FELSÕSZELI Z. H�ZASP�R

FELSÕSZELI, NAGYM�CS�D – P�SP�KLAK, HIRD-�JTELEP

 „Jobb�ra azt mondt�k, hogy cseszk�k. Ezt a n�metek mondt�k.”

 F�rj (F): Mi elõsz�r P�sp�klakra ker�lt�nk. Fazekas, Boda, P�sp�klak, h�rom szomsz�dos k�zs�g.

Mikor minket szelieket telep�tettek, a m�cs�diak m�r ott voltak, mert õket hamarabb hozt�k. Volt b�k�d�s, pl�ne eleinte. A mi h�zigazd�nk ut�na mes�lte el nek�nk, hogy amit tudott, mindent elosztott, hogy ne maradjon ott semmi. A bort is mind kim�rte. Akkor betett�k egy kis lak�sba, de nagyon k�zel voltunk egym�shoz, �s ut�lag rokonok lett�nk. M�g a lakodalomba m�g õn�luk is voltunk, õk is n�lunk. �s ami abba a kis lak�sba nem f�rt el, azt visszahozt�k. Megengedt�k nekik, hogy hozz�k oda vissza �s õrizt�k nekik. Szekr�ny meg ilyenek. Sõt m�g a szembel�võk, m�g õk is hoztak oda. Azelõtt nem volt olyan t�lzs�folts�g. Am�g f�rt, hoztak.

K�rdezõ (K): Hogy ker�ltek Hirdre?

F: Mikor �sszeh�zasodtunk, abba a h�zba ment�nk lakni, ahov� �desap�m�k voltak telep�tve P�sp�klakon.

Ott is volt h�rom szoba. Csak h�t az olyan szoba volt, hogy h�rom �vig elõtte gabonarakt�rnak haszn�lt�k, mert a tulaj az valami SS-tiszt volt �s kimenek�lt Argent�n�ba. Vert fal� h�z volt, a gabona sz�tnyomta az elsõ r�szt. �s h�t mi oda k�lt�zt�nk, rendbe kellett tenni, az utcafrontra tett�nk �j ablakot, a folyos�t megcsin�ltuk. �gyhogy m�r egyszer abba bele�lt�nk egy bizonyos p�nzmennyis�get. �s hogy kilyukadjak, hogy mi�rt ker�lt�nk ide: ap�m hetven�t sz�zal�kos hadirokkant volt az elsõ vil�gh�bor�b�l.

Szeme, ujja hi�nyzott, a jobb oldala v�gig tele volt szil�nkkal, �s akkor m�r le is volt el�gg� robbanva. Itt nem kapott hadirokkant-seg�lyt, mint valamikor otthon, mert mikor Csehszlov�ki�hoz tartoztunk, ott adtak. �s h�t itt csak voltunk-voltunk. A tsz-tõl kapott azt�n �regs�gi nyugd�jat. Seg�tett a gazd�lkod�sban, de t�bb k�rt csin�lt, mint hasznot. Benne volt az akar�s, mert parasztember volt, de h�t ... K�t teh�n megd�gl�tt miatta. �s akkor azt mondtam, most m�r nem vesz�nk semmit, el�g volt belõle. Ennyi le�g�s el�g, mert ebbõl volt nek�nk csak a p�nz. Volt egy kis �sszesp�rolt p�nz�nk, meg a nõv�remnek is, s hogy vesz�nk h�zhelyet valahol. Mert volt egy nõv�rem, aki nem ment f�rjhez, angolk�rja volt. Varrt, menyasszonyi ruh�kat, nagyon sz�pen. Abb�l volt p�nze.

Õneki (a feles�g�re mutat) a nõv�re m�r itt lakott akkor, k�t �ve. Eladt�k azt a h�zat, amivel elj�ttek az õ sz�lei (amibe kitelep�tett�k õket). Megtudtuk, hogy ez elad� ez a h�zhely, egy Zala megyei tulajt�l. 1965-ben kezdt�nk �p�tkezni, 1966-ban k�lt�z�nk ide. Ekkor m�r a l�nyunk hetedikes, a fiunk �t�dikes lett itt.

Nekem volt m�g egy �cs�m, aki t�z �vvel volt fiatalabb, mint �n. Kiv�l� diplom�val v�gzett Budapesten,az egyetemen. K�t h�napra r� f�lrobbant. Az ecetsavgy�rba volt kinevezve, mint gyakorl� m�rn�k. Vegy�szm�rn�k volt. Akkor kapta �desap�m azt az erõs sz�vbajt, de h�t �vig �lt m�g azzal. �desany�m meghalt, mikor az ad�sv�teli szerzõd�st al��rtuk, mikor megvett�k ezt a h�zhelyet. Az �p�tkez�st ilyen ingaj�ratban csin�ltuk, mert k�zben az�rt �n m�g ott is dolgoztam. Az unokatestv�rem�k, õk m�r kor�bban �rkeztek, seg�tettek minket k�lt�ztetni. A b�ty�m nem nyugodott bele, hogy milyen helyre vittek – mehett�nk volna Gar�ra is –, de a rokons�g is mind ezen a r�szen volt, a szomsz�dok, meg mindenki. �gy ker�lt�nk oda P�sp�klakra. De az meg olyan h�z volt, hogy k�t is volt, csak v�z nem volt. Hogy milyen messze kellett �rte menni.

K: A n�metek, mikor behozt�k a faluba, a h�zaikba a felvid�kieket, nem haragudtak?

F: Nem mondhatn�m. Meg mielõtt mi odaker�lt�nk, mindent elosztottak, amit csak tudtak. Azt�n mondt�k, hogy ha tudt�k volna, hogy mi megy�nk, hagytak volna bort is, meg mindent. �gynemûj�ket odahozt�k, mert olyan pici lak�sokat kaptak. �s ha elmegy�nk, tal�lkozunk, a feles�ge is, meg a fi�k is j�n oda, mint a rokonok. Ja �s, n�lunk arattak. Az õ saj�t f�ldj�kbe. Õk voltak az arat�k n�lunk.

Azt�n elj�ttem a vasasi b�ny�ba, ez 1966 janu�rj�ban volt. De azt�n le�p�tettek eg�szs�gileg. Beker�ltem f�rdõkezelõnek. Hat �s f�l �vig a f�rdõben voltam, ahol a b�ny�szok tiszt�lkodtak, �s onn�t ker�ltem nyugd�jba, 1985-ben.

55 K: Hogy gazd�lkodtak itt, Hirden?

F: H�t itt nem volt f�ld, mert az ott volt, ugye P�sp�klak�n. Akkor m�g �ltek a sz�leim, az õ nev�k�n volt az. �s amikor arr�l volt sz�, hogy megvan itt a h�zhely, �ruba bocs�tottuk mi is a h�zat (a p�sp�klakit).

Potya p�nz�rt persze el lett adva, �s azt is befektett�k itt. Meg kaptunk egy kis k�lcs�nt is a mezõgazdas�gi miniszt�riumt�l, 30 000 forintot, nagy p�nz volt az akkor. De az is olyan kit�rõvel (kit�tellel) volt, hogy nem h�tr�ltatja-e a tsz mûk�d�s�t. De mivel a fõk�nyvelõ is felvid�ki volt, az otthoni szomsz�d k�zs�gbõl nõs�lt, azt mondja, „ne t�rõdj te ezzel, �n ezt neked al��rom”, �s al��rta. Ahova f�lvesznek munk�ra, ott fogod t�rleszteni a k�lcs�n-t�rleszt�st. �s �gy is volt term�szetesen.

K: Itt Hirden k�nnyen szoktak meg?

F: H�t, itt is, hogy mondjuk, mikor megkaptam a b�ny�n�l az elsõ fizet�semet, f�lre�llt a sz�m. Ott (P�sp�klak�n) olyan munkak�rben voltam, hogy l�t�st�l vakul�sig dolgoztam. De volt is keresetem. Meg h�t a tejp�nz, meg az anyadiszn�kt�l, volt egy kis p�nz �sszerakni. Amikor ott �sszevont lett a tsz, f�laj�nlott�k, hogy legyen k�l�n takarm�nykocsis, minden faluban k�l�n. Nekem voltak a legjobb lovaim, kaptak az alkalmon. De ha balt�k estek, nekem akkor is mennem kellett. A takarm�ny kellett. �gy volt ez a kis �sszesp�rolt p�nzem, ezzel indultunk el a h�z�p�t�sbe. Azok j�ttek seg�dmunk�ra ide a h�zhoz, akiknek a nõv�rem a ruh�kat varrta, a csal�d mell�.

�s itt is, mivel �llatokat akartunk az�rt tartani, a tsz-bõl r�szes kukoric�t v�llaltunk. Meg k�zben a feles�gem is elhelyezkedett a kendergy�rba dolgozni. �s m�g szõlõt is ment dolgozni napsz�mba, munkaidõ elõtt, munkaidõ ut�n. Ezt is v�llaltuk. Meg sz�retelni ment�nk. Mindent meg kellett ragadni, mert a gyerekek nõttek. Azok is elõsz�r P�csett letett�k a k�z�piskol�t, addig m�g csak inn�t j�rtak. �s mikor elj�tt az egyetem, oda m�r p�nz kellett. De szerencs�nkre, õk j�l tanultak. Hogy õszinte legyek, �n nem tudom, hogy nõttek f�l. P�sp�klakon csak akkor l�ttam õket, amikor aludtak. (A feles�g k�zbesz�l, visszat�r az eredetileg feltett k�rd�sre.)

Asszony (A.): Hogy hogyan illeszkedt�nk be? Itt annyi felõl j�ttek ide lakni, �s ez m�g most is megvan, hogy ha egyiknek egy kicsit t�bb van, az m�r nem j�, f�rj�k egym�st, mert nincs �sszetartoz�s, nem rokonok, nem is falubeliek, mindegyik m�shonnan j�tt. Na, de a rokon is �gy van, nemcsak a m�sik.

Itt a n�metekkel, vannak csal�dok, el�g j� viszony volt, most is van egy, egy�tt dolgoztak a b�ny�ban, most haltak meg, de olyan j� viszonyban voltunk, mint a rokonok. Lakodalomba h�vtak, mi is h�vtuk, nagyon j� volt a kapcsolat, mind a mai napig.

K: Hogy alakult ki ez a bar�ts�g?

F: Elõsz�r �gy volt, hogy mikor a tsz-ben ez a r�szes kukorica volt, ott ismerkedt�nk meg a feles�ggel, a f�rj pedig a b�ny�ban velem egy�tt dolgozott. A gyerekeik meg csak p�r �vvel voltak fiatalabbak, mint a mieink, �s h�t akkor j�rtunk �ssze.

K: Milyen a kapcsolat az emberek k�z�tt?

F: Itt m�r az orsz�g minden sark�b�l vannak. J�form�n nem is tudjuk, hogy a h�zass�gok hogyan vannak. A mi gyerekeink is szinte �gy vannak. A l�nyunk a veszpr�mi egyetemre j�rt, õ ott ismerkedett meg a f�rj�vel, a fiunk meg a kecskem�ti fõiskol�n egy pesti l�nnyal ismerkedett �ssze. Gondoltam, hogy itt marad, de azt�n elment. Pesten van munkahelye. �gy f�ltorn�zta mag�t, hogy fõigazgat�. A szeszipari gy�rban k�t �zemr�szleget vezet. A l�nyunk meg �rus�tja a term�ket, Gyõrtõl eg�szen Moh�csig, Amway�gyn�k (term�kforgalmaz�).

K: Itt a faluban nem volt egyfajta �sszetart�s a felvid�kiek k�z�tt, nem seg�tett�k egym�st?

F: Nem nagyon. Itt az egyik inn�t j�tt, a m�sik onn�t j�tt. Az F-�kkal, az a gal�ntai, most alakult ki bar�ts�g, most hogy idõsek vagyunk. Sok �v ut�n. Mert nem egy helyen dolgoztunk, �zletes volt. Mi�ta nyugd�jasok lett�nk, õvele j� bar�ts�gban vagyunk. Tegnap is egy �ra hosszat besz�lgett�nk az utc�n.

De az az �rdekes, hogy ha mi oda (P�sp�klakra) kimegy�nk, ha a temetõben vagyunk, aki csak ott van, mind odagyûl k�r�nk. Mert ott vannak eltemetve a f�rjem sz�lei. De az �ton is nincs aki nem sz�l, vagy nem k�sz�n. Azokkal a sv�bokkal nagyon j�ba voltunk. Az olyan z�rt k�zs�g volt az�rt. Nem �gy, mint itt. Ez olyan nyitott. Itt meg m�r olyan �sszetett n�p van (a felvid�kiek k�z�tt is). Vannak, akik mindj�rt ide lettek telep�tve, de m�r mi.. (m�sra terelõdik a besz�lget�s). Ez a k�zs�g egy �sszetett k�zs�g.

Itt voltak õslakos magyarok �s õslakos sv�bok is. Ezek k�z�tt volt valami s�rl�d�s, de �gy vettem csak az�rt �szre, mert itt nem �gy volt a tsz-alakul�s, mint kint min�lunk. Itt jobban volt az irigys�g, mivel a v�rosnak a vonz�sk�rzet�ben van. �s inn�t ink�bb el is menek�ltek az iparba. Itt a tsz se ment �gy 56 t�k�letesen, mint kellett volna. Hat vagy h�t k�zs�get �sszevettek (a tsz-be), s �gy ment azt�n a boldogul�suk jobban.

A: �n is ott dolgoztam Hirden a kendergy�rban. Takar�tottam az irod�kat, ruhat�rban. Nyugd�j ut�n m�g dolgoztam tizenh�rom �vet. (Mes�li, hogy m�snap Esz�kre mennek egynapos zar�ndoklatra, egy p�csi pap szervez�s�ben.)

K: Hirden a felvid�kiek katolikusok?

A: Vannak reform�tusok is, �s evang�likusok is. �sszetett ez a falu. A katolikus templomba is sokan j�rnak, akikrõl tudom, hogy hirdi, de nem tudom a nev�ket. P�r �ve, hogy m�r nem ismer�nk mindenkit.

Sokan eladt�k a h�zat, idegenek j�ttek be.

K: Nincs sz�tszakadva ez a falu azzal, hogy van ez az �jtelep �s van a r�gi r�sz?

F: De igen, igen. Az eredeti falu a 6-os �t t�loldal�n volt. Az volt az eredeti falu. Itt ebben a felsõ utc�ban volt csak p�r h�z. A templom Vasas �s Hird hat�r�n �llt. Valamikor a k�t k�zs�gnek volt ez k�z�s temploma. 1926-ban �p�tette az akkori b�nyatulajdonos a vasasi templomot, s akkor szakadt el Vasas.

Most meg m�r P�cshez tartozunk, nem is tudom h�ny �ve.

K: �s ez most �gy jobb?

A: T�bb szempontb�l j�. Az utaz�si szempont az egy nagy elõny. A r�sz�nkorm�nyzattal a fiatalok nincsenek megel�gedve. Nincs sz�rakoz�hely. De h�t ott van k�zel P�cs, oda mehetnek. Most, hogy nek�nk m�r ingyenes az utaz�s, itt nem is v�s�rolunk. Mindent bentrõl (P�csrõl) hordunk. Hol �n megyek be, hol õ. Kin�zz�k, mi van le�razva.

K: Hogy kezdt�k el itt a gazd�lkod�st?

F: Mikor ideker�lt�nk, ugyan�gy kezdt�k a mezõgazdas�gi munk�latokkal foglalkozni, mint odahaza Szeliben. Mert �desap�m�k olyanform�n kaptak f�ldet, mint ami otthon volt. �desap�m �s �desany�m vagyona, le van �rva, nyolc-kilenc kataszteri hold k�z�tt mozgott. Ugyan�gy kaptunk itt is. Nagy lend�lettel elkezdt�k. �n kezdtem m�r akkor jobban, nem a sz�lõk. Otthon is m�r az utols� �vekben �n vezettem a gazdas�got. Hoztuk a j�sz�g�llom�nyt, a diszn��llom�nyt, a gazdas�gi f�lszerel�st.

K: K�z�s munk�k voltak a faluban, kal�k�ban?

F: A betakar�t�s, a gabona-behord�s �s a cs�pl�s teljesen ilyen kal�ka-szerûben volt. Ez minden �vben �gy volt. Amikor pedig a tsz megalakult, akkor a kukoricat�r�s is. A h�zt�jit azt szinte kal�k�ban csin�ltuk.

Az asszonyok t�rt�k, mi pedig fogattal hazavitt�k.

A.: Mikor gyerekek voltunk, m�g Szlov�ki�ban, a kukoricafoszt�s este volt. De most m�r ott is biztos kit�rik mindj�rt. A komb�jn aratja. Akkor az m�g k�l�n �nneps�g volt, �sszej�ttek, viccelõdtek. �desany�m foglalkozott libanevel�ssel, t�m�ssel is. T�li est�ken volt a tollfoszt�s P�sp�klakon. �sszej�ttek a r�gi ismerõs�k, szomsz�dok. Akkor volt a tollfoszt�s. Az itteniek nem fosztott�k a tollat. Lev�gt�k a v�g�t, s �gy t�lt�tt�k meg az �gynemût. Az �v�k� olyan kem�ny volt, a mi�nk finom puha.

K: Itt Hirden nem voltak ilyen k�z�s foszt�sok?

F: Itt csak kukoricat�r�s volt, azt a n�metekkel is. H�t nagyon j�ba voltunk vel�k, h�t t�nyleg.

Voltunk t�zen, tizen�ten is.

K: Volt-e a felvid�kieknek cs�fneve itt a faluban?

F: Ezek a Heves megyeieket �gy nevezt�k, hogy telepes. A f�lvid�kiekre csak azt mondt�k, hogy cseszk�k.

A: Olyat is lehetett hallani, hogy magyarcig�nyok. De ezt m�g ott kint. Jobb�ra azt mondt�k, hogy cseszk�k. Ezt a n�metek mondt�k. De mikor minket megismertek, minket direkt �gy ismertek meg, hogy nem azok vagyunk, mint a heves megyeiek. L�tt�k azt, hogy t�rekvõ n�p. P�ld�ul az egyik j�m�d� sv�b csal�d, a csarnokos�k – mikor a Heves megyeiek megalak�tott�k a tsz-t, mi m�g egy�niek voltunk –, na akkor �sszetal�lkozok ezzel az �reg sv�bbal, �s azt mondja, hogy „a maguknak ott a Freital-dûlõben t�bb van”, ez volt a legszebb parcella, „maguknak ott t�bb van, mint a telepeseknek az eg�sz tsz-t�bl�j�n”.

Mert h�t ott term�s volt.

A kukorica vet�se elõtt leh�ntottuk a tarl�t, s �gy raktuk bele a kukoric�t. Mikor a tarl�h�nt�s megvolt, m�g az õszi m�lysz�nt�st is elv�gezt�k. Tavasszal pedig csak laz�tottuk a talajt, s �gy vetett�k be. Az volt a kukoric�nak a j� meleg�gya. �s ugye erre õk f�lfigyeltek, hogy mi m�shogy csin�ljuk. Az õslakos n�metek. L�tt�k rajtunk, hogy mi jobban csin�ljuk.

K: Mi�rt a hevesiek alak�tott�k a tsz-t?

57 F: Mert õk nem tudtak boldogulni egy�nileg. De m�g �gy se, �s azt�n el is sz�lling�ztak. Eladt�k a h�zat. De minket meg m�r erõvel agit�ltak. De mivel mi k�l�n agit�ltunk felvid�ki t�rsas�got, az�rt „�nk�nt”, mert nem akartunk odamenni azokhoz. Ink�bb egy�tt. P�ld�ul Vask�ton is k�l�n taksonyi sz�vetkezet alakult.

K: A n�meteket bevont�k ebbe a sz�vetkezetbe?

F: Voltak k�zt�k jobb csal�dok, azok ink�bb mihozz�nk j�ttek. P�ld�ul ez a P.-csal�d, a csarnokosok.

Sok ilyen magyaros�tott sv�b csal�d volt. Amikor megvett�k n�gy pengõ�rt a magyaros�t�st, a h�bor� alatt. A mi ismerõseink, akik itt vannak, az �regek voltak R.-�k, a fiatalok magyar nevet haszn�ltak.

K: Most h�nyan vannak a n�metek itt Hirden?

F: Kev�s a n�mets�g. Hab�r a betelep�ltek k�z�tt is sok van, hogy n�met sz�rmaz�s�. Õk is �gy idej�ttek, mint mi, hasonl�an. Van, hogy a gyerekek egy�ltal�n nem is tudnak n�met�l. Ez a T., is aki most a r�sz�nkorm�nyzati v�laszt�sokon indult, �gy nyilatkozott, hogy sv�b sz�rmaz�s�, de �n tudom, hogy nem tud n�met�l. A kisebbs�gi �nkorm�nyzatba is p�ly�zott. Tõl�nk is k�rdezte, hogy adjon-e ilyen lapot a kisebbs�gi �nkorm�nyzati v�laszt�sokra, de mondtam, k�sz�n�m, �n nem kisebbs�gi vagyok. (Nevet)

K: Mikor ideker�ltek Hirdre, kitõl kaptak seg�ts�get?

F: Elõsz�r csak a rokons�got ismert�k. Meg azzal az R.-csal�ddal, azzal volt a legjobb kapcsolat.

Egy�tt dolgoztunk a b�ny�n�l, meg a r�szes kukoric�n�l egy�tt volt a f�ld�nk, a gyerekek is majdnem egyidõsek voltak, ott laktak az �regfaluban. Az �regek m�r meghaltak, de a gyerekeikkel, ah�nyszor tal�lkozunk, odaj�nnek, megpuszilj�k az embert, ha kell valami, seg�t�nk. (…)

K: A kitelep�t�s ut�n mikor j�rtak elõsz�r otthon l�togat�ban?

F: 1959-ben. H�sv�tra voltunk. �desany�m�k voltak otthon hamarabb, az �cs�m is vel�k volt. Meg a nõv�rem. Mert amikor mi elment�nk a sz�lõi h�zhoz �s bemutatkoztam, mondt�k, hogy itt volt egy fiatalember, szõke, nem barna: az �cs�m volt.

K: Hogy volt ez a hazal�togat�s? Kihez mentek, mi t�rt�nt?

F: Akkor m�g kellett egy h�v�lap, �n is kaptam a szeli rokons�gt�l, õ a m�cs�diakt�l. Otthon voltunk mi akkor k�t h�tig. Egy h�tig voltunk Szeliben, k�zben-k�zben Taksonyon.

A: Mikor mi j�tt�nk a vagonnal, m�g nem tudtuk, hova j�v�nk, csak azt, hogy Moh�cs lesz a c�lpont, a kirakod�hely. P�rk�nyban �lltunk, �s megl�tt�k, hogy m�cs�diak vagyunk. Mondta az egyik, aki a mi h�zunkba ment, hogy kinek a h�z�ba megy. Ugye akkor nagyon �sszesz�lalkoztunk vele. Kecsk�k voltak neki, egy vagonnal ment. Na �s mikor elment�nk haza, csak k�v�ncsi voltam, hogy fogunk hazamenni, mikor �sszeveszt�nk az �ton. Nagyon el voltunk keseredve, s az�rt is, hogy milyen h�zat hagytunk ott.

De amikor elment�nk l�togat�ba az�rt fogadtak minket, �s mondta ez a h�zi�r, hogy õ nem csod�lkozik rajta, hogy el voltunk keseredve. De most m�r sz�jjelszedt�k a h�zunkat, emeleteset �p�tettek, akik megvett�k. Pedig tizennyolc �ves volt csak, majdnem �j.

F: Az�ta lakodalomba is voltunk, �s tavaly meg ezen az �tven�ves kitelep�t�si tal�lkoz�n. Felsõszeliben �s Nagym�cs�don is. M�cs�don volt j�nius 22-�n, Szeliben augusztus 9-�n. A b�cs� meg 10-�n. B�cs� napj�n is otthon voltunk. A gyerekeinkkel egy�tt. M�cs�don aludtunk, mert nekem Szeliben nincs olyan k�zvetlen rokons�gom. Vannak, csak idõsek, nem tudnak m�r fogadni. A t�bbi meg sz�tsz�ledt.

A: Az �n rokonaim meg haragusznak egym�sra, egyik azt akarja, hogy odamenj�nk hozz�juk, a m�sik is. (Nevet). Pedig csak unokatestv�rek. Most Taksonyra is beugrottam egy kicsit, m�jus elsej�re voltunk ott csoporttal. T�bb helyen voltunk, ott is koszor�ztunk a Taksony-szoborn�l.

K: Mikor j�rtak t�bbet haza, leggyakrabban?

A: Eleinte keveset j�rtunk. 1994-ben h�romszor-n�gyszer voltunk: j�niusban, azt�n szeptemberben, mert nekem van egy paptestv�rem, �s annak volt az �tven�ves jubileuma, r�k�vetõen h�rom h�tre meghalt az unokatestv�remnek a fia, akin�l voltunk is m�g. R�k�vetõleg k�t h�napra meghalt az �desanyja, a nagy b�natba. �gy vagyunk.

K: A szeliek, a m�cs�diak otthonr�l szoktak ide j�rni l�togat�ba?

F: Szoktak. A m�cs�diak voltak utolj�ra, az unokatestv�rem�knek a fia. Tavaly õsszel. Most is v�rtuk, hogy majd j�nnek, j�nnek, azt�n f�lh�v az unokatestv�rem a Piroska, s k�rdem, mi van, azt mondja, „azt akarom mondani, hogy nagymama vagyok, van unok�m!” Meg �p�tettek is, el voltak foglalva eg�sz ny�ron, nem tudtak j�nni. Azok tartj�k is a kapcsolatot a l�nyom�kkal is. Meg �desany�mnak a f�ltestv�r�vel, az õ csal�djukkal tartjuk m�g a kapcsolatot, ezek a legnagyobb rokonok. �rnak is, meg azok is itt 58 voltak k�t �ve õsszel, a Pityn�k. A fiam�k meg azokkal vannak nagyon j�ban. �gy mennek M�cs�dra, mintha haza menn�nek. Azok meg, akikrõl mondtam, hogy meghalt, minden �vben j�ttek. Be�ltek a kocsiba �s j�ttek. Meg j�ttek ide Hark�nyba �d�lni �s k�zbe lej�rtak ide.

K: Most, ennyi �v ut�n hogy �rzik, melyik az otthonuk?

A: Most m�r ez.

F: �n most janu�r-febru�rban �rtam egy … a gyerekeim r�k�nyszer�tettek, hogy �rjam meg a csal�d t�rt�net�t. �s t�bbek k�z�tt, a levente-elhurcol�s v�g�re azt �rtam, hogy Szelire is sz�vesen eml�kszem, de az az otthon, �s ez az itthon.

A: M�r nem k�tõd�nk, olyan helyzet van ott is … m�sodszor pedig csal�di h�z m�r nincs meg, csak a temetõ, a nagysz�lõk ott vannak eltemetve. Meg h�t ott vannak az unokatestv�rek, meg azoknak a gyerekei, azokhoz k�tõd�nk, de m�sk�l�nben… Itt �lt�k le az �let�nket, itt vannak a gyerekeink, itt t�bbet �lt�nk, mint ott. Ott csak 22 �vet, sajnos. Hab�r mindenre vissza tudunk eml�kezni, elõttem van minden, a dûlõk…

F: De otthon is, ha hazamegy�nk, mindenki j�n �s h�v, ha kij�v�k a templomb�l, �n ugye szeretek besz�lni, �n akkor ott leblokkolok, mert innen is j�nnek, onnan is.

K: A gyerekeiket mennyire �rdekli az ideker�l�s�k t�rt�nete?

A: �rdekli, �s nagyon szeretik a rokons�got. Ha b�rmikor el akarunk menni megn�zni a rokons�got, id�n is elvitt volna a fiam. Az �sszes rokons�got ismerik, meg szeretik is, meg ... Szeretn�k is tartani a kapcsolatokat. Taksonyon az Sz. b�csi�kn�l aludtunk a fiam�kkal is. Szelirõl akkor �rtak egy k�nyvet, az�rt ment�nk mi �t. A s�goromnak az aranymis�je elõtti h�napokban volt ez, j�niusban. Szelibõl elment�nk megbesz�lni a rokons�ggal, hogy h�t kik lenn�nek megh�va.

K: �s a p�sp�klakiakkal tartj�k a kapcsolatot?

F: Ott egy unokanõv�rem lakott m�g, az id�n janu�rban halt meg.

K: Hallottam r�la, hogy szoktak lenni felvid�ki tal�lkoz�k is.

F: Dunapetr�n volt augusztus 20-�n, n�gy vagy �t �ve. H.P.-�kkal voltunk ott, onnan van az ismerets�g a G-vel. Azelõtt �gy ismert�k egym�st, hogy �n szeli vagyok, tudtunk egym�sr�l. De akkor õ f�laj�nlotta a templomb�l kifele j�vet, hogy elvisz aut�val. �n a r�di�b�l hallottam, hogy j�n a szeli �nekkar.

Mondom, ha szeliek j�nnek, csak el kell menni, ak�rmilyen �ton-m�don.

K: Milyen volt ez a tal�lkoz�, mi t�rt�nt ott?

A: A templomban l�pett f�l ez a dal�rda, �s az �jpetrei sv�b �nekkar is �nekelt. Este meg vacsora volt, ahol t�bbnyire szeliek voltak.

Lejegyezte: �rend�s Zsuzsa