KAJT�R J�ZSEF (1925) IZSA – PODÌBRADY – IZSA – PEST – IZSA

„A szerelv�ny meg�rkez�se ut�n a gazd�k m�r v�rtak, �s v�logattak k�z�l�nk.”

Izsai sz�let�sû vagyok. Elõsz�r a h�bor�s �vekrõl sz�ln�k p�r sz�t. Abban az idõben a 16-17 �ves gyerekeket levent�nek sorozt�k be. Ez k�telezõ katonai gyakorlat volt. Mivel nem akartam be�llni, jelentkeztem az alm�sf�zitõi hadi�zembe dolgozni. A h�bor� v�g�ig ott dolgoztam. Akkor m�r �lland�an bomb�ztak, mivel a gy�r a n�meteknek termelt �zemanyagot. A h�bor� alatt gyakran lõtt�k a falut is. Az oroszok Izs�r�l ind�tottak t�mad�st, Kom�romot akart�k bevenni. A h�bor� alatt kizavartak a h�zunkb�l, megfigyelõ �llom�st �ll�tottak fel az udvarunkban. Etetni hazaj�rtunk. Egy alkalommal akna csap�dott mellettem, belev�gott az �rokba. Szil�nk ker�lt a h�tamba. M�skor s�rt �stunk egy orosz tisztnek a templom mellett. A ker�t�sbõl k�sz�tett�k a kopors�t.

1945 ut�n az iskol�ban szlov�k nyelvû oktat�s folyt. Mivel nem akartam szlov�k nyelven tanulni, Kom�romban lettem lakatosinas. A kitelep�t�sek 1946 m�sodik fel�ben kezdõdtek. Csal�dunk nagy r�sz�t apai �gon mind kitelep�tett�k Magyarorsz�gra. A legt�bb csal�dot a Dun�nt�lra utas�tott�k ki, de t�bbs�g�k a Duna ment�re k�lt�z�tt vissza.

Janu�rban mi is sorra ker�lt�nk. A legnagyobb t�lben katonas�g vette k�r�l a falut, elõre meghat�rozott csal�dokat telep�tettek ki. T�bb mint sz�z csal�dot �rintett a rendelet. 1947. janu�r 10-�n indultunk Csehorsz�gba. A legsz�ks�gesebb holmit vitt�k magunkkal. Az �llatainkat itthon hagytuk. H�rom napig tartott az �t, n�gyen ment�nk. Sz�leim Kajt�r J�nos �s Lujza, az �cs�m, J�nos �s �n. Ed�nyeket, �lelmiszereket, takar�kat vitt�nk. A h�zunkba szlov�kok k�lt�ztek. Sz�k�sem ut�n t�bbsz�r bez�rgettem hozz�juk.

A szerelv�ny meg�rkez�se ut�n a gazd�k m�r v�rtak, �s v�logattak k�z�l�nk. Minket mindj�rt kiv�lasztottak.

Podìbradyba ker�lt�nk, �llami birtokra. A mezõgazdas�gi fõiskol�nak volt ez a birtoka. Itt ugyan csel�dk�nt kezeltek benn�nket, de rosszabb volt azoknak, akik mag�ngazd�khoz ker�ltek. Izsaiak itt nem voltak. Muzslaiakkal �s marcelh�ziakkal ker�lt�nk �ssze. Egy hossz� �p�letben kaptunk helyet, szoba-konyh�ban, t�bb csal�d lakott egym�s mellett. A gazdas�gban dolgoztunk, 17 �vesen m�r sz�ntottam.

A nõk fejtek, kert�szkedtek, a f�rfiak sz�ntottak, vetettek. A fizet�sbõl meg lehetett �lni. Fejenk�nt 1liter tejet kaptunk naponta, amit el sem tudtunk fogyasztani.

92Az �cs�m iskol�ba j�rt, b�r sok�ig csak hallgatott az �r�kon. A v�ros gy�ny�rû volt, t�bbsz�r bes�t�ltunk oda. Mi, magyarok �sszej�rtunk, az izsaiakkal levelezt�nk. Csehorsz�gban az a h�r j�rta, hogy mi a szeg�nys�g elõl menek�lt�nk el. Hossz� ideig tartott, am�g meg�rtett�k, hogy k�nyszerbõl hagytuk el sz�lõf�ld�nket.

1947 nyar�n megsz�ktem, nagyap�mhoz j�ttem, de k�t nap ut�n keresett a rendõrs�g. Egy cseh kocsm�ros vette meg a jegyemet, mivel akkor m�g igazolv�nyt k�rtek a jegy v�s�rl�sakor. A Janival egy�tt sz�kt�nk. Orosz katon�k k�z� f�szkelt�k be magunkat. A Jani n�ha kapott tõlem, mert besz�lni szeretett volna. A kom�romi �llom�sr�l gyalog j�tt�nk haza. Izs�n nem maradhattam sok�ig, �tsz�ktem Magyarorsz�gra.

Ott mint menek�ltet fogadtak. Pestre ker�ltem, ott �retts�giztem, egyetemre kezdtem j�rni. Magamra voltam utalva, ez�rt a pesti tank�nyvkiad�n�l dolgoztam.

N�gy �v ut�n j�ttem haza, vissza m�r nem is mehettem. Besoroztak katon�nak, k�l�nb�zeti vizsg�t kellett tennem: Csehszlov�kia t�rt�nelm�bõl, f�ldrajzb�l, orosz �s szlov�k nyelvbõl. K�l�nb�zeti vizsg�t tettem a pozsonyi tan�t�k�pzõn is. A h�bor� ut�n vid�k�nk�n megfogyatkozott a magyar �rtelmis�g. A falub�l sokan j�rtak Csehorsz�gba dolgozni. Itt nagy volt a szeg�nys�g. Ezekrõl az �vekrõl ma m�r csak besz�lget�nk, de m�g elevenek az eml�kek.

Lejegyezte: Varga Katalin