1946 – a rem�nyek �s a megpr�b�ltat�sok �ve

Az 1946. �v egyszerre volt a rem�nyek �s a rendk�v�li megpr�b�ltat�sok esztendeje a csehszlov�kiai magyars�g sz�m�ra. A b�kekonferenci�ra val� magyar felk�sz�l�stõl, az elsõ vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszern�l m�lt�nyosabb �s tart�sabb megold�sok �g�ret�tõl a szlov�kiai magyarok azt rem�lt�k, hogy a magyar b�keszerzõd�sben a nagyhatalmak a hat�rok 1919-1920. �vi kijel�l�s�n�l elk�vetett hib�ikat korrig�lj�k �s a csehszlov�k–magyar �llamhat�r meg�llap�t�s�n�l figyelembe veszik a magyar-szlov�k etnikai hat�rvonalat.

Ugyanakkor az �v a febru�r 27-�n Pr�g�ban megk�t�tt csehszlov�k–magyar lakoss�gcser�vel kezdõd�tt, ami a szlov�kiai magyarok k�r�ben igen nagy csal�d�st �s m�g nagyobb f�lelmeket v�ltott ki.

A sz�lõf�ldj�k ragaszkod� felvid�kiek bel�tt�k ugyan, hogy Nagy Ferenc korm�nya a csehszlov�k hat�s�gok durva nyom�s�nak engedve val�j�ban k�nyszerû meg�llapod�st k�t�tt az �nk�nt jelentkezõ magyarorsz�gi szlov�kok �s a csehszlov�k hat�s�gok �ltal �ttelep�t�sre kijel�lt szlov�kiai magyarok cse-

28 T�th:1995, 255 –278. – Iratok a csehszlov�kiai magyarok 1945-1948 k�z�tti t�rt�net�hez. MTA Kisebbs�gkutat� Int�zet Arch�vuma (tov�bb: KIA) 2001/4.

29 A sz�moz�s n�lk�l megjelent elsõ lapsz�mok val�j�ban ink�bb egy-egy aktu�lis k�rd�sk�rre vonatkoz� �r�sokat tartalmaztak. �gy pl. a pozsonyi magyars�g 1945 m�jus�ban elkezdõd�tt t�meges kiutas�t�s�r�l, az erd�lyi magyars�g helyzet�nek v�ltoz�sair�l �s a szlov�kiai helyzettõl elt�rõ fejlem�nyeirõl, a csehszlov�k n�pb�r�s�gok magyarokat s�jt� mûk�d�s�rõl k�sz�ltek egyoldalas elemz�sek, besz�mol�k. Az �szak Szava 1946 m�jus�nak elej�n megjelentetett k�toldalas h�sv�ti sz�ma a pozsonyi magyarok ligetfalusi t�borba val� ki�ld�z�s�rõl sz�l� h�rad�s mellett igyekezett rem�nyt �nteni olvas�iba �s azt tan�csolta, hogy ker�lj�k a nyilv�nos konfront�ci�t: „L�gy �vatos! Nyilv�nos helyen ne politiz�lj! �t kell v�szelned m�g ezt a kis idõt! A fiatal magyar demokr�ci�nak nem holt m�rt�rok, hanem dolgos magyarok, a munka hõsei kellenek.”

18 r�j�rõl. A nagyhatalmak magyar szempontb�l kedvezõ beavatkoz�s�nak lehetõs�g�t m�rlegelve azonban a N�pi Sz�vets�g aktivist�i is j� ideig a magyar diplom�cia s�lyos hib�jak�nt �rt�kelt�k a lakoss�gcsereegyezm�nyt.

A felvid�ki magyar �rtelmis�g 1946 elej�n mozgalomm� szervezõdõ r�sze 1946. janu�r 24-�n Tildy Zolt�n minisztereln�kh�z, egy h�nappal k�sõbb Gy�ngy�si J�nos k�l�gyminiszterhez c�mzett level�ben jelezte fenntart�sait a lakoss�gcsere-egyezm�nnyel kapcsolatosan.

A N�pi Sz�vets�g k�pviselõi mindv�gig az etnikai hat�rokkal min�l ink�bb megegyezõ �llamhat�rok kialak�t�s�ban l�tt�k a magyar–szlov�k viszony megold�s�t, s ez�rt elutas�tottak minden olyan megold�st, amely a szlov�kiai magyars�got az �ltala lakott ter�let n�lk�l k�v�nta Magyarorsz�gra k�nyszer�teni vagy a ter�let etnikai arculat�t a magyars�g belsõ sz�ttelep�t�s�vel k�v�nta megv�ltoztatni: „M�g a „j�szomsz�di viszony” kedv��rt sem szabad lemondaniuk (ti. a magyar korm�ny lakoss�gcsere-t�rgyal�sokon r�sztvevõ k�pviselõinek – Sz. L.) az egy t�mbben �lõ magyarokr�l, s ter�letileg kell a visszacsatol�st szorgalmazni a nagyhatalmakn�l, mert ez a demokratikus, ez az igazs�gos, �s csak �gy lesz tart�s b�ke.” 30

A lakoss�gcsere-egyezm�nnyel kapcsolatos kifog�sokat legt�m�rebben az 1946. m�rcius elej�n Gy�ngy�si J�nos k�l�gyminiszterhez int�zett, ismeretlen eredetû szlov�kiai magyar memorandum fejezte ki. Ez a kisebbs�g felsz�mol�s�t c�lz� csehszlov�k int�zked�sek eszkal�ci�j�t�l, tov�bbi megpr�b�ltat�sokt�l, �ld�ztet�sektõl tartott.31 Ugyanez a memorandum pontos elemz�st adott azokr�l a csehszlov�k sz�nd�kokr�l, amelyek a radik�lis magyarorsz�gi �ttelep�t�ssel, valamint k�nyszerasszimil�ci�s akci�kkal v�g�rv�nyesen fel k�v�nt�k sz�molni a kisebbs�gi magyar k�z�ss�get.32 A N�pi Sz�vets�g k�t illeg�lis lapja legerõteljesebben a Szlov�k Megb�zott Test�let 1946. febru�r 15-i �l�s�n elhat�rozott �s h�rom h�nappal k�sõbb, m�jus 14-�n meghirdetett �gynevezett reszlovakiz�ci�s akci�val szemben l�pett fel.33 A lakoss�gcsere ut�n Csehszlov�ki�ban marad� magyarokkal szemben a csehszlov�k politika kezdettõl fogva m�rlegelte a „belsõ megold�s” lehets�ges eszk�zeit: �gy p�ld�ul a Vorosilov marsall �ltal is t�mogatott csehorsz�gi deport�l�sokat, illetve a tov�bbi belsõ telep�t�si akci�kkal kombin�lt k�nyszerasszimil�ci�t. Ez ut�bbi a k�ts�gk�v�l igen j�l idõz�tett, a deport�l�st�l, ki- �s sz�ttelep�t�stõl rettegõ magyars�gnak az otthon marad�s lehetõs�g�t felk�n�l� k�nyszerasszimil�ci�s akci� form�j�ban val�sult meg.

Az akci� meghirdet�sekor m�r egy teljes �ven �t a teljes jogfosztotts�g, kiszolg�ltatotts�g �s megf�leml�tetts�g l�gk�r�ben �lõ szlov�kiai magyaroknak n�gy�t�de, �sszesen 452 089 szem�ly ny�jtotta be a reszlovakiz�ci�s k�relmet, s k�z�l�k 362 679 szem�ly k�relm�t a szlov�k hat�s�gok elfogadt�k, azaz õket szlov�k nemzetis�gûk�nt regisztr�lt�k, amivel visszanyert�k �llampolg�ri jogaikat.34

A N�pi Sz�vets�g nyugati �s keleti csoportja sz�m�ra a reszlovakiz�ci�s akci� hatalmas kih�v�st jelentett. A mozgalom vezetõi tiszt�ban voltak csek�ly lehetõs�geikkel, de eld�nt�tt�k, hogy megpr�b�lnak tan�csokat adni a reszlovakiz�ci�s dilemm�val k�szk�dõknek. Az �szak Szava 17. �s 20. sz�m�ban v�ltoztat�s n�lk�l k�z�lt reszlovakiz�ci�s elemz�s a t�meges k�nyszerasszimil�ci�t c�lul kitûzõ akci� okait �s felt�telezhetõ k�vetkezm�nyeit igyekezett megnevezni. *

A k�relmezõk �s a j�v�hagyott k�relmek rendk�v�l magas sz�ma, ar�nya hatalmas csap�st jelentett a jogfoszt�ssal szemben ellen�ll�st hirdetõ �rtelmis�gi mozgalomnak. A t�meges jelentkez�s okainak elemz�se alapj�n azonban az �szak Szava szerzõje arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a jogfosztotts�g k�r�l-

30 T�th:1995: 112–115. A lakoss�gcsere-egyezm�nyt t�bb m�s szlov�kiai magyar csoport, szervezet, pl. a „Szlov�ki�ban l�võ magyar antifasiszt�k bizotts�ga” nev�ben F�bry J�zsef, J�n Kugler, Major S�ndor �s Szalay Istv�n, P�ry Rezsõ�k �ttelep�lt pozsonyi magyar �rtelmis�giekbõl �ll� k�re is b�r�lta. Uo. 119-121, 125-130. Akadt kritikusa a meg�llapod�snak a magyar k�l�gyminiszt�riumban is. L�sd. V�jlok S�ndornak, a miniszt�rium szlov�kiai magyar sz�rmaz�s� referens�nek memorandum�t, uo. 116–118.

31 T�th:1995, 119.

32 „Rettenetes, nemzeti l�t�nket kock�ztat� egzisztenci�lis v�ls�gunkban ny�ltan �s becs�letesen meg kell mondanunk, hogy a csehszlov�k–magyar egyezm�nyt, de a t�rgyal�sokat is s�relmesnek kell minõs�ten�nk, m�gpedig az�rt, mert r�lunk – n�lk�l�nk

d�nt�ttek, kellõ t�j�koz�d�s n�lk�l. �gy a magyar korm�ny k�pviselõi nem voltak kellõk�ppen inform�lva szomor� helyzet�nkrõl.” T�th:1995, 120.

33 A reszlovakiz�ci�t k�t szakaszban, 1946 m�jus�ban �s j�nius�ban, illetve az 1947 okt�ber�tõl december 31-�ig terjedõ idõszakban bonyol�tott�k le.

34 A k�relmezõk �s a t�nylegesen reszlovakiz�ltak �utaj �ltal megadott maxim�lis sz�mot az�rt tartjuk elfogadhat�nak, mert Kaplan 410 800 k�relmezõre, illetve 284 814 hivatalosan reszlovakiz�ltra vonatkoz� adatai nem foglalj�k magukba azon k�relmezõk nagyobbik r�sz�nek a sz�m�t, akik idõk�zben meghaltak, Magyarorsz�g�ra t�voztak, csehorsz�gi munk�ra vitt�k õket vagy k�rv�ny�k formailag hi�nyos volt. Kaplan:1995, 134, ill. 164. A Reszlovakiz�ci�s Bizotts�g 1947. janu�r 1-jei statisztikai �sszegz�s�t �utajja l megegyezõen k�zli Vadkerty: 1993, 107–108.
* Teljes sz�veg�t l�sd a dokumentummell�kletben

18 m�nyei k�zt a szlov�kiai magyarok igyekeztek a kisebbik rosszat v�lasztani. Ezzel egy�tt az �r�s az egzisztenci�lis fenyegetetts�g mellett a v�rosi magyar n�pess�g gyenge nemzeti identit�s�ban, illetve a felelõs kisebbs�gi magyar polg�rs�g hi�ny�ban jel�li meg a t�meges reszlovakiz�ci� belsõ okait, azaz a nemzeti k�z�ss�g �rt�kõrzõ �s mintateremtõ magatart�sa szempontj�b�l hagyom�nyosan meghat�roz� k�t r�teg felelõss�g�t veti fel a magyars�g ilyen t�meges felad�sa miatt.

A k�vetkeztet�sek m�sik fontos eleme a csehszlov�kiai �s magyarorsz�gi gazdas�gi �s politikai viszonyok �sszehasonl�t�s�b�l a szlov�kiai magyar k�z�poszt�lybeliek, v�llalkoz�k k�r�ben felbukkan� tart�zkod�s �s f�lelem a magyarorsz�gi szovjet jelenl�t, illetve a hiperinfl�ci� �s az elszeg�nyesed�s k�vetkezm�nyeitõl.

A k�vetkeztet�sek harmadik, a k�z�ss�g marad�k�t ellen�ll�sra buzd�t� r�sze k�t �rvet igyekezett mozg�s�tani: a reszlovakiz�ltakkal szemben tervezett sz�ttelep�t�sek riaszt� perspekt�v�j�val azt k�v�nta �rz�keltetni, hogy a nemzeti hovatartoz�s megtagad�sa �r�n sem v�lthatta meg senki a maga nyugalm�t, illetve arr�l pr�b�lta meggyõzni az olvas�t, hogy a b�kekonferencia ut�ni idõktõl rem�lt hat�kony kisebbs�gv�delem a kisebbs�gi k�z�ss�ghez hûs�gesek sz�m�ra a reszlovakiz�ci�s alternat�v�n�l j�val nagyobb biztons�got ny�jthat.

A k�t lap 1946 nyar�n h�ven t�kr�zte a b�kekonferenci�val kapcsolatos kisebbs�gi magyar rem�nyeket. Az �szak Szava p�ld�ul a francia r�di�ra hivatkozva csup�n k�t megold�st l�tott elk�pzelhetõnek a szlov�kiai magyarok k�rd�s�ben: „1) Vagy biztos�tani Csehszlov�kia magyar kisebbs�g�nek az 1938 elõtti �sszes jog�t. 2) Vagy a Felvid�ki Magyarorsz�got (sic) ter�lettel egy�tt lecsatolni. A kisebbs�gi jogok megad�sa a csehszlov�k korm�ny politik�j�nak teljes buk�s�t jelenten�. F�lhivatalos szlov�k k�ld�tts�g tapogat�zott a magyar korm�nyn�l �s hajland� volna a L�va–Losonc–Rimaszombat–Rozsny� vonalr�l lemondani, ha Magyarorsz�g lemond a Csall�k�zrõl �s Kass�r�l. A magyar demokr�cia azonban igaz�nak tudat�ban megy a b�kekonferenci�ra, mert l�tja, hogy a csehszlov�k politika saj�t zs�rj�ban m�r ropog�sra s�lt �s nincs kiz�rva, hogy sz�nn� is �ghet.”35

A k�t lap szerkesztõinek visszaeml�kez�sei szerint a p�rizsi b�kekonferencia magyar szempontb�l minim�lis eredm�nyekkel j�r� lefoly�sa ut�n a N�pi Sz�vets�g minden erej�t a szlov�kiai magyarokat �rt s�relmek dokument�l�s�ra, a magyar korm�nyzati �s egyh�zi f�rumok t�j�koztat�s�ra koncentr�lta.

Felvid�kiek kapcsolatai a magyar korm�nnyal �s egyh�zi vezetõkkel

A N�pi Sz�vets�g pozsonyi, illetve nyugati csoportj�ban kezdettõl fogva t�ls�lyban voltak a fiatal magyar katolikus lelk�szek: a kezdem�nyezõ Paksi L�szl� mellett pl. Rest�ly Mih�ly, M�sz�ros Gyula, Koller Gyula, N�day K�lm�n, Horony Andr�s, Cig�ny Imre, Hamvas Iv�n, Hars�nyi Gyula �s Gyõry Miksa. A nyugati csoportban az Arany A. L�szl�val k�zvetlen kapcsolatban �ll� k�t egyetemista, Hentz Zolt�n �s Lipcsey Gyula 1945-46-ban a szervezet ki�p�t�s�vel, illetve a Gyepû Hangja megjelentet�s�vel t�rõd�tt. A csoport katolikus lelk�szei az 1945 õsz�n lebonyol�tott elsõ csehorsz�gi deport�l�sok, illetve a jogfoszt�sok nyom�n kialakult helyzetrõl a pozsonyi magyar konzul�tuson, illetve a csehszlov�k– magyar lakoss�gcser�t elõk�sz�tõ �s fel�gyelõ Magyar �ttelep�t�si Korm�nybizotts�g pozsonyi irod�j�n kereszt�l 1946 tavasz�n vett�k fel elõsz�r a kapcsolatot Mindszenty J�zsef esztergomi hercegpr�m�ssal, s adtak sz�m�ra r�szletes t�j�koztat�st a csehszlov�kiai magyarok helyzet�rõl, a szlov�kiai hat�s�gok t�nyked�s�rõl.36

A magyar katolikus egyh�z feje m�r 1945 nyar�n t�j�koz�dott a bene�i dekr�tumok �s m�s jogfoszt� rendelkez�sek hat�s�r�l. 1945 õsz�n lev�lben k�rte a csehszlov�k p�sp�ki kart, l�pjenek fel az embertelens�gek ellen. Ugyanazon �v okt�bert 15-�n pedig k�rlev�lben t�rta fel a magyar k�zv�lem�ny elõtt a

35 „Masaryk szellem�ben vonj�k meg a nemzetis�gi elv alapj�n a magyar–csehszlov�k hat�rokat!” Gyepû Hangja, sz. n. – A Gyepû Hangja 14. sz�m�ban m�g egy�rtelmûebben fogalmazott: „Az egymilli�s magyar kisebbs�g ma saj�t maga akar m�r hat�rozni sorsa felõl. Egy �vig tûrt�nk, de becs�let�nkbe g�zolni nem enged�nk. Nem Bene� �r fogja meghat�rozni sorsunkat, kegyesen mint hõs gyõztes megtûr-e republik�j�ban vagy elûz majd mag�t�l. (…) Nem akarjuk, hogy valaki is azzal v�dolhasson, hogy az �j Cseh-Szlov�k K�zt�rsas�g ellen vagyunk. A cseh-szlov�k n�pnek sz�p j�võt k�v�nunk. Ha �gy �rzik, hogy kisebbs�ggel, vel�nk magyarokkal nem tudnak egy orsz�gban lakni, gy�v�n nem mernek jogokat adni, mi ter�letest�l oda megy�nk, ahol jogainkat megkapjuk. Tudjuk, hogy (ez) egyes cseh �s szlov�k hazafinak nem fog tetszeni. Legyenek meg az etnikai hat�rok.” MTA KIA 2001/ 4/3

36 A N�pi Sz�vets�g elleni 1949. december 20-i v�dirat. MTA KIA 2001/4/4 – Az 1949. december 30-i �t�let sz�veg�nek magyar ford�t�sa. T�th:1995, 258–260.

19 szlov�kiai magyars�g s�lyos helyzet�t.37 Nem v�letlen�l fordultak teh�t hozz� a N�pi Sz�vets�g tagjai.

Bizonyosra vehetõ, hogy a csehorsz�gi deport�l�sok m�sodik, 1946 õszi peri�dus�ban elk�vetett kegyetlens�gekrõl �ppen a N�pi sz�vets�g Esztergomba eljuttatott adatai alapj�n rendelkezett a hercegpr�m�s pontos inform�ci�kkal.

Ezt k�vetõen 1946 november�ben hivatalosan k�relemmel fordult a csehszlov�k hat�s�gokhoz, hogy enged�lyezz�k l�togat�s�t a Csehorsz�gba deport�lt magyarok k�r�ben. Az enged�lyt a pr�gai korm�ny megtagadta, amirõl Mindszentyt Beran, pr�gai �rsek 1946. december 21-�n �rtes�tette. Idõk�zben, november 23-�n az esztergomi hercegpr�m�s lev�lben fordult Spellman �s Griffin b�boros �rsekekhez, hogy a deport�l�s embertelens�geit elszenvedõ csehszlov�kiai magyarok �rdek�ben emelj�k fel szavukat a brit �s francia k�l�gyminiszt�riumban, illetve az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�n�l.38 A folytat�d� �ld�ztet�sek ellen a hercegpr�m�s 1947. febru�r 5-�n VI. Gy�rgy angol uralkod�hoz �s Truman amerikai eln�kh�z int�zett t�virat�ban is seg�ts�get k�rt. Ezt k�vetõen a magyarorsz�gi n�metek kitelep�t�se idej�n ki�ltv�nyban �t�lte el a kisebbs�gek elszak�t�s�t sz�lõf�ldj�ktõl.

A magyar korm�ny �s orsz�ggyûl�s vezetõ tiszts�gviselõihez a N�pi Sz�vets�g r�szben J�csik Lajos korm�nybiztoson, a Magyar �ttelep�t�si Korm�nybizotts�g vezetõj�nek k�zvet�t�s�vel jutott el, r�szben pedig a keleti csoport Budapesten tanul� egyetemista tagjainak kitart� munk�ja r�v�n. A magyar korm�nytagokhoz c�mzett t�j�koztat�sok, k�relmek k�z�tt a legfontosabbnak az 1946. augusztus 3-�n k�sz�lt �s Gy�ngy�si J�nos k�l�gyminiszternek c�mezett memorandumot tekinthetj�k. A N�pi Sz�vets�g memorandum�t a p�rizsi b�ket�rgyal�sokon a magyar k�ld�tts�get vezetõ k�l�gyminiszternek augusztus

14-�n Nagy Ferenc minisztereln�k a k�vetkezõ k�s�rõ sz�veggel k�ldte tov�bb: „A Csehszlov�kiai Magyar Demokratikus N�pi Sz�vets�g Nevedre sz�l� memorandumot k�zbes�tett nekem. Illeg�lis szervezetrõl van sz�, amelynek tagjai maguk is illeg�lisan hozt�k �t ezt a memorandumot. Ennek �n itt nem sok haszn�t veszem, az�rt k�ld�m Hozz�d, h�tha fel tudod haszn�lni abban a napi csat�roz�sban, ami hallom, k�l�n�sen a csehszlov�kok r�sz�rõl igen intenz�v P�rizsban.”39

A N�pi Sz�vets�g b�ket�rgyal�sokkal kapcsolatos memoranduma a csehszlov�k deleg�ci� �ltal a csehszlov�kiai magyar kisebbs�g teljes felsz�mol�s�t c�lz� tervezet�re, a reszlovakiz�ci� ut�n m�g fennmarad� 200 ezer magyar egyoldal� magyarorsz�gi �ttelep�t�s�nek b�kekonferencia el� t�rt javaslat�ra reag�l. A memorandum sz�vegezõi nem alaptalanul tartottak a legrosszabbt�l, a b�kekonferencia j�v�hagy� d�nt�s�tõl, szem elõtt tartva azt az eshetõs�get, hogy a nagyhatalmak bonyolult �rdekegyeztetõ �s kompenz�ci�s politik�j�ban k�nnyen �ldozatul eshet az eg�sz felvid�ki magyars�g.

A felvid�ki magyar k�rd�s t�rt�neti �ttekint�s�vel kezdõdõ memorandum konkr�t esetekkel illusztr�lta a jogfoszt�sokat �s vagyoni k�rokat, Magyarorsz�g �s a kisebbs�gi magyars�g k�z�tti egy�ttmûk�d�s hi�nyoss�gait. El�t�lte a memorandum a kollekt�v bûn�ss�g elv�t, illetve a csehszlov�kiai magyarokra is kiterjesztett h�bor�s bûn�ss�g koncepci�j�t, mik�zben a Sz�vets�g a Horthy-Magyarorsz�ggal szembeni t�vols�gtart�s hangoztat�s�t is fontosnak tartja: „K�t bûn�s �llam k�z�tt vergõdik egy �rtatlan n�pcsoport, melynek csup�ncsak az a v�tke, hogy 1938-t�l �j szellemet �s szellemis�get nevel ki mag�b�l tiszt�n a demokr�cia alapj�n.”40

A lakoss�gcsere-egyezm�nyben meg�llapodott l�tsz�mon fel�li �ttelep�t�st a memorandum a leghat�rozottabban elutas�totta, s azt k�vetelte, hogy a magyar b�kedeleg�ci� ragaszkodj�k a „n�pet f�lddel” elvhez, amennyiben a csehszlov�k k�ld�tts�g mind�ron szabadulni k�v�n a magyar kisebbs�gtõl. A h�bor� befejez�se ut�n kialakult helyzetben a Memorandum szerzõi arra sem l�ttak semmilyen garanci�t, hogy a kisebbs�gi jogokhoz val� visszat�r�s elegendõ politikai alapot jelenthetne a kisebbs�g egyenjog�s�t�s�hoz.

A memorandum „R�lunk, de vel�nk!” c�mû z�r�fejezete a N�pi Sz�vets�g plebiszcitum-tervezet�t hat pontban foglalta �ssze: „1. a nagyhatalmak szabad n�pszavaz�st rendeljenek el a vit�s ter�leteken; 2.

37 Mindszenthy:1989, 145-146. – A N�pi Sz�vets�g tagjai k�z�l a nyugati csoportb�l Rest�ly Mih�ly �s M�sz�ros Gyula, a keleti csoportb�l pedig Krausz Zolt�n, Varr� Istv�n �s hajd� L�szl� kereste fel szem�lyesen is a magyar egyh�zfõt. Krauszt �s Varr�t Mindszenty a p�rizsi b�ket�rgyal�sok idej�n, 1946 szeptember�ben �tnak ind�totta Franciaorsz�gba, hogy az ottani sajt� sz�m�ra adott k�zvetlen inform�ci�ikkal pr�b�lj�k meg befoly�solni a b�ket�rgyal�sok menet�t. Minthogy P�rizsban idõk�zben a csehszlov�k–magyar vita befejezõd�tt, a Sz�vets�g k�t �ton l�võ tagj�t Salzburgb�l visszarendelt�k. A N�pi Sz�vets�g az esztergomi hercegpr�m�s mellett memorandumokat juttatott el Ravasz L�szl� reform�tus p�sp�kh�z �s a magyarorsz�gi evang�likus egyh�z vezetõihez is.

38 A levelet magyar ford�t�sban a Magyar Nemzet 1946. november 30-i sz�ma alapj�n k�zli Vadkerty:1996, 192–193    . 39 T�th:1995, 313.    40 T�th:1995, 138.  21

szavazati joga mindenkinek ott legyen, ahol 1938. janu�r 1-j�n illetõs�ggel b�rt; 3) a szavaz�sra jogosultak n�vjegyz�k�t amerikai, illetve angol �s orosz vegyes bizotts�g vizsg�lja fel�l; 4. A ki�ld�z�ttek, kitelep�tettek �s �rtatlanul b�rt�nre �s munkat�borra �t�ltek szint�n szavazati joggal b�rjanak, sõt az 1938. janu�r 1-jei lak�hely�k�n k�telesek legyenek szavazati jogukkal �lni; 5. n�pszavaz�s elõtt amerikai, ill. angol �s orosz csapatok biztos�ts�k a rendfenntart�st �s a polg�ri szem�lyi biztons�got; 6. sem magyar, sem csehszlov�k agit�ci� ne elõzze meg a n�pszavaz�st, ill. annak lehetetlens�ge folyt�n magyar nyelvû agit�ci�t biztos�tsanak jelzett ter�leten.” 41

Ismeretes, hogy a csehszlov�kiai magyars�g teljes felsz�mol�s�nak elk�pzel�seit v�g�l az amerikai b�kek�ld�tts�g v�t�ja megakad�lyozta. A csehszlov�k–magyar hat�rok azonban nem v�ltoztak. Sem a magyar k�ld�tts�g �ltal szorgalmazott kompenz�ci�s ter�letcsere-tervezetnek, sem pedig a N�pi Sz�vets�g n�pszavaz�sos hat�r-meg�llap�t�si tervezet�nek semmilyen es�lye sem volt arra, hogy a b�kekonferencia munk�j�t meghat�roz� nagyhatalmak k�z�l valamelyik az ilyen vagy ehhez hasonl� elk�pzel�seket felkarolta volna. Az egyoldal� transzferre vonatkoz� csehszlov�k k�vetel�s elvi elutas�t�sa, a „n�pet f�lddel” elv makacs hangoztat�sa azonban k�ts�gk�v�l hozz�j�rult ahhoz, hogy a b�kekonferencia a k�rd�s rendez�s�t a k�t �llam k�z�tti meg�llapod�sra b�zta, ami az adott ki�lezett helyzetben k�ts�gk�v�l a magyar diplom�cia sikerek�nt k�nyvelhetõ el.

A N�pi Sz�vets�g tagjait a magyarorsz�gi Mindszenty-per k�zvetlen folyom�nyak�nt 1949 tavasz�n kezdt�k el letart�ztatni. A Magyarorsz�gon tart�zkod� Krausz Zolt�nt �s Varr� Istv�nt a Mindszentyper anyagai alapj�n a magyar hat�s�gok tart�ztatt�k le �s adt�k �t a csehszlov�k hat�s�goknak. �sszesen 32 fõ, k�zt�k 20 katolikus pap �s n�gy reform�tus lelk�sz ellen emeltek v�dat, fõk�nt a k�zt�rsas�g �rdekeit s�rtõ szervezked�s �s idegen hatalmakkal val� egy�ttmûk�d�s v�dj�val. 1949. december 30-�n t�z fõt �t�ltek el fegyh�zb�ntet�sre: Arany A. L�szl�t mint a mozgalom vezetõj�t nyolc, Hentz Zolt�nt, Hajd� L�szl�t, Rest�ly Mih�ly, Varr� Istv�nt �s Krausz Zolt�nt hat-hat �vi, M�sz�ros Gyula �t �vi,

Rest�ly Mih�ly �s V�zv�ry L�szl� pedig k�t �vi fegyh�zb�ntet�st kapott. A N�pi Sz�vets�g tagjaival egy�tt �t�lt�k el a mozgalomhoz nem tartoz�, de ugyancsak magyarorsz�gi egyh�zi kapcsolatokat fenntart� Bokor Ferencet �t �v fegyh�zra.42

A lakoss�gcsere a sz�ks�ges szervezeti elõk�sz�letek gyors megt�rt�nte ellen�re csak 1947 �prilis�ban a d�l-alf�ldi szlov�kok �s a m�tyusf�ldi magyarok cser�j�vel kezdõd�tt. A magyar f�l kezdettõl fogva nagy s�lyt helyezett a magyar szempontb�l elõnytelen szerzõd�s v�grehajt�sa sor�n a szem�lyi �s vagyoni parit�s betart�s�ra, �gy k�v�nv�n megelõzni azt a csehszlov�k sz�nd�kot, hogy k�l�nb�zõ eszk�z�kkel a lakoss�gcser�t a szlov�kiai magyars�g teljes felsz�mol�s�ra haszn�lja fel. A parit�s megs�rt�se elleni �lland� magyar tiltakoz�sok ellen�re a vagyoni k�lcs�n�ss�get nem siker�lt betartani: a lakoss�gcsere keret�ben sz�lõf�ldj�t elhagyni k�nyszer�lõ 76 616 szlov�kiai magyar kitelep�tett ut�n �sszesen 16 ezer hold �s 15 700 lak�h�z maradt, a 60 257 szlov�k �ttelep�lõ ut�n Magyarorsz�gon viszont mind�ssze 15 ezer hold �s 4 400 lak�h�z.

A lakoss�gcsere 1947 �prilis�t�l 1949 nyar�ig tartott. Igaz, 1948. december 22-e ut�n m�r csak az egzisztenci�lisan fenyegetett magyar csal�dok, a csal�degyes�t�st k�rv�nyezõk, illetve a lakoss�gcsere lebonyol�t�s�ban �nk�nt seg�dkezõk �ttelep�l�s�re ker�lt sor. A lakoss�gcsere sor�n kialakult vagyoni k�l�nb�zet rendez�s�re az 1949. j�lius 25-�n csorbat�i jegyzõk�nyvben ker�lt sor.* A jegyzõk�nyvben a lakoss�gcser�bõl sz�rmaz� magyar k�vetel�st a csehszlov�k korm�ny k�vetel�seit (a Tan�csk�zt�rsas�g okozta k�rok�rt, valamint a b�csi d�nt�s, a m�sodik vil�gh�bor�s k�rok�rt a p�rizsi b�kekonferenci�n Magyarorsz�gra Csehszlov�ki�val szemben kir�tt 30 milli� doll�ros j�v�t�telt, a Magyarorsz�gon �llamos�tott csehszlov�k vagyon egy�ttes �rt�k�t) a felek azonos nagys�g�nak tekintett�k, s k�lcs�n�sen lemondtak azok kiegyenl�t�s�rõl.

Paradox m�don a szlov�kiai magyar k�z�ss�g t�l�l�s�t 1945-1949 k�z�tt elsõsorban k�t, magyar szempontb�l eredetileg negat�v t�nyezõ –a lakoss�gcsere-egyezm�ny megk�t�se, illetve a t�meges

41 T�th:1995, 140

42 �t�lethozatal a Csehszlov�kiai Magyar Demokratikus N�pi Sz�vets�g tagjai ellen ind�tott perben. Pozsony, 1949. december 30.

T�th:1995, 255–277. – A N�pi Sz�vets�g az 1945–1948 k�z�tt Csehszlov�kia ter�let�n maradt magyar �rtelmis�gi konspirat�v csoportosul�sok k�z�l k�ts�gk�v�l a legrendszeresebb �s leghat�konyabb tev�kenys�get kifejtõ mozgalomnak sz�m�tott. A szervezet eg�sz D�l-Szlov�ki�t beh�l�z�, papokb�l �s di�kokb�l �ll� h�l�zata alkalmasnak bizonyult arra, hogy igen r�vid idõ alatt hiteles inform�ci�khoz juttassa a Sz�vets�g vezetõit, akik r�vid �ton adhattak �tfog� k�pet a szlov�kiai magyarok helyzet�rõl a felelõs magyarorsz�gi t�nyezõknek. * Sz�veg�t l�sd a dokumentummell�kletben.

21 reszlovakiz�ci� –, valamint a magyar kisebbs�g teljes felsz�mol�s�t c�lz� csehszlov�k k�vetel�seknek a p�rizsi b�kekonferenci�n a nyugati sz�vets�gesek r�sz�rõl t�rt�nt elutas�t�sa eredm�nyezte. A magyar korm�ny a lakoss�gcsere-egyezm�ny megk�t�s�vel l�tsz�lag szabad utat engedett a kitelep�t�seknek. Az egyezm�ny k�n�lta diplom�ciai lehetõs�geket azonban mind a pr�gai korm�nnyal szemben, mind pedig – a szlov�kiai magyars�g teljes felsz�mol�s�t a p�rizsi b�kekonferenci�n t�mogat� – szovjet korm�nnyal

szemben siker�lt maxim�lis m�rt�kben arra felhaszn�lnia, hogy a cserekv�ta minim�lis keretei k�z�tt �s rendezett anyagi felt�telek mellett menjen v�gbe a lakoss�gcsere. R�ad�sul a bilater�lis meg�llapod�son nyugv� lakoss�gcsere-egyezm�ny keret�ben Magyarorsz�gra telep�tett szlov�kiai magyarok jelentett�k a diplom�ciai z�log�t annak, hogy a budapesti korm�ny k�pes volt megakad�lyozni az egyoldal� kitelep�t�s gondolat�nak megval�s�t�s�t �s a p�rizsi b�keszerzõd�s a k�t orsz�got a m�g sz�lõf�ldj�n maradt magyarok tov�bbi sors�t illetõen is k�toldal� meg�llapod�sra k�telezte.

A m�sik negat�v d�nt�s, amely v�gsõ soron hozz�j�rult a szlov�kiai magyars�g fennmarad�s�hoz, k�ts�gk�v�l a reszlovakiz�ci� volt. A felvid�ki magyarok feh�r lappal nem rendelkezõ, teh�t Magyarorsz�g befogad�s�ra nem sz�m�that� t�bbs�ge r�sz�re – az adott rettenetesen neh�z helyzetben – ez volt az egyetlen marad�si lehetõs�g. A k�relmet beny�jt�k t�bbs�ge ezt az opci�t kezdettõl fogva a sz�lõf�ld�n marad�s egyetlen lehets�ges megold�s�nak tekintette, s mint a kisebbik rosszat tudatosan v�lasztotta.

M�s k�rd�s, hogy a k�z�ss�g term�szetes �nkorrekci�s k�szs�ge a reszlovakiz�ci�t mint a jogfosztotts�g k�s�rõ jelens�g�t, a szlov�k t�rsadalom �ltal t�bbsz�r felr�tt nemzeti megb�zhatatlans�g v�dj�t t�bbf�lek�ppen pr�b�lta feldolgozni. A legt�bben m�r az 1950-es �vekben �gy kezelt�k a reszlovakiz�ci�t mint erõszakkal, zsarol�ssal kik�nyszer�tett d�nt�st, s ez�rt azt eleve jogtalannak �s �rv�nytelennek tekintett�k.

M�sok r�szben tabuiz�lt�k, r�szben pedig mint r�vid �s kellemetlen epiz�dot igyekeztek kihullajtani a kollekt�v eml�kezet rost�j�n. Ezzel egy�tt a szlov�kiai magyar k�zbesz�dben a k�z�ss�g k�zel k�tharmad�nak korabeli kik�nyszer�tett d�nt�se ma is bûnnek vagy legal�bbis erk�lcsileg k�ts�ges l�p�snek sz�m�t. Ezt igazolj�k k�tet�nk visszaeml�kez�sei is.

A lakoss�gcser�nek �s a csehorsz�gi k�nyszermunka-akci�knak, ak�rcsak a reszlovakiz�ci�nak van azonban egy m�sik, tart�sabb tanuls�ga is. A legsz�v�sabb �s leglelem�nyesebb magyar diplom�ciai erõfesz�t�sek sem �rhettek volna c�lt azzal a Csehszlov�ki�val szemben, amely a ter�let�n �lõ magyar kisebbs�get ebben a ki�lezett helyzetben t�szk�nt haszn�lta fel a Magyarorsz�ggal szembeni c�lok (a lakoss�gcsere-egyezm�ny, az egyoldal� transzfer) kierõszakol�s�ra. A szlov�kiai magyarok v�gsõ soron saj�t erej�kben, saj�t igazukban, s k�v�lrõl legfeljebb – az anyaorsz�g diplom�ci�ja �ltal mozg�s�tott – nagyhatalmi k�zbenj�r�sban, nyom�sban rem�nykedhettek.

K�sz�net mindazoknak, akik visszaeml�kez�seiket le�rt�k vagy elmondt�k, csal�djuk, falujuk t�rt�net�t megõrizt�k, felt�rt�k. A visszaeml�kez�sekbõl egy�rtelmûen kider�l, hogy a kollekt�v bûn �s b�ntet�s eg�sz nemzeti k�z�ss�gre kiterjesztett logik�j�t a szlov�kiai magyars�g egy percig sem volt hajland� elfogadni.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni szlov�k–magyar kisebbs�gi konfliktusok �s azok m�ig �rõ tudati hat�s�nak elemz�se alapj�n t�bbs�gi �s kisebbs�gi r�szrõl egyar�nt arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy a t�rt�nelem feldolgoz�sa ott kezdõdik, amikor a t�nyeket megismerj�k. �s akkor v�lik igaz�n pozit�v erõv�, amikor az itt �lõ nemzetek, kisebbs�gek politikai elitjei r�j�nnek, sem a demokr�cia, sem az �llam �p�t�s�ben nem �rdemes egym�s �rdekeit figyelmen k�v�l hagyva, keresztezve, a nemzeti �nz�s �s kiz�r�lagoss�g eszk�zeihez folyamodniuk.

Magyarok �s szlov�kok megb�k�l�s�nek, kiegyez�s�nek egyetlen val�di eszk�ze van: a permanens �s õszinte �rdekegyeztet�s. Emellett nagy sz�ks�g van a k�lcs�n�s j�hiszemûs�gre, toleranci�ra �s tiszteletre.

Ahhoz, hogy mindez ne maradjon j�mbor �haj, legfõbb ideje lenne megtanulunk tanulni a t�rt�nelembõl. Ha m�st nem, legal�bb annyit, hogy a most �lõ nemzed�kek meg�rezz�k felelõss�g�ket az elõ�t�letek, szemben�ll�sok, konfliktusok tov�bb�l�s�ben, illetve lehets�ges visszaszor�t�s�ban �s felsz�mol�s�ban.

22
Irodalom

Angyal:1997 – Angyal B�la: G�ta 1945–1949, Lilium Aurum, Dunaszerdahely. 1997.

Baèov�:1996 – Alena Baèov� Etnick� identita a historick� zmeny. �t�dia obyvate¾stva vybran�ch obc� Slovenska, Veda, Bratislava 1996.

Bal�•: 1991 – Bal�• J�lius: Maïarsk� ot�zka v prvom povojnovom desa•roè� povojnov�ho Èeskoslovenska(1945–1948) Kandid�tska pr�ca. FF Karlovy Unierzity. Katedra èeskoslovensk�ch dìjin, Praha 1991. K�zirat, MTA KI Arch�vum 1/161

Beòa:2002 – Beòa, Jozef: Slovensko a Bene�ove dekr�ty, Belimex, Bratislava 2002.

Balogh–F�ldesi:1998 – Balogh S�ndor–F�ldesi Margit (szerk.): A magyar j�v�t�tel �s ami m�g�tte van …V�logatott dokumentumok 1945–1948. (Napvil�g Kiad�, Budapest 1998.)

Bob�k, J�n:1996 – J�n Bob�k: Maïarsk� ot�zka v Èesko–Slovensku 1944–1948. (Matica slovensk�, Martin 1996.

Èierna Lantayov�:1992 – Èierna–Lantayov�, Dagmar: Podoby èesko-slovensko-maïarsk�ho vz•ahu 1938–1949, Veda, Bratislava 1992.

Fazekas:2001 – Dr. Fazekas �rp�d: Szlov�kok k�z�l – tirp�kok k�z�. Adatok a felvid�ki magyarok v�szkorszak�hoz (1945–1948). Felvid�k 1947 Egyes�let, Ny�regyh�za 2001.

F�l�p:1994. – F�l�p Mih�ly: A befejezetlen b�ke. A K�l�gyminiszterek Tan�csa �s a magyar b�keszerzõd�s 1947. H�ttorony, Budapest 1994.

G. Jak� – Hõgye:1995 – G. Jak� Mariann – Hõgye Istv�n: A magyar–szlov�k lakoss�gcsere �s elõzm�nyei 1945 –1947, (=Acta Archivistica 2.) Miskolc 1995,

Horv�th:1998 – Horv�th Zolt�n: �s mi hazat�r�nk az and�di harangsz�ra. Felvid�ki Magyarok B�csalm�si K�z�ss�ge, B�csalm�s – Ny�regyh�za 1998.

Janics:1979 – Janics K�lm�n: A hontalans�g �vei. A szlov�kiai magyar kisebbs�g a m�sodik vil�gh�bor� ut�n 1945–1948. Illy�s Gyula elõszav�val. Eur�pai Protest�ns Magyar Szabadegyetem, Genf 1979. (Az elsõ magyarorsz�gi kiad�s 1989-ben jelent meg a Hunnia Kiad�n�l.)

Jech–Kaplan:1995 – Jech, Karel – Kaplan, Karel: Dekrety prezidenta republiky 1940–1945. Dokumenty 2 svazky + Doplnek. �stav pro soudob� dìjiny AV ÈR, Praha–Brno 1995.

Kaplan:1990 – Kaplan, Karel: Pravda o Èeskoslovensku 1945–1948. Panorama, Praha 1990.

Kaplan:1995 –Kaplan, Karel: Csehszlov�kia igazi arca, Kalligram Kiad� Budapest Pozsony 1995.

Kert�sz Istv�n:1995 – Kert�sz Istv�n: Magyar b�keill�zi�k 1945–1947. Oroszorsz�g �s a Nyugat k�z�tt. Eur�pa – Hist�ria, 1995.

K�vesdi–Mayer:1995 –K�vesdi J�nos – Mayer Judit (szerk.): Edvard Bene� eln�ki dekr�tumai avagy a magyarok �s n�metek jogfoszt�sa, Pann�nia Kiad�, Pozsony 1996.

Krno:1992. – Krno, Daniel: A b�k�rõl t�rgyaltunk Magyarorsz�ggal, Budapest 1992.

Krno::1947. – Krno, M. Dalibor: Jednali jsme o m�r s Maïarskem, Orbis, Praha 1947.

Kugler J�zsef:2000 – Kugler J�zsef: Lakoss�gcsere a D�lkelet-Alf�ld�n (1944–1948), Osiris – MTA Kisebbs�gkutat� Mûhely 2000. 259.

Kukl�k:2002 – Kukl�k, Jan: M�ty a realita takzvan�ch „Bene�ov�ch dekretù”. Dekrety prezidenta republiky 1940-1945. Linde, Praha 2002.

L�szl� P�ter:2003 – Feh�rlaposok. Adal�kok a magyar–csehszlov�k lakoss�gcsere-egyezm�nyhez, Bonyh�d 2003.

Moln�r–Varga:1992 – Moln�r Imre – Varga K�lm�n (szerk.): Hazah�zott a sz�lõf�ld…. (Visszaeml�kez�sek, dokumentumok a szlov�kiai magyars�g Csehorsz�gba deport�l�s�r�l 1945–1953), P�ski, Budapest 1992.

Ol�h:1992 – Ol�h K�lm�n: A Kis-Dun�t�l a Viharsarokig: a csehszlov�k–magyar lakoss�gcsere t�rt�net�hez. Juh�sz Gyula Alap�tv�ny, Szeged 1992

Ol�h:1994 – Ol�h K�lm�n: „Mi�rt kellett ezt, fiam? (A csehszlov�k–magyar lakoss�gcser�hez vezetõ politikai okokr�l), Battonya 1994.

Par�kov�:2001 – Par�kov�, Magdal�na: Reemigr�cia Slov�kov z Maïarska v rokoch 1946–48.Etnokult�rne a soci�lne procesy, Stimul, Bratislava 2001.

24

Pelle:2002 – Pelle Emil: B�lcsõ a m�gly�n. Felvid�ki k�lv�ria, Present K�nyv- �s Lapkiad�, Budapest 2002.

Pol�nyi:1992 – Pol�nyi Imre: A szlov�kiai magyarok helyzete 1944–1948. Dokumentumok (Janus Pannonius Tudom�nyegyetem, P�cs 1992.

Pukkai:2002 – Pukkai L�szl�: M�tyusf�ld I. A gal�ntai j�r�s t�rsadalmi �s gazdas�gi v�ltoz�sai 1945–2000. (=Lok�lis �s region�lis monogr�fi�k 3.) F�rum T�rsadalomtudom�nyi Int�zet – Lilium Aurum Kiad�, Somorja–Dunaszerdahely, 2002.

Salner:1998 – Salner, Peter: Premeny Bratislavy 1939–1993, Veda Bratislava 1998.

�utaj:1991 – �tefan �utaj: Reslovakiz�cia. (Zmena n�rodnosti èasti obybvate¾stva Slovenska po II. svetovej vojne Spoloèenskovedn� �stav SAV, Ko�ice 1991.)

�utaj:1993 – �tefan �utaj: Maïarsk� men�ina na Slovensku v rokoch 1945–1948 (V�chodisk� a prax politiky k maïarskej men�ine na Slovensku), Veda, Bratislava 1993.

�utaj:1993a – �tefan �utaj: „Akcia Juh”. Odsun Maïarov zo Slovenska do Èiech v roku 1949, �stav pro soudob� dìjiny, Praha 1993.

Szab�–�. Szõke: 1981. Szab� K�roly �s �. Szõke Istv�n: A magyar–csehszlov�k lakoss�gcsere t�rt�nete. K�zirat, I-III. k�tet Budapest 1981. OSZK K�ziratt�r, 293/1-9.

T�nczos:1995 – T�nczos Tibor: �tven �ve t�rt�nt. A deport�l�s �s a kitelep�t�s t�rt�nete Nagymegyeren (=Gyurcs� Istv�n Alap�tv�ny F�zetek 5.) Dunaszerdahely–Nagymegyer 1996.

T�th �gnes:1995 – T�th �gnes Telep�t�sek Magyarorsz�gon 1945–1948 k�z�tt. A n�metek kitelep�t�se, a belsõ n�pmozg�sok �s a szlov�k–magyar lakoss�gcsere �sszef�gg�sei, B�cs-Kiskun Megyei �nkorm�nyzat Lev�lt�ra, Kecskem�t 1995.

T�th:1995 – T�th L�szl� (szerk.): „H�vebb eml�kez�s�l…” Csehszlov�kiai magyar eml�kiratok �s egy�b dokumentumok a jogfosztotts�g �veibõl 1945–1948, Kalligram Kiad�, Pozsony 1995

�jv�ry:1991 – �jv�ry Zolt�n: Sz�lõf�ld�n hontalanul. Magyarok deport�l�sa Csehorsz�gban, Vox Nova Rt. Pozsony 1991.

Vadkerty: 1993 –Vadkerty Katalin: A reszlovakiz�ci�. Kalligram Kiad�, Pozsony 1993.

Vadkerty: 1996 –Vadkerty Katalin: A deport�l�sok. A szlov�kiai magyarok csehorsz�gi k�nyszermunk�ja 1945–1948. k�z�tt. Kalligram Kiad�, Pozsony 1996.

Vadkerty: 1999 –Vadkerty Katalin: A belsõ telep�t�sek �s a lakoss�gcsere, Kalligram Kiad�, Pozsony 1999.

Vadkerty:2001 –Vadkerty Katalin: Kitelep�t�stõl a reszlovakiz�ci�ig, Tril�gia a csehszlov�kiai magyars�g 1945–1948. k�z�tti t�rt�net�bõl. Kalligram, Pozsony 2001. 703.

Vadkerty:2002 – Vadkerty Katalin: Maïarsk� ot�zka v Èeskoslovensku. Tril�gia o dejin�ch maïarskej men�iny, Kalligram, Bratislava 2002.

Vida: 1985 – Vida Istv�n: Az amerikai diplom�cia �s a csehszlov�kiai magyar kisebbs�g (1945–1947) Jelenkor (27) 1985. 12. 114–1125

Zalabai: 1995 – Zalabai Zsigmond: Magyar Jeremi�d. Visszaeml�kez�sek, versek, dokumentumok a deport�l�sokr�l �s a kitelep�t�srõl 1946–1948, Vox Nova, Pozsony 1995

25