„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A SZLOVÁKIA MAGYAROK KÉNYSZERTELE- PÍTÉSEINEK EMLÉKEZETE 1945 Tanulmányok, családtörténetek, visszaemlékezések
„NÉVTELEN” (1936) NASZVAD – DOLNÉ BUCHYCE – SOMOGY, KOMÁROM
NASZVAD Naszvadi történetek
119 .(Naszvad községben vagyunk, ahol tétován kerestük szülõházunkat, szeretteink otthonát. Néhány áttelepített család személyes sorsán keresztül szeretnénk bemutatni, hogyan állták meg helyüket a világban, miken mentek keresztül, miképpen bizonyítottak hazaszeretetbõl, emberségbõl és összefogásból.)
„NÉVTELEN” (1936) NASZVAD – DOLNÉ BUCHYCE – SOMOGY, KOMÁROM
„Õ magyarnak született, úgy is fog meghalni.”
Gyerekfejjel, tízéves voltam akkor, láttam a nagy kapkodást. Ott volt a nyolcvan kilós hízócska, két tehén meg egy ló. Hová vitték a családot akkor? Hát, végül is kézipoggyász csomagot, egy tûzhelyet meg egy szekrényt vihettünk magunkkal. Bevagoníroztak minket. Ennek az volt az érdekessége, hogy akkor láttam elõször vonatot. Nemcsak Naszvadról, hanem a Felvidék több településérõl gyûjtötték az embereket Érsekújvárra.
Jó hosszú szerelvény volt, húsz-huszonöt marhavagonból, és minden vagonban egy-két család.
Nekem is volt egy négyéves kishúgom. A tûzhellyel sikerült a vagont befûtenünk. Gonoszak voltak a vasutasok, mert jól megrángattatták a szerelvényt, emiatt dõlt minden.
Prágán innen úgy nyolcvan kilométerre kötöttünk ki. Délelõtt 8-9 óra volt, ki kellett állnunk a vagonok elé, hogy kiderüljön, hány munkaképes családtag van, mennyi az eltartandó. És ezután jöttek a cseh gazdagemberek, akiknek kellettek a cselédek. Volt ott gyáros, és parasztgazda is. Minket Dolné Buchycébe vittek, Jaroslav Èapek úrhoz. Neki volt sok földje, cukor- és szeszgyára, téglagyára és hat család cselédje. A gazda ajánlotta apámnak, hogy vegye fel a csehszlovák állampolgárságot, és akkor megkap mindent, ami kijár neki.
Erre apám azt mondta: „Õ magyarnak született, úgy is fog meghalni.”
K. Meddig maradtak Csehországban?
Három és fél hónapig, mert a szüleim megszervezték, hogy megszökünk. Bár fenyegettek, ha megszökünk, drót mögé kerülünk, vagyis táborba. Haza Naszvadra hivatalosan nem mehettünk. Vasárnap értünk haza. A család a rokonoknál bújt meg. Hétfõn már kerestek minket a rendõrök. Három hétig bujkáltunk. 121
Folytak a kitelepítések, így a Magyarországra kitelepített családokhoz csapódtunk. Sajnos, nem emlékszem a család nevére, akikkel átjöttünk. A vagonba rakott szekér mellett bújtunk meg, édesanyám, a bátyám és a húgom. Érsekújvárról Szobig két napig tartott az út. Amíg állt a vonat, lapulnunk kellett.
Magyarországra mi politikai menekültként érkeztünk. Sváb faluba kerültünk, Somogyban. Nem tudtuk, hogy a svábokat sajnáljuk-e jobban, vagy magunkat. Cselákoknak neveztek bennünket, elég ellenséges közhangulatba kerültünk.
K. Mikor kerültek Komárom környékére?
1955-ben bevonultam katonának. Három év után szereltem, és 1958-ban azt mondta apám, költözzünk máshová, mert szívasztmás volt, a somogyi dombok nem tettek jót neki. A kisbéri méneshez kerültem kõmûvesnek. Kiderült, hogy a brigádban is van felvidéki, akinek csémi rokonait meglátogattuk. Olcsón lehetett házhelyet venni, és így itt kapaszkodunk meg.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
