JEGYZETEK

1. Az 1528-b�l val� Berni T�telek legelseje, mely eredeti sz�veg�ben �gy hangzik: „Die heylig Christenlich Kilch, deren eynig houpt Christus, ist uss dem wort Gotts geborn, im selben bleybt sy, und h�rt nit die stimm eines fr�mbden.” E. F. Karl M�ller: Die Bekenntnisschriften der reformierten Kirche, 1903, 30. lap.

2. L�sd k�l�n�sen Cullmann Oszk�rnak az els� kereszty�n hitvall�sokr�l �rt tanulm�ny�t, melyben kimutatja, hogy m�r az �jtest�mentomi k�non kialakul�sa el�tt, de mag�b�l az �jtest�mentomb�l is igazolhat�an, ebben foglalt�k �ssze az els� kereszty�nek hit�k l�nyeg�t s az �skereszty�ns�gnek ebb�l a hitvall�s�b�l bontakozott ki minden trinit�rius hitvall�s is. „Tudnunk kell, hogy a kereszty�n hit t�rt�neti kiindul�si pontja �s dogmatikai k�z�ppontja a J�zus Krisztusban val� hit; de azt is tudnunk kell, hogy ez a hit t�volr�l sem z�rja ki az Atya-Istenben val� hitet, s�t ellenkez�leg: megadja annak kereszty�n alapj�t ugyan�gy, mint a Szentl�lekben val� hitnek. – M�sfel�l, amikor az els� kereszty�nek azt vallj�k, hogy Krisztus az �r, ezzel pontosan megjel�lik azt az id�t is, amelyben tetszett Istennek kijelenteni az �dv�ss�g terv�t: azt az id�t, amely fel�leli nemcsak a jelent, hanem a m�ltat �s a j�v�t is. Ha Krisztus ma �r, ez az�rt van, mert tegnap testet �lt�tt �s megfesz�ttetett �s mert holnap visszaj�n �t�lni �l�ket �s holtakat.” (Les premi�res confessions de foi chr�tiennes, 1943, 52 lap. – N�met�l is megjelent a „Theologische Studien” c. sorozatban.)

3. A II. Helv�t Hitvall�s �r�j�nak: Bullinger Henriknek fontosabb �letrajzi adatai a k�vetkez�k: Sz�letett 1504. j�lius 18-�n Bremgartenben, ahol atyja lelkip�sztor �s orgonista volt. Itt v�gezte elemi iskolai tanulm�nyait, a k�z�piskol�t Emmerichben, az egyetemet pedig K�lnben, ahol f�k�nt az �kori klasszikusok, az egyh�zi aty�k �s a skolasztikusok m�veit, majd a Szent�r�st s Luther �s Melanchthon els� iratait tanulm�nyozta. A Szent�r�s olvas�sa lelke m�ly�n m�r ekkor protest�nss� form�lta. 1523-t�l iskolamester a kappeli kolostorban. Itt anyanyelv�n magyar�zza a Bibli�t �s Melanchthon Loci-j�t, a reform�ci� els� nagyobb dogmatikai term�k�t. Hat�s�ra Kappel reform�ci�ja l�nyeg�ben v�gbement. 1528-t�l Hausenben, 1529-t�l pedig sz�l�v�ros�ban lelkip�sztor. �lland� kapcsolatban �ll Zwinglivel, akinek ut�dja is lett a z�richi lelkip�sztors�gban 1531 v�g�t�l eg�szen 1575 szeptember 17-�n bek�vetkezett hal�l�ig. � a megszil�rd�t�ja a z�richi reform�ci�nak, a Zwingli hal�l�t k�vet� v�ls�gok k�z�tt. Rendezte �s tov�bbfejlesztette a reform�ci� szellem�ben meg�jult egyh�zi �s iskolai �letet. Kit�n� igehirdet� �s lelkigondoz�. Tem�rdek pr�dik�ci�ja �s �r�smagyar�zata maradt r�nk (a pr�f�t�khoz, evang�liumokhoz, apostoli levelekhez �s a Jelen�sek k�nyv�hez). �ri�si m�ret� levelez�st folytatott az akkori protest�ns Eur�p�nak minden nevesebb theol�gus�val �s fejedelmeivel. �kumenikus szemhat�r�n sz�ntelen�l ott volt a lengyel- �s magyarorsz�gi s erd�lyi reform�ci� gondja. �l�nk kapcsolatban �llott a magyarorsz�gi reform�ci� h�veivel is. Ennek sok eml�ke maradt levelez�s�ben. (B�hl Eduard a II. Helv�t Hitvall�s h�romsz�zados �vfordul�ja alkalm�b�l megjelent hitvall�s-kiad�s�nak f�ggel�k�ben – B�cs, 1866 – k�z�lte Fej�rth�y J�nosnak k�t, Husz�r G�lnak, Makarios J�zsefnek, Th�ri M�ty�snak �s M�lius P�ternek egy-egy Bullingerhez �rt level�t. Ezek tartalm�t R�th Gy�rgy: Bullinger Henrik �s a magyar reform�ci� c. cikk�ben – Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek, 1896, 42–58. �s 273–289. lap – r�szletesen ismerteti. Erd�s K�roly: Bullinger Henrik �s Fej�rth�y J�nos levelez�se – Debrecen, 1913. – c. dolgozat�ban Fej�rth�ynak m�r n�gy level�t adja magyar ford�t�sban s t�rt�neti m�ltat�ssal.) Azt is meg kell eml�ten�nk, hogy Bullinger Fej�rth�y k�r�s�re egy latin nyelv� „lev�lszer� k�nyvecsk�t” is �rt „a szorongatott �s les�jtott magyarorsz�gi egyh�zaknak s ezek lelkip�sztorainak �s szolg�inak”, mely Libellus Epistolaris etc. c�mmel jelent meg 1559-ben, val�sz�n�en Kolozsv�rott. (A fennmaradt egyetlen p�ld�ny tartalm�r�l el�g r�szletesen besz�mol R�th Gy�rgy az im�nt eml�tett cikk�ben.) Bullinger val�ban „�kumenikus theologus” volt, sokat f�radozott a reform�ci� lutheri �s sv�jci ir�ny�nak �sszeb�k�ltet�s�n, majd pedig a z�richi �s genfi vonal egyes�t�s�n. R�szt vett az I. Helv�t Hitvall�s szerkeszt�s�ben (1536). K�lvinnal a z�richi egyezm�nyben (Consensus Tigurinus, 1549) siker�lt megtal�lnia a teljes �sszhangot az �rvacsoratanban. Szeretetteljes egy�nis�g�re �s nagy tekint�ly�re jellemz�, hogy K�lvin „legjobb ap�nknak” nevezte. Kiv�l� munk�sa volt a „reform�tus �kumenicit�s” �gy�nek. (L�sd a tov�bbi r�szleteket Erd�s J�zsef „T�rt�nelmi bevezet�s�ben” a II. Helv�t Hitvall�s �ltala k�sz�tett �s 1907-ben Debrecenben kiadott ford�t�s�hoz.) – A leg�jabb Bullinger-�letrajz Andr� Bouvier: Henri Bullinger (1940) c. m�ve. �lete 1531-ig terjed� szakasz�r�l pedig Fritz Blanke: Der junge Bullinger (1942).

4. Az elvi fejteget�seinkben el�adottakkal kapcsolatban v�. k�l�n�sen K. Barth: Die Kirchliche Dogmatik, I. 2, 693–740. �s 919–938. lapjait, tov�bb� „W�nschbarkeit und M�glichkeit eines allgemeinen reformierten Glaubensbekenntnisses” c. dolgozat�t (Die Theologie und die Kirche, 1928, 76–105. l.). L�sd m�g magyar ford�t�sban megjelent „Hiszek” (Debrecen, 1936.) �s „Istenismeret �s istentisztelet” (Budapest, 1943.) c. m�vei els� fejezeteit. – A t�rt�neti vonatkoz�sokkal kapcsolatban f�k�nt W. Hildebrandt – R. Zimmermann: Bedeutung und Geschichte des zweiten Helvetischen Bekenntnisses (Z�rich 1938.) c. m�v�t.

5. Amint m�r Melanchthon klasszikusan megfogalmazta: Verbum Dei condit articulos fidei, praeterea nemo, ne angelus quidem. (A hitcikkek alapj�t Isten Ig�je veti meg, rajta k�v�l senki, m�g angyal sem.)

6. Sok egy�b theologiai munk�ja k�z�tt Bullinger egy k�l�n kis �rtekez�st is �rt „De Testamento seu foedere Dei unico et aeterno” c�mmel. M�lt�n tartj�k az �n. frigy-theologia vagy „foederalis theologia” el�fut�r�nak. T�le vezet az �t Musculuson �s Ursinuson meg Olevianuson �t Cocceiushoz, de bizonyos �rtelemben a mai kiad�s� „�dvt�rt�neti theologi�hoz” is!

7. L�sd k�l�n�sen a Szenth�roms�gr�l sz�l� III. fejezetet, tov�bb� a XI. fejezet v�g�n �s a XVI. fejezet elej�n tal�lhat� nyomat�kos hivatkoz�st ezekre a szimb�lumokra.

8. Figyelemre m�lt�, hogy Melius�k az Egerv�lgyi Hitvall�snak (1562.) ezt a c�met adt�k: Confessio Catholica de praecipuis fidei articulis (katholikus hitvall�s a hit f�cikkeir�l), s�t od�ig mentek igazhit� katholicit�suk igazol�s�ban, hogy ahol csak tehett�k, nemcsak az �egyh�zi �s k�z�pkori tantekint�lyekre, hanem m�g a tridenti zsinat (!) hat�rozataira is hivatkoztak. L�sd err�l R�v�sz Imre: A Debreceni–Egerv�lgyi Hitvall�s �s a Tridentinum (1934) c. dolgozat�t. – Tudvalev�, hogy a reform�ci� �s az azt k�vet� protest�ns orthodoxia idej�n aty�ink t�volr�l sem gondoltak arra, hogy a „katholikus” elnevez�st �tengedj�k a r�mai egyh�znak �s h�veinek. Ez csak a k�s�bbi nagy elfelejtkez�sek folyt�n k�vetkezett be, amikor a „modern protestantizmus” annyira modern lett, �gy „felvil�gosult” �s elvil�giasodott, hogy sokszor m�r nem is �rtette �s nem is k�pviselte igaz�n a reform�ci� hitvall�s�t.

9. A II. Helv�t Hitvall�son v�gigh�z�dik a r�mai katholicizmussal szembeni �les �s m�lyrehat� ellent�t. Tanuls�gos ebb�l a szempontb�l is k�l�n vizsg�l�d�s t�rgy�v� tenni hitvall�sunkat. Minden ponton kider�l, hogy „protest�l�s�val” els�sorban nem tiltakozni akar s kor�ntsem a tagad�sb�l �s ellenkez�sb�l �l, hanem minden�tt egy nagyobbat �s teljesebbet hirdet: Krisztust, az egyed�li K�zbenj�r�t, az � kegyelmes �s felt�tlen uras�g�t a tan�t�s �s az �let minden vonal�n. Err�l van sz� a reform�ci� nagy k�z�pponti t�teleiben: solus Christus, sola Scriptura sacra, sola gratia, sola fide, soli Deo gloria. Mert ezeket l�tja szent�r�sellenes m�don megcsorb�tva �s v�gzetesen eltorz�tva, az�rt k�nytelen tiltakozni is. A protest�l�snak ez a bizonys�gtev� �s tiltakoz� jellege – hitvall�sunknak a r�mai katholicizmussal szembeni nagy pozit�v �s negat�v mondanival�i k�l�n�s id�szer�s�ggel �s nyomat�kkal hangzanak a r�mai p�pa �ltal az 1950. �v v�g�n kihirdetett „M�ria-dogm�val” kapcsolatban. Ha semmi m�s, ez az egy – a r�mai katholicizmus alapvet� elt�velyed�s�t betet�z� „hitt�tel” – megd�bbent�en al�h�zza a protest�l� evang�liumi kereszty�ns�g, benne a reform�tus hitvall�s igaz�t. (B�r itt azt is meg kell eml�ten�nk, hogy a II. Helv�t Hitvall�s – el�g meggondolatlanul – XI. fejezet�ben �tveszi a nem biblikus k�z�pkori kifejez�st �s „mindenkor sz�z” M�ri�r�l besz�l. Ezen a ponton a Szent�r�s alapj�n korrekci�ra szorul.)

10. Ez is tanuls�gosan megfigyelhet� a II. Helv�t Hitvall�son. B�r a krisztol�gi�ban �s az �rvacsoratanban hat�rozottan kifejti a luther�nusok felfog�s�t�l elt�r� meggy�z�d�s�t, �ket meg sem nevezi.

11. Ez azt jelentette, hogy „corporaliter, realiter et substantialiter”, teh�t „testileg, val�s�gosan �s l�nyegileg” veszik – m�g pedig nemcsak a hiv�k, hanem a hitetlenek is – a Krisztus test�t �s v�r�t. (V�. ezzel szemben a reform�tus egyh�z tan�t�s�t a II. Helv�t Hitvall�s XXI. r�sz�ben.)

12. Az �jabb kutat�sok eredm�nyei folyt�n, a II. Helv�t Hitvall�s meg�r�s�nak pontos ideje bizonytalann� v�lt. A kor�bbi felfog�s szerint Bullinger 1562-ben �rta. Azonban Di�rium�ba m�r 1561-ben ezt jegyezte be: „R�vid magyar�zatot �rok az igaz hitr�l.” (Ich schreibe eine kurze Erl�uterung des rechten Glaubens.) 1566-ban m�gis azt mondja, ugyancsak a Di�riumban: „Azt a hitvall�st az 1564-ik �vben �rtam, amikor a pestis d�h�ng�tt.” (V�. Hildebrandt–Zimmermann i. m. 36–37. l.). Ezek az adatok akk�nt egyeztethet�k �ssze, hogy Bullinger 1561-ben megkezdte, 1562-ben befejezte, 1564-ben pedig �tdolgozta hitvall�s�t.

13. L�sd ezeket E. F. K. M�ller fentebb id�zett hitvall�sgy�jtem�ny�ben.

14. Ed. B�hl: Die Zweite Helvetische Confession. (Eine Antrittsrede, Wien, 1864.) 17. lap.

15. Hildebrandt–Zimmermann i. m. 41. lap.

16. La confession helv�tique post�rieure. (Traduction fran�aise de 1566.) Introduction et notes par Jacques Courvoisier (Cahiers th�ologiques de l’actualit� protestante) 1944. 16. l.

17. Die Theologie und die Kirche, 82–83. l.

18. N�met ford�t�sban olvashat� ez a szakasz Hildebrandt–Zimmermann i. m. 15–16. lapj�n. L�sd magyarul a XXI. fejezethez f�z�tt jegyzetben.

19. L�sd err�l r�szletesebben Niesel: K�lvin theol�gi�ja, Debrecen 1943, 31–43. �s 87–88. lapj�t. Tov�bb� a 22. jegyzetben eml�tett Niesel f�le reform�tus hitvall�sgy�jtem�nyben (a 325–337. lapokon) a d�sseldorfi t�teleket �s a barmeni nyilatkozatokat.

20. M�s reform�tus hitvall�sok – �gy p�ld�ul a belga �s a sk�t hitvall�s – ebben a tekintetben gazdagabb �s tagoltabb bibliai ismeretet ny�jtanak, nem is sz�lva K�lvinr�l, aki nemcsak Instituti�j�ban, hanem a spiritualista rajong�k elleni vitairat�ban a Szentl�lekr�l sz�l� tan alapos kifejt�s�t adja. De a v�gs� dolgokr�l sz�l� tan ter�let�n a bibliai �s theol�giai kutat�s nagy jelent�s�g� eredm�nyei ma m�r nagyon odak�v�nkoznak a hitvall�s szomsz�ds�g�ba. Azonban ne mulasszuk el annak megeml�t�s�t sem, hogy a reform�torok k�zt �ppen Bullinger volt az, aki 101 pr�dik�ci�ban v�gigmagyar�zta a Jelen�sek k�nyv�t. Milyen k�r, hogy nem szerkesztett k�l�n fejezetet hitvall�s�ban is az eschatologi�nak!

21. V�. ehhez a szakashoz T�r�k Istv�n: A tanbeli reform k�rd�se c. dolgozat�t. (Theologiai Szemle, 1947. ny�ri k�rlev�l, 27–35. l.)

22. Herrenbr�ck Walter, aki az 1938-i Nisel-f�le reform�tus hitvall�sgy�jtem�ny�ben a II. Helv�t Hitvall�s eredeti sz�veg�nek leg�jabb kritikai kiad�s�t gondozta, el�szav�ban ezt �rja: „A Confessio theologiai tartalm�t tudom�som szerint m�g nem tett�k behat� vizsg�lat t�rgy�v�; nem mentek tov�bb somm�s �ttekint�sekn�l. Az�rt itt olyan feladatok v�rnak a j�v�re, amelyeknek munk�bav�tele annyival is ink�bb sz�ks�ges �s gy�m�lcs�z�, mert ebben a hitvall�si iratban a reform�tus theologi�nak val�ban klasszikus �sszefoglal�sa sz�llt re�nk �r�ks�g�l.” (Niesel: Die Bekenntnisschriften und Kirchenordnungen der nach Gottes Wort reformierten Kirche, 1938, 220. lap.) – Ehhez m�g azt is hozz�tehetj�k, hogy dogmat�rt�neti �s theologiat�rt�neti vizsg�l�d�sra is sz�ks�g van ezen a t�ren, mert pontr�l pontra meg kellene �llap�tani: hogyan tal�lta meg Bullinger a zwingli�nus �s a k�lvini gondolatok szint�zis�t. (Ezt a t�rt�neti kutat�st ma m�r Zwingli �s K�lvin m�veinek j� sz�vegkritikai kiad�sai �s a theologi�jukat feldolgoz� sz�mos tanulm�ny k�nny�ti meg.) Erre k�vetkezhetn�k azut�n a II. Helv�t Hitvall�s theologi�j�nak kidolgoz�sa. ehhez is bizony�ra j� el�munk�latokat ny�jt majd Niesel �ppen most megjelen� Szimbolik�ja, tov�bb� W. Kreck j� n�h�ny �vvel ezel�tt meghirdetett, de m�g kiadatlan m�ve: A reform�tus hitvall�sok theologi�ja, amely Edm. Schlink kit�n� k�nyv�nek (Die Theologie der lutherischen Bekenntnisschriften) lesz m�lt� reform�tus p�rja. – Term�szetesen nem szabad figyelmen k�v�l hagyni azt a theologiai magyar�zatokat ny�jt� irodalmat sem, amelyet a XVII. sz�zadbeli reform�tus (t�lnyom�an z�richi) orthodoxia termelt, kiv�lt az I–XI., XVI., XIX–XXI. fejezetekr�l. �r�ik: Beumlerus, Huldricus, Thomann, Gernlerus, Wettstein �s a magyar Veresegyh�zi Tam�s, aki a predestin�ci�r�l sz�l� fejezettel foglalkozott „Disputationes in Cap. X. Conf. Helv. partes II, Tiguri 1673.” c�m� �rtekez�s�ben. A k�zelebbi adatokat l�sd W. Hildebrandt–R. Zimmermann i. m. 54. lapj�n. – K�s�bbi id�b�l: L. Thomas: La confession helv�tique (Etudes historico-dogmatiques), Geneve 1853. (Ink�bb �tcsoportos�tott ford�t�s �s megjegyz�sek, semmint behat� tartalmi feldolgoz�s.)

23. V�. E. F. Karl M�ller i. m. 2, 13–18.

24. Uo. XXI, 30–35. �s Barth i. m. 80. lap.

25. �gy magyarorsz�gi reform�tus egyh�zunk mindj�rt I. t�rv�nycikke elej�n �gy hivatkozik a II. Helv�t Hitvall�sra �s a Heidelbergi K�t�ra, mint „elfogadott hitvall�saira”. A lelkip�sztorok �s seg�dlelk�szek esk�j�ben is ott van ez a s�lyos mondat: „A teljes Szent�r�st szorgalmasan tanulm�nyozom, szimbolikus k�nyveinket, �gy mint a M�sodik Helv�t Hitvall�st �s a Heidelbergi K�t�t tiszteletben tartom, Isten Ig�j�t… anyaszentegyh�zunk hitelvei szerint tiszt�n �s igaz�n hirdetem.” – Azt is elmondhatjuk, hogy nem sok reform�tus egyh�z van a f�ld kereks�g�n, amelyik ebb�l a szempontb�l h�vebb lett volna a mienkn�l a II. Helv�t Hitvall�shoz. Form�lis egyh�zjogi �rtelemben m�g a legmodernist�bb protest�ntizmus idej�n sem helyezt�k hat�lyon k�v�l. Vajha lelkik�pen is ilyen h�vek lett�nk volna �s lenn�nk hozz�! – M�g azt is tegy�k hozz�, hogy ez a hitvall�s haz�nkban eddig nem kevesebb, mint 18 kiad�st �rt, bizony�ra a legt�bbet valamennyi nemzet k�z�tt. Pedig megjelent a latin eredetij�n k�v�l n�met�l, franci�ul, lengyel�l, angolul, hollandul, rom�nul, olaszul, s�t t�r�k�l �s arabul is. Ma is hivatalos hitvall�si iratuknak �ppen Eur�p�nak ezen a t�jain �l� reform�tusok tartj�k, �m. az ausztriai, csehszlov�kiai, lengyelorsz�gi, magyarorsz�gi, rom�niai �s jugoszl�viai reform�tus egyh�zak, melyek k�z�l sz�mbelileg a hazai �s a rom�niai a legnagyobb.

26. De az nagyon helyes, ha p�ld�ul gy�lekezeti est�ken folyamatos tan�t�si vez�rfonalul vessz�k id�nk�nt a II. Helv�t Hitvall�st is, nemcsak a Heidelbergi K�t�t, amely az �n. k�t�magyar�zatok sz�zados gyakorlata �s a konfirm�ci�i oktat�s r�v�n sokkal ismertebb a gy�lekezet tagjai el�tt. Egy lelkip�sztornak sem volna szabad megfosztania �nmag�t �s a gy�lekezetet att�l az �r�mt�l �s lelki haszont�l, amit a II. Helv�t Hitvall�snak ilyen k�z�s, gy�lekezeti tolm�csol�sa �s megbesz�l�se jelent. – A lelk�szk�ri munk�nak is egyik legterm�kenyebb form�ja lehetne: pontr�l pontra k�z�sen megvizsg�lni �s megvitatni, milyen d�nt� szempontokat ad mai igehirdet�s�nk sz�m�ra ez a hitvall�s; hogyan elevenedik meg a teljes Szent�r�ssal val� szembes�t�s r�v�n �s t�g�tja hitismeret�nk szemhat�rait, �les�ti l�t�sunkat a t�vhit �s a t�vtan mai form�inak felismer�s�re; milyen pontokon hanyatlottunk el t�le k�l�n�sen; hogyan kell kieg�sz�teni, b�vebben kifejteni, vonalait kih�zni m�ig, a hit �s �let mai k�rd�seiig stb.

Nagy Barna