (1 Kor. 9 1 Tim. 5) Az apostoli tan�t�s megc�folja az �jrakeresztel�ket, akik a hivatalukb�l �l� egyh�zi szolg�kat k�rhoztatj�k �s szidalmazz�k.