I. R�SZ. - A szent�r�sr�l, az Isten igaz besz�d�r�l

l. Hissz�k �s valljuk, hogy a szent pr�f�t�k �s apostolok mindk�t sz�vets�gbeli k�noni iratai, Istennek tulajdon igaz besz�de, �s azok kell� hiteless�ge �nmagukt�l van, nem emberekt�l. Mert maga az Isten sz�lott az aty�khoz, a pr�f�t�khoz �s az apostolokhoz, �s hozz�nk is sz�l m�g mindig a szent iratok �ltal.

2. �s ebben a szent�r�sban a Krisztus egyetemes egyh�za a legteljesebben el�adva tal�lja mind azt, ami az idvez�t� hitre, mind azt, ami az Istennek tetsz� �let helyes folytat�s�ra tartozik. Annakok��rt hat�rozottan megparancsolta Isten, hogy semmi ahhoz ne t�tess�k, se el ne v�tess�k abb�l. (5 M�z. 4,2 12,32) Mi teh�t �gy v�leked�nk, hogy ezekb�l az iratokb�l kell tanulni az igazi b�lcsess�get �s kegyess�get, mint szint�n az egyh�zak reform�l�s�t �s korm�nyz�s�t �s a kegyess�g minden teend�j�re vonatkoz� utas�t�st, v�g�l a hitt�telek bebizony�t�s�t �s elvet�s�t, avagy minden t�velyg�s megc�fol�s�t, s�t minden int�st is, az apostol ama mond�sa szerint: A teljes �r�s Istent�l ihletett �s hasznos a tan�t�sra, a fedd�sre...(2 Tim. 3,16). �s ism�t: Ezeket �rom neked - �gymond az apostol Tim�theusnak - hogy megtudhasd ezekb�l, mi m�don kell forgol�dni az Isten h�z�ban. (1 Tim. 3,14-15) Ugyan� mondja tov�bb� a thessalonikabelieknek: Mid�n vett�tek az Isten besz�d�t, melyet hallottatok mi t�l�nk, nem �gy vett�tek azt, mint embereknek besz�d�t, hanem mint Istennek besz�d�t, mik�ppen hogy bizony az is. (1 Thess. 2,13) Mert maga az �r mondotta az evang�liomban: Nem ti vagytok, akik sz�lani fogtok, hanem a ti mennyei Aty�toknak Lelke az, aki sz�lani fog ti �ltalatok. (M�t� 10,20) Az�rt aki titeket hallgat engem hallgat, aki titeket megvet, engem vet meg. (Luk. l0,16 J�n. 13,20) 

3. Mid�n teh�t manaps�g Istennek ezt a besz�d�t, t�rv�nyesen h�vatott pr�dik�torok hirdetik az egyh�zban: hissz�k, hogy Istennek tulajdon besz�de hirdettetik �s azt fogadj�k be a h�vek, �s nem sz�ks�ges Istennek m�s ig�j�t k�lteni vagy v�rni az �gb�l; �s nyilv�n a hirdetett ig�re kell �gyelni, nem az azt hirdet� lelkip�sztorra, aki ha gonosz �s b�n�s is, mindaz�ltal Isten ig�je igaz �s j� marad.

4. �s nem gondoljuk, hogy a k�ls�k�ppen val� igehirdet�s az�rt l�tszik mintegy eredm�nytelennek, mivelhogy az igaz vall�sban val� oktat�s a Szentl�lek bels� megvil�gos�t�s�t�l f�gg, amint �rva van: Nem tan�tja senki az � felebar�tj�t, mert mindny�jan megismernek engem, (Jer. 3l,34) �s: Sem aki pl�nt�l, valami, sem aki �nt�z, hanem Isten, aki el�menetelt ad. (1 Kor. 3,7) Mert, b�r senki sem mehet Krisztushoz, hanemha az Atya vonandja �t (J�n. 6,44) �s bels�k�ppen a Szentl�lek megvil�gos�tja: mindaz�ltal tudjuk, hogy Isten igenis akarja, hogy az � besz�de nyilv�nosan is hirdettess�k. Isten az � Szentlelke, avagy angyal szolg�lata �ltal, szint�n oktathatta volna Korn�liust, P�ter apostol munk�ja n�lk�l is: m�gis P�terhez utas�tja �t, akir�l az angyal �gy sz�lt: Az megtan�t t�ged, mit kell cselekedned. (Csel. 10,6) Mert aki bels�k�ppen megvil�gos�t, Szentlelket aj�nd�kozv�n az embereknek, ugyan� tan�tv�nyainak ezt a parancsolatot adta: Elmenv�n mind e sz�les vil�gra, pr�dik�lj�tok az evang�liomot minden teremtm�nynek. (M�rk 16,15) Ez okb�l pr�dik�lta P�l apostol Filippiben a b�bor�r�s Lydi�nak az ig�t k�ls�k�ppen, bels�k�ppen pedig megnyit� az �r ama n� sz�v�t. (Csel. 16,14) Ugyanez a P�l, gy�ny�r� gondolatbeli emelked�s ut�n erre a k�vetkeztet�sre jut: Teh�t a hit hall�sb�l van, a hall�s pedig Isten �g�je �ltal. (R�m. 10,17) Mindamellett elismerj�k, hogy Isten, k�ls� szolg�lat n�lk�l is megvil�gos�thatja az embereket; akiket akar �s amikor akarja: ez hatalm�ban van. Mi azonban az emberek oktat�s�nak szok�sos m�dj�r�l sz�lunk, amint azt Isten �gy parancsolatban, mint p�ld�ban el�nkbe adta.  

5. Annakok��rt megvetj�k az Artemon, a manikheusok, a valentini�nusok, Cerdo �s a marcionit�k minden eretneks�g�t, akik tagadt�k a szent iratoknak a Szentl�lekt�l val� eredet�t: azok k�z�l n�melyeket r�szint el nem fogadtak, r�szint megtoldottak �s meghamis�tottak.

6. �m azt sem titkoljuk el, hogy az � sz�vets�g n�mely k�nyveit a r�giek apokrifus, m�sok egyh�zi iratoknak nevezt�k, tudniillik �mb�r akart�k, hogy azokat a gy�lekezetekben olvass�k, de m�g sem akart�k azt, hogy valamely hitigazs�gnak ezekb�l val� bebizony�t�s�t el�mozd�ts�k. Mint p�ld�ul Augustinus is eml�ti, (De civitate Dei 18, cap. 38.) hogy a Kir�lyok k�nyveiben egyes pr�f�t�k nevei �s k�nyvei id�zve vannak, de hozz�teszi, hogy azok nincsenek meg a k�nonban �s hogy a mi meglev� k�nyveink el�gs�gesek a kegyess�gre.