„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE- PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok, családtörténetek, visszaemlékezések
50. DIBUSZ IMRE (1929) NASZVAD – SOMOGY MEGYE „Már beszélték, hogy minket a szlovákok szétszórnak... Csak éppen
50. DIBUSZ IMRE (1929) NASZVAD – SOMOGY MEGYE „Már beszélték, hogy minket a szlovákok szétszórnak... Csak éppen
DIBUSZ IMRE (1929) NASZVAD – SOMOGY MEGYE
„Már beszélték, hogy minket a szlovákok szétszórnak... Csak éppen azt nem tudtuk, hogy miért?”
A Dibusz családnak küzdelmes sorsa volt. Imre, Ön hogyan élte meg tizennyolc éves fiatal férfiként az áttelepítést?
Hát, nehezen. Abban az idõben, amikor az áttelepítésre készülõdtünk, az nem egyik napról a másikra történt, amit iratok is bizonyítanak. Amikor vége lett a háborúnak, ezt kidobolták a faluban. Hatalmas boldogság volt, mert mindnyájan túlélõk voltunk. A falun is átvonult a front, miránk is géppuskáztak a repülõrõl az oroszok, amikor épp a bunkerba siettünk Lajossal. Aztán a nagy boldogság után jött a nagy szomorúság. Már beszélték, hogy minket a szlovákok szétszórnak. Elõször nem a papír jött, hanem szóban értesítettek arról, hogy mi vár ránk. Ugye volt rá példa, mert láttuk, a zsidókat hogyan vitték el a faluból. Attól tartottunk, hogy ránk is hasonló sors vár.
Csak éppen azt nem tudtuk, hogy miért? Ezt máig sem értem. Ésszel nem bírom felfogni, mert semmi olyant nem cselekedtünk, amivel a csehszlovákokat megbántottuk volna. Aztán eljött a kitelepítés ideje. Én fenn dolgoztam Csehországban, a szüleim értesítettek, hogy várható bármikor a kitelepítés. Úgy május közepén hazajöttem, majd augusztus elején bevagoníroztak bennünket. Úgy jöttem el a faluból, hogy senkitõl el sem köszönhettem. Ugyanis András nagybátyámékat telepítették, és nekik segítettem.
Hazafelé menet látom, hogy jön egy teherautó, amin a teheneink vannak. Nehéz elfogultság nélkül visszagondolni arra az idõre. A bátyámékat késõbb telepítették át, õk külön család volt, mivel már megnõsült.
Lejegyezte: T. Cs. Sz.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
