IX. R�SZ

Az ember szabad akarat�r�l �s tehets�g�r�l

1. Erre a t�telre n�zve, mely az egyh�zban mindig sok villong�st okozott, azt tan�tjuk, hogy az embernek h�romf�le helyzet�t vagyis �llapot�t kell tekintetbe venni. El�sz�r, hogy milyen volt az ember a b�neset el�tt, tudniillik igaz �s szabad, aki mind a j�ban megmaradhatott, mind a rosszra elhajolhatott; elhajlott pedig a rosszra �s mind mag�t, mind az eg�sz emberi nemzets�get b�nbe �s hal�lba juttatta, amint fentebb mondottuk.

2. Azut�n tekintetbe kell venni, milyen volt az ember a b�neset ut�n? B�r az ember nem vesz�tette el az �rtelm�t �s nem sz�nt meg az akarata, sem �ppen k�darabb� vagy fatusk�v� nem v�ltozott: �mde azok a tehets�gek �gy megv�ltoztak �s eler�tlenedtek az emberben, hogy t�bb� nem k�pesek arra, amire k�pesek val�nak a b�neset el�tt. Az �rtelem ugyanis elhom�lyosult, az akarat pedig szabadb�l szolgaiv� lett. Mert a b�nnek szolg�l, nem akaratlanul, hanem akarva. Mindenesetre akaratnak mondjuk, nem akaratlans�gnak.

3. Ami teh�t a rosszat, vagy a b�nt illeti: az ember nem Istent�l vagy a s�t�nt�l k�nyszer�tve, hanem saj�t akarat�b�l cselekszi a rosszat �s ebben a tekintetben teljesen szabad akarata van. Ha pedig gyakran azt veszz�k �szre, hogy Isten az embert a legrosszabb cselekedetek �s tervek v�grehajt�s�ban megakad�lyozza: ezzel Isten az embernek rosszra val� szabads�g�t nem sz�nteti meg, hanem hatalm�val elej�t veszi annak, amit az ember m�sk�l�nben szabadon hat�rozott el mag�ban. �gy J�zsef b�tyjai is szabadon hat�rozz�k el, hogy J�zsefet meg�lik, de ezt nem tehetik meg, mert az Isten tan�csv�gz�s�nek m�sk�ppen tetszett.

4. Ami meg a j�t �s az er�nyeket illeti: az ember �rtelme �nmag�t�l nem helyesen �t�l az isteni dolgok fel�l. Az evang�liomi �s apostoli irat ugyanis mindenik�nkt�l, akik idvez�lni akarunk, �jj�sz�let�st k�v�n: k�vetkez�sk�ppen az �d�mt�l val� els� sz�let�s semmit sem �r az idvess�gre n�zve. P�l apostol szerint az �rz�ki ember nem fogadja el, amik az Isten Lelk�t�l vannak. (1 Kor 2,14) Ugyan� m�sutt k�ts�gbe vonja, hogy �nmagunkt�l k�pesek voln�nk valami j�nak elgondol�s�ra. (2 Kor. 3,5) Tudjuk azonban, hogy az akaratnak vez�re az �rtelem, vagyis a bel�t�s; mivel pedig a vez�r vak: vil�gos, hov� jut az akarat is; teh�t a m�g �jj� nem sz�letett embernek nincs szabad akarata a j�ra �s ereje sincs a j�nak cselekv�s�re. Az �r az evang�liomban �gy sz�l: Bizony-bizony mondom nektek: valaki b�nt cselekszik, szolg�ja a b�nnek. (J�n. 8,34) �s P�l apostol szerint a testnek t�rekv�se ellens�gesked�s Isten ellen, mert az Isten t�rv�ny�nek nem engedelmeskedik, minthogy azt nem is teheti. (R�m. 8,7)

5. Tov�bb menve azt mondjuk, hogy a b�nbe esett emberben van n�mi megismer�si k�pess�g a f�ldi dolgokra vonatkoz�lag. Mert Isten az � irgalmass�g�n�l fogva meghagyta n�la az �szt, mely azonban jelent�kenyen t�vol �ll att�l, amely a b�neset el�tt megvolt az emberben. Isten parancsolja, hogy az �szt m�velj�k, egyszersmind aj�nd�kokat �s el�menetelt is ad hozz�. �s nyilv�nval� dolog, hogy az �sszes m�v�szeti �gakban sem jutunk semmire az Isten �ld�sa n�lk�l. Legal�bb a szent�r�s minden m�v�szetet Istenre vezet vissza. (2 M�z. 31) Hiszen a m�v�szetek eredet�t a pog�nyok is isteneknek tulajdon�tott�k, mint azok feltal�l�inak.

6. V�g�l l�ssuk, ha vajjon az �jj�sz�l�tteknek van-e szabad akaratuk �s mily hat�rig? Az �jj�sz�let�s alkalm�val a Szentl�lek az �rtelmet megvil�gos�tja, hogy Istennek titkait �s akarat�t meg�rtse. Mag�t az akaratot is nemcsak megv�ltoztatja a Szentl�lek, hanem k�pess�gekkel is felruh�zza av�gett, hogy a j�t �nk�nt akarja �s cselekedhesse is. (R�m 8,1) Ha ezt meg nem engedj�k, akkor megtagadjuk a kereszty�n szabads�got �s t�rv�nyszer� szolgas�got hozunk be. Ugyde Isten is �gy sz�l a pr�f�ta �ltal: T�rv�nyemet az � belsej�kbe helyezem �s az � sz�v�kbe �rom be. (Jer. 31,33) Az �r is azt mondja az evang�liomban: Ha a Fi� megszabad�t titeket, bizonnyal szabadok lesztek. (J�n. 8,36) P�l meg ezt mondja: N�ktek adatott az a kegyelem a Krisztus�rt, nemcsak hogy higgyetek �benne, hanem hogy �rte szenvedjetek is. (Fil. 1,29) Tov�bb�: Meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy aki elkezdette bennetek a j� dolgot, elv�gzi a J�zus Krisztus napj�ig; (Fil. 1,6) viszont: Isten az, aki munk�lja bennetek mind az akaratot, mind a munk�lkod�st. (Fil. 2,13)

7. Mindazon�ltal azt tan�tjuk, hogy itt k�t dolgot kell figyelembe venn�nk; el�sz�r azt, hogy az �jj�sz�l�ttek a j�nak v�laszt�s�ban �s tev�s�ben nemcsak szenved�legesen, hanem cselekv�leg is viselik magokat. Mert Isten ind�tja �ket, hogy magok tegy�k azt, amit tesznek. Helyesen eml�ti meg erre n�zve Augustinus, hogy Isten a mi seg�t�nknek neveztetik. M�r pedig csak azon lehet seg�teni, aki valami tesz. A manikheusok az embert minden saj�t cselekv�st�l megfosztott�k �s mintegy k�darabnak vagy fatusk�nak tartott�k.

8. Figyelembe veend� m�sodszor az, hogy az �jj�sz�l�ttekben benn�k marad a gyarl�s�g. Mivel ugyanis a b�n benn�nk lakozik �s az �jj�sz�l�ttekben a test k�zd a l�lek ellen eg�sz �let�nk v�g�ig: enn�lfogva nem eg�szen t�k�letesen cselekszik az �jj�sz�l�ttek azt, amit magokban elhat�roztak

Igazolja ezt az apostol (R�m. 7 �s Gal. 5). E szerint az a mi szabad akaratunk amiatt gyenge, ami az �s �d�mb�l �s a vel�nk sz�letett emberi romlotts�gb�l �let�nk v�g�ig benn�nk megmarad. De mivel a testis�g er�inek �s az � ember maradv�nyainak nincs annyi hat�sa, hogy v�gk�ppen kiolts�k a l�lek m�k�d�s�t: ez�rt a h�v�ket szabadoknak mondjuk, de �gy �m, hogy gyarl�s�gukat megismerj�k �s ne k�rkedjenek a szabad akarattal. A h�v� l�leknek ugyanis mindig szeme el�tt lebegjen, amit Augustinus az apostol nyom�n gyakran hangs�lyoz: Mid van, amit nem kapt�l? Ha pedig kaptad, mit k�rkedel, mintha nem kaptad volna? (1 Kor. 4,7) Ehhez j�rul m�g az, hogy nem mindj�rt teljes�l, amit magunkban elgondoltunk, mert a dolgok kimenetele Isten kez�ben van. Ez�rt k�ri P�l apostol az Urat, hogy tegye szerencs�ss� az � utaz�s�t (R�m. 1,10) Teh�t, m�r csak ebb�l az okb�l is er�telen a szabad akarat.

9. Egy�bir�nt senki sem tagadja, hogy k�ls� dolgokban mind az �jj�sz�l�tteknek, mind az �jj� nem sz�letetteknek megvan a szabad akaratuk. Mert az embernek m�s �l� l�nyekkel, (melyekn�l nem csek�lyebb), k�z�s tulajdons�ga az, hogy n�mely dolgot akar, m�s dolgot nem akar; nevezetesen, besz�lhet �s hallgathat, hazulr�l elmehet vagy otthon maradhat stb. �mb�r itt is mindig Isten hatalm�ra kell gondolnunk, amely cselekedte, hogy B�l�m nem mehetett oda, ahova akart (4 M�z. 24), �s Zakari�s, mid�n a templomb�l hazat�rt, nem sz�lhatott amint akart. (Luk. 1,22)

10. E t�rgyra n�zve k�rhoztatjuk a manikheusokat, akik tagadj�k azt, hogy a j� emberben szabad akarat�b�l �llott el� a gonosz. A pelagianusokat is k�rhoztatjuk, akik azt �ll�tj�k, hogy a gonosz embernek elegend� szabad akarata van arra, hogy a j� parancsolatot teljes�tse. Mindkett�j�ket megc�folja a szent�r�s, amely amazoknak ezt mondja: Teremt� Isten az embert igaznak, (1 M�z. 1,27) emezeknek pedig �gy sz�l: Ha a Fi� megszabad�t titeket, bizonnyal szabadok lesztek. (J�n. 8,36)