„N�VTELEN”* (1926) HET�NY – EHUN – HET�NY – SZULOK, KOM�ROM

„A k�zs�gh�z�n ap�m jelentkezett a h�zunk kulcsai�rt. Azonban nem engedtek vissza a lak�sba.”

Mindig nagy boldogs�g sz�momra, ha sz�lõfalumra gondolok. Het�ny mindig kitartott a magyars�ga mellett, tiszta sz�nmagyar reform�tus falu volt. Sz�p gyermekkorom volt. Sz�leim mindent megadtak nek�nk, amit csak lehetett. F�ldmûvesek voltak. Ap�mnak egyh�napos volt a le�nya, amikor bevonult, majd 1914-ben Gal�ci�ban fogs�gba esett. 1921-ben t�rt haza, ekkor a le�nya m�r h�t�ves volt. 1922-ben megsz�letett b�ty�m, 1923-ban �n. Boldogok voltunk, 16 hold f�ld�nk volt. 1938. november 6-�n d�szkapu fogadta a bevonul� magyar hadsereget.

�r�mm�morban �szott az eg�sz falu. E. M. õrnagy volt a parancsnok, aki a falu d�szpolg�ra lett. 1943-ban besorozt�k a b�ty�mat, 1944-ben engem. Any�m odaadta mindk�t fi�t a haz�nak. Mindketten szerencs�sen hazat�rt�nk. El kellett mindent viseln�nk. A h�z, ahol sz�lettem, kedves, boldog otthon volt mindaddig, am�g a h�bor� le nem s�jtott, mert 1945. janu�r 8-�n bombatal�lat �rte a h�zunkat.

(* A visszaeml�kezõ k�r�s�nek megfelelõen sem az õ nev�t, sem pedig a sz�vegben elõfordul� t�bbi nevet nem t�ntetj�k fel. 74)

Az oroszok reggel bevonultak a k�zs�gbe �s akkor a n�met rep�lõk megkezdt�k a megtorl�st. �n ugyan nem l�ttam, de sz�leimtõl hallottam, hogy csak �gy feket�llett a kert v�ge az orosz katon�kt�l.

Amikor a bomb�z�s elkezdõd�tt, a sz�leim befutottak a h�zba, hogy biztons�gban legyenek az ajt� m�g�tt, a szekr�ny �s a fal takar�s�ba rejtõzve el. De akkor m�r csak �gy hullottak a bomb�k. A h�zunkat is eltal�lta. Olyan tal�latot kapott, hogy a tõl�nk 150 m�terre l�võ t�ban is tal�ltak tetõanyagot. Sz�leim szerencs�sen meg�szt�k, �lve maradtak ezen a helyen. Azt mondj�k, az�rt �rt benn�nket bombat�mad�s, mert a kert�nkben a sok �reg gy�m�lcsfa al� b�jtak el az oroszok. Het�nyben csak h�rom h�zat �rt bombat�mad�s, kiv�tel n�lk�l mind olyan h�zakat, ahol oroszok rejtõztek. �n ebben az idõben m�g katona voltam, �gy t�rt�nt, hogy nem tart�zkodtam otthon.

1944 augusztus�ban soroztak be, majd kar�csony elõtt minket Kom�romb�l, a 2-es erõdbõl mint t�z�reket ind�tottak el N�metorsz�gba. Ott Heilbronnban k�t�tt�nk ki. Egy �vig voltam ott katona. Majd 1945 m�jus�ban j�ttek az amerikaiak �s akkor fogs�gba estem. A fogs�gom pedig 1945 m�jus�t�l 1946 janu�rj�ig tartott. Ekkor j�ttem haza.

Ansbachban voltunk elõsz�r katon�k, akkor napiparancsban hallottuk, hogy Hitler be�lt a kocsij�ba �s a v�gsõ gyõzelemre indult. Mi pedig megy�nk felszabad�tani haz�nkat, Magyarorsz�got. Akkor N�rnbergtõl eg�szen M�nchenig lement�nk. Ut�na, harmadnapj�ra kint a feketelobog�k, �s azt mondj�k, Hitler hõsi hal�lt halt. Ez volt nek�nk a parancs-kihirdet�sben. Ut�na, azt�n m�jus 2-�n sz�rnyû idõj�r�s volt, ugyanis esett a h�. Ahogy ballagtunk d�l fel�, a haz�nk fel�, kiadt�k parancsba, hogy a holnapi napt�l kezdve az amerikai hadsereg fog vel�nk rendelkezni, mert fogs�gba est�nk. �s ekkor a fegyvereinket �sszegyûjt�tt�k, a falu v�g�n �sattak vel�nk egy nagy g�dr�t, majd abba mind betemett�k, azt�n az egyik fõhadnagy besz�det mondott. Arr�l besz�lt, hogy most temetj�k el haz�nkat. Erre a mondatra nagyon j�l eml�kszem. Majd azt is mondta, hogy ettõl a napt�l kezdve az amerikai parancsnoks�g fog r�lunk gondoskodni.

Azt�n egy h�napig a szabad �g alatt tart�zkodtunk. Ott volt a k�peny�nk, ha esett az esõ. J�l kital�ltuk, hogy hogyan lehet a legjobban �tv�szelni ezt az idõszakot. Viszont j�l kosztoltak benn�nket, a sok koplal�s ut�n ez nagyon fontos volt.

Egy h�nap ut�n azt�n �tker�lt�nk a barakkokba, fabarakkokba. Ebben voltunk ny�rt�l fogva eg�sz janu�r 22-�ig, am�g be nem vagon�roztak, �s haza nem k�ldtek benn�nket Magyarorsz�gra. Akkor itt, Kom�romban, a Monostori Erõdben fogadtak benn�nket a magyar katonatisztek: ott �ll�tott�k ki azt a levelet, amiben az �llt, hogy hazamehet mindenki abba a k�zs�gbe, ahov� val�. Mi is kaptunk hat�r�tl�p�si enged�lyt, mert m�r nem mehett�nk �m �t a h�don Het�nybe, csak �gy szabadon, mint azelõtt, hanem csak �gy, ahogy a csehszlov�k katona engedte. Bizony, nagyon cs�ny�n fogadott minket. Nemcsak �n voltam �gy, hanem volt m�s het�nyi, g�tai, �gyallai, �jgyallai, naszvadi, meg kom�romi fi� is.

Bizony, sokan nem j�ttek vissza. Egy kom�romi fi�, akinek a neve is az volt, hogy K. L., õ is ott halt meg Heilbronnban, meg egy naszvadi fi�, V. J. Õ is egy bomb�z�skor halt meg. �n ki�ll�tott õr voltam a bomb�z�s idej�n, de leszaladtam a pinc�be �s �gy �letben maradtam. A J�isten vel�nk volt, mert a pince beszakadt ugyan, de az egyik katonakoll�ga nyugtatott, hogy minden elcsendes�lt, s egy kis napf�ny szûrõd�tt be a pinc�be. Azt�n az egyik fi� a m�sikat a nyak�ba vette, hogy megn�zze, mi az, s akkor l�ttuk, hogy az a pinc�nek a bedeszk�zott v�szkij�rata. No, �gy egym�s nyak�ra �llva ugr�ltunk ki, �gy menek�lt�nk meg mi is, meg a n�metek is. A J�isten ugyan�gy velem volt akkor, mint a sz�leimmel otthon.

Sokan vesztek oda. Eml�kszem egy erd�lyi fi�ra, õ olyan ell�t� volt, hajtotta a lovakat, hozta az ell�tm�nyt, azt is tal�lat �rte. Ott fek�dt a kocsin, a kenyerek szanasz�t k�r�l�tte. Akik megsebes�ltek, azokat �sszeszedt�k, majd bevitt�k a k�rh�zba. Egy naszvadi fi�t ott kellett hagynunk a k�rh�zban, szil�nkot kapott a tark�j�n, õ szeg�ny ott is maradt meghalva. Kiment�nk a v�rosba, �s tudom�sunkra jutott, hogy a magyar katon�kat egy bizonyos helyen �sszegyûjtik, majd �jb�l lett egy kis �teg�nk.

Az elõbb ott hagytam abba, hogy amikor ment�nk haza, a csehszlov�k katona nagyon durv�n fogadott.

Elvette a marad�k pokr�comat �s a n�met csajk�mat is. K�rdezte, hogy hova megyek. Mondom neki, Het�nybe. Durv�n odal�kte, hogy „mars!” Pr�b�ltam kimenni az �llom�sra, ott vonatra �ltem �s d�lut�n valamikor �gy n�gy �ra t�jban �rkeztem meg a het�nyi �llom�sra. A het�nyi vas�t�llom�s a falut�l h�rom kilom�terre volt. Mindennap �rkeztek foglyok, mindig �rdeklõdtek a sz�leim, hogy nincs-e k�zt�k het�nyi is. Hazafel� menet ap�mmal egy dombon futottunk �ssze. T�rt karokkal fogadott, nagyon �r�lt, hogy �lve meg�sztam. �desap�mmal karonfogva ment�nk haz�ig. Boldogan �lt�nk ott egy �vig. A lebomb�zott h�zunk v�g�ben l�võ kocsisz�nt befalazt�k, az lett a konyha, az ist�ll� meg a szoba.

75 Janu�rban azt�n katonas�g �rkezett a k�zs�gbe, onnan se kimenni, se bej�nni nem lehetett, a kisb�r� a deport�ltak h�z�hoz vitte a lapot. Nek�nk is elhozta, a h�zb�l ki sem mehett�nk, �s eg�sz napra ottmaradt egy katona. �desap�m k�sõbb azt mondta: ha kell, embert �l�k, de innen nem megy�nk el.

M�snap bevagon�roztak. A kom�romi �llom�sra vittek benn�nket. Any�m csak s�rt. Amit egy vagonba be tudtunk pakolni, elvihett�nk. Tal�n m�g nyolc ty�kot is, hogy legyen mit enn�nk, meg persze t�zelõt, mert a nagy hidegben majd megfagytunk. �rsek�jv�r fel� vittek benn�nket. A katon�k m�r nem õrizt�k a vonatot, ez�rt ap�mnak az az �tlete t�madt, hogy amikor meg�ll a vonat, �n sz�lljak le, �s menjek el n�n�m�khez, Kom�romszentp�terre. Sz�kev�nyk�nt b�jjak meg.

H�ban, fagyban elindultam hazafel�. Reggel h�t �r�ra meg�rkeztem a n�n�mhez. Egy-k�t h�napig n�luk bujk�ltam. Nem mehettem vissza Het�nybe. Sz�leim meg�rkeztek a Pr�g�t�l hatvan kilom�terre l�võ Podìbradyba, egy ehun nevû majorba. Ott kipakoltak, lak�st kaptak. B�ty�m �s a feles�ge m�g Het�nyben �tsz�ktek az ap�s��khoz, �gy õket sem deport�lt�k.

Levelet k�ldtek a sz�leim, hogy nincs nagyobb baj, munk�ra kell az ember, �gy vonatra �ltem �s megkerestem ap�m�kat. Any�m megbetegedett, ez�rt hazak�ldtek benn�nket Kom�romba, minden�nket h�trahagyva. Mezei doktor, akivel egy�tt voltunk fogs�gban, õt megkerest�k, s any�mat elhelyezte a k�rh�zban, mi pedig hazament�nk Het�nybe.

A k�zs�gh�z�n ap�m jelentkezett a h�zunk kulcsai�rt. Azonban nem engedtek vissza a lak�sba. Az �llat�llom�nyunkat is elvitt�k. Deport�lt�k a m�dos embereket, meg a f�ld n�lk�li zsell�reket is. Az volt a bûn�k, hogy magyarok voltak. Ap�m k�zs�gi el�lj�r� �s presbiter volt. Tiszteletre m�lt� ember volt, mindenki szerette. Ez�rt kellett minket kidobni, kir�gni, deport�lni, minden�nket elvenni?

Apuk�m kij�rta azt, hogy a feh�rlev�l szerint lelt�rozz�k fel a vagyonunkat. Megkaptuk a lelt�rt a megmaradt h�zr�l, f�ldekrõl, gy�m�lcs�srõl. B�ty�m ap�sa hazasz�ll�ttatta a podìbrady-i b�torunkat, sõt egy nagyon rendes het�nyi csal�d m�g a baromfit is megõrizte. Mondt�k, hogy majd a naszvadi szerelv�nnyel elk�ldenek benn�nket Magyarorsz�gra. A b�ty�m kinyomozta, hogy a teh�n �s az �kr�k Gyulamajorban vannak. A magyar katon�k teheraut�ra tett�k a teheneket, �s a kom�romi �llom�son bevagon�roztak. Szulokba december 5-�n �rkezt�nk meg, s megkaptuk a Petõfi S�ndor utca 15. sz�m alatti lak�st. Senki sem tudta, hogyan �l�nk majd, mi lesz vel�nk, ha nagy �rv�n meg�rkezt�nk Magyarorsz�gba.

Egy naszvadi kereskedõ lett a hatodik szomsz�dunk. Õ vigasztalta any�mat. Naszvadr�l kilencven csal�dot telep�tettek ki.

A szomor� kar�csony ott �rt benn�nket. T�vol a sz�lõfalunkt�l, t�vol a testv�reinktõl, rokonainkt�l.

A szomsz�d K�lm�ncsa k�zs�gbõl a presbiter �s a reform�tus lelk�sz – ut�bbi T�th J�nos volt – �rtak a p�sp�knek levelet. 1948 �prilis�ra m�r �tvenk�t kitelep�tett het�nyi csal�dr�l szerzett tudom�st a p�sp�k.

Nagyon �sszetartottak a naszvadiak, az udvardiak, a zseliziek.

B. D. het�nyi �ttelep�tettnek �rdekes a t�rt�nete. Õ, mondjuk ki, nagy kommunista volt. A Donn�l �llt �t az oroszokhoz, orosz katonai ruh�ban �rkezett Het�nybe, mikor az oroszok elfoglalt�k a falut. Õt sem k�m�lt�k, õt is kitelep�tett�k Mik�re. K�sõbb, mikor m�r Magyarorsz�gon voltunk, felutazott Budapestre, ott, a miniszt�riumban kapott �ll�st, mert szovjet partiz�n volt.

1953. m�rcius 22-�n j�tt�nk erre az �res telekre. Egy mell�k�p�letben h�ztuk meg magunkat. Majd nagy keservesen fel�p�tkezt�nk. Ennek az �ra azonban az volt, hogy le kellett mondani a szuloki h�zr�l, f�ldrõl. Testv�reinkkel lev�l �tj�n tartottuk a kapcsolatot. Csak any�m 1954-es hal�lakor kaptunk hat�r�tl�p�si enged�lyt. Azt�n, amikor 1955-ben t�viratot kaptam, hogy b�ty�m ap�sa meghalt, akkor j�rhattam �jra Het�nyben. B�ty�m egy �vvel idõsebb n�lam, m�g ma is �l. Nõv�rem t�z �ve meghalt.

A r�gi h�zba 1948 �prilis�ban haz�tlan, b�k�scsabai szlov�kok telep�ltek. K�sõbb �j h�zat �p�tettek.

Ritk�n j�rok Het�nyben, de nagyon kedves �rz�s, mikor a sz�lõf�ldre l�pek. Vannak, akik visszal�togatnak a r�gi sz�lõh�zba, �n azonban nem fogtam kezet a szlov�kkal, aki a h�zunkba k�lt�z�tt.

Visszav�gtak a szlov�kok, visszav�gott a csehszlov�k korm�ny az 1938-as visszacsatol�s�rt. Kellett nektek a F�lvid�k? Mi�rt sz�lettek meg a feh�rlevelek? A magyar lelk�letet k�pviselõ embereket telep�tett�k ki. �gy j�rt az ap�m is. „Verd a melled Magyarorsz�gon!” – mondt�k. „Kiv�gjuk a magyarokat a F�lvid�krõl!” – Sz�rnyû dolgok voltak ezek. Ma is f�j az ember sz�ve.

A h�bor� ut�n Het�nyen a magyar iskol�t bez�rt�k. Kurtakeszibe, a szomsz�d faluba mentek a gyerekek szlov�k iskol�ba, csak 1948 t�j�n nyitott�k meg �jra a magyar iskol�t. Az eg�sz csal�dunk szenvedett lelkileg. Ap�m meg�lte, hogy �tj�rhat� lett a hat�r. A h�t �ves orosz hadifogs�gnak k�sz�nhe76tõen j�l besz�lte a nyelvet. Elment tolm�csnak 2–3 �vig. Felaj�nlott�k a szuloki h�z k�rp�tl�s�t. Ap�m vonatra sz�llt, a veszett fejsze nyel�t keresni. Bek�vetkezett a trag�dia. A rendõr�k m�snap �rtes�tettek, hogy Fony�don a vonat al� esett. M�snap Fony�dra siettem, de mire oda�rtem, elhunyt. K�rp�tl�st persze nem kaptunk, mivel lemondtunk a vagyonunkr�l. M�s volna most a helyzet�nk, ha nem tartozunk a kitelep�tett 52 csal�d k�z�.

Lejegyezte: Monostori �va