B�CS

MEZEI ISTV�N (1934)

B�CS – MOSONSZOLNOK

„Minden m�s b�csi h�za �res volt, csak a mi�nkben maradtak itt a n�metek.”

 (Mezei Istv�nt a magyar–osztr�k hat�rhoz k�zel esõ Mosonszentj�noson kerestem meg. Annak ellen�re, hogy a kitelep�t�sek idej�n mind�ssze tizenn�gy �ves volt, azok k�z� tartozik, akik rengeteg r�szletet, �rdekess�get, t�rt�netet õriztek meg eml�kezet�kben. Eml�kirataiban sz�mos fontos adal�kot �rt le a hontalans�g �veirõl.)

 �desany�m imak�nyv�ben – amint azt k�ziratos visszaeml�kez�seimben meg�rom – szerepel egy feljegyz�s: 1938. november 7-�n j�ttek be a magyarok B�csra. Nekem is vannak eml�keim errõl az �r�mteli napr�l. Egyed�li gyermek voltam, merthogy a harmincas �vekben B�cson is d�vott az egyk�z�s.

 �desap�m 26 hold f�lddel, valamint a helyi reform�tus rektor �r 7 holdas b�rlem�ny�n gazd�lkodott az �gynevezett H�rmashat�rn�l. 1943-ban �desap�m a Kisalf�ldi N�v�nytermesztõ Sz�vets�g elsõ d�j�t nyerte el, m�gpedig a b�nk�ti b�za termeszt�s�vel. K�t lovunk mellett, h�rom tehen�nk �s k�t n�vend�k �llatunk volt. Az �ttelep�l�skor tizenegy vagonnal j�tt�nk, amint arr�l a m�ig megmaradt �gynevezett fuvarleveleink is tan�skodnak.

A cseh idõkben is viszonylag j�l tudt�k �desap�m�k �rt�kes�teni a megtermelt gabon�t, meg a kukoricaf�ldekbe elvetett babot. M�ig õrz�m �desany�m „cs�pf�j�t”, amivel minden �vben �t-hat m�zsa babot kics�pelt. Minden term�ny�nket k�nnyen el tudtuk adni, a Futura Sz�vetkezet felv�s�rl�i h�l�zat�nak k�sz�nhetõen. A sz�vetkezet mellett a zsid� kereskedõk is sokat seg�tettek a felv�s�rl�sban: eml�kszem egy Kucsera nevû „ty�k�szra”, akinek a batyui rendre megteltek B�cson ty�kkal, kacs�val, lib�val.

 B�cs reform�tus falu: igen komoly reform�tus gy�lekezet volt az �n idõmben, de mi tizennyolc katolikus csal�ddal egy�tt a dunamocsi katolikus pl�b�ni�hoz tartoztunk. Jeles �nnepeken, h�sv�tkor, �rnapj�n, kar�csonykor B�torkeszire szoktunk j�rni templomba. Szlov�kok csak a V�r�shomok nevû puszt�n �ltek, m�gpedig a Klucska-csal�d. Rokons�gba is keveredt�nk vel�k: R�cz keresztany�m l�nya az egyik Klucska-fi�hoz ment f�rjhez. Klucsk��k nagy doh�nytermesztõk voltak, �desany�m is j�rt hozz�juk doh�nyt t�rni �s feldolgozni, aminek k�sõbb a sz�vetkezetben is haszn�t vette.

1940-ben kezdtem iskol�ba j�rni a posta melletti �gynevezett kisiskol�ba, k�r�lbel�l h�sz-huszon�t�d magammal az �sszevont elsõ �s m�sodik oszt�lyban, T�th tan�t� �rn�l. Minthogy �n csak magyar iskol�ba j�rtam, nem tudom �sszehasonl�tani a mi iskol�nkat a kor�bbi �vek csehszlov�k kisebbs�gi tan�t�s�val. El lehet azonban k�pzelni, milyen szigor�s�g volt, mert T�th tan�t� �r volt egyszersmind a leventeparancsnok is. Sohasem volt azonban b�nt�an szigor�, vitathatatlan tekint�lye volt elõtt�nk: a sz�net v�g�n el�g volt egyetlen k�zmozdulat �s a tanul�k sz�fogad�an indultak vissza az oszt�lyterembe.

A nagyiskol�ban Kerekes tan�t� �s kedves feles�ge tan�tott�k a harmadik-negyedik oszt�lyosokat.

�desap�mnak eg�szs�g�gyi panaszai voltak, �gy azut�n egy r�vid ny�regyh�zi, illetve asz�di �tk�pz�s ut�n a h�bor� legelej�n v�gleg leszerelt�k, �gy �desap�m nem ker�lt a frontra. De G�sp�r keresztap�m, nyugodjon b�k�ben, ott is maradt a fronton. A legszomor�bb azonban a b�csi levent�k sorsa volt: szeg�nyek beszorultak a dun�nt�li frontvonalak k�z� �s a Feh�rv�r k�rny�ki harcok alatt Z�molyn�l haltak meg. Nemr�g tudtam meg az Aranyf�st c�mû telev�zi�s mûsorb�l, hogy a civil ruh�ban l�võ b�csi levent�ket a ruszkik fogt�k el egy ist�ll�ban �s tark�l�v�ssel v�gezt�k ki õket. T�bb mint h�sz fiatal b�csi �let�rt Z�molyn�l ilyen sz�rnyû v�get. A k�zs�g temetõj�ben sz�p eml�kmû õrzi eml�k�t ennek a trag�di�nak.

Amikor exhum�lt�k õket 1946-ban, sz�leik a ruh�juk sz�ne alapj�n azonos�tott�k õket.

Az oroszok a budapesti gyûrû bez�rulta ut�n ki tudt�k �p�teni a garami h�dfõt �s B�csra m�r 1945. janu�r 6-�n bej�ttek: hatalmas t�z�rs�gi elõk�sz�t�s ut�n, mik�zben sz�tlõtt�k a templom torny�t, falunkkal egy�tt elfoglalt�k Dunamocsot, Dunaradv�nyt, s elszaladtak eg�szen Izs�ig, abban a rem�nyben, hogy a Zsitva t�lpartj�r�l a V�gig tudnak tov�bb haladni. Paton voltak rokonaink, õk mes�lt�k, hogy a n�met  38 Messerschmidtek Izsa hat�r�ban az orosz p�nc�losokat meglept�k �s igazi p�nc�lostemetõt csin�ltak az orosz �kbõl.

 �gy azut�n a falunk hat�r�ban megrekedt a front, rengeteg volt a menek�lt n�p akkor n�lunk, a Garam menti falvakb�l. A m�sodik ukr�n front hetedik hadsereg�re maradt a feladat, hogy a n�metek ellenl�k�s�t felsz�molja: Dunamocs �s B�cs k�z�tt az �gynevezett Mocsoly�kn�l lett a front. Ahol azut�n hat h�ten kereszt�l megmerevedett. Rengeteg halott volt, de J�kai Irm�n �s m�g h�rom vagy n�gy szem�lyen k�v�l t�bb civil �ldozatot nem k�veteltek a harcok. Amikor azt�n a front tov�bb ment, 1945 h�sv�tja elõtt Dunamocs, B�torkeszi �s B�cs n�p�t kiterelt�k a legelõre, hogy a szovjet bomb�z�k r�sz�re ideiglenes rep�lõteret �p�tsen. A h�bor� hamarosan v�get �rt, s a rep�lõt�r nem �p�lt meg.

 (1945. �prilis 4-�n nagy csap�s �rte a Mezei-csal�dot. Az �desapa, k�z�psõ Mezei Istv�n (a nagyapa ugyanis szint�n az Istv�n nevet viselte), a faluhoz k�zeli „tagban” „a f�ldet a krumpli al� hengerelte”, amikor egy k�bor orosz j�rõr „Sztoj! Davaj konya!” felki�lt�ssal a csal�d egyik lov�t erõvel elvette. A csal�dban �gy v�lt �prilis 4-ike �vtizedeken kereszt�l az egyik l� elveszt�s�nek eml�k�nnep�v�.

 Az oroszok egy�bk�nt is rengeteg k�rt tettek a faluban a front hat hete alatt. Amikor azt�n v�ge lett a hadi esem�nyeknek, Mezei Istv�n eml�kezete szerint egy j�sz�nd�k� helyi kocsm�ros lett a falu elsõ embere, aki persze loj�lis volt az �j hatalommal, „lekorrabor�lt”, de sz�nd�kosan nem tett semmi rosszat a helybelieknek, s fontos szerepet j�tszott abban, hogy az �let �jra indult a faluban. Tal�n ahhoz is lehetett valami k�ze, hogy a b�csiakat legutolj�ra, 1948 okt�ber�ben kezdt�k �ttelep�teni Magyarorsz�gra, s mind�ssze 13 csal�dnak kellett elj�nnie. A kocsm�rosb�l lett faluvezetõ persze reszlovakiz�lt, s otthon maradt.

A b�csi magyar iskola nem indult meg, a szlov�k tannyelvû is csak õsszel, k�t magyarul semmit sem tud� tan�t�nõ vezet�s�vel. Mezei �rnak m�ig megvan az �t�dikes bizony�tv�nya: sz�molni, �sszeadni j�l megtanult, ma is eml�kszik minden sz�mra, de besz�lni persze nem tud. A falu 1946 tavasz�t�l teljes bizonytalans�gba �lt: a reszlovakiz�ci�s k�nyszer, a csehorsz�gi deport�l�sok fenyeget�se, illetve az 1946 õsz�n meg�rkezõ feh�rlapok mindenkit szorong�ssal t�lt�ttek el. Csehorsz�gba, a „Szud�t�kra” 1946 tel�n sok b�csit elvittek. M�sok, a feh�rlapok tulajdonosai elkezdtek k�sz�lni a kitelep�t�sre. De a b�csiak 1947-ben, sõt 1948-ban is m�g otthon vetettek �s arattak…)

1947-ben azt�n arra lett�nk figyelmesek, hogy egyre gyakrabban j�ttek idegenek a faluba. Odaj�rtak p�ld�ul a keszt�lci szlov�kok is, akik kor�bban meszet hordtak ezekbe a falukba. Õr�luk kezdt�k mondani a b�csiak, hogy „kin�zik maguknak a h�zakat”. J� ideig nem akartuk elhinni, hogy benn�nket t�nyleg kitelep�thetnek. Akkor vett�k v�gleg tudom�sul, amikor megkaptuk a b�l�z� g�peket: ezzel a k�t g�ppel kellett b�l�kba k�tni a learatott lucern�t, szalm�t. De megvolt m�r a kukoricaszed�s, a len, zab �s a b�kk�ny kever�k�t is learattuk. M�g j� idõk voltak, k�zvetlen�l cs�pl�s ut�n lehett�nk, amikor az egyik rokon, aki mûb�tor-asztalos volt, elkezdte �p�teni az apr��llatoknak az �lakat, meg l�d�kat.

Mikor megj�tt az �rtes�t�s, hogy a ruhanemûket is be kell csomagolni, akkor m�r tudtuk, hogy elj�tt az idõ. N�gy csal�d K�b�lk�ton rakodott, minket a Mateosz kocsikkal a n�nai �llom�sra vittek ki. 1948. okt�ber 23-�n P�rk�nyn�na �llom�sr�l indultunk. Mi voltunk a legutols� teljes transzport. Elõtte nagyap�mmal a k�b�lk�ti �llom�sra elvezett�k a tehen�nket, meg az �szõt, mert azt mondt�k, a szarvasmarh�kat ott fogj�k vagonokra rakni. Kider�lt, nem volt, aki �tvegye, �gy h�t visszavezett�k k�t teh�nk�nket a faluba. Az utols� napokban m�g azt rem�lt�k, hogy azt legal�bb mi d�nthetj�k el, hogy ki kivel utazik �s hova kit telep�tenek majd le. �n p�ld�ul abban rem�nykedtem, hogy Kiss G�za bar�tommal egy helyre ker�l�nk, de ez sem j�tt �ssze. Õket J�nossomorj�ra telep�tett�k.

Az nek�nk esz�nkbe sem jutott, hogy ha reszlovakiz�ln�nk, otthon maradhatn�nk. �desap�m nagymagyar volt, õ neki, meg a j� gazd�knak ez nem volt v�laszt�si lehetõs�g. Ink�bb v�llalt�k a kitelep�t�st.

 Mink dolgoztunk, megsz�letett a d�nt�s, el kell j�nn�nk, amit tudunk, hozzunk �t. Sz� sem lehetett a reszlovakiz�l�sr�l. A napsz�mosok k�zt tal�n t�bb volt a reszlovakiz�l�, rem�lem, ezzel nem s�rtek meg senkit, hiszen õk is a saj�t �rdekeiknek megfelelõen d�nt�ttek. A feh�rlap k�zhezv�tele ut�n mindenki tiszt�ban volt azzal, hogy tõl�k, a m�dosabb magyar parasztokt�l a csehek meg akarnak szabadulni.

 Sz�ll�ige volt akkoriban: „Hozz�k a nincset, viszik a kincset.”

 Az utols� hetekben sokat voltunk a templomban, elj�rtunk a reform�tus templomba is, ahova a bar�taink j�rtak. Nagy volt a szomor�s�g, amikor kider�lt, hogy nek�nk feh�rlaposoknak minden v�ltoz�s ellen�re, el kell j�nn�nk. Mink m�g azzal is el voltunk foglalva, hogy anyai nagyany�mat �thozzuk 39 magunkhoz Perbet�rõl. Mert a perbeteieket egy �vvel kor�bban Belecsk�ra vitt�k. Mi m�g seg�tett�nk nekik rakodni. �desany�m elint�zte Pozsonyban Wagner magyar telep�t�si fõbiztosn�l, hogy a nagymama vel�nk j�hetett egy szerelv�nyen, dolgait Perbet�rõl a n�nai �llom�sra szint�n g�pkocsival hordt�k ki.

Mikor meg�rkezt�nk, õ is kapott itt Kil�nyben egy h�zat. Szerencs�re v�g�l a b�csiaknak csak egy kis r�sze j�tt �t. Mosonszolnokra j�ttek a Varg��k, Szab��k, Vincz��k, �sszesen hat csal�d, J�nossomorj�ra pedig �t vagy hat.

Mikor azt�n Bene�t kidobt�k az ablakon, s a hatalmat �tvette a Gottwald,* akkor m�g otthon voltam, j�l eml�kszem r�, Moszkv�ban azt mondt�k, hogy most m�r el�g, s rendet kell tenni a blokkban.

Azt kell m�g elmondanom, abban, hogy mi ide ker�lt�nk, lehetett n�mi szerepe a kis�jfalusi sz�let�sû Guly�s Lajosnak, a volt b�csi reform�tus lelk�sznek, aki m�r kor�bban �tj�tt �s Lev�len kapott gy�lekezetet.

�ll�t�lag õ szerette volna megerõs�teni saj�t gy�lekezet�t azzal, hogy a kitelep�tett b�csiak ide ker�ljenek, mert ezen a k�rny�ken nem sok volt a reform�tus. Lev�len m�r ott voltak, azt hiszem, az izsaiak, s gondolom m�r ott nem volt �res h�z. �ll�t�lag mink Vill�nyba voltunk ir�ny�tva, arra j� boros vid�kre, minthogy B�cson ma is j� bor terem. Val�sz�nûleg Budapesten v�ltozott meg ez a terv. A reform�tus lelk�sznek nagyon j� kapcsolatai voltak a kisgazda p�rtban, ez�rt siker�lhetett neki el�rnie, hogy a reform�tus B�cs az õ gy�lekezet�hez csatlakozz�k. Itt a mosonszolnoki – vagy ahogy n�met�l h�vj�k a falut, a zaneggi – n�metek katolikusok voltak, hatalmas templom van a faluban, s mindig k�t pap is is mûk�d�tt a telep�l�sen.

1948. okt�ber 23-�n P�rk�nyn�n�r�l indultunk. Sokan kij�ttek a b�csiak k�z�l elb�cs�zni tõl�nk. �sszekapcsoltak benn�nket a K�b�lk�tr�l �rkezett vagonokkal. Eml�kszem, �desap�mmal voltunk egy vagonban, meg a Luk�cs b�csival. Mert k�rt�k, hogy egy�tt legy�nk, mert a mi egyik lovunk, meg a Luk�cs b�csi k�t lova egyform�n hasas volt. A lovakat sz�ll�t� kocsi mellett k�t vagonban lucerna volt, meg v�z egy hord�ban. M�g�tt�nk a t�bbi vagonban voltak a t�bbi �llatok, a diszn�k p�ld�ul. M�ig megvan a k�t �l, amelyekben sz�ll�tottuk õket. Legelõsz�r Biatorb�gyon etett�nk.

�n csak arra eml�kszem, hogy amikor meg�rkezt�nk Mosonszolnokra, kor�n reggel a vagonok k�zt k�t nagyon helyes barna le�nyka Mezei�ket kereste. A B�csr�l Feketeny�kre f�rjhez ment Hafrovics mama l�nyai voltak. A ny�kieket m�r 1947-ben �ttelep�tett�k Mosonszolnokra, s õk m�r tudtak arr�l, hogy mi �rkez�nk. Feles�gem�ket Sz�mõrõl 1948 �prilis�ban hozt�k ide. De vannak itt Bõsrõl, p�ld�ul L�szl� K�roly�k ma is itt vannak. Ezen k�v�l m�g nagyf�d�mesiek is �lnek itt Mosonszolnokon.

Nek�nk m�r Pesten megmondt�k a h�zsz�mot: a 29–30-as h�zsz�m volt a mi�nk, fel volt �rva egy pap�rra, mert nagyap�m�k �s ap�m�k k�t csal�dnak sz�m�tottak. A mosonszolnoki �llom�s harmadik v�g�ny�ra �ll�tottak f�lre benn�nket. Mindegyik�nknek volt teh�t c�me, h�zsz�ma. Mikor j�tt�nk befel�, a Papp n�ni�k m�r megtal�lt�k a h�zukat. Mink 93 sz�zal�kos lelt�rral j�tt�nk �t, nek�nk ugyan nem volt �j h�zunk otthon, ink�bb �p�tkez�s elõtt �lltunk, de a f�ldjeink j� minõs�gûek �s k�zel voltak. Befel� j�vet tal�lkoztunk a sz�mõi Balogh Vince b�csival, aki vitte a tejet. �desany�m megk�rdezte tõle, hogy azt�n meg lehet-e �lni itt, mire az �reg azt v�laszolta, hogy itt is dolgozni kell, s akkor valahogyan majd lesz.

J�tt�nk a Fõ utc�n, s kerest�k a mi h�zsz�munkat, s mikor megtal�ltuk, h�t azt l�tjuk, hogy ott vannak a n�metek. Mindenki meg volt r�m�lve. A n�metek r�sz�rõl �sszesen n�gyen voltak. A Zechmeister-csal�d marad�ka egy �reg vak n�ni, a nagypapa, isten nyugosztalja õket, meg az Ancsi nevû nagyon helyes fiatalasszony, ma m�r nyugd�jas, meg egy hib�s fiatalember. Mi teh�t az õ h�zsz�mukat kaptuk meg.

 Minden m�s b�csi h�za �res volt, csak a mi�nkben maradtak itt a n�metek.

Szeg�ny n�metek nagyon f�ltek, mert tartottak tõle, hogy mi majd mindent kiig�nyl�nk tõl�k. Megnyugtattuk õket, hogy mi nem vagyunk olyan telepesek, akik minden n�lk�l j�tt�nk, nek�nk csak hely kell, mert lovaink, teheneink vannak, meg b�toraink. Akkor azt�n sz�leim elkezdtek egyezkedni: h�rom szoba, konyha volt, meg az ist�ll�k, pajt�k. Szeg�nyek meg voltak ijedve, de szerencs�re volt el�g hely, m�g ist�ll� is, ami nem volt haszn�lva. Sz�pen elosztott�k, hogy hol lesznek a lovak, a tehenek. Megnyugtattuk az �reget, hogy mink nem ig�nyl�nk ki semmit, att�l voltak a legjobban megijedve. Azt�n mikor bej�tt�nk a k�t l�val, behordtuk a kukoric�t a nagymagt�rba. A k�t csal�d felosztotta a h�zat, a konyha k�z�s volt, mi laktunk k�t szob�t, õk meg a t�lfelõli egy szob�t. A kev�sb� haszn�lt b�toraikat �sszeraktuk, mert el kellett f�rn�nk egy fed�l alatt. Volt m�g egy kis f�lszoba, azt is õk haszn�lt�k. Mink voltunk

• J�n Masaryk csehszlov�k k�l�gyminiszter 1948. m�rciusi rejt�lyes �ngyilkoss�g�t sokan t�vesztik Edvard Bene� k�zt�rsas�gi eln�k 1948 szeptemberi hal�l�val. A kommunista Klement Gottwald m�r Bene� k�zt�rsas�gi eln�ks�ge idej�n is minisztereln�k volt, de az 1948. febru�ri kommunista hatalom�tv�tel ut�n v�lt az orsz�g t�nyleges vezetõj�v�. 40

�sszesen �ten, a k�t nagysz�lõ, a sz�leim, meg �n. Zechmeister�k meg n�gyen, �sszesen teh�t kilencen laktunk abban a h�zban.

Tizenegy �ven kereszt�l nagyon j�l megvoltunk egym�ssal. Ap�m szokta mondani az �reg n�metnek: Ne f�ljen papa, szoroskodva, de valahogy meglesz�nk egym�ssal. J�võre �gyis haza megy�nk! Elm�lt az ijedts�g�k, mikor l�tt�k, hogy a Mateosz-kocsikkal mennyi term�nyt hoztunk be, meg a boros hord�kat.

Szerencs�tlen rakod�k az egyik 160 literes hord� dug�j�t a v�ly�val kivert�k �s mire a k�poln�hoz �rtek, a j�fajta b�csi v�r�sbor kifolyt az �tra.

Itt, Szolnokon a n�metek k�z�l fõleg a mesteremberek maradtak, bogn�rok, asztalosok, kov�csok, cip�szek. Kezdetben sok fesz�lts�g volt, de vereked�sekre nem igen eml�kszem. Mi felvid�ki fiatalok hamar �sszebar�tkoztunk, a feketeny�kiekkel, szimõiekkel. A n�metek is bel�tt�k, hogy mi nem tehett�nk arr�l, hogy ideker�lt�nk. A sz�melyiek, ny�kiek k�zt pedig sok j�l megtermett leg�ny volt, �gy azut�n nem igen k�t�zk�dtek vel�nk.

Zechmeister pap�nak harminck�t hold f�ldje volt, azt harmadoltuk, tizenegyn�h�ny hold f�ldet megsz�ntottuk m�g az õsszel. Szeg�nynek azt�n egy �v m�lva az egyik lov�t, meg az egyik tehen�t m�gis kiig�nyelt�k, s elvitt�k. Tizenegy �v m�lva azt�n mi �tk�lt�zt�nk a mostani h�zunkba. M�gpedig azt k�vetõen, hogy Ancsi 1952-ben vagy 53-ban f�rjhez ment Ill�s Istv�n sz�melyi f�rfihoz, s õnekik kellett az eg�sz h�z. Tal�n õk voltak az elsõ vegyes sv�b–felvid�ki magyar h�zass�g. Az �tvenes �vekben beindult a faluban a mosonmagyar�v�ri mezõgazdas�gi fõiskola kihelyezett tagozata, Mike Imre �s Jakab Rezsõ vezet�s�vel. Nek�nk felvid�ki fiataloknak nagyon nagy lehetõs�g volt, engem is r�gt�n be�ratott az �desap�m. M�ig eml�kszem az elsõ kar�csonyi �nneps�gre, amikor mi szakiskol�sok z�ld egyensapk�nkkal bevonultunk a templomba. Ilyen sz�p �jf�li mis�re, b�r otthon is j�rtunk a szomsz�d falvakba, nem eml�kszem. Itt �ltem �t elõsz�r ezt a gy�ny�rûs�get. A mezõgazdas�gi iskola �ltal szervezett ismerked�si esten az egyik kisl�nnyal ketten elszavaltuk Petõfi S�ndort�l a Kis lak �ll a nagy Duna ment�ben c�mû verset.

 Lassan elkezdõd�tt az �let, vagyis hogy elkezdõd�tt volna, de j�ttek a kommunist�k, elkezdõdtek a rendcsin�l�sok, perek: el kellett d�nteni�k p�ld�ul, hogy mit csin�ljanak Mindszentyvel.

 1956-ban szereltem le a katonas�gr�l, akkor k�rtem, hogy hazal�togathassak, de a k�rv�nyt egyszer visszadobt�k. K�t �vvel k�sõbb, 1958-ban, t�z �vvel a kitelep�t�s�nk ut�n jutottam haza B�csra elõsz�r.

 A rokons�g j� r�sze ott maradt: �desap�n nõv�rei Paton �lnek, any�m rokonai Perbet�n, a m�sik nagymam�m k�rti volt, ahol a viadukt van. �n magam is K�rt�n b�rm�lkoztam. De nekem B�cson, ahol a reform�tusok k�zt ez volt a szok�s, tizenk�t keresztap�m, keresztany�m volt. Akkora volt a keresztelõ, mint az esk�võ. Am�g ki nem haltak a keresztsz�leim, �n jobb�ra õhozz�juk j�rtam. Mosonszolnok persze folyamatosan tartja a kapcsolatot B�ccsal, Sz�mõvel, Feketeny�kkel: a nyugd�jas klubok, a sportegyes�letek rendszeresen tal�lkoznak. �gy teh�t valamit visszakapunk az �let�nk v�ge fel� abb�l, amit tõl�nk az ifj�s�gunk idej�n elvettek….

 Lejegyezte: Szarka L�szl�