A Dun�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let

17. sz�zadi zsinatainak protokolluma

(1612–1658).

A protest�ns egyh�zak legfontosabb dokumentumai k�z� tartoznak a zsinati jegyz�k�nyvek. K�l�n�sen azok az els�rang�, n�ha p�tolhatatlan forr�sok, amelyek a reform�ci� els� �vsz�zadaiban keletkeztek. 16. sz�zadi zsinati v�gz�seket tett k�zz� Kiss �ron.[1] Az evang�likus egyh�z zsinatair�l az egyik legr�gibb jegyz�k�nyv a „Protocollum Synodale Superintendentiae Transdanubianae 1608–1642”;[2] az erd�lyi reform�tus zsinatokr�l a „Consistorialia”,[3] a dun�nt�li reform�tuss�gr�l a most ismertetend� jegyz�k�nyv. T�bbnek „k�l�nleges” sorsa volt, hiszen a sz�zadok sor�n sokat h�ny�dtak, megs�r�ltek. P�ld�ul az erd�lyi zsinatok v�gz�seit tartalmaz� eredeti jegyz�k�nyv el�gett Nagyenyeden, amikor 1848 janu�rj�ban kigyulladt a p�sp�ki lev�lt�r,[4] csak m�solatban maradt fent. A Dun�nt�li Reform�tus Egyh�zker�letnek, b�r sok�ig elveszettnek hitt�k, megmaradt e fontos irata. A dokumentum jelenleg az esztergomi F�sz�kesegyh�zi K�nyvt�r Batthy�ny-gy�jtem�ny�ben tal�lhat�.[5]

A jegyz�k�nyv 912 lapb�l �ll, nincs mind tele�rva, az utols� bejegyz�s az 504. lapon tal�lhat�. 18. sz�zadi tartalomjegyz�ke 44 lap, ez nincs bef�zve. A c�mlapon a k�vetkez� olvashat�:

Anno MDCXII: 19 et 20 die mensis Junii post meam (J. Canisai) in ecclesiam Papensem commigrationem quatriduo celebrata est synodus in civitate KE�RMEND in qua Venerabilis Vir D. Stephanus Pathainus aulicus tum temporis Spectabilis ac Magnifici D. d. Francisci de Batthian concionator in Szalonoc (loco admodum Venerandi superintendentis D. Stephani Beythe post mortem) in Superintendem Ecclesiarum.

Az utols� zsinatot, amelyr�l bejegyz�s k�sz�lt, 1658. j�nius 15-�n tartott�k P�p�n.

A k�tet l�that�lag t�bb k�z munk�ja. T�bb zsinati feljegyz�s els� lapja d�szes. A jegyz�k�nyv nem a zsinatokon k�sz�lt, hanem az ott �rt jegyzeteket m�solt�k ut�lag a k�nyvbe. Az 1640-es �s 1650-es �vekben tartott egyh�zker�leti gy�l�sek iratai k�z�l sok hi�nyzik, ezek sz�m�ra �resen hagytak t�bb lapot. Az 1657. �prilis 24-�n tartott zsinat �sszeh�v�levele �s a november 1-j�n lezajlott tan�cskoz�s eredeti feljegyz�sei is megtal�lhat�k a F�sz�kesegyh�zi K�nyvt�rban.[6]

A jegyz�k�nyvet Kanizsai P�lfi J�nos kezdte el vezetni Pathai Istv�n p�sp�ks�ge alatt.[7] Az els� feljegyz�s az 1612-ben j�nius 19-�n �s 20-�n tartott k�rmendi zsinatr�l val�. B�r Kanizsai m�r 1612-t�l �rta az esem�nyeket, hivatalosan csak az 1617. m�jus 1-j�n, a K�vesk�ton tartott zsinaton b�zt�k meg a jegyz�i feladatok ell�t�s�val. Ut�na Czegl�di Szab� P�lt tett�k meg jegyz�v�, majd G�l Imre �rta tov�bb a k�tetet, aki – mint k�t el�dje –, p�sp�k lett (1649–1655), de az � p�sp�ks�ge alatt csak az 1649-es �s 1655-�s zsinatokat jegyezt�k be. A k�tetet a jegyz�, majd az 1650-es �vekben m�r a p�sp�k �rizte.

Kanizsai feljegyz�sei kezdetben sz�kszav�ak, k�s�bb egyre r�szletesebb� v�lnak. Minden esetben le�rta a zsinat hely�t �s pontos idej�t. Ezut�n k�vetkezett a zsinaton r�sztvev�k n�vsora. A lelk�szeket egyh�zmegy�nk�nt sorolta fel. Ez alapj�n nyomon k�vethetj�k az egyh�zker�let v�ltoz�sait, amit Thury Etele a dun�nt�li superintendenti�r�l �rt m�v�ben r�szletesen bemutatott. A pr�dik�torok mellett felt�ntett�k szolg�lati hely�ket is, �gy k�nnyen ki lehet k�vetkeztetni, hogy ki hol mennyi ideig volt lelk�sz, vagy volt-e bet�ltetlen �ll�s. A jelenl�v�k ut�n a hi�nyz�k nevei k�vetkeznek. A zsinatokr�l csak indokoltan �s igazoltan lehetett t�vol maradni. V�g�l a lelk�sznek avatand�k neveit tal�ljuk meg �s azokat a t�teleket, amelyekr�l vitatkozniuk kellett felszentel�s�k el�tt.

Lejegyezt�k a zsinatok k�l�nf�le hat�rozatait, �thelyez�seket, int�seket. Mivel a zsinat az egyh�zi b�r�s�g legf�bb f�ruma volt, itt ker�lt sor a h�zass�gi perek elint�z�sre is. �rdekes, hogy a gy�l�seken hozott t�rv�nyeket sem Kanizsai, sem a t�bbi jegyz� nem �rta bele a jegyz�k�nyvbe. A protokollumban nemcsak a zsinatok esem�nyeit jegyezt�k fel, hanem olyan esem�nyeket is, amelyek az egyh�zker�letben t�rt�ntek vagy a superintendencia �let�t �rintett�k. �gy „annalesk�nt” is m�k�d�tt a dokumentum, �s ez�rt ker�ltek bele 1619-es pozsonyi orsz�ggy�l�s esem�nyei vagy 1646-os szatm�ri nemzeti zsinatr�l k�ld�tt lev�l.

A zsinatok nagy r�sz�t P�p�n, N�met�jv�ron, K�rmenden, K�vesk�ton, Komj�tiban �s Szentl�rincen tartott�k.

Amint m�r eml�tett�k, a jegyz�k�nyvet Esztergomban �rzik. A katal�gusban tal�lhat� feljegyz�s szerint Batthy�ny Lajos k�rmendi birtok�r�l ker�lt az esztergomi �rsek birtok�ba.[8] �m ez a feljegyz�s val�sz�n�leg t�ves, mert a Cs�ky Mikl�s �rsek hal�lakor felvett jegyz�kben m�r a k�vetkez� t�tel tal�lhat�: Synodi Calvinistarum in Hungaria celebratae in manuscripto.[9]

A protokollum vagy a g�lyarab pr�dik�torok idej�n ker�lhetett katolikus k�zbe, amikor k�t vizsg�lat is volt P�p�n, 1671-ben �s 1674-ben, vagy 1725-ben, amikor az Esterh�zyak elvett�k a p�pai gy�lekezet anyak�nyv�t.[10] 1671 elej�n m�g P�p�n lehetett a jegyz�k�nyv, mert Kocsi Cserg� B�lint, aki akkor a reform�tus iskola rektora volt, �gy �rt: „Este h�t �ra ut�n a h�z asztal�n�l k�t k�ny�k�re t�maszkodva olvasta a zsinatok v�gz�seir�l sz�l� k�nyvet.”[11]

A dun�nt�li zsinatok jegyz�k�nyv�vel Thury Etele foglalkozott a sz�zad elej�n, � l�tott neki a kiad�s�nak. A k�zl�ssel – szinte kiz�r�lagosan a Protest�ns Egyh�zt�rt�neti Adatt�rban – az 1628. j�nius 27-�n P�p�n tartott zsinatig jutott el. Az 1908-ban megjelent VII. �vfolyamban adta ki az 1612 j�nius�t�l az 1617 szeptember�ig tartott zsinatok iratait. Ebben az id�szakban �sszesen 12 konziszt�riumot tartottak: K�rmenden, Komj�tiban, P�p�n, K�vesk�ton, Sz�cs�nyben �s Szentl�rincen. A VIII. �vfolyamban az 1618 janu�rj�t�l az 1622 november�ig terjed� id�szak feljegyz�seit tal�ljuk. A IX. �vfolyamban h�rom feljegyz�st tal�lunk az 1619-es pozsonyi orsz�ggy�l�sr�l, itt tal�lhat� tov�bb� az 1623 augusztus�t�l 1628 j�nius�ig rendezett gy�l�sek anyaga is. Ezek mellett Thury m�g kiadta az 1630. j�nius 18–19-�n P�p�n tartott zsinat k�nonjait, az 1633. m�jus 8-i zsinat katal�gus�t �s az 1643. �vi m�jus 19-�n �s 20-�n tartott cs�glei zsinat jegyz�k�nyv�t.[12]

Az 1630-as p�pai zsinat v�gz�seit Mokos Gyula is megjelentette.[13] Ezek a k�nonok Kanizsai P�lfi-t�rv�nyek n�ven is ismeretesek lettek: Articuli Ecclesiarum Orthodoxorum per Joannem Paulidem Caniseum.[14]

F�ggel�kk�nt k�z�lj�k a protokollum tartalm�t, s jelezz�k, hogy melyik r�sz kiadott (�s hol), illetve melyiknek nincs m�g sz�vegkiad�sa.