NAGYSALL� KISS S�NDORN� BORZA GIZELLA NAGYSALL� – BONYH�D, APARHANT, N�METK�R, MONOSTOR

„A reszlovakiz�l�s �jszaka volt, hogy ne tudj�k, ki tagadja meg a magyars�g�t.”

117. Nagysall�n, 1931-ben sz�lettem. Az elõd�k is itt laktak, itt �lt�nk L�va, Zseliz k�zel�ben. F�ldmûvesek voltunk, mint mindenki a faluban. M�s munka nem is volt. Sz�leim 16 hold saj�t f�ld�n gazd�lkodtak, meg m�g felesben b�reltek f�ldeket. Itt j�rtam iskol�ba, �s dolgoztam a h�z k�r�l. Fõleg a fõz�sben vettem r�szt. A csal�d �sszetartott, �s a rokonok is. Ap�mnak lova volt, õ seg�tett a rokonoknak, a rokonok ennek fej�ben m�s munk�ban seg�tettek be. Szõlõnk is volt, h�t kilom�terre tõl�nk. Ap�mnak mindig voltak lovai Nagysall�n: k�t l�, a Lenke �s Olga, k�t csik�. A n�metek elvitt�k. A Lenk�vel nem tudtak �gy elmenni elõtt�nk, hogy ne j�tt volna be hozz�nk. Addig nem ment tov�bb, m�g be nem j�hetett a pajt�ig. Ott megfordult, �s kiment az udvarb�l, azt�n mehettek tov�bb.

A sz�lõfalumban termeltek kendert. A Garam foly�ba hordt�k �ztatni. Ez eltartott egy h�tig. Nagy term�sk�vekkel nyomtatt�k le a kendert, hogy ne vigye el a v�z. �gy �ztatt�k. Azt�n csom�kba szedt�k, nagy k�r�ket �rtak vele a fej f�l�tt, hogy ler�zz�k r�la a le�zott, lerohadt r�szeket, �s csapkodt�k a v�zbe.

�gy tiszt�tott�k meg a kendert. Azut�n t�rt�k, tilolt�k. Nagy �lm�ny volt a Garamba j�rni – f�r�dni is lehetett benne. Az eg�sz falu magyar volt, csak a szomsz�dban l�võ f�nyk�p�sz volt szlov�k.

1947-ben nagy v�ltoz�s k�vetkezett be �let�nkben: a kitelep�t�s. Nagy f�jdalom �s nagy t�r�s volt ez. El kellett hagyni a sz�lõh�zat, sz�lõfalut, rokonokat �s a sz�lõf�ldet. Kondorosr�l, Szarvasr�l j�ttek emberek, hogy kin�zz�k, kiv�lassz�k, melyik h�z kell nekik, amikor a magyarokat – akik magyaroknak vallj�k magukat – kitelep�tik. A reszlovakiz�l�s �jszaka volt, hogy ne tudj�k, ki tagadja meg a magyars�g�t.

Volt, akinek r�ment az eg�sz vagyona, hogy otthon maradhasson, �m m�gis el kellett hagynia a falut.

Kaptunk „feh�rlapot”, �rtes�t�st, hogy nek�nk menni kell, mert van, akinek j�nni kell. Nagy l�d�kat csin�ltak az emberek, amibe berakt�k a holmijukat, hogyha menni kell, k�sz legyenek.

J�ttek a magyar teheraut�k, azokra pakoltak mindent. A rokonok seg�ts�g�vel f�lpakoltunk. Kivittek az �llom�sra, bevagon�roztak benn�nket. Nagy szerelv�nnyel j�tt�nk, az �llatok, gazdas�gi eszk�z�k is ott voltak. A h�zat �resen hagytuk magunk m�g�tt. Az aut�k a temetõ mellett j�ttek el. Nagy volt a s�r�s, mindenkinek volt ott halottja. A rokonok hoztak nek�nk s�tem�nyt, ennival�t, mindenki valamit hozott, mert mi m�r nem tudtunk fõzni. A sz�na- �s szalmab�l�s vagon a mozdony ut�n volt kapcsolva. �lland� f�lelemben j�tt�nk, mert a mozdonyb�l hulltak a szikr�k, mi meg locsoltuk a sz�n�t �lland�an.

A vonat h�tfõn indult, �s p�nk�sd szombatj�n �rt�nk Bonyh�dra. K�zben Szobon �s Budapesten meg�lltunk. Nem tudtuk, hov� visznek benn�nket. Bonyh�don a csal�dfõket f�lsz�l�tott�k, menjenek vel�k, �s megmutatj�k, hov�, melyik h�zba k�lt�zhet�nk. Ki volt jel�lve, kit, hov� visznek. Kivagon�roztunk. H�t vagonban volt a holmink. Hoztuk a vetõg�pet, szecskav�g�t, fogast, ek�t �s az �llatokat. Mindent, ami a gazdas�ghoz val�. Elkenõdt�nk, mikor mondt�k, hogy egy n�met h�z�ba ker�l�nk. Ez egy kisebb falu volt.

N�gy csal�dot k�lt�ztettek ide. De volt k�z�l�nk olyan, aki tany�ra ment lakni, elhagyott tany�ra.

Sz�val, meg�rkezt�nk Bonyh�dra. Sz�jjelakasztott�k a vagonokat, egyik r�sz erre, m�sik arra. A Tan�csh�z�r�l j�ttek megmutatni a kijel�lt f�ld�nket. Mi harminck�t darabban kaptuk meg a f�ldet.

C�l�p�ket rakott le a Papa, hogy tudjuk, melyik a mienk. M�jus volt, nagyon gazos volt a f�ld, a r�p�t elõsz�r le kellett kasz�lni, akkora volt a gaz, csak azut�n lehetett egyelni. A falu nagy r�sze cs�ng�magyar volt, kev�s n�met, meg mi. K�zben ugyanis a n�meteket elvitt�k onnan.

J�l �lt�nk, mert h�t dolgoztunk. A h�gom ott j�rt iskol�ba. Semmi nem volt a faluban, csak egy picike bolt. �desap�n kilenc kilom�terre j�rt Bonyh�dra kocsival a piacra. Azt�n Aparhanton telepedt�nk le. Ott is f�ldmûvel�sbõl �lt�nk, meg �llatokat tartottunk, volt teh�n, l�, diszn�. A tehen�nk t�rzsk�nyves volt, huszon�t liter tejet adott naponta. Csarnokba hordtuk a tejet. Volt olyan, hogy lef�l�zt�k a tejet, �s a f�l�z�tt tejet vissza kellett hozni. Ha t�r�t csin�ltak, a sav�t visszavett�k fill�rek�rt, �s ezzel nevelt�k a diszn�kat. Sz�leim �gyesek voltak, iparkodtak.

118 Ott is a h�ztart�sban dolgoztam. K�sõbb a hat�rba is mentem dolgozni. Doh�nyt is termesztett�nk.

�desany�m font, szõtt. Õ k�sz�tette elõ a fonalat. Toln�ban mindenki termesztett kendert. A r�t v�g�n folyt egy eg�szen kis patak, mindenki ott �ztatta meg a kendert. Kiteregett�k kis „s�torba” a csom�kat, mikor kisz�radt, t�rõsz�ken felt�rt�k, �s akkor til�val megtiszt�tott�k, azt�n vasf�sûvel megf�s�lt�k a kendert. Ezt a h�zakn�l megfont�k, a finomabbj�b�l v�sznat szõttek: t�r�lk�zõ, konyharuha, abrosz k�sz�lt. A vastagabbj�b�l zs�kot, szõnyeget k�sz�tettek.

Seg�tettem �desany�mnak. Apr�nk�nt megtanultam h�mezni is. Tizenh�rom-tizenn�gy �vesen m�r h�meztem d�szt�r�lk�zõt. �desany�m unokah�ga nagyon j�l �rtett a h�mz�shez, �s õ megtan�tott engem is. Ma is õrz�m ezeket a darabokat. Szeretem magam k�r�l l�tni, megtartottam, mert visszaid�zõdnek a fiatals�g eml�kei.

A magyarorsz�gi szlov�kokat vitt�k �t oda, ahol mi laktunk, ahonnan �ttelep�lt�nk. Nekik azt �g�rt�k, hogy mindent kapnak, minden ott lesz a h�zban, a kamr�ban, a pajt�ban. �s v�rt r�juk a nagy �ress�g. Õk �gy utaztak a vagonokban, hogy a k�zep�re asztalt tettek, letakarva. Sarokban a kecske. Meglepõdtek, amint oda�rtek, mert semmi nem volt a h�zakn�l. Reklam�ltak is a tan�csh�z�n, hogy nem ezt �g�rt�k nekik.

1961-ben idej�tt�nk, Monostorra. Ide is vagonnal j�tt�nk. Az �llom�sr�l lovaskocsik hoztak id�ig.

�desap�m az elemgy�rba ment dolgozni, majd a vas�tra �s v�g�l a v�zmûh�z, innen ment nyugd�jba.

�n N�metk�ren laktam m�g egy ideig, mert 1950-ben f�rjhez mentem a sz�lõfalumb�l val� Kiss S�ndorhoz. Õket is kitelep�tett�k. Sz�leim tavasszal, mi õsszel j�tt�nk el. Ahol laktunk Toln�ban, az a h�z egy n�met ember� volt. Rossz volt a n�metnek, mert nem lakhatott a h�z�ban, de rossz volt nek�nk is, hiszen tudtuk, hogy az �v�ben lakunk. �ssze is j�rtunk vel�k. Azt�n, igaz, sokallta az �r�t, de megv�s�rolta a saj�t h�z�t tõl�nk.

Szentp�teriek vettek h�zat Monostoron. Õk besz�ltek r� benn�nket is, hogy mi is j�jj�nk ide. H�gom�kkal j�tt�nk h�zat n�zni, Petr��k�t is n�zt�k, azt�n megvett�k a S�s-vill�t. Mivel itt volt �s van minden�nk, haz�nknak tekintett�k, tekintj�k ezt a f�ldet. H�gom Kom�romban �l, de itt van telk�k, nyaral�juk.

Nek�nk 4 000 �l volt a ter�let�nk: szilv�s, szõlõ, sz�nt�. A ter�letrendez�ssel f�ldarabolt�k a telket. Maradt a h�z a szilv�ssal �s a szõlõ. Ezen a ter�leten �p�tettek a fiam�k csal�di h�zat. M�g maradt rendezni val� ter�let. Sz�leim �s f�rjem m�r nincsenek k�z�tt�nk. Nem maradtam magamra: unok�k, d�dunok�k vesznek k�r�l. A csal�d ma is �sszetart, �sszedolgozik. Ismerik a t�rt�net�nket. Elmond�sokb�l, f�nyk�prõl. Elfogadtak az itt �lõk, Monostor az otthonunk lett. Rem�lem, nekik nem kell ilyen esem�nyeket �t�lni, �s az õ csal�dtagjaiknak nem kell majd k�nyszerbõl �j otthont, �j haz�t elfogadni.

Lejegyezte: Igl�di Attil�n�