DR. MARTON K�LM�NN� R�CZ ERZS�BET* (1932) R�VKOM�ROM – B�K�S MEGYE – KOM�ROM

„…aki felveszi a szlov�k �llampolg�rs�got, az maradhat, aki nem, azt kitelep�tik, deport�lj�k.”

R�gi magyar reform�tus csal�db�l sz�rmazom, a nemesi rangot õseink az 1540-es �vekben kapt�k. Az �k-, d�d-, nagysz�lõk s�rja �szak-Kom�romban tal�lhat�. Sz�lõv�rosomr�l, az ott t�lt�tt gyerekkorr�l csak sz�p eml�keim maradtak. A reform�tus hagyom�nyhoz h�ven egyszerûen, de anyagi biztons�gban �lt�nk. A cseh idõrõl nincsenek eml�keim, mind�ssze annyi, hogy magyar nyelvû �vod�ba �s �ltal�nos iskol�ba j�rtunk testv�remmel 1945-ig. �desap�m k�sõbb a cseh idõszakot �gy emlegette, mint az igazi demokr�cia kor�t, nemzetis�gi ellent�tek m�g nem jelentkeztek akkor.

Sz�leim m�r meghaltak. Ap�m, R�cz Ferenc �s feles�ge, T�rnok Erzs�bet h�zass�g�b�l h�rom gyermek sz�letett. Az elsõ kisgyerekkor�ban meghalt, a m�sik kettõ Ida �s Erzs�bet. Anyai nagysz�leim T�rnok K�roly �s feles�ge, Kecsk�s Zs�fia egy h�zzal �s 40 hold f�lddel rendelkeztek. Õk az �ttelep�t�s ut�n nem sokkal meghaltak. �desap�m, R�cz Ferenc egy akkoriban korszerû, versenyk�pes fa- �s sz�n nagykeresked�s, valamint tizenh�rom hekt�r 7245 n�gyzetm�ter f�ld, erdõ, szõlõ tulajdonosa volt. Csal�di h�zunk a Megyercsi utca 32-es sz�m alatt �llt. A fatelep egyik lerakata a csal�di h�zn�l, a nagyobbik a Vas�t utc�ban, a g�zgy�r mellett mûk�d�tt, s a legmodernebb g�peket haszn�lt�k. �desap�m a p�csi sz�nb�ny�k k�pviselõje volt. F�ldjeink Kom�romban, Szentp�teren �s Keszegfalun fek�dtek.

1946-ban megszûntek a magyar nyelvû �vod�k, iskol�k, a magyar nyelvû feliratok. Testv�remmel egy�tt a szlov�k nyelvû gimn�ziumba �rattak be, ahol a tan�rok csak szlov�kul besz�ltek, s p�r h�nap ut�n a magyar di�kokat el is k�ldt�k mosogatni. Tov�bbtanul�sunk ez�rt mag�n�ton folytat�dott. Ap�m �jjel, cs�nakon vagy a kocsiban elrejtve vitt �t minket D�l-Kom�romba vizsg�zni. A hat�ron az�rt l�phetett �t, mert D�l-Kom�romhoz tartoz� f�ldjei is voltak, s az �gynevezett kettõsbirtokoss�ga miatt kapott �tlevelet.

�desap�m csak r�vid ideig tart�zkodott a fronton, mert a v�ros t�zelõell�t�sa le�llt, s ez�rt hazah�vt�k.

Arra eml�kszem, hogy 1944-ben t�bbsz�r cser�lt gazd�t Kom�rom. A v�ros bomb�z�s�nak, a h�d felrobbant�s�nak, az �jszakai riad�knak, bunkerba menek�l�seknek az eml�ke ma is �l bennem.

Sz�leim m�r 1946-ban hallottak a kitelep�t�si tervrõl. Tudt�k, aki felveszi a szlov�k �llampolg�rs�got, az maradhat, aki nem, azt kitelep�tik, deport�lj�k. Mi v�llaltuk magyars�gunkat, �gy a kitelep�tettek list�j�ra ker�lt�nk. Ekkor kezdõd�tt el igaz�n az �ld�ztet�s�nk. A j�m�d� magyar csal�dok f�rfi tagjait „h�bor�s bûn�sk�nt” letart�ztatt�k, �s k�nyszermunk�ra vitt�k. �desap�mat nyolc h�napig dolgoztatt�k vas�tvonalak karbantart�s�n�l. Rettegve v�rtuk, mikor hozz�k a pap�rt, hogy csomagoljunk, mert erre mind�ssze huszonn�gy �r�t kaptunk. Csal�dunknak �s a nagysz�leinknek a rokonok, bar�tok, ismerõs�k seg�tettek a pakol�sban. Elj�tt a szomor� b�cs� napja. Nagymam�m akkor m�r fekvõ beteg volt. Vel�k egy�tt huszonh�t marhavagonnal indultunk �tnak. A fateleprõl csak a deszkaanyagot hozhattuk el. Akkor m�g nem tudtuk, hogy az �let �jrakezd�s�hez ez ad majd alapot. Az �llom�s tele volt emberekkel. Õk sirattak benn�nket, mi sirattuk lassan t�volod� sz�lõf�ld�nket, v�rosunkat, otthonunkat. Sz�leim �let�ben egy hossz� r�sz z�rult le, a mienkben pedig a boldog gyerekkor.

Napokon kereszt�l vittek benn�nket, senki sem tudta, hova. Elõsz�r B�csalm�sra ir�ny�totta vagonjainkat Budapesten a „kitelep�t�si bizotts�g”. Itt azonban nem tudtak fogadni minket, mert kicsi volt az �llom�s, �gy B�k�scsab�ra ir�ny�tott�k a szerelv�nyt. �lelemrõl, v�zrõl magunknak kellett gondoskodni, s a vagonban aludtunk, mosakodtunk. B�k�scsab�n sem tudtak leteleped�si helyet biztos�tani a csal�doknak.

Egyeseket t�rdig �rõ s�rban, a v�rost�l 15-20 kilom�terre levõ tany�hoz vittek. A vagonokat s�rgõsen ki kellett pakolni, n�h�nyunknak sehol sem tudtak helyet tal�lni, ez�rt m�s csal�dokkal egy�tt egy katonai laktany�ban sz�ll�soltak el benn�nket. Zuhogott az esõ, b�torainkat egy h�d al� rakt�k be. Nagymam�mat egy magyar csal�d fogadta be addig, am�g mindent elsz�ll�tottak a laktany�ba.

K�r�lbel�l f�l �vet t�lt�tt�nk itt el, amikor �desap�mat elfogta a keserûs�g, hiszen azt �g�rt�k, hogy az�rt, amit otthagytunk, majd Magyarorsz�gon k�rp�tolnak minket, kapunk h�zat, f�ldet. Szomor�an * A t�rt�netrõl l�sd m�g: Gunda Kl�ra: Kr�nika-t�red�k, in: Zalabai Zsigmond (szerk.): Magyar Jeremi�d. Visszaeml�kez�sek, versek, dokumentumok a deport�l�sr�l �s a kitelep�t�srõl, 1946–1948. Vox Nova, Pozsony, 1995. 71–73. 105

indult el az elhagyott otthon ir�ny�ba, s ker�lt�nk D�l-Kom�romba, ahol az eladott ing�s�gok �r�n vett egy �reg h�zat fateleppel. �gy jutott a csal�d �jra otthonhoz, ami legal�bb nev�ben: Kom�rom, hasonl�tott a r�gihez. Itt t�bb, Felvid�krõl kitelep�tett csal�ddal tartottuk a kapcsolatot, s a tal�lkoz�sok egyike a reform�tus templom vas�rnapi istentisztelete volt. Nem sok�ig �r�lhett�nk, mert j�ttek az �tvenes �vek, s ap�m kul�klist�ra ker�lt azok miatt a f�ldek miatt, amelyeket elvettek tõle, s amelyeket el kellett hagynia. A fatelepet �llamos�tott�k, s mi �jra retteg�sben �lt�nk, nem tudtuk, melyik �jjel j�nnek �rte �s viszik el.

A k�rtalan�t�ssal kapcsolatban 1964–67 k�z�tt kelt egy rendelet, mely szerint, akik nem kaptak k�rt�r�t�st, azok �jra beadhatj�k ig�ny�ket. �desap�mat viszont egy szakaszra val� hivatkoz�ssal „nagykereskedõ-kizs�km�nyol�” szem�lynek b�lyegezt�k, �s elutas�tott�k k�relm�t (1967. III. 24. 4723/1967. 71718/c. rendelet, illetve 14/1952.4.sz. tvr., illetve 17/1964. VIII. 8. korm�nyrendelet).

�desap�m t�bb v�llalkoz�st is elind�tott, de mindegyik v�ge az �llamos�t�s lett. A magyar haz�ban sokan nem szerett�k a felvid�kieket, mert munkaszeretõ, becs�letes emberek voltak, s a megpr�b�ltat�sok ut�n is �jb�l �s �jb�l talpra �lltak. �desap�m, az egykori nagykereskedõ �regkor�ra elemgy�ri port�s lett.

Iskol�inkat nõv�remmel egy�tt itt, D�l-Kom�romban fejezt�k be. �ll�st „megb�lyegzett” ap�m miatt sok�ig nem kaptam a v�rosban. Az oda�t maradt rokonainkr�l sok�ig semmit sem tudtunk. Az �tlev�l kiv�lt�s�nak enged�lyez�se ut�n azonban gyakran tal�lkoztunk, rendszeresen j�ttek �t hozz�nk l�togat�ba.

Mi annyira nem tudtuk elfelejteni a t�rt�nteket, hogy csak halottak napj�n a temetõbe, vagy egy-egy temet�sre ment�nk �t, �sszeszorult sz�vvel, k�nnyekkel a szem�nkben. A m�g �lõ rokonokkal, ismerõs�kkel ma is tartjuk a kapcsolatot.

A kitelep�t�ssel val�sz�nû azt akart�k el�rni, hogy a Felvid�ken ne maradjon magyar, vagy olyan, aki magyarnak vallja mag�t. Ez megteremtette a lehetõs�get arra, hogy bez�rj�k a magyar nyelvû iskol�kat, s korl�tozz�k a magyar nyelv haszn�lat�t. Hivatalos helyen nem lehetett magyarul megsz�lalni. 1938 elõtt minden v�rosnak, falunak, hivatalnak magyarul �rt�k ki a nev�t. �tven �v t�vlat�b�l is csak f�j� sz�vvel �rt�kelj�k azt, hogy mi, kitelep�tettek magyars�gunk v�llal�s��rt lett�nk nincstelenek, s r�ad�sul a magyar �llam semmibe vette az akkori egyezm�nyben v�llalt k�rtalan�t�st.

A rendszerv�lt�s �ta minden korm�nnyal leveleztem, mindig igazat adtak, elismert�k mulaszt�sukat, m�gsem sz�letett olyan t�rv�ny, amely erk�lcsi �s anyagi j�v�t�telt jelenthetett volna a kitelep�tettek sz�m�ra. Az al�bbi v�laszokat kaptam:

1. T�rv�nyelõk�sz�tõ Hivatal (10-13/1993. XIII. Bp. 93-04-29.): a t�rv�ny-elõk�sz�t�s folyamatban van, t�relmet k�rek.

2. �llampolg�ri Jogok Orsz�ggyûl�si Biztosa (1998. X. 15.) meg�llap�tja a t�rv�nys�rt�st, az emberi jog semmibe v�tel�t.

3. Az 1996. IX. 04-i alkotm�nyb�r�s�gi hat�rozat (37/1996. IX. 04. AB) tartalmazza az alkotm�nyelleness�g meg�llap�t�s�t.

4. A Korm�nyellenõrz�si Hivatal, a K�l�gyminiszt�rium, a Bel�gyminiszt�rium egyar�nt elismerte a jogs�rt�st, �s t�relmet k�rt.

5. A parlamentben Dr. Sepsey Tam�s k�pviselõ sz�lalt fel ebben a t�m�ban, E�rsi M�ty�s v�lasza biztat� volt.

6. V�g�l a Magyar Helsinki Bizotts�g Emberi Jogi Tan�csad� Irod�ja javasolta, hogy forduljak a strassbourgi Emberi Jogi B�r�s�ghoz, mert egyed�l õk k�telezhetik a magyar �llamot a k�rp�tl�s rendez�s�re.

Bizakodva fordultam a rendszerv�lt�s ut�ni korm�nyokhoz, hiszen az elm�lt �vek az „igazs�gt�tel” korszakak�nt vonulnak majd be a t�rt�nelemk�nyvekbe. M�gis, van egy r�teg, a kitelep�tettek, akik k�z�l m�r sokan nem is �lnek, mint az �desap�m, s akik mintha m�g ma is a senki f�ldj�n, k�t orsz�g hat�r�n v�rakozn�nak a marhavagonokban, hogy v�gre visszakapj�k emberi m�lt�s�gukat, elveszett haz�jukat. 106