SZENTMIH�LYFA MAND�KN� KISS KATALIN SZENTMIH�LYFA – TUHNICE – SZENTMIH�LYFA

„Azt rem�lt�k, hogy a lakoss�gcser�vel elszlov�kos�thatj�k a magyarlakta ter�leteket.”

125. Sz�v�gyemnek tartom azokat a s�relmeket �s megal�ztat�sokat, amelyeket a d�dsz�leim �s a nagysz�leim �t�ltek a m�ltban a Bene�-dekr�tumok �rv�nybel�p�se ut�n. �n k�z�piskolai tanul� vagyok, aki le�rja ezeket a megr�z� �s sz�rnyû dolgokat. Rem�lem, ilyen t�bb� nem fordulhat elõ, �s nem kell �t�ln�nk semmilyen h�bor�t sem. Egy felvid�ki kis faluban, Szentmih�lyf�n lakom. Itt sz�lettem, itt �lnek sz�leim �s anyai nagysz�leim, akik szenvedõ alanyai voltak a kitelep�t�snek. Szentmih�lyfa magyarlakta kis k�zs�g a Csall�k�z sz�v�ben. A dunaszerdahelyi j�r�shoz tartozik. K�r�lbel�l 750 lakosa van. Dolgos emberek lakj�k, akik igyekeznek szebb� tenni kis falujukat. A falu k�zep�n �ll a hozz�vetõleg 500 �ves r�mai katolikus templom.

Nagyany�m, Mand�kn� Kiss Katalin m�g ma is k�nnyes szemmel eml�kezik a h�bor� ut�ni idõszakra.

Itt �ltek sz�leivel �s k�t b�tyj�val egy�tt a faluban. D�dsz�leim v�gigszenvedt�k a k�t h�bor�t, �s abban rem�nykedtek, hogy majd sorsuk jobbra fordul. A katon�kat �tkeztetni, sz�ll�solni kellett. Nagyany�m�kn�l p�kek laktak, akik inn�t j�rtak a helyi iskol�ba, amelyet bez�rtak, �s helyette p�ks�g mûk�d�tt.

Anyai nagyap�m�kn�l gy�gyszerrakt�r volt. A rakt�rost �tkeztetni kellett, inn�t vitt�k a gy�gyszert a k�l�nb�zõ alakulatok sz�m�ra. Az iskol�t bez�rt�k �s a katonas�g foglalta el. K�sõbb meg is nyitott�k, csak r�vid idõre, sok volt a l�giriad�, ez�rt hazaengedt�k a tanul�kat. Ebbõl kifoly�lag a tan�t�s hi�nyos maradt. 1943-ban, az akkori pl�b�nos leszedetett a templom n�gy harangj�b�l kettõt, �s felaj�nlotta a n�met hadseregnek, hogy olvassz�k be s k�sz�tsenek belõle fegyvert. Az�ta is csak k�t harangja van a szentmih�lyfai templomnak, amit fõleg az idõsebb emberek sajn�lnak.

1947-ben a Bene�-dekr�tumok alapj�n sok csal�dot kitelep�tettek a falub�l. Voltak, akiket Magyarorsz�gra, voltak, akiket Csehorsz�gba vittek el. Nagyany�m�k este 6 �ra k�r�l kapt�k meg az �rtes�t�st, az �gynevezett „v�mert”, hogy szedj�k �ssze legfontosabb holmijaikat �s b�toraikat. Egy katona �llt a h�zuk elõtt, hogy ne tudjanak megsz�kni. �jjel csomagolt�k �ssze a holmikat. �lelmiszert, �llatot, gabon�t tilos volt vinni – amit a mai napig sem k�rp�toltak sz�mukra –, mondv�n, hogy a h�zukba k�lt�zõ partiz�noknak kell a meg�lhet�shez. Õk lakt�k a h�zaikat, �s haszn�lt�k a f�ldjeiket.

M�snap reggel 6 �rakor teheraut� �llt meg a h�zuk elõtt. Felpakolt�k õket – d�dap�mat, Kiss G�bort, feles�g�t, sz�letett Per�nyi Em�li�t, k�t fiukat, S�ndort �s Barnab�st, valamint a l�nyukat, Katalint, az �n nagyany�mat –, �s a 15 fokos hidegben marhavagonokban sz�ll�tott�k õket Csehorsz�gba. A vagonokban dermesztõ hideg volt, a kann�ban megfagyott a v�z. A gyerekeket dunn�kba csomagolt�k, hogy meg ne fagyjanak. �tic�ljuk a Karlovy Vary melletti Tuhnice volt. Agyonfagyva, �hesen �rkeztek meg az �llom�sra.

Egy erd�sz vitte el õket a sz�ll�sukhoz. Egy b�rh�z lett az otthonuk, ahol azelõtt n�metek laktak, kiket szint�n kitelep�tettek Csehorsz�gb�l. A h�zban nagy hideg, nagy rendetlens�g fogadta õket. Az ablakok �s az ajt�k nem szigeteltek j�l. V�z�rt a k�thoz kellett j�rniuk. Mindenki att�l f�lt, hogy visszat�rnek a r�gi tulajdonosok. Ez�rt azt a parancsot kapt�k, hogyha �jjel valamilyen zajt hallanak, akkor �ss�k le az illetõt, hogy a r�gi tulajdonosok ne pr�b�lkozzanak a visszat�r�ssel.

Az ottani �letbe neh�z volt a beilleszked�s, mivel a cseh nyelvet nem ismert�k. Nagyany�m iskol�ba j�rt. Itt kezdte el a negyedik oszt�lyt. Mindig j�l tanult, �s p�ldak�pk�nt �ll�tott�k oszt�lyt�rsai el�, akik, b�r �rtett�k a nyelvet, de lust�k voltak tanulni, m�g õ megtanulta, de sokszor nem is �rtette, mit tanul. K�t b�tyja tizen�t �s tizenhat �vesen az erd�szetn�l dolgozott a d�dap�mmal egy�tt. D�dany�mnak volt a legnehezebb, õ otthon maradt fõzni a csal�dnak. Õ szlov�kul sem tudott, �gy nagyon nehezen tudta mag�t meg�rtetni a boltban �s a piacon. Az ottani emberek sokszor kinevett�k, de mindig akadt olyan is, aki seg�tett rajta.

�lelmiszert �s ruhanemût csak jegyre kaptak, a b�rek nagyon alacsonyak voltak, az �ru ki volt szabva a csal�dokra. A helys�gben orvos nem volt, csak a k�zeli v�rosban, ott viszont nem tudt�k meg�rtetni magukat. 126

Ezt az �j lak�st �ssze sem lehetett hasonl�tani az otthon hagyott, takaros kis h�zzal. A kis csal�di gazdas�got az �llatokkal egy�tt, ami abban az idõben a biztos meg�lhet�st biztos�totta sz�mukra. Az otthoniakkal ritk�n, lev�lben tartott�k a kapcsolatot. �r�ltek minden h�rnek, ami otthonr�l �rkezett, s abban rem�nykedtek, hogy nemsok�ra viszontl�tj�k szeretteiket. A falub�l t�bb csal�dot is kitelep�tettek.

K�l�nb�zõ helyeken voltak elsz�ll�solva. Vas�rnaponk�nt a templom elõtt gy�lekeztek �s buzd�tott�k egym�st a kitart�sra. Ha lev�l �rkezett hazulr�l, nagy dolognak sz�m�tott, de f�ltek is, mert ak�r ki is v�gezhett�k õket �rte. Az ottani k�t �v neh�z, szenved�ssel, gy�trelemmel teli esztendõ volt. D�dap�m megbetegedett �s rokkantnyugd�jas lett. Nagyany�m b�tyja, S�ndor, t�dõbajt kapott, �s nem t�rhetett haza a t�bbiekkel. Gy�gykezel�sen maradt m�g k�t h�napra Karlovy Varyban.

1949 tavasza meghozta a v�rva v�rt visszat�r�st. Nagy �r�mmel indultak haza, semmik�ppen nem akartak ott maradni. D�dany�m nagyon erõs asszony volt, �sszecsomagolta a csal�dot, �s elindultak haza vonattal. Az itthoni l�tv�ny nagyon elszomor�totta õket. Eddig a h�zukban egy partiz�n csal�d lakott.

Mindent t�nkretettek, az ablakok ki voltak t�rve �s pl�hvel kifoltozva. Az �llatok, �lelmiszer, gabona nem voltak m�r meg. D�dany�m a csal�dot a testv�r�hez vitte addig, am�g a h�zukat lakhat�v� tett�k. �ten laktak egy kis konyh�ban, ez kb. f�l �vig tartott.

Lassan, p�r �v eltelt�vel minden vissza�llt a r�gi ker�kv�g�sba. M�r nem teljesen eg�szs�gesen – d�dap�m �s nagyany�m b�tyja megbetegedett –, de a csal�d m�gis egy�tt volt. A faluban lassan megalakultak a termelõsz�vetkezetek, ahol, b�r kev�s p�nz�rt, de munk�t tal�lhatott a lakoss�g. K�sõbbiekben d�dap�m is itt kapott munk�t. Nagyany�m �s b�tyja Pozsonyba j�rtak dolgozni. Az idõsebb testv�r, S�ndor pedig Dunaszerdahelyre.

Akiket nem �rintett a deport�l�s, azoknak is neh�z volt az �let�k, �s ki voltak szolg�ltatva. T�bbnyire mezõgazdas�ggal �s �llattart�ssal foglalkoztak. Mindebbõl azonban bizonyos mennyis�get be kellett szolg�ltatniuk. Diszn�v�g�skor t�z kilogramm zs�rt, bõrt kellett leadni. Tov�bb� tejet �s toj�st. �gy neh�z volt a meg�lhet�s. R�di� csak nagyon kev�s h�zn�l volt, itt is csak a h�reket hallgatt�k. �js�g ez idõ t�jt nem j�rt a faluba, csak a v�rosban lehetett hozz�jutni.

Az �letsz�nvonal csak az 1968-as �vek ut�n kezdett javulni a faluban. A h�bor�s �vek �s a deport�l�s sok ember �let�t keser�tette meg. Hossz� idõbe telt, m�g �jra l�bra tudtak �llni. A Bene�-dekr�tumok alapj�n kollekt�v bûn�ss�ggel v�dolt�k a magyar lakoss�got. Sokan egy tollvon�ssal kitelep�tettek lettek, �s megfosztott�k õket vagyonukt�l. A csehszlov�k hat�s�gok c�lja az elszlov�kos�t�s volt. Azt rem�lt�k, hogy a lakoss�gcser�vel elszlov�kos�thatj�k a magyarlakta ter�leteket. Ez azonban nem siker�lt nekik. A korabeli rendeleteket, dekr�tumokat, t�rv�nyeket m�ig nem �rv�nytelen�tett�k itt Szlov�ki�ban. Id�ig m�g egy korm�ny sem mutatott hajland�s�got arra, hogy ezt a t�rv�nyt elt�r�lje, �s k�rp�tolja a kitelep�tetteket.

Ez nagyon f�jdalmas a magyars�g sz�m�ra. Senki nem akar ezzel az �ggyel foglalkozni, m�g a Magyar Koal�ci� k�pviselõi is elz�rk�znak a k�rd�s egy�rtelmû rendez�se elõl. Sz�momra �rthetetlen, hogy a 21. sz�zad elej�n, egy demokratikus �llamban nem t�rlik el egy�rtelmûen az ilyen t�rv�nyeket, s az elszenvedettek nem kapnak sem bocs�natk�r�st, sem k�rp�tl�st.

Lejegyezte: V�zkeleti L�szl�