DANAJKA LAJOS A JOGFOSZTOTTS�G �S A MEGAL�ZTAT�S �VEI FELSÕSZELIBEN 1945-1950 (R�szletek)

Falunk, Felsõszeli embervesztes�ge a m�sodik vil�gh�bor�ban: t�z polg�ri �ldozat, a frontokon 107 katon�nk vesztette �let�t, a koncentr�ci�s t�borokban pedig 167 szem�ly pusztult el. E tetemes embervesztes�gen k�v�l lerombolt�k a falu k�t szeszgy�r�t, egy csal�di h�zat �s mindk�t templom t�bb bel�v�st is kapott, de az anyagi k�r sem elhanyagolhat�, amelyet a harcol� csapatok rabl�sai okoztak a lakoss�gnak.

Mindezeken fel�l kimondhatatlan az az erk�lcsi f�jdalom, az a megal�ztat�s, amit a sz�tfoly� szesztõl megr�szeg�lt katon�k mûveltek a faluban. Ilyen vesztes�ggel �rkezett el a v�rva v�rt b�ke 1945. m�rcius 31-�n, nagyh�t szombatj�n. P�r nap m�lva csehszlov�k csendõrs�g �rkezett a faluba, ez nyilv�nval�v� tette sz�munkra a hat �vig tart� h�bor� v�gsõ kimenetel�t, akaratunkt�l f�ggetlen�l �jra csehszlov�k fennhat�s�g al� ker�lt�nk. Az �j hatalom k�pviselõinek a megjelen�se feltûn�smentesen zajlott le, hiszen a lakoss�g m�g a front okozta izgalmak hat�sa alatt �llt, �s saj�t gondjaival volt elfoglalva. Nem tudott odafigyelni a politikai v�ltoz�sokra. �r�lt, hogy maga �s h�za �ps�gben �tv�szelte a h�bor� borzalmait.

Elsõnek a helyb�li kommunist�k mozdultak, �tvett�k a falu vezet�s�t, ezt az �j helyzetben k�nnyen v�ghezvitt�k. Amint a katonas�g mozg�sa engedte, azok, akik itthon voltak, nekifogtak az elmaradt tavaszi vet�snek b�zva a bek�sz�nõ b�k�ben, amelytõl a hat szûk esztendõ ut�n joggal v�rt egy boldogabb vil�got. Igaz, mi, itt a Felvid�ken, ezen a senkif�ldj�n, m�r t�bbsz�r v�rtuk �gy a b�k�t a 20. sz�zadban. Hiszen a sz�zad elsõ fel�ben, alig harminc �v leforg�sa alatt �tf�le uralom pr�b�lta r�nk erõszakolni az �ltala dirig�lt b�k�t.

Elõsz�r az alig megalakult k�zs�gi el�lj�r�s�got zavart�k sz�t, majd a magyar tan�t�kat bocs�tott�k el �prilis 29-�n. �gy a tan�t�st sem lehetett megkezdeni, sem m�jusban, de m�g szeptemberben sem. A k�zs�g �l�re magyarul nem tud� n�pbiztost (komissz�rt) �ll�tottak. R�videsen kider�lt, a szeszgy�rak annyira megs�r�ltek, hogy beind�t�sukr�l sz� sem lehetett, csup�n a kendergy�rban kezdt�k meg a termel�st.

Kinek is higgy�nk? Ez volt a k�rd�s 1944-ben, mikor ilyen biztat� felh�v�sokat sz�rtak rep�lõg�pekrõl. „Az �j k�zt�rsas�gban nemzetis�gi �s t�rsadalmi oszt�lyra val� tekintet n�lk�l mindenki sz�m�ra biztos�tva van a szabad �let �s igazs�g.”* Tal�n akkor a sz�veg megfogalmaz�i maguk sem tudt�k, mit �g�rnek. A val�s�got, hogy mit is jelent sz�munkra az �j szabads�gszeretõ k�zt�rsas�g, m�r a b�ke elsõ heteiben kezdt�k �szlelni, s hogy a sz�p �g�retekbõl semmi se val�sult meg, azt a k�sõbbiekben a saj�t bõr�nk�n tapasztaltuk.

A h�bor� okozta k�rok �s az azt k�vetõ gazdas�gi pang�s elõrevet�tette a munkan�lk�lis�g �rny�k�t, melyet k�sõbb m�g mesters�gesen is fokoztak �s a kiv�dhetetlen magyar�ld�z�s eszk�z�v� tettek. Az �j b�ke – akkor ezt m�g nem l�thattuk tiszt�n – nem a r�gi Csehszlov�ki�t hozta vissza, hanem a fajgyûl�lõ erõszakot.

Akkor m�g nem l�thattuk, de honnan is tudhattuk volna, hogy az �j rendelkez�sek m�g�tt a nemzet�llam gondolata h�z�dik meg. Hiszen sem r�di�, sem �js�g nem volt a faluban, csak j� k�s�ssel, �vek m�lt�n vil�gosodott ki, hogy Bene� m�r 1919. �prilis 16-�n a kisaj�t�t�si t�rv�ny sz�ks�gess�g�t azzal indokolta, hogy „El�gt�telt kell venn�nk a feh�rhegyi csata ut�n elk�vetett gonoszs�gok�rt, minden idegen f�ldbirtokost el kell kergetn�nk.” A nemzet�llam gondolata teh�t val�j�ban egyidõs a csehszlov�k �llammal. (…)

A h�bor� ut�ni nagypolitika t�rt�n�seibõl a falu n�pe vajmi keveset tudhatott meg, a v�ltoz�sokat csak a saj�t bõr�n �rezhette. A b�ke elsõ k�rvallottjai a magyar kommunist�k lettek: kiz�rt�k õket a k�zs�g vezetõs�g�bõl, alig k�t h�ttel a hivatal �tv�tele ut�n. Vezetõ szerep�k a k�zs�g �l�n r�vid�letû lett, nem tudhattak r�la, hogy Bene� m�g 1944. december 4-�n kijelentette: „Az �llamilag megb�zhatatlan k�zs�gek �l�re biztosok lesznek kinevezve”. S hogy csal�d�suk az �j rend ir�ny�ban m�g nagyobb legyen, 1945. m�jus 18-�n a magyar kommunist�kat kiz�rt�k a p�rtb�l. Ezzel az int�zked�ssel �ppen azokat az embereket s�rtett�k meg, akik �vtizedeken �t v�rt�k a p�rt elveiben b�zva annak gyõzelm�t, akik b�tran viselt�k (* A r�plap sz�veg�t l�sd a k�tet dokumentummell�klet�ben. )152 a tags�ggal j�r� neh�zs�geket m�r 1921, a p�rtjuk megalakul�sa �ta. Az�ta sztr�jkokkal pr�b�ltak jobb meg�lhet�st biztos�tani a 100 �ve summ�sokat foglalkoztat� uradalommal szemben. A visszacsatol�s ideje alatt a magyar hat�s�gok is betiltott�k a p�rtjukat.

Azokkal b�ntak �gy el, akik minden igyekezet�kkel seg�tett�k a csehszlov�k �llamot. Att�l a saj�t p�rtjukt�l kapt�k az elsõ arculcsap�st, ahonnan mindig az egyenlõs�g elv�t hirdett�k, hogy a n�pek k�z�tt nem lehet faji vagy nemzetis�gi megk�l�nb�ztet�s, sem jogfoszt�s az �rtatlan emberekkel szemben. A k�vetkezõ csap�st a magyar iskola, anyanyelv�nk �pol�ja kapta az�ltal, hogy a tan�t�kat elbocs�tott�k, s nem nyitott�k meg a magyar iskol�kat. K�sõbb, 1945. augusztus 11-�n 1890/45 sz�mmal t�rv�nyt hoztak az iskol�k �llamos�t�s�r�l, ebbõl a magyar iskol�k megnyit�sa hi�nyzott. Ez�ltal Felsõszeliben 543 magyar gyereket megfosztottak az anyanyelv�n val� tanul�st�l. Ezek egy kis h�nyada k�sõbb beiratkozott a szlov�k iskol�ba, de nagy t�bbs�g�k 1949. janu�r 1-ig iskolai tan�t�s n�lk�l nevelkedett. Csak nagyon kevesen tudt�k megengedni, hogy a gyerek�k magyarorsz�gi rokonokn�l j�rjon iskol�ba, elker�lve a lemarad�st.

Az egyre-m�sra megjelenõ, magyarokat s�jt� eln�ki dekr�tumok sor�ban a 12/1945-�s eln�ki dekr�tum m�r 1945. j�nius 12-�n az 50 hekt�ron fel�li magyar birtokok elkobz�s�r�l rendelkezett. Ez Felsõszeliben t�z parasztgazdas�got �rintett, valamint Eisler �s Szold zsid�birtokosoknak az 1943-ban elfogadott zsid�t�rv�ny alapj�n elvett 1640 hekt�ros birtok�t. Ezt a birtokot a di�szegi cukorgy�r kezel�s�be adt�k, �m a gazd�kt�l elkobzott birtokot �vekig gazd�tlanul hagyt�k, rajta legt�bb esetben csak a gaz termett.

Felsõszelinek a h�bor� elõtti utols� n�psz�ml�l�s eredm�nye szerint 1940-ben 3950 lakosa volt, ebbõl lesz�m�tva a h�bor� okozta 284 �ldozatot, k�zel 3670 szem�lyt �rintett a k�vetkezõ – a legelvetem�ltebb n�ci �s kommunista t�rv�nykez�sek sz�veg�vel fel�rõ, a bene�i dekr�tumokat is fel�lm�l� rendelkez�s -, a Szlov�k Nemzeti Tan�cs 1944. szeptember 6-�n kelt 6. sz�m� rendelete a n�met �s magyar nemzeti kisebbs�g oktat�s�gy�nek �s istentiszteleti nyelv�nek rendez�s�rõl. E t�rv�nyerejû rendelet �letbel�p�s�tõl tiltva volt a magyar istentisztelet a templomainkban, sõt egy ideig m�g a harangok se sz�lhattak a jobbl�tre szender�lt magyar halottnak. M�g az istenh�z�t is felhaszn�lt�k a nemzet�llami �rdekek �gy�ben. Ennek a rendeletnek a hat�sa �vek m�lva is hatott az idõk�zben ide telep�lt szlov�ks�g k�r�ben, akik az evang�likus hiten voltak. Elfogults�guk a magyars�ggal szemben nem engedte meg, hogy templomban magyar f�liratot kelljen l�tniuk. Ez�rt bemeszeltett�k az olt�r f�l�tti feliratot, a templom�p�tõk ig�j�t:

„Az egy igaz isten tisztelet�re”. De ez sem volt el�g, a k�vetkezõ istentelens�grõl a Budapesten megjelenõ „H�rlap” 1947 febru�rj�ban �gy eml�kezik: „Szlov�ki�ban a felsõszeli evang�likus templomb�l p�ld�ul m�g a templom�p�tõk nev�t meg�r�k�tõ eml�kt�bl�t is elt�vol�tott�k, mert azon ilyen r�gi magyar nevek szerepeltek, mint: Ba�n, Kont�r, Szab�, Szõcs, Tak�cs. Mi k�vetkezhet ezek ut�n?” Tette fel a k�rd�st a cikk �r�ja. Nem kellett sok� v�rni, 1947. december 20-�n ismeretlen tettesek kid�nt�gett�k a temetõben a magyar s�rkereszteket.

A vand�l gyal�zkod�knak m�g az evang�likus templom �p�t�s�t �s f�lszentel�s�t meg�r�k�tõ latin nyelvezetû kõt�bla is gyûl�letes volt, mert azt m�g 1790-ben a magyar h�vek helyezt�k el a templom belsõ fal�ban. A t�bl�t �sszet�rt�k �s a par�kia tr�gyadombj�ra vetett�k. (…)

A nemzet�llam eszm�j�tõl ind�ttatva a bene�i dekr�tumok sz�nd�ka egy�rtelmû volt: õsi ter�leteirõl elûzni, kipuszt�tani, kitelep�teni, elszlov�kos�tani, deport�lni, anyagi �s szellemi tulajdon�t�l megfosztani a szlov�kiai magyars�got. Ezt a terv�ket nyomban a front ut�n elkezdt�k, k�zi csomaggal �ttett�k a hat�ron azokat a magyarokat, akik 1938 ut�n telepedtek ide. Egyes kutat�k szerint k�zel 32 ezer magyart tess�keltek �gy ki D�l-Szlov�ki�b�l. Pozsonyb�l a Felsõszelibõl betelep�lt csal�dokat is elûzt�k, volt, akit Magyarorsz�gra, m�sokat visszaparancsoltak Szelibe. Az etnikai tisztogat�st c�lzõ terv�ket az oroszokt�l k�lcs�n�zt�k. Klement Gottwald 1944. m�jus 11-�n �gy besz�lt a r�di�ban Moszkv�b�l: „Nincs messze az a pillanat, amikor megkezdõdik haz�nk megtiszt�t�sa az �rul� n�met �s magyar szem�ttõl.”(…)

A kitelep�t�s terv�t, melyet nem tudtak azonnal elfogadtatni a nagyhatalmakkal, 1945 nyar�n ism�t elõvett�k, s beny�jtott�k a j�lius 17-tõl augusztus 2-ig tart� potsdami nemzetk�zi konferenci�ra. K�zel 3 milli� n�met �s 400 ezer magyar kitelep�t�s�nek enged�lyez�s�t k�rt�k, hogy a nemzet�llam l�trehoz�s�nak sz�nd�k�hoz megteremthess�k annak nemzetk�zi felt�teleit. A konferencia csak r�szben tett eleget Bene� elv�r�sainak, csak a n�metek kitelep�t�s�t hagyta j�v�. A magyarok kitelep�t�s�rõl m�g csak nem is t�rgyalt.

�gy l�tszik, a balsikerre is f�l voltak k�sz�lve, mert a kudarc ut�n m�snap m�r ki is adt�k a 33/1945-�s dekr�tumot, melyben egy tollvon�ssal hontalann� tett�k a k�zt�rsas�g valamennyi n�met �s magyar 153 lakos�t kicsinytõl nagyig. Megb�lyegeztek benn�nket a kollekt�v bûn�ss�g elv�vel, megfosztottak �llampolg�rs�gunkt�l �s a vele j�r� jogainkt�l. Az augusztus 10-�n hat�lyba l�põ rendelet m�snapj�n m�r Felsõszelibõl is elvitt�k a h�bor�s bûn�s�knek nyilv�n�tott embereket a j�chymovi �s a limbachi munkat�borokba.

A dekr�tumok �rtelm�ben elbocs�tott�k a m�g alkalmaz�sban l�võ magyar k�zalkalmazottakat, begyûjt�tt�k a r�di�kat, ezekbõl akkor hetven volt a faluban �s �vekig ott porosodtak a k�zs�gh�z�n.

1945. okt�ber 1-�n adt�k ki a 88/1945 sz�m� eln�ki dekr�tumot, ezzel munk�ra volt k�telezhetõ minden �llampolg�rs�g�t�l megfosztott f�rfi 14-60 �ves korig, minden nõ 15-50 �ves korig. A k�vetkezõ 108/1945 sz�m� dekr�tum alapj�n a k�vetkezõ magyar jogi szem�lyek ingatlan vagyon�t is elkobozt�k Felsõszelibõl: Felsõszeli Hitelsz�vetkezet, Hanza Fogyaszt�si �s �rt�kes�t�si Sz�vetkezet, Kisalf�ldi Kisgazda Sz�vetkezet Kender- �s Len�zem.

Az elkobz�st azzal indokolt�k meg, hogy a felsorolt jogi szem�lyek a) magyar nemzetis�gûnek t�ntett�k fel magukat; b) jelleg�k folyt�n magyar nemzetis�gû szem�lyek r�sz�re k�sz�ltek; c) belsõ �gyint�z�s�k magyar volt; d) az �rintett jogi szem�lyek tagjainak t�bbs�ge magyar nemzetis�gû.

Ezzel egyidõben megvont�k az iparenged�lyt a magyar kisiparosokt�l �s kereskedõktõl, �s �llami kisipari sz�vetkezetekbe ir�ny�tott�k õket. A sorozatos megszor�t�sok �s megal�z�sok Taksonyon �s N�dszegen v�res �sszetûz�sben cs�csosodtak ki. Mindk�t helyen a faluban �llom�soz� csehszlov�k katonas�g �s a civil lakoss�g k�z�tt robbant ki a visz�ly. 1945. szeptember 19-�n N�dszegen h�rom ittas katona �s egy kukoric�t foszt� t�rsas�g k�z�tt t�madt vita hev�ben fegyveres �sszetûz�s keletkezett, amelyben egy katona �s k�t civil �let�t vesztette. 22-�n a hadsereg k�r�lz�rta a falut �s 422 f�rfit elhajtottak V�gselly�re, ahol b�ntet�sk�ppen a megs�r�lt V�g-h�d jav�t�s�n kellett dolgozniuk.

A k�zpontilag ir�ny�tott magyarellenes propaganda hihetetlen m�reteket �lt�tt, fennen hirdett�k, a magyaroknak tudom�sul kellett venni�k, hogy a szlov�k nemzet ellen elk�vetett ezer�ves igazs�gtalans�gokat helyre kell hozni. Az utc�n tilos volt magyarul besz�lni, az �zletekben ki volt f�ggesztve az utas�t�s:

„Hovorte �radnou reèou! – Szlov�kul besz�ljen!” (…)

Minden jogot mellõzve mint rabokat hurcolt�k el 1945 õsz�n �s a k�vetkezõ �vben azokat a magyarokat, akiket �ssze tudtak kapozni. Volt, ahol a kisb�r�t szalajtott�k az id�z�ssel, hogy jelenjen meg a k�zs�gh�z�n az illetõ. Aki megjelent, el is vitt�k. M�skor a d�lelõtti �r�kban n�pes t�rsas�g l�zengett a kocsm�ban, munka nem volt, mit is tehetett. Egyszer csak egy leponyv�zott teheraut� j�rt a kocsma el�. Errõl szuronyos csendõr�k hada ugr�lt le �s lez�rt�k a kocsma minden kij�rat�t. Ut�na behatoltak a kocsm�ba, s akit ott tal�ltak, legyen az gazda vagy munkan�lk�li, kiterelt�k az aut�ra, a nagysz�m� szuronyos csendõr sorfala k�z�tt senki meg nem sz�khetett. A meglepet�stõl m�g tiltakozni sem tud� kocsmavend�gek azt sem tudt�k, mit akarnak vel�k, hov� hurcolj�k õket. A k�t h�bor� k�z�tt b�szk�n hirdetett csehszlov�k demokr�cia id�ig s�llyedt, mint �llatokat, �gy terelt�k a f�rfiakat jog �s t�rv�ny n�lk�l az ismeretlen c�l fel�. Aznap csak Gal�nt�ig vitt�k õket, ahol az Eszterh�zy- kast�ly udvar�n ma is megl�võ b�rt�nbe z�rt�k a t�rsas�got. A hozz�tartoz�ik hi�ba v�rt�k õket eb�dre, csak amint h�re szaladt az erõszakos toborz�snak, tudt�k meg, hogy hi�ba v�rj�k õket. Gyorsan �sszekapkodt�k a legsz�ks�gesebb holmikat �s gyalog ut�nuk vitt�k a h�t kilom�terre l�võ gal�ntai gyûjtõhelyre.

Innen csak m�snap vitt�k tov�bb a m�shonnan is �sszefogdosott f�rfiakat, mikor annyian lettek, hogy megtelt vel�k az elõir�nyzott szerelv�ny. Erõs szuronyos k�s�ret mellett baktatott az �llom�s fel� a megal�zott f�rfisereg, ak�r egy hadifogoly sz�ll�tm�ny. Szerelv�ny�k Csehorsz�g k�zep�n Nymburk �llom�son �llt meg. A szeliek a k�zeli Kostoml�ty faluba ker�ltek, sz�tsz�rva a gazd�khoz.

A m�ltban a t�r�k fogdosta �gy �ssze a magyar f�rfiakat �s k�s�rt�k Kis�zsia fel�. Felsõszelibõl ezzel a m�dszerrel k�t alkalommal hurcoltak el �sszesen 37 f�rfit. Egy �vvel k�sõbb 1946 december�ben m�g ott voltak, �n szem�lyesen f�lkerestem õket. Voltak k�zt�k csal�dosak is, akik szerett�k volna, hogy csal�djuk is vel�k lehessen, de a gazd�k nem egyeztek bele, nekik csak munkaerõ kellett.

A nemzetis�gek ellen l�z�t� propaganda szerves r�sze volt a reszlovakiz�ci�. M�g az elõzõben itteni l�t�nket k�rdõjelezt�k meg, addig a reszlovakiz�ci�ban magyars�guk megtagad�s�ra buzd�tott�k a magyarokat azzal a c�llal, hogy a sorainkat min�l jobban f�ll�z�ts�k. Felsõszeliben 52 csal�d v�llalta a sz�lõf�ld�n marad�snak ezt a m�dj�t �sszesen 258 szem�ly.

A mell�kelt toborz�lapon vil�gosan meg�rj�k, beismerik az ellen�nk elk�vetett embertelens�geket, amelyektõl megszabadulhat, aki k�t�lnek �ll!* Felsõszeliben az akkori kilencsz�z magyar csal�db�l nem eg�sz 6 % tagadta meg hovatartoz�s�t �s v�llalta a vele j�r� megvet�st mind a magyar honfit�rsai, mind a *V�. a dokumentummell�klet anyag�val.154

t�bbs�gi nemzet r�sz�rõl. A szlov�k politikusok addig szajk�zt�k mondvacsin�lt s�relmeiket, a politikai �ligazs�gokat, hogy szlov�k n�p is hitelt adott nekik. Az effajta politiz�l�st m�r nagyon kor�n elkezdt�k politikusaik, mikor Trianonban haj�zhat�nak mondt�k az Ipolyt.

1945 janu�rj�ban Homonn�n �s Eperjesen az volt a polg�rok k�v�ns�ga, hogy a n�met �s magyar �rul� birtokosainak vagyona mihamarabb ker�lj�n elkobz�sra. 1945. j�nius 3-�n Rimaszombatban hat j�r�s kommunista k�ld�ttei k�vetelt�k a magyar k�rd�s azonnali megold�s�t, mivel �gymond a magyarok a t�rt�nelmi pr�b�n nem �llt�k meg a hely�ket, mert valamennyien elfogadt�k a feud�lis urak nagy�ri politik�j�t. Kezdj�k meg a szlov�k f�ldmûvesek �ttelep�t�s�t a d�li ter�letekre, a magyarok f�ldj�re, akiknek nincs mit keresni Szlov�ki�ban!

V�g�l 1946. november 19-�n K�b�lk�ton kezdõd�tt a felvid�ki magyarok csehorsz�gi deport�l�sa.

Az 1946. febru�r 27-�n megk�t�tt csehszlov�k–magyar egyezm�ny ellen�re ekkor m�g mindig nem indult be a lakoss�gcsere. Az eg�sz akci� fõk�nt az�rt h�z�dott m�r majd egy �ve, mert Magyarorsz�gnak nem volt hov� fogadni a szlov�kiai magyarokat, mivel az �ttelep�lõ szlov�kok nem rendelkeztek annyi h�zzal, mint ah�nyra sz�ks�g lett volna. Az elhelyez�s �rdek�ben elõsz�r ki kellett telep�teni a magyarorsz�gi sv�bokat. Erre jelentette ki J. Ïuri� mintegy fenyeget�s gyan�nt: „Ha Magyarorsz�g szabot�lja a lakoss�gcser�t, akkor mi cseh ter�leten magyarokat is fogunk alkalmazni. Magunk tesz�nk rendet, ezt akkor is v�grehajtjuk, ha nemzetk�zi f�rumon nem ismerik el.

A csehszlov�k csendõrs�g a lakoss�gcsere keret�ben lebonyol�tand� kitelep�t�sre m�r 1946 nyar�n elkezdte �ssze�rni a magyarok vagyon�t. A kitelep�t�sre kiszemelt csal�dokban 1946. okt�ber 8-i d�tummal k�zel n�gysz�zan kapt�k meg a kitelep�t�sre szolg�l� v�gz�st, a feh�rlapot. A Magyarorsz�gra val� telep�t�sekkel a Csehszlov�k korm�ny arra t�rekedett, hogy az itt �lõ magyars�g sz�m�t a legalacsonyabb szintre cs�kkentse, �gy k�nnyebb lesz a marad�kot asszimil�lni, vagy egy esetleges majdani hat�rrev�zi� eset�n ki tudj�k mutatni itt d�len a szlov�k t�bbs�get. Kor�bban m�r szint�n ebbõl az elgondol�sb�l sz�letett meg az ipartelep�t�s is. Egy m�sik kitelep�t�si szempont az volt, hogy mindenekelõtt a magyar paraszts�got �s annak m�dosabb r�sz�t onnan mozd�ts�k el, ahol legjobbak a f�ldek. A lakoss�gcsere-egyezm�ny ut�n oda�t a szlov�k toborz�k hatalmas propagand�t fejtettek ki az ottani szlov�ks�g k�r�ben. Fantasztikus gazdas�gokkal csalt�k haza õket, csakhogy min�l t�bben jelentkezzenek, mert csak annyi magyart lehet �ttelep�teni, ah�ny szlov�k k�sz hazatelepedni. Az �ttelep�lõk magukkal vihett�k minden ing�s�gukat. Az �ttelep�l�sre jelentkezett magyarorsz�gi szlov�kok k�z�l sokan elõre �tsz�ktek �s b�jt�k a telekk�nyveket a jobb birtok megkaparint�sa v�gett. Oda�t pedig az �ttelep�t�si Bizotts�g j�val t�bb szlov�kot �rt �ssze, t�zezret is meghaladta azok sz�ma a jelentkezõk n�vsor�ban, akik nem is l�teztek vagy meghaltak.

Magyarorsz�g halogatta a telep�t�sek beind�t�s�t, azt akarta, ne csak gazd�kat vigyenek, hanem vegyesen, ar�nyosan gazd�kat �s szeg�nyeket, ugyanis az �ttelep�l�sre jelentkezett szlov�kok nagy r�sze szeg�ny nincstelen vagy h�z n�lk�li fiatal csal�d volt, akiknek hihetetlen�l gazdag orsz�got �g�rtek. A csehszlov�k korm�ny minden�ron ki akarta erõszakolni a telep�t�sek beind�t�s�t, ez�rt �gy hat�rozott, Csehorsz�gba a n�metek hely�re deport�lja az itt marad� magyars�got, a tov�bbi c�l az volt, hogy a magyars�got elriassz�k, elkergess�k õket, hogy minden�t otthagyva elmenek�lj�n.

A csehorsz�gi munk�ra a magyars�g szeg�nyebb r�teg�bõl jel�lt�k ki a csal�dokat. Ezt a n�vsort m�r 1945 v�g�n �ssze�rt�k, nem tudni, a szeg�nys�gen k�v�l m�g milyen szempontok alapj�n 548 csal�dot �rtak �ssze. A kijel�ltek sz�ma el�rte a faluban �lõ csal�dok fel�t. Ebbe olyan szem�lyeket is kijel�ltek elhurcol�sra, akik m�g hadifoglyok voltak, vagy a kitelep�t�sre is kijel�lt�k õket. Akadt k�zt�k k�t visszat�rt zsid� csal�d �s egy a fronton elesett csal�dfõ, de a list�ra ker�lt Boda Mikl�s pl�b�nos is. Itt a hatalom azokat se k�m�lte, akik 1938-ban a republik��rt t�ntettek Torn�con �s a republik�hoz val� hûs�g�k�rt meghurcolt�k õket.

Hab�r az orsz�g m�s magyarlakta vid�k�rõl m�r 1946 november�tõl folyt a deport�l�s, falunk n�pe errõl keveset tudott, hiszen val�j�ban el volt v�gva a vil�gt�l, se r�di�, se �js�gja nem volt, s munk�ba se j�rtak ki a falub�l. Ez�rt jelenthett�k december l-j�n Gal�nt�r�l Pr�g�nak: „Itt a magyarok nem hiszik el, nem tudj�k, hogy mi v�r r�juk.” Val�ban kevesen hittek a les�jt� h�rnek, csak akkor hitt�k el, hogy ilyen is megt�rt�nhet, amikor a katonas�g �s csendõrs�g k�r�lz�rta a falut.

1947. janu�r 23-�n k�d�s t�li hajnalon ostromgyûrûben tal�lta mag�t a falu. Menek�lni szinte lehetetlen volt, mintha odabent gonosztevõk, vagy forradalm�rok lettek volna, nem pedig b�k�s polg�rok. Minden t�z m�teren g�ppisztolyos katon�k �lltak, ahov� g�pfegyver jutott, ott 50-100 m�terre �lltak a kato155 n�k. Az utc�kon nagysz�m� katona �s csendõr vigy�zott, hogy a munka z�kkenõmentesen haladjon, amelyet teheraut�kkal bonyol�tottak le. A csendõr�k sz�thordt�k az aznapra tervezett elsz�ll�tand�khoz a v�gz�st �s az utas�t�st, mit vihetnek magukkal.* A m�nusz 25 fokos hidegben ezen az elsõ napon 184 csal�dban 774 szem�lyt, ebbõl 98 gyereket ir�nyoztak elõ az elsz�ll�t�sra. Ezeket a sok esetben nincstelen n�peket a ki�br�ndul�s �s f�lelem t�lt�tte el, hi�ba s�rtak a kijel�ltek, nem volt irgalom, csak a betegeket �s �regeket mentett�k f�l. Az elsõ napon elvittek 99 csal�dot, 425 szem�lyt. Magukkal vihettek b�tort �s �lelmet, de lovat, tehenet �s diszn�t tilos volt elvinni, az otthon maradt legt�bbsz�r pr�d�ra, m�gpedig az elhurcoltak hely�t elfoglal�knak. A m�sodik napra 189 csal�dot �s 814 szem�lyt, k�zt�k 99 gyereket �rtak ki. Elvittek 83 csal�dot �s 351 szem�lyt. A harmadik napra 175 csal�db�l 711 szem�lyt, s 91 gyereket �rtak ki. Elvittek 85 csal�dot , �sszesen 237 szem�lyt.

A kijel�lt 548 csal�db�l 240-et hurcoltak el. Felsõszeli akkori 3809 lakosa k�z�l 2299 szem�lyt jel�ltek ki, ez nagyj�b�l megfelel a korm�ny �ltal elõir�nyzott 70 sz�zal�knak, amit minden magyar falub�l el kellett volna vinni csehorsz�gi munk�ra. A dermesztõ hidegben h�rom nap alatt 159 h�zb�l katonai seg�dlettel 1013 szem�lyt vittek el. A betegeken k�v�l felmentett�k a reszlovakiz�ltakat, valamint 25 cig�ny csal�dot.

A deport�ltak t�lnyom� t�bbs�ge nincstelen, de h�zzal, illetve lak�ssal rendelkezõ napsz�mos �s 5 hekt�ron aluli kisgazda. Ut�nuk 266 hekt�r f�ld maradt. Felsõszelibõl kor�bban m�r elhurcoltak 138 szem�lyt, ez az 1013 deport�lttal egy�tt �sszesen 1151 szem�lyt jelentett. Ez a l�tsz�m a Gal�ntai j�r�s falvai k�z�tt a legmagasabb. Orsz�gos viszonylatban is csak Tardoskeddrõl vittek el t�bbet, 1271 szem�lyt.

A dermesztõ hidegben nehezen fûthetõ marhavagonokban t�bb napon �t utaztatt�k a v�gletekig elkeseredett embereket. Nem egy esetben mell�kv�g�nyra �ll�tott�k a szerelv�ny�ket nem t�rõdve a rettenetes hideggel �s ott v�rakoztatt�k õket, mintha nem is embereket sz�ll�tan�nak. Hogy k�pet alkothassunk arr�l, micsoda sz�rnyû fagyos t�lben hurcolt�k el õket, arra �lljon itt egy a t�nyt igazol� megt�rt�nt eset. Az egyik csall�k�zi falub�l egy – az 1928-es gazdas�gi v�ls�g idej�n odatelep�lt – felsõszeli csal�d az �ld�z�sek elõl menek�lni volt k�nytelen Magyarorsz�g fel�. Ez akkor csak a befagyott Dun�n volt lehets�ges sz�m�ra, az pedig ritk�n fagy be k�l�n�sen Csall�k�zn�l, ahol nagyobb az es�se. A Duna ezen a t�len befagyott �s a be�llt j�g annyira megvastagodott, hogy a csal�d mag�val vihette �t a Duna jeg�n az �kr�k vontatta cs�plõg�p�ket.

A fagyos t�li napokon nem volt el�g a mindent elnyom� erõszak, �let�nket m�g a saj�t v�reink is keser�tett�k. A csal�dok elhurcol�s�ban b�b�skod� magyarok k�z�tt akadt olyan, aki �gy b�nt a n�pekkel, mint egy idegen, bel�t�s �s k�ny�r�let n�lk�l. Az illetõ a betegeket f�lmentõ orvossal j�rta a kijel�lt csal�dokat. Ha rokont vagy ismerõst menteni akart, r�fogta, hogy beteg, az �gy keletkezett hi�nyt olyan csal�dn�l p�tolta, ahol igazi beteg volt. Egy m�siknak hi�ba k�ny�rg�tt a fiatal anya, hogy a nagy hidegben megfagy a f�l�ves kisfia a vagonban. Nem volt k�ny�r�let. Ilyen embertelen megnyilv�nul�sok is fokozt�k az elhurcoltak f�jdalmait.

A c�l�llom�sokon a ateci �s podboø�ny j�r�sban val�s�gos rabszolgav�s�rt rendeztek a fogad�sukra odasereglett cseh gazd�k. Olyan csal�dokat v�logattak ki, ahol nagyobb l�tsz�m� munkaerõt �s kevesebb gyereket l�ttak. Ebbõl kifoly�lag t�bb idõs csal�d napokig a vagonban v�rta, m�g valaki elvitte. A csal�dokkal k�zel 130 hat �vesn�l fiatalabb gyereket is elhurcoltak. Ezek ott k�t �ven �t cseh iskol�kba j�rtak.

Az eg�sz idõ alatt testv�ri szeretet tartotta �ssze k�rny�kre hozott embereket. Mire kitavaszodott, az eg�sz Podboøany-i j�r�sban ismert�k, ki hov� ker�lt. Vas�rnaponk�nt, aki tudott, �trakelt megl�togatni a k�zeli rokonokat, magyarokat. Nem sz�m�tott, hogy az idegen. A Szud�ta-vid�k f�lig �res falvaiban sz�tsz�rt magyars�g p�ldamutat�n �sszetartott. Gyalog, ker�kp�ron vagy kocsin m�g a hetedik faluban is f�lkerest�k f�ldijeiket, hogy egym�st l�ss�k, egym�ssal magyar sz�t v�lthassanak. K�r hogy az egy�v� tartoz�snak ez a sz�p p�ld�ja az itthoni �letben nem folytat�dott.

Am�g Szeliben a j�vev�nyek keser�tett�k az itthon maradottak �let�t, a cseh r�szekben propagandaakci�t szerveztek 1948 m�jus�ban a magyarok megnyer�s�re, hogy Csehorsz�gban maradjanak. Azzal az �ll�t�ssal akart�k õket megnyerni, hogy Szlov�ki�ban m�r nincs vagyonuk, nincs mibõl meg�lni, m�g Csehorsz�gban elõny�s felt�telek mellett gazdas�gokat kaphatnak. Ezekre a gyûl�sekre mindenki elment, mert azt rem�lte, v�ge szakad v�gre a megal�z� szolgamunk�nak. Felsz�l�tott�k a szelieket is, �rj�k al�, hogy Csehorsz�gban maradnak, s megkapj�k az �llampolg�rs�gukat. Ezt az �llam k�sz megtoldani bizonyos f�ldtulajdonnal is. �m az egybegyûltek egyhang�lag elutas�tott�k ezt az aj�nlatot. * Ezek m�solat�t l�sd a dokumentummell�kletben 156– Engedjenek haza!!! – kiab�lta a t�meg. – Nem kell idegen vagyon, a saj�tunkat akarjuk. – Nem lesz�nk csel�dek!!! – Odahaza szabad emberek voltunk!!!

A deport�ltak ebben a k�rd�sben a pr�gai magyar konzulhoz fordultak seg�ts�g�rt, de az nem sokat tudott seg�teni sorsukon. A magyarok z�me elhat�rozta, ha nem mehet vissza saj�t otthon�ba �s nem kapja vissza vagyon�t, �tk�lt�zik Magyarorsz�gra, mert honfit�rsai k�z�tt akar �lni. Hab�r egy �vre sz�lt ez az „�nk�ntes munkav�llal�s” – legal�bb is ezzel pal�stolt�k a t�rv�nytelens�get, s a csehek is �gy tudt�k, �nk�nteseket kaptak az �llamt�l, akik�rt m�g 1500 korona fejp�nzt is kapott a gazda. – a v�g�n 26 h�napig tartott ez a k�nyszerû munkav�llal�s. Ez idõ alatt h�rom szeli polg�r halt meg idegen f�ld�n. A cseh gazd�knak j�l j�tt a magyarok seg�ts�ge, ez�rt mikor t�rv�nyesen haza indulhattak, sok helyen k�l�nf�le cselekkel vagy erõszakkal vissza akart�k tartani a haza k�sz�lõket.

A deport�ltak sors�n az sem seg�tett, hogy 1948. febru�r 25-�n a Kommunista P�rt �tvette a hatalmat.

Minden maradt a r�giben. Aki nem b�rta a rabszolgasorsot, hazasz�k�tt. Egyik alkalommal 17 hazasz�k�tt szeli csal�dot keresett a csendõrs�g, de eredm�nytelen�l. Itthon az elhurcolt magyarok h�zaiba Lipt�b�l, a R�zsahegytõl nem messze Luèkyb�l �rkeztek ide szlov�k csal�dok, vagyis bizalmiak. Ezeket mi csak r�zsahegyieknek nevezz�k a mai napig, ugyanis n�h�ny itt maradt k�z�l�k. Ezek a bizalmiak a lipt�i hegyvid�k lakoss�g�nak legszeg�nyebb r�teg�bõl lettek ide ir�ny�tva, az �ltaluk aranyb�ny�nak tekintett alf�ldi t�jra, ahol lelkiismeret-furdal�s n�lk�l be�ltek a meleg magyar otthonokba, v�rva az isten �ld�s�t vagy az �llami t�mogat�st. Mivel f�ldet kevesen kaptak �s gazd�lkod�shoz sem igen �rtettek, az itteni mesters�gesen fenntartott munkan�lk�lis�g õket is s�jtotta, csak tengõdtek. B�toruk alig volt, az �resen maradt m�sik szob�ban tartott�k a sz�rnyasokat, kecsk�ket.

J�r�sunkban a Csehorsz�gba hurcolt magyarok ut�n visszamaradt �llat�llom�nynak �s vagyonnak õrz�s�re ezeket az ideiglenes bizalmiakat jel�lt�k ki. Az õ dolguk lett volna megv�deni a magyar vagyont, ehelyett õk lettek tolvajokk�. Kinevez�s�k ut�n m�sodik-harmadik napon eltûntek, magukkal vittek mindent, amit �rtek. T�voz�suk ut�n �j bizalmiak j�ttek. �gy v�lt Cs�ki szalm�j�v�, pr�d�v� a magyarok kis vagyonk�ja. Az �j honfoglal�k a kapzsis�g �s az irigys�g tettv�gy�val �z�nl�tt�k el t�jainkat. Õket a bossz�, az erõszak �s az embergyûl�let k�zponti sugallata �szt�k�lte erre a lelketlen szerepre. �lõsdi szolgalelkek j�ttek, m�sok vagyon�ra �h�tozva.

A deport�l�s, ahogy azt a kitervezõi elgondolt�k, a rem�nyeik szerint megtette a hat�s�t. Az embertelen n�pmozgat�s nemzetk�zi le�ll�t�sa, 1947. febru�r 25-e ut�n nemsok�ra, �prilis 7-�n m�r indultak is a magyarkitelep�tettek szerelv�nyei d�l fel�. A kitelep�t�sre kijel�lt csal�d a Pozsonyban tart�zkod� magyar meghatalmazott r�v�n �rtes�t�st kapott az elõrel�that� bevagon�roz�s napj�r�l, hogy legyen ideje minden ing�s�g�t, amit a szerzõd�s �rtelm�ben mag�val vihet, sz�ll�t�sra elõk�sz�teni, esetleg becsomagolni.

Ingatlan vagyon�ra az �sszes igazol� okm�nyokat be kellett szerezni. Az itt marad� ingatlanr�l a szlov�k-magyar vegyesbizotts�g lelt�rt k�sz�tett, ebbe belefoglaltak minden t�rgyat, ami a h�trahagyott telken marad, a kapuf�lf�t�l a legutols� ker�t�skar�ig. A k�tnyelvû lelt�r Szlov�ki�t megilletõ m�solatait a pozsonyi ker�leti lev�lt�rban õrzik. A m�dosabb gazd�k 12-15 vagont is megraktak �rt�keikkel, nem �gy az idetelep�lõ szlov�kok, akik k�z�l n�ha h�rom csal�d is j�tt egy vagonban. Erre mondta ironikusan a n�p „Megy a kincs, j�n a nincs”. A kitelep�tettek oda�t teljesen idegen vil�gba cs�ppentek, a felsõszeliek t�lnyom� t�bbs�ge a dombos Barany�ba ker�lt a sv�bok hely�re. Ott tudatosan sz�tsz�rt�k õket t�bb mint 30 telep�l�sre, elszak�tva sz�lõt gyerek�tõl, testv�reket, ismerõs�ket, j� szomsz�dokat egym�st�l, ahol alig maradt es�ly�k r�gi �let�k folytat�s�ra. A s�k alf�ldi t�jr�l, hegyes, dombos borvid�kre ker�ltek.

Felsõszelibõl 1947. �prilis 27-�n ind�tott�k az elsõ transzportot, ut�na majdnem naponta ind�tottak szerelv�nyt, n�ha kettõt a gal�ntai �llom�sr�l. Egy szerelv�nybe a csal�dok sz�ma 7-21-ig terjedt, a tehervagonok sz�ma pedig 29-75 k�z�tt mozgott. Elvittek 310 csal�dot, benne 1321 szem�lyt, 247 h�zb�l 276 gazdas�got. �sszesen 24 transzporttal 1331 tehervagonban vitt�k �t a mozd�that� �rt�keket. �tvittek: 7 traktort, 7 cs�plõg�pet, 3 gõzg�pet �s egy teheraut�t. Az elkobzott gazdas�gokn�l k�zel ugyanilyen ar�nyban maradtak nagyg�pek, ezeket az alakul� g�p�llom�s foglalta le. Itt hagytak 1500 hekt�r f�ldet.

Az �jabb honfoglal�k a magyarorsz�gi szlov�k �nk�ntesek 1947. m�jus 5-�n �rkeztek z�m�ben T�tkoml�sr�l, õket az�ta is csak „t�tkoml�siak”-nak nevezz�k. Miattuk kellett itt hagyni egy vir�gz� mezõgazdas�got az elzavart magyar gazd�knak. A mi gazd�ink f�ldszeretete alak�totta ki itt soksz�z�ves munk�val ezt a megirigyelt gazdag „K�na�nt”. Keserû sz�j�zzel hagyt�k itt ezt a vir�goskertnek beillõ hat�rt, melyet ap�ik �s õk maguk vir�goztattak f�l. A hat�rt az utols� bar�zd�ig f�lt�rt�k, 1920-ban a 157 k�sz�lõ f�ldt�rv�ny elõl megvett�k a Benyovszkyak itteni 545 holdas birtok�t, majd Eszterh�zy Ernõ hidask�rti, vezek�nyi �s tall�si birtok�b�l ugyanennyit, kiterjesztve �gy a szeliek birtok�t eg�szen atelep�l�sek sz�l�ig.

A koml�siaknak azt �g�rt�k, hogy innen mindenkit kizsuppolnak. Az a szomor� t�ny, hogy Negyed telep�l�s ut�n – ahonnan 529 csal�dot telep�tettek ki – t�jainkon Felsõszeli k�vetkezik 310 kitelep�tett csal�ddal. Ez a magas sz�m onnan ered, hogy nagyon sok koml�si kor�bban m�r j�rt Szeliben. Felsõszeli n�gy majors�g�ba m�r sz�z �ve t�bbsz�z szlov�k summ�s j�rt le nyaranta szezonmunk�ra, nagy b�nat�ra a helybeli munk�ss�gnak. 1938-ban b�zv�st rem�lt�k, megjavulnak a munkalehetõs�gek, hiszen f�nti szlov�ks�g m�r nem j�rhat. De csal�dtak, mert az uradalom az Alf�ldrõl, T�tkoml�sr�l hozott szlov�k summ�sokat, akik hat �ven �t idej�rtak. Itt ismert�k meg az itteni bõtermõ f�ldet. Az idetelep�lt 324 szlov�k csal�d 98 sz�zal�ka T�tkoml�sr�l telep�lt ide, sõt m�g a B�k�s megyei szlov�k �ttelep�l�si bizotts�g 5 tagja is. Az �j telepesek nyomban megsz�ntett�k a korm�nybiztosi funkci�t �s nemzeti bizotts�got alak�tottak, vagyis �tvett�k a hatalmat.

Ebben a minõs�g�kben elsõ teendõj�k a magyar vonatkoz�s� iratok megsemmis�t�se volt. A tûzolt�szert�r mellett, a Dudv�g partj�n napokig �gett a m�glya. Tûzre vetett�k a falu k�nyvt�r�t, az iratt�rt, mindent, ami a magyar m�lttal volt kapcsolatban. Ezzel az volt a c�ljuk, hogy kit�r�lj�k a falu magyar m�ltj�t, ne maradjon semmi nyoma, hogy itt k�zel ezer �ve magyarok laktak. 1947-ben k�t turnusban telep�tettek m�just�l j�liusig �s szeptembertõl novemberig. A kijel�lt csal�dok h�z�b�l kihallatszott a l�d�k sz�gel�se, mint temet�skor a kopors�k zuhog�sa. S�r�s, b�cs�zkod�s volt napirenden, mik�zben a j�vev�nyek k�stolgattt�k a pr�d�t, kinek milyen konc jutott, cser�lgett�k a h�zakat a rang �s az ismerets�g f�ggv�ny�ben. Mivel legink�bb kisparasztok �s nincstelen fiatalok �rkeztek, az �llamt�l a kezd�sre seg�ts�get kaptak �lat, lovat, gazdas�gi szersz�mot, k�penyt, gumicsizm�t. �m ennek ellen�re nem indult meg a pezsgõ munka a megszerzett birtokokon. A kor�bban p�ld�san megmûvelt hat�r elhagyatottan termeli a gyomot �s gazt. A elmenõknek m�r nem �rdek�k, akik j�ttek, õk m�g egyelõre a bab�rjaikon �lnek. El�rvult a hat�r, elcsendes�lt benne a dal, a dolgos m�ltnak v�ge.

Mivel a be�g�rt �lom, hogy innen minden magyart kizsuppolnak, nem v�lt val�ra, a koml�siak csal�dotts�gukb�l nehezen �bredtek, mert �gy cs�b�rbõl v�d�rbe estek, mivel itt is magyarok k�z� ker�ltek. Az a megszor�t�s, hogy megsz�ntett�k a kisipart, a kereskedelmet, az ipari g�cpontok innen t�vol estek, õket is �rintette. �gy csup�n a f�ld maradt, ahhoz pedig se gazdas�gi felszerel�s�k, se p�nz�k nem volt. Az itthon maradt magyar munk�ss�gnak se tudtak kenyeret adni. Biztons�gukra 6-8 tag� csendõrõrs vigy�zott, de hogy a biztons�guk nagyobb legyen, 50 tag� tûzolt�s�got �ll�tottak f�l, amely a k�zbiztons�got is seg�tette. A kapott uniformisban par�d�ztak, mintha nem is lenne m�s ruh�juk. Ezeket a t�nyeket az�rt ecsetelem, hogy kiss� belel�ssunk �j birtokosaink lelkivil�g�ba.

Mivel az a gondjuk, hogy min�l kevesebb magyar maradjon a faluban, akad�lyokba �tk�z�tt, elker�lhetetlenek lettek a s�rl�d�sok az õslakoss�g �s a koml�siak k�z�tt, ezek t�bbsz�r vereked�sbe torkollottak.

1947 kar�csony�ra a betelep�lõk nagy r�sze m�r meg�rkezett, ennek �r�m�re a szlov�k ifj�s�g Istv�n-b�lt rendezett a sz�vetkezet nagyterm�ben, a tûzolt�s�g pedig a szomsz�dban a n�hai Salamon-kocsm�ban.

Az ifj�s�g b�lj�ra b�k�l�si sz�nd�kkal az a n�h�ny magyar fiatal is elment, kiket a sors megk�m�lt az elhurcol�st�l. A sz�vetkezet nagyterme egy hossz� sik�torszerû udvarra ny�lik, itt az illemhelyek legh�tul voltak az �p�let v�g�ben. Ott valaki els�t�tt egy revolvert, ezt a rendezõs�g meghallotta. Hogy micsoda f�lelemben �lhetett a j�vev�ny t�rsas�g? Arra az int�zked�s�k utal. Nyomban riad�ztatt�k a csendõrs�get, a tûzolt�s�got. Mindk�t b�lt le�ll�tott�k, majd k�r�lfogt�k a kocsm�t, l�lek az ajt�n se ki, se be. A forradalmat szimatol� t�rsas�g a karhatalommal kar�ltve berontott a t�ncterembe �s kizavarta a szlov�kokat �s a nõket. Huszonegy s�ldõ magyar leg�nyke maradt a csatat�ren, Az idõsebbje m�g fogs�gban vagy a levent�kkel valahol nyugaton v�rta a hazat�r�st. K�zel 50 tûzolt� �s 8 csendõr megmotozta a fiatalokat, hat idõsebbet kiv�lasztott �s f�lk�ldte a sz�npadra. A marad�kot szint�n kizavarta a kocsm�b�l, m�g annak a t�j�k�r�l is, de fegyvert nem tal�ltak. Ezut�n egyenk�nt kiengedt�k a f�lre�ll�tott magyarokat, �s elk�vett�k legnagyobb gy�vas�gukat a rendezõk. Amint egy-egy fogoly kil�pett a terembõl a hossz� udvaron k�tfelõl sorfalat �llt tûzolt�k addig vert�k k�zzel, bottal, k�t�llel �s baltany�llel, am�g ki nem t�molygott a kapun. (…)

A kitelep�t�s szomor� eleme a t�rt�nelemnek, ezt az igazs�gtalans�got nem lehet elfelejteni, hi�ba kaptak a szeliek oda�t n�ha nagyobb vagyont, a sz�lõf�ld elveszt�se f�j� pont maradt �let�k v�g�ig. 158

Az ut�nuk maradt ûrt val�ban neh�z bet�lteni, az �sszetartoz�s fonal�t elt�pni, a sz�lõf�ldh�z val� ragaszkod�st elhom�lyos�tani t�bb mint 50 �v sem tudta. Az õsi f�szekbõl kiragadott csal�doknak az elsõ bizonytalan �vek �r�kk�val�s�gnak tûntek. N�hol �vekig becsomagolva �lltak a b�torok a folyos�n, hogy ha kell haza indulni, k�szen legyen. K�sz�n�s�k csak �gy sz�lt: „Mikor megy�nk haza?” Az alf�ldi r�szekre ker�lt szeliek sok helyen olyan tany�kra ker�ltek, ahol a szekr�nyt nem lehetett f�l�ll�tani, olyan alacsony volt a szoba.

Aki szerencs�sebb volt, azt is a lelke m�ly�n a honv�gy gy�t�rte, az idõsek soha nem hitt�k el, hogy ez az �llapot sok�ig tarthat. �vekig ezzel a r�geszm�vel �ltek, csak a sz�lõfalut siratt�k. Szent�l hitt�k, r�videsen hazaker�lnek. Hi�ba v�rtak, a hazajut�s rem�ny�t sokan a s�rba vitt�k. Volt olyan, aki a sv�bbal egy �vig egy�tt lakott �s l�tnia kellett annak kegyetlen elhurcol�s�t, keserves s�r�s�t, hal�los fenyeget�s�t. Sok helyen a sv�bok �gy tudt�k, hogy a mieink �nk�nt erõszakkal mentek hegyib�k.

Az itthon maradt csal�dok is bizonytalans�gban �ltek az �j honfoglal�k k�z�tt. Munka sz�mukra nem volt, gyermekeiknek m�r negyedik �ve nem nyitottak magyar iskol�t. A folyamatosan �rkezõk m�r t�bbs�gben voltak �s minden hatalmat megragadtak a faluban. A magyars�g a saj�t faluj�ban m�sodrendû polg�r lett. Az elszak�tott sorst�rsaikkal szil�rdan tartj�k a rokoni, bar�ti vagy szomsz�di kapcsolatot, ha oda�t meghal egy r�gi szeli, Felsõszeliben is elsiratt�k a harangok.

1949. janu�r 1-j�n a fogyaszt�si sz�vetkezet nagyterm�ben �sszegyûlt magyars�gnak visszaadt�k az �llampolg�rs�got. De a bene�i dekr�tumokat nem t�r�lt�k el. Megindult a tan�t�s a magyar iskol�ban.

Febru�r �ta kezdtek hazasz�llig�zni a deport�ltak. A t�bbs�g m�rcius k�zep�n �rkezett. Szabadul�suk ut�n kezdõd�tt a m�sodik k�lv�ri�juk. H�zaikb�l vonakodtak kik�lt�zni az oda be�ltetett r�zsahegyi szlov�kok, pedig a hazat�r�s most m�r t�rv�nyes volt. Ez�rt m�rcius 21-�n 118 visszat�rt magyar csal�d k�rv�nyezte a Szlov�k Szoci�lis Megb�zott Test�lettõl h�za visszaad�s�t.* Ennek ellen�re a visszak�lt�z�s nagyon vontatottan haladt: 1949 õsz�n m�g 31 csal�d nem tudott bek�lt�zni saj�t lak�s�ba. A visszakapott lak�sok siralmasan n�ztek ki. A k�t �vig tart� mostoha haszn�lat sz�mtalan jav�tanival�t hagyott rajtuk. N�melyik r�zsahegyi tudatosan puszt�totta annak �llag�t, mivel tudta, itt kell hagynia a sz�mukra sz�p kir�ndul�st. A hazat�rteknek a null�r�l kellett kezdeni�k, itthon maradt �rt�keik, �llataik sz�tpr�d�lva.

Idehaza csak a majors�gi munka seg�tett valamit. Hab�r m�r volt �llampolg�rs�gunk, az �zletekben �s irod�kban csak v�letlen�l tal�ltunk magyart. A magyarelleness�g �s bizalmatlans�g tov�bb �lt, mint ahathat�s kor�bbi magyarellenes propaganda gy�m�lcse. A front �ta eltelt �t �v alatt magyart nem vittek katon�nak, nehogy fegyver legyen a kez�ben. Csak 1951-ben engedett a bizalmatlans�g. Ekkor egyszerre 400 magyart h�vtak be katon�nak Felsõszelibõl. Alig �rtek haza a deport�ltak, nyomban �j deport�l�st tervezett az �llam, JUH (D�l) fedõn�v alatt. Ebben mitõl�nk nyolc csal�dot jel�ltek ki, nagyj�b�l azokat, akikn�l vagyonelkobz�st v�geztek. (…)

T�bl�zatok

1. Felsõszeli 1948-49 �vi vesztes�gei

Csehorsz�gba deport�ltak 1013 szem�lyt / Magyarorsz�gra kitelep�tettek 1321 szem�lyt Munkat�borba, b�ny�ba vittek 138 szem�lyt 

A falu h�bor�s vesztes�ge 283 szem�ly Nyugatra sz�k�tt 35 szem�ly, Hi�nyz�k sz�ma �sszesen: 2790 szem�ly A falu lakoss�ga 1940-ben 3950 szem�ly

Az otthon maradt lakosok sz�ma

1948-ban 1160 szem�ly

A k�rv�nyt l�sd a dokumentummell�kletben. 159

2. Csehorsz�gi deport�l�sok a Gal�ntai j�r�sban

T�sny�rasd       -                                70